Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-10 / 221. szám, szombat

A szovjet művészet utat tör KFG Q0880 3AA scas ao ssaae aaataüaaai o. o ooao O ©:©JŽQ e © 0assB.fiľse Soí Hurok New York-i impresszá­rió nemcsak jó kereskedő, hanem kul­túrált és amellett igen merész vállal­kozó. A napokban bejelentette, hogy a rraszkvai Nagyszínház balettjével és Mojszejev népi táncegyüttesével szer­ződést kötött. A szerződés szerint 1958 és 1959 tavaszára meghívta a két vi­lághírű együttest vendégszereplésre az Amerikai Egyesült Államokba. Hurok vállalkozó szellemű ember és a ven­dégszerepléstől jelentős anyagi hasznot remél, jóllehet az amerikai hatóságok hasonló terveit egyszer már meghiúsí­tották. Ami a szerződés anyagi oldalát ille­ti, világos, hogy Hurok barátunk ke­resni akar. Ez rendben is van. A ka­pitalista világ embere, az ottani élet­forma, az ottani erkölcsök szerint él, az ottani lehetőségeket használja ki. A sajtó képviselőinek elmondta, hogy a moszkvai balett és a Mojszejev-cso­port vendégszereplése „az évadnak olyan eseménye lenne, amelyről még tíz év múlva is beszélnének". Opti­mista kereskedelmi szimatát mi sem bizonyítja jobban, minthogy számol az ujjlenyomatok felvételéről szóló gyalá­zatos törvény visszavonásával, annál is inkább, mert ez a törvény már több­ször lehetetlenné tette szovjet, cseh­szlovák (legutóbb a Cseh Filharmónia) és más művészek amerikai vendégsze­replését. — A közvélemény kikényszeríti en­nek a törvénynek a megszüntetését, ha megtudja, hogy meghívtam a Bolsojt (a moszkvai Nagyszínház rövidített, népszerű neve) — mondotta Hurok. — Számoljanak azzal, hogy jövőre a kül­földi művészeknek nem kell majd ke­züket bepiszkítaniok bevándorlási hi­vatalaink festékpárnáival — tette hoz­zá. Hurok jövőre még nyolc szovjet művészt hívott meg az Egyesült Ál­lamokba és kötött velük a moszkvai kulturális ügyek minisztériumának út­ján egyéni szerződéseket. Ezek közül Emil Gilels, Dávid Oisztrah és Mecsi­szlav Rasztrapovics már ismertek és dicsőséget szereztek Amerikában a szovjet művészetnek. Hacsaturján és a többiek bizonyára csak öregbíteni fogják a szovjet művészet hírnevét. Az amerikai hangversenyvállalkozó kezdeményezéséről szóló hírek örömet keltenek. Oj reményeket táplálnak, hogy felújulnak és kibővülnek a szov­jet-amerikai kulturális kapcsolatok. Miért félnek nyugaton a szovjet mű­vészettől? Vagy helyesebben: kik fél­nek nyugaton a szovjet művészettől? Mert a nép nem fél tőle. Ellenkezőleg: a nép mindig nagyra becsüli más né­pek kultúráját. Alighanem éppen ez ijeszt meg néhány nyugati kormányt és ezért próbálják megakadályozni, vagy elodázni a szovjet művészek be­mutatkozását. A kapitalista országok­ban ugyanis az uszító cikkek százai jelentek meg arról, hogy a „Szovjet­unióban lábbal tiporják a klasszikus kulturális hagyományokat", hogy a „kommunisták kiirtják az életükből mindazt, ami szép és művészi". A terv­szerű háborús hangulatkeltésbe, a szovjetellenes uszításba valóban nehe­zen illik bele, hogy a szovjet táncmű­vészek hazájuk magasrendű kultúrájá­ról beszéljenek, ha csak a tánc nyelvén is. Mitől félnek ezek a kormányok? Csajkovszkij Diótörőjének mesés ka­• rácsonyesti hangulatától, a gyermeki álomkép ólomkatonáitól, a Bahcsisze­ráji szökőkút tatár kánjának szerelmi epekedésétöl vagy a Hattyúk tava haty­tyúleányaitól? Vagy attól félnek — s nem ok nélkül —, hogy a szovjet tánc­művészek és a közönség szavak nélkül is megértik egymást? Mert mit fejez­nek ki, mit mondanak el ezek a ba­lettek? A „leghagyományosabb" forma­nyelven megragadóan tükrözik a mai szovjet ember érzésvilágát, ellenállha­tatlan erejét, életkedvét, mindent át­járó optimizmusát. S mit bizonyítanak ezek a balettek? Azt, hogy a Szovjet­unió kultúrája híven őrzi a múlt