Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-10 / 221. szám, szombat

Világ trroletáriai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1SS7. augusztus 10. szombat 30 fillér X. évfolyam, 221. szám, A mezőgazdasági földterület 50 SZÁZALÉKA a szocialista szektorba tartozik Michal Bakuľa mező- és erdőgazdasági miniszter levelet intézett Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságához és a Csehszlovák kormányhoz. Tisztelt Elvtársak! örvendetes hírt közlünk, a szocia­lista szektor mezőgazdasági földte­rületének terjedelme már elérte az ország mezőgazdasági- földterületé­nek 50 százalékát. Földműveseink saját tapasztalataik alapján, pártunk és kormányunk vezetésével és hat­hatós segítségével sikerrel folytatják az új EFSZ-ek alakítását, belépnek a már fennálló szövetkezetekbe és egyre bővítik a szocialista mezőgaz­dasági szövetkezetek taglétszámát és földalapját. Falvaink szövetkezetesítése üte­mének meggyorsulása a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége látoga­tásának idején állt be, mint földmű­veseink és egész dolgozó népünk szeretetének és testvériségének egyik megnyilvánulása a nagy Szov­jetunió és államrendszere iránt, va­lamint a világbéke megőrzéséért folytatott harcban szerzett érdemei­nek tiszteleteként. 1957. július 1—27. napjaiban 317 új EFSZ alakult, 58 035 hektár földte­rülettel. Ezzel jelentős határkövet értek el mezőgazdaságunk átépítésé­nek útján és mind jobb teltételeket létesítenek a mezőgazdasági termelés növelésére. Július 27-től, mikor a szocialista szektor része a mezőgaz­daságban elérte az 50 százalékot, a mai napig további 161 új szövetke­zetet alakítottak 38 263 hektár me­zőgazdasági területtel és az ezelőtt megalakított szövetkezetek tagsága több ezer új taggal bővült. Jelenleg köztársaságunkban 9132 EFSZ gaz­dálkodik, s ez annyit jelent, hogy az ország községeinek 64,1 százalé­kában már megalakították a szövet­kezeteket, és a szocialista szektor az egész mezőgazdasági földterület­nek csaknem 52 százalékán gazdál­kodik. A földművesek ezrei kapcsolódnak be a szocialista építés nagy művébe azon meggyőződésben, hogy kizáró­lag a szövetkezeti nagytermelés biztosítja életszínvonaluk jobb és gyorsabb emelkedését, az összes dol­gozók egyre növekvő élelmiszer­szükségletét és hozzájárul köztársa­ságunk politikai és gazdasági erejé­nek megszilárdításához. Ez a siker arra ösztönzi az eddig még önállóan gazdálkodó földműve­seket, hogy pártunk és kormányunk, a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front összes szervezeteinek segít­ségével tovább fokozzák szorgalmu­kat a szövetkezetek taglétszámának és földalapjának bővítésében és új szövetkezetek alakításában, hogy a gazdálkodás szocialista formája mi­nél előbb döntő fölénybe kerüljön mezőgazdaságunkban. Elvtársi üdvözlettel M. BAKUĽA A CSKP KB és a köztársaság kormányának válasza a mező- és erdőgazdasági miniszter jelentésére „Csehszlovákia Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága és a Csehszlovák Köztársaság kormánya megelégedéssel fogadta a mező- és erdőgazdasági miniszter jelentését arról, hogy a szocialista szektorba tartozó mezőgazdasági földterület terjedelme meghaladja az 50 száza­lékot. Különösen örvendetes az a tény, hogy e sikert ebben az évben értük el, mikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordu­lóját ünnepeljük, mely utat nyitott az új szocialista társadalom kiépí­tésére. A szovjet kolhoztagok példá­jától vezetve egyre több kis- és kö­zépparaszt határozza el magát az EFSZ-ben való közös gazdálkodásra. A CSKP Központi Bizottsága és a köztársaság kormánya értékeli a szövetkezeti tagok, kis- és közép­parasztok