Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-19 / 261. szám, csütörtök

Államfordulat Thaiföldön Thaiföldön a szeptember 17-re vir­radó éjjel a már néhány hete tartó belpolitikai válság tetőfokát érte el. Amikor Pibul Songgram miniszterelnök szeptember 16-án már másodízben visszautasította a hadsereg képviselői­nek felhívását, hogy mondjon le. Sárit Thamarat marsall, a hadsereg főpa­rancsnoka államfordulatot szervezett és átvette a hatalmat az országban. Bangkokban szeptember 17-én kirá­lyi dekrétumot hoztak nyilvánosságra, amely arról szól, hogy Sárit Thama­rat marsallt valamennyi fegyveres erő főparancsnokává nevezték ki. Song­gram miniszterelnököt és a fegyveres erők főparancsnokát, Phao Srijanond tábornokot, a rendőrség parancsno­kát, Juttusart Kosol tengernagyot, a tengeri erők vezérkari főnökét és va­lamennyi vezető személyiséget a thai­földi hadsereg vezérkarához rendelték. Az országban rendkívüli állapotot hir­dettek ki, Bangkok belvárosát harcko­csikkal szállották meg és a város va­lamennyi stratégiai pontján katonai őrségeket helyeztek el. Pibul Songgram szeptember 16-án eltűnt. Egyes hírek szerint valahol Thaiföldön rejtőzködik, más hírek pedig azt tartják, hogy megszökött az országból. A nyugati hírügynökségek első hí­rei úgy vélik, hogy Thaiföld külpoliti­kai irányvonalában valószínűleg nem kerül változásra sor. Jól értesült kö­rök véleménye szerint koalíciós' kor­mány alakul nyugatbarát politikussal I az élén. A francia kormány fennállását veszélyeztető tanácskozás A francia parlament rendkívüli ülése Párizs (ČTK) — Kedden, szeptember 17-én délután megnyitották Pá­rizsban a nemzetgyűlés rendkívüli ülését. A parlamenti. csoportok elnö­keinek összejövetelén Bourgés-Maunoury miniszterelnök jelenlétében el­határozták, hogy a nemzetgyűlés elé a következő napirendet terjesztik: A plénum legelőször megvitatja a képviselőknek a kormány gazdasági és mezőgazdasági politikáját érintő interpellációját és egyúttal a belpo­litikai bizottság meghallgatja Bour­gés-Maunoury miniszterelnök és La­coste algériai miniszter expozéját az úgynevezett algériai kerettörvény kormányjavaslatáról. Mihelyt a bi­zottság tanácskozása véget ér. a vi­tát átteszik a plénumba. A nemzet­gyűlés szeptember 28-án előrelátha­tólag szavazni fog a kormánynak nvújtott bizalom kérdéséről, az úgy­nevezett algériai kerettörvény javas­latával és szeptember 30-án a kor­mány gazdasági és mezőgazdasági po­litikájával kapcsolatban. A megfigyelők úgy vélik, hogy a kormányt mindkét vitában a parla­menti csoportok képviselőinek éles bírálata éri. Főképp az algériai ke­rettörvény esetében számos képvise­lő kiegészítő javaslatokat fog előter­jeszteni, amelyek megváltoztatják a kormány előterjesztését és veszé­lyeztethetik a kormány létezésé^. Négy képviselő felszólalása után a nemzetgyűlés vitáját a kormány gaz­dasági és mezőgazdasági politikájáról félbeszakították és elhatározták, hogy azt a legközelebbi ülésen folytatják. Nemzetközi értekezlet a radioizotópok tudományos felhasználásáról Párizs (ČTK) A rádio-izotópok tu­dományos felhasználásáról szóló nem­zetközi értekezleten szeptember 17­ém A. V. Topcsijev akadémikus, a szovjet küldöttség vezetője mondott beszédet. Pozitívan értékelte az ér­tekezlet nemzetközi .jellegét, mert azon több mint 50 ország tudomá­nyos dolgozói vesznek részt. Sajná­latát fejezte ki, hogy a részvevők között nincs képviselve a Kínai Nép­köztársaság. Topcsijev akadémikus beszámolójá­ban felhívta a figyelmet arra, hogy a Szovjetunió, az Ukrán SZSZK és a Bjelorusz SZSZK tudományos dol­gozói már több mint 50 tudományos jelentést terjesztettek az értekezlet elé a rádio-izotópokkal a tudomány különféle ágában végzett munkáról és arról értesítette a gyűlést, hogy a szovjet tudósok nagyon intenzíven és