Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-30 / 272. szám, hétfő

A győzelem jegyében Az elmúlt hétfőn, október 23-án a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évfordulója országos megünneplésének első kimagasló moz­zanatához érkeztünk. A párt, a kormány és a szovjet nagykövetség vezető személyiségeinek jelenlétében megnyílt a prágai Hybern kiál­lítási csarnokban a „40 győzedelmes esztendő" című kiállítás. 117a végigmegyünk a kiállításon, megerősödik bennünk az a meggyőződés, hogy az, amit a Szov­jetunió az elmúlt 40 év alatt véghez­vitt, heroikus küzdelemnek, példátlan j egyetemnek és önfeláldozó hazaszere­tetnek a következménye. A kiállítás minden darabja nagy harcok és még nagyobb győzelmek tükörképe. Az, hogy ma az emberiség a Szovjetunió­ban a világ első békeszerető nagyha­tálmát tiszteli, az Októberi Forrada­lomnak köszönhető. A szocializmus ne­mes gondolata ekkor tört fel elemi erővel és feltartóztathatatlanul terjedt a világ proletárjai között. Megmutatta a többi nemzeteknek a szabadsághoz vezető egyetlen helyes utat, az egyen­lőség, a békés együttélés útját. A bejáratnál Lenin képmása tekint ránk, aki az Októberi Forradalom lelke, a Szovjetunió legnagyobb embere volt. A kiállítás földszinti része a 40 év leg­jelentősebb időszakainak történetét mutatja be. A fényképeken, grafikono­kon, térképeken, régi 'újságokon ke­resztül ismét átéljük a Szovjetunió tör­ténelmi fejlődését a nehéz kezdettől a mindent elsöprő győzelemig. Olvas­suk, ahogy Lenin az Iszkra oldalain be­szélget az orosz munkásokkal, parasz­tokkal. Minden szavával ostorozza az elnyomókat, kizsákmányolókat s buzdít a forradalomra. Ez a lenini út vezette a szovjet népet a boldog mához, s ve­zeti a még többet ígérő holnaphoz. Az imperialisták megértették, hogy Oroszországban döl el a nemzetközi tőke sorsa, ezért fegyveres beavatko­zással akarták a fiatal szovjet hatal­mat elsöpörni. De a szovjet nép a nemzetközi proletariátus támogatásá­val kiverte a hívatlan vendégeket és megvédte forradalmi vívmányait. Az Októberi Forradalom mély nyomot ha­gyott Csehszlovákia munkásosztályában is. Megelevenedik előttünk Gottwald elvtárs, amint a Komintern Vll. kong­resszusán lángoló beszédet mond, Fu­čík, Majerová látogatása a Szovjetunió­ban, a csehszlovák nép forró üdvözlete az Októberi Forradalom 20. évfordulója alkalmából. A lig tér magához és békés építés­be kezd a magára hagyott, gazdasági blokáddal sújtott Szovjet­unió, már előreveti árnyékát a fasiz­mus, amelynek egyetlen célja a kom­munizmus megsemmisítése. 179 német, 61 olasz, spanyol és más nemzetiségű hadosztály harcol a Szovjetunió ellen — olvassuk a statisztikát. De hiába. Bár Sztálingrádnál 147 000 katona pusz­tult el, 91 000 esett fogságba, 750 repü­lőgépet, 1550 tankot, 6700 ágyút, 3135 gépfegyvert, 61102 automobilt és 90 ezer puskát vesztett a hadsereg, még­is győzött. S ettől kezdve feltartóztat­hatatlanul haladt előre a győzelem út­ján s szabadította fel a fasiszta iga alatt sínylődő országokat. Az 1948-as esztendő emlékezetes a béketábor és a Szovjetunió számára. Ekkor szilárdul meg a szocialista or­szágok kapcsolata egymással és a Szov­jetunióval. Ugyancsak ebben az