törekvését a szocialista mezőgazdasági naovüzemi termelés kiépítésének meggyorsítására, mely feltétele a mezőgazdasági termelés még gyorsabb rendszeres fokozásá­nak, és ezzel együtt a földművesek, valamint az összes dolgozók élet­színvonala további emelésének. Mezőgazdaságunk szocialista át­építését a szocialista ipar szüntelen növekedése és fejlődése és a népi demokratikus állam sokoldalú támo­gatása teszi lehetővé. A Központi Bizottság és a kormány meg van győződve arról, hogy az a legközelebbi időkben a többi, eddig egyénileg gazdálkodó kis- és közép­paraszt is a szövetkezeti mezőgazda­sági nagyüzemi termelés bevált út­jára lép. A /Jolgozó parasztság e tö­rekvése népi demokratikus államunk teljes támogatásával és segítségével találkozik. A kis- és közéoparasztok döntésükkel hozzájárulnak szocia­lista hazánk további felvirágzásához. A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ÉS A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁR­SASÁG KORMÁNYA". Az SZLKP Központi Bizottságának levele ' Fábry Zoltán írohnz Tisztelt Fábry Zoltán elvtárs, Drága Elvtársunk! Štósz Ma töltöd be rendkívül termékeny, a társadálomnak oly hasznos életed 60. évét. Engedd meg, hogy e jubileum alkalmából szívből jövő jókívána­tainkat fejezzük ki Neked, sok-sok egészséget, alkotó erőt kívánunk a to­vábbi munkádhoz. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága rendkívül nagyra becsüli Szlovákia magyar dolgozói körében végzett fáradhatatlan munkás­ságodat. Hosszú éveken át segítetted a kommunista pártot Szlovákiában a szlovák és a magyar nép testvéri barátságának megszilárdításában, osz­tályöntudatának megacélozásában. A művészet és az újságírás terén végzett munkásságod, melyet szocialista gondolatok, s a proletár nemzetköziség hatnak át, a haladást szolgálja, s fogja továbbra is szolgálni. Minden törek­vésed, képességed és lelkes munkád a legnemesebb célokat szolgálta és ha­tékony segítséget nyújtott a dolgozóknak a München előtti köztársaságban a fasizmus elleni harcban és a fasizmus háború alatti uralma idején. Munkád és megnyilatkozásaid ma is hatékony segítséget nyújtanak a kommunista pártnak, a szocializmus építésében kitűzött céljai elérésében. Drága elvtársunk, kívánjuk, hogy még sok-sok évet érj meg egészség­ben és termékeny munkában. A lehető legjobbakat kívánva SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA SERKENTSENEK TOV ÁB BI JO MUNKA Rft a szövetkezeti mozgalomban elért likerek A párt és a mezőgazdaság vezető dolgozóinak aktívája (ČTK) — Pénteken, augusztus 9-én a Hradec Králové-i Szakszervezeti Házban megkezdődött a párt és a mezőgazdaság vezető dolgozóinak aktí­vája, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártjának Hradec Králové-i Kerületi Bizottsága hívott egybe. Az EFSZ-ek további fejlődésének alapelveit tár­gyaló aktívát Oldrich Burda, a Hradec Králové-i kerületi pártbizottság titkára nyitotta meg. Az ak­tíván jeflen voltak Viliam Široký miniszterelnök, a CSKP KB politikai irodájának tagja, Vratislav Krutina, a CSKP KB titkára, Michal Bakuľa, mező­és erdőgazdasági miniszter, František Klíma, a CSKP KB mezőgazdasági osztályának vezetője és a CSKP, a Mező- és Erdőgazdasági Minisz­térium, a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal és a kerületi nemzeti bizottságok több ve­zető dolgozója. A fő beszámolót Viliam Široký miniszterelnök, a politikai iroda tagja mondotta. Nyolcszáz vezető párt- és mezőgazdasági dolgozó nagy figyelemmel hallgatta Široký elvtárs beszédét és hosszantartó tapssal fejezte ki egyetértését a fa­lusi pártmunka alapelveivel és azzal a eltökéltség­gel, hogy a szocialista szektor döntő fölénybe ke­rüljön a mezőgazdaságban, amint azt a CSKP or­szágos konferenciájának irányelvei meghatározták. V. Široký beszédét vita követte. V. Široký miniszterelnök beszéde a Hradec Králové-i aktíván A CSKP Központi Bizottsága mező­gazdaságunk szövetkezetesítése eddigi fejlődésének elemzéséből kiindulva, ar­ra a következtetésre jutott, hogy a szocialista szektor döntő fölényének elérése a mezőgazdasági termelésben — pártunk tavalyi országos konferen­ciájának irányelvei alapján — feltétle­nül megköveteli a földművesek szövet­kezetbe való megnyerése és új egysé­ges földművesszövetkezetek megalakí­tása ütemének alapvető meggyorsítá­sát. A mezőgazdaság szövetkezetesítése feladatainak elérésével egyrészt meg­oldjuk politikánk alapvető feladatát, a szocializmus felépítését országunkban és egyúttal a mezőgazdasági termelés terjedelmének és ütemének alapvető emelése rendkívül fontos feladatát, amely megköveteli szocialista társadal­munk népgazdaságának egyenletes fejlődését. Olyan időben élünk, mikor a szocialista építés és a termelőerők politikai és ökonomiai általános fejlő­dése elsősorban attól függ, mikor és mennyire sikeresen építünk ki mező­gazdaságunkban nagy hatékonyságú és termelékeny szocialista szövetkezeti mezőgazdasági nagyüzemi termelést a legkorszerűbb technika és a tudomány vívmányainak felhasználásával, a ter­melés és a munka legkorszerűbb meg­szervezésével, nagy munkatermelé­kenységű szövetkezeti nagyüzemi ter­melést és a nagy mennyiségű piaci ter­melést. Pártunk széleskörű harca a gazda­sági fejlődés magas fokú hatékonysá­gáért nem hozhat megfelelő eredmé­nyeket, ha nem vezetjük népgazdasá­gunk széles frontján, a mezőgazdaságot is beleértve. Sőt azt is meg kell mon­dani, hogy mezőgazdaságunk tartalé­kainak kihasználása nélkül egyáltalán nem harcolhatunk sikeresen. Az elért eredményekről tanúskodik végeredményben a társadalmi munka­termelékenység színvonala, az elért nemzeti jövedelem terjedelme és épí­tésünk eddig elért üteme. A társadal­mi munkatermelékenység növekedésé­nek magas fokú üteme az összes tarta­lékok és lehetőségek leghatékonyabb kihasználásával végeredményben ugyancsak azon feladat megoldásának fő részét képezi, hogy mikor sikerül a társadalmi munkatermelékenység ma­gas fokú színvonalával kialakítanunk a szocializmus kapitalizmus feletti végle­ges győzelmének fő feltételét. Amíg a mezőgazdasági termelésben a magántulajdon kistermelési formái megkötik a termelőerők fejlődését, amíg nem szabadítjuk fel a teret, ad­dig a mezőgazdaság mindig jobban le­marad az ipar mögött a munkaterme­lékenység fejlődésében, addig a mező­gazdaság lefelé fogja húzni a munka­termelékenységet az egész társadalmi méretben. Ökonómiai szempontból te­hát feltétlenül széles teret kell enged­ni a termelőerők gyors felszabadítá­sának mezőgazdaságunkban és meg kell szervezni a mezőgazdasági termelést. Két út van a mezőgazdaságban a korszerű technika és a termelés szer­vezése követelményeinek kiegyenlítésé­re: kapitalista és szocialista út. Más út nem létezik. A kapitalista út: a kis- és középpa­rasztgazdaságokat fokozatosan elnyelik a kapitalista nagybirtokok, és a kis- és középparasztok a nagybirtokos nap­számosaivá válnak. Ez a folyamat tör­vényszerű és főleg a második világhá­ború után igen gyorsan folyik az ösz­szes kapitalista országokban, magával hozza a kis- és középparasztok töme­ges tönkremenését, koldusbotra jutá­sukat. Talán legszemlélteiőbben láthat­juk ezt a fejlettebb kapitalista ország — az Amerikai Egyesült Államok — mezőgazdaságában. 