Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)
1957-08-14 / 225. szám, szerda
Á Szovjetunió gazdasági erejének fejlődése L enin már az Októberi Forrada lom küszöbén, 1917 szeptem berében „Fenyegető katasztrófa es hogyan kell ellene harcolni" című ismert műveiben a következőket írta: „A forradalom következtében Oroszország politikai rendszer tekinte tében néhány hónap alatt utolérte a fejlett országokat. De nemcsak erről van szó. A háború könyörtelen keménységgel szegezi a kérdést mellünknek: vagy elpusztulunk, vagy utolérjük a fejlett országokat és megeiőzzük őket gazdasági téren is Később is Lenin szüntelenül a legnagyobb sürgősséggel tűzte ki azt feladatot, hogy fejleszteni kell a gépi nagyipart, főleg a nehézipart, mivel enélkül a szovjet országot az imperialista országok részéről pusztulás fenyegeti. A kívülről jövő veszély, amit a kapitalista körülzárás jelent', valamint az ország határtalan gazdasági szociális és kulturális elmaradottsága, arra kényszeríti a Szovjetunió népét, hogy nagy áldozatokat hozzon a népgazdaság, de főleg a nehézipar kiépítéséért, fejlesztéséért. Az első két ötéves terv idején korszerű ipar fejlődött a Szovjetunióban és a mezőgazdaság sikeres kollektivizálása után a szocialista termelési viszonyok érvényre jutottak kivétel nélkül a népgazdaság minden ágazatában. így az országban olyan feltételek alakultak ki, amelyek mellett gazdasági téren utol lehet érni és meg lehet előzni az egy lakosra eső termelésben a legfejlettebb kapitalista országokat. E feladat sikeres teljesítését megakadályozta az a tény, hogy a Szovjetuniót megtámadta a fasiszta Németország. A háború legkevesebb két ötéves tervvel halasztotta el ennek az alapvető gazdasági feladatnak a teljesítését. A szovjet nép aránylag nagyon gyorsan helyrehozta a háború okozta rendkívüli károkat és két háború utáni ötéves terv folyamán kiépítette a hatalmas, szocialista anyag-termelési alapot, a további építés szolgálatába állította a terjedelmes anyagi forrásokat és felnevelte a képzett káderek seregét. L egjobban érzékeltethető a Szovjetunió iparának hatalmas fejlődése, ha összehasonlítjuk a legfejlettebb kapitalista országok ipari termelésével. A probléma gyökere a forradalom előtti Oroszország történelmi elmaradottságában volt. Oroszország 1913-ban tizenegyszer kevesebb nyersvasat, tizenegyszer kevesebb acélt, tizenegyszer kevesebb elektromos energiát, 26-szor kevesebb szenet termelt mint az USA. A munkatermelékenység az orosz iparban kilencszer alacsonyabb volt mint Amerikában. Milyen feltételek mellett volt kénytelen a Szovjetunió legyőzni ezt az elmaradottságot és gazdaságilag utolérni az USA-t? A forradalom után a pusztító polgárháború évei következtek. Az áldozatokkal és lemondással teli tíz évben a szovjet népnek harcolnia és építenie kellett, míg elérte az ipari termelés alacsony, háború előtti színvonalát. És alighogy kiépítette a korszerű ipart a harmadik ötéves terv közepén, újból háborúba kényszerítették, ami tíz évvel visszavetette az ország gazdasági fejlődését. Ezzel szemben azok a feltételek, amelyek mellett az Amerikai Egyesült Államok gazdasági fejlődése történik, rendkívül kedvezőek. Az 1865-ös polgárháború befejezése óta az USA területén semmilyen háború sem játszódott le. Az ország határain kívül lefolyt háborúk, amelyekben az USA részt vett, az amerikai monopóliumok hatalmas nyereségforrásai voltak. A Szovjetunió gazdasági fejlődésének gyors üteme olyan próbakő, amely legmeggyőzőbben bizonyítja a szocialista termelési mód fölényét a kapitalista termelési móddal szemben. Abban az országban, ahol a termelőeszközök a kapitalisták tulajdonából a társadalom tulajdonába mentek át, nincs termelési anarchia, pusztító verseny és válság, nincs egyetlen olyan békés esztendő sem, amikor a termelés pangana, vagy végső esetben csökkenne. A közeljövőben a Szovjetunió gazdasági ereje megközelíti a vezető