Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-19 / 261. szám, csütörtök

Államfordulat Thaiföldön Thaiföldön a szeptember 17-re virradó éjjel a már néhány hete tartó belpolitikai válság tetőfokát érte el. Amikor Pibul Songgram miniszterelnök szeptember 16-án már másodízben visszautasította a hadsereg képviselőinek felhívását, hogy mondjon le. Sárit Thamarat marsall, a hadsereg főparancsnoka államfordulatot szervezett és átvette a hatalmat az országban. Bangkokban szeptember 17-én királyi dekrétumot hoztak nyilvánosságra, amely arról szól, hogy Sárit Thamarat marsallt valamennyi fegyveres erő főparancsnokává nevezték ki. Songgram miniszterelnököt és a fegyveres erők főparancsnokát, Phao Srijanond tábornokot, a rendőrség parancsnokát, Juttusart Kosol tengernagyot, a tengeri erők vezérkari főnökét és valamennyi vezető személyiséget a thaiföldi hadsereg vezérkarához rendelték. Az országban rendkívüli állapotot hirdettek ki, Bangkok belvárosát harckocsikkal szállották meg és a város valamennyi stratégiai pontján katonai őrségeket helyeztek el. Pibul Songgram szeptember 16-án eltűnt. Egyes hírek szerint valahol Thaiföldön rejtőzködik, más hírek pedig azt tartják, hogy megszökött az országból. A nyugati hírügynökségek első hírei úgy vélik, hogy Thaiföld külpolitikai irányvonalában valószínűleg nem kerül változásra sor. Jól értesült körök véleménye szerint koalíciós' kormány alakul nyugatbarát politikussal I az élén. A francia kormány fennállását veszélyeztető tanácskozás A francia parlament rendkívüli ülése Párizs (ČTK) — Kedden, szeptember 17-én délután megnyitották Párizsban a nemzetgyűlés rendkívüli ülését. A parlamenti. csoportok elnökeinek összejövetelén Bourgés-Maunoury miniszterelnök jelenlétében elhatározták, hogy a nemzetgyűlés elé a következő napirendet terjesztik: A plénum legelőször megvitatja a képviselőknek a kormány gazdasági és mezőgazdasági politikáját érintő interpellációját és egyúttal a belpolitikai bizottság meghallgatja Bourgés-Maunoury miniszterelnök és Lacoste algériai miniszter expozéját az úgynevezett algériai kerettörvény kormányjavaslatáról. Mihelyt a bizottság tanácskozása véget ér. a vitát átteszik a plénumba. A nemzetgyűlés szeptember 28-án előreláthatólag szavazni fog a kormánynak nvújtott bizalom kérdéséről, az úgynevezett algériai kerettörvény javaslatával és szeptember 30-án a kormány gazdasági és mezőgazdasági politikájával kapcsolatban. A megfigyelők úgy vélik, hogy a kormányt mindkét vitában a parlamenti csoportok képviselőinek éles bírálata éri. Főképp az algériai kerettörvény esetében számos képviselő kiegészítő javaslatokat fog előterjeszteni, amelyek megváltoztatják a kormány előterjesztését és veszélyeztethetik a kormány létezésé^. Négy képviselő felszólalása után a nemzetgyűlés vitáját a kormány gazdasági és mezőgazdasági politikájáról félbeszakították és elhatározták, hogy azt a legközelebbi ülésen folytatják. Nemzetközi értekezlet a radioizotópok tudományos felhasználásáról Párizs (ČTK) A rádio-izotópok tudományos felhasználásáról szóló nemzetközi értekezleten szeptember 17ém A. V. Topcsijev akadémikus, a szovjet küldöttség vezetője mondott beszédet. Pozitívan értékelte az értekezlet nemzetközi .jellegét, mert azon több mint 50 ország tudományos dolgozói vesznek részt. Sajnálatát fejezte ki, hogy a részvevők között nincs képviselve a Kínai Népköztársaság. Topcsijev akadémikus beszámolójában felhívta a figyelmet arra, hogy a Szovjetunió, az Ukrán SZSZK és a Bjelorusz SZSZK tudományos dolgozói már több mint 50 tudományos jelentést terjesztettek az értekezlet elé a rádio-izotópokkal a tudomány különféle ágában végzett munkáról és arról értesítette a gyűlést, hogy a szovjet tudósok nagyon