Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-20 / 262. szám, péntek

Az ENSZ irányító bizottsága a közgyűlés XII. ülésszakának napirendjéről tárgyal New York (ČTK) — Az irányító bizottság szeptember 18-án megkezdte az ENSZ közgyűlése XII. ülésszaka napirendjének jóváhagyásáról szóló vitáját. Amint ismeretes, az irányító bizottság tagjai az elnök, a közgyű­lés alelnökei, valamint a hét bizottság elnökei. A bizottságban hosszas vitát váltott ki Ciprus napirendi pontja: „A nem­zetek egyenjogúsága és önrendelke­zési elveinek alkalmazása Ciprus szi­getének lakosságával szemben az Egyesült Nemzetek Szervezetének kollektív vezetésével. Az emberi jo­gok megszegése és a terror, amelyet a brit gyarmati igazgatás alkalmaz Ciprus lakossága ellen." Ezt a pontot Görögország terjesztette elő. Lloyd brit képviselő állást foglalt e kérdésnek az ENSZ közgyűlése na­pirendjére tűzése ellen. Arra hivat­kozott, hogy a ciprusi helyzet kizá­rólag a brit impérium „belügyét" ké­pezi. Georges Picot, francia küldött támogatta a brit álláspontot. A török küldött azzal vádolta Gö­rögországot, hogy Ciprus szigetét Görögországhoz akarja csatolni. A ciprusi kérdés megvitatása ellen foglalt állást. Averoff görög külügyminiszter, Görögország képviselője kijelentette, hogy Görögország csupán a ciprusi nép követelését támogatja, hogy ön­rendelkezési jogot nyerjen és elfo­gadja azt a megoldást, amit Ciprus népe határoz szabad népszavazás út­ján. V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió képviselője támogatta Görögország kérését. „Habár a ciprusi kérdésről az ENSZ-ben már nem egyszer tár­gyaltak, — mondotta V. V. Kuznye­cov —, e kérdés békés megoldásának problémája az ENSZ alapokmányának szellemében mindeddig megoldatlan maradt. Az ENSZ közgyűlésének XI. ülés­szakán határozati javallatot fogadtak el, s abban azt az óhajt fejezték ki, hogy megtalálják e kérdés békés, demokratikus és igazságos megoldá­sát. Nagy-Britannia kormánya, úgy lát­szik, nem foganatosított semmiféle hatékony intézkedést — folytatta V. V. Kuznyecov —, hogy megegyezzen a lakosság képviselőivel, tekintetbe véve Ciprus lakosságának önrendel­kezési joga megvalósítására való tö­rekvését. Bizonyos körökben tervek merültek fel Ciprus felosztására, e sziget át­alakítására, az Északatlanti Paktum támaszpontjává és a gyarmatosítók katonai felsorakozási terepévé a Földközi-tenger keleti térségében. Teljesen nyilvánvaló azoinban, hogy a sziget további felfegyverzése káros befolyást gyakorol a nemzetközi fe­szültség enyhítésére és a katonai valamint gyarmatosító tervek nem felelnek meg Ciprus lakossága óhá­jaínak és törekvéseinek. A szovjet küldöttség ezért támo­gatja a görög küldöttségnek a cip­rusi kérdés megtárgyalására irányuló javaslatát" — mondotta a Szovjet­unió képviselője befejezésül. Norvégia küldötte javasolta, hogy ezt a pontot a napirendre „a ciprusi kérdés" rövid megnevezéssel tűzzék, nem pedig a küldöttség szövegezése szerint. A bizottság 11 szavazattal jóvá­hagyta a norvég javaslatot. Négy kül­döttség, közöttük a Szovjetunió, a szavazástól tartózkodott. A Szovjet­unió azért tartózkodott a szavazás­A nyugat-németországi választások eredménye az NDK-ra fokozott felelősséget hárít Berlin (ČTK) — Az NDK-beli Ke­reszténydemokrata Unió elnöksége a nyugat-németországi szövetségi parla­menti választások eredményeivel kap­csolatban nyilatkozatot közölt, amely­ben a többi között rámutat arra, hogy a német imperializmus és tőke párt­jának sikere komoly veszedelmet je­lent. Ez a veszedelem azonban elhá­rítható. Ma fennáll a Német Demokra­tikus Köztársaság, a béke szilárd bástyája, amelynek falán megtörnek a béke és szabadság ellen irányuló tá­madások. A Német Demokratikus