kapitalista országnak, az Amerikai Egyesült Államoknak gazdasági hatalmát. A Szovjetunió gyors ütemben majdnem elérte már a második világháború előtt a kapitalista országok gazdasági színvonalát. Alapvető qazdasági feladatának teljesítésére mennyivel kedvezőbb feltételekkel rendelkezik ma, amikor a szocializmus túlnőtt egy ország határain, amikor Európában és Ázsiában az országok egész sora szakadt el a kapitalista rendszertől, sorakozott fel a Szovjetunió mellé és megteremtette a szocialista világrendszert. Míg 1917-ben a föld lakosságának 7,4 százaléka esett a szocialista táborra, 1955-ben már 36 százaléka. A szocialista tábor országainak kiterjedése az 1917. évben a földgolyó egész területének 15,9 százalékát tette ki, míg 1950-ben 26,6 százalékát i A szocialista országok a világipar ter- éves tervben a főiskolákon és közép- | melésében 30 százalékban vesznek fokú szakiskolákon négymillió szal részt. Ebben a kialakulóban 'levő szo- embert képeznek ki. cialista világrendszerben elmélyül a A gépipar és a fémfeldolgozó ipar < szocialista nemzetközi munkamegosz- terjedelme, amely már 1954-ben több' tác a-* ..n™. — j--*—- í—* min t 16-szorosan túlszárnyalta az 1 1913. évi színvonalat, a hatodik ötéves 1 tervben 80 százalékkal növekszik. 1 A fémmegmunkáló gépek termelése pe- 1 dig megkétszereződik. 1 GYURCSÓ ISTVÁN: HUSZITÁK FÖLDJÉN tás, az egyes országok gazdasági forrásait és termelési kapacitásait egyre célszerűbben használják fel a közös cél érdekében, összeegyeztetik a gazdas4gi terveket. A társadalmi rendszer gazdasági erejének megítélése szempont jából nem annyira a jelenlegi, tehát már elért termelési-techni kai, munkatermelékenységi színvonal jellemző, mint inkább a gazdaság fejlődésének üteme. Az 193Ó—1955-ig terjedő években a Szovjetunióban az ipari termelés átlagos évi gyarapodása 12,3 százalék volt, az USA-ban 3,3 százalék, Angliában 2,4 százalék, Franciaország ban pedig 0,9 százalék. De sokkal világosabb képet nyerünk, ha eltekintünk a második világháború éveitől és a fejlődést a húsz békés év folyamán ha sonlítjuk össze. A Szovjetunióban a szocialista qazdaság fejlődésének üteme ekkor már 5—7-szer gyorsabb, mint kapitalista gazdaság fejlődésének üteme. A szovjet nép feladatának teljes realitása az, ha utol akarja érni és meg akarja előzni a legfejlettebb iparú kapitalista államok termelési színvonalát, először átlagos méretekben, majd az egy lakosra eső termelésben. 1929—1955-ig terjedő időszakban a nyersvas termelés^ a Szovjetunióban csaknem nyolcszorosára emelkedett, az USA-ban pedig 57 százalékkal emelke dett; az acéltermelés a Szovjetunióban A társadalmi munkatermelékenység növekedése szempontjából, ami természetesen döntő tényező a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának teljesítésében, rendkívüli jelentőségű a meglevő nyersanyag és energetikai források lehető legteljesebb és legésszerűbb kihasználása. A Szovjetunióban a geológusok óriási természeti kincseket fedeztek fel, főleg vasérc, szén, színes ércek és értékes fémek lelőhelyeit. Napirendre került a szibériai hidroenergetikai források kihasználása. Az építés súlypontja a keleti körzetekre összpontosul: a hatodik ötéves tervben a beruházások terjedelme a keleti körzetben több mint kétszeresére emelkedik és az egész Szovjetunió beruházásainak kb. a felét teszi ki: több mint száz gépipari üzemet építenek itt. 1960-ban a Szovjetunió keleti területein a szénfejtés és az acéltermelés terjedelme meghaladja az 1950. évi szén- és acéltermelés országos színvonalát. A Szovjetunió keleti részében több elektromos energiát ter- ^ melnek, mint az egész országban ter- \ fi meltek 1954-ben. A kongresszus J jjj feladatul tűzte ki, hogy a legközelebbi, tíz év folyamán Szibériában megteremtsék a Szovjetunió legnagyobb szén kilencszeresére, az USA-ban pediq 82 é s energetikai támaszpontját. A legszázalékkal emelkedett. A szénfejtés a Szovjetunióban 