Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-14 / 225. szám, szerda

Az írott szónak súlya van Villámújság-szemle a nagykaposi járásból r § i Az egyházasmaróti szövetkezet már évek óta termel dohányt. Az eltelt idö alatt a szövetkezeti tagok nagy ta pasztalatokra tettek szert a dohánytermelés terén. Az idén is 10 hektáron termeltek dohányt és kiváló eredményeket értek el a hektárhozamok növelésében. Képünkön Zuzanna Pastierikova és Anna Horváthova láthatók, amint munkájuk eredményében, a szép dohányban gvönyörködnek. (I. Gašparík ČTK felv.) A bagotai szövetkezetesek termésbetakarítási tapasztalata Gyenge az ógyallai gépállomás munkája Á bagotai szövetkezetesek ez idén elsők voltak az aratás megkezdésében. Országos méretben is elsőnek kezdték meg az aratást, de a rossz időjárás miatt sajnos nem tudták elsőként befejezni. Annak ellenére sem, hogy már július 17-én a szövetkezet határában dolgoztak az aratógépek. Szólni kell az ógyallai GTÄ munkájáról is. A bagotai szövetkezetesek beszéltek róla, akikkel találkoztam. Aztán a szövetkezeti irodában az elnök, a könyvelő, a zootechnikus is beszélt erről. Nagy hiba, hoov a traktorállomás a bagotai szövetkezetbe a cséplőgépekhez nem küldött az egyes gabonafajtákhoz megfelelő rostát. Mit lehetett tenni, valamennyi gabonafajtát egy rostán engedték át. Természetesen így nagyobb a vesztesége a szövetkezetnek, mert az egyes gabonaféléket tisztítani kell, s a begyűjtési vállalat pedig a gazos termésért a begyűjtési árból bizonyos százalékot levon. Hogy a bírálatot még alaposabban alátámasszuk és ezúton felelősségre vonjuk az ógyallai traktorállomást e felületes munkájáért, egy harmadik dolgot is felhozok. A traktorállomás a bagotai szövetkezetbe két kombáint küldött. A szövetkezetesek arra számítottak, hogy ezek a kombájnok egészen az aratás befejezéséig az ő szövetkezetükben fognak dolgozni, mivel a megdőlt gabonán kívül a szövetkezeteknek elég nagy területen volt kombájnnal való aratásra alkalmas termése. Mennyire csalódtak azonban, amikor a kombájnosok július 30-án parancsot kaptak, hogy a kombájnokat a Pavlov Dvory-i szövetkezetbe vigyék, annak ellenére, hogy Bagotán az aratás éppen javában állott. A baootai szövetkezetesek nem így képzelték ä traktorállomás segítségét. A traktorállomásnak tudnia kell azt, hogy a bagotai szövetkezet még nem a legjobb a járásban, és éppen ezért jobban segíthetné a szövetkezetet. AZ EGYSÉGES FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK alakításánál és megerősítésénél, a mezőgazdasági termelés növelésénél, a beadási kötelezettségek teljesítésénél sokoldalú meggyőző munka folyik. Mindezek között legeredményesebb a személyes agitáció. Az őszinte, közvetlen baráti beszélgetéseket még a legfontosabb faliújságok, vagy villámújságok sem helyettesíthetik. Azonban a szemléltető agitéciónak is megvannak az előnyei. Nem egy esetben a faliújság, vagy a villámújság tapossa ki az agitátoroknak az egyénileg gazdálkodó parasztok felé vezető utat. Hisz azok, akik felfigyelnek az agitátorok kiadványaira, utána jobban érdeklődnek a felvetett problémák iránt s beszélgetni kívánnak olyan dolgokról, amire a szemléltető agitáció nem adott számukra kielégítő választ. Annak is megvan az értelme, ha a villámújságok rajzokkal illusztrálva kipellengéreznek egyéneket, akiknél a jó szó nem használ, könnyelműek az állam iránti kötelezettségek teljesítésében, akiknek mindenre telik, csak a beadásra, az adóra és a nemzeti biztosításra nem. A szemléltető agitációnak azért is nagy a jelentősége, mivel a kötelezettségvállalások és a szocialista munkaverseny eredményeinek ismertetésével feltételeket teremt azok kiszélesítéséhez. Nemrég