Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-18 / 260. szám, szerda

A .-.' *>'-'•'"* szovjet-amerikai kapcsolatok fejlesztésének helyes útja A Szovjetunió és az USA közötti kapcsolatokra vonatkozó októberi tanácskozásokról Amint tegnapi számunkban közöltük, a Szovjetunió és az USA kül­ügyminisztériuma között eszmecsere folyt az amerikai—szovjet kapcso­latok fejlesztésének kérdésében. Ezt a problémát a két nagyhatalom a kormányfők 1955 júliusi genfi értekezlete óta megszakításokkal tárgyalja. Megnyugtató, hogy ez az eszmecsere ez év nyarán az USA külügymi­nisztériuma és a Szovjetunió washingtoni képviselői közötti egyezmény megkötésében csúcsosodott ki oly irányban, hogy a két fél ez év októbe­rében konkrét tárgyalásokat kezd. Eddig az amerikai fél álláspontja gátolta az előrejutást ebben az ügy­ben, mert az amerikai—szovjet kul­turális és más tapasztalatcserét a „hidegháború" vezetésére, nem pedig a két nagyhatalom közötti kapcsola­tok javítására használta. Az USA és a Szovjetunió között a kérdésben kicserélt legutóbbi ok­mányokon (az amerikai okirat au­gusztus 16-án, a szovjet szeptember 12-én kelt) ez bizonyos mértékben megfigyelhető volt. Az amerikai fél ugyanis az ügyet bizonyos rádió- és televíziós leadások kicserélésére akar­ja korlátozni, amellyel kapcsolatban egyidejűleg a íádió és televíziós technikusok csoportjainak kölcsönös kicserélését javasolja. A Szovjetunió azonban a dolgot sokkal szélesebb szemszögből látja, mert, minden két­ségen felül áll, hogy az olyan nagy országok,' mint a Szovjetunió és az USA közötti kapcsolatok fejlesztését nem lehet a rádióra és televízióra korlátozni. A más irányú kapcsolatok fejlesztését eddig, amint ismeretes, az USA részéről különböző „törvé­nyes" és jobbára mesterségesen ki­épített akadályok gátolták. A Szovjetunió az októberi tanács­kozásokon javasolni fogja az ipari, mezőgazdasági, egészségügyi szakem­berek, a kereskedelmi kamarák kül­döttségének kicserélését, a kulturális és közéleti tényezők kölcsönös láto­gatását, közös értekezletek megren­dezését, film- és színjátszóművé­szek kicserélését, kölcsönös tudomá­nyos látogatásokat, diákcserét, sport­kapcsolatokat, valamint rádió- és televíziós programok cseréjét. A Szov­jetunió javaslatainak jelentős része a parlamenti küldöttségek kölcsönös látogatására irányuló javaslat. A Szov­jetunió azt javasolja, hogy a televí­ziós és rádiószakértők küldöttségei­nek kicserélésére irányuló amerikai tervet más kérdésekkel együtt az ok­tóberi tanácskozásokon vitassák meg. A Szovjetunió kifejezi azon reményét, hogy a kapcsolatok kibővítése a szov­jet és amerikai nép közötti barátság és kölcsönös megértés megszilárdí­tására vezet. E fejlődés .jelentőségét nem lehet kellőképpen értékelni. A Szovjetunió és az USA a fő világhatalmak és kapcsolataik kielégítő fejlesztésétől jelentős mértékben függ a világbéke megőrzése. Az egész világ nemzetei ezért őszintén óhajtják, hogy az amerikai—szovjet kapcsolatok útja baráti és becsületes együttműködés­re vezessen, amint arra a Szovjet­unió fennállásának egész ideje alatt őszintén törekszik. Románia miniszterelnöke a balkáni államok értekezletének összehívását javasolja Bukarest (CTK) — A román sajtó szeptember 17-én kivonatosan közöl­te a Román Népköztársaság minisztertanácsa elnökének Albánia, Bulgária, Görögország, Jugoszlávia és Törökország miniszterelnökeihez intézett üze­netét. „Olyan ügyben fordulunk önökhöz — hangzik az üzenetben, amelynek a román kormány és nép nagy figyel­met szentel, a balkáni államok közötti kapcsolatok javítása és fejlesztése, ez országok népei közti barátság