9,5-szörösére emelkedett, az USA-ban pedig ugyanabban az időszakban 18 százalékkal csökkent, a kőolaj feitése a Szovjetunióban ötszörösére emelkedett, az USA-ban 125 közelebbi két és három ötéves terv' idején felépül Szibériában a Szovjetunió hatalmas kohászati kombinátja ] évi 15—20 millió tonna nyersvas termeléssel. E területek általános gazda- ! sági fejlődésével összefügg a keleti köztársaságokban a saját nemzeti; százalékkal; az elektromos energia ter- szakkáderek nevelése és a kultúra fejmelése a Szovjetunióban huszonhétsze- lődése is. Jordán tó. Partján most úgy állok én, mint kinek hályog volt mindkét szemén: mint aki nem volt túl Szlovákián, s nem tudná, milyen a görbe Krivány. — E földnek mennyi még kincse, éke: szántója, dombja és hegyvidéke: Nagykapostól Chebig, Kelet-Nyugat, s fölötte íves csillagboltozat. Alatta egy ország él és üzen: s a sok között dobog az én szívem: megérinti egymást Kelet-Nyugat és kézfogásba érik a gondolat. — Jordán tó, Lám ez is egy állomás; ismeretlen, boldog találkozás. Tér közepén a tőtükör fölött, Ján Žižka már köbe öltözködött. A téren túl messze néz egyszeme, buzogánya hajlik a föld fele: — mintha mondaná: — „Itt vertek tanyát kelyhes hadfiak, hős táboriták!" resére, az USA-ban 4,6-szorosára emelkedett; a cementtermelés a Szovjetunióban több mint kilencszeresére, | az USA-ban 56 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés a Szovjetunióban és a vezető kapitalista országokban való növekedési ütemének összehasonlítása egyértelműen bizonyítja a szocialista társadalmi rendszer túlsúlyát a kapitalista rendszer fölött. Ez azt bizonyítja, hogy az ötödik ötéves tervvel kezdődően a Szovjetunióban nemcsak az ipari fejlődés üteme jobban növekedett, hanem a termelés abszolút gyarapodása is magasabb. A fejlett technika bevezetésének alapján a Szovjetunióban most a munkatermelékenység magasabb mint Nagy-Britanniában és Franciaországban. A munkatermelékenység emelkedésének ütemében a A mezőgazdaság felemelt feladatai-1 nak biztosítására, mely ágazatban | 1960-ia a termelésnek összesen 70 ( százalékkal kell növekednie, lényege-1 sen növelni kell az ipari növények ( termesztését és meg kell kétszerezni | a hústermelést. Az ioar 1960-ig körülbelül 1 650 000 traktort szállít, a mezőgazdaság 560 000 gabonakombájnt | kap. A hatodik ötéves terv feladatainak óriási terjedelme kifejezésre jut a' beruházások terjedelmében. Míg az J első ötéves terv folyamán az egész ( népgazdaságba fektetett állami beru- ( házások 58 milliárd rubelt tettek ki,, addig a hatodik ötéves tervben 990 ( milliárd rubelt irányoztak elő. 1960-ig az ipari termelés színvonala' az 1940-ik évhez viszonyítva 5,3-szeresére emelkedik a Szovjetunióban, ] — Eddig csak hírét és nevét tudom: térképen, ha néha átkutatom a husziták földjét. Tábort s tovább, a berajzolt csaták vérvonalát. Ki a hibás? Én és mindannyian, hogy e földről alig tud a fiam. Jobban tudja tán, hol van Afrika, mint e közeit, s hogy ki volt Ján Zižka. Nagy Prokopröl annyit, hogy hős vezér: s híre, neve tán a jelenbe ér. De azt, hogy kik voltak a husziták, sem fiam nem tudja, sem más diák. — Budai Nagy Antal, hős Dózsa György, a kelyhesektöl sok jót örökölt. Tollas buzogányt, jó kaszát, vasat, harci módot, mely sok urat arat. .... Nagykapostól Chebig, Kelet-Nyugat, és fölötte íves csillagboltozat, alatta népek: — hát minden fiát ismerd meg, szeresd, te kicsiny diák. n í! i\ i\ ?! f! íl n A domažlicei győzelem évfordulója 1431. augusztus 14-e jelentős esemény a cseh nemzet és a huszita mozgalom történetében. Az előretörő katolikus reakció és a nemes urak átpártolása után két táborra szakadt a husziták forradalmi balszárnya, a táboriták Prokop Holý vezetésével ezen a napon arattak diadalmas győzelmet az ellenük összpontosított keresztes hadak fölött Domažlicén. E győzelem a huszita parasztfel kelők lelkesedésének és ügyük igazságosságába