a nagykaposi művelődés házában megnéztük, hogyan készítik a villámújságokat. Dicséretet érdemelnek. De nemcsak ők. A prešovi kerületi pártbizottság dolgozói szorgalmazták, hogy élénkebbek és hatásosabbak legyenek a villámújságok. Néhány szám kiadásánál ók is segítettek. A LEGTÖBB VILLÁMÜJSÁG a szövetkezeti mozgalommal foglalkozik. A múlt hetekben kiadott 25 szám közül 15 a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, EFSZ-ek alakításáról, földterületük és taglétszámuk bővítéséről számolt be. Például közölték, hogy Péter András, Mudi K. János, Kocsis Ferenc és Nagy János deregnyői kis- és középparasztok szövetkezetbe léptek s hogy ebben az évben a járásból már csaknem kétszázan választották a közös gazdálkodást. Adatokat hoztak arról is, hogy az év elejétől milyenek az eredmények kerületi és országos méretben. A végén kérdést tettek fei a vajáni, Čierne Pole-i, lekárovNemcsak Velkenyére vonatkozik Velkenye község határában az egymásba fonódott gabonakeresztek egész sora, az embermagasságon felüli kukoricatáblák, répaföldek, dús takarmányterületek a jó termésről tanúskodnak. Ez a termés most szép sorjában lekerül a földekről. A traktorok felszántják a tarlót, amivel a parasztok megteszik az első lépést a következő gazdasági év még jobb termésének biztosítása felé. Ugyanebben az időszakban a helyi nemzeti bizottságon nagy munka folyik a jövő évi tervszétírás befejezéséért. Egyes mezőgazdasági üzemekre szét kell írni a búza és a többi gabonanemű, pontosan el kell osztani az olajosmagvak és az ipari növények vetésterületeit. Dicséretére váljék a HNB-nek, ezt a fontos feladatát a járás irányelvei szerint el is végezte. Más kérdés azonban, hogy milyen eredménnyel. Bele Zoltán, a HNB titkára megelégedéssel újságolta, hogy ötven mezőgazdasági üzem, illetve ennyi földtulajdonos közül 42 egyénileg gazdálkodó elfogadta.a jövő évi termelési tervet és aláírta az összesítéseket. Nyolc gazdálkodó akadt csupán, aki nem értett egyet a tervszétírással. Arra a kérdésre, hogy milyen előzetes megbeszélés folyt az egyénileg gazdálkodókkal a tervszétírásról, Beke elvtárs a következőképpen válaszolt: — Miután megkaptuk az irányszámokat, nyilvános népgyűlést hívtunk egybe és ismertettük a községünkre, szöv.etkezetünkre eső termelési feladatokat. Megmagyaráztuk, hogy az ýj gazdasági évben milyen mértékben növekedik a peadás, melynek biztosítására már most meg kell teremteni a feltételeket. Ennyi volt az egész azonkívül, hogy a titkár ismét felkereste azt a nyolc gazdálkodót, akik megtagadták az öszszesítések aláírását. Fáradozását azonban ezúttal sem kísérte szerencse. Nagy hibát követtek el a helyi nemzeti bizottságon, hogy ezt a fontot 'feladatot túlságosan egyoldalúan, adminisztratív úton hajtották végre s nem látták e művelet igazi politikai célját, mert a tervszétírást a falu valóságos helyzetének figyelembevétele nélkül végezték el. Az összesítések aláírásakor mennyivel könnyebb munkájuk lett volna a HNB tagjainak, ha a szétírás szerteágazó kérdéseit összekötötték volna a falu parasztsága sajátos érdekeivel és ebből a szempontból magyarázták volna a szétírás és a termelés növelésének jelentőségét. Beszélni kellett volna például arról, hogy noha tavaly is sokan aláírták az összesítéseket, az aláírással járó kötelezettségtudat nem nyilvánült meg év végén a beadás teljesítésében. Ezzel magyarázható, hogy a falu tavaly is csak 60, ez idén félévig ugyancsak 60 százalékban tesz eleget begyűjtési feladatainak. Ezzel szemben a község valamennyi lakosa, még a nem teljesítők is egyenlő mértékben osztoznak államunk, a munkásosztály által Velkeayének nyújtott javaiból. A múlt évek folyamán