Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)
1957-08-11 / 222. szám, vasárnap
Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA .1957. augusztus 11. vasárnap 30 fillér X. évfolyam, 222. szám, Teljesítsük a feladat másik felét jobban és gyorsabban egész ország népe örömmel Vette tudomásul Široký elvtársnak a mezőgazdasági dolgozók Hradec Královéban megtartott értekezletén elhangzott bejelentését, arról, milyen óriási sikereket értünk el az utóbbi időben a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében. A győ»elem egyben azt jelenti, hogy hazánkban egyre több dolgozó paraszt lép a szövetkezés útjára, felismerve a nagyüzemi gazdálkodás felsőbbrendűségét az egyéni kisparcellás gazdálkodás felett. Kit ne töltene el büszkeség, annak a ténynek a hallatára, hogy hazánk szántóföldterületének több mint 50 százalékán már szocialista nagyüzemi gazdálkodás folyik? Ki ne örülne annak, hogy a szövetkezeti mozgalom e nagymérvű fejlődésével minden alapot megteremtünk az életszínvonal további pmelésére? Hazánkban ma már több mint 9000 szövetkezet működik. Már magában véve ez is sok, pedig most vagyunk csak a félúton. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a nehezebbjén már túl vagyunk, hiszen ismert az a mondás, hogy jóval nehezebb a hegyre felmenni, mint a hegyről lejönni. így vagyunk a szövetkezetek fejlesztésével is. Nehéz, göröngyös volt az út első fele. Ez igaz, viszont most már flyorsabban kell haladnunk, hiszen gazdag tapasztalatokkal rendelkezünk. Csakhogy az életben a szövetkezeti mozgalom fejlesztési munkáiban a jövőben is lesznek nehézségek, már azért is, mert nincs annyi időnk — a nép, a szocializmus építése ezt így kívánja — mint amennyi volt a feladat első felének az elérésére. 1960-ig el kell érnünk, hogy az ország szántóterületének túlnyomó részén már megszűnjék a • kisparcellás gazdálkodás, s helyét a nagyüzemi gazdálkodás váltsa fel. Ezért nem szabad elbizakodnunk az eddig elért sikereinken, hanem továbbra is lendületes munkával kell harcolnunk a szocialista falvak megvalósításáért. A szövetkezetek eddigi fejlesztésének egyik fő hibája, hogy még mindig kevés a középparaszt az EFSZ-ekben. Teljes munkát pedig csak úgy végezhetünk, ha minél több középparasztot, s ami már ezzel együtt jár, földet nyerünk a szövetkezeti gazdálkodásra. Csehország déli vidékén naponta 500 hektárral gyarapodik a szövetkezetek földterülete. így, az első benyomásra soknak tűnik ez, hiszen nem nehéz kiszámítani, hogy napi 500 hektár földdel csupán egy hónap alatt is jelentős földterülettel szaporodik a közös gazdálkodás. De ha mélyebben vizsgáljuk a dolgot — nem kell hozzá különösebb matematikai tudás —, akkor rájöhetünk, hogy az ötéves terv kitűzte feladatok megvalósítása gyorsabb ütemű fejlődést követei. Miért? — kérdezhetné valaki, talán nem örvendetes, s nem megnyugtató, ha a jelentéseket fürkészve ilyen mondatokra lelünk: — Az első félévben több mint ezer szövetkezet alakult hazánkban, egy hét alatt 330 szövetkezettel szaporodott a nagy család stb. Kétségtelen, ezek a sikerek is a szövetkezeti gazdálkodás mellett szólnak, azt tükrözik, hogy a dolgozó parasztok napról napra helyesebben látják boldogulásuk útját, s azt, hogy a dolgozó paraszt jövője a nagyüzemi, szövetkezeti gazdálkodásban van. Mi az, ami mégis arra int, hogy á szövetkezetek fejlesztési munkájában az eddiginél alaposabb agitációra, hatásosabb tevékenységre van szükség? A. kérdésre kérdéssel felelünk: — Elégséges-e egymagában a szövetkezetek számbeli növekedése? Megfelel-e a nép, a nemzetgazdaság érdekeinek,- ha többségükben csupán a kisparasztok, s nem a középparasztok lépnek a közös gazdálkodás útjára. Igaz, az is jelentős eredmény, hogy egyre több egyénileg dolgozó paraszt ismeri fel, hogy a közösben a helye, azonban