intenzíven és reVidkívül érdeklődéssel tanulmányozzák más nemzetek tudományos képviselőinek jelentéseit. Louis Bugnard professzor, a francia iküldöttség vezető.je felszólalásában kiemelte azt a tényt, hogy az izotópok gyártása ma már csaknem korlátlan és ezért nincs akadálya annak, hogy azt valóban az egész világon kihasználhassák a tudományos dolgozók. Egyiptom bővíti kereskedelmi kapcsolatait a Csehszlovák Köztársasággal és az NDK-val Abu Nosszeir egyiptomi miniszterelnök szeptember 15-én Csehszlovákiában és a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatása után visszatért hazájába. Az újságírók előtt kijelentette, hogy útjának célja az Egyiptom és a két állam közötti kereskedelmi kapcsolatok kibővítése. Hangsúlyozta, hogy megvan elégedve az új áruszállításra vonatkozó tárgyalások eredményeivel. Ezek közé tartozik gépberendezések vásárlása 3,5 millió egyiptomi font értékben. A* Német Demokratikus Köztársaságban Nasszeir kereskedelmi egyezményt irt alá, melynek értelmében Egyiptom ez idén 9 millió egyiptomi font értékű gyapotot ad el a Német Demokratikus Köztársaságnak, az NDK viszont Egyiptomnak műtrágyát és újságpapírt szállít. Az NDK-val folytatott tárgyalások során megegyeztek, hogy Berlinben egyiptomi és Kairóban néímet kereskedelmi képviseletet létesítenek. N. Sz. Hruscsov fogadta A. Bevant Moszkva (ČTK) — N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára szeptember 17-én fogadta A. Bevant és feleségét. Bevan a brit parlament tagja, az angol munkáspárt egyik vezetője. Felesége Jenny Lee, ugyancsak a brit parlament tagja. Bevan és felesége a Szovjetunió Legfelső Tanácsa képviselői csoportjának meghívására jött a Szovjetunióba. Algéria Kommunista Pártjának nyilatkozata Párizs (ČTK) Algéria Kommunista Pártja nyilatkozatot adott ki, amelyben elítéli az Algéria új statútuma elveiről szóló törvényjavaslatot, amelyet a francia kormány készített elő. Algéria Kommunista Pártja a törvényjavaslatot „alamizsnának" nevezi, „amelyet a francia gyarmatosítók az algériai népnek odavetnek". A kommunista párt nyilatkozatának befejező részében kifejezi azt a meggyőződését, hogy Algéria népe kitart elszánt küzdelmében a függetlenségért és schasem fog egyetérteni e statútummal. Sikerrel zárult a lipcsei nagyvásár Szeptember 8-án nyolc napi mozgalmas élet után bezárultak Lipcse város középpontjában a tizenhat kiállítási pavilonnak és a technikai kiállítás öt csarnokának kapui. Elcsendesült a bábeli nyelvzavar, amely e nyolc nap folyamán szokatlan mértékben érvényesült. Nem csoda, hisz a két német államon kívül 22 európai és 12 tengerentúli ország is részt vett a kiállítók között. Magát a kiállítást pedig 81 ország 255 627 látogatója kereste jel. A nagyvásár tehát valóban nemzetközi volt. A lipcsei őszi nagyvásár jóként a közszükségleti cikkek bemutatására irányult. Elsősorban a Német Demokratikus Köztársaság közszükségleti cikkeket gyártó iparának szemléje volt. Az NDK-ból 5400 kiállító, 107 740 négyzetméternyi kiállítási területen mutatta be áruit. Ez a terület a kiállítás teljes területének 86,3 százalékát foglalta el. A kiállított tárgyak tarka sokfélesége bemutatta a termelés széleskörű lehetőségeit. Az árufajták ismertetésével egyben a kiállítás megmutatta a közszükségleti cikkek magas színvonalát is. így például nagy haladás észlelhető a bútoriparban. A bútoroknál áltálában, de különösen a kárpitozott bútornál a könnyűséget, célszerűséget és az eleganciát tartják szem előtt. Nagy gondot fordítanak a színezésre. A bútorszövet tarka élénk, de sohasem rikító színű s ez jó ízlésről tanúskodik. A bútorok előállításához nagymértékben használják a műanyagokat. A szintetikus habgumi pótolja az eddigi tömőanyagokat, és az acélrugókat. A bútorszövet í s gyakran szintetikus anyagból készül s ennek az az előnye, hogy könnyen mosható. Amit itt a bútorról elmondottunk, általában érvényes minden közszükségleti cikkre. Csehsglovákia ipara itt sok tekintetben példát vehet és tanulságot meríthet. Erre meg is vannak a remények, mert Lipcsében sok száz cseh és szlovák szakember fordult meg. A lipcsei nagyvásár jelentőségét fokozza az a tény, hogy hozzájáriüt a két német állam közeledéséhez. A vásáron több mint ezer kiálíltó vett részt a Német Szövetségi Köztársaságból és az onnan érkezett látogatók száma is rekordmagasságot ért el ez évben. A nagyvásárnak még egy'figyelemreméltó jelenségét kell megjegyezni, a Mongol Népköztársaság kollektív expozícióját. Ez tulajdonképpen a mongolok bemutatkozója volt, mert első ízben történt meg, hogy a Mongol Népköztársaság részt vett a nemzetközi kiállításon. Mindjárt el is mondz elmúlt hét legfontosabb eseménye a nyugatnémet választások voltak. A választások eredményeképp a parlamenti viszonyok leegyszerűsödtek a reakció javára. Adenauer pártjának jóllehet csak egy paraszthajszállal, ďe mégis sikerült abszolút többséget szereznie: az összes érvényes szavazatok 50,2 százalékát. Ha ehhez hozzászámítjuk a Német Párt 3,4 százalékát, — ez a párt a Kereszténydemokrata Unió támogatásával a közvetlen választásokban megszerezte a limitül szolgáló három msndátumot •_ a kereszténydemokraták elegendő politikai bázissal rendelkeznek bevallott és eddig még be nem vallott programjuk megvalósítására. A szociáldemokraták bár tíz százalékkal több szavazatot kaptak, mint 1953-ban, mindössze egyetlen, a legminimálisabb célkitűzésüket tudták elérni. Azt, hogy az ugyancsak ellenzéki Szabad Demokrata Párttal együtt meg tudják akadályozni a jobboldali polgári pártoknak az alkotmány megváltoztatásához szükséges kétharmados többségét. Erre pedig, a nyugatnémet politikai várható további fasizálódása folyamán a reakciónak bizonyára szüksége lesz. Vannak, akik felvetik a kérdést: Adenauer jelenlegi győzelme Hindenburg 1925. évi megválasztásához hasonlítható-e vagy pedig már 1932-nél, Hitler hatalomrajutásának előestéjén tartunk? Az ilyen összehasonlítás, a kérdés ilyen megfogalmazása nem reális, mert a világ, s azon belül a nyugatnémet állam a fejlődésnek egészen más stádiumában van, mint a két világháború közötti időben. De mások az erőviszonyok a kapitalista és a szocialista világ között is, hiszen 1945 óta megszűnt a Szovjetunió elszigeteltsége, a tőkés államok által való körülzártsága. Azonban annak ellenére, hogy a haladás és a reakció közötti erőviszonyok világviszonylatban kedvezően változtak meg, a békét akaró, haladó erők javára, nem hunyhatunk szemet afelett, hogy Adenauer nyolc éves uralmának s legújabb választási győzelmének eredményeképpen Nyugat-Németországban az imperialista EgyHét erők gyülekezésének és felvonulásának veszedelmes gócpontja alakult ki. Ezt a tényt éppen Csehszlovákiának, mint az új német militarizmus közvetlen szomszédjának és mint a német revansizmus veszélyeztetett céljának éber figyelemmel kell kísérnie. Hisz Adenauer reakciós kormánya már eddig is hosszú útat tett meg az új háborús tűzfészkek kialakítása felé. Egy fél évszázad folyamán már harmadszor folyik Nyugat-Németországban óriási méretű hadiipar kiépítése, revansista propaganda szítása, a szomszédok elleni gyűlölet felkeltése, militarista szervezetek életrehívása, új hadsereg szervezése. Sőt ez a folyamat bizonyos vonatkozásokban gyorsabb, mint az első világháború után volt. Akkor tizennyolc esztendőre volt a reakciónak szüksége, hogy fegyverkezési politikájával nyíltan felléphessen, most 12 esztendő is elég volt e célra. A kommunista párt betiltását is gyorsabban érte el Adenauer, mint