kövezett bekötőutat, Tornaijával közvetlen autóbuszösszeköttetést kapott a falu, ami óriási előnyt jelent a lakosság számára. Ezenkívül kultúrház, óvoda és más intézmény létesült, ami ismét a lakosság kulturális- és gazdasági felemelkedését segíti elő. Helyes-e tehát, ha ezt a felbecsülhetetlen segítséget a falu a beadás nem teljesítésével hálálja meg az államnak? Mindenesetre ezenkívül másról is beszélni kellett volna a tervszétírásnál a parasztokkal. Főképpen ki kellett volna emelni, hogy mennyi eszközzel, géppel, nemes vetőmaggal, műtrágyával, kölcsönök folyósításával segíti államunk a parasztságot és teremt ezáltal kedvező feltételeket a termelés növeléséhez. A támogatás azonban nemcsak anyagiakban, hanem más formában is kifejezésre jut. Gondoljunk csak üzemi dolgozóink közelmúltban létrejött áldozatkész kezdeményezésére! Munkásaink ezrei — miután látták, hogy a kedvezőtlen időjárás okozta késedelem miatt nagy veszélyben forog a gabona, a parasztság egész évi fáradságának gyümölcse — minden hívás nélkül brigádokat szervezve a falu segítségére sietett. "Velkenyére is több segítökéz érkezett, akik ha kellett, kézikaszával is szaporán vágták a huzamos esőktől földre tapasztott gabonát és kötötték kévékbe a szövetkezet gazdag termését. Nincs tehát magára hagyatva a falu, hiszen a kenyér betakarításának ügye ma már közügy, mindannyiunk ügye. Bezzeg nem törődött senki a letűnt jegyzök-bírók világában a parasztság bajaival! A magára hagyatott parasztok termése tönkrement, de az államnak kijáró részt, az adókat, hátralékokat, ha kellett végrehajtók révén, de behajtották. Számtalan kisparasztgazdaság jutott így a tönk szélére. A múlt könyörtelen kizsákmányolásával ellentétben pártunk és kormányunk a sokoldalú támogatás mellett az új, gazdagabb élet felé vezető utat mutatott az EFSZ-eken keresztül dolgozó parasztságunknak. Erre az útra már igen sok kis- és középparaszt lépett és nem bánták meg elhatározásukat. A közös munka szép eredményei egész sorát mutathatják meg a sajógömöriek, lénártfalviak és a többi szövetkezetek tagjai, akik a közösben megtalálták számításukat. Velkenyén is megvannak már az összefogás eredményei. Sokkal többet terem az EFSZ földje az egyénileg gazdálkodókénál. Az állotállomány is nagyobb haszonnal viszonozza a szövetkezet tagjainak törekvéseit. Es mi tette ezt lehetővé? Elsősorban is a nagyüzemi gazdálkodás helyes megszervezése, a gépi munka és a szocialista jutalmazás elveinek érvényrejutása. Csak természetes, ha többet terem a föld, nagyobb hasznot nyújtanak az állatok, mindebből bővebben jut a szövetkezet tagjainak is. Mégis előfordul, hogy több kis- és középparaszt, leginkább azok, akik nem teljesítik a beadást, leértékelik ezeket az eredményeket s boldogulásuk útját továbbra is a kisparcellás gazdálkodásban látják. Igen ám, de ezek mögött a szavak mögött sok minden rejlik, ami nem egyeztethető össze a szocialista törvényességgel. cei, szenai, stretavai és más községek egyénileg gazdálkodó parasztjaihoz, hogy ők miért tartózkodnak még a szövetkezettől. A villámújság egyik számában Novotný elvtársnak, a CSKP országos konferenciáján mondott beszédéből közöltek kivonatot. „ ... Mindent meg kell tennünk az aratási munkálatok alatt — mondotta Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára, — hogy a kisés középparasztok további ezreit megnyerjük az EFSZ-ekbe, hogy falvainkon új földművesszövetkezetek alakuljanak. Tudatában vagyunk annak, hogy csak további EFSZ-ek alakításával és a szocialista nagyüzemi gazdálkodás kibővítésével teljesíthetjük ötéves tervünket, csak úgy tudjuk 1960-ig harminc százalékkal •növelni a mezőgazdasági termelést." De nemcsak idézetet