Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)
1957-08-10 / 221. szám, szombat
Az NDK és az NSZK államszövetsége — Németország egyesítésének egyedüli reális útja A Szovjet párt- és kormányküldöttség az NDK népi kamarájának ülésén Berlin (ČTK) Csütörtökön, augusztus 8-án 10 óra után a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarája 27. plenáris ülésére iött össze, amelyen N. Sz. Hruscsov és A. I. Mikojan vezetésével részt vett a Szovjetunió pártés kormányküldöttsége is. Ottó Grotewohl, az NDK miniszterelnöke a népi kamara ülésén kormánynyilatkozatot tett „A német népnek a békéhez és egységhez vezető útja" címmel. Ottó Grotewohl beszéde után N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, W. Ulbricht, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának első titkára és a demokratikus tömb többi pártjainak képviselői beszéltek. A népi kamara ülése megtárgyalja az NDK és a Lengyel Népköztársaság közötti jogi kapcsolatokról szóló szerződés ratifikálását, az NDK és a Szovjetunió, valamint az NDK és a Csehszlovák Köztársaság közötti konzuláris szerződéseket. Ottó Grotewohl beszéde Ottó Grotewohl felvázolta az események kibontakozását Németországban 1945' májusától, a náci rendszer öszszeomlásától; azután rámutatott arra, hogy Adenauer nemzetellenes politikát folytat. A Német Demokratikus Köztársaság az egész világ előtt ugyanazon nemzetközi jogi jelek szerint legitim állam, mint i bonni állam. Az NDK volt, van és lesz, amíg be nem fejeződik az egységes békeszerető Németország egyesítésének műve és míg nincs biztosítva a szocializmus befolyása az enész Németországban. Noha alapjában véve helytelen volna szovje£ barátaink haderejét, amely nálunk a békét védelmezi, összehasonlítani Nyugat-Németországban állomásozó haderőkkel, amelyek az első alkalommal testvérháborút és ezzel atomvilágháborút robbanthatnak ki, — nem késlekedem kijelenteni: kötelességünknek tartjuk, hopv fellépjünk azzal a követeléssel: vonják ki lépésről lépésre az idegen katonákat és szüntessék meg az idegen katonai támaszpontokat Németország területén. Németországnak sem idegen csapatokra, sem ideaen katonai támaszpontokra nincs szüksége. Németországnak békére és békeszerződésre van szüksége! Örömmel állapítjuk meg, hogy e tekintetben is teljes az egyetértés közöttünk és ^zovjet barátaink között. Leszerelési egyezményt, a korlátolt fegyverkezés övezetét és a kollektív biztonságot akarjuk. Mi a béke és az újraegyesítés útja? Ez az út jelenleg csakis az államszövetség, amely nem korlátozná a két állam közül egyik önállóságát sem. Vajon nem ez az egyedüli lehetséges út az újraegyesítésre, erőszak, kényszer, háborús következmények és szörnyűségek nélkül? Ez a sikerhez vezető út. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára beszédének bevezető részében köszönetet mondott a küldöttség meleg fogadtatásáért és az NDK egész lakosságának tolmácsolta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának, kormányának és valamennyi nemzetének szívélyes üdvözletét. Ezután így folytatta: Mély megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság között fennálló baráti, testvéri kapcsolatok mindegyre szilárdulnak. Arra törekszünk, hogy jó kapcsolatokat kössünk és fellendítsük a gazdasági és kulturális kapcsolatokat a másik német állammal, a Német Szövetségi Köztársasággal is. Nem látunk semmiféle olyan legyőzhetetlen akadályt, amely gátolná a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti ilyen kapcsolatok megteremtését mindkét ország javára, s az európai béke megszilárdításának érdekében. Eddig azonban Nyugat-Németország kormányánál nem találtunk kellő megértésre és az ezen kapcsolatok fejlesztésére irányuló óhajra. Az NDK a Marx és Engels által kitűzött úton halatl A Német Demokratikus Köztársaság megalakítása a német nép életében történelmi jelentőségű esemény és Európa életében határkő volt. Németország