Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-18 / 260. szám, szerda

KÖZÖS NYILATKOZAT a Hongol Népköztársaság kormányküldöttségének csehszlovákiai tartózkodásáról Megnyitották a „Magyar nép útja a szocializmushoz" című kiállítást A Csehszlovák Köztársaság kormányának meghívá­sára 1957. szeptember 12—17. napjaiban a Mongol Népköztársaság kormányküldöttsége Junzsagijn Ce­denbalnak, a minisztertanács elnökének vezetésével baráti látogatáson a Csehszlovák Köztársaságban tar­tózkodott. A mongol kormányküldöttség csehszlovákiai tartóz­kodása idején ellátogatott Prágába, Brnóba, Gottwal­dovba, Bratislavába, Karlovy Varyba és más városokba, megismerkedett Csehszlovákia dolgozó népe életével és a népgazdaság és kultúra fejlesztésében elért si­kereivel. A Mongol Népköztársaság kormányküldött­sége örömmel állapítja meg, hogy Csehszlovákia népe a népi hatalom uralomrajutása óta eltelt évek alatt jelentős sikereket ért el az ország szocialista épí­tésében és a lakosság életszínvonalának emelésében. A mongol kormányküldöttség találkozásai Csehszlo­vákia dolgozóival Mongólia és Csehszlovákia népe kö­zötti őszinte barátság manifesztációjává váltak. A mon­gol kormányküldöttséget Antonín Zápotocký, a Csehszlovák Köztársaság elnöke és Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára fogadták. A Mongol Népköztársaság kormányküldöttsége be­szélgetéseket folytatott a csehszlov k kormánykül­döttséggel, melyet Viliam Široký miniszterelnök ve­zetett. A beszélgetések szívélyes és baráti légkörben folytak és hozzákapcsolódtak az idén áprilisban a cser­szlovák kormányküldöttséggel a Mongol Népköztársa­ságban folytatott tárgyalásokhoz, és a Csehszlovák Köztársaság és a Mongol Népköztársaság közötti ba­ráti kapcsolatok és együttműködés tovíbbi elmélyíté­sének, a jelenlegi nemzetközi helyzet és a szocialista tábor egysége megszilárdításának kérdéseit érintették. A két ország képviselői megelégedései állapították meg, hogy a Csehszlovák Köztársaság és a Mongol Népköztársaság kormányküldöttségeinek 1957. április 8-án kelt közös nyilatkozatának aláírása óta a két or­szág kapcsolatai sikeresen továbbfejlődnek a politikai, gazdasági és kulturális élet minden szakaszán. A Cseh­szlovák Köztársaság és a Mongol Népköztársaság ba­rátsági és kölcsönös együttműködési szerződése alap­ján egyezményeket írtak alá az egészségüggyel, a posta-, telefon- és távösszeköttetésüggyel kapcso­latban. A mindinkább erősödő baráti kapcsolatok ki­fejezője éppen az 1958—1960-as évekre szóló hosszú­lejáratú árucsereegyezmény aláírása. A Mongol Népköztársaság és a Csehszlovák Köztár­saság kormányküldöttségei a jelenlegi nemzetközi helyzet értékelésénél azon közös nézetre jutottak, hogy az elmúlt hónapokban mutatkozó fejlődés a fent említett közös nyilatkozatban kifejezett nézetek iga­zát bizonyítja. A tárgyalások során megállapítást nyert, hogy a Szovjetunió vezette szocialista tábor országainak és a többi békeszerető országoknak a nemzetközi fe­szültség enyhítésére irányuló törekvései továbbra is komoly akadályokba ütköznek az agresszív imperialista erők részéről. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták a nemzetközi fe­szültség enyhítésére irányuló további, harc, főleg a fegyverkezés általános csökkentéséért, az atom- és hidrogénfegyverek feltétel nélküli betiltásáéit és e fegyverekkel való kísérletezések azonnali leállításáért folytatott harc szükségességét. Mindkét fél feltétel nélkül támogatja a Szovjetunió által a lefegyverzés megvalósítására tett összes intézkedéseket és az ENSZ albizottságának ülése elé terjesztett konstruktív ja­vaslatokat. Hangsúlyozták továbbá, hogy a szocialista tábor or­szágainak és az összes többi békeszerető országoknak, amelyek külpolitikájukban a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének és együtt­működésének politiKai alapelvét, vallják — szívós törek­vései hozzájárulnak a nemzetközi feszültség enyhíté­séhez. A tartós világbéke és a nemzetközi biztonság biz­tosításáért különleges felelősség hárul az Egyesült Nemzetek Szervezetére. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete fontos feladatai teljesítésének egyik alapvető feltétele az összes független és békeszerető államok tagsága e jelentős nemzetközi szervezetben. A Mongol Népköztársaság kormánya az idén 1946 óta már ötödször adta be kérelmét az ENSZ tagjai sorába való felvételére és kifejezte készségét az ENSZ alapokmányában foglalt összes kötelezettségek betar­tására. Az Amerikai Egyesült Államok a Biztonsági Tanács­ban 1957. szeptember 9-én állásfoglalásával azonban ismét megakadályozta a Mongol Népköztársaság fel­vételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A Cseh­szlovák Köztársaság és a Mongol Népköztársaság kor­mányai határozottan elítélik az Amerikai Egyesült Államok és kiszolgálói diszkriminációs politikáját új tagoknak az ENSZ-be való felvétele kérdésében. A Csehszlovák Köztársaság kormánya meg van győ­ződve arról, hogy a Mongol Népköztársaság teljes mértékben megfelel az alapokmány 4. cikkelyében foglalt új tagok felvételére vonatkozó feltételeknek és hogy bizonyára elfoglalja helyét az Egyesült Nemze­tek Szervezetének tagállamai között, amely hely már jog szerint régen megillette volna. Mindkét fél ugyancsak meg van győződve arról, hogy a Kínai Népköztársaság törvényes helyének el­foglalásával az Egyesült Nemzetek Szervezetében — melynek egyedül van joga a t'ább mint hatszázmilliós kínai nép képviseletére — jelentősen megerősítené e legszéleseb'jkörű nemzetközi szervezet tekintélyét és jelentőségét. Az a tény, hogy a Kínai Népköztár­saság képviselőit eddig megakadályozták az ENSZ és szervei tevékenységében való részvételben, az Egye­sült Nemzetek Szervezete alapokmánya elvernek dur­va megsértését jelenti. A beszélgetések során ugyancsak a legélesebben elítél­ték az úgynevezett magyar kérdés megtárgyalását az ENSZ-ben. E kiagyalt kérdés megítélése nem tarto­zott és nem tartozik az ENSZ jogkörébe, s annak megtárgyalása nemzetközi fórumon a Magyar Népköz­társaság belügyeibe való beavatkozást és az ENSZ-szel való vis-zaélő't jelenti. E^iyes nyugati államok ural­kodó körei a tárgyalások programjának e provokációs jellegű pontját a népek közötti rágalmak és gyűlölet terjesztésére, a népek közötti bizalmatlanság éleszt­getésére és a nemzetközi feszültség növelésére hasz­nálják fel. Áz európai helyzetre vomtkozó véleménycserénél megállapították az összes békeszerető országok közös törekvésének szükségességét Nyugat-Németország mi­ľtarizálása és a nyugatnémet hadsereg nukleáris fegy­verekkel való felfegyverzése ellen. Támogatják a Né­met Demokratikus Köztársaságnak a két német állam konföderációja megteremtésére irányuló javaslatát, amely megfelel az adott helyzetnek, illetve a két né­met állam létezésének. E javaslat megvalósítása két­ségtelenül haladást jelentene Németország békés egyesítésének kérdésében. Mindkét fél teljesen egyező nézeteket vall a Közel­és Közép-Kelet körzetében fennálló jelenlegi helyzet értékelésében is. Közösen elítélték az imperialista ha­talmak agresszív köreinek politikáját, amelyek a fe­szültség előidézésével és megtartásával és az egyes országo',: belügyeibe való erőszakos beavatkozással igyekeznek a Kiľ'zel- és Közép-Kelet körzetében élő népek érdekeivel ellentétben megvédelmezni régi ha­talmi pozícióik maradványait, elnyomni a növekvő nemzeti felszabadító harcot és likvidálni az arab or­szágok állami és nemzeti függetlenségét. Különféle palástoló menőverek leple alatt és az arab államok belügyeibe vsló közvetlen beavatkozással, az úgyne­vezett Eisenhower-doktrina alapján igyekeznek ismét uralmuk alá hajtani ezt a területet. Mindkét fél teljes támogatását fejezi ki a Szovjetunió kormányának az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Fran­ciaország kormányaihoz intézett 1957. szeptember 3-i jegyzékében kifejtett javaslataival, hogy a Közel- és Közép-Kelet helyzetének megjavítása és normalizálá­sa céljából e négy nagyhatalom közösen ítélje el az erőpolitikát, mint a Közel- és Közép-Kelet vitás prob­lémái megoldásának eszközét és mondjanak le az ezen országok belügyeibe való beavatkozásról. A Mongol Népköztársaság kormányküldöttségének látogatása jelentős mértékben hozzájárult Csehszlo­vákia és a Mongol Népköztársaság baráti kapcsolatai­nak és szoros testvéri együttműködésének elmélyíté­séhez. Egyúttal elősegítette a szocialista tábor országai egységének megszilárdítását és a világbéke megerősí­tését. Prága, 1957. szeptember 16. VILIAM ŠIROKÝ, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke, JUMZSAGIJN CEDENBAL, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A Mongol Népköztársaság kormányküldöttsége elutazott Csehszlovákiából Cedenbal elvtárs beszéde l F-ilv'atás az 1 oldalról! ta tábor egységének megszilárdításá­hoz. A népi Csehszlovákiában tett láto­gatásunk során szerzett gazdag és felejthetetlen benyomásokat tolmá­csolni fogjuk Mongólia dolgozóinak. E pillanatban, amidőn elhagyjuk az önök gyönyörű hazáját, engedjék meg, hogy szívünk egész melegével kifejezzük nagy és hálás köszöne­tünket! Szívből új és még nagyobb sikere­ket kívánunk önöknek országuk szo­cialista építésében és a békéért foly­tatott harcban. Virágozzék és erősödjék a mongol és csehszlovák nép megbonthatatlan testvéri barátsága! Erősödjék és növekedjék a Szov­jetunió vezette szocialista országok egysége, a népek közötti béke és barátság legyőzhetetlen bástyája! Éljen a világbéke! Viszontlátásra, drága barátaim! A Mongol Népköztársaság kormányküldöttségének tá/irata Csehszlovákia területének elhagyása alkalmából A Mongol Népköztársaság kormány­küldöttsége a repülőgépből táviratot küldött V. Široký miniszterelnökhöz és A. Novotnýhoz, a CSKP KB első titkárához. „Viliam Širokýnak, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökének és Antonín Novotnýnak, a CSKP KB első titkárának! * A Mongol Népköztársaság kormány­küldöttsége e pillanatban, amidőn el­hagyja az önök gyönyörű hazájának területét, mélységes köszönetét fejezi ki önöknek és közvetítésükkel az egész baráti csehszlovákiai népnek azért a rendkívül meleg vendégszeretetért, fi­gyelmességért és barátságért, melyben önöknél részesült. Csehszlovákia népével és az önökkel, a Csehszlovák Köztársaság vezető té­nyezőivel folytatott beszélgetések és találkozások még jobban közelebb hoz­ták egymáshoz országaink népeit és ismételten megerősítették népeink egységét és összeforrottságát céljain­kért és eszméinkért, a szocializmusért és a békéért folytatott közös harcban. Drága elvtársak, még egyszer fogad­iák szívélyes köszönetünket! Forró kézszorítással: J. Cedenbal, Sz. Avazed, D. Szamdan, S. Ceveen." Hétfőn, szeptember 16-án a Cseh­szlovák-Szovjet Baráti Szövetség a prágai Vencel téri kiállítási