Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-19 / 261. szám, csütörtök

A Francia Kommunista Párt harcra szólítja a francia népet az algériai békéért Párizs (ČTK) A l'Humanité, a Francia Kommunista Párt központi lapja szeptember 18-án közölte a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának a francia néphez intézett felhí vását, amelyet a Központi Bizottság szeptember 17-i ülésén fogadott el. A felhívás harcra szólít fel az algériai békéért. Franciaország Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága elsősorban elítéli a csaknem hárem év óta tartó háború ésszerütlenségét, amely na­ponta számos áldozatot követel mind­két részről és aláássa Franciaország nemzetgazdaságát, mert ez a háború az országnak naponta csaknem két­milliárd frankjába kerül. „Az algériai háború az amerikai pénzmágánsok malmára hajtja a vizet, — folytatja a felhívás — akik az Eisenhower-doktri­na seqítségével gazdasági és katonai uralomra akarnak szert tenni nem­csak a Közép-Keleten, hanem egész Afrikában, mint ahogyan ez már a Szaharán megnyilvánult. Ez a háború éppen úgy hasznára van a nyugatné­met revansistáknak és militaristáknak is, akik mindig Franciaország meg­gyengítésére törekedtek." Franciaország Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága utal arra, hogy az algériai nép harcát az algé­riaiak vezetik tekintet nélkül szárma­zásukra és politikai meggyőződésük­re. A Központi Bizottság valamennyi becsületes franciához a következő fel­hívással fordul: „A Központi Bizott­ság felszólít benneteket, hogy október 17-én szervezzétek meg a harc nem­zeti napját az algériai békéért! Éljen a francia és algériai nép barátsága!" Macmillan válasza Bulganyin üzenetére Moszkva (ČTK) — J. A. Malik, a Szovjetunió Nagy-Britanhia-i rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövete július 22-én felkereste Macmillant, Nagy-Britannia miniszterelnökét és átadta neki N. A. Bulganyin, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének válaszát Macmillan június 14-i üzene­tére. A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere augusztus 30-án fogadta O'Arcy Patrik Reillyt, Nagy-Britannia szovjetunióbeli rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét, aki átadta A. A. Gromiko miniszternek Macmillan miniszterelnök válaszát. A szovjet sajtó Macmillan válaszát szeptember 18-án közölte. Macmillan a válaszban azt állítja, hogy Nagy­Britannia, Kanada, az USA és Fran­ciaország kormányainak leszerelési javaslatai fontos hozzájárulást jelen­tenek a megegyezés elérésére e kér­désben. Nagy-Britannia miniszterel­nöke egyúttal elégedetlenségét fejezi ki a Szovjetunió képviselőjének a le­szerelési albizottságban elhangzott beszéde „tartalma" felett, amelyben ismertette a szovjet kormánynak a fegyverkezés csökkentése, valamint az atom- és hidrogénfegyverek be­tiltása kérdésében elfoglalt állás­pontját. Az európai biztonság problémáját és Németország egyesítését illetőleg a válasz hivatkozik Nagy-Britannia, az USA, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság kormányainak Berlinben július 29-én közölt közös nyilatkozatára. A válasz egyúttal azt is állítja, hoqy azon országok kormá­nyai, amelyek a NATO tagjai, állító­lag „önkéntesen és egyoldalúan" kö­telezték magukat, hogy nem nyújta­nak katonai, vagy gazdasági támoga­tást bármilyen olyan országnak, amely megszegi az európai békét. A válasz rámutat továbbá arra, hoqy az angol kormány „mindenkor kész együttműködni más kormányokkal vagy az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének közvetítésével, vagy bármi­lyen más úton evégből, hogy bizto­síthassa a Közel- és Közép-kelet bé­kéjét és biztonságát." Az üzenet azon­ban e terület problémáiról semmiféle konkrét elemzést, sem pedig megol­dásukra irányuló javaslatot nem tar­talmaz. A válasz beismeri a gazdasági kap­csolatok megszilárdításának szüksé­gességét, hogy szorosabb kapcsolatok jöhessenek létre a Szovjetunió és Nagy-Britannia között, azonban egy­úttal védelembe veszi azon megkü­lönböztető korlátozások politikáját, amelyeket az angol kormány a Szov­jetunióval folytatott kereskedelmi kapcsolatok terén végez. Az üzenet utal továbbá arra, hoqy a brit kor­mány semmiféle akadályt nem tá­maszt a kulturális kapcsolatok terén foganatosított nem hivatalos intézke­déseket illetőleg. Egyúttal azonban védelmezi a brit kormány politikáját az Anglia és a Szovjetunió közötti kulturális kapcsolatok korlátozásában és emellett az üzenet az angol köz­véleményre hivatkozik. A válasz ismét érinti a Szovjetunió és Anglia közötti kölcsönös rádió­műsorok kérdését. Macmillan üzenetének befejező ré­szében kijelenti, "hogy a kölcsönös megértés elérésére őszinteségre és türelemre van szükség, hoqy megta­lálhassák ez egyezmény alapját. A csehszlovák küldött lett az ENSZ gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöke New York (ČTK) Jirí Nősek mér­nök, nagykövetet, csehszlovák küldőt tet szeptember 17-én megválasztották az ENSZ közgyűlése XII. ülésszaka gazdasági és pénzüqyi bizottságának elnökévé. Csehszlovákia küldöttét a jelentőségteljes funkcióra Pakisztán képviselője javasolta. Az Egyesült Nemzetek közgyűlése politikai bizottságának elnökévé Dzsa­lal Abdoh iráni küldöttet választották. A politikai különbizottság elnöke Arenales Catalan, Guatemala küldötte lett. Japán tiltakozik az USA újabb atomfegyverkísérletei ellen Kisi japán mniszterelnök az USA tokiói nagykövetének szeptember 17­én jegyzéket nyújtott át, amelyben Japán tiltakozik azon atomfegyverkí­sérletek ellen, amelyeket az USA a jövő év tavaszán akar végezni a Csendes-óceán térségében. A Reuter híriiqynökséq közlése sze­rint az előkészületben levő kísérletek elleni japán tiltakozásokat az ameri­kaiak azzal utasították vissza, hogy „az atomfegyverek fejlesztése a sza­bad világ biztonságának biztosítása ér­dekében szükséges". A hivatalos iapán tiltakozás elő­estéjén, szeptember 16-án a iapán di kok Tókióban tiiltakozó demon­strációt rendeztek az USA elő­készületben levő atomkísérletei ellen. Az amerikai nagykövetség épülete előtt megerősítették a rendőrség egy ségeit. Indiában követelik a nukleáris fegyverkísérletek betiltását Delhi (ČTK) — A nukleáris fegy­verek betiltásának indiai bizottsága szeptember 17-én kampányt kezdett azon felhívás aláírására, amelyet az ENSZ közgyűléséhez intéznek. A fel­hívás követeli a nukleáris fegyverkí­sérletek azonnali és feltétlen betiltá­sát. A felhívást az indiai parlament nek több mint 100 tagja aláírta. A bi­zottság most az államok törvényhozó testületeinek, a városi bizottságoknak és a közszervezeteknek tagjaihoz for­dult, írják alá a felszólítást. Az alá­írási kampány október 20. és novem­ber l-e között éri el tetőfokát. Párizsban összeül a francia-szovjet kulturális bizottság Párizs (ČTK) — Amint a francia külügyminisztérium közölte, .Párizs­ban szeptember 30-án összeül a fran­cia-szovjet kulturális bizottság, amely­nek megalakítását Guy Mollet és Chri­stian Pineau múlt évi tavaszi moszkvai látogatása során határozták el. A bizottság feladata a két ország közötti kultúrális kapcsolatok 1958. évi programjának kidolgozása és az 1956. májusi közös francia-szovjet közleményben foglalt egyes kulturális kérdések megvitatása. — A balkáni államok együttműködésére vonatkozó román javaslat Nagy érdeklődést váltott ki Chivu Stoicának, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Albánia, Bulgária, Görögország, Jugoszlávia es Törökország miniszterelnökeihez intézett üzenete, amelyben a balkáni álla­mok széleskörű együttműködésének megvalósítását javasolja. E célból azt ajánlja, hogy még ez évben hívják'össze az említett országok miniszterelnö­keinek értekezletét. Kétségtelen, hogy e terv megvaló­sítása hozzájárulna a balkáni államok békés együttműködéséhez és ezzel a világbéke megszilárdításához is. A ro­mán javaslat abból az elvből indul ki, hogy a világbéke megszilárdítása, va­lamint a gazdasági fejlődés érdekében törekedni kell a világ valamennyi or­szágának békés egymás mellett élésé­re tekintet nélkül azok politikai rend­szerére. Ilyen együttműködés főképpen a szomszédos államok között szüksé­ges. A Balkánról évtizedeken át azt tar­tották, hogy az európai békét veszé­lyeztető „puskaporos hordó". A Bal­kánon uralkodó zavaros helyzetet a háború utáni időszakban „a hideghá­ború" nyugati hívei akarták kihasz­nálni. Örömmel kell azonban megálla­pítanunk, hogy az utóbbi évelíben a bslkáni államok között olyan kapcso­latok felvételére került sor, amelyek ezen nemzetek és kormányaik ama akaratáról tanúskodnak, hogy a béke és a jószomszédi kapcsolatok érdeké­ben megszilárdítsák a balkáni helyze­tet. Balkán szocialista államai és a szo­cialista Jugoszlávia között a kapcso­latok normalizálódtak és e baráti kap­csolatok egyre szilárdulnak. E terület országai között — a szocialista és ka­pitalista országok között is — kul­turális és gazdasági kapcsolatok jöt­tek létre. Ma a helyzet kétségkívül megérett arra, hogy a balkáni államok között kollektív együttműködés jöjjön létre, amire nagyon alkalmas lenne a román javaslat. Ehhez jelentős mér­tékben hozzájárulna a balkáni államok miniszterelnökeinek értekezlete. A román javaslat Jugoszlávia teljes megértésévei és támogatásával talál­kozik. Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke Chivu Stoica üzenetére igenlő választ adott. A Le Monde francia lap athéni tu­dósítója a többi között így ir: „A ro­mán javaslatok nyilvánvalóan megfe­lelnek Görögország azon óhajának, hogy a balkáni államok békés együtt­működésére kerüljön sor." A Balkán-félszigeten még mindig fennál a Jugoszlávia, Görijgország és Törökország között 1954-ben kötött paktum. Azonban a DPA nyugatnémet ügynökség belgrádi tudósítója szep­tember 16-án azt írja, hogy ez a pak­tum — habár nem bontották fel — már csak papiroson létezik. A román miniszterelnök üzenete hangsúlyozza, hogy a javasolt intézke­dések teljes mértékben megfelelnek az ENSZ alapokmányának és hozzájá­rulnak az alapokmány elveinek megva­lósításához. Az ENSZ alapokmánya helyesli az államcsoportok területi együttműködését. A balkáni államok területi együttműködése óriási lehető­ségű lenne a világbéke megerősítésére éppen azért, mert az együttműködés­ben különböző politikai rendszerű or­szágok vennének részt. Ezeket az or­szágokat az az egyetlen óhaj vezérel­né, hogy megszilárdítsák a békét és olyan kapcsolatokat létesítsenek, ame­lyek hozzájárulnának sokoldalú fejlő­désükhöz. A nemzetközi életben ha­sonló kapcsolatok nem jelentenek újat. Ilyen'kapcsolatokat tart fenn egymás között India és Kína „a békés egymás mellett élés öt elve alapján". Az utób­bi időben sok szó esik arról a törek­vésről, hogy hasonló alapon biztosítsák a Balti-országok együttműködését is. A béke megszilárdítására nagy jelen­tőségű volna, ha ezek az egészséges szándékok érvényesülnének és kifej­lődhetnek a nemzetközi éktben. Csehszlovákia nincs közvetlenül ér­dekelve a román javaslatban, azonban népünk teljes rokonszenvvel fogadja a javaslatot s a balkáni államok üdvös együttműködése tavaszának első fecs­kéjeként üdvözli. Teljes szívéből egyetért a javaslattal. Közvélemé­nyünk őszinte érdeklődéssel és azzal az óhajjal teszi ezt, hogy a világbéké­nek hasznára váló akció teljes sikert arasson. 3. M. A parlamentek fő kötelessége: A béke megőrzésére irányuló törekvés Az Interparlamentáris Unió üléséről London (ČTK) Az Interparlamentá­ris Unió értekezlete szeptember 17-én befejezte a parlamenteknek a kor­mányokra gyakorolt befolyásáról szóló határozati javaslat vitáját. A. P. Lupán szovjet küldött hang­súlyozta, hoqy a parlamentek egyik fő kötelességének a béke megőrzésé­re irányuló törrekvésnek kellene len­nie. A. P. Lupán tiltakozott az ellen, hoqy az értekezlet elutasította az javaslat napirendre tűzését. „Ez a határozat árnyat vet az ülés­szak munkájára — mondotta A. P. Lupán. — A japán határozati javas­lat összhangbai áll a iapán válasz­tók akaratával. A mi legégetőbb felada­tunknak most a világ megvédésének kell lennie a nukleáris háború vesze­delmétől". A parlamenteknek a kormányokra gyakorolt befolyásáról szóló határozati javaslatról az értekezlet az ülésszak atomfegyver-kísérletek beszüntetésé- I zárónapján szeptember 19-én fog sza­ré vonatkozó japán határozati I vazni. Egyöntetűség a luxemburgi és a francia kommunisták nézetei között Párizs (ČTK) — Szeptember 10-én és 11-én Párizsban tárgyalások folytak Luxemburg Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának és Franciaország Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának küldöttségei között. A tárgyalások befejezése után ki­adott közös nyilatkozatban megállapí­tották a nézetek egyöntetűségét va­lamennyi megvitatott kérdésben. A két küldöttség megelégedéssel állapítja meg a békeerők sikereit az egész vi­lágon, főképp az agresszív imperia­lista erők vereségét Egyiptomban és Magyarországon és egyetért a Szov­jetunió kezdeményezésével a leszere­lés terén, valamint a nukleáris fegy­verek betiltásában. A két küldöttség hangsúlyozza, hogy valamennyi békés erőnek továbbra is éberen kell őrködnie, mert az impe­rialisták egyáltalán nem mondottak le a háború kirobbantására irányuló ter­veikről és folytatják a nemzetek sza­badsága elleni tevékenységüket, amint ezt az USA a Közel-Kelet térségében megmutatta. A két küldöttség megál­lapítja, hogy a német militarizmus fel­támasztása, Speidel nácigenerális ki­nevezése az Északatlanti Tömb fontos pozíciójára, valamint a közös európai piacról és Euratomról szóló szerző­dések komoly veszélyt jelentenek el­sősorban Németország szomszédaira. Mindkét párt teljesen azonos né­zetet vall a magyarországi ellenfor­radalom okai és jellege tekintetében s teljes mértékben helyesli azt a tá­mogatást, amelyet a Szovjetunió a magyar dolgozóknak nyújtott az ellen­forradalom elnyomásában. Felújítják a politikai megbeszéléseket Laosz királyi kormánya és Pathet Lao csapatainak képviselői között Vientian (ČTK) Vientianban szeptem­ber 16-án 6 hónapos szünet után fel­újították a politikai megbeszéléseket Laosz királyi kormánya és Patheb Lao csapatainak képviselői között. A két fél ez év tavaszán sok'élet­fontosságú kérdésben megegyezett. Ezek közé tartozik az ellenséges ak­ciók beszüntetése, a béke és semleges­ség külpolitikájának betartása stb. Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai április 16-án Laosz kirá­lyi kormányához intézett jegyzékkel megkísérelték az ország egyesítésének meghiúsítását. Ennek következtében a tárgyalások félbeszakadtak. Szouvanna Phouma, Laosz miniszterelnöke a múlt hónapban székfoglaló beszédében megállapította, hogv Laosz királyi kor­mánya következetesen betartja a Pa­thet Lao csapatai képviselőivel a la :zi koalíciós , konnáav megalakítására vo­natkozó tárgyalások alapján megkötött egyezményt. A Kereszténydemokrata Un ó győzelme a nagyipar és tőke malmára hajtja a vizet Bonn (ČTK) — A nyugatnémet bör­ze a Kereszténydemokrata Unió győ­zelmének hírére úgy reagált, hogy a részvényeknek, különösen a nehézipar értékpapírjainak árfolyama 4—8 pont­tal emelkedett. Németország Szociáldemokrata Párt­jának sajtószolgálata a választások eredményének kommentárjában hang­súlyozza, hogy az Adenauer-párt győ­zelme elsősorban a nagyipar és töke malmára hajtja a vizet. Most a tőke már biztos abban, — hangzik a kom­mentárban —, hogy önkényét az árak megállapításában semmi sem fogja korlátozni, nem csökken a behozatali vám és korlátozni fogják a külföldi versenytársakat. A nagytőkések bizto­sítva látják helyzetüket abban a te­kintetben, hogy nem kerül sor a kartellgazdálkodás tényleges ellenőr­zésére és hogy az állam nem fog ve­lük szemben fellépni. 66 Az amerikai ,.demokrácia újabb nemzetközi szégyene Az új iskolaév jó alkalom a fajvédők garázdálkodására Az új iskolaév kezdetével kapcsolat­ban az USA egyes államaiban elterjedt a fajvédőterror hulláma azon néger gyermekek és diákok ellen, akik al­kotmányjoguk gyakorlásában az eddig csupán a fehér gyermekek számára fenntartott iskolába mertek jönni. Az amerikai sajtó hemzseg a fajvédők terrorjáról szóló hírekkel. Az esemé­nyek azonban az USA kormányára — az ENSZ közgyűlésének ülésszakára való tekintettel — nagyon alkalmatlan időben történnek. Dulles a sajtóérte­kezleten kijelentette: „Amikor reggel az újságok egyes képeit néztem, érez­tem, hogy nem válnak az USA külföldi befolyásának javára". Nyilvánvaló, hogy a botrány kitörése az amerikai propagandát annál kíno­sabb helyzetbe sodorja, hogy az USA kényszerítette az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésére „a magyar kérdést". A dolog annál komolyabb, hogy a faj­védő önkény védelmére olyan magas személyiség kell, mint amilyen E. Fau­bus, Arkansas állam kormányzója. A fajvédők garázdálkodására sor kerül Alabama, Mississippi, Tennessee és más államokban. Sok közéleti tényező ab­ban az értelemben nyilatkozik, hogy a fajvédők garázdálkodása az Amerikai Eqyesült Államok új nemzetközi szé­gyene. Tekintettel az ENSZ ülésszakára Washingtonban az a nézet alakult ki, hogy e szégyenteljes botránynak leg­rövidebb időn belül véget kell vetni. Eisenhower elnök rövid időn belül ta­lálkozik Faubus arkansasi kormányzó­val és talán sikerül őt „meggyőzni" ar­ról, hogy nemzetközi okokból bizonyos dekórumot meg kell őrizni. Áz amerikai „demokrácia" a világ­nak ugyanis újabb tanulságot nyújt valódi kvalitásairól. Ez a tanulság al­kalmas pillanatban jön. P. T. A bonni kormány visszahívta belgrádi nagykövetét Bonn (ČTK) — A bonni kormány néhány órával azon lengyel-jugoszláv deklaráció közlése után, amelyben a jugoszláv kormány megerősíti az Ode­ra— Nissa-i határokat, dr. Pfleiderer belgrádi nagykövetét visszahívta Bonn­ba. A nyugatnémet hírügynökség köz­lése szerint Pfleiderert táviratilag je­lentéstételre szólították fel. Amint ismeretes, a bonni kormány már Tito elnök nyilatkozata után meg­kísérelte, hgy beavatkozzon a jugo­szláv-lengyel tárgyalásokba és meg­ismételte azon revansista álláspontját, hogy „nem ismeri el és nem hajlandó elismerni az Odera—Nissa-i határo­kat". ŰJ SZÖ 3 TÜr 1957. szeptember 13.

Next

/
Thumbnails
Contents