évben már komoly gazdasági sikereket mutat fel a Szovjetunió. Az egyik táblázat különösen érdekes. Megtudjuk, hogy egy perc alatt 8 rádió, 40 kar-, zseb­és ébresztőóra, 2500 könyv, 14 kilo­méter textiláru, 102 tonna acél, 883 tonna szén, 600 pár cipő, 1 autó ké­szül a Szovjetunióban. A XX. kongresszus és az azután ^ következő időszak a Szovjet­unói külpolitikája sikerének és a béke megőrzéséért való harcának jegyében telik el. Látjuk Hruscsov és Bulganyin elvtársakat indiai útjuk közben, a né­pi demokratikus országokban tett lá­togatásaik alkalmával. A kiállítás földszinti része a múltat eleveníti fel s ahogy felmegyünk az emeletre, a mába csöppenünk. A Szov­jetunió sikerei gazdasági és kulturális téren, a tudományban elért eredményei a szovjet nép életszínvonalának emel­kedését bizonyítják. Az egészségügyi gondoskodásban a Szovjetunió a vilá­gon az első helyen áll, s megvalósul a nemrégen kitűzött jelszó is: elérni és felülmúlni az Egyesült Államokat az egy emberre eső tej-, vaj- és hústerme­lésben. 1960-ban annyi egy emberre eső villanyáramot, tüzelőanyagot, cementet és acélt akarnak termelni, mint Nyu­gat-Németország, Franciaország és Anglia összesen. Háziiparuk művészi készítményei előtt, a gyönyörű csipkék, fametszetek előtt a látogatók sokáig időznek. Ugyancsak elismeréssel adóz­nak a nagy képfelületű televíziós ké­szülékeknek, finom fényképezőgépek­nek, zene szekrényeknek, magnetofon­nak, korszerű röntgennek és más orvo­si gépeknek. Nagy feltűnést kelt az atomenergiára működő tengeralattjáró és jégtörő modellje. Kiemelkedő helyet foglal el a Cseh­szlovákia és Szovjetunió közötti keres­kedelmi kapcsolatoknak szentelt rész­leg, valamint a két ország közötti kul­turális turista- és sportkapcsolatokról való áttekintés. Szemlélődésünket az emlékkönyv ^ lapozgatásával fejezzük be. Már a kiállítás második napján sok dicsérő megjegyzés tarkítja az oldalakat. Klou­pa František Kladnóról a kiállításról alkotott véleményét egyszerű, de min­dennél többet mondó mondattal fejezi be: Örökké tartson a Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti barátság és a bé­ke az egész világon. Ezzel a szívből jövő, őszinte kíván­sággal valamennyien azonosítjuk ma­gunkat. KIS ÉVA MEGJEGYZÉS Cípotalpról vagy a példás magatartásról HIREK Városunk — Bratislava — javító- és tisztító üzeméről többször hangzik el panasz. A minap a Fučík-utsai Ex­press-boltba vittem a ruhám tisztí­tatni. A ruhát idejekorán kitisztítot­ták. de a fazonján olyan folt éktelen­kedett, hogy a megdöbbenéstől alig tudtam szóhoz jutni. Rejtély volt előttem, hogyan minősíthették a ruhát tisztának, ha a folt a fazonon virított. A foltot észre kellett volna vennie annak, aki tisztította és annak, aki va­salta. Emellett az ár is bosszantott, 16.49 koronát kértek a tisziíiáséri. Az üzem tehát a kalkulációnál ügyelt arra. hogy a ruha tulajdonosa minél kevesebbet fizessen. Észrevette a fil­lért Í6, csak éppen a korona nagyságú foltot nem vette észre. Az is kínos volt, hogy kifogásomra a kiszolgáló azt válaszolta, náluk csak vegyileg tisztítanak és a vegyszerek nyilván nem hatottak a foltra. Amint ezt meg­hallottam, a folt olyan nagyra nőtt, hogy eltakarta előlem