Köz­társaság kezesség arra, hogy egé6z Németország sohasem lesz fasiszta és militarista. A nyugat-németországi választások eredménye a Német De­mokratikus Köztársaságra és ezzel a Kereszténydemokrata Unióra fokozott felelősséget hárít. Az egész német nép érdekében a Német Demokratikus Köztársaságot a béke még erősebb bástyájává kell kiépíteni. Nyugat-Né­metországban elő kell idézni Adenauer politikájának megdöntését és még fo­kozottabb erővel kell küzdeni Német­országnak békés és demokratikus alapon történő újraegyesítéséért. Manfréd Gerlach, Németország libe­rális demokrata pártjának főtitkára, a szövetségi parlamenti választásokat a kényszerválasztás markáns példájának tekinti. A nyugatnémet lapok is kény­telenek voltak a Kereszténydemokrata Unió nyomását es terrorját a hitleri idők választásához hasonlítani. Gerlach kijelentette, hogy a válasz­tások eredménye a németországi hely­zet kiélezését és az európai béke foko­zott veszélyeztetését jelenti. A legfon­tosabb következtetés, amelyet ezen helyzetből valamennyi haladó erőnek le kell vonni, az NDK megszilárdítása. Az Odera—Neisse-határ kérdésében elfoglalt bonni álláspont tarthatatlan Az a mód, ahogyan Bonn a len­gyel—jugoszláv deklarációra reagált, ismét rámutatott arra a dilemmára, amely előtt a nyugatnémet politika áll a szocialista tábor országaival szemben. A jugoszláv kormány egyöntetűen arra az álláspontra helyezkedett, amelyet a szocialista tábor valameny­nyi országa elfoglalt Aštól egészen Sanghajig. Ez az álláspont azt vallja, hogy az Odera—Neisse lengyel-német határ végleges. Abban a nézetbein, hogy e hiatár megtartása az európai béke zálogát jelenti, Belgrádban, Varsóban, Moszkvában, Berlinben, Prágában és Pekingben is osztoznak. Bonnban — amint ismeretes — az Odera—Neisse-i békehatárokkal kap­csolatban más álláspontra helyezked­nek. Ezért a nyugatnémet kormány nagyon kedvetlenül reagált a lengyel­jug ószláv nyilatkozat erre vonatkozó részére. Dr. Pfleiderert, a Német Szö­vetségi Köztársaság belgrádi nagy­követét „jelentéstételre" azonnal Bonnba idézték. Bonni hivatalos kö­rökben kijelentették, hogy a Német Szövetségi Köztársaság rövidesen in­terveniálni fog Belgrádban azért, hogy Jugoszlávia hivatalosan elismer­te az Odera—Neisse-határt. A nyu­gatnémet hírügynökség jelentései azonban egyúttal beszámolnak arról is, hogy a nyugatnémet kormány „nem gondol a kapcsolatok megsza­kítására Belgráddal és nem számol bizonyos következményekkel a né­met-jugoszláv kereskedelmi kapcso­latokat illetőleg". A nyugatnémet sajtó hírei és kom­mentárjai szerint ítélve, nyugatnémet politikai körökben most inkább el­lenkező szándék nyilvánul meg. Nem akarják a szocialista tábor országai­val meglevő kapcsolatokat felbontani, hanem inkább további kapcsolatokat akarnak teremteni. Már az a tény is, hogy a lengyel küldöttség tisztele­tére Belgrádban rendezett fogadáson dr. Pfleiďerer, az NSZK ottani nagy­követe találkozott Rapaczki lengyel külügyminiszterrel és hosszabb be­szélgetést . folytatott vele, nagy fi­gyelmet keltett. Eddig ugyanis a nyugat-németországi diplomaták ki­tértek a lengyel kormány képvise­lőivel való érintkezés elől, inert Bonn Lengyelországgal nem tarf ferrn dip­lomáciai kapcsolatokat. Azonban erre a találkozásra a bonni kormánykörök jóváhagyásával került sor. A Frankfurter Allgemeine azt írja, ez a „szövetségi kormány azon szán­dékát bizonyítja, hogy olyan kapcso­latokat létesítsen a varsói kormány­nyal, amelyek végső eredményben a kapcsolatok rendszeresítésére vezet­hetnének". A lap hozzáfűzi, hogy az NSZK kormánya nem gondol még a teljes diplomáciai kapcsolatok felvé­telére, hanem valószínűleg kereske­delmi missziók létesítésére fog töre­kedni, amelyeket diplomáciai