Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-13 / 224. szám, kedd

Ä FESZTIVÁL VEGET EHT, eszméje azonban élni és erősödni fog A moszkvai VI. VIT ünnepélyes befejezése — A fesztiválbizottság nyilatkozata: Békeakaratunk erősebb az atombombánál (Moszkvai tudósítás.) Tizenöt nappal ezelőtt a V. I. Lenin Stadionban vol­tunk, amikor ünnepélyesen megnyitot­ták a VI. VIT-et. Vasárnap este 9 óra­kor 131 ország küldötte és a moszk­vaiak tízezrei gyűltek össze a luzsnylki sportcsarnokban, hogy részt vegyenek a világ ifjúsága nagyszerű ünnepének befejezésén. Ez volt eddig a legszebb, -leghatalmasabb, legörömtelibb feszti­vál. A baráti találkozások, beszélgetések, viták, hangversenyek, sportvetélkedé­sek felejthetetlen benyomásaival telt el a VIT 15 napja. Jelentősége felmér­hetetlen. Ezt mindenki bizonyíthatja, aki abban a szerencsében részesült, hogy átélhette izgalmas, örömteljes napjait. A fesztivál lobogóját lehúzták az árbocról, az örömteli percek véget értek, azonban a fesztivál gondolata élni, erősödni fog a világ minden táján, ahol békére, barátságra és békés együttműködésre vágyó ifjúság él. A moszkvai sportcsarnok lelátói szí­nültig megteltek. A stadion felett len­genek mindazon országok lobogói, ahonnan a fesztiválra eljött az ifjúság. Köröskörül száz nyelven olvashatjuk azt a szót, amely oly^ gyakran hangzott a fesztiválon: „béke". A stadion köze­pén a földgolyó kicsinyített, mása fö­lött a fesztivál lobogója leng. Felhang­zanak a harsonák. A zászlóhordozók menetelnek. A fesztivál lobogója alatti pódiumra érkeznek a nemzetközi fesz­tiválbizottság tagjai. A szovjet ifjúság nevében Sz. Romanovszkij mond beszé­det: „Elérkezett a búcsú pillanata. Tizen­öt napon át lobogtak Moszkva felett mindazon ország lobogói, ahonnan az ifjúság eljött a fesztiválra — mondot­ta. A baráti összejövetelek, a heves vi­ták, a művészi bemutatók napjai vol­tak ezek. A világ ifjúsága sportversen­gésben vett részt, új ismeretségeket kötött. Minél több embert kötnek össze a barátság kapcsolatai, annál szilárdabb lesz a béke a földön. A fesztivál öröm­teli ünnepe volt a szovjet ifjúságnak is, amely mindig készen áll, hogy a vi­lág ifjúságát drága vendégeiként fo­gadja. Ezen UnAep testvéri légköre buzdítsa a világ ifjúságát új béketö­rekvésekre." Sz. Romanovszkij szavait a jelenle­vők tapsvihara jutalmazta. B. Bernini, a Demokratikus Ifjúsáqi Világszövetség elnöke lép ezután a mikrofonhoz, hogy a nemzetközi fesztiválbizottság nevé­ben nyilatkozatot olvasson fel. A nyi­latkozat a többi között így hangzik: „Véget ért a VI. VIT. Gyönyörű 15 napban volt részünk, amely emlékeze­tes marad egész életünkben. 131 ország 34 ezer Ifja és leánya jött Moszkvába, hogy itt barátilag megtárgyalja sok életbevágóan fontos kérdését. Mi itt Moszkvában sokkal világosabban értet­tük meg, hogy minket az a közös vágy köt össze, hogy békés ég alatt élhes­sünk és dolgozhassunk." B. Bernini ezután röviden beszámolt a fesztivál sikeres akcióiról. Ezek közé tartozott az atomfegyverek elleni ha­talmas tüntetés, a lányok napja, a fa­lusi- és munkásifjúság estéi, a szoli­daritás estéje a gyarmati ifjúsággal stb. A program, melynek összeállításá­ban a világ ötezer ifjúsági és diákszer­vezete vett részt, rendkívül gazdag és tarka volt. Huszonnégy foglalkozás sze­rinti találkozót, 15 érdektalálkozót, az egyes küldöttségek száz találkozóját, 20 szemináriumot és diákösszejövetelt, 700 hangversenyt és 21 művészver­senyt rendeztek. A