a napot. Egy­szerűen nem értettem a választ, mert hiszen én tisztíttatni hagytam a ruhá­mat és nekem igazán mindegy, hogy vegyileg vagy más módon veszik-e ki a ruhámbói a foltot. És hogy nekem volt igazam, nem pedig az üzemnek, az bebizonyosodott egy hét múlva, amikor eljöttem a ruháért. Akkor a fazon már ragyogóan tiszta volt. Ter­mészetesen nem történt semmi baj, csak éppen annyi, hogv express árat fizettem a tisztításért, holott a szállí­tás nem történt meg express fe.:ételek mellett és így a 16 korona 49 filléres tisztítási ár egyáltalán nem volt indo­kolt. Kár lenne ezt az ügyet felfújni. Nem is az a szándékom, mert hiszen rekla­málásomnak helyet adtak és a hibát orvosolták. De mégi6 meg kell emlí­tenem ezt az esetet, meri feltétlenül fontosnak tartom, hogy a 16 korona 49 filléres ár és a munka között na­gyobb összhang legyen. Erre az összhangra való törekvésről szeretnék most egy másik üzem mun­kájával kapcsolatban beszámolni. Kö­rülbelül egy hónappal ezelőtt ralpal­tatni vittem a cipőmet a Sztá'.in-téri javító boltba. Három hét után azt ta­pasztaltam, hogv egyik cipőm talpa a varrás helyén szétmálik és a résen át beszivárog a víz. Elmentem hát a ci­pőmmel a javítóboltba és kértem, hogy javítsák meg a cipőmet minél előbb, mert hiszen az esőzések most napi­renden vannak. A bolt alkalmazottja szakértelemmel forgatni kezdte a cipőt, maid azt a kérdést tette fel i:ekem, hol talpaltattam a cipőmet. Habozás nélkül válaszoltam, hogv itt, az ö boltjukban. A kiszolgáló erre felszóllí­tott, hogy hozzam el a cipő páriát is. Miután ez megtörtént, egy szelvényt adott és azt mondta, hogv három nap múlva eliöhetek, addigra megjavítják a cipőmet. Igy is történt. A szétmállott talp helyén új talp ékeskedett. Amikor pedig a javítás ára felől érdeklődtem, azt válaszolta, hogy semmibe sem kerül, mert nekik kötelességük az el­követett hibát helyrehozniuk és r rossz talp helyet iót adnia. Mindkét üzemben alapiában ugyanaz történt, méqis a kettő között óriási a különbséq. A cipőjavító boltban nem reklamáltam, ezt nem tis tehettem, mert hiszen semmivel sem igazolhat­tam. hogy a talpaltatáe náluk iürtént, mégis hitelt adtak szavamnak. Nyil­vánvaló. hogy a bolt alkalmazottja fel­ismerte a munkát, de ez a felismerés .tisztán az ő lelkiismeretén múlott és merőben másfajta magatartásról tett tanúságot mint a tÍ6ztt.tóüzem alkal­mazottja. amikor azt válaszolta, hogy „nálunk csak vegyileg tisztítanak". Az eset naovon tanulságos a munkával és bánásmóddal kapcsolatban, s mmdany­nyiunk számára ímegszívlelendő. Szabó Béla H árom világrészbe szállítunk penicillint A Slovenská Luča-i Biotika dolgo­zói befejezték a 70 milliárd penicillin­eqységű szállítmány csomagolását Finnorszáq részére. Az év eleie óta ez már az ötödik küldemény Finnor­szágba. A lupčai gyógyszerek iránt naoy az érdeklődés Ázsiában és Afri­kában. Vietnamba és Egyiptomba már nagy mennyiségű gyógyszert szállítot­tunk. Az idén még 200 milliárd pe­nicillin-egységet küldünk Egyiptom­ba. 1958-ban az eddigi külföldi ve­vők köre kiterjed Jugoszláviával, Kambodzsával, Indiával és Szíriával. A lupčai Biotika 210%-ra teljesíti export-tervét. • Szombaton rövid látogatásra Bratislavába