vetett törhetetlen hitük szilárdságának eredménye volt. A keresztes hadak szégyenteljes futásnak eredtek. Cesarini bíboros, a keresztes hadak fővezére menekülés közben elhagyta aranykegyszereit és a pápának azt az eredeti bulláját, amelyben a huszita mozgalom híveit kiközösíti az egyházból. A táboriták a domažlicei győzelem alkalmával 2000 hadiszekeret, 300 ágyút, több harci zászlót, kézifegyvert stb. zsákmányoltak. Ezzel az európai hűbérurak 5. keresztes hadjárata is Domažlicénél dicstelen véget ért. (1) gok előtt halad, beleszámítva az USA-t is. A munkatermelékenység növekedésének ilyen üteme mellett a Szovjetunió aránylag rövid idő alatt utoléri és megelőzi az Amerikai Egyesült Államokat ebben a nagyon fontos mutatóban is. ^ szovjet népgazdaság fejlődésé Alighogy megjelent az Osveta könyvkiadóban Štefan Takáč Zivé noviny (hangos újság) című kézikönyve, a közművelődési dolgozók nyomban megkezdték a hangos újság első száSzovjetunió messze a kapitalista orszá- I s emellett a termelő eszközöket gyártó „„,. ^-.-j - * ipar fl háború ei öt tj néi 6,6-szor magasabb színvonalat ér el. A hatodik ötéves terv alapján a Szovjetunió 1960-ban 3,6-szer több nyersvasat termel, acélból az 1940-ik évi termelés 3,7-szeresét, szénből az 1940-ik évi termelés 3,6-szeresét, hengerelt anyagból az 1940-ik évi termelés J-\ nek hatodik ötéves"terve rend- négyszeresét, kőolajból az 1940-ik évi i mának készítését. Nehéz a jó nyom kívüli jelentőségű a Szovjetunió termelés 4,5-szeresét, elektromos f tátott újság összeállítása, de elég sok alapvető gazdasági feladatának teljesí- energiából az 1940-ik évi termelés 6.5-' fáradságba kerül a jó é- szórakoztató tése szempontjából, mivel előtérbe he- szeresét, cementből az 1940-ik évi £ hangos újság műsorának összeállítása lyezi a technikai haladás kérdését, az termelés kilencszeresét stb ' is. Küldetése az, hogy a dolgozók nap 1 ország villamosításának fejlesztését, a A szénfejtésben é cementgyár1 munkájuk után tanuljanak és szóraľásáta ľu domá n v^s 0 a^ s^ak ember ek tásba n ^ a Szovjetunió me'gha- kozzanak. Ezt a célt tartva szem előtt nevelésének ^It JrjeLtLét Az ľpari ladja az Amerikai E9y esül t Államok J állítják össze a közművelődési dolneveiesenek Kiterjeszteset. AZ ipar mostan i termelési színvonalát. Azt a termeles terjedelmének 60 szazalékkal té t h a2 Amerika i Egyesült Álvaló növekedése mellett az e ektromos , amok t e7melésének utóiérése és megenergia termelese 88 szazalékkal, a előzése t e, jese n elismerik villanyuzemek kapacitása pedig 2 2-sze- az USA v e£ etö litika j • s á resével emelkedik. Az országban az Iapjai is Az Analjst Journa I a az am e y_ f dési otthon még sem kezdte a hanolcsó vízhajtású energetikai források ki- rjka i p énzüg yj körök folyóirataina k J gos újság kiadásának akcióját. egyike, egy cikket közölt olyan számadatokkal, amelyek szerint a Szovjetunió 1970-ben utoléri az USA-t az ipari termelés terjedelmében. A hangos újságokról gozók a hangos újság számait. Egyes közművelődési otthonok, bár bizonyos tapasztalatokat szereztek a hangos újság kiadásában, de sok közművelőÜJ S Z 0 1957. augusztus 11. használása érdekében a vízi villanytelepek kapacitása 2,7-szeresével növekszik. Szibériában másfajta villanytelepek egész során kívül felépítik a világ legnagyobb vízhajtású villanytelepeit, mégpedig a bratszkit az Angarán és a krasznojarszkit a Jenyiszejen. Mindegyiknek kapacitása 3,2 millió kilowattóra áram lesz. A hatodik ötéves tervben az energetikai építkezések mérlegében érezhető lesz az atomenergia békés célokra való felhasználása — nagy kapacitású atomvillanytelepek építése útján. A népgazdaság villamosítása alapját képezi minden ágazatban, de főleg az iparban a technikai haladásnak. A munka fokozottabb villamosítása mellett a hatodik ötéves terv irányelvei a termelés technikai haladását, a gépparkok és gépi berendezések tervezett tökéletesítésével a