ha­ladó klasszikus hagyományait, hogy a Szovjetunióban gazdagon fejlődik és virágzik a nép kultúrája. Európa népei már évszázadokkal ez­előtt megtanulták a szellemi és anyagi javak cseréjét, mint ahogy megtanul­ták azt is, mit jelent, ha az emberi sötétség erőszakkal lehetetlenné teszi e kapcsolatokat. Ma már a világ né­pei is mindinkább látják: mindannyiuk érdeke, a kultúra, a civilizáció, az em­beriség fejlődésének érdeke, hogy mi­nél jobban biztosítsák egymás kultúrá­jának a megismerését, felhasználását, hogy áttörjék a földrajzi és ideológiai' határokat, hogy továbbadják munkájuk eredményeit, kultúrájuk és művészetük vívmányait. S a Szovjetunió különösen régtől fogva arra törekszik, hogy el­hárítsa a kulturális kapcsolatok elé tornyosuló akadályokat, élenjár abban, hogy segítse a népek kultúrájának köl­csönös megismertetését, s ezzel is hoz­zájáruljon a nemzetközi feszültség enyhüléséhez. A legutóbbi hónapokban is — és most a VIT ragyogó napjai­ban — sok külföldi művészt és kultu­rális küldöttséget látott vendégül a Szovjetunió és számos kiváló szovjet művész szerepelt külföldön, sok tudós vett részt tudományos kongresszuso­kon. A Szovjetunió kulturális kapcsolatai­nak kialakulása a kapitalista orszá­gokkal, a szovjet kultúra megismerte­tése az elnyomott népekkel, termé­szetesen nem teszi könnyebbé a háborús hisztéria felkorbácsolását, a háborús tervek végrehajtását. A „vas­függönyöntúli" „kommunista barbár­ságról" szóló rémmesék egyszeriben nevetségessé válnak ott, ahol Oisztrah hegedűjén és Gilels zongoráján meg­szólal Beethoven Kreutzer-szonátája. Azért kínos a háborús kormányoknak a szovjet művészek megjelenése, mert mindinkább látják, érzik, hogy a szov­jet kultúra milyen jelentős fegyver a békeharcban. De Nyugat népe nem ért egyet ezzel a művészetellenes politikával. Bizonyos, hogy ennek a politikának súlyosabb fényeihez képest egy Beethoven-kon­cert betiltása, vagy egy balet t est meg­akadályozása szinte elenyészik. De nem kevésbé bizonyos az is, hogy a művé­szet ellenesség szintén e politika lé­nyegéből következik s még visszataszí­tóbbá teszi ezt az egyébként sem nép­szerű politikát. Nem sajnáljuk az amerikai üzletem­bertől a busásan csörgedező dolláro­kat, mert ez a pénz nemcsak Hurok barátunk bank-folyószámláját gazda­gítaná. Reméljük, hogy az amerikai közvélemény kiharcolja a vasfüggöny lebontását, amelyet az amerikai ható­ságok a szocialista tábor művészei elé emeltek azáltal, hogy notórius bűnö­zök mintájára ragaszkodnak ujjlenyo­mataikhoz. Ha majd ettől eltekintenek, mi is szívesen üdvözöljük hazánkban az amerikai művészet legjobb képvise­lőit, mint ahogy örömmel vártuk az idei Prágai Zenei Tavaszra is a beha­rangozott clevelandi filharmonikusokat. A nemzetközi kulturális kapcsolatok várva-várt kibővítése nem a szocialis­ta tábor országain múlik. Szily Imre NÁNIKA Szegény Parászka Nánika jut eszembe, hamuszín arca mintha előttem lebegne, nagyapám, míg élt, kék bodrokat pöfékelve sokat emlegette. A szőlösi hegyek alatt élt, szülőfalujában, az úrhoz holtáig egy selyemmel átszőtt szoknyáért könyörögve a szitává kopott perkál-szoknyában takarózott a felhőkbe örökre. Üldögélt szalmakucsmás háza előtt, elszáradt ágak, ölében pihentek eres kezei, — tengeri-lisztet készített puliszkának, s lejárt a Kis-Tiszára, vásznat öblíteni. A Nánika lelke üzen, ha az ablakra beteg fülemile röppen, vagy a zabtáblában fürjek jajgatnak; gondoljátok meg: kalácsot egyszer sütött egy esztendőben, s azt is elvitte a papnak. VERES JÁNOS € gy nagyszerű kiállítás Jean Effel rajzai NAPOK ÖTA szá­zak látogatják a bratislavai Hviezdo­slav téren lévő ki­állítástermet, ahol Jean Effel össze­gyűjtött humoros rajzain szórakoz­hat a néző. Jean Effelt eddig csak a nemrégen magyarul is megje­lent Ádám és Éva, Az ember teremté­se című rajzsoro­zataiból, valamint a folyóiratokban és napilapokban szór­ványosan megjelent rajzaiból ismertük. A kiállítás, Effel sokéves munkássá­gának sok száz da­rabját tárja a néző elé és bemutatja a művészt teljes nagyságában. Nagy és sokirányú művész bontako­zik ki a kiállításon előttünk, aki dús fantáziájú csodás humorú filozófus, aki a jelenségek elemző vizsgálatának de­rűs módszereivel tapintja ki és ábrá­zolja a dolgok, a jelenségek lényegét. Rajzaiban keresetlen egyszerűséggel utal a megvetett tőkésekre és az im­Látogatók a kiállításon. és becsületes emberektől függ, hogy ezt a szépet az előbbiek foltjaitól meg­tisztítsák és tartóssá tegyék. JEAN EFFEL látszólag az évek óta kialakított típusait mozgatja. Ha job­ban elmélyedünk műveiben és minden vonalát figyelemmel kísérjük, azt lát­juk; nagyon finom érzésű, sokirányú művésszel állunk szemben, aki minden Rajzok a Kisangyal sorozatból. perializmusra. Művészetének sokirá- I rajzsorozatát más és más művészi esz­nyúságával: bájával, emberségével, szikrázó szellemességével bizonyítja az emberi mivoltukból kivetkőzött kon­junktúralovagok és koncpolitikusok életképtelenségét, valamint azt, hogy az élet szép, s a haladó szellemű józan közökkel oldja meg. Sorozataiban néhol gátlástalanul árad humora, néhol az érzelmek húrjain játszik, néhol meg nyílt és csípős társadalomkritikát gya­korol. Látszólag azonos alakjai és esz­közei rendkívül sokféle színben, sokfé­le változatban sziporkáznak. Effel művei között külön csoportot képeznek a kimondottan politikai vo­natkozású rajzok, amelyek félreérthe­tetlenül fejezik ki a művész állásfog­lalását. Ezek a politikai vonatkozású rajzok épp oly elevenül hatnak mint A világ teremtése. A kisan.qyal-sorozat, az állatrajzok stb. Effel munkássága azt bizonyítja, hogy a művészetben nincsenek zárolt területek, ahol bizonyos eszmék nem érvényesülnek, ahol azok nem jutnak kifejezésre. Az alkotó hitén, belső meggyőződésén múlik, hogy eszközeit milyen cél érdekében hogyan használ­ja. Effel jó célért, jól használja művé­szi eszközeit. A VILÁG TEREMTÉSE című nagyha­tású sorozat csak egy Effel ragyogó és változatos ötletei közül. A teremtés iz­galmas folyamatát mutatják be ezek a rajzok, ahol a „materialista Jóisten" Effel szerint a modern technika min­den vívmányát felhasználja, hogy a vi­lág minél szebb, minél jobb, minél tön keleíesebb, szóval: minél „összkom­fortosabb"' legyen. A kisangyal című sorozat bájával, szívmelengető humanizmusával ragadja meg a nézőt. Egy angyalnak megtetszik a földi kisfiú játéka és életformája. A maga égi adottságában utána csinál mindent, — angyalnak maradva. Segít mindenkinek: a szegény asszonynak napsugarat csempész tűzhelyébe, a repülőgépről kidobott bombát pedig elkapva azzal a felkiáltással: „El tet­szett veszteni" visszaadja a bombázó­nak. Sorolhatnánk tovább: Amikor az ál­latok beszélnek, Munkaidő, stb. stb. cí­mű sorozatokat. Mindegyikük kedves, derűs rajz. EFFEL MÜVEI életvidámsággal töl­tik meg a szivet. Hogy művei ötletben, ábrázolói megoldásban milyen változa­tosak, arról mindenkinek személyesen kell meggyőződnie. Balázs Béla MOMM MII I Wt MWH Ht MH Mt H Mt MI MM tt Tizenkét ország készíti a „Nagy Ok­tóber" című dokumentumfilmet, ame­lyet a Nagy Októberi Szocialista For­radalom negyvenedik évfordulóján mutatnak be Moszkvában. A film a szocialista országok életét mutatja be. A felvételek egyidejűleg folynak Prá­gában, Moszkvában, Berlinben, Varsó­ban, Budapesten, Hanoiban, Szófiában, Bukarestben, Pekingben, Phenjanban, Tiranában és Ulan-Batorban. Svájcban őrzik Henryk Wieniawski, kiváló lengyel hegedűművész és zene­szerző egykori hegedűjét. A régi olasz mesterhegedűt a lengyel állam meg akarja vásárolni. OÉ ŰJ száy VÍZSZINTES: 1. Életünk valamennyi szakaszán to­vábbra is érvényes ... (lásd a víz­szintes 83. sorban is.) 23. Az anyag egyik alapvető tulajdonsága, mozgá­sának mértéke. 24. Különböző ter­melési ágakhoz tartozó ipari üzemek egyesítése melyben az egyik üzem termékei a másiknak nyersanyagul, félgyártmányul vagy segédanyagul szolgálnak. 25. Folyadék, amelyben más folyadék mikroszkópikus kicsiny­séqű cseppjei lebegnek. 26. Szlovák névelő. 27. Néz keverve. 28. Ilyen a döntetlen mérkőzés. 29. Díj mással­hrngzói. 30. Ez — oroszul (nőnem). 31. Folyó kezdete! 32. Savanykás ízű melléktermék a vaj készítésénél. 35. A Szovjetunióban a hadikommunizmus időszaka után bevezetett új gazdasáqi politika (1921). 36. Nemzet, 37. Nem nagy. 39. Orosz folyó. 41. Szlovák kötőszó. 42. Szamár-hang. 44. Vissza: növény. 45. Valami fekvőt, szélsőt je­lent ez a szó az összetett szavakban (i'ven sugár is van). 47. Bronzszínű ásvány, igen szép kristályokat alkot. 49. Nekem van — szlovákul. 51. Cse­csemő-sírás. 52. „Méz" vég nélkül. 53. Fejrész. 54. Irány. 56. Alumínium vegyjele. 59. Állóvíz.' 61. Sír. 62. Ál­latlakhely. 63. Villamosítás, villany­telepek és villamos vezetékhálózat rendszerének kiépítése. 73. Kötőszó. 75. Nem fent. 77. Nem '•eám. 78. Te­tejére. 79. Kérdőnévmás. 80. Formát­lan, alaktalan. FÜGGŐLEGES: 1. Marx és Engels tanainak tovább­fejlesztése és kibővítése Vlagyimir Iljics Lenin által. 2. Finn tó. 3. Ilyen dúr is van. 4. ...-muri, 5. Jog szélei! 6. Francia folyó. 7. Gazdasági alap, támaszpont, raktárok, műhelyek stb. (rövid ékezettel). 8. Sakk peremei 9. A prágai állatkert is az. 10. Afrikai fclyó. 11. V—B 12. Eszik — csehül. 13. Vége — angolul. 14. A természet része. 15. I. T. 16. A világ legszebb földalatti vasútvonala Moszkvában. 17. Szlovák leánynév. 18. Ruha kezdete. 19. Svéd folyó. 20. T. Z. 21. A világ legnagyobb tornya. 22. A munka meg­szervezésének egyik módja, melynél sok személy együttesen -esz részt ugyanabban a munkafolyamatban, vagy olyan különböző munkafolyamatokban, melyek egymással kapcsolatban álla­nak. 32/a. A mákfejek bevágásakor nvert tejszerű nedv, mely a levegőn megszilárdul. 33. Haza: reoülőgének jelzései. 34. Jelen nap. 35. Kőolaj, ásványolaj, barna éghető, illó anya­gokban gazdag folyadék. 39. Haltojás, 40. Nagy orosz félsziget. 43. Hamis. 44. Lusta — franciául, 47. Odatesz. 48. Legelőhely, mező. 50. Keresz'ül. 54. Azonos betűk. 56. Talapzat. 57. Állati lakhely. 59. Ludolf-féle szám. 60. Régi. 62. Vissza: állat névelővel. 63. Ez — oroszul. 64. Erjedés kez­dete is. 65. Hawaii tűzhányó, qöröq szi­get is. 66. Ilyen futó is van. 67. Betűt vetett. 68. A beteg felkiáltása. 69. Mit — oroszul. 70. Mák keverve. 71. Ce­cília. Ilona és Ulrich névjelei. 72. Ö. A. K. 74. Nagyközség Heves várme­gyében. 75. Alumínium vegyjele.' 76. Neje mássalhangzói. 81. Málé fele. 82. Fűtőanyag. Beküldendő a vízszintes 1, 23. 63, 83 és a függőleges 1, 7, 16, és 22. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő: augusztus 18. A megfejtést, ha lehet, levelezőlapon kérjük címünkre beküldeni. A cím mellé írjuk: „Keresztrejtvény." A megfejtéseket és a nyertesek névso­rát minden második hét szombatján közöljük. MEGFEJTÉS: Az Üj Szó július 27-i számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: „Gazdaságosan kihasznál­va a gépek erejét, megnyerjük a ke­nyércsatát." Kollektívák, kombájn, traktor. A 124 helyes megfejtő közül sorso­lással a következők nyertek értékes könyvjutalmat: Soós Ferenc, VU— 1745/VN Bor u Tachova, Izrael Béla, Salka c. d. 35. okr. Štúrovo, Csepiga Anna, Gbelce č. d. 448, Reznyík Jó­zsef, Radzovce 313, okr. Fiľakovo, Jó­zsa Zoltánné, Galovo čp. 957. A nyereményeket postán küldjük el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents