Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-19 / 261. szám, csütörtök

A Megbízottak Testületének elnöke fogadta a demokratikus Németország Nemzeti Frontja Nemzeti Tanácsa Elnökségének elnökéi (ČTK) Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke, a Szlovák Nemzeti Front KB elnöke szeptember 18-án fogadta Erich Correns akadémikust, a demokratikus Németország Nemzeti Frontja Nemzeti Tanácsa Elnökségének elnökét., aki többnapos látogatáson van Szlovákiában. A fogadáson jelen volt František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, a Szlovák Nemzeti Front KB elnökségének tagjai, Emília Muríňová, a Nemzeti Front KB vezető titkára, dr. h. c. Jozef Lukačovič és František Štefánik megbízottak. Jelen voltak még dr. Andrej Sirácky professzor, a Szlovák Tudományos Akadémia elnöke és az akadémia más tagjai is. E. Correns akadémikus szívélyes beszélgetés keretében érdeklődött a Szlovák Nemzeti Front szerveinek munkájáról, beszélt a demokratikus Németország Nemzeti Frontjának szerepéről a békeszerető és demokratikus Németország egyesítéséért folytatott harcban. Spanyolország kereskedelmi kapcsolatokat ajánl Csehszlovákiának (ČTK) a spanyol kereskedelemügyi minisztérium vezetőinek egy csoportja Prágába érkezett. A csoportot Jorge Brosa, a spanyol kereskedelemügyi minisztérium vezérigazgatója vezeti. Jorge Brosa a ČTK tudósítójával folytatott beszélgetés során kijelentette : „A Csehszlovák Kereskedelmi Kamara meghívására érkeztünk az önök országába. Felhasználtuk ezt az alkalmat arra, hogy megtekintsük a brnói III. gépipari kiállítást, s hogy kapcsolatokat létesítsünk az önök Külkereskedelmi Minisztériumával. A minisztérium dolgozóival mérlegeltük egy bankok közötti egvezmény aláírásának és a rendes kereskedelmi kapcsolatok felújításának lehetőségeit Spanyolország és a Csehszlovák Köztársaság között. A brnói kiállítás csodálatot keltett bennünk és megerősítette a csehszlovák gépipari qyártmánvok világviszonylatban való fejlettséqét. A III. brnói gépipari kiállítás világosan megmutatja az önök iparának magasfokú műszaki színvonalát és fejlettségét minden szakaszon. Brno túlhaladta minden várakozásunkat. Minden feltétel megvan Spanyolország és Csehszlovákia kereskedelmi árűcseréjére. Spanyolország mezőgazdasági terményeket, vegyipari cikkeket, érceket, konzerveket, bcrt, gyümölcsöt, bőrt szállíthat Csehszlovákiának, az önök orszáqából viszont kohászati árukat, különféle gépeket, malátát, komlót, cellulózet és más gyártmányokat hozhatnánk be. A kereskedelmi kapcsolatok felújítása mindkét ország érdekében áll." Tetten érték az amerikai felforgató tevékenység régi szervezőjét A Csehszlovák Köztársaság területén letartóztatták Josef Vincent, az amerikai hírszerzőszolgálat régi emberét. Vincent megpróbálkozott titokban csehszlovák területről átjutni Magyarországra. Feladata az volt, hogy ott kapcsolatot teremtsen az amerikai hírszerzőszolgálattal és az úgynevezett „magyar kérdésnek" az ENSZ rendkívüli közgyűlésén való megtárgyalásával kapcsolatban újból aktivizálja őket. A kémek régi útját — Ausztriából Szlovákiába s a Dunán át Magyarországba választotta, mert az osztrákmagyar határon megszakadt az összeköttetés. . Jozef Vincent csehszlovák állampolgár, a szlovákiai Horná Stredáról származik. Az úgynevezett szlovák állam idején, mint a Hlinka-ifjúság funkcionáriusa bekapcsolódott az ellenállási mozgalom elleni tevékenységbe. A megszállóknak Csehszlovákia területéről való kiűzése után Ausztriába 'szökött. Nemsokára visszatért, mivel államellenes szeparatista szervezetet akart létrehozni. 