statú­tummal ruház fel. A nagytőkések lapja egyúttal sürgeti a kapcsolatok felvételét a többi „kelet-európai ál­lammal és kormányaikkal". Egy azonban világos'; amennyiben a nyugatnémet kormány valóban a kapcsolatok rendszeresítésére törek­szik Németország keleti szomszédai­val, kénytelen iesz reálisabb állás­pontot elfoglalni a német-lengyel határt illetőleg is. A Német Szövet­ségi Köztársaság és Lengyelország között ugyanis szó sem lehet valami határvitáról azért, mert Lengyelor­szág, amint tudjuk, nem a Német Szövetségi Köztársasággal, hanem a Német Demokratikus Köztársasággal határos, amely az Odera-Neisse-ha­tárt a béke és barátság tartós hatá­raként elismerte. tói, mert véleménye szerint helye­sebb lett volna ezt a kérdést a gö­rög küldöttség szövegezésében tűzni napirendre. Az irányító bizottság a gazdasági, szociális, humánus és jogi problé­mákkal összefüggő további pontok egész sorának napirendre tűzését hagyta jóvá. Ezek közé tartozik a leszerelés kérdése, a gazdaságilag el­maradott országok fejlesztésének problémája, a technikai segélynyújtás programja. Több volt gyarmati ország és az őket támogató államok képviselői ja­vasolták, hogy napirendre tűzzék Nyugat-Irián kérdését. E kérdés be­sorozása ellen felszólaltak Hollandia, Nagy-Britannia, Ausztrália képvise­lői. Szasztroamidzsozso, indonéz kül­dött e kérdés besorozása mellett szállott síkra. V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió küldötte is támogatta a kérdés napirendre tűzését. V. V. Kuznyecov kijelentése szerint az Egyesült Nemzetek Szervezetének eleget kell tennie az indonéz ňép igazságos követelménvének és Nyu­gat-Irián kérdését békés úton kell megoldani, mert Nyugat-Irián az In­donéz Köztársaság részét képezi. V. V. Kuznyecov szovjet küldött utalt arra, hogy Indonézia jogát Nyugat­Iriánra teljes mértékben elismerték az ázsiai és afrikai országok törté­nelmi nevezetességű bandungi érte­kezletén. A bizottság a közgyűlésnek java­solta, hogy az ülésszak napirendjére tűzzék ki Nyugat-Irián kérdését. A javaslat mellett hét küldöttség közöttük a Szovjetunió, Csehszlová­kia, Tunisz és Ceylon szavazott. Három gyarmatosító hatalom — Hol­landia, Nagy-Britannia és Franciaor­szág —, valamint Norvégia a javaslat ellen szavazott. Az USA, Paraguay, Venezuela küldötte és Csang Kaj­sek megbízottja tartózkodott a sza­vazástól. A francia küldött azt állította, hogy Algéria „a francia anyaország elvi­tathatatlan részét képezi", ezzel szemben a bizottság állást foglalt amellett, hogy az ülés napirendjére tűzzék ki az algériai kérdést. Elő­terjesztését az ázsiai és afrikai or­szágok nagyszámú csoportja támo­gatja. Ä. A. Gromiko ebédet adott az arab államok küldöttségei vezetőinek tiszteletére New York (ČTK) — A. A. Gromiko, az ENSZ közgyűlésének XII. üléssza­kán részvevő szovjet küldöttség veze­tője szeptember 18-án Egyiptom, Szí­ria, Jemen, Libanon és Szaud Arábia küldöttségei vezetőinek tiszteletére ebédet adott. Az ebéd baráti légkörben folyt. Szovjet hadihajók látogatnak Szíriába Moszkva (ČTK) — Szíria kormányá­nak meghívására a legközelebbi na­pokban Latakija szíriai kikötőbe bará­ti látogatásra érkeznek V. K. Kotov altengernagy vezetésével a „Zsdanov" csatahajó és a „Szlobodnyj" torpedó­romboló. Sztrájk Argentínában Bueros Aires (ČTK) — A Francé Presse hírügynökség közlése szerint az argentínai távösszeköttetési alkal­mazottak szakszervezeti szövetsége szeptember 19-én általános sztrájkot hirdetett. A 20 000 tagot számláló szövetség nyilatkozata kijelenti, hogy az általános sztrájk mindaddig tart, amíg a hatóságok nem vonják vissza a szövetség ellen irányuló intézkedé­seiket. A távösszeköttetési alkalmazottak sztrájkjával egyidejűleg a telefontár­saságok 40 000 alkalmazottja is sztrájkba lépett, akik követelik a le­tartóztatott szakszervezeti vezetők szabadonbocsátását és munkabérük emelését. Az általános sztrájkkal Bue­nos Airest, Argentína fővárosát szer­dán reggel gyakorlatilag teljesen el­szigetelték a világtól. A Batista-kormány megtorló intézkedései Kuba szigetén New York (ČTK) — A Kuba szige­téről érkező hírek beszámolnak arról, hogy Batista diktátor kormánya meg­torló intézkedéseket foganatosít az ellenzék ellen. A cienfuegosi helyőrség lázadása után több katonai személyt letartóztattak. A katonatiszteket azzal vádolják hogy összeesküvést szervez­tek a diktatúra ellen. Tisztogatás in­dult meg a haditengerészetben, a had­seregben és a rendőrség tagjai között. Malájföld miniszterelnökének távirata Viliam Široký csehszlovák miniszterelnökhöz Őexcellenciája Viliam Široký, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke. Köszönetet mondok Excellenciádnak Malájföld függetlenségének kihir­detése alkalmából küldött szíves jókívánataiért. A Maláji Szövetség min­den erejével elő fogja segíteni a világbéke megőrzését és a jólét foko­zását az egész világon. TUNKU ABDUL RAHMAN, a Maláji Szövetség miniszterelnöke. Togliatti a nyugatnémet választások eredményeiről Róma (ČTK) A Kereszténydemokra­ta Unió választási győzelme veszélyt jelent az európai nemzetekre — mon­dotta Palmiro Togliatti a „Paese Se­ra" című lapban közölt nyilatkozatá­ban. Togliatti a nyilatkozatban rámuta­tott, hogy a nyugat-németországi vá­lasztások eredménye előrelátható volt, mert a választási kampányban Ade­nauer politikájával szemben nem állt szilárd és határozott ellenzék, amely újszerű módon fogott volna hozzá a német- és az európai kérdés megol­dásához. „A kommunista párt kénytelen volt illegalitásba lépni, mert ellene fasisz­ta jellegű intézkedéseket foganatosí­tottak. A szociáldemokraták pedig túlságosan engedékenyek voltak — mondhatnám — programjukból kizár­tak minden szocialista tartalmat" — hangzik a nyilatkozatban. Európa szívében most olyan erő szilárdult meg, amely elégedetlen a jelenlegi európai határokkal, nyíltan megtorlásról beszél, s ebben az ame­rikai imperializmus legagresszívebb erői támogatják" — mondotta Tog­liatti. Az Olasz Kcmmunista Párt főtit-: kára utalt továbbá arra, hogv Nyu­gat-Németország ma olyan hadsereg­gel rendelkezik, melynek élén volt fasiszták vannak és amelynek atom­fegyvereket bocsátanak rendelkezésé­re. „Ez a tény, valamint Adenauer kancellárnak és vezérkarának revan* sista törekvései veszélyeztetik vala­mennyi európai nemzet biztonságát és békéjét." „A legutóbbi 50 év folyamán a né­met militarizmus már két ízben is megszegte az európai békét — mon­dotta Togliatti. — Most azonban a helyzet más. mert fennáll a békét védelmező hatalmas szocialista álla­mok rendszere. Az európai népeknek minden esetre fontos feladatuk a bé­ke megőrzéséért folytatott harc. Eb­ben a küzdelemben nagy reményeket fektetünk a német munkásosztályba és népbe főképp a Német Demokrati­kus Köztársaságba, mert szocialista úton halad és már lényegével is ke­zességet szolgáltat arra, hogy nem ismétlődik meg a múlt tragédiája. A gazdaságilag elmaradott országok a nyersanyag-árak megszilárdítását óhajtják Az Interparlamentáris Unió 46. értekezletéről London (ČTK) — Az Interparlamentáris Unió 46. értekezletének szerdai ülésén befejezték a napirend utolsó pontjának vitáját a nyersanyagok ára stabilitásának kérdéséről. A vitában részt vettek afrikai és ázsiai országok: Szudán, Egyiptom, Tunisz, Libanon, Ceylon, Irak, Irán, Pakisztán és India képviselői. Hangsúlyozták, hogy a nyersanyagok árának ingadozása aláássa országaik gazdaságát és megnehezíti függetlenségük megszilárdulását. A gazdaságilag