annak idején Hitler. Emellett a NATO cégére alatt Nyugat-Németország területén amerikai, angol, francia és kanadai hadosztályok állanak a most szervezés alatt álló több százezres német hadsereg mellett. Mindehhez járul, hogy a Szovjetunió minden figyelmeztetése ellenére ezek az egységek atomfegyverekkel vannak felszerelve. A német réaKció úgy látszik, nem okult az elvesztett két háborúból és az atomháború borzalmainak akarja kitenni az országot. Mindezzel a béke erőinek, tehát a szocializmust építő hazánknak is fokozottabban kell számolnia azután, hogy Nyugat-Németországban a vasárnap lezajlott választásokon a reakciónak még a dolgozók egy részét is sikerült megtévesztenie és céljainak megvalósításáért folyó cselszövényeibe befognia. Az úgynevezett „magyar kérdés" mesterségesen kierőszakolt vitája is a múlt héten fejeződött be az ENSZ rendkívüli ülésén. Az Egyesült Államok hónapokon át előkészített szavazógépezete szovjetellenes és magyarellenes „határozatot" fogadott el, amely alakilag teljesen ellenkezik az ENSZ alapokmánya betűivel és szellemével, amely szószerint kimondja: „Az alapokmány egyetlen rendelkezése sem jogosítja fel az Egyesült Nemzetek Szervezetét arra, hogy olyan ügyekbe avatkozzék, amelyek lényegileg valamely állam belső joghatóságának körébe tartoznak és nem kötelezi a tagokat arra sem, hogy ilyen ügyeiket a jelen alapokmánynak megmegfelelő rendelkezési eljárás alá bocsássák." Persze az imperialista propaganda ezzel nem törődik. Arra hivatkozik, hogy az államok megkövetelt kétharmad többsége „megszavazta" a határozatot. De az alapokmányellenes határozat természetesen semmire sem kötelezi sem a Szovjetuniót, sem Magyarországot. Érdemes azonban elgondolkozni ezen az imperialista „szavazógépezeten". Ha jobban megvizsgáljuk azokat az államokat, amelyek amerikai parancsra szavaztak és ezeket szembeállítjuk azokkal, amelyek egyet nem értésük jeléül vagy tartózkodtak a szavazástól, vagy kimondottan ellenezték azt, s ha szamba vesszük azt a jelentős lakossággal bíró államcsoportot, amely ilyen vagy amolyan ok folytán nem tagja az ENSZ-nek, arra az érdekes megállapításra jutunk, hogy az ENSZben leadott hatvan igenlő szavazat ellenére a föld lakosságának több mint fele ellenzi az imperialista politikának ezt a kihívó megnyilvánulását. Az amerikai javaslattal ilyen vagy amolyan formában egyet nem értők táborához tartoznak ugyanis a Szovjetunión és az összes népi demokratikus országon kívül a földnek legnépesebb országai: Kína, India, Indonézia s több más állam, amelyek lakosainak száma meghaladja a tízmilliót. Ezzel szemben pl. a kilenc közép-amerikai köztársaság együttvéve sem akkora, mint pl. a Mongol Népköztársaság. De azért a kilenc közép-amerikai állam buzgón együtt szavaz az USA-val, míg Mongóliát nem veszik fel az ENSZ tagjává és így nincsen szavazata sem. Ezt nevezik azután Dullesék a „szabad országok akarata igazságos megnyilvánulásának". Különben is nagy a megrökönyödés a nyugatra menekült magyar árulók körében. Több vezetőjük megelégelte a rájuk rótt piszkos munkát és viszszatért hazájába. Ugyanakkor a Népszabadság egymás után leplezi le az ENSZ „magyar bizottságának" titkos tanúit, akik minden módon kerülték a napfényt „tanúvallomásaik" során. Az ENSZ közgyűlésének XII. ülésszaka e héten kezdte meg munkáját 81 állam küldötteinek részvételével. A kierőszakolt „magyar kérdés" helyett alkalma lesz évek óta tartó véres imperialista akciókat megtárgyalni, pl. a már eddig sok százezer ál-; dozatot megkövetelt algériai háború kérdését, vagy a ciprusi nép szabadságharcát. a Szíria elleni támadást, Nyugat-Irián kérdését stb. A XII. közgyűlés egyik legfontosabb napirendi pontja India javaslata a Kínai Népköztársaság felvételére. Kína tagsága az ENSŽ-ben e szervezet alapvető kérdése. A föld lakossága egy nefyedének kívül tartása e szervezeten, amely küldetését alapokmányának megfelelően csak akkor képes teljesíteni, ha valóban egyetemes, világot átfogó szervezet — az amerikai imperializmus egyik legarcátlanabb merénylete. A csehszlovák „Supraphon"-lemezek részlege hatjuk, hogy a bemutatkozó sikerei volt. Megmutatta, hogy ez az ország 1921-ben történt felszabadulása óta mennyit haladt előre, megmutatta az ipar fellendülését, új ágazatok megteremtését, megmutatta az ország ter" mészeti kincseit is. A látogatók ezreinek, de különösen a nyugatiaknak ez az expozíció nagy meglepetés volt. Mondjunk egy pár szót a mi részvét telünkről is. Csehszlovákia már hagyó* mányos részvevője e nemzetközi vá sárnak. Külkereskedmünk öt vállalata kilencfajta gyártmánnyal vett részt q vásáron. Legnagyobb és legjobb volt <x textilárú-bemutatónk. Valóban jó minőségű textilt állítottunk ki, és a kiállítás rendezése is példás volt. Nagy népszerűségnek örvendtek többi gyártmányaink is: a játékok, könyvek, gra* mofonlemezek, élelmiszerek stb. Lip« csében a legkifejezőbb győzelmet a csehszlovák vendégszeretet aratta. A csehszlovák vendéglőt, amelyet minden évben berendeznek itt, állandóan sokan látogatták. Az étlapon hetven étel szerepelt. Az ételek minősége és a kiváló kiszolgálás elnyerte a látogat tók tetszését. A vendéglő napi forgalma figyelemreméltó volt, a fő ételek száma megközelítette a négyezret, s a plzeňi sörből mintegy húsz hektoliter fogyott el. Csehszlovákia, amint azt á hivatalos német megbízottak is elismerték, a szocialista országok kiállítót között az első helyet foglalta el, 'M. Stefeft Mindezen égetően fontos kérdéseknél is jelentősebb azonban a leszerelés kérdése, amely a leszerelési albizottságban a nyugati hatalmak magatartása következtében zsákutcába jutott. Ezt támogatja a csehszlovák indítvány is, amely az atombombarobbantások következtében fellépő rádioaktív sugárzásoknak az emberi szervezetre gyakorolt káros hatásának megvizsgálását követeli. Az emberiség parlamentje előtt tehát egyre sorsdöntőbb kérdések sorozata áll. Nincsenek illúzióink. Mégis bízunk a haladó, imperialistaellenes erőkben, hogy sikerül nekik leleplezniük a súlyos kizsákmányolás és a gyilkos háborúk erőit és előbbre vinni a békés emberiség ügyét. A két rendszer, a szocialista és a tőkés államok békés egymás melleit élésének, gazdasági versenyének hívei világszerte nagy megelégedéssel fogadták a TASZSZ hírügynökség e napokban megjelent közleményét, amely szerint a Szovjetunió külügyminisztériuma az USA külügyminisztériumához intézett jegyzékében egyetértését nyilvánítja azzal, hogy ez év októberében megbeszélések kezdődjenek a Szovjetunió washingtoni nagykövete és az amerikai külügyminisztérium képviselői között. A tárgyalásra kerülő kérdéseket a kölcsönös kereskedelmi, tudományos, kulturális és a technikai kapcsolatok problémái képezik. Mint ismeretes, az amerikaiszovjet kapcsolatok fejlesztésének kérdése a két nagyhatalom között kisebb-nagvobb megszakításokkal az államfők 1955 júliusi genfi értekezlete óta szőnyegen forog, de az amerikai fél álláspontja, amely a kulturális és egyéb kapcsolatokat nem a két nagyhatalom közti jó viszony megteremtésére, hanem a „hidegháború" szítását szolgáló céljainak megvalósítására igyekezett felhasználni. Annál is örvendetesebb most a szovjet-amerikai tárgyalások megkezdéséről történt megegyezés híre. E fejlemény jelentősége szinte felmérhetetlen, hisz a Szovjetunió és az Egyesült Államok a két legfőbb nagyhatalom, amelyek kapcsolatainak békés fejlődésétől nagymértékben függ az egész világ békéjének megőrzése. Protics Jolán ÜJ SZÖ 4 -rr 1957. szeptember 16.