reVidkívül érdeklődéssel tanulmá­nyozzák más nemzetek tudományos képviselőinek jelentéseit. Louis Bugnard professzor, a fran­cia iküldöttség vezető.je felszólalásá­ban kiemelte azt a tényt, hogy az izotópok gyártása ma már csaknem korlátlan és ezért nincs akadálya an­nak, hogy azt valóban az egész vilá­gon kihasználhassák a tudományos dolgozók. Egyiptom bővíti kereskedelmi kapcsolatait a Csehszlovák Köztársasággal és az NDK-val Abu Nosszeir egyiptomi minisz­terelnök szeptember 15-én Csehszlo­vákiában és a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatása után visszatért hazájába. Az újságírók előtt kijelentette, hogy útjának célja az Egyiptom és a két állam közötti kereskedelmi kap­csolatok kibővítése. Hangsúlyozta, hogy megvan elégedve az új áru­szállításra vonatkozó tárgyalások eredményeivel. Ezek közé tartozik gépberendezések vásárlása 3,5 millió egyiptomi font értékben. A* Német Demokratikus Köztársaságban Nasszeir kereskedelmi egyezményt irt alá, melynek értelmében Egyiptom ez idén 9 millió egyiptomi font értékű gya­potot ad el a Német Demokratikus Köztársaságnak, az NDK viszont Egyiptomnak műtrágyát és újságpa­pírt szállít. Az NDK-val folytatott tárgyalások során megegyeztek, hogy Berlinben egyiptomi és Kairóban néímet keres­kedelmi képviseletet létesítenek. N. Sz. Hruscsov fogadta A. Bevant Moszkva (ČTK) — N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára szeptember 17-én fogadta A. Bevant és feleségét. Bevan a brit parlament tagja, az angol munkáspárt egyik ve­zetője. Felesége Jenny Lee, ugyan­csak a brit parlament tagja. Bevan és felesége a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa képviselői csoportjának meghí­vására jött a Szovjetunióba. Algéria Kommunista Pártjának nyilatkozata Párizs (ČTK) Algéria Kommunista Pártja nyilatkozatot adott ki, amely­ben elítéli az Algéria új statútuma el­veiről szóló törvényjavaslatot, ame­lyet a francia kormány készített elő. Algéria Kommunista Pártja a törvény­javaslatot „alamizsnának" nevezi, „amelyet a francia gyarmatosítók az algériai népnek odavetnek". A kom­munista párt nyilatkozatának befejező részében kifejezi azt a meggyőződé­sét, hogy Algéria népe kitart elszánt küzdelmében a függetlenségért és schasem fog egyetérteni e statútum­mal. Sikerrel zárult a lipcsei nagyvásár Szeptember 8-án nyolc napi mozgal­mas élet után bezárultak Lipcse vá­ros középpontjában a tizenhat kiállítási pavilonnak és a technikai kiállítás öt csarnokának kapui. Elcsendesült a bá­beli nyelvzavar, amely e nyolc nap fo­lyamán szokatlan mértékben érvénye­sült. Nem csoda, hisz a két német államon kívül 22 európai és 12 ten­gerentúli ország is részt vett a kiállí­tók között. Magát a kiállítást pedig 81 ország 255 627 látogatója kereste jel. A nagyvásár tehát valóban nem­zetközi volt. A lipcsei őszi nagyvásár jóként a közszükségleti cikkek bemutatására irányult. Elsősorban a Német Demok­ratikus Köztársaság közszükségleti cikkeket gyártó iparának szemléje volt. Az NDK-ból 5400 kiállító, 107 740 négyzetméternyi kiállítási területen mutatta be áruit. Ez a terület a kiállí­tás teljes területének 86,3 százalékát foglalta el. A kiállított tárgyak tarka sokfélesége bemutatta a termelés szé­leskörű lehetőségeit. Az árufajták ismertetésével egyben a kiállítás megmutatta a közszükség­leti cikkek magas színvonalát is. így például nagy haladás észlelhető a bú­toriparban. A bútoroknál áltálában, de különösen a kárpitozott bútornál a könnyűséget, célszerűséget és az ele­ganciát tartják szem előtt. Nagy gon­dot fordítanak a színezésre. A bútor­szövet tarka élénk, de sohasem rikító színű s ez jó ízlésről tanúskodik. A bútorok előállításához nagymérték­ben használják a műanyagokat. A szin­tetikus habgumi pótolja az eddigi tö­mőanyagokat, és az acélrugókat. A