elmaradt országok valamennyi képviselője állást foglalt olyan nemzetközi egyezmények megkötése mellett, amelyek hozzájárulnának a nyersanyag-árak megszilárdításához. Zaki, egyiptomi képviselő kijelen­tette, hogy a gazdaságilag elmaradott országok függősége felszámolásának és az árak stabilizációjának múlhatatlan feltétele az iparosítás. A Szovjetunió és a népi demokrati­kus országok képviselői támogatták az afrikai és ázsiai országok azon törek­vését, hogy felszabaduljanak a nem­zetközi monopóliumok kizsákmányolása alól. V. Hulínsky csehszlovák küldött kijelentette, hogy a szocialista orszá­gok szilárd piacot képeznek több nyersanyagfajta számára. Az egyes nyersanyagfajták behozatala elé gördí­tett mesterséges akadályok azonban — amint hangsúlyozta — gátolják a kereskedelem fejlődését és fokozzák az árak ingadozását. A kevésbé fejlett országok küldöt­teinek nyilatkozatai, akik követelték az azonnali konkrét intézkedések be­vezetését a nyersanyagok ára stabili­zálásának biztosítására, a valóságban a kapitalista nagyhatalmak képviselői­nek ellenállásába ütköztek. H. Tall, amerikai küldött beszédét a nemzet­közi monopóliumok azon törekvése hatotta át, hogy megőrizzék a nyers­anyagpiacon uralkodó jelenlegi helyze­tet. Az amerikai küldött ugyanis a nyers­anyag-árak megszilárdítására irányuló javaslatok ellen foglalt állást és „meg­valósíthatatlanoknak" minősítette azo­kat. Az angol küldött „türelemre" in­tette a gazdaságilag elmaradott orszá­gokat és arra kérte őket, várakozza­nak, mert az ipari országok további iparosítása következtében nyersanyag­hiány lép fel. Az Interparlamentáris Unió követ­kező ülésén a határozati javaslatokról fognak szavazni. A Kínai Kommunista Ifjúsági Szövetség funkcionáriusai fizikai munkában vesznek részt Peking (ČTK) — A Kínai Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottsága szeptember 18-án irányelve­ket adott ki a Szövetség funkcioná­riusainak a fizikai munkából való részvételéről. Ezen irányelvek szerint a Kínai Kommunista Ifjúsági Szövetség irányí­tó szervei funkcionáriusainak a követ­kező 6—7 évben egy-két évre be kell kapcsolódniuk a mezőgazdasági, vagy gyári munkába. Ezen intézkedés célja az, hogy a szövetség funkcionáriusait közelebb hozza a munkástömegekhez és meg­acélozza őket a munkábap. Csalás és terror a réunioni választásokon Párizs (ČTK) — A párizsi lapok köz­lése szerint az Indiai-óceánban fekvő Réunion sziget Saint André városában szeptember 15-én községi választáso­kat tartottak. Az a mód, ahogyan a választások lefolytak, megmutatja az úgynevezett burzsoá „demokrácia" igazi arcát. A francia hatóságok feloszlatták a városi tanácsot és új választást ren­deltek el az elhunyt Raymond Verges kommunista párti nemzetgyűlési kép­viselő helyébe, aki 10 éven át állt a Saint André-i városi tanács élén. A városi tanács tagjai jobbára a bal­oldaliak képviselői voltak. A választási kampány során és a választások napján a városban és a környéken terror dühöngött. A cukor­gyárak tulajdonosai és az ültetvénye­sek bandákat szerveztek és lepénzel­ték őket. Ezek a helyi hatóságok hall­gatólagos beleegyezésével megrongál­ták a kommunista jelöltek házait és a lakosságot arra kényszerítették, hogy a nagytőkések utasításai szerint szavazzanak. A bandák tagjai táma­dást intéztek a választők ellen és az ellenzékieket meggátolták abban, hog> a szavazóhelyiségekbe léphessenek. A rendőrség nem lépett közbe. Saint André lakossága, amelyet ez az eljárás felháborított, hatalmas til­takozó tüntetést rendezett. A Réuni­on szigetén lezajlott önkényről és erő­szakoskodásokról szóló hírek a tilta­kozás hullámát váltották ki Francia­országban is. ÜJ SZÖ 547 -rr 1957. szeptember 16.

Next

/
Thumbnails
Contents