közölt a villámújság, Magyarázatot is olvashattunk ott, hogy a földművesek számára a közös munka jövedelmezőbb. Nemcsak a mezőgazdasági termelés növelését eredményezi a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, de a szövetkezetbe tömörült dolgozók jólétét is. A villámújság ennek bizonyítására kimutatást közöl a palóci és bési szövetkezeti tagok jövedelméről. Az írott szónak súlya van, de aki mégsem akar hinn annak, hogy Juhász Bertalan 702 ledolgozott munkaegységéért néhány korona híján 15 Ó00 korona készpénzt és több mint 5000 korona értékű természetbenit kapott tavaly, kérdezze meg tőle. Az sem kerülne a villámújságba, ha nem lenne igaz, hogy Helena Starostovának több mint 25 600 koronát, Dudás Józsefhek közel 25 000 koronát jövedelmezett tavaly a szövetkezetben végzett munka. Ezenkívül még a háztáji gazdálkodásból is volt személyenként 1—2 ezer koronás hasznuk. HA AZ EGYÉNILEG GAZDÁLKODÓ PARASZTOKKAL megismertetjük a szövetkezeti gazdálkodás fölényét bizonyító adatokat, lehet, hogy utána ceruza kívánkozik a kezükbe. S ha jól tudnak számolni, felhagynak a maradisággal. A 438-as számú villámújság nagyon jó összehasonlítást közölt a szövetkezeti tagok és egy egyénileg gazdálkodó földműves első félévi jövedelméről. A bési EFSZben Harkó Lászlónak a ledolgozott Munkaegységei értékének 50 százaléka a természetbeni járandóságokkal Például Velkenyén is akadnak olyan gazdálkodók, akik a beadás teljesítése helyett terményeiket a törvényes kereteket megkerülve értékesítik. Ezáltal meg nem érdemelt bevételekhez jutnak. Ez — nem is kell mondanunk — a közösség és mindannyiunk rovására történik. — Pedig nincs szükségük parasztjainknak a törvény kijátszására — jegyezte meg Csutor Péter, a szövetkezet csoportvezetője —, mert a közös gazdálkodáson belül rendkívüli, eddig kihasználatlan tartalékok rejlenek, amelyek kiaknázásával aranybányát létesíthetnénk szövetkezeti tagjaink számára. A Rima folyó mentén kevés befektetéssel jövedelmező kacsa-, libatenyésztés kínálkozik. Halastavat is létesíthetnénb és a szarvasmarhák tenyésztését is szélesebb alapokra lehetne helyezni. Csak hát több emberre, a földet szerető kis- és középparasztokra lenne szükség. —Az egyénileg gazdálkodók — toldotta meg a HNB titkára — ennek ellenére is húzódoznak a szövetkezettől. Mindenesetre ennek is megvan a maga oka. Hiszen eddig ezekről a kérdésekről úgyszólván senki sem beszélt a nyilvános gyűléseken. A szövetkezetbe történő agitációt egyszerűen „Gyertek be, jobb lesz itt mindnyájatoknak" kijelentésekkel intézték el. A szövetkezeti termelés nagy lehetőségeiről, gazdasági oldala előnyeiről annál kevesebbet beszéltek. Nem csoda ezek után, ha a tervszétírás nem járt a kívánt sikerrel. A HNB tagjai elkövetett mulasztásukat azonban pótolhatják még. Csakhogy a tömegszervező munkához az eddiginél még nagyobb türelemre van szükség. Csutor Elemér, 1,60 hektáros kisparaszt példáját — aki egy hónappal ezelőtt lépett az EFSZ-be — jól fel lehet használni az agitációban. Beszéljen hát ö maga is arról, hogyan érzi magát a szövetkezetben, mennyi jövedelmet biztosít számára a közösen elvégzett munka és milyenek a termelési kilátások. Ha a tervszétírás tapasztalatain okulva, helyes útra térítik a felvilágosító munkát, rövidesen nagyobb eredményeket érhetnek el. Szombath Ambrus együtt több mint 6800 koronát tett ki. A Nagy Szelmenc-i szövetkezetben Bódi Lajosnak csaknem 8000, a mokcsakerészi EFSZ-ben Hájek Ondrejnak több mint 7300, Nagykaposon Kovács Józsefnek 11 460 koronát jövedelmezett az első félévben a közös munka. Igaz, különbségek vannak a jövedelmek között. de hisz az emberek és a gazdasági eredmények sem egyformák. Az egyénileg gazdálkodó parasztok és a szövetkezeti tagok jövedelme között azonban tetemes a különbség. A villámújság Bára Bartal nagykaposi egyénileg qazdálkodó földműves gazdasági eredményeit tette mérlegre. Nevezettnek 7,36 ha földje van, ebből 5 ha a szántó. Beadási kötelezettségét teljesíti. Az első félévben 4035 korona bevétele volt. A gazdaságra kifizetett költségek az adóval együtt 1756 koronát tettek Ki s így tiszta jövedelme még a 2300 koronát sem haladta meg. A villámújságok gyakorlatból kiragadott tényekkel bizonyítják a szövetkezeti gazdálkodás fölényét az egyéni gazdálkodással szemben. Mindenki számára könnyen érthető magyarázatokkal megcálfolják a nyugati rádióállomások által kürtölt rágalmakat ls. Igaz, hogy kis számban, de nálunk is akadnak egyének, akik tudatlanul vagy tudatosan téves . híreket terjesztenek a szövetkezeti mozgalomról. Ezekre a hazugságokra azonban nagyon könnyű válaszolni, könnyű őket megcáfolni. Mi igazat mondunk a népnek akkor is, ha egyeseknek ez kellemetlen. A három szenai asszonynak, akiket név szerint kifiguráztak a villámújságban azért, hogy kieszelt hazugságokat beszéltek a szövetkezeti mozgalomról, biztosan nem volt ínyére a nyilvános dorgálás. Azonban itt nem lehet megalkudni. Amikor népünk jólétéért és a szocializmusért dolgozunk, nem engedhetjük meg, hogy egyesek alaptalan, hazug hírekkel zavarják munkánkat. A pletykákra, rágalmakra, hazugságokra azonban nem elég csak azt válaszolni, hogy nem igaz. A 439-es számú villámújság nemcsak a szövetkezet megalakulása ellen agitáló három aszszonyt bírálja, hanem tényeket hozott fel, melyekkel megcáfolta állításaikat. Jó ötlet volt, hogy közölték Fedor Ilona nagykaposi szövetkezeti tag következő levelét: „Sohasem szeretnék ezentúl egyénileg gazdálkodni. Csak most tudom igazán értékelni a földművesszövetkezetet, amikor tagja lettem. Az életem azóta megváltozott. Sohasem volt olyan jövedelmem, mint most. Júniusban 2550 koronát kerestem. Az első félévben 18 630 korona jövedelmem volt. Nem számítottam még akkor a pótjutalékot, az is lesz vagy 10 ezer korona az év végén. Hasonló véleményen vannak a bardejovi, Veľký Šariš-i, komárovcei és más községek földművesszövetkezeteinek asszonyai. Az említett szövetkezetekben tavaly a nők 18 000 korona átlagos jövedelmet értek el. A NAGYKAPOSI JÁRÁSBAN kiadott villámújságok jó érveket közölnek és merészen bírálnak. Kipellengérezik a spekulánsokat is, azokat, akik évek óta nem teljesítik az állam iránti kötelességeiket és szabotálják a beadást. Figyelmeztetik a felelőtlen lakosokat, hogy nemcsak jogaik, de köte-. lességeik is vannak. Idénymunkák idején és jelentős események alkalmával is jelennek meg villámújságok. Aratáskor és csépléskor például az eső okozta késés behozására mozgósították a dolgozókat. Időközönként hírt adnak a beszolgáltatásról és a felvásárlásról. Amikor nálunk tartózkodott a szovjet párt- és kormányküldöttség, a villámújságok közölték a szövetkezeti tagok kötelezettségvállalásait. A nagykaposi járásban megtalálták a szemléltető agitáció hatásos eszközét. Az 500 példányszámban megjelenő jól szerkesztett villámújság megkönnyíti az agitátorok munkáját. — Hiába írnánk a falvakon minden kerítésre jelszavakat, hogy „Egyénileg gazdálkodó parasztok, lépjetek az EFSZ-be" — mondotta Charvát elvtárs, a prešovi kerületi pártbizottság vezető titkára, amikor az agitációs munkáról beszélgettünk. — A jelszavak helyett érvelni kell. Beszélgetés közben, vagy a faliújságokon és a villámújságokon bizonyítékokkal kell meggyőznünk az egyénileg gazdálkodó parasztokat a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Drábek Viktor OJ SZÖ r 1957. augusztus 14.