érkeztek I. A. Kairov, az OSZSZSZK Pedagógiai Akadémiá­jának elnöke, N. K. Goncsarov, az OSZSZSZK Pedagógiai Akadémiájának alelnöke és D. O. Lordkipanidze, a Grúz Szocialista Szovjet Köztársaság Pedagógiai Tudományos Kutatóinté­zetének igazgatója, mind kiváló szov­jet pedagógusok. • Dr. František Kahuda, az isko­la- és kulturális ügyek minisztere szeptember 28-án a prágai Nemzeti Klubban baráti estet rendezett a ju­goszláv pedagógiai és közéleti dolgo­zók küldöttségének tiszteletére, amely küldöttséq e napokban tanulmányi látogatáson Csehszlovákiában tartóz­kodik. ® Ostí nad Labemben szombaton megnyitották a hazánk területén mű­ködött ellenséges ügynökök tevékeny­ségét ismertető országos kiállítást. $ Szeptember 28-án Prágában be­fejeződött a csehszlovák fizikusok I. kongresszusa. A kongresszuson elő­adott beszámolók a fizika nagy fej­lődését bizonyítják hazánkban. A cseh­szlovák fizikusok sok értékes tudo­mányos eredményt értek el, melyek nemzetközi visszhangot keltettek. • Az ősrégi Károly Egyetem aulá­jában szombaton összegyűltek a köz­társaság főiskoláinak küldöttei, ta­nárok és egyetemi hallgatók, hogy megünnepeljék a Károly Egyetem fi­zikai intézete felépítésének 50. év­fordulóját. • Szeptember 28-án a bratislavai Mű­velődés Háza hangversenytermében megrendezték az államdíjas Szlová­kiai Tanítók Énekkarának ünnepi hangversenyét. 9 Az Iskolai és Kulturális Ügyek Minisztériumának meghívására Prá­gába érkeztek dr. Palló Imre, a bu­dapesti Állami Opera igazgatója, Ná dasdy Kálmán, az opera főrendezője és Lukács Miklós karmester, hogy kapcsolatokat vegyenek fel a prágai Nemzeti Színházzal és megismerked­jenek a cseh operákkal, elsősorban Janáček operáival. ® Premysl Spidlen hegedűművész, aki az elmúlt napokban érkezett visz sza Belgiumból, aranyérmet nyert a Liégeben megtartott nemzetközi he­gedűversenyen. Fogadás az ENSZ európai gazdasági bizottsága küldöttségének tiszteletére Dr. Antonín Gregor, a külügymi­niszter első helyettese szeptember 28-án a prágai Černín-palotában fo­gadást rendezett az ENSZ európai gazdasági bizottsága küldöttségének tiszteletére. Az esten részt vettek Karel Kurka külügyminiszterhelyettes és a cseh­szlovák közélet további tényezői. Je­len voltak még a prágai diplomácia 1 testület eo"es tagjai is. A fogadás szívélyes légkörben I folyt le. TÖBB KEZDEMÉNYEZÉST! Nemzeti bizottsági tagok: Miért itt — s miért nem ott? ! A vágsellyei járási pártbizottság a napokban aktivára hívta össze a föld­művesszövetkezetek elnökeit. Vojtech Engel elvtárs, a járási pártbizottság vezető titkára az agronómus szolgálat most sorra kerülő leegyszerűsítésének kérdéséről beszélt a szövetkezeti el­nököknek. Eddig két agronómus — a gép- és traktorállomásé és az EFSZ-é tevékenykedett egy-egy szövetke­zeti faluban. Ezután csak egy lesz, s hasznosabb munkát fog végezni. En­gel elvtárs a részvevőknek szlovákul és maayarul megmagyarázta a kérdés jelentőségét. A szövetkezeti elnökök örömmel fogadták a javaslatot, alapo­san meghányták-vetették a dolgot. — Észrevételeiket figyelembevéve a járási nemzeti bizottság tanácsa elé terjesztjük ezt az új rendszert... — mondotta Engel elvtárs. — Észrevételeiket figyelembe véve a magamban feltettem a kérdést: miért itt — s miért nem ott, a járási nemzeti bizottságon' tárgyalnak erről a kérdés­ről?! Nem teszi ezt a járási pártbi­zottság a maga munkájának rovására?! Külön foglalkozik azokkal az ügyekkel, melyekről .a járási nemzeti bizottsá­goknak kellene tárgyalnia. A járási pártbizottság mozgat, szer­vez. Dicséretreméltó kommunista munka ez. De mit csinál a járási nem­zeti bizottság? Ott talán alusznak? Nem! Csak ébredeznek. S ezt is a já­rási pártbizottságnak köszönhetik. Meg még valakinek, a JNB új titkárá­nak, Horváth elvtársnak. Engel elvtárs mondja is: — Amióta — a májusi választások óta — ő a titkár, azóta javul a JNB irányító munkája. De imég mindig sok a tennivaló A vágsellyei járásban jelenleg a leg­fontosabb kérdés a földművesszövet­kezetek fejlesztése. S a JNB taná­csának mezőgazdasági osztálya csak nemrég jött mozgásba, amikor a több mint egy félévig vezetés nélkül álló osztály irányításával Szabó mérnököt bízták meg. De az eddig megtűrt hi­bák még most is fékezik a JNB sike­res munkáját. Hosszú időbe telt, amíg a JNB funkcionáriusai megértették a szö­vetkezetek építésében végzett tömeg­politikai munka jelentőségét. A járá­si párttitkárság a kommunisták révén a rendszeres és kitartó agitációs munkára, a helyi nemzeti bizottságok irányításának elmélyítésére hívta fel a JNB tagjainak és dolgozóinak fi­gyelmét. A járási pártbizottság minden fi­gyelme, tanácsa sem érné el azon­ban végső célját, nem javulna meg lényegesen a JNB szervező és irá­nyító munkája, ha a járási nemzeti bizottság üzemi pártszervezete és a pártcsoportok nem változtatják meg eddigi munkamódszereiket. Mert csak a problémák, nehézségek megállapí­tásával nem juthatnak előre. A dió­belet csak úgy tehetjük a kalácsba, ha előbb feltörjük a kemény dióhé­jat. Ez lenne a JNB kommunistáinak is a feladata. A kemény diót fel kell törni, a megoldhatatlannak látszó kér­dést is meg kell oldani. A nehézsé­gek nem szűnnek meg azzal, ha csík megállapítjuk, hogy léteznek. A járási nemzeti bizottságon első­sorban az egyik legfontosabb osztály, a mezőgazdasági osztály munkáját kell megjavítani. Az osztálynak igen gyakran nincs áttekintése arról, mi történik, mi a belső helyzet az egyes földművesszövetkezetekben. Eddig gyakori eset volt az is, hogy a mező­gazdasági osztály dolgozói nem vet­tek részt a szövetkezetek vezetőségi és taggyűlésein. Igy nem is csoda hogy a földművesszövetkezeteknek nem nyújtottak elegendő szaktaná csot. A mezőgazdasági osztálynak ilyen mulasztásokat nem lenne szabad el­követnie. A hibák talán azzal mag y a rázhatók, hogy az osztályon kevés a szakiskolát végzett, tapasztalatokkal rendelkező káderek száma. Ezen könnyen segíthetnének. Az osztály irányító szaktanácsadó tevékenységét megjavíthatják azzal, ha szakképzett kádereket nyernek meg az osztály számára. S akkor talán nem lesz ar­ra szükség, hogy a járási pártbizott­ság olyan ügyek intézésével is fog­lalkozzék, melyek elsősorban a JNB mezőgazdasági osztályát illetnék. A Vágsellyei Járási Nemzeti Bi­zottságon pedig megvan a becsületes szándék és a jó munka alapja — csak ki kell használni. Elsősorban, ami a legfontosabb — fokozni kell a járási s a helyi nemzeti bizottságok tagjainak kezdeményezését, tevé­kenységét, mert a választások előtti ígéreteiknek, hogy a nemzeti bizott­ságok példás tagjai lesznek, csak így tehetnek eleget. A JNB irányító, szervező munkája csak akkor járhat sikerrel, ha min­den faluban megélénkül a helyi nem­zeti bizottságok tevékenysége. A nem­zeti bizottsági elnökök és titkárok egyedül — a tagok és választóik se­gítsége nélkül — nem tehetnek so­kat. Hiábavaló a JNB tanácsának minden döntése, utasítása, ha a nem­zeti bizottsági tagok nem állnak a talpúikra, és nem végeznek felvilágó­sító tömegpolitikai munkát, nem hajt­ják végre felelősségtudattal a JNB határozatait a maguk választási kör­zetében. Mint mondottuk, a Vágsellyei Já­rási Nemzeti Bizottságon meg van a jó munka alapja. A tanács határoza­tát, utasítását nemcsak papíroson kül­dözgetik a helyi nemzeti bizottságok­nak, hanem élő szóval az instrukto­rok is továbbítják, akik a HNB tag­jainak segítségére vannak azok vég­rehajtásában. Vagy talán az nem tartozik a jó munka alapiához, ami­kor a JNB tanácsa arra hívja fel a nemzeti bizottságokat, hogy a tömeg­politikai munka fokozása s a válasz­tókkal való kapcsolat még szorosabbá tétele érdekében a HNB tagjainak ez irányú munkáját minden plenáris gyűlésén külön értékeljék; hogy a nemzeti bizottságok tagjai — a JNB tagjaival együtt — vezessenek „mun­kakönyvet", jegyezzenek benne fel mindent, ami összefügg választókör­zetük életével — például: az ott lakó választóik hogyan teljesítik állam­polgári kötelezettségeiket. Ezzel nem­csak azt érik el, hogy könnyű átte­kintést nyernek a választókörzetük helyzetéről, hanem könnyebb lesz szá­mukra feladataik teljesítése is. A jó munka alapjához tartozik az az elő­írás, hogy a nemzeti bizottság tag­jainak rendszeresen meg kell szer­vezni választási körzetükben a vá­lasztók gyűléseit. Ezt sajnos még sehol sem rendszeresítették. A JNB tanácsa ezért arra ösztönzi a nemzeti bizottsági tagokat, hogy választóikat előbb keressék fel otthonaikban. Igy még jobban megkedveltetik magukat a lakosokkal s könnyebb lesz számuk­ra a választók gyűléseinek megszer­vezése. Hozzátehetjük — ez a járási nem­zeti bizottság tagjaira is vonatkozik, ök sem elégedhetnek meg csupán azzal, hogy az egyes helyi nemzeti bizottságokon hivatalos fogadónapo­kat tartsanak. Megvan a jó munka alapja, csak használják fel az adott lehetőségeket. A siker csak eoven múlik: a nemzeti bizottsági tagok kezdeményezésének fokozásán. Ha minden egyes nemzeti bizottsági tag eleget tesz a választók beléje vetett bizalmának, teljesíti kötelességét, akkor a Vágsellyei Já­rási Nemzeti Bizottságról s a járás helyi nemzeti bizottságairól elmond­hatjuk: jó munkát végeznek. A já­rásban a JNB kezdeményezéséből a helyi nemzeti bizottsätiQk között in­dított verseny csak akkor kapja meg igazi értelmét, ha a nemzeti bizott­sági tagok valamennyien — a JNB és a pártszervezetek segítségével — a versenyfeltételek teljesítésével har­colnak falujuk elsőségéért. S ehhez nem kell más, mint többet kezde­ményezni és szívvel lélekkel harcolni minden téren építőfeladataink telje­sítéséért. Petrőci Bálint ÜJ SZÔ 2 £ 1957. szeptember 30.

Next

/
Thumbnails
Contents