erősíté­se és békés egymás mellett élésük problémáiban. A román kormány örömmel állapít­ja meg, hogy jelenleg Románia kap­csolatai a balkán államokkal eredmé­nyesen fejlődnek és arra törekszik, hogy ezek a kapcsolatok tartósak és gyümölcsözőek legyenek". Az üzenet a továbbiakban a Román Népköztársaság és az egyes balkán ál­lamok közötti kapcsolatokkal foglal­kozik. A Román Népköztársaság és az Al­bán Népköztársaság között — hangzik az Albán. Népköztársaság miniszterta­nácsának elnökéhez intézett szövegben — az együttműködés és a szocialista kölcsönös segélynyújtás eredményes és tartós kapcsolatai jöttek' létre, amelyek egyre jobban szilárdulnak és fejlődnek. Növekszik a gazdaság' és kulturális csere, a tudósok, a kulturális dolgozók és a nyilvános szervezetek képviselői­nek kölcsönös látogatásai. A két álla­A magyarországi iskolákban 3 500 az úitörőszervezetek száma Budapest (ČTK) — A magyarorszá­gi iskolákban az új iskolaév megnyi­tásával 3500 úttörőszervezet is meg­kezdte működését. A legközelebbi hó­napokban kezdődnek az úttörőjelöltek vizsgái. Azok az úttörők, akik a vizs­gákon megállták helyüket, 1958. január 1-től piros kendőt viselhetnek. Azok az úttörők, akik a vizsgát csak később teszik le, egyelőre piros csíkos kék kendőt hordhatnak. Sikertelen amerikai rakétamoíor-kísérSet New York (ČTK) — Az amerikai ha­ditengerészet repülőgépei titkos raké­tamotor-kísérletei közben New Jersey állam Dover városa közelében a mo­tor felrobbant és a robbanás megölte < a jelenlevő szakemberek egyiket. Hat további személy súlyos égési sebeket szenvedett. mot szorosan összeköti a béke és a nemzetközi együttműködés megerősí­tésére irányuló törekvés. A Bolgár Népköztársaság miniszter­tanácsának elnökéhez intézett szöveg a többi között így hangzik: „A román és bolgár nép közötti barátság régi hagyományokkal rendelkezik, amely hagyományok ismét kifejezően nyil­vánultak meg abban a szocialista együttműködésben, amely Romániát és Bulgáriát a barátság megbonthatatlan kötelékeivel kapcsolja össze." A román és görög kapcsolatok, ame­lyek alapja az együttműködés és tár­sadalmi érdekek régi hagyományaival összekötött nemzeteink barátsága és kölcsönös rokonszenve, gyorsan fej­lődnek és szilárdulnak. A Románia és Törökország között Ankarában 1933-ban megkötött-barát­sági, meg nem támadási és egyeztető eljárási szerződés kijelenti, hogy or­szágaink . és nemzeteink között fel­bonthatatlan béke és őszinte barátság lesz. A balkáni államok kormányfőihez intézett üzenetnek a következőkben közös a szövege: A román kormány szilárd meggyő­ződését fejezi ki, hogy a balkáni te­rület valamennyi országa közötti sok­oldalú békés együttműködés kapcso­latainak megteremtése megfelel e te­rület nemzetei létérdekeinek, a béke, a biztonság, a gazdasági és kulturá­lis fejlődés biztosításának, valamint a világbéke érdekeinek. Ezen országok nemzeteinek érdeke a béke megőrzése és megszilárdítása. E nemzetek már régtől fogva érzik annak szükségét, hogy köztük baráti kapcsolatok jöjjenek létre és meg va­gyok győződve arról, hogy örömmel fogadják az ezen kapcsolatok fejlesz­tésére irányuló törekvést. A román kormány arra a következ­tetésre jutott, hogy a balkáni nemze­tek alanveíő érdekei megkívánják, hogy a Balkán félszigeten élő orszá­gok széleskörű kollektív együttműkö­dése megvalósuljon. Ezért javasolom, hogy még 1957-ben tartsuk meg Albánia, Bulgária, Görög­ország, Jugoszlávia, Törökország és Románia miniszterelnökeinek értekez­letét a részvevő országok egyikének fővárosában, amire nézve még meg­egyeznénk. Szívesen nyújtanánk ven­dégszeretet Románia fővárosában ezen értekezlet részvevőinek. Éhezünk! Szeretnénk hazamenni! A ma yar d sszidensek sanyarú élete Ausztráliában Sidnu (ČTK) Azok a fiatal magyarok, akiket az ellenforradalom ide­jén hamis ígéretekkel kicsaltak az országból és akik Ausztráliában él­nek, mindinkább meg­győzödnek arról, hogy durván becsapták őket. Ausztriában az ausztrá­liai emigráns hivatalok azt ígérték nekik, hogy folytathatják majd ta­nulmányaikat, vagy pe­diri ió munkát és ellá­tást kapnak. /. menekültek közöl­ték a ČTK tudósítójá­val, hogyan fest a dolog a valóságban: „Nem kapunk elég ennivalót és állandóan éhesek va­gyunk. Bonegillei tábo • runkban sztrájkoltunk a súlyos életfeltételek miatt. A tábor igazga­tósága azonban kijelen­tette. örülhetünk, hogy itt vagyunk, és hogy még évekig kell a tá­borban maradnunk. Megelégeltük már ezt az életet és ezért a vá­rosba mentünk munkát keresni, a gyárakban azonban mindenütt azt mondták, hogy szá­munkra nincs munka." A „Szabad Európa" a magyar küldéseiben az­zal csábított minket: menjetek a szabad vi­lágba, a szabad vil*íg vár benneteket! Hazud­tak nekünk. Magyaror­szágon nem kellett sor­ba állni a munkaközve­títő hivatal előtt. Min­denütt volt eléa munka. Ennivalónk is volt bő­ven. Haza szeretnénk Csehszlovák tudós az ENSZ ösztöndíjasai között New York (ČTK) — Az Egyesült Nemzetek New York-i titkárságén közölték, hogy dr. Václav Michált, a Csehszlovák Tudományos Akadémia jogi intézetének dolgozóját hat más jelölttel együtt egy hónapi New York-i ösztöndíjas tartózkodásra szemeltek ki. Dr. Michálnak 1957 október 16-tól november 15-ig, tehát éppen az ENSZ közgyűlés ülésszakának idején lehető­sége lesz figyelemmel kísérni az ENSZ munkáját. A további hat ösztöndíjast Svédor­szág, Írország, a Fülöp szigetek, Oj Zeland, Argentína és Kuba jelöltjeiből választották ki. Az ösztöndíjra 50-en jelentkeztek. Gromiko találkozott Hammarskjölddel New York (ČTK) — A. A. Gromiko, a Szovjetunió, külügyminisztere, aki "az ENSZ közgyűlésének XII. ülésszakán részvevő szovjet küldöttség vezetője, szeptember 16-án New York-ban fel­kereste D. Hammarskjöldöt, az ENSZ főtitkárát. A megbeszélésen részt vett A. Szoboljev, a Szovjetunió ENSZ-beli állandó képviselője is. A Times követeli a Kínai Népköztársaság képviseletét az ENSZ-ben London (ČTK) — A Times szeptem­ber 17-i számának vezércikkében kö­veteli, hogy a Kínai Népköztársaság­nak adják meg ENSZ-beli képviseleti jogát. „Az ENSZ közgyűlésének fel­adata, hogy kifejezze a világ közvéle­ményének álláspontját — hangzik a vezércikkben — és ezért múlhatatla­nul szükséges, hogy abban, amennyire lehetséges a világ valamennyi állama képviseletet nyerjen". A lap a továb­biakban sajnálatát fejezi ki afölött, hogy minden előjel szerint a Kínai Népköztársaság mint a világ legnépe­sebb állama, még ez idén sem nyer képviseletet az ENSZ-ben. Indiai képvise'ők követelik az atomfegyverkísédetek beszüntetését Delhi (ČTK) — Az indiai parlament 110 képviselője, különböző politikai pártok és csoportok tagjai, szeptember 17-én az ENSZ közgyűléséhez felhívást intéztek, s abban követelik az atom­fegyverkísérletek feltétlen betiltására vonatkozó egyezmény megkötését. Az indiai képviselők nyilatkozata megállapítja, hogy az ENSZ leszerelési albizottsága elnapolta tanácskozását anélkül, hogy eredményt ért volna el. Közben azonban fokozódik a tömeg­pusztító fegyverek gyártása. A képvi­selők figyelmeztetnek arra, hogy e fegyverkísérletek fokozzák a radio­aktivitás veszélyét. A kísérleteket azonnal be kell szüntetni, betiltásukat azonban nem szabad függővé tenni más politikai kérdések megoldásától — hangzik a