bú­torszövet í s gyakran szintetikus anyagból készül s ennek az az előnye, hogy könnyen mosható. Amit itt a bútorról elmondottunk, általában érvényes minden közszükség­leti cikkre. Csehsglovákia ipara itt sok tekintetben példát vehet és tanulságot meríthet. Erre meg is vannak a remé­nyek, mert Lipcsében sok száz cseh és szlovák szakember fordult meg. A lipcsei nagyvásár jelentőségét fo­kozza az a tény, hogy hozzájáriüt a két német állam közeledéséhez. A vá­sáron több mint ezer kiálíltó vett részt a Német Szövetségi Köztársaságból és az onnan érkezett látogatók száma is rekordmagasságot ért el ez évben. A nagyvásárnak még egy'figyelem­reméltó jelenségét kell megjegyezni, a Mongol Népköztársaság kollektív expozícióját. Ez tulajdonképpen a mongolok bemutatkozója volt, mert első ízben történt meg, hogy a Mongol Népköztársaság részt vett a nemzet­közi kiállításon. Mindjárt el is mond­z elmúlt hét legfontosabb ese­ménye a nyugatnémet választások voltak. A választások eredményeképp a parlamenti viszonyok leegyszerűsöd­tek a reakció javára. Adenauer pártjá­nak jóllehet csak egy paraszthajszál­lal, ďe mégis sikerült abszolút több­séget szereznie: az összes érvényes szavazatok 50,2 százalékát. Ha ehhez hozzászámítjuk a Német Párt 3,4 szá­zalékát, — ez a párt a Keresztényde­mokrata Unió támogatásával a köz­vetlen választásokban megszerezte a limitül szolgáló három msndátumot •_ a kereszténydemokraták elegendő politikai bázissal rendelkeznek beval­lott és eddig még be nem vallott programjuk megvalósítására. A szociáldemokraták bár tíz száza­lékkal több szavazatot kaptak, mint 1953-ban, mindössze egyetlen, a leg­minimálisabb célkitűzésüket tudták el­érni. Azt, hogy az ugyancsak ellenzé­ki Szabad Demokrata Párttal együtt meg tudják akadályozni a jobboldali polgári pártoknak az alkotmány meg­változtatásához szükséges kétharma­dos többségét. Erre pedig, a nyugat­német politikai várható további fasi­zálódása folyamán a reakciónak bizo­nyára szüksége lesz. Vannak, akik felvetik a kérdést: Adenauer jelenlegi győzelme Hinden­burg 1925. évi megválasztásához ha­sonlítható-e vagy pedig már 1932-nél, Hitler hatalomrajutásának előestéjén tartunk? Az ilyen összehasonlítás, a kérdés ilyen megfogalmazása nem reá­lis, mert a világ, s azon belül a nyu­gatnémet állam a fejlődésnek egészen más stádiumában van, mint a két vi­lágháború közötti időben. De mások az erőviszonyok a kapitalista és a szocia­lista világ között is, hiszen 1945 óta megszűnt a Szovjetunió elszigeteltsé­ge, a tőkés államok által való körül­zártsága. Azonban annak ellenére, hogy a haladás és a reakció közötti erőviszonyok világviszonylatban ked­vezően változtak meg, a békét akaró, haladó erők javára, nem hunyhatunk szemet afelett, hogy Adenauer nyolc éves uralmának s legújabb választási győzelmének eredményeképpen Nyu­gat-Németországban az imperialista EgyHét erők gyülekezésének és felvonulásá­nak veszedelmes gócpontja alakult ki. Ezt a tényt éppen Csehszlovákiának, mint az új német militarizmus köz­vetlen szomszédjának és mint a né­met revansizmus veszélyeztetett céljá­nak éber figyelemmel kell kísérnie. Hisz Adenauer reakciós kormánya már eddig is hosszú útat tett meg az új háborús tűzfészkek kialakítása felé. Egy fél évszázad folyamán már har­madszor folyik Nyugat-Németország­ban óriási méretű hadiipar kiépítése, revansista propaganda szítása, a szomszédok elleni gyűlölet felkeltése, militarista szervezetek életrehívása, új hadsereg szervezése. Sőt ez a fo­lyamat bizonyos vonatkozásokban gyorsabb, mint az első világháború után volt. Akkor tizennyolc esztendő­re volt a reakciónak szüksége, hogy fegyverkezési politikájával nyíltan fel­léphessen, most 12 esztendő is elég volt e célra. A kommunista párt betil­tását is gyorsabban érte el Adenauer, mint