legmodernebb termelési technológia bevetésével, a komplex gépesítésre való folyamatos áttéréssel, a termelési folyamatok nagymértékű automatizálásának bevezetésével biztosítja. A Szovjetunió jelenleg a népgazdaság minden ágazatában összesen 5,5 millió szakképzett dolgozóval rendelkezik. A hatodik ötT ermészetesen az alapvető gazdasági feltételek teljesítése nemcsak azt jelenti, hogy meg kell előzni a termelés üsszterjedelmében, hanem az egy lakosra eső termelésben is. A Szovjetunió lakosságának nagy számára való tekintettel igaz, hogy ez bonyolultabb és nehezebb feladat mint a termelés átlagos terjedelmének túlszárnyalása. • f A bratislavai közművelődési otthon eddig öt hangos újságszámot adott ki, és a lakosság már annyira hozzászokott, hogy gyakran zsörtölődnek, akik a terem zsúfoltsága miatt kinnrekednek. Hogyisne! Hisz mindenki szívesen néz meg tanulságos — szórakoztató műsorszámekat. A hangos újság _5. száma például többek között részleteket tartalmazott Cikker: Bajazid bég című operá :iból dr. Papp Gusztávnak és Helena Bartošovának, * J a bratislavai Nemzeti Színház operatörténetében soha? énekeseinek elňpHä«/Shan a hangos Az emberiség történetében soha nem látott ütemben győzte le gazdasági elmaradottságát a Szovjetunió és a termelőerők fejlesztésének ütemében első helyre került a világon. A fejlődés irányzatai egyöntetűen azt bizonyítják, hogy a kapitalista és a szocialista rendszer közötti békés gazdasági versenyben a szocializmus van túlsúlyban, mint haladó rendszer, amely megfelel az emberiség túlnyomó része létérdekeinek. A gazdasági fejlődés újabb bizonyítékait nyújtja annak, hogy a kapitalizmus elévült, hogy a jövő a szocializmusé. Grek Imre énekeseinek előadásában. A újságban szó volt még Bratislava szocialista építkezéseiről, főként a Bratislava-Nyugat-körzettel összefüggő kérdésekről. A melbournei XVI. olimpiai játékokon szerzett >-enyomásairól a Československý šport című lap főszerkesztője számolt be. Nagycn beleillett a műsorba a J. L. Bella nevét viselő kultúregyüttes músorbetétje, mely nagy tetszést váltott ki a hallgatóságban. A kerületi közművelődési otthon hangos újságjának szerkesztő bizottsága a műsor összeállításakor egyes napilapokat igyekezett követni. A vezércikkben például Suchanič elvtárs, a városi tervbizottság elnöke lebilincselő módon beszélt Kassa építkezéséről az ötéves terv éveiben. Színes diapozitív felvételekkel és tervvázlatokkal szemléltette előadását. A szülők érdeklődését nagyon lekötötte dr. František Demantnak, a kassai gyermekgyógyászati klinika vezetőjének előadása a gyermekbénulásról és az ellene alkalmazott védőoltásról. A kultúrrcvat részleteket mutatott be a nemsokára bemutatásra kerülő filmekből. A Bratislava melleti szentgyörgyl hangos újságban nem feledkeztek meg a helyi viszonyok bírálatáról. Egyes konkrét hibákról Stránsky elvtárs beszélt tárgyilagosan és konkréten. így sorolhatnánk tovább a közmüvelSdési otthonok egész sorát, amelyek a hangos újságok kiadásával az igényes „olvasókat" is kielégítik. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk a helyi műkedvelők, a nemzeti bizottsági funkcionáriusok, az üzemek és egyének készségét és enviittműködését, hisz érdekünk, hogy a közművelődési munka falvainkon és városainkban teljesítse küldetését és segítse hazánk szocialista építését. Fontos, hogy az őszes közművelődési otthonok meghonosítsák a közművelődési munkának ezt a formáját és példát vegyenek azoktól, amelyek már több tapasztalatra tettek szert népnevelési tevékenységükben. —B— ***** ** ***** ** ************ V Csehszlovák és francia színészek és technikusok e napokban befejezik a Dunajec menti Červený Kláštor vidékén forgatott „Az áramlatban" című közös csehszlovák-francia játékfilm felvételeit. A film főszereplői Marina Vlady, francia filmszinésznő és férje Róbert Hossein, a csehszlovák színészek közül Némeček, Nesvadba, Šubrtová és mások.
