Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-19 / 261. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. szeptember 19. csütörtök 30 fillér X. évfolyam. 261. szám, leqwz*QY

OB

B üuwepüuk Végeredményben minden, ami íontos dolog a világon történik, közvetve vagy közvetlenül Októbernek, a nagy proletárforradalom 1917-es évének folytatása. Az a forrás, amely belőle fakadt, feltartóztathatatlan, mindenütt érezhető, Irad és terjed ... hovatovább egyre nagyobb nyomot hagy mindenütt és megjelöl mindent. E napokban sokan közülünk lapozgatunk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából kiadott tézisekben, amelyek most jelentek meg a Szovjetunióban és hazánkban is. Éppen e tézisek olvasásakor és részletes tanulmányozásakor érzed szüntelenül és érted meg világosan: negyven évvel ezelőtt olyasmi következett be, ami megkezdte a történelem átalakítását és azt egyforma alapossággal és feltartóztathatatlanul formálja szüntelen. Ez természetesen ismert igazság. De ehhez csatlakozik valami más is. Annak a tudata,- hogy mi Csehszlovákiában ma tulajdonképpen folytatjuk az Októberi Forradalmat, hogy szilárdan összenőttünk a forradalom művével, a Szovjetunióval és más nemzetekkel, hogy más országokkal együtt „hosszabbítjuk" e forradalom tartalmát, hogy a vörös csillag jegyében haladunk tovább, egyre előbbre az egész szocialista táborral karöltve. Eszerint olyan ünnep ez az idei negyvenedik évforduló, mely teljesen magától értetődően és közvetlenül érint bennünket, a mi ünnepünk, sokkal inkább a mi ünnepünk, mint más ünnepek! Elég, ha körülnézünk. Mindenütt államosított vállalatok, amelyekből elkergettük az egykori bankárokat, a bányák és gyárak nagy urait. Vagyis a kapitalistákkal úgy bántunk el, ahogyan legelőször Oroszországban bántak el velük a munkások. Vagy nézzük csak, mi történik ma falvainkon. A kis- és középparasztok ugyanúgy tömörülnek most is a közös mezőgazdasági nagytermelésre, mint a szovjetek hatalmas birodalmában a mezőgazdaság kollektivizálásának izgalmas éveiben. Vagy vegyük azt a tényt, hogy államunkban a fő, a döntő erő a marxi-lenini forradalmi párt. Ez ismét egyike azoknak az alapvető elveknek, amelyekre az emberi" társadalom nehéz, fáradságos átalakítása során támaszkodunk. Az az elv, amelyet legelőször a Szovjetunióban érvényesítettek és amely érvényesül hazánkban, Romániában, Mongóliában ugyanúgy, mint Kínában, Bulgáriában és Lengyelországban, ugyanúgy, mint a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. Ezért tulajdonképpen mi is az orosz forradalom hangulatában élünk, e nagy fordulat éveinek hangulatában, a forradalom folytatásának éveiben. Életünkben mindenütt érezzük serkentő hatását, éltető levegőjét, tisztító hatását, mely az évek folyamán nem gyöngül, hanem erősödik. A világ egész régi imperialista rendszerére az első és gyógyíthatatlan csapást az Októberi Forradalom mérte, olyan csapást, hogy összedől ez a régi rend. Azok is, akik egyáltalán nem tudatosítják mindezt, ma természetesnek tekintenek sok értéket és elvet, melyet az Októberi Forradalom alkotott meg. Igy pl. azt is, hogy a munkásosztályt illeti meg az első hely a társadalomban, hogy minden ember értéke egyforma, és hogy ez az érték csak attól függ, hogyan dolgoznak, h°Py joguk van a munkára, képességeik érvényesítésére s így tovább. Azok az emberek, akík megérték azt a társadalmat, amely Októberrel kezdődött, már sohasem tudnák elviselni a burzsoá rabszolgaság életviszonyait. A régi hátgörnyesztést, könyörgést a munkáért, „kézcsókolást", a proletárok, nincstelenek általános múltbeli függőségét. Ha ma nálunk valamit bírálunk — akkor ezt csak azokból az új elvekből kifolyólag tesszük, amit az első győzedelmes munkás-forradalom teremtett meg. Ezeknek az elveknek következetes