helyisé­gében megnyitották „A magyar nép útja a szocializmushcz" c. kiállítást. A kiállítás megmutatja, hpgyan ver­ték le a magyar munkások és pa­rasztok 1919. évi forradalmát és ho­gyan támaszkodott a burzsoázia és arisztokrácia csendőrszuronyokra Ma­gyarországon. Megmutatja a munká­sok és parasztok néhánv évtizedes elnyomását a fasiszta hordák és a Horthy-urak részéről, akik Hitlerrel szövetkeztek és a nép akarata és ér­zései ellenére háborút indítottak a Szovjetunió ellen. Csupán a második világháború után szabadult fel a ma­gyar nép a nyilaskeresztesek rém­uralma és a félfeudális rendszer alól. A magyar nép szocializmushoz ve­zető önkéntes útja szálka volt nem csupán az országban élő reakciós elemeknek, de az imperialisták egész táborának szemében is, „A béke el­leni összeesküvés"-nek nevezik a ki­állítás azon részét, amelv leleplezi, hogy honnan kapott támogatást az ellenforradalom a múlt 'évi megrázó események napjaiban. A kiállítás másik része megmutatja, hogyan vé­delmezte meg a szovjtet hadsereg Magyarország szabadságát, midőn a munkás-parasztkormány felhívására segítségükre sietett az ellenforrada­lom leverésére. Az okmánvok meg­mutatják továbbá, hogyan indult meg a magyar nép az ellenség leverése után az ország további felvirágozta­tásának útián. A kiállítás a kormány tagjainak, a nemzetgyűlés szűkebb elnökségének, a Nemzeti Front képviselőinek és a politikai, gazdasági és kulturális éle­tünk tényezőinek jelenlétében Ru­dolf Barák belügyminiszter nyitotta meg. A kiállítás megnyitásán jelen vol­tak még Gábor József, a Magyar Népköztársaság prágai rendkívüli nagykövete és a nagykövetség tagjai. (ČTK) Kitüntették a volt interbrigádista harcosokat (ČTK) A fasizmus elleni harc heté­ben, szeptember 8—15-én megemlé­keztek a fasizmus elleni első harco­sokról, a spanyolországi nemzetközi brigád tagjainak érdemeiről. A köztár­sasági elnök a kormány javaslatára 213 interbrigádistának, köztük ötven­háromnak in memoriam, a Vörös-csil­lagrendet adományozta. A Német Szocialista Egységpárt érdemes tagjainak csoportja Bratisiavában (ČTK) — Kedden, szeptember 17-én Bratislavába érkezett a Német Szocia­lista Egységpárt régi érdemes tagjai­nak csoportja, amely szeptember 9-e óta Csehszlovákiában tartózkodik. MEGJEGYZES A polgári ellenőrzésről Nem ritka, sőt — sajnos — eléggé gyakori eset, hogy panaszok hangza­nak el az üzletekben való rossz ki­szolgálás, a vásárlók megkárosítása, a higiéniai követelmények be nem tar­tása, vagy pedig a közüzemi szolgál­tatások gyenge minősége, magas árai és más, hasonló, meg nem engedhető káros jelenségek miatt. Ezeknek a pa­naszoknak a megszüntetése, a szocia­lista kereskedelemben tűrhetetlen ma­chinációk kiküszöbölése a polgári el­lenőrzés feladata. Nem véletlen, hogy éppen most tesszük szóvá a polgári ellenőrzés te­vékenységét. Tesszük ezt azért, mert éppen ezekben a napokban, a szak­szervezeti szövetségek évzáró taggyű­léseinek küszöbén fontos, hogy fel­hívjuk a figyelmet a szakszervezeti munka e fontos szakaszára, amelynek a dolgozók szükségletei kielégítése szempontjából nagy jelentősége van. Szükséges tehát, hogy az évzáró köz­gyűlések ezen a téren is fellendítsék a szakszervezeti tevékenységet, elmé­lyítsék a polgári ellenőrzők munkáját. Hogy milyen jelentős közérdekű te­vékenységről van szó, arról aligha kell bővebben beszélnünk. Hiszen senkinek sem közömbös, hogyan szolgálják ki az üzletekben és milyen munkát nyúj­tanak számára a közüzemek. Azt sem igen szereti senki, ha felesleges ká­rosodás éri. Márpedig mindezek eléré­sének, illetve megelőzésének útja a