sportvetélkedésben 3600 sportoló vett részt. „A fesztivál meggyőzött minket ar­ról — folytatta Bernini —, hogy meg­van a béke eléréséhez vezető út, és hogy lehetséges, hogy teljesen meg­érthessük egymást s kiküszöbölhessük a háború veszedelmét. Azt akarjuk, hogy valamennyien, akik láttuk a fesz­tivált, beszámoljunk a világ minden táján hatalmas sikeréről és mindany­nyian kitartsunk abban a törekvésünk­ben, hogy a fesztivál gondolatai örök­ké éljenek a világ ifjúságának szívében. Békeakaratunk erősebb az atombom­bánál, a boldog jövőre irányuló törek­vésünk legyőzhetetlen. Mi ezt itt úgy megértettük, mint azelőtt sohasem." A nyilatkozat a továbbiakban beszá-i mol arról, hogy a fesztivál résztvevői Moszkvában és más járásokban, üze­meket, kolhozokat, szovhozokat, épít­kezéseket, iskolákat, hivatalokat ke­restek fel. A szovjet emberek a külföl­di vendégeket olyan szívélyesen fogad­ták, honv az lelkük mélyéig hatolt. Moszkvát elhagyva — hangzik a nyi­latkozat t— szívélyes köszönetet mon­dunk a vendégszerető szovjet ifjúság­nak, a moszkvaiaknak és minden szov­jet embernek, akik oly nagyszerű és felejthetetlen fogadtatásban részesí­tettek minket. A békét ég boldog jö­vendőt csakis úgy lehet építeni, hogyha a nemzetek és az ifjúság olyan barát­ságban fognak élni, mint a fesztiválon. A jelenlevők hatalmas tömege hosz­szantartó tapssal és éljenzéssel fejezte ki egyetértését e szavakkal. A stadion fényei kialusznak. A ref­lektorok fénysugara a fesztivál lobogó­jára irányul, amelyet bevonnak. Este 9.50, a VI. VIT véget ér. A moszkvaiak és a fesztivál résztvevőinek ezrei kéz a kézben vonulnak át a stadionon és felhangzik a demokratikus ifjúság him­nusza. Luzsnyíki felett tűzijáték gyö­nyörködteti a szemet. Mindenki énekel és a VIT befejezése után még sokáig hangzanak e szavak: „Béke — barát­ság, béke — barátság!" A tornászok programjával végződött az utolsó fesz­tiválest. Hétfőn útrakeltek Moszkvából a kül­földi küldöttségek. A vonatok, hajók és repülőgépek szerteviszik az ifjú­ságot hazájukba, hogy folytassák áldá­sos munkájukat a világ ifjúságának összefogásában. Amerikában ugyanúgy, mint a fekete Afrikában, Japánban, Svédországban, Franciaországban, Né­metországban, a világ minden államát ban az ifjak magasra emelik a feszti­vál gondolatának lobogó fáklyáját. A VI. VIT sajtóvisszhangja Peking. — A Zsenminzsipao augusz­tus 11-i számának vezércikkét a VI. VIT befejezésének szentelte. Hangsú­lyozza, hogy a moszkvai fesztivál abban különbözött az eddigi VIT-ektöl, hogy a világ ifjúsága sokkal nagyobb szám­ban volt képviselve és hogy a fesztivál valamennyi akcióját egyedüli gondolat, egyetlen cél hatotta át, hogy megszi­lárdítsák a barátságot és elmélyítsék a kölcsönös megértést a különféle or 7 szágok ifjúsága között. „A fesztivál minden részvevője személyesen győző­dött meg a szovjet nép és a kormány nagy béketörekvéséről, meggyőződött arról, hogy a Szovjetunió népei és kor­mánya készen állnak az új háború meggátolására" — fejezi be a lap. Moszkva. — „Hogyha majd otthon megkérdezik, mi volt a legnagyobb be­nyomásom a moszkvai fesztivállal kap­csolatban, ezt válaszolom: Az oroszok minket, amerikaiakat nagyszerűen fo­gadtak. Őszinték és szívélyesek voltak hozzánk" — mondotta Borbála Perry ismert amerikai balett-táncosnő a moszkvai Pravda tudósítójának. „A fesztivál elsősorban megmutatta, hogy minden nemzet valóban a békét óhajtja és hogy a nézetek különböző­ségének ellenére minden