Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)
1957-09-25 / 267. szám, szerda
A New-York Times interjúja Todor Zsivkovval Szófia, (ČTK) — Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára Harrison Sallsburynak, a New York Times tudósítójának interjút adott. Arra a kérdésre, vajon Bulgária hajlandó-e felújítani diplomáciai kapcsolatait az UŠA-val, Todor Zsivkov kijelentette, hogy a bolgár kormány több ízben kinyilvánította hivatalosan és diplomáciai úton az USA-val valódiplomáciai kapcsolatok felújítása iránti óhaját. Bulgária kapcsolatairól Jugoszláviával, Görögországgal és Romániával T. Zsivkov a többi között azt mondta: „Kapcsolataink Jugoszláviával két szocialista állam kapcsolataiként fejlődnek. Törökországot és Görögországot illetőleg a bolgár kormány jószomszédi baráti kapcsolatokra törekszik". Salisbury ezután a szocialista társadalom kebelében uralkodó ellentétek iránt érdeklődött. „Le kell szögezni, hogy előfordulhatnak olyan ellentétek — mondotta T. Zsivkov — amelyek a vezető tényezők és a nép között merülnek föl. Ez leggyakrabban olyan esetekben történik, amikor egyes vezető tényezők eltávolodnak a tömegtől és a nép fő érdekeinek megfelelő politikával összeférhetetlen álláspontra helyezkednek. Szocialista hazánkra azonban jellemző a párt, a kormány, a nép, valamint a vezető tényezők és a nép megbonthatatlan egysége. Arra a kérdésre, hogyan értékeli Bulgária J. V. Sztálin müvét, T. Zsivkov kijelentette, hogy a Bolgáj Kommunista Párt teljes egészében egyetért a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a személyi kultusz felszámolására vonatkozó határozatával. Ez azonban nem jelenti azt — 1 mondotta Todor Zsivkov — hogy tagadjuk Sztálin érdemeit. 'Mi, bolgár kommunisták — éppúgy, mint a világ wlamennyi országának kommunistái Z Sztálint nem különíthetjük el a munkásosztály ügyétől, a forradalomtól, valamint a marxizmus-leninizmustól. Kuvatli : A kőzépkeleti feszültségért az USA felelős Damaszkuszban az arab jogászok szövetségének értekezletén Kuvatli, Szíria elnöke a külpolitikai kérdések egész soráról beszélt. Hangsúlyozta, hogy az egységért és szabadságért küzdő arab országoknak érdekük az olyan kérdések megoldása, mint amilyen Palesztina, Szuez, az Akabi-öböl' és Algéria problémája. Élesen bírálta a nyugati hatalmaknak Szíria irányában elfoglalt álláspontját és elítélte azt a tényt, hogy az imperialisták rágalmazásukra a nemzetközi fórumot használják ki. Példaképpen felhozta Dullesnek, az USA államtitkárának az ENSZ közgyűlésén elhangzott álszenteskedő nyilatkozatát, amelyben azt állította, hogy Szíria veszélyezteti Törökországot és feszültséget idéz elő a Közép-Keleten. E területen a feszültség a valóságban az USA eljárásának következtében állott be — állapította meg Szíria köztársasági elnöke. A többi arab országokhoz hasonlóan Szíria is nem egyszer megkísérelte, hogy rendezze kapcsolatait a nyugati hatalmakkal az egyenlőség és igazságosság elvei alapján. A nyugati hatalmak az Igazságot és az egyenlőséget sajátszerűen értelmezik: imperialista uralmat akarnak rákényszeríteni az arab országokra. Ezt nemcsak gazdasági nyomással, hazug rágalmazó propagandával teszik, hanem fenyegetőznek is, valamint az arab határok közelében szárazföldi és tengeri egységeket vonnak össze. Az imperialista provokációk azonban minket nem térítenek le utunkról — mondotta Sukri Kuvatli befejezésül. Szovjet tudományos expedíció látogatása Japánban Tokio (ČTK) — Osaka japán kikötőből e napokban kihajózott a „Pobegyityelj" f Győző) szovjet hajó, hogy a Csendes-óceán déli tájain a nemzetközi geofizikai év programjának keretében tudományos kutatásokat végezzen. A szovjet hajó az osakai kikötőben kiegészítette élelmiszerkészleteit s megjavította rádióberendezését. Ez alkalomból a szovjet tudományos dolgozók találkoztak a japán tudósokkal. G. Damfanovot Lenin-Renddel tüntették ki Moszkva, (ČTK) — Georgľ Damjanovot, H bolgár forradalmi mozgalom legrégibb dolgozóinak egyikét a bolgár és szovjet nép közötti barátság megszilárdítására irányuló több évi lankadatlan tevékenységéért a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének határozatára Lenin-Renddel tüntették ki. Szófia, (ČTK) — A bolgár lapok szeptember 23-án Damjanovnak, a Bolgár Kommunista Párt egyik legrégibb tagjának, a Bolgár Népköztársaság Népi Gyűlése Elnöksége elnökének fényképét és életrajzát közlik. Georgi Damjanov születésének 65. évfordulóját ünnepli. A lapok közlik a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának Georgi Damjanovhoz intézett üzenetét abból az alkalomból, hogy Damjanovnak a Népi Gyűlés Elnökségének határozatára a Szocialista Munka Hőse címét adományozták, s hogy a Gecgi Dimitrov és az Aran.ycsillag Érdemrenddel tüntették ki. Bandung után Kairóban November közepe táján tartják Kairóban az afrikai és ázsiai országok értekezletét. Az A1 Ahram lap tudósítása szerint az értekezleten .10 ország képviselője vesz részt. Nevadában folytatják az atomfegyverkísérleteket Los Veoas. (ČTK) — Az Amerikai Egyesült'Államok kormánya szeptember 23-án a nevadai „Yuacca Fiat" kísérleti térségben további atomrobbantást hajtott végre. Az atombombát egy 160 mé.ter magas tornyon robbantották. Néhány nappal azelőtt Nevadában atombomarobbantást hajtottak végre a föld alatt. Ezzel a robbantással kapcsolatban a nyugati hírügynökségek megjegyezték, hogy a tudósok nézete szerint a rádióaktiv sugárzás nem engedi meg, hogy emberi lények a robbantás helyére előbb lépjenek, mint 100 év múlva. SANGHAJBAN e napokban mesterséges szívet gyártottak. A plasztikai anyagokból gyártott készüléket sikeresen próbálták ki egy kutyán. A mesterséges szív 20 percig irányította a kutya vérkeringését. Ez már a hatodik sikeres kísérlet volt. (ČTK). !£££ Minden rendbontó elien eljárunk Marosán György államminiszter és a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti városi bizottságának első titkára szeptember 21-én a budapesti IX. munkásőrség egységeinek ünnepélyes zászlóátadásánál beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta a magyar dolgozók gazdasági sikereit az ellenforradalom veresége óta eltelt időben. A magyarországi állami vállalatok 1957 augusztusában az 1956. évi január—szeptemberi átlagtermeléshez viszonyítva 101 százalékos eredményt értek el. Az átlagos szénfejtés, amely 1957 júliusában 71 800 tonnát tett ki, augusztusban 74 600 tonnára emelkedett, s ez csupán 6 százalékkal kevesebb, mint az 1956 augusztusi fejtés. Emelkedett a villanyáramtermelés és az építőipar színvonala 1 &. A textilipar 3 százalékkal több szövetet, a konfekciósipar 12 százalékkal több ruhát termelt, mint egy évvel ezelőtt. A magyarországi kiskereskedelem 10 százalékkal több árut adott el, mint 1956 augusztusában .Az állami begyűjtési szervek szeptember feléig az előirányzott 75 600 vagon helyett 82 ezer vagon gabonát vásároltak fel és 110 ezer vagon felvásárlására számítanak. Marosán György hangsúlyozta, ma már senki sem tagadhatja azt a tényt, hogy Magyarországon a politikai helyzet konszolidálódott, és mindenütt törvényes rend uralkodik. Aki azonban ezen törvényes rend bármily irányban való megbontására törekszik — mondotta —, az ellen szigorúan eljárunk, legyen áz bárk ; is. Rövidesen elérkezik október 23. — az évforduló. Sokan érdeklődnek az iránt, mi fog történni. Nem történik semmi — hangsúlyozta viharos tetszésnyilvánítás mellett Marosán György. Rendes munkanap lesz. mindenütt dolgozni fognak és az iskolákban sem fog szünetelni a tanítás. Magyar kormányküldöttség utazott Kínába Budapest (ČTK) — Csou En-lajnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének meghívására szeptember 24én reggel Kádár Jánosnak, a magyar forradalmi munkás-parasztkormány miniszterelnökének vezetésével külön repülőgéppel baráti látogatásra Pekingbe utazott egy magyar kormányküldöttség. A küldöttség tagja Marosán György államminiszter is. Nógrádi Sándor, a Magyar Népköztársaság pekingi nagykövete, a Kínai Népköztársaság fővárosában csatlakozik a küldöttséghez. Magyarországon gyermekés ifjúságvédelmi tanácsot létesítettek Budapest (ČTK) — A magyar forradalmi munkás-parasztkormány dekrétumot hagyott jóvá, amely szerint a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa mellett gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsot szerveznek. A tanács elnökévé dr. Münnich Ferencet, a miniszterelnök első helyettesét nevezték ki. •'< ARGENTÍNA LAKOSSÁGA az állami statisztikai hivatal jelentése szerint ez év június 30-án elérte a 19 millió 857 ezret. (ČTK). A thaiföldi közvélemény elítéli a SEATO-t Bangkok, (ČTK) — A Thai Raiwan Bangkokban megjelenő katonai lap szeptember 22-én „A hatvanezer dolláros férfi" címen cikket közölt, amely bírálja a katonai csoportot azért, hogy az ideiglenes thaiföldi kormány elnökévé éppen Pote Szarasziint szemelte ki, Thaiföld népe — figyelmeztet a lap nem szereti sem az Egyesült Államokat, sem a SEATO-t, viszont Szaraszint az USA-hoz és a SEATO-hoz egyezmény köti. Bangkokból más oldalról is érkeznek olyan hírek, amelyek a Szaraszin személye elleni, ellenszenvről és azon nehézségekről tanúskodnak, amelyekkel az ideiglenes miniszterelnök az új thaiföldi kormány összeállításánál találkozott. Ezeket a nehézségeket nemcsak a főváros bizonyos köreinek Szaraszin iránti ellenséges álláspontjával magyarázzák, hanem sok szó esik a SEATO elleni növekvő ellenszenvről is, ami természetesen összefügg az új miniszterelnök személyével, aki ennek a paktumnak főtitkára volt. Érdekes az is, hogy Szaraszin — az AFC hírügynökség közlése szerint a thaiföldi kormány miniszterelnökévé való kinevezését Stumf tengernagytól, a SEATO amerikai küldöttétől tudta meg, aki a SEATO katonai tanácsadóival tartott megbeszélést. A Kommunyiszt 10. számában Varga Jenő akadémikus, a magyar származású neves szovjet közgazdász a Fortune című amerikai polgári lapban megjelent szovjetellenes rágalmakra adott válaszában megcáfolta a szovjet tudomány jelenlegi állására, a szovjet néogazťaság 'eleniegi helyzetére vonatkozó amerikai állításokat és „a kommunizmus válságáról", a szovjet államnak kapitalista „nagyhatalommá" fajulásáról stb. hangoztatott hazugságokat. Varga konkrét példákon, tételről tételre megcáfolja az amerikai polgári lap blöffjeit, a tények és a való helyzet tüzetes elemzéséve! tárja fel a szovjet tudomány és a gazdaság helyzetét és jövőbeni távlat tait. „A Fortune-ben olvasott cikkek közül bennünket, tudományos dolgozókat elsősorban „Mennyire jó a szovjet tudomány" című cikk érdekel. El kell ismernünk, hogy ez a cikk eléggé objektívan és érdekesen megrajzolt képet ad az amerikai olvasónak a természettudományok, nevezetesen a matematika, fizika, vegytan stb. szovjetunióbeli helyzetéről, — írja bevezetőül Varga akadémikus. Különösen az tölt el bennünket örömmel, hogy a cikk megcáfolja azt a külföldön előszeretettel terjesztett rágalmat, hogy „az oroszok ellopták az atombomba titkát, hogy az atombombát szovjet hadifogságban levő német tudósok szerkesztették a Szovjetunióban". 36 amerikai és angol tudós így jellemezte a szovjet tudomány helyzetét: „A szovjet tudomány állapota kiváló, egyes ágakban közepes, de a fejlődés útján halad, más ágakban is kielégítő ... Általában a szovjet tudomány eredményei és lehetőségei még mindig alacsonyabbak a nvugati tudomány színvonalánál, de nem annyira, mint ahogy sokan nyugaton hinnék (vagy óhajtanák)." Varsa megjegyzi: „A szovjet tudomány mai helyzetében kizáróan a szovjet tudósok alkotómunkájánalt a műve. De nem lehet ugyanazt állítani az amerikai tudományról. Az amerikai tudomány vívmányait az amerikaiak nem vallhatják teljesen a magukénak, mert eredményeinek elérésében oroszlánrészük van a külföldi tudósoknak." Válságba jutott-e ä kommunizmus? Varga Jenő akadémikus válaszol a Fortune koholmányaira így megemlíti öt régi honfitársát, Kármán, Newman, Teller, Wiegand és Szilárd, hazájukból elszármazott magyar tudósokat, akinek nagy részük van az aerodinamika, matematika, hidrogénbomba terén végzett kutatás eredményeiben. A Fortune más cikkeiben a népgazdaság és általában a szocialista rendszer válságáról beszél a Szovjetunióban. Varga így cáfolja meg ezt az állítást: „Tény, hogy a Szovjetunió gazdasági téren célul tűzte ki az USA színvonalának elérését és felülmúlását. Tény az is, hogy ez még nem sikerült teljesen, de ez irányban már nagy sikereket könyveltünk el. Teljesen helytelen azonban az az állítás, miszerint a Szovjetunió termelése jelenleg az USA termelésének csak egyharmadát képezi. Erre a váratlan következtetésre csak a Szovjetunió szocialista gazdasága „nemzeti bruttótenmeiésének" helytelen módszerű kiszámolásával jutcttak. Ezt a módszert a tőkés államokban alkalmazzák. A Szovjetunióban egészen más törvények hatnak az árképződésre, mint az USA-ban, a termelés struktúrája is más,' más a „nemzeti bruttótermelés" fogalma is, mely sokkal szűkebb mint az USA-ban, — írja Varga. Nagyon nehéz összehasonlítani például a kész ipari cikkek termelését. Az USA-ban például kb. kétszer annyi traktort gyártanak évente, mint a Szovjetunióban, ugyanakkor a szovjet traktorok teljesítőképessége sokkal nagyobb. Gyapottszövetgyártásunk az amerikainak a 2/3 részét képezi. Sokkal kevesebb gépkocsit gyártunk mint az USA-ban, viszaht a termelt rádióvevőkészülékek száma kb. annyi, mint az USA-ban." Varga statisztikai adatok alapján hasonlítja össze a Szovjetunió és az USA termelési ütemének gyorsulását és megmagyarázza azokat az okokat, amelyek miatt például a lakásépítkezés a Szovjetunióban erősen lemaradt. A lakosság életszínvonalát érintve leszögezi: „Nem tagadjuk, hogy a szakképzett amerikai munkások — nem négerek, mexikóiak és jövevényemigránsok — szükségletének színvonala magasabb, mint a szovjet munkások szükségleteinek átlagos színvonala. De az amerikai munkások szükségleteiknek ezt a magas színvonalát sokkal intenzívebb, kimerítőbb munkával, az elbocsátástól és a hoszszantartó munkanélküliségtől való félelemmel fizetik meg." Varga akadémikus a továbbiakban a Fortune-nak azzal a magállapításával foglalkozik, hogy „a szovjet kommunizmus a kapitalizmusnak egy válfaja". A lap ezt a megállapítását arra alapozta, hogy a Szovjetunió nemzeti jövedelmének nagy részét ez ideig tőkebefektetésekre és a hadseseregre fordította, és ezért alacsony a lakosság életszínvonala. Varga ezt az állítást a kapitalista gazdasági rendszer alapvető vonásainak ismertetésével cáfolja meg, melyeket 7 pontban foglal össze: A kapitalizmus alapja: 1. A termelőeszközök magántulajdona; 2. a népgazdaság döntő részét birtokló kapitalisták és a proletariátus osztályának létezése; 3. a tőkések profitszerzésre szervezik és valósítják meg a termelés irányítását; ha a vállalat megszűnik jövedelmezőnek lenni, bezárják, vagy pedig csődbe jutnak; 4. a munkás keresete sohasem haladhatja túl a tőkés profitját biztosító színvonalat; 5. a tőkésnek nem kell dolgoznia; 6. a nagykapitalisták tőkéje (hacsak túlméretezett gazdasági üzérkedések következtében balszerencse nem éri) még abban az esetben is évről évre gyarapszik, ha a tőkések semmilyen vállalkozásba sem kezdenek; 7. a tőkés társadalomban sztrájkok stb. formájában állandó osztályharc folyik a tőkések és munkások között. Ebben a küzdelemben az állam a maga törvényeinek és fegyveres erőinek segítségével a tőkés rendszert védelmezi. A tőkés rendszer előbbi tömören kifejtett jellenzetességeivel szemben Varga így jellemzi a Szovjetunió állami és gazdasági rendszerét: „A Szovjetunióban senki sem lehet kapitalista. Az állam semmilyen termelőeszközt — gépeket, berendezéseket, nyersanyagot magánszemélyeknek el nem ad. Senki sem sajátíthat ki magának épületeket, gépeket, hogy bérért dolgozó munkaerők segítségével haszonszerzésre használja fel őket. Ez persze nem jelenti azt, hogy a . Szovjetunióban nincs semmilyen személyi tulajdon. Minden szovjet polgárnak lehet saját lakóháza, tehene, disznaja, baromfija, munkájának gyümölcsét szabadon értékesítheti a piacon. Minden szovjet polgárnak lehet kisebbfajta kézi termelőeszköze (fűrésze, kaszája, varrógépe), háztartási berendezése (porszívó, hűtőszekrény) stb., de ezek minden esetben személyes szükségleteit szolgálják, és sohasem szolgálnak haszonszerzés céljára. A Szovjetunióban már csak azért sem lehetnek kapitalisták, mert munkaerőknek a termelés folyamatában magánszemélyek által való felhasználása nálunk ismeretlen vaiami. A Szovjetunió polgárai felvehetnek háztartási alkalmazottat vagy más órabéres alkalmazottat (csőszt, házuk vagy gyümölcsösük őrzésére stb.), ára az ilyen jól megfizetett munkaerőnek foglalkoztatása nem hajt nekik hasznot, ők is a munkabérükből élnek." Varga a továbbiakban megjegyzi, hogy a Szovjetunióban ismeretlen fogalom a tőzsdei spekuláció, mely magánszemélyek gyors meggazdagodásának eszköze a tőkés államokban. A műszaki találmányok sem szolgálhatják egyének meggazdagodását, mert az állam használja fel őket. Kitér a tavalyi fizetésemelésre és megjegyzi, hogy a dolgozók egyes kategóriáinak fizetései közötti különbség a Szovjetunióban, amely még nem kommunista állam, mint a Fortune cikkírói nevezik, hanem csak most teremti meg a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet feltételeit, sokkal kisebb mint az Egyesült Államokban. A Szovjetunió gazdasági fejlődését illetően a Fortune cikkírói lekicsinylően nyilatkoznak az ország távlatairól, azt állítván, hogy a mezőgazdasági termelés alacson.yfokú intenzitása és a lakosság aránytalanul kevés természetes szaporulata miatt a Szovjetunió nem lesz képes utolérni az USA-t a gazdasági versengésben. Varga erre így felel: „Az az állítás, hogy a munka termelékenysége mezőgazdaságunkban lassan fokozódik, idejét múlta. A szovjet kormány által a legutóbbi 3—4 év folyamán foganatosított intézkedések — többek között a begyűjtési árak felemelése, a rugékony tervezési rendszer stb. — elősegítették az összes mezőgazdasági terményfajták termelésének gyors növekedését és a mezőgazdasági munka termelékenységének gyors fokozódását. Ami a lakosság természetes szaporulatát illeti, a cikkíróknak igazuk van abban, hogy a második világháború 4 éve alatt a születések száma a Szovjetunióban éppen úgy, mint minden más hadviselő országban csökkent, és ezért a munkába lépő személyek száma 1957—1961. években sokkal kisebb lesz, mint az előző években. De nincs igazuk akkor, amikor általában a munkaerők számának csökkenéséről beszélnek, amit azzal okolnak meg, hogy a születések száma a Szovjetunióban az 1938—1955. években a rendelkezésükre áldó adatok szerint jóval csökkent (az 1938. évi 1000 lakosra eső 38-ról napjainkig 25-re — az adatok forrását azonban nem árulják el), de ugyanakkor elhallgatják, hogy a halálesetek száma is rendkívül csökkent a Szovjetunióban. Tény az, hogy a halálesetek száma a Szovjetunióban világszerte a legkevesebb, nem egész 10 haláleset esik 1000 lakosra, és hogy ezért a lakosság szaporulata is elérte hazánkban a háború előtti színvonalat." Varga Jenő cikke számos egyéb értékes adatot tartalmaz, melyek igazolják a szocialista rendszer nagy fölényét a kapitalista rendszer fölött és megdöntik a burzsoázia eszmei védelmezőinek valótlan és a tényeket rosszindulatúan elferdítő állításait. L. b tJJ SZO 4 & 1957. szeptember 25.