következetes ellenőrzés, amelynek végrehajtására a polgári ellenőrök hivatottak. Jelentős szervezett erőről van szó, hiszen az év folyamán Szlo­vákiában több mint 1700 polgári ellen­őrt választottak meg az üzemekben. Annál kevésbé engedhető meg, hogy az utóbbi időben • erősen visszaesett a polgári ellenőrök tevékenysége. A kassai kerületben például, ahol 418 polgári ellenőrt választottak meg, mindössze 66 teljesíti feladatát. Már­pedig, hogy mennyire fontos e munka értékelése, azt az a tény mutatja leg­jobban, hogy csupán a második negyed­évben a hivatásukat teljesítő polgári ellenőrök 2182 esetben leplezték le a visszaéléseket az üzletekben és a vendéglőkben. A polgári ellenőrök kötelessége, hogy megtisztelő megbízatásukat be­csülettel ellássák, a szakszervezeti szervek feladata pedig, hogy irányít­sák, szervezzék és ellenőrizzék tevé­kenységüket. (g) A bír ósági tárgyalóteremből Hová vezet a dologtalan életmód ? A kérdésre a válasz csak egy le­het: a börtönbe. Mint ahogy a bör­tönbe vezetett annak a három fia­talembernek is munkakerülő, csavar­gó életmódja, akik közül ketten teg­nap álltak a bratislavai kerületi bí­róság ' felebbviteli tanácsa előtt. Társadalmunk minden lehetőséget megad, hogy tagjai rendezett életmó­dot folytathassanak. Mindenki számára munkát, tisztességes . kereseti lehető­séget biztosít. Vannak azonban még olyanok, akiknek nem nagyon fűlik a foguk a munkához, züllött, csavar­gó életet folytatnak és ez az élet előbb-utóbb arra vezeti őket, hogy embertársaik biztonságát, vagyonuk épségét veszélyeztető tetteket követ­nek el. A bíróság előtt két fiatalember fe­lel tettéért: Sárközi Jenő 1934-ben született bratislavai lakos és E. S. 1939-ben született fiatalkorú szintén bratislavai lakos. Harmadik társuk F. Š. börtönbüntetését tölti. Bűncselek­ményük: ez év május 11-én, az éjjeli órákban a bratislavai Vár alatt, a Zá­mocká utcában megtámadták Silves­ter I. bratislavai lakost, akivel előző­leg együtt ittak. Sárközi Jenő több ökölcsapással leterítette áldozatát és társai segíts snével több száz koronát, valamint karóráját elrabolták. A pén­zen a dunaparton megosztoztak és minth? mi sem történt volna, tovább folytatták éjjeli mulatságukat. A bra­tislavai kerüirti bíróság ítélete: Sár­közi Jenőt, mint visszaeső bűnöst 10 évi börtönbüntetésre ítélte, E. S. fia­talkorúnál pedig megerősítette a népbíróság által hozott hároméves börtönbüntetést. Hidegvérűen elkövetett rablótáma­dás olyan személyek által, akik még át sem lépték, illetve alighogy át­lépték az ifjúkor határát És itt fel­tétlenül rá kell mutatnunk eo" fon­tos dologra, a szülők, a hozzátarto­zók, a környezet felelősségére. Mert ezeknek a fiataloknak tévútra lépése nem most kezdődött. Sárközi Jenő, bár 23. életévét tapossa és nős em­ber — noha nem él feieségéve' —, nem volt rendes alkalmazotti viszony­ban. Csavargó, dologtalan életmódot folytatott és idáig már négy esetben volt büntetve. Mostani tettét 11 nap­pal azután követte el, hogy előző büntetését letöltötte. Ugyanúgy fia­talkorú társa, E. S. mindössze 91 órát volt alkalmazotti viszonyban. Azelőtt és azután csavargott, sőt feltételesen már el is volt ítélve. Nem mehetünk el tehát szó nél­kü' az eset mellett. Nem mehetünk el már csak azért sem, mert nem egyedülálló esetről van szó. Ojból és újból hangsúlyoznunk kell a szü­lők. az iskola, a hozzátartozók fele­lősségét a fiatalok dolgos életmódra való neveléséért. Ne engedjünk tév­útra kerülni egyetlen fiatal életet sem. Mert a következmények súlyo­sak. (g-l) ÚJ SZÔ 2 & 1057. szeptember 18.

Next

/
Thumbnails
Contents