érvényesítése érdekében és sohasem ellenére. De ezekkel egyidejűleg az Októberi Forradalom valami mást is megteremtett és életbeléptetett. A dolgozó ember egészen új kapcsolatát hazájának természeti gazdagsága iránt, az ország szépségei és minden belső kincse iránt. Ez a sok kincs most mind a sok dolgozó emberé, az ő tulajdona, ő a gazdájuk! Egyszerűen és talpraesetten ez áll az Októberi Forradalom 40. évfordulója alkalmából kiadott tézisekben: „A forradalom elhozta a tömegeknek a legfontosabb szabadságot — a kizsákmányolóktó' mentes szabadságot, amely minden demokratikus szabadság és jog alapja." Tudjuk, hogy az Októberi Forradalom első tette a történelmi jelentőségű Békedekrétum volt, melvet 1917. november 8-án fogadtak el a munkás- és katonaképviselők szovjetjeinek II. összorosz kongresszusán. És azt is tudjuk, hogy az imperialisták dühödt támadással válaszoltak az alig megszületett proletár államnak Ma már más a helyzet. Teljesen más. Az elmúlt negyven év elég volt ahhoz, hogy a Szovjetunióból nagyhatalom váljék, amelv termelésének terjedelmét tekintve, a világ második állama. Ma a szocia^ lista országokban él a földgömb emberiségének kb. 35 százaléka. Ma ez annál súlyosabban esik latba, mivel ez az erő ismétli és követeli a fellázadt orosz munkások legelső követelményeit: Béfcét a nemzeteknek! De az imperialisták nem javultak meg, mint ahogyan sohasem javulnak meg. Leggonoszabb mostani képviselőik — az amerikai monopolisták — atomfegyvereiket Nyugat-Németországba szállítják, szövetkeznek a volt hitleri bankárokkal és tábornokokkal, a háborús gonosztevőkkel. Makacsul védekeznek az atomkísérletek betiltása, valamint az atom- és hidrogénfegyverek általános és feltétlen betiltása ellen. Vér folyik Algériában, Omanban és Jemenben. Az Októberi Forradalom szelleme és műve meghódítja a világot — nem korlátozódik csupán a szocialista táborra. Mindenütt hallani legelső követelését. Fokozatosan mindenütt fellobban a világ igazságos elrendezésének lángja, a világbéke utáni- vágy. Ami minket illet, mi már évek óta egyike vagyunk az Októberi Forradalom közvetlen folytatóinak, mi teljesen, minden fenntartás nélkül vele tartunk. Negyvenedik évfordulója a mi legnagyobb ünnepünk. Betakarításra vár a cukorrépa Az idén a cukorrépa betakarítása két-három héttel korábban veszi kezdetét, mint az elmúlt évek során. Most, szeptember második felének első napjaiban máris több szövetkezetben és állami gazdaságban megkezdték a cukorrépa betakarítását, különösen a bratislavai, nyitrai és kassai kerületekben. Ennek következtében a cukorgyáraknak is korábban munkához kell látniok. Szlovákiában elsőnek a Trnavai Cukorgyár hétfőn, a trebišovi pedig kedden kapta az első vagon cukorrépát. A kassai kerületben Ahogy fentebb már említettük, a Trebišovi Cukorgyár kedden reggel kapta az első szállítmány cukorrépát, mégpedig a királyhelmeci járásból. A kisgéresiek két vagon, a nagygéresiek pedig négy vagon cukorrépát küldtek a gyár részére. A betakarítást azonban már a leleszi, zétényi és a bodrogszerdahelyi szövetkezetek is megkezdték. A-járás répatermelő szövetkezetei a Nagy Októberi Forradalom 40. évfordulója tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy október 15-ig befejezik a répa betakarítását. Ezenkívül felhívták a kassai kerület többi répatermelő szövetkezetét is, hogy kövessék példájukat a gyors betakarításban. A répatermés az egész járás területén igen jónak ígérkezik. A járás az állami tervben megszabott mennyiséget előreláthatólag 500 vagonnal még megtoldja. A királyhelmeci járással egyidőben a Gálszécsi Állami Gazdaság is hozzofogott a répa betakarításához. A termés itt is sokat ígérő. Sőt, mi Képünkön Ďuriáš Ladislav traktoros és Plešinoký Michal kombájnos látható, amint az állami gazdaságok zselízi igazgatóságához tartozó nagyudvari gazdaságban a cukorrépát szántják ki. több, az egész kassai kerületben jó termés ígérkezik. A kerület előreláthatólag több mint 1500 vagon cukorrépát ad be terven felül. A bratislavai kerületben Szeptember 16-án a bratislavai kerületben is sor került a cukorrépa betakarítására. A galántai, trnavai, nagyniegyeri és más traktorállomások már az első napon 25 hektáron szántották ki a répát. A betakarításban a szövetkezetek jó segítőtársra találtak a gépekben. A kerületben 103 répakombájn és 232 kétsoros szántógép segíti a szövetkezeteket. A hónap végéig pedig még 60 kiszántó-gépet kapnak. A jó gépekkel a traktorosok jó és gyors munkát végeznek. A nagymegyeriek például az első napon négy szövetkezetben 14 hektár répát szántottak ki négy géppel. Tervük szerint pedig egy hónap alatt a rendelkezésükre álló három répakombájnnal és 13 kiszántőgéppel 1170 hektárról takarítják be a répát. :í A nyitrai kerületben Az állami gazdaságok zselízi igazgatóságához tartozó gazdaságokban is teljes ütemben folyik a cukorrépa betakarítása. Eddig 11 gazdaságban kezdték meg ezt a munkát. A gazdaságok dolgozói nagy körültekintéssel kezdték meg ezt a rendkívül fontos munkát. Gondoltak arra is, hogy esetleg az idő is elromolhat, ezért először az utaktól távol eső parcellákról takarítják be a termést. A gazdaságokat 8 kom' 'jn és több kiözántógép segíti. Eddig a gépek igénybevételével több mint 50 hektárról takarították be a cukorrépát. A répatermés itt is igen gazdagnak mutatkozik. A zselízi gazdaság például 400—450 vagon répát akar terven felül beadni. Vannak gazdaságok, ahol a tervezett 250 mázsa helyett 400—450 mázsa hektáronkénti átlagra számítanak. Ezek, közé tartozik például a Čajakovói Állami Gazdaság is. (sz) A bardejovi téglagyári dolgozók példája A bardejovi téglagyári dolgozók, a kerületi nemzeti bizottság vándorzászlajának birtokosai az: év eleje óta magasan túlteljesítik tervfeladataikat és jól ellátják az építkezéseket jó minőségű téglákkal. Eddig már 211 ezer téglát készítettek terven felül, melyekből S családi házat lehet építeni. A kedvező időjárási viszonyok lehetővé teszik, hogy még a fagyok beállta előtt kellő mennyiségű, nyerstéglát szárítsanak, melyeket a téli hónapokban fognak égetni. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére a bardejovi téglagyár dolgozói pontosabbá tették kötelezettségvállalásukat; e szerint november 1-ig teljesítik a nyers téglagyártás tervét és az év végéig még 150 ezer téglát készítenek terven felül. A beruházási építkezés ellenőrzésével több mint 39 millió koronát takarítottak meg A kassai vasútvonalon a beruházási építkezés ellenőrzése figyelemreméltó eredményekkel jár. A vasúti csomópontok gazdálkodásának ellenőrzésével augusztus végéig több mint 39 millió koronát takarítottak meg. Ebből mintegy 13 millió a Kassa—

Margecany kettős sínpárra esik, ahol jobb munkaszervezéssel érnek el megtakarításokat. Csaknem 6 millió koronát takarítanak meg a csernői új építkezéseknél. A zvoleni vasúti csomópont építkezésein több mint 7 millió koronával csökkentik a költségeket és közben az építkezés menete nem szenved kárt. A kassai vasúti igazgatóság további 17 limiten aluli építkezésén végrehajtott ellenőrzése 558 ezer korona megtakarítást jelent. Az érsekújvári Elektrosvit újítóinak nagy sikere A nyitrai kerületben az újítómozgalom legsikeresebben a gépipari vállalatokban és főleg az érsekújvári Elektrosvit-üzemben fejlődik. A Nagy Október 40. évfordulójának tiszteletére a vállalat vezetősége és az FSZM üzemi bizottsága melletti újító bizottság versenyt írt ki az üzemben „november 7-ig 125 újítási javaslat" jelszó alatt. Az üzem dolgozói eddig már 162 újítási javaslatot ad,

tak be, melyek közül 61-et már megvalósítottak. Az eddig megvalósított újítások segítségével 270 000 korona megtakarítást értek el. Megkezdődött New Yorkban AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSÉNEK XII. ÜLÉSSZAKA New York (CTK) , — Szeptember 17-én délután New Yorkban az ENSZ palotájában megkezdődött az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének XII. ülésszaka. Az ENSZ közgyűlése első ülésén kinevezte a mandátumbizottság tagjait, amely bizottság jelenleg a következő 9 állam képviselőiből áll: Burma, Nagy-Britannia, Izland, Kanada, Libéria, Nicaragua, Panama, a Szovjetunió és az USA. Az elnökválasztásnál H. Malik libanoni külügyminiszter lemondott Sir Leslye Munro új-zélandi küldött javára jelöléséről, akit szótöbbséggel megválasztottak az ENSZ közgyűlése XII. ülésszakának elnökévé. A kiizgyűlés ezután Malájföldet egyhangúlag felvette az ENSZ tagállamai sorába, mint 82. tagállamot. Az ENSZ közgyűlésének XII. ülésszaka a komoly problémák egész sora előtt áll, amelyek megoldása jelentős mértékben csökkentheti a nemzetközi feszültséget. Ezek közé tartozik főképp a leszerelés kérdése, a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetése, valamint az imperialista hatalmak beavatkozása más nemzetek ügyeibe, mint amilyen a francia kormány háborúja az algériai nép ellen, a Jemen és Omán elleni brit agresszió, Nyuagt-Irián indonéz terület megszállása Hollandia részéről és a britek elnyomó tevékenysége Ciprus szigetén. A jugoszláv kormány egyetért a balkáné áüamok értekezletének összehívására irányuló román javaslattal Bukarest (ČTK) — Amint a Román Sajtóiroda közölte, Joszip Broz-Tito a Jugoszláv Szövetséqi Népköztársaság elnöke Chivu Stoicának, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökéinek választ adott a balkáni államok miniszterelnökeihez intézett üzenetére. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya és elnöke a válaszban örömmel fogadják a balkáni országok miniszterelnökei értekezletének összehívására vonatkozó javaslatot. A válasz a többi között így hangzik: Az 1957. szeptember 10-én küldött üzenet azon kérdések egész sorára vonatkozik, amelyek rendkívül nagy jelentőségűek a balkáni államok és nemzetek közötti kapcsolatokra, a békére, az együttműködés megszilárdítására és a világbékére. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya a háború után rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított az állami és társadalmi kapcsolatok fejlesztésének Jugoszlávia és szomszédai között. Azt hiszem, ma általánosan ismert tény, hogy a jugoszláv kormány olyan nemzetközi kapcsolatok megteremtésére törekszik, amelyekben a világ népei és országai közötti legszélesebb együttműködés uralkodna. A történelmi fejlődés következtében ma a világon különböző társadalmi és politikai rendszerű államok léteznek. Úgy vélem, feltétlen szükséges az együttműködés fejlesztése tekintet nélkül az országok között fennálló különbözőségekre. Ügy gondolom, a szomszédok kötelessége a világ bármely részén a békés aktív egymás mellett élés elve alapján fejleszteni a kölcsönös kapcsolatokat. Nagyra értékelem az ön szeptember 10-i üzenetében foglalt javaslatokat. Osztozom azon nézetében is, hogy a balkáni államok között elintézetlen kérdések vannak. Ügy vélem, hogy ezeket a megoldatlan problémákat a legkönnyebben éppen az együttműködés útján oldhatjuk meg. Azt a nézetet vallom, hogy ezen kölcsönös törekvés keretében a balkáni országok kormányfőinek értekezlete jelentős lépés lenne valamennyi balkán állam baráti emüttműködése felvételében és fejlesztésében. Végül szeretném még azt is hangsúlyozni, hogy éri és korrmnyrm teljes szívből támogatjuk az Ön javaslatát, az üzenetében foglalt álláspontot, a békeóhajt és azt a barátságot, amely az üzenetben ismertetett javaslatokat áthatja.