Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-21 / 263. szám, szombat

IjMMÉP a tanyi lengyárban Szeptember tizennegyedikét ír­tunk. Nagy sürgés-forgás volt az üzem területén. Mindenki kíván­csian figyelte, milyen is lehet az a nagy ajándék, amellyel üzemün­ket megajándékozza a Könnyűipari Minisztérium. Hát íme; megjött az ajándék, a nagy vörös zászló, amely elsőségét hirdeti. Sárik elvtárs, az üzemi tanács elnöke megnyitotta a gyűlést, majd átadta a szót Beke elvtársnak, az üzem igazgatójának, aki beszédében többek között rátért a szocialista munkaverseny értékelésére is. A legjobb eredményt Farkas Lajos csoportja, a turbinaparti érte el, amely tervét 115,5 százalékra telje­sítette. Utána következett a kóc­gépparti, amely szintén magasan túlteljesítette negyedévi tervét: 114,4 százalékra, s végül az ázta­tók, akik szintén, kitettek magu­kért, mert tervüket jóval túl­teljesítették. így sorolhatnánk még tovább azon dolgozók neveit, akik szorgalmasan kivették részüket a terv egyenletes, sőt túlteljesítésé­ből. Ezek után következett a Könnyű­ipari Minisztérium vörös zászlajá­nak átadása, melyet Licsko elvtárs, a vállalat igazgatója adott át. Végül következtek az iskolás gyerekek, akik kis szavalatokkal szórakoztatták az ünnepély részt­vevőit. Beke elvtárs kiosztotta a munkaversenyben elért jutalmakat, majd kellemesen elszórakoztunk. Matallcs József, a lengyár dolgozója ben — sajnos — keveset utazom, így csak most lát­tam először a jor­galmas vasúti ál­lomásokon beren­dezett kultúrter ­mek egyikét — Pelsőcön. Meglepő volt a rend, tisz­taság, amit ott láttam. Talán úgy lehetne jellemezni, hogy a mozi, ol­vasóterem, kávé­ház együttes ké­pét adja. Kényel­mes, kárpitozott székek, gondozott asztalok, telve újságokkal, folyóira • tokkal. Kül- és belföldi képeslapok, elég bőséges könyvtár, sakkasztalok, filmvetítőgép. A helyiség padlója végig linóleummal takarva. Az utasok sakkoznak, vitatják, hogy a vezér­csel, vagy a spanyol megnyitás elő­nyösebb-e. A többiek könyveket vesz­nek elő a szekrényből. Mindenki ta­lál magának megfelelő szórakozást. Néhány perc múlva megtelik a te­rem és pereg a film, melynek egye s jelenetei megkacagtatják a nézőket. Kellemesen telik az idő, s a vára­kozó utasok nem unatkoznak. Stein Jenő. Kassa. A pelsőci állomáson Az utóbbi idő Sárgul a levél s a vándormada rak melegebb tájakra készülődnek. A Magas-Tátrában azonban most is haragoszöld színe van a susogó i fenyveseknek. A csúcsokon itt-ott már fehérlik az új hósapka, de lej­jebb még kellemes, szép idő van. igaz, a nap má- nem tüzel úgy, mint júliusban. Csendesülnek a turista ösvények, hegyiutak. Halkul a zaj, kacaj, beáll a szünet a Tátrában. Azaz, hogy mégsem, mert az üdülőtelepeken késő őszig tovább folyik a vidám élet. Kellemes túrák, kirándulások, csónakázás a tavon, sütké­rezés a langyos szeptemberi napon, $ megannyi más, kedves élmény adódik lépten-nyomon. Nem bánja meg senki, aki ősszel is ellátogat a hegyekbe. Nem veszít a Tátra erején, varázsán most sem, egy pa­rányit sem. Bizonyítéka ennek felvételünk azOj Csorba-tóról, ahol csónakázás közben láthatjuk a gondtalan üdülőket. Bartók János, Vyšné Hágy. RÉGI DIVAT, AZ IGAZ... A sajtónap megünneplése Mint minden évben, az idén is ké­szülődünk a sajtónap megünneplésére. Meghitt családi légkörben ott talál­juk mindig a handlovai Nagybánya bányászait, mérnökeit és a város ve­zetőit, Az ünnepség fénypontja a munkáslevelezők kitüntetése, megju­talmazása, akik az üzemi újság, a „Hlas Baníka" hasábjain hozzászólá­saikkal, javaslataikkal jobb eredmé­nyek eléréséhez igyekeztek hozzáse­gíteni dolgozóinkat. A beérkezett cik­kek alapján értékelik a legjobb mun­káslevelezőt is. Megvitatják az üzemi újság felada­tait, esetleges hibáit. Érezzük, tudjuk mindannyian, hogy a szocialista sajtó erős fegyver a szebb jövőért folytatott harcunkban. X. J. Elmúlt a virágos nyár... Megszervezzük a szeptemberi műszakot HAZÁNKBAN E NAPOKBAN „A bé­kés építésben hadseregünk a néppel" jelszó jegyében munkaműszakokat szerveznek. A nyitrai kerületben sem maradunk le, előkészítjük ezeket a műszakokat. Főleg nagy akciókban ve­szünk részt, Így a Nyitra—Zsitva folyó szabályozásának munkálatain, kultúr ­parkok, kultúrházak, a helyi nemzeti bizottságok épületeinek, tűzoltószertá­rak, egészségügyi központok építésé­ben, valamint a város- és faluszépítési és a testnevelési akciókban. Ezeket az akciókat nagyon jól szer­vezik a komáromi járásban. Nyolctagú bizottságot választottak, amely a mun­katerv alapján biztosítja a munkamű­szakok akadálytalan menetét. A kato­nák a város- és faluszépítési akció keretében nyolcezer brigádóra ledol­gozását vállalták, de a szeptemberi műszakokban e felajánláson kívül dolgoznak majd a komáromi stadion­ban, a hivatásos katonák részére épü­lő családi házak építésénél és a ko­máromi, valamint az ógyallai járás községeiben. így megmutatjuk az egész világ­nak, hogy míg Nyugaton szüntelenül folynak az atomfegyverekkel való kí­sérletek, mi néphadseregünk katonái­val együtt új értékeket alkotunk az ember szebb életéért. A KATONÄK, ebben nemcsak mun­kájukkal és gépekkel segítenek, ha­nem mint agitátorok a barátság est­jein, ünnepük előestéjén tűzijátékot és akadémiákat rendeznek, október 6-án katonai szemlét, délután pedig különféle sportgyakorlatokat mutatnak be. Azt szeretnénk, ha a komáromiak­hoz, a lévaiakhoz, vráblei lakosokhoz hasonlóan hazánk minden városában és községében is felkészülnének ezekre az akciókra, hogy minél nagyobb ér­tékeket teremthessünk meg. Ivančik Štefan, Nyitra Dst a Komárom—Nagykeszi kö­zött közlekedő autóbuszról lesz szó. Bizony ez a busz néha meg­tréfálja utasait, jobban mondva nem is a busz, de annak vezetője és ka­lauza. A minap is megyek ki nagy nyugodtan a megállóhoz, egy negyed­órával a busz indulása előtt és a busznak már hűlt helye. Elment egy órával előbb. Kérdem, ki áll ki egy órával az indulás előtt várni az autó­buszra, és figyelni, hogy a sofőrnek mikor támad kedve elindulni. Ez még csak hagyján. De ami szom­batonként történik, az aztán valami. Három-négy faluba szállítja az autó­busz a hajógyári munkásokat. Tömve az autóbusz, hogy még egy szalmaszál se fér közénk. Legalább örsújfalura és Aranyosra mehetne szombat délben egy kisebb autóbusz, mely elvinné az odautazó munkásokat. vós, olyan kemény a szén, hogy annyi robbanóanyagot használtak el a re­pesztésre a kombájn előtt, hogy ta­lán nélküle is kiszedhették volna az így összezúzott szenet. Ugyanilyen szívós, kemény, szénréteg terül el a Nagybánya két legnagyobb részlegén is: a két Nyugatin. Még egy fogya­tékossága van a „Donbasz" kombájn­nak azonkívül, hogy a kemény szén­ben nem használható: csak 180 cm magasságban fejt és nálunk a 3—4 m-es réteg sem ritka. Hogy tehát Handlován Is minden­hol használhassuk a „Donbasz" kom­bájnt a Helyi Tüzelőanyagipari Mefl­bízotti Hivatal pályázatot hirdet: vagy megfelelő, olcsó robbantással lehetővé tenni a kombájnnal való fej­tést a kemény szénben Is, vagy tö­kéletesíteni, illetve a helyi viszo­nyokhoz alkalmazni a „Donbasz" kom­bájnt. Dolgozóink, technikusaink kezde­ményezésén, ötletességén, múlik, mikor, hol, melyik utat választják! Csak mi­nél előbb az újítási javaslatokkal, hogy Ieróhassuk végre adósságunkat! TÖTH JÄNOS, Handlová. A gyermekek kultúrtevékenysége TAKÄCS IMRE, az Érsekújvárban működő Népmüvelés Házának agilis igazgatója, nemcsak a felnőtteket és a serdülő ifjúságot kapcsolja be a vá­ros kulturális életének építőmunkájá­ba, hanem a legkisebbeket is, az is­kolásgyermekeket, akikből mór közel egy esztendeje megalakult a Népmű­velés Háza mellett működő Gyermek­színpad színjátszó gárdája. Ennek a kis színpadnak tehetséges kis színészei'--a jövő műkedvelő szí­nészgárda utánpótlása — vidám eszt­rádműsorok bemutatása után kemény fába vágták a fejszéjüket, jó szerep­osztásban és igen szép kiállításban bemutatták a Hamupipőke című 3 fel­vonásos mesejátékot, melyet a kis színpad művészeti vezetője tűzdelt meg dalokkal és versekkel. A kedves táncokat Kocsner Margit, a technikai vezető tanította be. A darab átdolgo­zása Štefánik O. Magdolna munkája. A felnőtteknek is becsületére váló ala­kításokban különösen a 10 éves kis címszereplő, Kocsner Márta — sok énekverseny győztese — és Mayer Panni, Csongrád Tibor, Haris Joli, Do­bosi Agi, Balla Gyuri, Janics Gyuri, Kiss Magda, mind igen nagy sikert arattak. Minden ének- és táncszámot többször kellett megismételni. A ze­nei részt Buhary Magda és Szmeták Mihály látták el művészi készséggel. Štefánik Magda, Érsekújvár Kigyúlt a fény Nagytodakon ít hiszem, ennyit megérdemel­nének a munkások, és ha arra ráérnek az autóbuszok, hogy Kesziről Komáromig üresen járjanak, — ez az út jobban kifizetődne. Csak egy ki­csit el kellene gondolkodni e dolog fe­lett. Czita Béla, Komárom NEM SEGÍT f a „Donbasz" szénkombájn * Megérdemelt dicséret Az EFSZ udva­Ue/í' rán nagy a sür­tat^Sk gés-forgás. Főznek az asszonyok, ké­vk-, szítik az ünnepi i y^S vacsorát. Jó pör­11 költ- és pecsenye­pgt-^ y szag vegyül a friss jy-L jij levegőbe. Megér­keztek a zenészek is. Terjed a hír: — Villanyt kapott a falu. 1957. augusztus 29-én a dél­utáni órákban kigyulladt a fény, amely megváltoztatja a nagybodaki lakosság életét. Az ünnepély lezajlása után ci­gányzene kíséretében vonultak a la­kosok a kultúrházba, ahol folytatták a megkezdett ünnepi műsort. Az ün­neplők közül néhányan hazaszaladtak kipróbálni a villanyt, mások a rádiót és mindenki arcáról a megelégedett­ség sugárzott. Bartalos Rozália, Csilizradvány. Szedik a cukorrépát A Dunaszerdahelyi Állami Gazda­ságban a cséplési munkálatok elvég­zése után a gazdaságok vezetői — karöltve a legjobb munkásokkal — munkatervet dolgoztak ki az őszi ter­mények sikeres és gyors betakarítása érdekében. Szeptember 15-ig elvetették az őszi repcét, az őszi árpát és a takarmány­keverékeket. Jelenleg a rozs és a búza alá végzik a talajelőkészítési munká­kat. Szeptember 16-án pedig — mint ahogy tervezték — megkezdték a cu­korrépa szedését. Szép a cukorrépa, jó termést ígér, lesz cukor bőven. Cslcsay Ferenc, Bős Mozdony: — Ah, én ma újra kések ... Busz: — Nem baj, barátom, én majd egy órával előbb indulok... Ebből a szinte hihetetlen telje­sítményű gépből van Handlován öt darab. Számra nézve nem sok, de bár­csak használhatnánk mindet, tudom gyakrabban világítana a vörös csillag a kapunk felett! Bizonyára sokan kíváncsiak, miért nem használjuk hát kombájnjainkat, ha megvannak. Tudnunk kell a „Don­basz" kombájnról, hogy csak a jó mi­nőségű szenet ,.szereti". A jó mi­nőségű szénnek mindig lazább az összetétele, a szerkezete, könnyen darabolható, morzsolható. Ilyen ide­ális, kombájnnak való szén csak a Keleti-részlegen, esetleg a Déli- rész­leg II. rétegén található, ott pedig még mindig nincsenek megfelelően elkészítve a munkahelyek a falfej­téshez. Az Északi-részlegen próbálták már ugyan a kombájnt, de ott olyan szí­tatták szorgalmukat az idei gazdag gabonatermés megmentéséért folyta­tott harcban. Kitűnően megszervez­ték a munkát. Az egyik 15-tagú ifjú­sági csoport egymaga kiszolgált egy cséplőgépet a harmadik mezei mun­kacsoportban, amelynek vezetője Gustáv Jacko elvtárs volt. A kazal­rakásban Peter Šingovský, a harma­dik mezei csoport dolgozója, idősebb szövetkezeti tag irányította őket. A többi ifjút oda osztották be, ahol a legnagyobb "szükség volt rájuk, szállításra, más csénlőgépek kiszolgá­lására stb. A fenti csoport valóban kiváló tel­jesítményt nyújtott. Naponta átlag 170 mázsa gabonát csépelt ki. Voltak olyan napok is, amikor 250 mázsát csépeltek, azonban ez attJól függött, hogy milyen volt a gabona. Ez a csoport összesen 41 és fél vagon ga­bonát csépelt. Ha nehéz is volt a munka, de örömteljes. Ezt bizonyítot­ta a vidám tréfálkozás, dalolás, sőt, a harmonika sem hiányzott. Pusztay Elemér, a helyi CSISZ-szer­vezet elnöke munkájában tanúsított Déldájával imagával ragadta az egész ifjúságot. Azzal a tudattal dolgoz­tak, hogy szövetkezetük kiváló minő­ségű vetőmagot termeszt. A dolgozók többsége hároméves szövetkezeti munkaiskolát végzett, mely alapvető mezőgazdasági elméleti ismereteket adott nekik. unkájukban a kultúráról sem feledkeztek meg. Az esti órákban kultúrműsort gyakoroltak be, amelyet az aratóünnepségen be­mutattak. A szövetkezet cséplési munkáinak befejezésével nem végződött be a termésért folytatott harc. Augusztus 24-én két cséplőgéppel a szomszédos kechneci EFSZ segítségére siettek és ott is megmutatták, hogy milyen le­gyen az ifjúság. Martin Bélán, JNB, Moldava n. Bodvou KXPerini Egységes Földművesszö­_ vetkezetben ötven fiú és lány dolgozik. Ezek az ifjak megmu­S. 0. S. Újságot kérünk Ügy áll a dolog, hogy újságot sze­retnénk olvasni, de sajnos, ez már hosszabb idő óta teljesen lehetetlen. Két hete, hogy Várkony régi levélkéz­besítője szabadságra ment, s helyébe egy új lépett. Gondoltuk, hogy most már jobb lesz a kézbesítés. Sajnos, nem így történt. A változás ennyi: míg a régi kézbesítő három-négy napi új­ságot egyszerre kézbesített, addig az új kézbesítő ezt a bizonyos három­négy napi újságot ki sem kézbesíti, Ha legalább kihordaná, de megeszi... (a szedő megjegyzése.) esetleg egy számot egy héten. A vendéglőkben sem tudunk újsághoz jutni, mert azt mondják ott is, hogy csütörtök óta nem kaptak egy szá­mot sem. Kérdezzük tehát: — Hova tűnnek el az újságok? Mikor kapjuk meg, az év végén? Sokan visszaren­delik, sokan nem fognak előfizetni. Szűnjön már meg a rendetlen újság­kézbesítés ! Üjságot akarunk olvasni! A VARKONYI ÁLLAMI GAZDASÁG DOLGOZÖI ÜJ SZÖ 555 -rr 1957. szeptember 16.

Next

/
Thumbnails
Contents