1935 óta itt a 4— 12 hektár kiterjedésű mezőgazdasági üzemek 43 százaléka, a 12—14 hektár kiterjedésű mezőgazdasági üzemek 41 százaléka, a 40—73 hektár kiterjedésű üzemek 34 százaléka, a 73—105 hektár kiterjedésű üzemek 9 százaléka szűnt; meg. Ezzel szervben azonban megnő- 1 vekedett a 200—400 hektárig terjedő birtokok száma, mégpedig 15 százalék­kal és a több mint 400 hektáros bir­tokok száma 46 százalékkal növekedett. Ma már ay USA mezőgazdasági földte­rületének kb. kétharmada több mint 100 hektáron felüli nagybirtokot ké­pez. Hasonló folyamat folyik a többi tőkés államokban technikai fejlettségi fokuk­nak megfelelően. Különösen rohamos ez a fejlődési folyamat az utóbbi évek­ben a Német Szövetségi Köztársaság­ban, ahol csupán az 1949—1955 közötti években több mint 70 ezerrel lett ke­vesebb a 2—10 hektár kiterjedésű gaz­daságok száma, amelyeknek földjét nagy kulákgazdaságok vették át. A második út, a szocialista út, a dol­gozó parasztok önkéntes tömörülése mezőgazdasági termelőszövetkezetek­be, ahol a legszélesebb mértékben ér­vényesül a szövetkezeten belüli demok­rácia, ahol a legfelsőbb szerv az egyen­jogú parasztok taggyűlése. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelésnek ez a formája az áilami gép- és trak­torállomásokra támaszkodva teljes mértékben képes érvényesíteni a leg­korszerűbb technikát és munkameg­szervezést, s biztosítja a szövetkezeti parasztoknak a mezőgazdasági munkák magas fokú termelékenységét és kul­túráját és ennek megfelelően a magas életszínvonalat is. Az EFSZ-ek szervezésével oldjuk meg a mi feltételeink között a mező­gazdasági termelés tartós és gyors fej­lesztése biztosításának problémáját, a mezőgazdasági munkák alacsony fokú termelékenységét és a munkák ala­csony fokú qépesítését. Az EFSZ-ek fej­lődése azon feladat megoldásának fő része, hogyan mozgósítsuk a leghaté­konyabban közvetlenül a mezőgazdaság óriási tartalékait az egész népgazdasáq fejlődése hatékonyságának növelésére, hogyan bővítsük az ipar nyersanyag­alapját, hogyan növeljük a közszükség­leti árucikkek termelését, hogyan biz­tosítsuk a lakosság anyagi és kulturá­lis színvonalának további emelkedését. Az EFSZ-eket nem valamilyen dogma miatt építjük, hanem azért, mert ez politikailag és gazdaságilag nélkülöz­hetetlen. Ezért tűzzük ki erőfeszíté­seink fokozásának irányvonalát pártunk fő irányvonala megvalósításának eze­ken a jelenleg legfontosabb szakasza­in. Emellett abban a kedvező hely­zetben vagyunk, hogv ennek az iránv­vonalnak helyességéről nemcsak sza­vakkal, nemcsak elméletileg tudjuk meqgyőzni a parasztokat, hanem ma már a szó szoros értelmében az EFSZ­ek ezreinek példáján mutathatjuk meq a gyakorlati eredményeket, mutatha­tunk rá az EFSZ-ek sokoldalú előnyei­re. nemcsak az egész társadalom szem­oontjából, hanem — és ez különösen fontos — maguknak a kis- és közép­Darasztoknak szempontjából is. abból a szemoontból, honv a szövetkezetek szószerint forradalmi értelemben megváltoztatják egész munkamódsze­rüket, egész életmódjukat, emelik anyagi és kulturális színvonalukat. Ab­ban a kedvező helyzetben vagyunk, hogy szövetkezeti parasztságunk lé­nveges része már saiát taoasztalatai­ból ovőződött meq az EFSZ-ek elő­nyeiről. És ezeket' a taoasztalatokat a szövetkezeti mozgalom fejlesztése ér­dekében véozett további politikai­szervezési munkánkban felhasználhat­juk — és fel is kell használnunk teljes mértékben. Elsősorban az EFSZ-ek osztoznak azokon az eredményeken, amelyeket az utóbbi két évben a mezőgazdasági termi'>s növelésében elértünk és amelyek oly jó hatással voltak egész oazdasígi helyzetünkre és jelentősen hozzájárultak a lakosság életszínvo­nala növeléséhez. Nemcsak arról van szó, hogy EFSZ-eink az aránylag nagy mértékben alkalmazott korszerű gépe­sítés