Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-21 / 263. szám, szombat

Max Reimann a nyugatnémet választások tanulságairól „Ne a széthúzás, hanem a munkásosztály egysége, ne a munkásmozgalom céljairól és eszméiről való lemondás, hanem határozott küzdelem azokon az alapokon, amelyeken a munkásmozgalom nőtt és erősödött — ez legyen a szövetségi parlamenti választások eredményeinek következménye" — mondotta Max Reimann, Németország Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára a 904. számú szabad leadóállomás által közvetített rádióbeszédében. A főtitkár felszólította Németország Szociáldemokrata Pártjának valamennyi tagját és funkcionáriusát, ne engedjék meg, hogy pártjuk a nyugat-németországi kormánykörök érdekeit és politikáját kövesse. Németország Szociáldemokrata Pártját a nagytőkések és militaristák elleni küzdelem útjára kell vezetni, mely az egész német munkásosztály közös haladásának és a két német állam megértésének útja. „E választási harcból eredő nagy tanulság — mondotta Max Reimann — az a tény, hogy kudarcot vallott Németország Szociáldemokrata Pártja azon vezetőinek politikája, akik lemondtak a munkásosztály ama régi követeléséről: amit a nép keze teremtett, a népet illeti meg. E politikusok hozzáidomultak a katonai tömbök politikájához és maguk is elhintették a kétség magvait a szociáldemokraták azon ígéretéről, hogy Németország Szociáldemokrata Pártja megszünteti a hadkötelezettséget. Most arról van szó, hogy a kommunisták és a szociáldemokraták között megerősödjék a testvéri együttműködés, mely sok helyen választási küzdelemben bontakozott ki, hogy meghiúsítsák az Adenauer-kormány végzetes irányvonalát." <Dicsó napok: msce.icmrnm C A bolsevik sajtó 1917 forradalmi harcainak előkészítésében DPiBfli o p r a h "b fcrtUMr* IMKTU* r U r t zJ N. n Dr. Radhakrisnan az India és Kína közütti barátságról Peking (ČTK) Dr. Szarvapalli Radhakrisnan, India alelnöke, aki baráti látogatáson a Kínai Népköztársaságban tartózkodik, a Népi Képviselők Összkínai Gyűlése állandó bizottságának bővített ülésén, szeptember 19-én Pekingben kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaságnak legelsősorban is el kellene foglalnia az öt megillető helyet az FNSZ-ben, hegy ez a szervezet valóban helyesen működhessen. India alelnöke beszédében — amelyet gyakran szakított félbe a tetszésnyilvánító taps — bírálta . z Egyesült Nemzetek Szervezetét azért, hogy nem működik helyesen, mert nincsen benne képviselve a világ valamennyi nemzete. Dr. Szarvapalli Radhakrisnan hangsúlyozta, hogy India és Kína között több téren teljes egyöntetűség uralkodik, mert India Kínához hasonloan a szocialista társadalom építését tüjte ki célul. • * * Mac Ce-tung, a Kínai Néoköztársaság elnöke szeptember 19-én Sz. Radhakrisnan tiszteletére fogadást rendezett, amelyen részt vettek a Kínai Népköztársaság vezető tényezői. A fogadáson elhangzott beszédében. Mao Ce-tung hangsúlyozta, hogy a gyarmatosítók terveit és provokációját meg fogják hiúsítani, mint ahogyan ezt a múlt évben az egyiptomi nép tette és ahogyan ezt ma Szíria népe I cselekszi. Az angol és ausztráliai közvélemény tiltakozik a további nukleáris kísérletek ellen London (CTK) Az angol nukleáris kísérletek további sorozatának előkészületei a brit és a világ közvéleményének újabb tiltakozását váltja ki. „A hidrogénbomba ellenes angol bizottság" nagy tüntetésre szólít fel, amelyet Londonban szeptember 22-én tartanak. London lakossága körében a' felhívás hatalmas visszhangra talált. „A nukleáris fegyverek betiltásának brit nemzeti tanácsa" valamennyi tagját felszólította, vegyen részt ezen a tüntetésen, amely a tüntetők felvonulásával kezdődik és tüntető nagygyűlésben éri el tetőpontját a Trafalgár téren. Sidney (ČTK) Ausztrália kimagasló kulturális és tudományos tényezőinek egész sora, közöttük Katharine S. Prichard írónő, W. Murdoch profeszszor, William Dargie és Napier Waller művészek felszólítást adtak ki a nukleáris kísérletek beszüntetésére. Az Ausztráliai Kikötömunkások Szövetségének Nőbizottsága Róbert Mensies miniszterelnökhöz levelet intézett, amelyben figyelmezteti, hogy „kormányát ném azért választották meg, hogy Ausztrália katonai támaszponttá váljon, vagv hegy a nukleáris fegyverkísérletek Ausztráliának hatalmas kárt okozzanak". Véget ért az Interparlamentáris Unió értekezlete London (ČTK) — Az Interparlamentáris Unió 46. értekezlete szeptember 19-én Londonban befejezte ülésszakát. Az értekezlet zárónapján a szeptember 12. óta tárgyalt három határozati javaslatról és pótjavaslatról szavaztak. Az első határozati javaslat a menekültek problémájára vonatkozik és a többi között felszólítja minden olyan ország kormányát, amelyben menekültek tartózkodnak, hogy munkát biztosítsanak számukra mindaddig, amíg önként vissza nem térnek hazájukba. A határozati javaslat azt ajánlja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, hogy tárgyalja meg az arab menekültek problémáját is. Az értekezlet e határozati javaslattal együtt a szovjet küldöttség által előterjesztett pótjavaslatot is elfogadta, amely elitéli a menekülteknek politikai harci eszközként való felhasználását. Elfogadták azt az amerikai pótjavaslatot is, amely a menekültekre gyakorolt politikai nyomás betiltásáról szól. A parlamenteknek a kormányokra gyakorolt befolyásáról szóló másik határozati javaslatot valamennyi küldött egyhangúlag elfogadta. Gazdasági megbeszélések kezdődtek a Szovjetunió és Szíria között Damaszkusz (ČTK) — Damaszkuszban közleményt adtak ki a szovjet gazdasági küldöttségnek a szíriai kormányküldöttséggel folytatott tanácskozásai első üléséről. A szovjet küldöttség vezetője P. V. Nikitiin, a Minisztertanács külföldi gazdasáfii kapcsolatai állandó bizottságának alelnöke. A szovjet küldöttség 12 szakemberből áll. A szíriai küldöttség tagjai: Chaled Azem, nemzetvédelmi miniszter, Salah Bitar külügyminiszter, Facher Kajjali, közmunka- és közlekedésügyi miniszter, Chalil Kai las, gazdaságügyi miniszter, Haszan Dzsabari, Szíria gazdasági fejlesztése tanácsának elnöke és a szakértők. A közlemény beszámol arról, hogy a barátság és kölcsönös egyetértés légkörében folyt ülésen a Moszkvában ez év agusztus 6-án aláírt közös szovjet—szíriai közlemény alapján megtárgyalták a két küldöttség szakértőinek munkaprogramját, összeállították a szovjet és szíriai szakértők vegyes munkacsoportjait, amelyek azonnal munkához láttak. Q 3MQHQXI npM2TapÍQTQ Bb JWHHOfi peBOJIHIiifc T e 3 H C M. A bolsevik sajtónak, mint a párt éles fegyverének oroszlánrésze volt a forradalmi 1917. év eseményeiben. A párt központi és helyi lapjain keresztül szólt a tömegekhez s mondta meg az igazat az ország helyzetéről; lapjainak hasábjain leplezte le a forradalom árulóit, fejtette ki és magyarázta meg a marxizmus hamisítatlan forradalmi tanítását és a proletárforradalomnak Lenin által kidolgozott, követendő taktikáját. A bolsevik sajtónak az a harci stílusa, mellyel megvédelmezte a marxizmus-leninizmus tanítását a mensevik-eszer, likvidátor, trockista, buharinista és más, különféle színben feltünedező, de egy cél elérésére, a tömegek forradalmi harcának a helyes útról való letérítésére törekvő elhajlók ellen, számunkra is követendő mintakép, hogy az ideológiai harc jelenlegi viszonyai közepette tettrekészen és találó érveléssel kiüssük a nyeregből azokat, akik raffinált formában próbálják becsempészni a győztes munkásosztály pártjának soraiba az opportunizmus