1946 májusában újból megszökött. Ausztriában az amerikai kémszervezet szolgálatába lépett. Az ő lelkiismeretét terheli az ügynökök kiküldése Szlovákia területére, az utóbbi időben pedig Magyarországra is. Vincent egyike a „fehér légió" néven ismert államellenes szervezet szervezőinek, melyet régebben lepleztek le és tettek ártalmatlanná Szlovákiában. A fehér légiót az amerikai hírszerzőszolgálat irányította s a szervezet ellenséges tevékenységét támogatták és pénzsegítségben részesítették más amerikai szervezetek is. Vincent 1956-ban Hensboroughnak, az amerikai katonai kémszolgálat dolgozójának közvetlen irányításával részt vett a magyarországi ellenforradalmi puccs előkészítésében és megvalósításában is. » Amint a kivizsgálsából kitűnik, Vincent tevékenysége részét képezte az amerikai hírszerzőszolgálat hosszútartamú akcióinak, melyek a népi demokratikus országok törvényes kormányai ellen irányultak. Céljuk volt, hogy a népi demokratikus rendszerrel szemben ellenséges elemek működését megszervezze és incidenseket idézzen elő, amelyekre az úgynevezett „hidegháború" és a nemzetközi megértés megakadályozásának politikája támaszkodhatna. Az eset kivizsgálása tovább folyik. (ČTK). Az Európai Gazdasági Bizottság küldöttsége Csehszlovákiába látogat (ČTK) A Csehszlovák Köztársaság nemzetközi, gazdasági és technikai kapcsolatainak fejlesztése keretében csütörtökön, szeptember 19-én tíznapos látogatásra hazánkba érkezik az ENSZ mellett működő Európai Gazdasági Bizcttság küldöttsége. A küldöttség tagjai az ENSZ tagállamainak: A Szovjetunónak, az USAnak, Angliának, Oljaszországnak, Ausztráliának, és más országoknak képviselői látogatásuk legnagyobb részét Szlovákiában töltik. A látogatás célja, hogy megismerkedjenek az egykor elmaradott Szlovákia hatalmas gazdasági, szociális és kulturális fejlődésével, amely ország a szocialista rendszerben az egykori agrárországból fejlett iparú, modern mezőgazdasággal és magas életszínvonallal rendelkező orsz'ággá változott. HÍREK O A. P. Mereszjev, a Szovjetunió hőse, L. Sz. Leonov íróval, a Szlovák Nemzeti Felkelés partizánosztagának harcosával együtt kedden elutazott Csehszlovákiából. • Aziz Szidki egyiptomi iparügyi miniszter kedden délelőtt tárgyalásokat folytatott a Külkereskedelmi Minisztérium dolgozóival gépipari berendezéseknek Egyiptomba való szállításáról. Délután Prágából a Német Demokratikus Köztársaságba indult. • Szeptember 17-én a Szlovák Tudományos Akadémia régészeti intézetének székhelyén a nyitrai várban megkezdődött a szlovákiai réqi római határokról tárgyaló nemzetközi konferencia. • Szeptember 17-én a bmói gépipari kiállítást hetvenezer látogató szemlélte meg. Az eddigi látogatók száma elérte a 962 ezret. A külföldi vendégek száma 4100 volt. A brnói III. gépipari kiállítást a nagy érdeklődésre való tekintettel egy héttel meghoszszabbították. Á kiállítás szeptember 29-ig lesz nyitva. • Dr. Abdel Monejm el-Kajszuni, az Egyiptomi Köztársaság pénzügyminisztere és tervgazdasági fejlesztésének államminisztere meglátogatta Július Ďuriš pénzügyminisztert. O Az érsekújvári Elektrosvitből e napokban elszállították az első 200 darab 40 liter űrtartalmú villany-hűtő szekrényt. . • A beü'éri, kastély értékes, kul"ťuráJás-ťärténelmi gyűjteményeit ezid'én 80 ezer látogató nézte meg, köztük külföldi vendégek a Szovjetunióból, Lengyelországból, Norvégiából, Svédországból, Egyiptombői, Szíriából és az Egyesült Államokból. Legnagyobb volt a látogatottság júliusban, — csaknem 30 ezer szeméiy. • A Postaügyi Minisztérium a lipcsei IV. szakszervezeti világkongresszus alkalmából, melyet október 4—15-ig tartanak meg, alkalmi postabélyeget ad ki. A Csehszlovák Légiközlekedési Vállalat októberben lökhajtásos repülőgépekkel légijáratokat indít a nemzetközi távolsági vonalakon Moszkvába, Párizsba, Kairóba, Damaszkuszba és Beirutba. Légiközlekedésünk fejlődésének e fontos eseményét két új repülőpostabélyeg örökíti meg. A SZÁNDÉKOS EMBERÖLÉSRŐL 'Depiilögépen utazni Prágából Irkutszkba — határozottan biztonságosabb mint mondjuk Bratislavából Récsére utazni motorkerékpáron vagy éppenséggel — gyalog. Ez talán valószínűtlennek tűnik, hiszen hol lehetne összehasonlítani az évezredek óta legbizonságosabbnak vélt és volt gyalogjárást a legújabb repülőgéppel, vagy a hat kilométeres távolságot a sok ezer kilométeres sel. Az én bizonyítékaim azonbanmegdönthetetlenek. íme: A Prága— Irkutszk légivonalon 8000 méter magasan — határozottan merem állítani — nem közlekedik egyetlen motorkerékpár, személykocsi és teherautó és épven ezért nincs ott egyetlen útszéli kocsma sem. Ellenben a Bratislava— Récse vonalon 'igenis sok teherautó, személygépkocsi, motorke rékpár jár és igenis van útszéli kocsma és — ami a legrosszabb — vannak a közlekedési előírásokat be nem tartó gépjárművezetők is. Az érvek, azt hiszen, _ eléggé meggyőzőek, de ha netalán ké • telyeket támasztanának az olva sóban, szolgálhatok továbbiakkal. Ezek — a százig még hátra levő sorokban jogialtatnak össze — főleg és elsősorban a szándékos emberölőkröl szólnak majd. Nem akarom a közlekedési balesetek statisztikáival, rendőrségi jegyzőkönyvekből vett kivonatokkal bizonyítgatni, hogy a halálos balesetekből hányat milyen okok hoztak létre.' Magát a tényt szeretném tisztázni: milyen bűnnek minősítendő egy halálos kimene • telű közlekedési baleset. Van egy jogi kifejezés: szándékos emberölés. „Ez nem az én esetem" — mondja most megkönnyebbülve, mintegy kórusban, kivétel nélkül minden egyes gépjárművezető, akinek valaha is valamilyen „karambolja" volt és most e sorokat olvassa. Igen. mert önmagának mindenki csak ilyeneket váll be: szabálytalanul előztem, dehogy akartam én gázolni; „behúztam"' egy féldecivel többet, eszembe sem volt emberéletet kioltani; az, hogy a fék nem bírta — még nem szándékos emberölés; én lennék egy zsákba való a gyilkosokkal? Én, aki éppen hogy nem vettem észre a „főútvonalé az elsőség" — jelzést?! Erre ezt mondom: a kocsivezetői vizsgánál nagyon jól tudtad. mi a szabályos és szabálytalan előzés — szándékosan eíóztél szabálytalanul és nyomtad össze az álló autóbusz mögül kibukkanj nénike mellkasát. Tudtad, hogy volán mögé ülsz és szándékosan öntötted magadba azt az „egvgyel többet" jelentő féldecit. Es éppen azért vádollak, hogv szándékosan zúztad szét az aszfalton annak a hatéves kisfiúnak a testét. Tudtad, hogy ha elmulasztod a műszaki ellenőrzést, baj lehet a fékkel, de megkockáztattad ellenőrzés nélkül az utat — s ezzel kockára tetted annak a 18 éves diáklánynak az életét is, akit elütöttél. Te is tudatosan gyilkoltad meg őt. Ugyanígy tettél te is, akt befutottál a főútra és a kibukkanó mentőautóba ütköztél. Mindnyájan egyszerre válaszoltok: ez jogilag nem áll, ez félremagyarázás, ez nem volt így, ez nem... ... De várjunk kérem, álljunk meg egy kicsit. Én nem vagyok rendőrség, én nem vagyok törvényszék. Én nem szabok ki bírságot és börtönt. Én csak figyelmeztetek: a volánnal együtt em beréletet tartasz a kezedben. VILCSEK GÉZA További fontos fejezet igazságszolgáltatásunk fejezetében A CSKP múlt évi júniusi országos konferenciájának határozatából eredő egyik intézkedés az igazságszolgáltatás további demokratizálását, a szocialista törvényesség megszilárdítását tűzte maga elé a bíróságok szervezéséről szóló törvény novellizálásával. A bíróságok szervezéséről szóló törvény novellizálása kedvező feltételeket teremtett azon törvény kibocsátására, melynek a bíróságokról és ügyészségekről szóló alkotmánytörvény szellemében biztosítania kell a gyakorlatban a bírák és népbírák választhatóságának alapelvét. Ez a népbíróságok és a kerületi bíróságok bíráinak és népbíráinak megválasztásáról szóló törvény, amely további fontos fejezetet jelent igazságszolgáltatásunk fejlődésében. A csehszlovák kormány 