vitás kérdést meg lehet oldani a zöldasztalnál és nem szükséges amiatt fegyvert ragadni egy­más ellen. Meggyőződtem róla, hogy a szovjet emberek éppen úgy nem akarják a háborút, mint mi ameri­kaiak" — fejezte be interjúját a mű­vésznő. Szófia. — A bolgár lapok számos cik­ket közöltek a moszkvai fesztivál be­fejezéséről. A „Zmegyelszko Zname" így ír: „A VI. VIT azon nemes eszmék valódi győzelme, amelyek áthatják a világ sok millió ifja és leánya gondola­tait. A moszkvai fesztivál részvevőinek szívében örökké megmarad azon szí­vélyes fogadtatás emléke, amelyben a szovjet emberek részesítették őket." „A VI. VIT kinyitotta sok olyan ifjú és leány szemét, aki a nyugati propagan­da hatása alatt bizalmatlanul, vagy a szovjet valóság iránti kétségekkel uta­zott Moszkvába" — hangsúlyozza a „Rabotnyicseszko Gyelo" moszkvai tu J dősítőja. | Mhány sorim QUEBEC kanadai város közelében augusztus 11-én eddig meg nem ál­lapított okokból tezuhant a „Mariti­me Central Airways" kanadai légifor­galmi társaság „DC-4" típusú négy­motoros személyszállító repülőgépe. A repülőgép elégett, 3 utas és a 6 főnyi legénység életét vesztette. (ČTK) VARSÖ lengyel fővárosnak 1957. július 31-én 1061837 lakosa volt. A nők száma 571785. (ČTK) NAGY-BRITANNIA egyes tájain gyermekbénulás tört ki, amely állan­dóan terjed. A sűrűn lakott Coventry városban és környéken terjed leg­nagyobb mértékben a járvány. (ČTK) Franciaország pénzügyi nehézségeit az algériai háború okozza Párizs (ČTK) — Augusztus 11-én léptek érvénybe a francia kormány íSf Intézkedései, amelyekkel a francia külkereskedelmi deficitet akarják csök­kenteni. Ez intézkedések célja a közszükségleti áruk behozatalának csök-; kentése és a kivitel fokozása. Augusztus 11-től a behozott áru számos fajtájára 20 százalékos adót vetettek ki. A behozott áruk teljes terjedelmének mintegy 60 százalékát érinti ez az adó, kivéve a fő nyers­anyagokat. Ez az adó eddig csak 15 százalékos volt és a behozatalnak csak 25 százalékára vonatkozott. A kormány egyúttal az export-válla­latok támogatásával elő akarja moz­dítani a kivitelt. A francia kormány ezenkívül 20 százalékkal leszállította a frank be­váltási értékét a külföldre utazó tu­ristáknak, ami annyit jelent, hogy a turisták ennyivel több frankot lesz­nek kénytelenek a valuta beváltásá­nál fizetni. Ezzel szemben a Fran­ciaországba érkező turisták valutá­jukért több frankot kapnak. Mindezen intézkedések Franciaor­szág komoly pénzügyi helyzetéről tanúskodnak. A kormány intézkedé­sei borúlátó visszhangot keltettek a sajtó hasábjain. Baumgartner, a fran­cia bank kormányzója az elnökhöz in­tézett jelentésében a többi között megállapítja, hogy .Franciaország az utóbbi években illúziókban ringatta magát. Baumgartner rámutatott a külföldi kereskedelem növekvő hiá­nyára és a túlságosan nagy fogyasz­tásra a belpiacon, amely szerinte a „baj okozója", állást foglalt az állami kiadások csökkentése és a belső fo­gyasztás korlátozása mellett. Kije­lentette: „Hogyha a belföldi kereslet és kí­nálat egyensúlyáról, vagy pedig be­vételeink és kiadásaink külföldi va­lutában számított egyensúlyáról van szó, már a látszólagos könnyű meg­oldások is szinte lehetetlennek bizo­nyulnak. A ki nem elégítő hazai ter­melést nem lehet túlméretezett be­hozatallal pótolni. Amíg saját mun­kánkkal nem újítjuk fel valutatarta­lékainkat, külföldi kereskedelmi mér­legünk deficitje lehetetlen és meg nem engedhető". Egyes lapoknak ä franciaországi pénzügyi helyzettel kapcsolatos kom­mentárjai azonban leleplezik a túl3 zott belföldi fogyasztásról szóló hw vatalos propagandát. Egyáltalán nincs' arról szó, hogy a francia dolgozók nagyon sokat fogyasztanának. Számos kommentátor beismeri, hogy az or-í szág súlyos pénzügyi helyzetének oksi Franciaország részvétele a lázas fegy* verkezésben, főképpen pedig az al­gériai háború. A Monde megállapította, hogy „äž elterjedt nézet ellenére" az algériai háború a pénzügyi helyzetben nem is annyira a költségvetés szempontján ból, mint inkább az idegen valuta^ készletek szempontjából nyilvánult meg, mert a fegyverek és a hadl­anyaggyártáshoz szükséges nyerst anyagok behozatala hatalmas össze­geket emésztenek fel. A háború egy«í úttal korlátozza a francia kivitel le­hetőségeit. „E háború folytatása $ mai ütemben — írja a lap — anélkül, hogy ez gazdasági életünk hanyatlá­sát vonná maga után, pénzügyi szem­pontból csakis akkor lehetséges, ha széleskörű intézkedéseket foganato­sítanak a behozott áru belső szük­ségletének korlátozására és a kivitel kibővítésére." A franciák súlyos veresége Algériában . Párizs (ČTK) — A legutóbbi napod­ban az algériai nemzeti felszabadító hadsereg egységei és a francia gyar­mati haderők között Algéria külön-s böző részein, főként az Algír várostól délre elterülő hegyvidéken fokozódták a harcok. Alz összetűzések során a franciák súlyos vereséget szenvedtek. A Reuter hírügynökség jelenti, hogy az utolsó 14 nap folyamán a franciák már három ízben jelentettek súlyos veszteséget. A hét elején Algírtól délre egy francia zászlóali csapdába került, amikor is 21 francia katona életét vesztette. Ollenhauer: Aki Adenauerre szavaz, Németország további kettészakítottságát választja Berlin (ČTK) — Vasárnap, augusz­tus 11-én a nyugatnémet szociálde­mokraták választási gyűlésén Erich Ollenlhauer, Németország Szociálde­mokrata Pártjának elnöke kijelentet­te: „Aki szeptember 15-én Adenauer­re adja szavazatát, az Németország további szétszakítottsága mellett dönt. Síkraszállni Adenauer és a NATO mellett annyit jelent, mint lemondani Németország újraegyesítéséről. Ollenhauer ugyancsak élesen állást foglalt az Adenauer-kormánynak a bonni Wehrmacht atomfegyverekkel való felfegyverzésére irányuló szán­déka ellen és követelte, hogy az eu­rópai biztonsági rendszer megterem­tésének érdekében a Szövetségi Köz­társaságot vonják ki a NATO-ból és a Német Demokratikus Köztársasá­got a varsói szerződésből. Wehner, Németország Szociálde­mokrata Pártjának képviselője a hes­seni Nidda városában tartott párt­ülésen elítélte Strauss és Adenauer II ndonézia népe súlyos, véres II harcok árán kivívta politikai függetlenségét, s rátért az önálló álla­mi fejlődés útjára. Indonézia a fegy­veres forradalmak és a fegyveres harc következményei leküzdése után új fej­lődési szakaszba lépett. Az új szakasz­ban a fő feladat az ország nemzeti újjáalakításának előkészítése. Az indonéz gazdaság kulcspozíciói még ma is a külföldi monopoltőke bir­tokában vannak. A nyugati hatalmak indonéziai befektetéseinek teljes ösz­szege 1 milliárd 800 millió dollár. Hol­landia mintegy 70 százalékkal része­sedik a külföldi befektetésekben. A holland cégek monopolizálják a gu­mi, az ón, az ásványolajtermékek, a cement, a festék, a textiláru és a cu­kor termelésének zömét. A többi kül­földi tőkebefektető szinte kivétel nél­kül amerikai vagy angol cég, s a gu­miültetvények egy részét, valamint az indonéziai olajlelőhelyeket ellenőrzi. A fentiek tekintetbevételével örven­detes az a hír, amely arról számol be, hogy a háromezer szigetből álló Indo­néz Köztársaság legnépesebb szigetén, Jáván, a közelmúltban lefolyó tartomá­nyi és községi választásokon, az Indo­néz Kommunista Párt nagy győzelmet aratott. A választási eredmények azt mutatják, hogy a jávai szavazók több­sége az ország békés fejlődésére, füg­getlenségére, a békés egymás mellett élés politikájára szavazott, s ennek a politikának legkövetkezetesebb képvi­selője az Indonéz Kommunista Párt. A választások az ország fővárosában, Dzsakartában, Közép- és Kelet-Jáván zajlottak le. Dzsakartában a kommu­A HALADÓ ERŐK SIKEREI INDONÉZIÁBAN nista párt az 1955-ös választásokon elért negyedik helyről a második hely­re került, a közép-jávai választásokon pedig 2 millió 700 ezer szavazattal a kommunista párt kiszorította a nem­zeti párot az első helyről. A nemzeti párt itt csak 1 millió 900 ezer sza­vazatot kapott. A kommunista párt si­kerére a legjellemzőbbek a kelet-jávai választási eredmények. Itt ugyanis a kommunista párt a legutolsó választá­sokhoz viszonyítva 25 százalékkal nö­velte szavazatainak számát. A válasz­tások eredményeként a kommunista párt 9, a Maszjumi, a Nemzeti és a Nahdatul Ulema párt l-l választó kör­zetben szerzett többséget. A kommu­nista párt sikereinek értékét nagyban növeli az a tény, hogy a sziget leg­sűrűbben lakott részei, s ezen belül a városok lakossága szavazataikkal a kommunista pártba helyezték bizalmu­kat. Kelet-Jáva fővárosában, Szurabá­jában, például, amely a lakosság szá­mát tekintve, az ország második vá­rosa — a kommunista párt 150 ezer szavazattal abszolút többséget kapott. Ezek a választási sikerek az Indonéz Kommunista Párt jelenlegi és korábbi politikájának helyeslését jelentik. Ez a politika: következetes harc az ország függetlenségéért, a köztársaság állami egységéért,^a békéért, az ország gaz-, dasági felvirágoztatásáért, a különböző pártok közötti széthúzások megszün­tetéséért, a vallási villongások meg­fékezéséért. A választások eredménye azt mutatja, hogy a kommunisták po­litikája megfelel a nép vágyának, kö­vetelményeinek. Bizonyítéka annak, hogy Jáva lakossága határozottan el­veti a gyarmatosítás és az agresszív katonai tömbök politikáját, amelyet a nyugati demokrácia szószólói akartak és akarnak ráerőszakolni Indonéziára. Az Indonéz Kommunista Párt győzel­me a kommunista eszme győzelme is, amelyet sok megpróbáltatás, viszon­tagság és sokirányú támadás köze­pette az indonéz elvtársak diadalra vittek. választások eredményei a Szu­karno elnök által meghirde­tett és a jelenlegi hivatalnokkormány által most végrehajtás alatt álló poli­tika sikerét is jelentik. Tudnivaló, hogy jelentős részben Szukarno elnök határozott fellépésének köszönhető, hogy a köztársaság megőrizte függet­lenségét az imperialisták összpontosí­tott támadásaival szemben. Szukarno a gyarmati rendszer megsemmisítéséért küzdő kiváló ázsiai politikus, akinek vezetésével Indonézia népe más ázsiai és afrikai népekkel együtt keményen harcol a világnak a kolonializmustól való teljes megszabadításáért, ő az aktív békeharc politikájának hirdető­je. Indonézia népe egyetért a békés egymás mellett élés elvével, a meg nem támadás, a más államok belügyei­be való be nem avatkozás, a kis és nagy államokra egyaránt vonatkozó egyenlőség és kölcsönös érdekek mér­legelésén alapuló együttműködés elvé­vel. Szukarno programjának a kom­munisták voltak a legkövetkezetesebb harcosai. A többi pártban ezzel szem­ben tétovázás, huzavona, sőt — mint a Nahdatul Ulama és a Maszjumi párt­ban — határozott ellenállás volt. Jáva lakosságának jelentős része azért szavazott a kommunista pártra, mert benne látja az ország előtt álló program végrehajtásának legfőbb biz­tosítékát. Ezzel a politikai győzelemmel azon­ban még nem múltak el a pártvillon­gások. A különböző vallást képviselő pártok továbbra is az imperialisták ügynökeinek kezében vannak. Minden­képpen megkísérlik majd megváltoz­tatni a Jáva szigetén elért kommu­nista sikereket. A nyugati imperia­listák semmilyen összeget nem sajnál­nak uralmuk visszaállítására és Indo­nézia további rabságban tartására. Az indonéz hadseregben a holland gyar­matosítóknak sok pártfogója van. A régi gárdához tartozó magasabb ran­gú katonatisztek Hollandiában jártak hadiiskolába és onnan magukkal vit­ték az imperialista nevelés és a ki­zsákmányolók szellemét. Ezekkel a té­nyekkel mind az indonéz nép, mind az Indonéz Kommunista Párt számol. A fejlemények azt mutatják, hogy a nép gondolkozását és a haladás irá­nyát nem lehet megváltoztatni. Indonézia Kommunista Pártjának választási sikere és egyre nagyobb részvétele az ország politikai életének irányításában nagy fontosságú az Ázsia és az egész világ békéjéért vívott harcban. -y-r­militarista politikáját, akik Nyugat­Németországot az agresszív Északat­lanti Tömb legnagyobb atomtámasz-í; pontjává akarják változtatni. Erler képviselő a nyugat-német "szociáldemokraták karslruhei járási választási ülésén leleplezte az Aden-i auer Kereszténydemokrata Unió nem­I zetellenes politikáját, amely ellentéte ' ben áll a német nép létérdekével. Erler ezután N. Sz. Hruscsovnak, az NDK népi kamarája ülésén vala­mennyi külföldi katonai ea.ység kivo­nására vonatkozó javaslatával kapcso-i latban hangsúlyozta, hogy Adenauer ezzel ellentétben arra törekszik, hogy egész Németországot az amerikai ka­tonák gyakorlóterévé változtassák. A Szovjetunió ezzel sohasem érthet egyet. Nyugat-Németországban nem volna szabad megfeledkezni arról, hogy nem a Szovjetunió támadta meg Németországot, hanem Németország kezdett támadást a Szovjetunió ellen. Katonai lázadás Jordániában Damaszkusz (ČTK) — A szíriai sajtó jelentése szerint augusztus 11-én a jordániai kormány ellen fellázadt a jordániai hadsereg két dandárja. Ezek a Nabluszkban és Jordánia nyugati partján elhelyezett dandárok. A szíriai sajtó jelentése szerint a lázadást a jordán kormánynak Szíria-ellenes eljá­rása váltotta ki. Husszein, Jordánia királya a fellá­zadt tiszteket Ammanba hívta, hogy megtárgyalja velük a helyzetet. A ki­rályi őrség a 15 tisztet Ammanba ér­kezésekor letartóztatta. A két fellá­zadt dandár katonái kijelentették, hogy mindaddig nem fogadnak el pa­rancsot Jordánia főparancsnokságától, amíg a letartóztatott tiszteket szaba­don nem bocsátják. Az An-Nur augusztus 12-i számá­ban közölte, hogy a jordániai ellen­szenv a királyi kormány iránt egyre növekszik. Jordániában több helyen megszakították a telefonvezetéket. A jordániai városokban röplapokat terjesztettek, amelyeket a fellázadt tisztek írták alá. A rendőrség a röp­lapokat terjesztő gyermekeket letar­tóztatta. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk tegnapi számának harma­dik oldalán a magyar értelmiség prob­lémáiról szóló cikk cimébe sajtóhiba került. A cím helyesen így hangzik: Kállai Gyula a magyar értelmiség problémáiról.

Next

/
Thumbnails
Contents