annak idején Hitler. Emellett a NATO cégére alatt Nyugat-Németor­szág területén amerikai, angol, fran­cia és kanadai hadosztályok állanak a most szervezés alatt álló több százez­res német hadsereg mellett. Mindeh­hez járul, hogy a Szovjetunió minden figyelmeztetése ellenére ezek az egy­ségek atomfegyverekkel vannak fel­szerelve. A német réaKció úgy látszik, nem okult az elvesztett két háborúból és az atomháború borzalmainak akarja kitenni az országot. Mindezzel a béke erőinek, tehát a szo­cializmust építő hazánknak is fokozot­tabban kell számolnia azután, hogy Nyugat-Németországban a vasárnap lezajlott választásokon a reakciónak még a dolgozók egy részét is sike­rült megtévesztenie és céljainak meg­valósításáért folyó cselszövényeibe be­fognia. Az úgynevezett „magyar kérdés" mesterségesen kierőszakolt vitája is a múlt héten fejeződött be az ENSZ rendkívüli ülésén. Az Egyesült Államok hónapokon át előkészített szavazógépezete szovjet­ellenes és magyarellenes „határoza­tot" fogadott el, amely alakilag telje­sen ellenkezik az ENSZ alapokmánya betűivel és szellemével, amely szó­szerint kimondja: „Az alapokmány egyetlen rendelke­zése sem jogosítja fel az Egyesült Nemzetek Szervezetét arra, hogy olyan ügyekbe avatkozzék, amelyek lénye­gileg valamely állam belső joghatósá­gának körébe tartoznak és nem köte­lezi a tagokat arra sem, hogy ilyen ügyeiket a jelen alapokmánynak meg­megfelelő rendelkezési eljárás alá bocsássák." Persze az imperialista propaganda ezzel nem törődik. Arra hivatkozik, hogy az államok megkövetelt kéthar­mad többsége „megszavazta" a hatá­rozatot. De az alapokmányellenes ha­tározat természetesen semmire sem kötelezi sem a Szovjetuniót, sem Ma­gyarországot. Érdemes azonban elgondolkozni ezen az imperialista „szavazógépezeten". Ha jobban megvizsgáljuk azokat az államokat, amelyek amerikai parancs­ra szavaztak és ezeket szembeállítjuk azokkal, amelyek egyet nem értésük jeléül vagy tartózkodtak a szavazástól, vagy kimondottan ellenezték azt, s ha szamba vesszük azt a jelentős lakos­sággal bíró államcsoportot, amely ilyen vagy amolyan ok folytán nem tagja az ENSZ-nek, arra az érdekes megállapításra jutunk, hogy az ENSZ­ben leadott hatvan igenlő szavazat ellenére a föld lakosságának több mint fele ellenzi az imperialista po­litikának ezt a kihívó megnyilvánulá­sát. Az amerikai javaslattal ilyen vagy amolyan formában egyet nem értők táborához tartoznak ugyanis a Szov­jetunión és az összes népi demokrati­kus országon kívül a földnek legnépe­sebb országai: Kína, India, Indonézia s több más állam, amelyek lakosainak száma meghaladja a tízmilliót. Ezzel szemben pl. a kilenc közép-amerikai köztársaság együttvéve sem akkora, mint pl. a Mongol Népköztársaság. De azért a kilenc közép-amerikai állam buzgón együtt szavaz az USA-val, míg Mongóliát nem veszik fel az ENSZ tagjává és így nincsen szavazata sem. Ezt nevezik azután Dullesék a „szabad országok akarata igazságos megnyil­vánulásának". Különben is nagy a megrökönyödés a nyugatra menekült magyar árulók körében. Több vezetőjük megelégelte a rájuk rótt piszkos munkát és visz­szatért hazájába. Ugyanakkor a Nép­szabadság egymás után leplezi le az ENSZ „magyar bizottságának" titkos tanúit, akik minden módon kerülték a napfényt „tanúvallomásaik" során. Az ENSZ közgyűlésének XII. ülésszaka e héten kezdte meg mun­káját 81 állam küldötteinek részvételé­vel. A kierőszakolt „magyar kérdés" helyett alkalma lesz évek óta tartó véres imperialista akciókat megtár­gyalni, pl. a már eddig sok százezer ál-; dozatot megkövetelt algériai háború kérdését, vagy a ciprusi nép szabad­ságharcát. a Szíria elleni támadást, Nyugat-Irián kérdését stb. A XII. közgyűlés egyik legfontosabb napirendi pontja India javaslata a Kí­nai Népköztársaság felvételére. Kína tagsága az ENSŽ-ben e szervezet alapvető kérdése. A föld lakossága egy nefyedének kívül tartása e szerveze­ten, amely küldetését alapokmányának megfelelően csak akkor képes teljesí­teni, ha valóban egyetemes, világot átfogó szervezet — az amerikai impe­rializmus egyik legarcátlanabb me­rénylete. A csehszlovák „Supraphon"-lemezek részlege hatjuk, hogy a bemutatkozó sikerei volt. Megmutatta, hogy ez az ország 1921-ben történt felszabadulása óta mennyit haladt előre, megmutatta az ipar fellendülését, új ágazatok meg­teremtését, megmutatta az ország ter" mészeti kincseit is. A látogatók ezrei­nek, de különösen a nyugatiaknak ez az expozíció nagy meglepetés volt. Mondjunk egy pár szót a mi részvét telünkről is. Csehszlovákia már hagyó* mányos részvevője e nemzetközi vá sárnak. Külkereskedmünk öt vállalata kilencfajta gyártmánnyal vett részt q vásáron. Legnagyobb és legjobb volt <x textilárú-bemutatónk. Valóban jó mi­nőségű textilt állítottunk ki, és a ki­állítás rendezése is példás volt. Nagy népszerűségnek örvendtek többi gyárt­mányaink is: a játékok, könyvek, gra* mofonlemezek, élelmiszerek stb. Lip« csében a legkifejezőbb győzelmet a csehszlovák vendégszeretet aratta. A csehszlovák vendéglőt, amelyet min­den évben berendeznek itt, állandóan sokan látogatták. Az étlapon hetven étel szerepelt. Az ételek minősége és a kiváló kiszolgálás elnyerte a látogat tók tetszését. A vendéglő napi forgal­ma figyelemreméltó volt, a fő ételek száma megközelítette a négyezret, s a plzeňi sörből mintegy húsz hektoliter fogyott el. Csehszlovákia, amint azt á hivatalos német megbízottak is elismerték, a szocialista országok kiállítót között az első helyet foglalta el, 'M. Stefeft Mindezen égetően fontos kérdések­nél is jelentősebb azonban a leszerelés kérdése, amely a leszerelési albizott­ságban a nyugati hatalmak magatar­tása következtében zsákutcába jutott. Ezt támogatja a csehszlovák indítvány is, amely az atombombarobbantások következtében fellépő rádioaktív su­gárzásoknak az emberi szervezetre gyakorolt káros hatásának megvizsgá­lását követeli. Az emberiség parlamentje előtt te­hát egyre sorsdöntőbb kérdések soro­zata áll. Nincsenek illúzióink. Mégis bízunk a haladó, imperialistaellenes erőkben, hogy sikerül nekik leleplez­niük a súlyos kizsákmányolás és a gyilkos háborúk erőit és előbbre vinni a békés emberiség ügyét. A két rendszer, a szocialista és a tőkés államok békés egymás mel­leit élésének, gazdasági versenyének hívei világszerte nagy megelégedéssel fogadták a TASZSZ hírügynökség e napokban megjelent közleményét, amely szerint a Szovjetunió külügymi­nisztériuma az USA külügyminiszté­riumához intézett jegyzékében egyet­értését nyilvánítja azzal, hogy ez év októberében megbeszélések kezdődje­nek a Szovjetunió washingtoni nagy­követe és az amerikai külügyminisz­térium képviselői között. A tárgyalás­ra kerülő kérdéseket a kölcsönös kereskedelmi, tudományos, kulturális és a technikai kapcsolatok problémái képezik. Mint ismeretes, az amerikai­szovjet kapcsolatok fejlesztésének kérdése a két nagyhatalom között ki­sebb-nagvobb megszakításokkal az ál­lamfők 1955 júliusi genfi értekezlete óta szőnyegen forog, de az amerikai fél álláspontja, amely a kulturális és egyéb kapcsolatokat nem a két nagy­hatalom közti jó viszony megteremté­sére, hanem a „hidegháború" szítását szolgáló céljainak megvalósítására igyekezett felhasználni. Annál is ör­vendetesebb most a szovjet-amerikai tárgyalások megkezdéséről történt megegyezés híre. E fejlemény jelentő­sége szinte felmérhetetlen, hisz a Szovjetunió és az Egyesült Államok a két legfőbb nagyhatalom, amelyek kapcsolatainak békés fejlődésétől nagy­mértékben függ az egész világ béké­jének megőrzése. Protics Jolán ÜJ SZÖ 4 -rr 1957. szeptember 16.

Next

/
Thumbnails
Contents