egész munkát csak úgy végzünk, ha a szövetkezeti mozgalom erősödésével mindig kevesebb lesz az a földterület, amelyen kisparcellás egyéni gazdálkodás folyik. És éppen itt a bökkenő. A tagok gyarapodásával még mindig nincs arányban a földterület gyarapodása. Az utóbbi hónapokban ugyan a szóbanforgő dologban is jelentős előrehaladást értünk el, de sok még a tennivaló. Az első félévben a szövetkezetek földjének napi gyarapodási átlaga 473 hektár volt. Ma már a napi átlag több mint 500 hektárt tesz ki. S ha tekintetbe vesszük, hogy még majdnem négymillió hektár földön nem szövetkezetek, hanem egyénileg dolgozó parasztok gazdálkodnak, kiszámíthatjuk, hogy a jelenlegi tempó mellett az ország termőföldjének a nagyüzemi gazdálkodásra való megszerzése 20 esztendő múlva következne be. Erre pedig senki sem szeretne várni. Mert az, aki úgy véli, megfelel a lassúbb ütemű fejlődés, egyben kiáll amellett is, hogý nem kívánatos az életszínvonal állandó emelése, az árak csökkentése sem, ráérünk arra esetleg 10—20 év múlva is. Hát ilyen „épeszű" ember aligha akad. S ha mégis vannak ilyenek, azok a mi rendszerünk legádázabb ellenségei, akik görbe szemmel nézik falvaink nagy átalakulását is. Hazánk minden becsületes dolgozója munkája után megfelelő jutalmat vár, a szocialista fejlődéstől pedig egyre jobb életet, ami más szóval annyit jelent: több mezőgazdasági termék jusson a piacra és olcsóbban tudja azt megvenni minden egyes dolgozó. És most jutottunk el odáig, hogy mégiscsak üdvösebb cselekedet, ha az eddigieknél nagyobb gonddal, nagyobb lendülettel küzdünk a szövetkezetek fejlesztési munkájában, mert az egyéni kisparcellás földek nem biztosíthatják a nagy hektárhozamokat. Ahhoz pedig, hogy jobban éljünk, több, olcsóbb legyen a hús, a zsír, a liszt, a kenyér, többet kell teremnie a földnek, olcsóbban kell termelnie a dolgozó parasztnak. S mindezt kizárólag a nagyüzemi gazdálkodás keretein belül, a korszerű agrotechnikai tudomány érvényesítésével, a mezőgazdasági gépek gazdaságos kihasználásával érhetjük el. Ne lankadjon tehát a meggyőző tevékenység és a szövetkezetek fejlesztési munkája során sohasem feledkezzünk meg arról, hogy a szövetkezetesek csakis a követelményeknek megfelelő földterülettel tudnak több terméket termelni mind az ország, mind saját maguk hasznára. A Hradec Králové-i aktíván a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére nagy kötelezettségvállalási mozgalmat indítottak, s versenyre hívták fel az ország többi járását a kisebbségi szövetkezetek bővítésére, s a járásban az év végéig 1100 hektárral gyarapítják az EFSZ-ek földterületét. Most az a fontos, hogy ezt a felhívást magáévá tegye hazánk minden járása, s a kommunisták jó példamutatással, türelmes meggyőzéssel kövessenek el mindent annak érdekében, hogy a szövetkezetek fejlesztésében kitűzött feladatunk másik felét jobban és -gyorsabban teljesítsük. GYORSÍTSUK MEG" begyűi,és i munka ütemét ÄY j utóbbi napokban lényegesen meggyorsult a gabonacséplés az összes szlovákiai kerületekben, ennek ellenére az eredmény nem kielégítő. Sok helyen még mindig nem használják ki a cséplőgépeket, a szárító berendezéseket. Meg kell gyorsítani a begyűjtés ütemét is. Ez remélhetőleg hamarosan, meg iš történik, mert Szlovákia összes kerületei között egyre inkább kifejlődik a már hagyományossá vált begyűjtési verseny. A bratislavai kerület biztosan vezet A kerületek közötti versenyben e bratislavai kerület e hó 9-ig több mint 30 százalékra teljesítette a begyűjtési tervet, míg legkomolyabb riválisa, a nyitrai kerület csupán 22°/'o-nál tart. A bratislavai kerület járásai közötti versenyben a nagymegyeriek haladnak az élen 82%-al, de már nyomukba szegődött a somcrjai járás, mely már 72%-nál tart s emellett az utóbbi napokban sokkal jobb napi teljesítményt ér el, mint a nagymegyeri járás. Ügy látszik, az idén e somorjaiak meg akarják előzni a nagymegyerieket. Dicséretre méltó kezdeményezés Annak ellenére, hogy a nyitrai kerület egyelőre mintegy 10%-kai lemaradt a bratislavai kerület teljesítményétől, még nem adta fel a harcot. Több járás hozzá akarja segíteni kerületüket az elsőséghez. A zselízi, lévai, ógyallai és az érsekújvári járásokban augusztus 20-ig akarják teljesíteni a begyűjtési tervet. A párkányiak is igyekeznek. Lényegesen meg kell qyorsítani a begyűjtést a prievidzai, topolcsányi, hlohoveci, nyitrai, surányi és sellyei járásokban. Akik már a célhoz értek A kassai kerület ugyan kiegyenlítette versenytársának, a Banská Bystrica-i kerületnek előnyét, de még mindig kisebb a napi növekedés, mint Banská Bystricán. Mind a Banská Bystrica-i, mind a kassai kerületben már tübb szövetkezet teljesítette a gabonabeadás tervét, Ezekhez a szövetkezetekhez csatlakozott a szepsi járásban levő zsarnói EFSZ is, amely e hó 8-án este 101,1%ra teljesítette a begyűjtést. Az egyénileg gazdálkodó parasztok sem akarnak lemaradni Al Banská Bystrica-i kerületben envébként augusztus 8-ig 15 Szövetkezet és 391 egvénileg gazdálkodó paraszt teljesítette a beadást. Csupán a losonci járásban 88 dolgozó paraszt teljesítette eddig hazafias kötelesséoét. Várható, hogy ez a szám hamarosan erősen megnövekedik. A szlovákiai kerületek között a žilinai kerület a leggyengébb a be• - I Naponta alakulnak ! új EFSZ-ek j Nem múlik el nap, hogy ne érkezne valamely kerületünkből jelentés arról, hogy új EFSZ alakult. Az egyénileg gazdálkodó földművesek egyre nagyobb számban határozzák el magukat a közös gazdálkodásra. Az alábbiakban néhány csehországi kerületből érkezett jelentést foglalunk össze. * * * Augusztus első nyolc napja alatt a Vysočina vidékén (jihlavai kerület) tizenöt EFSZ alakult. A szövetkezeti gazdálkodást 393 földműves választotta, akik 2310 hektár földdel gyarapították az EFSZek földterületét. Az év eleje óta | a jihlavai kerületben az új szö- | vetkezetek száma már meghaladta j a 160-at. Ť * * * f Az ústíi kerületben a szövetke- | zeti tagok művelik meg a kerület szántóföldterületének több mint háromnegyedét. A kerületben 462 EFSZ működik. * * * A libereci kerületben nemcsak új szövetkezeteket alakítanak, hanem nagy gondot fordítanak a meglevő szövetkezetek taglétszámának és földterületének növelésére is. Augusztus első hetében a meglevő szövetkezetekbe 119 földműves jelentkezett. Július eleje óta a szövetkezetek földterülete ebben a kerületben 4800 hektárral bővült. Az állami gazdaságokkal együtt a mezőgazdasági földterület 56 százaléka a szocialista szektorba tartozik. * * • A leggyorsabban a plzeňi kerületben halad a szövetkezetek fejlesztése. Csütörtökön ebben a kerületben 10 szövetkezet alakult. gyűjtésben, de versenytársa, a prešovi kerület sem áll sokkal jobban. * * * Rövid tájékoztatónkból kitűnik, hogy ha vannak is egyes helyeken figyelemre méltó eredmények a begyűjtésben, sok mindent meg kell javítani, ami ezzel összefügg. Lassan már elérjük augusztus derekát s eddig még csak egyötöd részben van teljesítve a begyűjtési terv. Az időjárás az idén megtanított minket arra, hogy nem lehet megbízni benne. Sietni kell a csépléssel, a gabonaszárítással, hogv minél hamarább rendeltetési helyére kerüljön. Az eddigi cséplési eredmények azt mutatják, hogy a hektárhozamok mindenütt magasak. Minden feltétel megvan arra, hogy minden EFSZ és egyénileg gazdálkodó paraszt teljesítse, sőt túl is teljesítse a beadást. (maji NE LANKADJON a munka lendülete Cséplés és begyűjtés a dunaszerdahelyi járásban BIZAKODNI, — DE NEM ELBIZAKODNI! A járásban jól folyik a munka, — s mégsem megy egészen jól. Jól folyik a munka, mert a csépléseknek nagyobbik fele kész — s mégis van Kifogás. Kényelmeskednek a csépelő parasztok, nincs éjjeli műszak, nyolckor kezdenek csak s hatkor már végeznek. Persze, van kivétel, legtöbb helyen azonban annyira bíznak a megjavult időben, hogy nem használják ki a gépeket teljesen. Pedig senki sem kötött szerződést a nappal, bármikor eshetik, jó nemcsak elcsépeltek, hanem a szálnyit is kazalba rakták, földjüknek több. mint háromnegyed része fel is van már szántva, sőt fogasolják is a szántflst. Külön dicséretet érdemel a kisfalusiak testvéri magatartása és szociális pél-> damutatása, 16 szövetkezeti tag brigádmunkával akar más szövetkezetek cséplésében segédkezni. Diósförgepatony, Budafa, Felsőpatony azon kivételek közé tartoznak, ahol csépeltek, illetve tisztítottak egyszer-egyszer éj* jel is. Sajnos, a tarlóhántást és a szalma összehordását igen elhanyagolták a Van mit csinálni a dunaszerdahelyi gabonabegyűjtőknek, egész teherautó* karavánok hordják a holnap kenyerét. lenne sietni! Nem is számítva, hogy hány egyéni paraszt várja a gépet, s mert csépelni nem tud, a beadással is késik! íme, néhány példa a lassú cséplésre: Nagyudvarnokon 5 tonnát csépeltek ki a szerdai napon, Bakán 16 mázsát! Síkabonyban katonák csépeltek, s mikor délután hatkor abbahagyták, egy darabig üresen ment a gép, senki sem folytatta a cséplést! Elbizakodás ez, — vagy a szervezés hiánya ? EREDMÉNYEK A dunaszerdahelyi járásban elmaradt egy kissé a gabona aratása is. Sok volt az eső, nedves volt a termés, — mondták a gépállomáson, — hétfőre végeznek. Csütörtökön 96 százalékra álltak aratnivalóikkal a kévekötőgépek, 61 százalékra a kombájnok. Persze segítettek a parasztok és a brigádosok is jócskán, több mint 1600 hektárt vágtak le kaszával! A cséplés 69 százalék körül mozog. Kisfalu, Cséfalva, Budafalu és Ollétejed végzett csak tegnapig. Különösen a kisfalusiak végeztek szép munkát, járásban. A tarlóhántásban negyedére még sem megy egész jól. Jól folyik a pedig 5000 hektárból álig 900 hektáron van rendben a szövetkezetesek „szénája". Miért tűrte ezt a járás, hiszen volt brigádos elég. DUNASZERDAHELY SIKERE Hogy az előforduló hibák fő oka az elégtelen szervezésben és a vérszegény agitációban rejlik, kellő bizonyíték erre a szerdahelyi járás magyszerü begyűjtési eredmény. A dunaszerdahelyi begyűjtési vállalat dolgozói, Tóth Béla igazgatóval az élen, nem elégszenek meg papíros-felhívások kibocsátásával, hanem személyesen is felkeresik a járás parasztjait, s élőszóval is megmagyarázzák, mily fontos közellátásunknak, egész népünknek, ha első kötelességüknek tartják beadásuk teljesítését. Augusztus 9-ig az egész járás 57 százalékra, a járás szövetkezetei pedig 79,6 százalékra teljesítették a gabona beadását. Augusztus 8-án 18 órakor az egész kerületben a dunaszerdahelyi járás teljesítette elsőnek a szalmabeadást. N. J, A zselízi járás 8 községében 314 földműves 1810 hektár földdel kérte felvételét az EFSZ-ekbe A szocialista gazdálkodás eredményes voltának felismerése egyre nagyobb méretekben mutatkozik meg a falvakon. Azok a kis- és középgazdák, akik eddig még vonakodtak a közös gazdálkodástól, a kézzelfogható eredmények láttára tömegesen kérik felvételüket a szövetkezetekbe. Az elavult gazdálkodási módszerek tarthatatlanságát elsőnek a nyíri földművesek ismerték fel. Nyíren 52 taggal és 276 hektár földdel indult meg a szövetkezeti gazdálkodás. Utánuk az alábbi községek következtek: Lekér 51 taggal 450 hektár földdel, Fakóvezekény 56 taggal 420 hektár földdel, Oroszka 45 taggal 198 hektár földdel, Ipolvszakállas 73 taggal 300 hektár földdel, Nagypeszek 17 taggal 84 hektár földdel, Farnad 11 taggal 35 hektár földdel és végül Hontfüzesgyarmat 9 taggal és 47 hektár földdel. A zselízi járásban a legutóbbi 10 nap alatt tehát 314 kis- és középföldműves lépett a közös gazdálkodás útjára. Patyolat Sándor, Zselíz.