és revizionizmus mérgét. » * * Á A bolsevik sajtót általánosan jela lemzi az a megállapítás, hogy hatásá* nak oka néhány jeles, kizáróan a ' kommunista sajtót illető tulajdonságában keresendő. A bolsevik sajtó 1917-ben — mint f mindig — elsősorban igazat mondott, . csűrés-csavarás nélkül feltárta a való . helyzetet, akár rózsás volt, akár bo'rús. Merészen a dolgok lényegéhez ö nyúlt, tömören és közérthetően > mondta meg az igazságot. Ahhoz, hogy ^a párt híven tájékoztatta a tömegeket k az is hozzájárult, hogy szoros kapcsolatot tartott fenn a néppel, a tö'megekkel. A tömegek tájékoztatták > bolsevik sajtójukat a helyi eseményekéről, melyekre ezek nyomban reagálni l tudtak. Az, hogy a bolsevik lapok .munkájukba bekapcsolták a nép szé' les tömegeit, komolyságot kölcsönözött a lapban megjelent közleményekének, és a párt is hű képet tudott al> kötni az egyes országrészek helyzetéiről. * * # Az akkori idők bolsevik lapjai közül központi szerepet játszott a párt Központi Bizottságának lapja, a Pravda és a párt pétervári városi bizottságának lapja, a Szociál-Demokrat. Ezek fejtették ki nevezetesen a párt irányvonalát, melyet azután a kormányzóságok bolsevik helyi lapjai is magukévá tettek. E lapokban jelent meg Leninnek otthon és az illegalitásban írott számos alapvető cikke, melyek az újságírás műformái között páratlanok. 4 Ha a bolsevik sajtó stílusát vizsgáljuk, meg kell állnunk a forradalom vezérének, Leninnek, mint újságírónak szerepénél. Mindaz, ami e géniuszt jellemzi: a páratlan logika, közérthető, tömör kifejezésmód, alapos tárgyismeret, határozott állásfoglalás a tárgyalt f ügyben, félreérthetetlen véleménynyilvánítás és semmi áron megalkuivást nem ismerő szigorú ítéletmondás •a marxi tanok bárminemű elferdítésével szemben — az a követelmény, melyet minden szocialista újságírónak magáévá kell tennie, melynek érvényesülnie kell sajtónk munkájáben. A Pravda, mely háromévi kényszerhallgatás után 1917. március 18-án ismét megjelent, a vezércikk helyén közölt beköszöntőjében így szólt olvasótáborához. Figyeljük meg bátor, nyílt, minden köntörfalazást elkerülő burkolatlan szavait: „Pétervár és Oroszország proletariátusa élénk emlékezetében őrzi a Pravdát. Munkás-sajtónk két éven át magasra emelte a proletárzászlót, melyet az önkényuralom sziklazátonyain keresztül egészen a háború kitöréséig magán hordozott. A Pravda, a munkások szolidáris tömegtámogatására támaszkodva küzdött a munkásosztály tömör jelszavaiért, hogy közelebb hozza a forradalom pillanatát. Amikor pedig bekövetkeztek 1914 júliusának napjai, midőn a proletariátus Pétervár utcáin kiállt a barrikádokra és eldördültek a lövések, nyilvánvaló lett, hogy közeledik a forradalom vihara. A kormány védekezett. Halomra lőtte az utcákon és a házakon belül az asszonyokat és a gyerekeket. Támadást intézett a munkáslap szerkesztősége ellen, bebörtönözte munkatársait és összerombolta szerkesztőségét. A lapot egy héttel a háború kitörése előtt elhallgattatta. Július 8-án beszüntették a Pravdát, 14-én pedig kitört a háború. A háború egész id^je alatt a durva terror minden élőt megfojtott az országban. A munkáseszme azonban nem gyöngült meg. A munkássajtó alapításának godolata határozatokban és egyéni kísérletekben nyert kifejezést. A feltételek kellettek csak ahhoz, hogy újra meginduljon; s a forradalom megteremtette ezeket a feltételeket. A forradalmi hadseregtől támogatott munkásosztály hosszú évek során tartó küzdelemben, ezrekre menő áldozatok árán kivívta szabadságát. A Pravda álláspontja helyesnek bizonyult. A munkásosztály erős keze, megvalósította azokat a szabadságokat, amelyekért munkáslapjaink küzdöttek. Felvirradt az új élet hajnala. Ezekben a nagy napokban a munkáslap újból megjelenik. A munkás elvtársak, a katona elvtársak, a paraszt elvtársak — mindazok, akik olvasták és támogatták a Pravdát, régi barátjukként üdvözlik. Üj barátai pedig egyengetik útját. A Pravda munkáslap, a forradalmi munkásosztály lapja volt az önkényuralmi rendszer súlyos viszonyai közepette. A Pravda munkáslap a forradalom napjaiban és a szabadság napjaiban is a munkásosztályt fogja szolgálni". Ezt a szellemet tükrözték a Pravdában megjelent cikkek, nevezetesen Lenin cikkei, melyekkel már több számunkban foglalkoztunk. A Pravdával egyidejűleg újból megjelent a Szociál-Demokrat, Lenin lapja, mely nagy szerepet játszott a nemzetközi opportunizmus visszaverésében. síkraszállt a párt marxista alapjainak ^tisztasága mellett, s nagymértékben hozzájárult a II. Internacionálé tehetetlenségének, sőt árulásának leleplezéséhez és a III. Kommunista Internacionálé útját egyengette. A párt központi lapjain kívül úttörő feladatot végeztek a katonatömegek forradalmasításában a bolsevik katonalapok, nevezetesen a Szoldatszkaja Pravda és az Akópnaja Pravda. Cikkeik felvilágosították a katonákat az otthoni viszonyokról, a belpolitikai eseményekről és tájékoztatták őket a front helyzetéről. D. Grazkin, egykori bolsevik katonabizottsági elnök így emlékezik viszsza a lap első számának megjelenésére: „Az Akopnaja Pravda alapítása a katonák gondjára volt bízva, az általuk összegyűjtött pénzen adták ki a lapot. A lap rendeltetése az volt, hogy éles hangon kifejezze a katonák keserű lövészárok-gondolatait, leleplezze a vezérkar hazugságait és provokációit, és igazat mondjon az embereknek arról, mi nyugtalanítja most embertársaikat és rokonaikat a fronton és a hátországban". Ennél a lapnál úgy tervezték, hogy öt rovatot nyitnak; az első általános politikai kérdésekkel foglalkozik, a második a katonabizottságok tevékenységére vonatkozó anyagot dolgozza fel, a harmadik a katonák leveleit, a negyedik a táviratokat és az oroszországi és külföldi naptári eseményeket közli le, az ötödiket pedig karikatúrák és politikai szatírák közlésére tartják fenn. Persze az események folyamán a rovatok bevezetése lehetetlenné vált és hiányzott belőle a szatíra, mint az egykori szemtanú megjegyzi. A lapnak eleinte kompromisszumra kellett lépnie a katonabizottságokban megbúvó eszerekkel. S így történt, hogy első két száma két jelszóval, a bolsevik, „Világ prole.tárjai, egyesüljetek!" és a mensevik „A harcban leled meg jogodat" jelszóval jelent meg. Az OSZD (b) MP katonai bizottságának határozata azonban később leszögezte a katonalap szigorú marxista programját: „Az Akopnaja Pravda a katonai szervezetben tevékenykedő elvtársakkal egyetemben a következetes marxizmus taktikáját alkalmazta és fogja alkalmazni, ügyet sem vetve a burzsoá lapok rágalmaira és a világ munkásainak forradalmi szövetségével szakító mensevik szociálsoviniszták szidalmaira és zenebonájára." A bolsevik párt sajtóját úgy jellemeztük, mint a néptömegek sajtóját, melyet a tömegek tájékoztatnak mindenről, ami életükkel összefügg. Milyen félelmetes erőt képviselt a bolsevik sajtó a könyörtelen elnyomatás éveiben, milyen nagy fegyver volt a dolgozó tömegek kezében, az kitűnik A. Boriszovnak, a Pravda munkáslevelezőjének megemlékezéséből: „1913 elején egy illegális bolsevik pártmunkás azt tanácsolta, hogy írjak a lapba. 1913 nyarán a csendőrök a postán felbontották a Pravdának küldött levelemet. A borítékban volt a Kovács című költeményem is. Nemsokára letartóztattak az üzemben. Karaulov csendőrezredes alaposan vallatóra fogott. Kezében tartotta a Pravdának címzett borítékomat, s előszedte belőle a költeményemet. — Ez az öné? — kérdezte. Adtam a naivat: „Szabad megnéznem" ? — 0 nem, — válaszolta Karaulov. — Akkor olvassa kérem hangosan, én kovács vagyok és az állandó kalapácsolástól kissé nagyot hallok. Az ezredes felolvasta költeményemet; a „harc a burzsoá ellen" szavakat erősen hangsúlyozta. — No, mit szól hozzá? — kérdezte. — Nagyon szép — válaszoltam. — Nem az érdekel, hanem hogy maga írta-e? — Persze, hogy én. Ekkor tudtam meg, mit jelent a bolsevik Pravda az „ohrankának". Már akkor féltek tőle, mint a tűztől. Igy lettem a Pravda munkáslevelezője. A bolsevik lapok forradalmi munkájából ma is tanulhatunk. Tanulhatunk tettrekészséget és eszmei szilárdságot, hogy ne kelljen a pártkongresszus figyelmeztető szavára várni abban, hogy éberen leleplezzük az ellenséges ideológia minden megnyilvánulását életünkben és meghiúsítsunk az ellenséges külföldről irányuló minden olyan törekvést, melynek célja a revizionizmus és opportunizmus becsempészése pártunk soraiba. L. L. Szíria íiiggetlensége veszélyben forog Bejrut (ČTK) — A sajtó közlése szeriiit a szíriai határok közelében az izraeli fegyveres erők nagy hadgyakorlatokat tartanak, amelyeken ejtőernyős, harckocsi és tüzérségi egységek vesznek részt. A sajtó beszámol arról, hogy a hadgyakorlatokon részt vesznek a nyugati hatalmaik katonai attaséi is. Egyúttal jelentették, hogy a szíriai határ teljes hosszában „hadgyakorlatok" ürügye alatt a török haderők összpontosítása folyik. Szíriában a török- és izraeli katonaság gyakorlatai aggodalmat váltanak ki. A iordániai rádió széleskörű kampányt indított Szíria ellen. Felszólítja Szíria hadseregének tagjait és a polgári lakosságot, szálljanak szembe a szíriai hadsereg jelenlegi vezetőségével és az ország törvényes kormányával. Ausztrália sajtója a magyar disszidensek keserves helyzetéről Sidney (ČTK) — A legreakciósabb [ausztráliai sajtó sem rejtheti tovább r véka alá, hogy az Ausztráliában élő f magyar menekültek munkanélküliek Lés hogy teljesen csalódottak az „ígéret földjén". A „Pictorial Show" képeslap be» [ismeri, hogy a 10 000 menekült margyar közül mintegy 4000 munkanél• kiüli és még kilátás sincs elhelyezkedésükre. E munkanélküliek szűkös |körülmények között táborokban élinek és átkozzák az ausztráliai kort mányt, amely sorsukra hagyja őket. A magyar disszidensek sorsával [előreláthatólag az ausztráliai szakszervezetek kongresszusa foglalkozik [majd, amely szeptember 23-án kezrdődik Sidneyben. Megrendült a francia kormány helyzete Párizs (ČTK) — Nyugati sajtóügy^ nökségek .jelentik, hogy BourgésMaunoury kormányának helyzete komolyan megrendült. A nemzetgyűlés rendkívüli ülése, amely szeptember 19-én folytatta a gazdasági és mezőgazdasági kérdések vitáját, a bizonytalanság és zavar légkörében folyt. Egyes parlamenti csoportok — közöttük a kommunista képviselők csoportja — .javaslatot tettek arra, intsék meg a kormányt, hogy mezőgazdasági intézkedéseinél nem vette tekintetbe a parlament akaratát. A kormány azzal akarta elsimítani a képviselők bírálatát, hogy Félix Gaillard pénzügyminiszter nyilatkozatában 'egyes újabb intézkedéseket közölt, amelyek bizonyos mértékben — különösen a gabona felvásárlási árának megállapításában — teljesitik a francia parasztok követeléseit. A megfigyelők azonban felvetik a kérdést, hogy a kormány ezen intézkedései eloszlathatják-e a .vihart" ? Angol lap a jordániai feszült helyzetről London (ČTK) — A News Cronicle burzsoá lap tudósítója szeptember 19-én a jordániai feszült politikai helyzetről ír és hangsúlyozza, hogy Husszein amerikabarát király „a meredek szélén" áll. A laptudósító nézete szerint Jordániában a felszült helyzetet a komoly gazdasági nehézségek és a nép ellenszenve ' váltották ki, amely nem helyesli Husszein király amerikabarát politikáját. ÜJ SZÖ 554 -rr 1957. szeptember 16.