Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-13 / 224. szám, kedd

A szövetkezet jutalmaz és nevel; Nemegyszer hallottuk egyes szövetkezetekben a növénytermesztő csoportok tagjaitól: — Jó az állattenyésztés? Meghisszük azt de hol lennénk, ha mi nem termelnénk elegendő takarmányt az állattállomány számára, — mondják és ebben igazuk van. Csak abban nincs igazuk, hogy néhol ezt úgy értik, hogy csupán a növénytermesztőké az érdem, ha több a tej és a hús, s csak nekik köszönhetik az állatgondozók, hogy több munkaegységet szereznek. rapi szövetkezetesek között is akadtak régebben olyanok, akik úgy gondolkoztak, mint ahogyan fent megírtuk. Egyes emberek tulajdonsága, hegy a saját munkájukat tartják legfontosabbnak s a másokét nem értékelik eléggé, A rapi szövetkezetesek azonban hamar rájöttek, ho^v a szövetkezetben mindenki munkája fontos, s a siker attól függ, ki hogyan végzi el munkáját. Hiába volna sok takarmány, ha az állatgondozók elpocsékolnák s emellett elhanyagolnák az állatok gondozását. A növénytermesztők jó munkája kevés gyümölcsöt hezna. Vagy fordítva: hiába lennének jó gondozók, ha nem lenne mit adni az állatoknak. Ugyancsak hiába dolgozna jől a tagság, ha a szövetkezet könyvelője nem fogná jneg jól a koronát és a gyenge vezetőség ujjai közt elporladna a jövedelem. És így megy ez körbe, körbe ... A rapi szövetkezeteseknek már nem kell erről sokat beszélni, mert meggyőződtek róla, hogv ha több a takarmány, s jók az állatgondozók, növekszik a közös állatállomár-- hasznossága, nagvobb a szövetkezet bevétele, emelkedik a munkaegységek értéke is. Ez annyit jelent, hogy minden tag több pénzt ks>- munkaegységenként. Minél jobban megértik ezt a szövetkezetben, annál jobbak -z eredmények. Am lássuk a példát. Beszélő szá ok Mint ismeretes, a szövetkezetek nagy részének bevétele az első félévben túlnyomórészben az állattenyésztésből ered. Ez a bevétel — mint mondottuk — aszerint emelkedik vagy csökken, mily mértékben van biztosítva a takarmányalap, a tervezett állatállomány és mennyire javult'az állatgondozók munkája. Az alábbi táblázat világosan megmutatja, hogyan növekszik évről évre a rapi szövetkezet bevétele már az év első felében és milyen mértékben osztozik az állandó emelkedésben az állattenyésztés. Bevételek az első félévben összbevétel 19-55 első felében . . i 5 i « -. 158 000 korona 1956 első felében i . 261 000 korona 1957 első felében ...... Mint a fentiekből látni, három év alatt a szövetezet bevétele a termelés növekedése következtében megháromszorozódott s ebben a nagyarányú növekedésben az állattenyésztés játssza a főszerepet. T rmészetesen az év másik feliben nagymértékben fokozza a jövedelmet a növénytermesztés. Az eladott gabona a kapás, valamint ipari növények és állattenyésztési termékek árából duzzad meg a szövetkezet pénztára. Azonban minél jobb az indulás, annál nagyobbak a lehetőségek a további sikerekre. Most nézzük meg, hogyan emelkedett a szövetkezet bevétele és milyenek vcltak a kiadások hektáronként. 1955-ben egy hektárról 2050 koronát vett be a szövetkezet, ugyanakkor a termelési kiadások 700 koronát emésztettek fel. Ťávaíy már 23ÖÖ korona volt a bevétel hektáronként, s a kiadások 960 koronát tettek ki. Az idén a szövetezet 3300 korona bevételt és 1400 korona kiadást tervezett be mezőgazdasági hektáronként. Az eddigi eredmények bizonyítják, hegy a magasabb terv reális volt, mert megvan a lehetőség a tervezett bevétel elérésére. Nem kerülheti el azonban figyelmünket, hogy a bevételek emelkedése mellett elég nagyok a kiadások is. Igaz, hogy a nagyobb bevétel több mezőgazdasági termék kitermelését jelenti, ami fontos dolog, de arra is kell törekedni, hogy a termelés olcsóbb legyen. A rapi szövetkezetesek ezt a tényt sem hagyják figyelmen kívül, de csak ebben az esztendőben jutottak el odáig, hogy jövő évre biztosítsák az olcsóbb termelést. Ugyanis többek között eddig megdrágította a termelést a vetőmag hiánya is, amit a jövőben kiküszöbölnek. Abiket minden érdekel Gyakran előfordul, hogy ha az ember egyik másik szövetkezetben például megkérdezi a könyvelőt, mennyi a napi tejhozam, nem tudja a zootechnikus nélkül megmondani. Vagy a zootechnikus az agronómus nélkül nem tud tájékoztatót adni arról, mennyi széna, kukorica, vagy egyéb takarmányféle termett. De nem egy elnök is arra hivatkozik, hogy a zootechnikus, vagy az agronómus tudná ezt, vagy azt pontosan megmondani. Vajon mit tudhat ilyen szövetkezetben a tagság a közös munka eredményeiről? A rapi szövetkezet azért fejlődik, erősödik, mert itt mindenkit minden érdekel. Bolyas Béla elnök, Zelenák László zootechnikus, Kozlok Ferenc könyvelő és mások a vezetők közül mindenről tudnak, ami a szövetkezetben történik és tud róla a tagság is. Nemcsak az érdekli őket, mit termeltek, de az is, mennyibe kerülnek a kitermelt javak. Nem elégedtek meg azzal, hogy jól megy a marhahízialás, de kíváncsiak arra is, mit hoz a konyhára, mibe kerül a hús termelése. A pontos nyilvántartás alapján Kozlok Ferenc könyvelő kiszámította, hogy 50 kilogramm marhahús kitermelése átlagosan 358 koronába kerül, s ezért a mennyiségért nagyobbára 500—550 a bevétel. Jó minőségű húst termelnek, amelyért állandóan 10—12 koronát kapnak kilogrammonként, ha szabadon adják el. A jó gazdálkodás mellett pedig erre is futja, mert a kötelező 448 000 korona Az állattenyésztésből 120 000 korona 162 000 korona 371000 korona beadás teljesítése után augusztus elejéig közel 190 mázsa marhahúst adott el a szövetkezet az állami felvásárlás keretében. Ezenkívül fél vagon disznóhúst és 18 ezer liter tejet adott be a szövetkezet terven felül. A tojásbeadást már az egés^ évre teljesítették, s azonkívül eddig csaknem 15 ezer darabot adtak el szabadon. De mondjuk meg mindjárt azt is, hogy a rapi szövetkezeteseknek volt miből teljesíteni a beadás tervét és szabadon eladni, mert a hízómarháknál 136 dkg a napi súlygyarapodás és a tejhozam napi átlaga meghaladja a 7 litert fejőstehenenként. A jó gazdálkodás hatása A termelés cntelkedésével egytitt jár a szövetkezetesek életszínvonalának emelkedése is. A szövetkezet minden hónapban a jövedelem 7 százalékát az oszthatatlan alapra folyósítja, miáltal egyre növekedik a közös vagyon. Ugyancsak egyre jobban kiterjeszti a szociális alapot is. Míg 1955-ben csak betegbiztosítást folyósított a szövetkezet, 1956-ban betegség esetén már a kereset 60 százalékát fizette a munkaképtelen tagnak. Ebben az évben a szövetkezet fizeti a családfő balesetés életbiztosítását és ezenkívül minden gyermekre havi 30 korona családi pótlékot folyósít. Hogy ez mit jelent, azt akkor látjuk a legjobban, ha tudjuk, hogy a szövetkezetben a szociális gondoskodás évente és tagonként több mint Í00 koronát tesz ki. C

ikkünk címében megjegyeztük, hogy a szövetkezet jutalmaz és nevel. Ogy véljük, hogy ez a megállapítás a rapi szövetkezetben igazolást nyer. A szövetkezeti gazdálkodás évről évre jobban megtanítja a tagságot a közös erőnek, a nagytermelés előnyeinek kihasználására. Ez a felsoroltakon kívül bebizonyosodott az idei aratásban is. Jól dolgoztak a traktorosok, jól dolgoztak a szövetkezetesek. Előfordult olyan eset is, hogy este 9 órakor a Demecser nevü határrészbe robogott ki a teherautó 37 taggal, akik azután serényen rakták keresztbe a kévéket. Egyszóval a rapi szövetkezetesek nem ismernek akadályt, ha munkájuk gyümölcsének megmentéséről van szó. Az elsők között fejezték be az aratást a losonci járásban és az elsők között teljesítették a gabonabeadást is. Még az aratás előtt 45 vagon kiváló minőségű szálastakarmányt takarítottak be, ezenkívül 350 köbméter silótakarmányt készítettek az állatállomány számára. Időt szakítottak a dohány első leveleinek törésére, szárítására és beszállítására s a többi munkákra is. A gazdag gabonatermés tehát már biztonságban van, a közös akarat győzött a rossz időjárás felett. A határ azonban még teli van ígérettel. Háromszáz mázsás termést ígér hektáronként a cukorrépa, 50 mázsát a kukorica kalászoson s kaszálásra kínálkozik a sarjú, a here. A jutalom másik feléért még meg kell dolgozni, de ez nem nehéz azoknak, akik megtanulták, hogy a jó munkáért jár a gazdag jutalom. M1KLYA JÁNOS Az Októberi Forradalomban győzött a marxizmus-leninizmus igazsága szövetkezetesek ' V-. % , 4r„ ,. KÉT KÉP - KÉT SZÖVEG Tisztítják a mákfejet a bakai asszonyok, orvosság lesz belőle. Orvosság későbben lesz ugyan, de a siker máris megvolt. Mákfejbedását 100,7 százalékra teljesítette 8-án iárás népe Ime egy kiváló gép, — de nem a gépállomásé ám! A szerdahelyi begyűjtővállalat szalmapréselő gépe, sok dicsőséget szerzett idén tulajdonosainak. A szövetkezeti dolgozóknak nem kell kazalozni, a begyűjtéseik pedig azt köszönhetik a gépnek, hogy 8-án 18 órakor a kerületben elsőnek fejezték be (103 százalékra) a szalmabegyűjtést. Képünkön Tóth Béla, a begyűjtési vállalat igazgatója megszemléli a kisfaludi szövetkezet préselt szalmáját! an egy tudomány, amelynek ismerete feltétlenül kötelező minden tudományág számára — ez a marxista-leninista társadalomtudomány a társadalom fejlődési és gazdasági törvényeiről, a proletárforradalom fejlődési törvényeiről, a szocialista építés fejlődési törvényeiről, a kommunizmus győzelméről szóló tudomány. Ez dióhéjban a marxizmus-leninizmusról szóló definíció, mely több mint 100 év alatt kristályosodott ki. 1848-ban Marx és Engels még csak arról írtak és beszéltek, hogy a kommunizmus kísértete járja be Európát. Később 1871-ben a Párizsi Kommün idején ez a kísértet már komolyan figyelmeztette a tőkés rendet, hogy közeledik a vége. 1917-beu ez az elméleti tudomány már gyakorlatilag is győzelmet aratott . és nagy csapást mért a kapitalista világra. Azóta a szocializmust már megvalósították a Szovjetunióban és építik a kommunizmust, megszülettek a népi demokrácia országai, Kína, Korea, Vietnam felszabadult a gyarmati elnyomás alól és a szocializmus építésének útjára léptek, terjednek a gyarmati szabadságharcok. Ez mind azt bizonyítja, hogy a szocializmus győzelmének korszakában élünk, ami egyúttal igazolja a marxizmus-leninizmus igazságát. Lenin már forradalmi tevékenységének kezdetén kifejezte azt a meggyőződését, hogy „az orosz munkás valamennyi demokratikus elem élére állva, megdönti az abszolutizmust és a nyílt politikai harc egyenes útján elvezeti az orosz proletariátust (vállvetve az egész világ proletariátusával) a győzelmes kommunista forradalomhoz". Csodálatosan előre látta ez események menetét és rámutatott, "hogy az Októberi Forradalom után a szovjet nép szinte ostromlott erődben lesz, amíg nem sietnek segítségére a szocialista forradalom más osztagai, mondva „hogy ezek az osztagok léteznek, számosabbak mint a miénk, fejlődnek, gyarapodnak, erősödnek olyan mértékben, amilyen mértékben tovább tart az imperializmus állati kegyetlenkedése. Mily következetesen megvalósultak ezek a szavak! Az „ostromlott erőd" helyén ma már itt van a béke és szocializmus nagy tábora a Szovjetunióval az élén. Ebben a táborban a megbonthatatlan testvéri barátság, de elsősorban a közös marxista-leriinista ideológia, a közös célok kötelékei fűzik össze a Szovjetuniót és valamennyi népi demokratikus államot. 109 év telt el azóta, amióta Marx és Engels kiadták a Kommunista kiáltványt, amelyet jogosan neveznek a tudományos szocializmus születési okmányának. Mennyi tintát és nyomdafestéket használtak el azóta, mennyi vér folyt, hogy a marxizmust és a marxista elveken nyugvó munkásmozgalmat kiirtsák. A Marx-üldözők nemzedékeit temették el azóta, de a marxizmus-leninizmus életrevalóbb, mint azelőtt; ma már százmilliók megrendíthetetlen uralkodó világszemlélete. Így a Szovjetunióban és a baráti államokban ma az összes tucTományok fejlődésének alapját e vivlágszemlélet és a marxista-leninista klasszikusoknak a természetről és a társadalomról szóló materialista tanítása képezi. A dialektikus materializmus volt az útmutató és marad továbbra is a tudomány és technika további fejlődése során. együk csak sorba az egyes tudományok ágazatait. Kézenfekvő a marxizmus-leninizmus rájuk való hatása. A történészek a marxizmus-leninizmusból tanulhatják meg, hogy a történelem, ha valóban tudomány akar lenni, mindenekelőtt az anyagi javak termelői, a dolgozó tömegek, a népek történetének kell lennie, fel kell ismernie a társadalom ellentmondásait, meg kell látnia az osztályharcot a népek történetében, egy ország történetét a többi népek történetével kapcsolatban kell vizsgálnia, egyesítenie kell az összes országok dolgozóit a közös ellenség ellen. Amióta létrejöttek a marxi-lenini pártok, azóta az országok története el nem választható e pártok történetétől, de viszont fordítva sem, kölcsönös összefüggőségükben. Marx-leninizmus nélkül a történelemtudomány nem tudomány. A természettudományban Pavlov és Micsurin materialista tanítása korszakalkotó eredményeket ért el. A szovjet biológusok, fiziológusok, orvosok és a többiek a marxizmus-leninizmus segítségével a természetet egyre jobban az emberi szükségletek szolgálatába állítják. Viljamsz is Marx útmutatására támaszkodott, hogy a talaj termékenységét fokozni lehet. A marxistaleninista elmélet erői fiatalították meg a régi agronómiát. Pavlovot is — akit Lenin a tudomány bolsevikjének nevezett — a marxizmus-leninizmus győzelme, valamint a szovjet vezetők viszonya a tu-v dományhoz termékenyítette meg. Nem kevésbé áll ez az irodalomra és művészetre is. A szovjet író és művész, aki a szocialista realizmus alapján áll, tudatosan a kommunizmus építését segíti elő. Annak ellenére, hogy Alexej Tolsztoj gróf volt és az Októberi Forradalom után külföldre emigrált, a szocialista realizmus mesterévé vált. Ahogy maga mondta, a marxizmus-leninizmusnak és a materialista történelmi felfogásnak köszönheti, hogy megértette I. Péter korát és szerepét. A film- és a színművészet is lépteri nyomon érzi a marxizmus-leninizmus hatását és alkalmazását. A nyelvtudományokkal kapcsolatban felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak Marx, Engels, Lenin, Sztálin útmutatásai. Fontos útmutató a marxizmus-leninizmus tudása . a politikai gazdaságtan terén is. Az az értelmiségi aki megtanulta a marxizmus-leninizmus elméletét, s a saját területén alkalmazni tudja, az kimeríthetetlen erőforráshoz jutott. Helytelen volna azonban azt állítani, hogy elég, ha valaki csak a marxizmust-leninizmust elsajátítja. Ugyanúgy tökéletesen kell elsajátítani szakmáját is, melyben dolgozik. Ki kell szélesítenünk az elméleti tudást, hogy mindenki a maga helyén megoldhassa az eléje tornyosuló nehéz feladatokat. z utóbbi időben persze a nemzetközi reakció, a reformisták mindent megtesznek, hogy a marxizmus-leninizmus magyarázatába álelméleteket csempésszenek be. A marxizmus-leninizmus ismerete a leghatékonyabb eszköz arra, hogy az elméleti kérdéseket összekapcsoljuk a gyakorlattal. A marxizmus-leninizmust úgy kell tanulni, hogy a tanulás során önmagunkat vizsgáztassuk, mennyire tudjuk a marx-lenini elméletet az élet különféle területein az előttünk álló kérdésekre alkalmazni. Ma a marxizmus-leninizmus olyan elmélet, mely az egész világon levő marxista pártokat vezérli. Lenin jóslatai egymás után válnak valóra. így megjósolta azt, hogy a NEP korszakából Oroszország szocialista állammá válik, hogy az imperializmus fejlődése újabb háborúkhoz vezet, és hogy a kapitalisták minden háború után újabb és újabb területeket veszítenek el, amelyek átmennek a £?ocial.i;E{nus táborába. Közel- és Távol-kelet országaiban nagy történelmi harcok folynak milliók felszabadításáért az imperialista elnyomás alól. A népi demokratikus rendszerek megerősödése szintén a leninizmus nagy győzelme. A dialektikus módszer a proletár marxista pártok kezében hatalmas fegyver az emberi társadalom forradalmi átalakulásához vezető harcában. A marxizmus-leninizmus élő tudomány, nem dogma, hanem a cselekvéshez szolgáló iránytű. Ma a marxista klaszszikusok és hű tanítványaik gondolatai az egész világ dolgozóinak tulajdonává váltak, s ezek alapján épül a szocializmus és kommunizmus. Ma már a kommunizmus nem jár mint kísértet — ahogy ezt 109 évvel ezelőtt mondták. Az arányok erősen megváltoztak, megfordult az irány is, mert az összes utak már a kommunizmushoz vezetnek. K Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nemcsak egy új társadalmi rendszer kezdetét jelenti, új gazdasági alappal és felépítménynyel, hanem egyúttal egy új korszakot, amelyben az embernek ember által való kizsákmányolása megszűnik. Az Októberi Forradalomban döntő hatású volt a marxista elmélet alapján fogant terv és a helyes bolsevista gondolkodás következményeképpen kidolgozott döntés a fegyveres felkelés megkezdésére. Lenin nem várt arra, amíg az iparilag fejlett országokban tör ki a forradalom, hanem a dialektika törvényét alkalmazva Oroszországban merész feladatot tűzött ki a proletariátus számára. Ez a kezdet volt a szikra, mely lángra gyújtotta csaknem az egész világot. A forradalmat megelőző időszakban Lenin a következőket írta: „... egy marxistának a való életet, a valóság pontos tényeit kell szem előtt tartania, s nem szabad a tegnapi nap elméletébe kapaszkodnia." Azt tanította, a marxizmus abban áll, hogy meg tudjuk határozni, milyen politikát kell folytatni minden egyes adott helyzetben. Az Októberi Forradalom a gyorsan pergő események a helyzet mély elemzését és gyors cselekvést követeltek a párevezetőségtől és minden tagjától. A marxizmus-leninizmus tudománya élő, virágzó tudomány, mely az újabb helyzetnek és körülményeknek megfelelően fejlődik. A jelenlegi körülmények között is az SZKP XX. kongreszszusa határozatainak megvalósítása jelenti az élő, alkotó marxizmust-leninizmust. Grek Imre OJ SZÖ I1957. augusztus 301.