történelme során a területén első ízben alakult békeszerető demokratikus állam, amelynek bel- és külpolitikája a széles néptömegek érdekeiből indul ki. A munkásosztály az önök államának vezető erejévé vált. A munkásosztály és élcsapatának, Németország Szocialista Egységpártjának vezetésével a Német Demokratikus Köztársaság sikeresen halad azon az úton, amelyet több mint 100 évvel ezelőtt Marx és Engels, a német nép nagy fiai, a tudományos szocializmus alapítói mutattak meg. Tudjuk, hogy jelentős eredményeiket nem érték el könnyen és hogy sok Hogyha a két német állam az öreg Európa közepén — amennyiben a kettészakítottságot nem hidalják át európai békeövezettel, vagy pedig összeurópai kollektív biztonsági rendszerrel korlátozott és az atomfegyverektől felszabadított fegyverkezéssel és csökkentett fegyveres erőkkel — egymás mellett egyidejűleg az egyenjogúság alapján foq működni, ez komoly és reális lépést jelenthet a békéhez vezető úton, megkönnyítheti, és meggyorsíthatja az újraegyesítést. Állást foglalunk az ilyen első lépések mellett mindenütt ott, ahol egyszerre nem lehet végleges elintézést elérni. Ottó Grotewohl a továbbiakban rész. letesen foglalkozott a különböző állami 'övetségek keletkezésének és fejlődésének kérdésével, majd így folytatta: Hogy napjainkban a szövetségtől az egyesítéshez vezető lépést meg lehet tenni, mutatja az a tény is, hogy a szovjet köztársaságok már 1922 végén elhatározták a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megteremtését, amely azután 1924-ben létrehozta első alkotmányát. Úgy véljük, hogy ha a földgömb két vezető állama — a Szovjetunió és az USA — ezt az utat történelmileg rövid időn belül megtehette, nincs okunk feltételezni, hogy a német nép erre nem volna képes. Elsősorban látnunk kell, hogy Németországban a közös országban két különböző gazdasági rendszerű állam létezik. Németország esetében a szövetséget annál reálisabbnak tartjuk, mert itt — más történelmi példáktól eltérőleg — egy már azelőtt létező egységes állam felújításáról van szó. Ezért az egész német népnek teljesen nyíltan mondjuk; a mai körülmények között Németország államegységét a bonni módszerek szerint csakis komoly nehézséget és akadályt kellett önöknek leküzdeniük. Ezek a nehézségek részben ma is előfordulnak. E nehézségeket jelentős mértékben Németország kettéosztottsága, az évszázadokon át kialakult gazdasági kapcsolatok elpusztulása okozta. Nyugat-Németország kormánykörei e nehézségeket saját céljaikra akarták kihasználni. A gazdasági kapcsolatok megszakításával meg akarták hiúsítani, vagy legalább fékezni a Német Demokratikus Köztársaság gazdasági fejlődését. Azonban elszámították magukat. Amíg Nyugat-Németországban mind nagyobb elégedetlenséget és nyugtalanságot kelt a konjunktúra csökkenése, amíg ott növekszik a jövő iránti bizalmatlanság, az önök köztársaságának népe bizakodással tekint a jövő elé. Az utóbbi hónapokban a szocialista országok kormányainak, kommunista és munkáspártjainak képviselői között több találkozásra és tárgyalásra került sor. Ezek a tárgyalások és találkozások azt mutatták, hogy valamennyi szocialista ország kommunista és munkáspártja szent kötelességének tartja minden erejével védelmezni és szilárdítani egységüket, — közös nagy vívmányukat. Megelégedéssel állapítom meg, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Szovjetunió kormánya küldöttségeinek találkozása a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának küldöttségével, amelyre e napokban került sor, új hozzájárulást jelentett a szocialista országok egységének megszilárdításához. Vlagyimir Iljics Lenin, a dolgozók nagy vezére azt tanította, hogy a dolgozók hatalma megszilárdításának és a szocializmus építésének döntő feltétele a munkásosztály pártja sorainak tántoríthatatlan egysége és kérlelhetetlen harca a frakciósság és revizionizmus valamennyi megnyilvánulása ellen. Nagy megelégedéssel