Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-25 / 267. szám, szerda

A New-York Times interjúja Todor Zsivkovval Szófia, (ČTK) — Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára Harrison Sa­llsburynak, a New York Times tudósí­tójának interjút adott. Arra a kérdésre, vajon Bulgária hajlandó-e felújítani diplomáciai kap­csolatait az UŠA-val, Todor Zsivkov kijelentette, hogy a bolgár kormány több ízben kinyilvánította hivatalosan és diplomáciai úton az USA-val való­diplomáciai kapcsolatok felújítása iránti óhaját. Bulgária kapcsolatairól Jugoszláviá­val, Görögországgal és Romániával T. Zsivkov a többi között azt mondta: „Kapcsolataink Jugoszláviával két szo­cialista állam kapcsolataiként fejlőd­nek. Törökországot és Görögországot illetőleg a bolgár kormány jószomszédi baráti kapcsolatokra törekszik". Salisbury ezután a szocialista tár­sadalom kebelében uralkodó ellentétek iránt érdeklődött. „Le kell szögezni, hogy előfordulhatnak olyan ellentétek — mondotta T. Zsivkov — amelyek a vezető tényezők és a nép között me­rülnek föl. Ez leggyakrabban olyan esetekben történik, amikor egyes veze­tő tényezők eltávolodnak a tömegtől és a nép fő érdekeinek megfelelő po­litikával összeférhetetlen álláspontra helyezkednek. Szocialista hazánkra azonban jellemző a párt, a kormány, a nép, valamint a vezető tényezők és a nép megbonthatatlan egysége. Arra a kérdésre, hogyan értékeli Bulgária J. V. Sztálin müvét, T. Zsiv­kov kijelentette, hogy a Bolgáj Kom­munista Párt teljes egészében egyetért a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának a személyi kultusz felszámo­lására vonatkozó határozatával. Ez azonban nem jelenti azt — 1 mondotta Todor Zsivkov — hogy tagadjuk Sztá­lin érdemeit. 'Mi, bolgár kommunisták — éppúgy, mint a világ wlamennyi országának kommunistái Z Sztálint nem különíthetjük el a munkásosztály ügyétől, a forradalomtól, valamint a marxizmus-leninizmustól. Kuvatli : A kőzépkeleti feszültségért az USA felelős Damaszkuszban az arab jogászok szövetségének értekezletén Kuvatli, Szíria elnöke a külpolitikai kérdések egész soráról beszélt. Hangsúlyozta, hogy az egységért és szabadságért küzdő arab országoknak érdekük az olyan kérdések megoldása, mint amilyen Palesztina, Szuez, az Akabi-öböl' és Algéria problémája. Éle­sen bírálta a nyugati hatalmaknak Szí­ria irányában elfoglalt álláspontját és elítélte azt a tényt, hogy az imperia­listák rágalmazásukra a nemzetközi fórumot használják ki. Példaképpen felhozta Dullesnek, az USA államtitká­rának az ENSZ közgyűlésén elhang­zott álszenteskedő nyilatkozatát, amelyben azt állította, hogy Szíria ve­szélyezteti Törökországot és feszült­séget idéz elő a Közép-Keleten. E te­rületen a feszültség a valóságban az USA eljárásának következtében állott be — állapította meg Szíria köztársa­sági elnöke. A többi arab országokhoz hasonlóan Szíria is nem egyszer megkísérelte, hogy rendezze kapcsolatait a nyugati hatalmakkal az egyenlőség és igazsá­gosság elvei alapján. A nyugati hatal­mak az Igazságot és az egyenlőséget sajátszerűen értelmezik: imperialista uralmat akarnak rákényszeríteni az arab országokra. Ezt nemcsak gazda­sági nyomással, hazug rágalmazó pro­pagandával teszik, hanem fenyegetőz­nek is, valamint az arab határok köze­lében szárazföldi és tengeri egységeket vonnak össze. Az imperialista provokációk azonban minket nem térítenek le utunkról — mondotta Sukri Kuvatli befejezésül. Szovjet tudományos expedíció látogatása Japánban Tokio (ČTK) — Osaka japán kikötő­ből e napokban kihajózott a „Pobegyi­tyelj" f Győző) szovjet hajó, hogy a Csendes-óceán déli tájain a nemzet­közi geofizikai év programjának kere­tében tudományos kutatásokat végez­zen. A szovjet hajó az osakai kikötő­ben kiegészítette élelmiszerkészleteit s megjavította rádióberendezését. Ez alkalomból a szovjet tudományos dol­gozók találkoztak a japán tudósokkal. G. Damfanovot Lenin-Renddel tüntették ki Moszkva, (ČTK) — Georgľ Damja­novot, H bolgár forradalmi mozgalom legrégibb dolgozóinak egyikét a bolgár és szovjet nép közötti barátság meg­szilárdítására irányuló több évi lanka­datlan tevékenységéért a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének hatá­rozatára Lenin-Renddel tüntették ki. Szófia, (ČTK) — A bolgár lapok szeptember 23-án Damjanovnak, a Bolgár Kommunista Párt egyik legré­gibb tagjának, a Bolgár Népköztársa­ság Népi Gyűlése Elnöksége elnökének fényképét és életrajzát közlik. Georgi Damjanov születésének 65. évforduló­ját ünnepli. A lapok közlik a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának Georgi Damjanovhoz intézett üzenetét abból az alkalomból, hogy Damjanovnak a Népi Gyűlés Elnöksé­gének határozatára a Szocialista Mun­ka Hőse címét adományozták, s hogy a Gecgi Dimitrov és az Aran.ycsillag Érdemrenddel tüntették ki. Bandung után Kairóban November közepe táján tartják Kairóban az afrikai és ázsiai orszá­gok értekezletét. Az A1 Ahram lap tudósítása szerint az értekezleten .10 ország képviselője vesz részt. Nevadában folytatják az atomfegyverkísérleteket Los Veoas. (ČTK) — Az Amerikai Egyesült'Államok kormánya szeptem­ber 23-án a nevadai „Yuacca Fiat" kísérleti térségben további atomrob­bantást hajtott végre. Az atombom­bát egy 160 mé.ter magas tornyon robbantották. Néhány nappal azelőtt Nevadában atombomarobbantást hajtottak vég­re a föld alatt. Ezzel a robbantással kapcsolatban a nyugati hírügynöksé­gek megjegyezték, hogy a tudósok nézete szerint a rádióaktiv sugárzás nem engedi meg, hogy emberi lények a robbantás helyére előbb lépjenek, mint 100 év múlva. SANGHAJBAN e napokban mester­séges szívet gyártottak. A plasztikai anyagokból gyártott készüléket sikere­sen próbálták ki egy kutyán. A mes­terséges szív 20 percig irányította a kutya vérkeringését. Ez már a hatodik sikeres kísérlet volt. (ČTK). !£££ Minden rendbontó elien eljárunk Marosán György államminiszter és a Magyar Szocialista Munkáspárt buda­pesti városi bizottságának első titkára szeptember 21-én a budapesti IX. munkásőrség egységeinek ünnepélyes zászlóátadásánál beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta a magyar dol­gozók gazdasági sikereit az ellenforra­dalom veresége óta eltelt időben. A magyarországi állami vállalatok 1957 augusztusában az 1956. évi ja­nuár—szeptemberi átlagtermeléshez viszonyítva 101 százalékos eredményt értek el. Az átlagos szénfejtés, amely 1957 júliusában 71 800 tonnát tett ki, augusztusban 74 600 tonnára emelke­dett, s ez csupán 6 százalékkal keve­sebb, mint az 1956 augusztusi fejtés. Emelkedett a villanyáramtermelés és az építőipar színvonala 1 &. A textil­ipar 3 százalékkal több szövetet, a konfekciósipar 12 százalékkal több ru­hát termelt, mint egy évvel ezelőtt. A magyarországi kiskereskedelem 10 százalékkal több árut adott el, mint 1956 augusztusában .Az állami begyűj­tési szervek szeptember feléig az elő­irányzott 75 600 vagon helyett 82 ezer vagon gabonát vásároltak fel és 110 ezer vagon felvásárlására számítanak. Marosán György hangsúlyozta, ma már senki sem tagadhatja azt a tényt, hogy Magyarországon a politikai hely­zet konszolidálódott, és mindenütt tör­vényes rend uralkodik. Aki azonban ezen törvényes rend bármily irányban való megbontására törekszik — mon­dotta —, az ellen szigorúan eljárunk, legyen áz bárk ; is. Rövidesen elérkezik október 23. — az évforduló. Sokan ér­deklődnek az iránt, mi fog történni. Nem történik semmi — hangsúlyozta viharos tetszésnyilvánítás mellett Ma­rosán György. Rendes munkanap lesz. mindenütt dolgozni fognak és az isko­lákban sem fog szünetelni a tanítás. Magyar kormányküldöttség utazott Kínába Budapest (ČTK) — Csou En-lajnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének meghívására szeptember 24­én reggel Kádár Jánosnak, a magyar forradalmi munkás-parasztkormány miniszterelnökének vezetésével külön repülőgéppel baráti látogatásra Pe­kingbe utazott egy magyar kormány­küldöttség. A küldöttség tagja Maro­sán György államminiszter is. Nógrádi Sándor, a Magyar Népköztársaság pe­kingi nagykövete, a Kínai Népköztár­saság fővárosában csatlakozik a kül­döttséghez. Magyarországon gyermek­és ifjúságvédelmi tanácsot létesítettek Budapest (ČTK) — A magyar forra­dalmi munkás-parasztkormány dek­rétumot hagyott jóvá, amely szerint a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa mellett gyermek- és ifjúságvé­delmi tanácsot szerveznek. A tanács elnökévé dr. Münnich Ferencet, a mi­niszterelnök első helyettesét nevezték ki. •'< ARGENTÍNA LAKOSSÁGA az állami statisztikai hivatal jelentése szerint ez év június 30-án elérte a 19 millió 857 ezret. (ČTK). A thaiföldi közvélemény elítéli a SEATO-t Bangkok, (ČTK) — A Thai Raiwan Bangkokban megjelenő katonai lap szeptember 22-én „A hatvanezer dol­láros férfi" címen cikket közölt, amely bírálja a katonai csoportot azért, hogy az ideiglenes thaiföldi kormány elnö­kévé éppen Pote Szarasziint szemelte ki, Thaiföld népe — figyelmeztet a lap nem szereti sem az Egyesült Államo­kat, sem a SEATO-t, viszont Szara­szint az USA-hoz és a SEATO-hoz egyezmény köti. Bangkokból más oldalról is érkeznek olyan hírek, amelyek a Szaraszin sze­mélye elleni, ellenszenvről és azon ne­hézségekről tanúskodnak, amelyekkel az ideiglenes miniszterelnök az új thaiföldi kormány összeállításánál ta­lálkozott. Ezeket a nehézségeket nem­csak a főváros bizonyos köreinek Sza­raszin iránti ellenséges álláspontjával magyarázzák, hanem sok szó esik a SEATO elleni növekvő ellenszenvről is, ami természetesen összefügg az új miniszterelnök személyével, aki ennek a paktumnak főtitkára volt. Érdekes az is, hogy Szaraszin — az AFC hír­ügynökség közlése szerint a thaiföldi kormány miniszterelnökévé való kine­vezését Stumf tengernagytól, a SEATO amerikai küldöttétől tudta meg, aki a SEATO katonai tanácsadóival tartott megbeszélést. A Kommunyiszt 10. számában Var­ga Jenő akadémikus, a magyar szár­mazású neves szovjet közgazdász a Fortune című amerikai polgári lapban megjelent szovjetellenes rágalmakra adott válaszában megcáfolta a szov­jet tudomány jelenlegi állására, a szovjet néogazťaság 'eleniegi helyze­tére vonatkozó amerikai állításokat és „a kommunizmus válságáról", a szov­jet államnak kapitalista „nagyhatalom­má" fajulásáról stb. hangoztatott ha­zugságokat. Varga konkrét példákon, tételről tételre megcáfolja az ameri­kai polgári lap blöffjeit, a tények és a való helyzet tüzetes elemzéséve! tárja fel a szovjet tudomány és a gazdaság helyzetét és jövőbeni távlat tait. „A Fortune-ben olvasott cikkek kö­zül bennünket, tudományos dolgozó­kat elsősorban „Mennyire jó a szov­jet tudomány" című cikk érdekel. El kell ismernünk, hogy ez a cikk elég­gé objektívan és érdekesen megraj­zolt képet ad az amerikai olvasónak a természettudományok, nevezetesen a matematika, fizika, vegytan stb. szovjetunióbeli helyzetéről, — írja be­vezetőül Varga akadémikus. Különösen az tölt el bennünket örömmel, hogy a cikk megcáfolja azt a külföldön előszeretettel ter­jesztett rágalmat, hogy „az oroszok ellopták az atombomba titkát, hogy az atombombát szovjet hadifogság­ban levő német tudósok szerkesz­tették a Szovjetunióban". 36 amerikai és angol tudós így jellemezte a szovjet tudomány hely­zetét: „A szovjet tudomány állapota kiváló, egyes ágakban közepes, de a fejlődés útján halad, más ágak­ban is kielégítő ... Általában a szov­jet tudomány eredményei és lehető­ségei még mindig alacsonyabbak a nvugati tudomány színvonalánál, de nem annyira, mint ahogy sokan nyu­gaton hinnék (vagy óhajtanák)." Varsa megjegyzi: „A szovjet tudomány mai helyze­tében kizáróan a szovjet tudósok alkotómunkájánalt a műve. De nem lehet ugyanazt állítani az ameri­kai tudományról. Az amerikai tu­domány vívmányait az amerikaiak nem vallhatják teljesen a maguké­nak, mert eredményeinek elérésé­ben oroszlánrészük van a külföldi tudósoknak." Válságba jutott-e ä kommunizmus? Varga Jenő akadémikus válaszol a Fortune koholmányaira így megemlíti öt régi honfitársát, Kármán, Newman, Teller, Wiegand és Szilárd, hazájukból elszármazott ma­gyar tudósokat, akinek nagy részük van az aerodinamika, matematika, hidrogénbomba terén végzett kutatás eredményeiben. A Fortune más cikkeiben a nép­gazdaság és általában a szocialista rendszer válságáról beszél a Szov­jetunióban. Varga így cáfolja meg ezt az állítást: „Tény, hogy a Szovjetunió gazda­sági téren célul tűzte ki az USA színvonalának elérését és felülmúlá­sát. Tény az is, hogy ez még nem sikerült teljesen, de ez irányban már nagy sikereket könyveltünk el. Tel­jesen helytelen azonban az az állítás, miszerint a Szovjetunió termelése jelenleg az USA termelésének csak egyharmadát képezi. Erre a váratlan következtetésre csak a Szovjetunió szocialista gazdasága „nemzeti brut­tótenmeiésének" helytelen módszerű kiszámolásával jutcttak. Ezt a mód­szert a tőkés államokban alkalmazzák. A Szovjetunióban egészen más tör­vények hatnak az árképződésre, mint az USA-ban, a termelés struktúrája is más,' más a „nemzeti bruttóter­melés" fogalma is, mely sokkal szű­kebb mint az USA-ban, — írja Varga. Nagyon nehéz összehasonlítani pél­dául a kész ipari cikkek termelését. Az USA-ban például kb. kétszer annyi traktort gyártanak évente, mint a Szovjetunióban, ugyanakkor a szovjet traktorok teljesítőképessége sokkal nagyobb. Gyapottszövetgyártásunk az amerikainak a 2/3 részét képezi. Sokkal kevesebb gépkocsit gyártunk mint az USA-ban, viszaht a termelt rádióvevőkészülékek száma kb. annyi, mint az USA-ban." Varga statisztikai adatok alapján hasonlítja össze a Szovjetunió és az USA termelési ütemének gyorsulását és megmagyarázza azokat az okokat, amelyek miatt például a lakásépítke­zés a Szovjetunióban erősen lema­radt. A lakosság életszínvonalát érint­ve leszögezi: „Nem tagadjuk, hogy a szakképzett amerikai munkások — nem négerek, mexikóiak és jövevény­emigránsok — szükségletének szín­vonala magasabb, mint a szovjet munkások szükségleteinek átlagos színvonala. De az amerikai munkások szükség­leteiknek ezt a magas színvonalát sokkal intenzívebb, kimerítőbb mun­kával, az elbocsátástól és a hosz­szantartó munkanélküliségtől való félelemmel fizetik meg." Varga akadémikus a továbbiakban a Fortune-nak azzal a magállapítá­sával foglalkozik, hogy „a szovjet kommunizmus a kapitalizmusnak egy válfaja". A lap ezt a megállapítását arra alapozta, hogy a Szovjetunió nemzeti jövedelmének nagy részét ez ideig tőkebefektetésekre és a hadse­seregre fordította, és ezért alacsony a lakosság életszínvonala. Varga ezt az állítást a kapitalista gazdasági rendszer alapvető vonásainak ismer­tetésével cáfolja meg, melyeket 7 pontban foglal össze: A kapitalizmus alapja: 1. A termelőeszközök magántulaj­dona; 2. a népgazdaság döntő részét bir­tokló kapitalisták és a proletariátus osztályának létezése; 3. a tőkések profitszerzésre szer­vezik és valósítják meg a ter­melés irányítását; ha a vállalat megszűnik jövedelmezőnek lenni, be­zárják, vagy pedig csődbe jutnak; 4. a munkás keresete sohasem ha­ladhatja túl a tőkés profitját bizto­sító színvonalat; 5. a tőkésnek nem kell dolgoznia; 6. a nagykapitalisták tőkéje (hacsak túlméretezett gazdasági üzérkedések következtében balszerencse nem éri) még abban az esetben is évről évre gyarapszik, ha a tőkések semmilyen vállalkozásba sem kezdenek; 7. a tőkés társadalomban sztrájkok stb. formájában állandó osztályharc folyik a tőkések és munkások között. Ebben a küzdelemben az állam a ma­ga törvényeinek és fegyveres erőinek segítségével a tőkés rendszert védel­mezi. A tőkés rendszer előbbi tömören kifejtett jellenzetességeivel szemben Varga így jellemzi a Szovjetunió ál­lami és gazdasági rendszerét: „A Szovjetunióban senki sem lehet kapitalista. Az állam semmilyen ter­melőeszközt — gépeket, berendezé­seket, nyersanyagot magánszemélyek­nek el nem ad. Senki sem sajátíthat ki magának épületeket, gépeket, hogy bérért dolgozó munkaerők segítségé­vel haszonszerzésre használja fel őket. Ez persze nem jelenti azt, hogy a . Szovjetunióban nincs semmilyen sze­mélyi tulajdon. Minden szovjet pol­gárnak lehet saját lakóháza, tehene, disznaja, baromfija, munkájának gyü­mölcsét szabadon értékesítheti a pia­con. Minden szovjet polgárnak lehet kisebbfajta kézi termelőeszköze (fű­része, kaszája, varrógépe), háztartási berendezése (porszívó, hűtőszekrény) stb., de ezek minden esetben szemé­lyes szükségleteit szolgálják, és soha­sem szolgálnak haszonszerzés céljá­ra. A Szovjetunióban már csak azért sem lehetnek kapitalisták, mert mun­kaerőknek a termelés folyamatában magánszemélyek által való felhasz­nálása nálunk ismeretlen vaiami. A Szovjetunió polgárai felvehetnek háztartási alkalmazottat vagy más órabéres alkalmazottat (csőszt, házuk vagy gyümölcsösük őrzésére stb.), ára az ilyen jól megfizetett munkaerő­nek foglalkoztatása nem hajt nekik hasznot, ők is a munkabérükből él­nek." Varga a továbbiakban megjegyzi, hogy a Szovjetunióban ismeretlen fo­galom a tőzsdei spekuláció, mely ma­gánszemélyek gyors meggazdagodásá­nak eszköze a tőkés államokban. A műszaki találmányok sem szolgál­hatják egyének meggazdagodását, mert az állam használja fel őket. Kitér a tavalyi fizetésemelésre és megjegyzi, hogy a dolgozók egyes kategóriáinak fizetései közötti kü­lönbség a Szovjetunióban, amely még nem kommunista állam, mint a Fortune cikkírói nevezik, hanem csak most teremti meg a szocia­lizmusból a kommunizmusba való átmenet feltételeit, sokkal kisebb mint az Egyesült Államokban. A Szovjetunió gazdasági fejlődését illetően a Fortune cikkírói lekicsiny­lően nyilatkoznak az ország távlatai­ról, azt állítván, hogy a mezőgazda­sági termelés alacson.yfokú intenzitá­sa és a lakosság aránytalanul kevés természetes szaporulata miatt a Szov­jetunió nem lesz képes utolérni az USA-t a gazdasági versengésben. Varga erre így felel: „Az az állítás, hogy a munka ter­melékenysége mezőgazdaságunkban lassan fokozódik, idejét múlta. A szovjet kormány által a legutóbbi 3—4 év folyamán foganatosított in­tézkedések — többek között a be­gyűjtési árak felemelése, a rugékony tervezési rendszer stb. — elősegítet­ték az összes mezőgazdasági ter­ményfajták termelésének gyors nö­vekedését és a mezőgazdasági munka termelékenységének gyors fokozódá­sát. Ami a lakosság természetes sza­porulatát illeti, a cikkíróknak igazuk van abban, hogy a második világhá­ború 4 éve alatt a születések száma a Szovjetunióban éppen úgy, mint minden más hadviselő országban csökkent, és ezért a munkába lépő személyek száma 1957—1961. évek­ben sokkal kisebb lesz, mint az előző években. De nincs igazuk akkor, ami­kor általában a munkaerők számának csökkenéséről beszélnek, amit azzal okolnak meg, hogy a születések szá­ma a Szovjetunióban az 1938—1955. években a rendelkezésükre áldó ada­tok szerint jóval csökkent (az 1938. évi 1000 lakosra eső 38-ról napjainkig 25-re — az adatok forrását azonban nem árulják el), de ugyanakkor el­hallgatják, hogy a halálesetek száma is rendkívül csökkent a Szovjetunió­ban. Tény az, hogy a halálesetek száma a Szovjetunióban világszerte a leg­kevesebb, nem egész 10 haláleset esik 1000 lakosra, és hogy ezért a lakosság szaporulata is elérte ha­zánkban a háború előtti színvona­lat." Varga Jenő cikke számos egyéb ér­tékes adatot tartalmaz, melyek iga­zolják a szocialista rendszer nagy fölényét a kapitalista rendszer fölött és megdöntik a burzsoázia eszmei védelmezőinek valótlan és a tényeket rosszindulatúan elferdítő állításait. L. b tJJ SZO 4 & 1957. szeptember 25.

Next

/
Thumbnails
Contents