1957. szeptember 4-én kelt határozatával megszabta, hogy a nép- és kerületi bíróságok bíráinak és népbíráinak első választását a választási törvény értelmében 1957. november 15-tól november 30-ig terjedő időszakban fogiák meqtartani és az új bírák 1958 január 1-én kezdik meg működésüket. A nép- és kerületi bíróságok bíráit és népbíráit hároméves időtartamra választják a járási nemzeti bizottságok tanácsainak javaslatára. A kerületi bíróságok bíráit és népbíráit a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak javaslatára ugyanilyen rdőszakra választják. Minden olyan csehszlovák állampolgár megválasztható a nép- vagy kerületi bíróság népbírájává, aki hű a népi demokratikus rendszerhez, feddhetetlen előéletű, nemzeti hizottsági választójogqal bír és a választás napjáig betöltötte 23. életévét. A bírák és népbírák választása 1949 óta a legfontosabb politikai esemény igazságszolgáltatásunk fejlődésében. A bírák és népbírák választhatósága alapelvének — mint alkotmányunk alapvető elvének — gyakorlati megvalósítását a bíróságokról és ügyészséqekről szóló 1952. évi alkotmánytörvény szabja meg. Habár egyelőre közvetett választások lesznek, bíróságaink demokratizálódásának és a szocialista demokratizmus következetes megvalósításának jelentős lépéséről van itt szó igazságszolgáltatásunkban. A bírák és népbírák választása lehetőséget nyújt a nemzeti bizottságoknak, mint a nép felelős képviselőinek a bírák és népbírák kiválasztásában a legszélesebbkörü befolyásra. A bírák rendszeres jelentésadási kötelezettségével biztosítva van a bíróság és a nemzeti bizottság szoros kapcsolata. A bírák választhatósága elmélyíti a nép közvetlen részvételét az igazságszolgáltatás gyakorlásában és növeli a bírák felelősségét dolgozóinkkal szemben. A bírák választhatósága és a funkciókból való visszahívásuk lehetősége, továbbá az a tény, hogy kötelesek tevékenységükről jelentéseket adni a nemzeti bizottságoknak, igazságszolgáltatásunk mélyreható demokratizálódásának kifejezője. Ez nem áll és nem állhat ellentétben a bírói függetlenséggel. Tudatosítani kell a bírói függetlenség valódi lényegét, tényleges tartalmát, politikai jelentőségét és társadalmi funkcióját annak szocialista értelmezése szempontjából. Ezért a bírák és népbírák választása igazságszolgáltatásunk fejlődésében éppen olyan jelentős határkő, mint 1954-ben az első nemzeti bizottsági választások voltak. A népés kerületi bíróságok bírái és népbírái választhatóságának biztosításával igazságszolgáltatásunkban érvényesülni fog a bírák dolgozó népünk iránti politikai felelősségének alapelve, jelentősen megszilárdul a bírák és a dolgozó nép államhatalmi szerveienk kapcsolata. Jozef Breštanský, a bratislavai kerületi bíróság elnöke. MEGJEGYZES HA MINDENKI MEGÉRTENÉ Ha teheted, előzd meg a nehézségeket. 'Erre a következtetésre jutottam, amikor elolvastam Nagy Ottó őrvezető szerkesztőségünkbe küldött levelét. Nagy elvtárs a múlt évben — bevonulása előtt — egyre csak tépelődött: Milyen is lesz katonaélete? Nem tudott sem csehül, sem szlovákul. Bevonulása után eleinte valóban nagy nehézséget okozott, hogy nem értette a szolgálati nyelvet. De a tisztek és az altisztek nagy segítséget nyújtottak nemcsak a haditudomány, hanem a szolgálati nyelv. elsajátításában is. Hazánkban minden dolgozó, nemzetiségre való tekintet nélkül, nemcsak az építőmunkában, hanem a hadseregben is tehetsége szerint érvényesül. Azonban a katonaságnál a hadsereg egységes irányítása megköveteli az egységes szolgálati nyelv ismeretét. Ez számos magyar újoncnak nehézséget okoz. Nagy elvtárs levele is erről tanúskodik. Vágsellyén — most a sorozás napjaiban — erről a kérdésről beszélgettem a sorozást vezető ezredessel. — Hazánkban minden nemzetiségű lakos mindenütt használhatja anyanyelvét — mondotta az ezredes. —De a katonaságnál államfontosságú érdek az egységes szolgálati nyelv tudása. A magyar nemzetiségű katonák között sok jó kádert találunk, de miivel nem ismerik a szolgálati nyelvet, nehezen érvényesülnek. A speciális fegyvernemek használatánál, a parancsok, utasításod átvételénél, a csapatok irányításánál feltétlenül szükséges a szolgálati nyelv ismerete. Megteszünk miftdent, hogy a más anyanyelvű katonák megtanulják a szolgálati nyelvet. Mi nem az anyanyelvre, a nemzetiségre vagyunk tekintettel, hanem arra, hogy a katonák tehetségük szerint érvényesülhessenek. Ha mindenki megértené, hogy milyen „pluszt" jelentene az állam, a közérdek számára az államnyelv ismerete, akkor a magyar nemzetiségű újoncok bevonulásuk előtt nem becsülnék le a Hadsereggel Együttműködők Szövetsége által rendezett nyelvtanfolyamokat... Ha mindenki megértené ... Mennyi szeretet és megértés, féltés és ragaszkodás rejlik az ezredes elvtárs szavaiban. Mennyi nehézséget kerülhetnének el a magyar nemzetiségű újoncok, ha még bevonulásuk előtt elsajátítanák a szolgálati nyelvet! Fiatalok, fogékony eszűek, miért ne tehetnék ezt meg? Nyelvismeretük bővítése minden téren csak hasznukra válik. S a cseh, vagy szlovák nyelv ismerete még közelebb hoz bennünket a Szovjetunióhoz, ahhoz a szovjet néphez, mely már negyven esztendeje tanít bennünket az emberiség szebb életének, a szocializmusnak építésére. A HESZ a vágsellyei járásban is rendezett a most besorozott magyar nemzetiségű újoncok számára szlovák nyelvtanfolyamot. Többek között említsük csak meg a negyedi Nemes Józsefet, a farkasdi Deák Ferencet, a peredi Horváth Zoltánt, Berda Ferdinándot, a Králová nad Váhom-i Hatvany Pált — ezek az újoncok miért tanulták meg a szolgálati nyelvet? Mert hallgattak azokra a szavakra — ha mindenki megértené; mert meg akarták előzni a nehézségeket; mert a csehszlovák néphadsereg példás katoI nái akarnak lenni! (p—b) Költségmegtérítés felesleges hívás esetén Az emberről, az ember egészségéről való gondoskodás óriási fejlődést ért el hazánkban. Államunk a legkörültekintőbben és sokoldalúan gondoskodik polgárai egészségének megőrzéséről. Gyakori eset azonban, hogy egyesek visszaélnek az egészségügyi téren nyújtott kedvezményekkel. Egyik legmarkánsabb példája ennek a gyógyszerpazarlás. Az sem ritka eset azonban, hogy a gyors orvosi beavatkozás céljából szervezett készültségi szolgálatot felelőtlenül felesleges esetekben is házhoz hívják, sokszor teljesen nevetséges okok miatt. Még abban az esetben is, ha figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt, hogy az ilyen esetek költségbe, orvosok és más ízemélyzet drága idejébe, fáradságba kerül (bár a pazarlás egyetlen esetben sem engedhető meg), nem szabad elfelejtenünk, hogy ugyanakkor a felesleges hívás miatt az orvosi segítség talán éppen ott késik, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. I Nem egy esetben felvetődött már az orvosi szállítás költségmegtérítésének kérdése a készültségi szolgálat felesleges esetben történő hívása esetén. Erre a kérdésre ad választ az Egészségügyi Minisztérium közlönyének 15. száma: Azokban az esetekben, amikor teljesen nyilvánvaló, hogy az egészségügyi gondoskodással és a készültségi szolgálattal visszaéltek, a visszélést elkövetővel szemben a büntetőtörvény alapján lehet eljárni és a költségek megtérítésére lehet kötelezni. Az esetet feltétlenül a legnagyobb alapossággal kell megállapítani; a büntetést nem lehet kiszabni, ha a páciens úgy érezte — állapota alapján —, hogy egészségügyi segítséget kell kérnie. Minden állampolgárnak szükség esetén joga van a készültségi orvosi szolgálatot hívni, azonban a nyilvánvaló visszaélés esetén eljárást Mehet indítani és a költségeket meg lehet téríttetni. (g-i) ŰJ SZÖ 2 TÜr 1957. szeptember 13.