állapítom meg, hogy Németország Szocialista Egységpártja és Központi Bizottsága Lenin ezen nagy hagyatéka szerint cselekszenek, hogy szilárdan őrködnek sorai szervezeti és eszmei egysége fekatonai erővel lehet elérni. Katonai erő alkalmazása Németországban azonban a németek egymás közötti polgárháborúját és végül a világháborút jelenti. Ez szörnyű katasztrófa lenne nemcsak népünkre, hanem valamennyi nemzetre is. Németország erőszakos egyesítésének útja részünkről nem jön tekintetbe. Mi nem akarunk háborút. Minden gondolatunk és cselekedetünk kizárólag a béke megszilárdítására irányul. Ottó Grotewohl beszédének további részében megvilágította az NDK kormányának a két német állam szövetségének megteremtésére vonatkozó javaslatait. A jelen időben az NDK kormánya, hogy ne nehezítse meg a két német állam egyesítését, nem ragaszkodik azon kérdések megtárgyalásához, amelyek összefüggnek Nyugat-Németország, vagy az NDK további fejlődésével. Az NDK kormánya emellett kijelenti, hogy a demokratikus és szocialista utat tartja az egész Németország fejlődése egyedüli helyes útjának. Az NDK kormánya javaslatát mély nemzeti felelősségérzettel teszi. Sohasem gondolt és gondol arra, hogy beletörődjön két német állam létezésébe. Minden német hazafival közösen rettenthetetlenü! küzd a magas cél. az egyesített Németország eléréséért. Á német államok szövetsége határozott lépés lenne Németország kettéosztottsáqa ellen és megnyitná az egységes, békés és demokratikus Németország reményteljes távlatát. Megkönnyítené a fegyveres erők és fegyverkezés ellenőrzött korlátozási övezetének, valamint az összeurópai kollektív biztonság rendszerének megteremtését, mely olv fontos Németország és Európa megnyugtatására és ezzel szembehelyezkedne az új világháború veszedelmével. lett a marxi-lenini elvek alapján és határozottan szembeszállnak a marxista-leninista tan revíziójára irányuló minden kísérlettel. N. Sz. Hruscsov a továbbiakban Németország egyesítésének kérdésével foglalkozott. Az egységet nem lehet kívülről kikényszeríteni Az újra.felfegyverzés, az atomháború előkészítésének és Nyugat-Németország területének rakétafegyverek támaszpontjává való átalakításának politikája, amelyet a Német Szövetségi Köztársaság jelenlegi kormánykörei valósítanak meg, Európa nemzeteit, és elsősorban a német népet rendkívül veszedelmes helyzetbe sodorják. A haditechnika és a tömegpusztító fegyverek hallatlan fejlődésének évszázadában az új háború virágzó és sűrűn lakott tájakat sivataggá változtathat. Rendkívül fontos, hogy a Nyugat-Németországban élő németek ezt végre megértsék és ne engedjék meg az események ilyen fejlődését. A német nép el tudja és el kell, hogy hárítsa ezt a szerencsétlenséget azáltal, hogy nem engedi meg, miszerint sorsáról egy maréknyi militarista és monopolista határozzon. A néme-t népre nagy felelősség hárul az európai béke sorsáért, Németország jövőjéért. Európa és az egész világ békeszerető erői elvárják, hogy a néniét nép a német militarizmus felújításának politikájával szemben határozott nemet mond! A békeszerető erők hiszik, hogy a német nép elég erős lesz \arra, hogy véget vessen a militaristák kényekedvének, akik Németország új nemzeti katasztrófáját készítik elő. Ma sokkal jobban, mint bármikor azelőtt szükséges a két német állam munkásosztálya valamennyi erőinek egyesítése. Ma mindenkit, akinek drága Németország nemzeti érdeke, a népek békéje és biztonsága, nyugtalanít Nyugat-Németország politikája. Csakis az egész Németországnak békeszerető, demokratikus állammá való átalakítása biztosítja a német népnek független létezését és fejlődését. A háború útja kérlelhetetlenül nemzeti katasztrófához vezet. Szeretnék néhány szót mondani a nyugatnémet nagyiparosokról. A lázas fegyverkezésből ma hatalmas nyereségeket vágnak zsebre. Gondolniuk kellene azonban arra, hogy elsősorban az olyan ingatag alapra, mint a militarizáció, épített „felvirágoztatás" csupán ideiglenes, rövid ideig tartó jelenség, amely után rendszerint nagy gazdasági válság következik. Másodsorban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a hitlerizmus idején a német nagyiparosok szintén kerestek a fegyvergyártáson. Ez aztán azzal végződött, hogy soknak közülük felelniök kellett a német népnek és más országok nemzeteinek cselekedeteikért. Mint háborús bűnösöket bíróság elé állították őket. Keresni lehet a békés termelés exportján is, amelyre bizonyára megfelelő piacot lehet találni, hogyha fennáll az az óhaj, hogy megjavítsák gazdasági kapcsolataikat a szocialista országokkal. A fegyverkezéssel azonban mindent el lehet veszíteni. Jól tudjuk, hogy Németország egyesítése a jelenlegi helyzetben nem könnyű dolog. Itt egyetlen német nemzet él, azonban két német állam áll fenn, különböző társadalmi és gazdasági rendszerrel, ellentétes jellegű kül- és belpolitikával. Ezt a tényt egyáltalán nem lehet mellőzni. Aki igazán kívánja Németország egyesítését, annak erre tekintettel kell lennie. Érthető, hogy ilyen körUlmények között veszélyes illúzióba ringatná magát az, alii Németországot valamilyen formális jogi aktus alapján akarná egyesíteni, amelyet kívülről kényszerítenének Németországra. Egyes nyugat-németországi képviselők azt hiszik, hogy Németország egyesítésének kérdését a négy nagyhatalomnak kell megoldania. Milyen okból? Hiszen nem lehet mellőzni magát a német népet, dönteni Németország egyesítéséről a háta mögött és kívülről kényszeríteni rá megoldást. Régen elmúltak azok az idők, amikor a nemzetek sorsáról akaratukra való tekintet nélkül döntöttek. A németek országuk urai, és egyedül kell dönteniük Németország egyesítéséről. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a négy hatalmat mentesíteni akarjuk a felelősség alól Németország sorsáért. Csak másképpen értelmezzük ezt a felelősséget. Nézetünk szerint a négy hatalom kötelessége sokoldalúan támogatni a német népet, hogy egyedül intézze nemzeti kérdését békés, demokratikus alapon, a két német állam közvetlen tárgyalásai útján. Az NDK javaslatai jelentik az egyedüli reális utat Németország egységének felújításához nagyban hozzájárulhat az, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya nem szorítkozik csupán annak általános kinyilatkoztatására, hogy készen áll .tárgyalni NyugatNémetországgal arról, hogyan hidalják át az ország kettéosztottságát, hanem hogy kitűzte az egység békeszerető felújításának útját, amely még a mai bonyolult feltételek között is teljesen reális út. Ez az út a német szövetség megteremtését, vagyis két szuverén állam egyesítését jelenti a közös politika megvalósításáról szóló szerződés alapján a külés belpolitikai kérdések korlátozott körében. Az NDK kormányának július 27-1 ismert nyilatkozata a német nép alapvető nemzeti érdekeinek megfelelő gyakorlati akcióprogramja. E javaslatokkal egyetértünk, támogatjuk őket és úgy véljük, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya által javasolt egyesítési programot megérti és támogatja majd Németország mindkét részének lakossága és utat talál a német népmilliók szívéhez. N. Sz. Hruscsov a továbbiakban foglalkozott Adenauer nemzetellenes és békeellenes politikájával és elítélte a nyugati hatalmak és a Német Szövetségi Köztársaság úgynevezett berlini nyilatkozatát. A Szovjetunió nemegyszer javasolta a nyugati hatalmaknak, hogy egyezzenek meg a katonaság fokozatos kivonásáról Németországból. De nemcsak ez történt. A Szovjetunió nemegyszer jelentette ki és most is kijelenti, hajlandó minden katonaságát kivonni nemcsak a Német Demokratikus Köztársaságból, hanem Lengyelországból, Magyarországból és Romániából is, hogyha az Egyesült Államok és a NATO többi tagállamai visszavonják haderőiket Nyugat-Németországból, Franciaországból, Angliából és a többi nyugat-európai or-» ; szagból. Miért ne fogadhatnák el javaslatunkat a nyugati hatalmak? Javaslatunk egyszerű, logikus és érthető. Felújítjuk a békés idők normális rendjét. Minden nemzet rendezze be életét országával úgy, ahogy akarja — idegen katonaság nélkül. A Szovjetunió ezeket az intézkedéseket vonakodás nélkül foganatosítja. Az Amerikai Egyesült Államok azonban nem hajlandók erre ráállni. Szüksége van az amerikai haderőkre Európában, hogy ellenőrizhesse, nemcsak NyugatNémetországot, hanem más nyugateurópai országokat is. És haderőik nemcsak Európában vannak. A nyugati hatalmak és a Német Szövetségi Köztársaság, amint ez nyilatkozatukból kitűnik, továbbra is bonyolulttá teszik Németország egyesítésének problémáját és ebből politikai mesterkedés tárgyát kovácsolják. Nem szabad próbára tenni • német népnek hazája egyesítésére irányuló természetes törekvését és türelmét! A Német Szövetségi Köztársaság és a három nyugati nagyhatalom kor-., mányai Németország egyesítésének kérdésében ismét a régi mesterke- . déshez folyamodnak, amely arra irányul, hogy Németország egyesítésének és az általános leszerelésnek kilátásai a ködös homályban elvesszenek. A nyugati hatalmak deklaratív módon kijelentik, hogy a leszerelési egyezmény állítólag feltételezi Németország egyesítése kérdésének előzetes megoldását. Valójában ez két különböző kérdés. Németország egyesítése elsősorban a német nép ügye. A leszerelés kérdése azonban-az egész emberiséget érintiés mulaszthatatlan 'megoldása a világ valamennyi nemzetének létérdeke. A Szovjetunió az utóbbi időben ä leszerelési probléma megoldásában bebizonyította jóakaratát. Tekintettel arra, ho— mindeddig nem sikerült egyezményt kötni a nyugati hatalmakkal a leszere'ésre vonatkozólag, a szovjet kormány a közelmúltban azt javasolta, hogý éžt a problémát lépésről lépésre oldják meg. Javasolta, hogv kössék meg a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésére vonatkozó egyezménvt egyelőre határozatlan időre, mondjuk 2—3 évre, a megfelelő nemzetközi ellenőrzés bevezetésével. Azonban ezt az egyszerű javaslatot sem támogatják a nyugati hatalmak kormányai. A nyugati hatalmak ezen álláspontja ellenére a Szovjetunió továbbra is kész i'tat keresni a leszerelési egyezmény elérésére. A világon nincsenek szilárdabb kötelékek, mint a valódi szocialista elveken alaDuló testvéri kötelékek. Kötelességünknek tartottuk és továbbra is tartani fogiuk a sokoldalú együttműködés fejlesztését és megszilárdít tását a Szovietunió és a Német Demokratikus Köztársaság között. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság a varsói szerződés tagállamai. E szerződés feladata az európai béke veszélyeztetésének kiküszöbölése, amely veszély az agreszszív Észak-atlanti Tömb megteremtésével állt elő. Meg lehetnek győződve arról, hogy abban az esetben, ha a Német > Demokratikus Köztársaság agresszió áldozatává lenne, a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítse qére sietne és védelmezné szabadságát és függetlenségét. A Szovjetunió mindig a béke megőrzésének és megszilárdításának elveit' vallotta és vallja. A szovjet kormány más államok iránti kapcsolataiban betartja a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kor^resszusának határozatát, amely kifejti a szocialista országok békés együttélésének elveit a kapitalista országokkal. Nincs nemesebb feladat — mondotta N. Sz. Hruscsov beszédének befejező részében —, mint harcolni a nemzetek közötti béke és barátságért. Erőink, a szocializmus és deinokrácia erői napról napra növekednek és terebélyesednek. A Szovjetuniót, a Kínai Népköztársaságot, valamint a szocialista tábor minden országát a béke védelmének elszántsága hatja át. Az aktív békeharcosok sorai valamennyi országban bővülnek. A nemzetközi együttműködés ellenzőivel szemben a békeszerető népek hatalmas erői állanak és meg vagyunk győződve arról, hogy e békeszerető erők győzelmet aratnak. ÚJ SZ O <J 1957. augusztus 10. W N. Sz. Hruscsov beszéde