képviselők felszólítása. Szíria külügyminisztere az ország ellen irányuló agresszióról Damaszkusz (ČTK) — Salah ed Din Bitar, Szíria külügyminisztere szep­tember 16-án a damaszkuszi sajtó­értekezleten kijelentette, hogy a nyu­gati hatalmaknak a jelenlegi szíriai demokratikus rendszer megváltozta­tására irányuló kampánya a szó szo­ros értelmében az agresszióval való fenyegetődzés. Hangsúlyozta, hogy ez a kampány az ENSZ alapokmányának megszegését jelenti. A miniszter utalt arra. hogy az imperialista ha­talmak már megsértették az ENSZ alapokmányának határozatait, amikor az Eisenhower-doktrinához hasonló tervekhez folyamodtak. ' Bitar az Eisenhower-doktrináról ki­jelentette, hogy célja az arab világ szétforgácsolása és Izrael helyzeté­nek megszilárdítása. A Szovjetunió politikai és katonai feltételek nélkül nyújt segítségei Szíriának Delhi (ČTK) — Az ázsiai szolidari­tás indiai bizottsága szeptember 16­án gyűlést tartott, s azon felszólalt Omar Abu Rise, Szíria indiai nagy­követe. Abu Rise beszédében elítélte az imperialista hatalmak politikáját, mondván, hogy azok minden erejük­kel és eszközükkel az arab világ te­rületi és politikai egységének meg­bontására törekszenek. Szíria kormá­nya tudatában van annak — állapí­totta meg a nagykövet —, hogy az imperialisták csupán gazdasági fron­ton tudnak áttörni. Országa ismét a Nemzetközi Bankhoz és egyes orszá­gokhoz fordult gazdasági támogatá­sért, ezektől azonban nem kaphatott segítséget politikai vagy gazdasági kötelezettségek nélkül. Ezért Szíria a Szovjetunióhoz fordult, — mondot­ta Abu Rise. — Az a segítség, me­lyet Szíria a Szovjetuniótól kap, nincs politikai vagy katonai feltéte­lekhez kötve. Az imperialisták megtámadhatják hazánkat, elpusztíthatják városainkat, azonban nem kényszeríthetnek ben­nünket arra, hogy saját kezünkkel írjuk alá elnyomásunkat" — jelen­tette ki a nagykövet. A nyugatnémet parlamenti választások visszhangja' Bonn (ČTK) — „Adenauer győzelmet aratott, a demokrácia vereséget szen­vedett", így jellemzi a Bremer Bür­gerzeitung a nyugat-németországi szövetségi parlament választási ered­ményeit, amelyek most a világ közvé­leménye figyelmének középpontjában vannak. Düsseldorfi sajtóértekezleten a Né­met Szövetség képviselőjének kijelen­tései szerint Németország Szociálde­mokrata Pártjának lehetősége volt arra, hogy a parlamenti választások kedvező végződése esetén politikai változtatásokat eszközölhessen Nyugat­Németországban. Ehhez azonban szük­séges lett volna, hogy a párt világosan kifejtse, miről kellett volna határozni és milyen politikát kellett volna a fegyverkezés ellenzőinek védelmezni. Az Aftonbladet svéd lap Adenauer győzelmével kapcsolatban azt írja, hogy a nyugatnémet lakosság a vá­lasztások eredményeit „még a négyéves időszak befejezése előtt" sajnálni fog­ja. Adenauer győzelme ugyanis — írja a lap — a jelenlegi ideiglenes állapot meghosszabbítását jelenti. A szövet­ségi köztársaság a NATO-ban marad, folytatni fogja a fegyverkezést és Németország továbbra is kettéosztva marad. * A Washingtonpost szeptember 17-i vezércikkében azt írja, hogy a nyugati szövetségesek külgyminisztériumai megkönnyebbülve fogadják a nyugat­német választások eredményét, mert Nyugat-Németország NATO-beli tag­ságát továbbra is biztosítva látják. A New York Times Adenauer győzel­mét a Nyugat, az Atlanti Tömb és az amerikai politika sikerének tartja. A Manchester Guardian angol lap megállapítja, hogy a nyugati szövet­ségesek örömmel üdvözlik lojális szö­vetségesük hatalmának megszilárdulá­sát. Az angol burzsoá lapok kommen­tárjai azonban aggodalmukat fejezik ki Nyugat-Németország további fejlő­désének politikai és. gazdasági követ­kezményei felett Nagy-Britaaniára nézve. így a Daily Mail konzerVatív­párti lap felveti a kérdést, vajon Nyu­gat-Németország nem '-veszélyezteti-e Nagy-Britannia gazdasági helyzetét. A lap azzal vigasztalja magát, hogy Nyugat-Németország az elkövetkező években nagy gazdasági nehézségek előtt áll s az csökkenti versenyképes­ségét. Szudán elutasította az Eisenhower doktrína szerinti segítséget Kairó (ČTK) — A kairói rádió tu­dósítása szerint Hamza, Szudán mi­niszterelnökének helyettese és mező­gazdasági miniszter kijelentette, hogy Szudán elutasította az • Eisenhower­doktrina szerinti amerikai „segítség­re" vonatkozó javaslatot. A miniszter hangsúlyozta, hogy országa nem akar részt venni a katonai csoportosulá­sokban. Hamza utalt arra, hogy Szu­dán nem utasítana vissza olyan külfö'.di gazdasági támogatást, ame­lyet nem kötnének katonai vagy po­litikai feltételekhez. mwm A jugoszláv-Iengyd tárgyalások újabb lépést jelentenek a szocialista szolidaritás megszilárdításához A közös jugoszláv-lengyel deklará­ció további lépést jelent a Jugoszlá­viával fennálló kapcsolatok megszilár­dításához, közelebb hozza egymáshoz az egyes szempontokat a fontos nem­zetközi problémák terén. Ha elemezzük a deklaráció egyes pontjait, akkor tudatára ébredünk, hogy rendkívüli jelentőségű a világosan ki­fejezett jugoszláv álláspont az Odera és Nissa-i határok tekintetében és ez az álláspont teljesen azonos a többi szocialista ország nézetével. A szocialista államok és Jugoszlávia álláspontjainak közeledésére mutat a Németország egyesítésére vonatkozó rész. A deklaráció e pontban kifejezi „hogy Németország egyesítése problé­mája minden megoldásának a két né­met állam'- létezésének tényéből kell kiindulnia. „A jugoszláv és lengyel kor­mányok azt a nézetet vallják, hogy Né­metország kérdésének megoldásában elsősorban kapcsolatokat kell terem­teni és közös megbeszéléseket tartani a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között. Ez a követelés különösen azért figyelemreméltó, mert Jugoszlávia az egyedüli szocialista ország, amely nem tart fenn diplomáciai kapcsolatokat az NDK-val, hanem csak az NSZK-val. A mostani kifejezés, amely a két né­met állam létezését hangsúlyozza, és határozottan rámutat arra, hogy itt a Német Szövetségi Köztársaság egyen­értékű partnereként a Német Demok­ratikus Köztársaság is létezik, a né­zetek bizonyos közeledését, jelenti Jugoszlávia, Lengyelország és a több: szocialista állam között. A pártvonalon vezetett tárgyalások is gyümölcsözők voltak. A deklaráció megállapította a szocialista országok kommunista és munkáspártjai kapcso­latai és együttműködése megerősítésé­nek szükségességét a munkásmozga­lom egységének kiépítésével, a világ valamennyi haladó erői együttműködé­sének fejlesztésével, A lengyel-jugoszláv tárgyalások vi­lágos vezérvonala volt a proletárinter­nacionalizmus eleinek hangsúlyozása. A tárgyalások során mindkét részről több ízben kiemelték a Szovjetuniónak, mint a szocializmus első országának vezető szerepét mind a béke védelme­zésében, mind a nemzetközi proleta­riátus és a progresszív erők támoga­tásában. A most befejezett tárgyalások ered­ményei azt mutatják, hogy a testvéri szocialista államok képviselői közötti tanácskozások és véleménycserék min­dig hasznosak. A marxizmus-leniniz­mus alapján vezetve hozzájárulnak valamennyi, a szocializmust építő or­szág kapcsolatainak javításáhor és a fontos kérdésekben elfoglalt álláspon­tok megvilágításához és egyesítéséhez. O. V. ÜJ SZÖ 7 -rr 1957. szeptember 16.

Next

/
Thumbnails
Contents