segítségével a növénytermelés­ben és az állattenyésztés egyes muta­tóiban, mint például a tehenek tejho­zamának növelésében, jobb eredmé­nyekit értek el, mint az egyénileg gazdálkodó földművesek. Két év alatt a Központi Bizottság 1955 júniusi határozata óta, amikor is a párt fokozta az EFSZ-ek továbbfejlesztésére irá­nyuló erőfeszítésait, a III. és IV. típusú szövetkezetek száma csaknem 2069-cel gyarapodott, vagyis csaknem 32 száza­lékkal és a közösen megművelt mező­gazdasági terület 438 ezer hektárral, vagyis 25 százalékkal bővült. Ez pár­tunknak kétségtelenül nagy sikere. A második ötéves terv feladatainak teljesítése megköveteli, hogy a mező­gazdaság szövetkezeti átépítésében az országos konferencia által kitűzött fel­adatok lényeges részét már az iden és a jövő évben teljesítsük abból az egy­szerű okból, mert az 1959-ben és 1960­ban alapított szövetkezetek termelé­sükkel már nehezen járulhatnak hozzá a második ötéves terv mezőgazdasági tervfeladatainak teljesítéséhez. Ezért a párt kitűzte azt az irányvo­nalat, hogy döntő mértékben fokozn kell érőfeszítéseinket a mezőqazdas'ig szövetkezeti átépítésének szakaszán, főleg a köztársaság elmaradozó kerü­leteiben. A júliusi eredményeket pártunk Központi Bizottsága nagy sikerként értékeli, amely annál nagyobb, mert az intenzív aratási munkák idején érték el, amit a múlt években az EFSZ-ek alakításának kevésbé alkal­mas időszakénak tartottak. Az EFSZ­ek alakításában elért júliusi eredmé­nyek következtében a mezőgazdasági földek országos területében a szocia­lista szektor részaránya a köztársa­ságban már meghaladta az 50 száza­lékot és sikeresen tovább növekedik. Minden egyes nap újabb örömteli és buzdító híreket hoz arról, hogy az EFSZ-ek fejlődése hatalmas társadal­mi mozgalommá válik, amelyben az új győz a régi felett, olyan mozga­lommá, amely kifejezésteljesen rá­nyomja pecsétjét a szocialista or­szágépítés jelenlegi időszakára. A jú­liusi eredmények ígéretteljesek és egyben kötelezők a jövőre; arra kö­teleznek, hogy ne térjünk le a meg­kezdett útról és hazánkban a szo­cializmus ügyét végső győzelemre vi­gyük. A júliusban elért ígéretteljes ered­ményekkel semmiképpen sem szabad megelégednünk. A legkevésbé sem szabad lebecsülnünk a mezőgazdaság szövetkezeti átépítése további mun­kájának egész bonyolultságát és ne­hézségét. E sikereknek arra kell késztetniök bennünket, hogy a fel­adatok másik felét ne csak lényege­sen rövidebb idő alatt valósítsuk meg, mint az első felét, hanem e felada­tokat mindazon számtalan tapaszta­latok felhasználása alapján valósít­suk meg, amelyeket az eddigi mun­kánk folyamán nyertünk, úgyhogy a feladatok második felét lényeges hibák nélkül • teljesítsük. A mezőgazdaság szocialista átépí­tése feladatainak biztosításánál egy pillanatra sem szabad szem elől té­vesztenünk, hogy ez a feladat a leg­szorosabban összefügg a mezőgaz­dasági termelés növelésével, az irány­elveknek e téren való teljesítésével. A szövetkezeti tagok és az egyéni­leg gazdálkodó parasztok az elmúlt két évben a párt és a kormány hatékony és nagyméretű segítségévél egészben véve jó eredményeket ér­tek el a mezőgazdasági termelés nö­velésében. Az 1955-ös évhez viszo­nyítva a múlt évben is tovább emel­kedtek a gabona, burgonya és olajos­növények átlagos hektárhozamai, valamint .jelentősen fokozódott az állattenyésztési termelés, elsősorban a hústermelés. Különösen jelentős az, hogy az EFSZ-ek lényegesen magasabb fokú munkatermelékenységet érnek el és a kistermelési szektor feletti ezen előnyüket évről évre növelik. Ez ala­csonyabb termelési költségekhez, va­(Folvtatás a 2 oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents