Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-09 / 220. szám, péntek

Világ proletárfai, egyesüljetek l UJSZO 3ZLÓVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA XÍ57. augusztus 9. péntek. 30 fillér X. évfolyam, 220. szám, Csukjuk be az ajtót a maradi gazdálkodás után Aki gyorsan messzire akar jutni, az a személyvonat helyett a gyorsvonatot vagy a repülőgépet választja, de semmi esetre sem megy gyalog vagy kerékpáron. Ugyanúgy az a dolgozó paraszt, aki többet és olcsóbban akar termelni, igyekszik gyorsabban elérni a magasabb életszínvonalat, a mezőgazdasági nagytermelést választja. Szakít a maradi gazdálkodással és a vele járó nagyobb munkaterhekkel, s a gépekre hárítja a munka nehezebb részét. Belátja, hogy mezőgazdaságunknak meg kell szabadulnia attól, ami visszafelé húzza — az egyhelyben topogó, szűkmarkú kistermeléstől — és arra az útra kell térnie, amely a bőséghez vezet. Ezt követeli a rohamos fejlődés, igényeinknek állandó növekedése. Pártunk nagy horderejű határozatai újból és újból a mezőgazdaság felé fordították a figyelmet és világosan kifejezésre juttatták, hogy a mezőgazdasági termelés állandó növelése csakis a szövetkezeti nagytermelés útján lehetséges. A párt dokumentumai megmozgatták a tespedés állóvizeit, s arra késztették a dolgozó parasztok tömegeit, hogy behatóan foglalkozzanak a szövetkezeti gondolattal s még jobban megbarátkozzanak vele. Ennek az lett az eredménye, hogy az év elejétől július végéig ezer szövetkezet alakult az országban és azóta is új szövetkezetek létesültek mindenfelé, a meglevő szövetkezetekbe pedig a dolgozó parasztok ezrei léptek be. Szlovákiában is szinte naponta röppen szárnyon a hír egy-egy új szövetkezet megalakításáról, a meglevők taglétszámának bővítéséről. A dolgozó parasztok nagy érdeklődése a mezőgazdasági termelés új formája iránt azonban felveti a kérdést, vajon mindenütt megtettünk-e mindent, hogy ez az érdeklődés ne lankadjon, de konkrét formát öltsön a szövetkezet megalakításával vagy a szövetkezetbe való belépéssel? Meg kell mondani, hogy még sok járásban nagyon sokkal maradtak adósak. Hogy akarják teljesíteni a párt járási konferenciáinak határozatait, például a füleki, ipolysági, lévai, érsekújvári, párkányi és más járásokban, mikor a feladatnak — amely ezer és ezer hektárnyi földterület szövetkezetbe való beszerzését és a dolgozó parasztok ezreinek megnyerését tűzte ki a járásokban dolgozó s a falvakon élő kommunisták elé —, csak elenyésző töredékét teljesítették eddig? Ugyanakkor a dimbes-dombos bánovcei járásban a napokban már a nyolcadik szövetkezetet alakították meg a dolgozó parasztok. A trnavai járásban 3, a korponai járásban 5 többségi, sőt olyan szövetkezeteket hoztak létre, amelyekbe beléptek a falu összes dolgozó parasztjai. Sok helyen azzal magyarázzák a lemaradást, a kedvezőtlen időjárás arra késztette őket, hogy minden figyelmet a termés betakarítására fordítsanak. Az helyes, hogy szívükön viselték a termés sorsát, de ezek a gondok nem kerülték el azokat a járásokat sem, ahol átütő sikereket értek el a szövetkezetek alakításában. Ezekben a járásokban nem választották külön az aratást a szövetkezetek továbbfejlesztésének kérdésétől, éppen ellenkezőleg, kihasználták és kihasználják a sorra kínálkozó érveket, a szövetkezetesek által elért t\rmelési eredményeket, a közös munka erejének bizonyítékait és nem utolsó sorban a legjobb időszakot a szövetkezet megalakítására. Ez annyit jelent, hogy a dolgozó parasztok szakítva a kistermeléssel, az őszi munkák során már együtt rakják le a jövő évi termés alapjait a szövetkezetesekkel. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a felvilágosító munka szüntelenül folyjék falvainkon A párt járási bizottságának munkájáról az eredmények állítják ki a bizonyítványt, s az eredmények még attól függnek, hogyan készültek fel egyes helyeken a feladatokra. Nem elég kijelölni csupán a felvilágosító csoportok tagjait s azután útjukra ereszteni őket, de ügyelni kell a csoportok összeállítására, hogy olyan emberek menjenek a falura, akik a dolgozó parasztok kérdéseire világos feleleteket tudnak ac i. Hiszen, ha szem előtt tartjuk a fő célt, megnyerni minden középparasztot a szövetkezeti gazdálkodás számára, úgy készüljünk fel, hogy el tudjuk oszlatni azokat a kétségeket, amelyek vonakodásra késztetik őket a szövetkezettel szemben. Legyen a felvilágosítók csoportjában olyan ember, aki jól ismeri a szövetkezeti mintaalapszabályzatot, meg tudja magyarázni a szövetkezeti belső demokrácia jelentőségét, felvilágosítást adhat a beruházási kölcsönökről s visszafizetésükről. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a dolgozó parasztok szívesen meghallgatják a szövetkezeteseket, akik gyakorlatból ismerik már a közös gazdálkodás előnyeit. Jó, ha a szövetkezeti tag felesége elbeszélget a dolgozó paraszt feleségével és élőszóval mondja el, milyen munkatehertől szabadította meg a szövetkezet. A felvilágosítók között legyenek ott a párt- és járási bizottságok tagjai, dolgozói, a JNB-ok dolgozói és a HNB tagjai, tehát olyan emberek, akik a szövetkezet megalakítása után is állandó kapcsolatot tartanak fenn a szövetkezetesekkel. Az agitációnak mindig á konkrét helyzetből kell kiindulnia. Sokat segítenek a felvilágosítóknak azoknak a falvaknak gazdasági elemzései, ahol a szövetkezet megalakítására igyekeznek. Konkrét példákból kiindulva kell megmagyarázni a dolgozó parasztoknak, mit veszítenek és mit veszít a köz, ha továbbra is a kistermeléssel pepecselnek, s egyben fel kell tárni a lehetőségeket, amelyek a közös gazdálkodás létesítése után a jobb életmódhoz vezetik a falu népét. A párt útmutatása alapján ä dolgozó parasztok nagy része már élvezi a szövetkezeti nagyüzemi termelés előnyeit, s hozzájárul ahhoz, hogy az ország gazdagabb legyen mezőgazdasági termékekben s hozzájárul a maga és családja életszínvonalának emeléséhez. Minden kommunistának a járáson, a falun arra kell törekednie, minél hamarább, minden dolgozó paraszt csukja be a kaput a maradi kistermelés után s a nagyüzemi termelés útjára lépjen. Természetesen maguknak a falun élő kommunistáknak az elsők között kell aláírniok a belépési nyilatkozatot. Jó példával ragadják magukkal a pártonkívüli dolgozó parasztokat a mezőgazdasági termelés további fokozására, a szövetkezetek bővítésére és megszilárdítására. Közlemény a kormány üléséről Jobban kell gazdálkodnunk az üzemekben • Nagy lehetőségek az állattenyésztés hasznosságának növelésében A kormány augusztus 7-i ülésén megtárgyalta a minisztériumok 1956. évi gazdasági eredményeinek pénzügyi kiegyenlítéséről szóló jelentést. 1956-ban tovább növekedett az ipari és mezőgazdasági termelés, a népgazdaság fejlesztésének ütemét azonban gátolták azok a fogyatékosságok, melyek elsősorban a minőségi mutatók romlásában nyilvánultak meg. Az üzemen belüli önálló elszámolás alapján dolgozó vállalatok a tervezett pénzjövedelmet 102,5 százalékra, a tervezett pénzkiadásokat 120 százalékra teljesítették. Bár a pénzkiadások tervének túllépését gazdaságilag jelentős mértékben megindokolták a vállalatok saját forgóeszközeinek emelésével, mindemellett látni kell azon komoly fogyatékosságokat is, amelyek a tervezett termelési költségek — főleg az anyagköltségek — túllépésében, az év folyamán a terv egyenlőtlen teljesítésében, a terv rossz szétírásában az egyes vállalatokra és egyes negyedévekre és végül a tervfeladatok enyhítésére irányuló általános törekvésben nyilvánultak meg. Ezek a tények voltak a nyereségterv nem teljesítésének vagyis* a tervezett veszteségek túllépésének fő okai az egyes vállalatoknál. Nem teljesítették a tervezett bevételt, illetve túllépték a tervezett veszteséget főleg a Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium, a Kohóipari és Ércbányaügyi Minisztérium, az Építészeti, Belkereskedelmi és Nehézgépipari Minisztérium vállalatai. A helyi gazdálkodás vállalatai 92,4 százalékra teljesítették a nyereségi tervet és 103,8 százalékra teljesítették, illetve túllépték a tervbevett veszteséget. A helyi gazdálkodás vállalatainak tervezett nyereségét mindenekelőtt a gazdasági és igazgatási rezsiköltségek túllépése, az alapvető munkaeszközök karbantartási és javítási összegének, a rezsi-dolgozók béreinek és a nem termelési költségek túllépése miatt nem teljesítették. A tervezett veszteség túlnyomó része a lakásgazdálkodásnál mutatkozik. • A fcaszontermelés fejlődése (a veszteséggel való kompenzáció után) ugyan 1957-ben az 1956. évhez viszonyítva általában jobbnak mutatkozik, azonban a feladatok szétírása és teljesítése még mindig nem felel meg népgazdaságunk szükségleteinek. Elsősorban azzal kell törődni, hogy ne kerüljön sor az év végén a költségek áttolására és ezzel az egyes negyedévek gazdálkodása tényleges eredményeinek leplezésére. Egyik fő feladat az anyaggazdálkodás megjavítása, hogy alapvetően csökkenjenek az anyagkiadások. * * * A kormány foglalkozott a mezőgazdasági termelés követelésével, és néhány részintézkedést tett a takarmánytermelés növelésére, a szarvasmarhaállomány fejlesztésére és a növényvédelem megjavítására. Megtárgyalta a tarlótakarmányok vetésének eddigi lefolyását és a jelenlegi helyzetet és nem találta kielégítőnek. Az egységes földművesszövetkezetek, az állami gazdaságok és az egyénileg gazdálkodó földművesek a takarmányok második kaszálásának és a másodvetések jó begyűjtésére támaszkodnak. Az első kaszálás utáni kismennyiségű takarmány begyűjtésére való tekintettel azonban feltétlenül ki kell használni minden lehetőséget az elegendő mennyiségű takarmány biztosítására. Ezért a kormány meghagyta az összes kerületi nemzeti bizottsági tanácsoknak, hogy teljes mértékben biztosítsák a tarlótakarmányok vetésének feladatát oly módon, amint a Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium meghatározta. A kerületi nemzeti bizottságok tanácsai biztosítsák az összes járásokban a tarlótakarmány eddigi vetésének felülvizsgálását és tegyék meg a szükséges intézkedéseket a feladat teljesítésére, sőt a helyi lehetőségek és viszonyok alapján a túlteljesítésre, hogy így biztosítsák a lehető legnagyobb menynyiségű takarmányt. A kormány foglalkozott továbbá a szarvasmarhaállomány nevelésével, miután az eddig megvalósított számos intézkedés nem hozott alapvető fordulatot, bár elértek részsikereket. Nem értek el kellő eredményt a szarvasmarhaállomány megjavításánál az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban. A szarvasmarhanevelés jelenlegi irányzata nem felel meg teljesen a mezőgazdasági nagyüzemi termelés szükségleteinek, amely a szarvasmarhatenyészet specializálását követeli meg külön tejtermelésre, külön hizlalásra. A szarvasmarhaállomány egészségi állapota sem kielégítő. Elhanyagolják az üszőborjúk nevelését. (Folytatás a 2. oldalon) Első lépések egy új szövetkezetben Szép eredményeket értek el a trhovištei szövetkezetben az idén, pedig csak nemrégen kezdtek közösen gazdálkodni. Az év elején 2

i kis- és középparaszt határozta el magát a kollektív gazdálkodásra. Még csak egy fél éve dolgoznak, máris van mivel dicsekedniük. főleg az állattartásban érnek el sikereket. 35 tehenük van, amelyek naponta 130 liter tejet adnak. Rendbe hozták a sertésistállót ,is, amelyben 150 sertést gondoznak. Gondosan etetik állataikat és a tisztaságra is nagy súlyt helyeznek. Ennek köszönhetik, hogy napi 30—35 dkg a súlygyarapodás a sertéseknél. Ravasszal idejében vetettek, szép és gazdag az idei termésük. Minden tag rendszeresen megkapja előlegét, s a szorgalmas szövetkezeti tagok jövedelme több mint ezer koronára megy föl egy hónapban. A munkaegység értékét 18 koronában állapították meg, amely összeget — ahogy az a fentiekből megállapítható — el is érik. (Tudósítónktól) A ligetfalusi EFSZ tagjai ez ideig 158 százalékra teljesítették gabonabeadási feladatukat, amelyet még egy vagon gabona eladásával akarnak tetézni. Ebből az alkalomból a szövetkezet vezetősége és tagjai küldöttséget menesztettek a párt Központi Bizottságára és Karol Bacílek elvtársnak, a párt első titkárának érett gabonából művészileg elkészített aratási koszorút nyújtottak át — mint az aratási munkák befejezésének szimbólumát. Bacílek elvtárs szívélyesen elbeszélgetett a küldöttség tagjaival és sok sikert kívánt szövetkezetük továbbfejlődéséhez és a termelés növeléséhez, (Foto: Teslik—ČTK) 1145 tanuló választotta a bányászhivatást E napokban döntenek a fiatalok arról, milyen hivatást választanak. Az új tanév elején több ezer végzett növendék foglalja el helyét a gépek mellett, a műhelyekben, laboratóriumokban és más munkahelyeken, hogy a tanulás befejezése után szakképzett dolgozókká legyenek az építészetben, vegyiiparban, bányászatban és másutt. A bányászképző tanintézetekbe már csupán 76 növendék hiányzik, miután a kiválogató megbeszélések után 1145 végzett iskolai növendék kitartott a bányászhivatás mellett. Az építészet tanintézetei és az üzemi tanonciskolák még 84 növendéket vehetnek fel, hogy betartsák a tervezett 2002 létszámot. A vegyiipari tanintézetekbe már 19ceľ túllépték a tervezett létszámot, úgyhogy a jövő iskolaévben 254 tanuló fogja látogatni ezeket az intézeteket. Az Állami Munkaerőtartalékok szakintézeteiben és. az üzemi tanonciskolákban a 11. osztályos középiskolák végzett növendékeit is felveszik. Az alapfokú iskolákat végzett növendékek közül sokan választották a mezőgazdasági munkát. Július végéig' 8755 tanuló jelentkezett a munkahelyekre. A Szlovákiai Nemzeti Bizottságok mezőgazdasági és munkaerőügyi osztályai még 6745 növendéknek biztosíthatnak munkahelyet a mezőgazdaságban. Újabb munkaerők a bányákba A Banská Bystrica-i kerületben a szervezett munkaerőtoborzás a bányákba az utóbbi hónapokban jelentősen lemaradt. A Breznói Járási Nemzeti Bizottság kezdeményezésének köszönhetően, a kerület összes járási nemzeti bizottságait versenyre hívták ki a toborzási feladatok teljesítésére és túlteljesítésére, és ezzel ismét megjavították a helyzetet. Már az összes járási nemzeti bizottság bekapcsolódott a versenybe. Eddig a szervezett toborzás terén á breznói járás a legjobb, ahonnan júliusban öt dolgozó helyett 15 dolgozót küldtek az ostrava-karvinái bányakörzetbe, Két műszakban dolgoznak a bratislavai kerület TRAKTOROSAI Traktorállomásaink dolgozói a bratislavai kerületben is fokozzák igyekezetüket a termésbetakarítás gyors elvégzéséért. Két nap alatt 3668 hektár gabona termését ka( i szálták le és 1092 cséplőgéppel, valamint 309 kombájnnal több, mint 1250 vagon gabonát csépeltek ki. Az aratás és a cséplés mellett nagy gondot fordítanak a tarlószántás folytatására is, ahová 293 lánctalpas traktor a nappali és 53 az éjjeli műszakban mintegy 4000 hektáron végezte el a tarlóbuktatást. A szalma összehúzása ugyancsak jól halad. Hatmillió koronával több a bevétel, mint a múlt évben a Banská Bystrica-i kerület szövetkezeteiben A Banská Bystrica-i kerölet EFSZ-i értékelték félévig elért gazdasági eredményeiket. A termelési igyekezet igen szép eredményeket hozott a szövetkezet tagjai számára, mert 85 874 000 korona a bevétel. A múlt év ugyanezerf időszakához viszonyítva ez az összeg 16 394 000 koronával .több. Túllépték a jövedelmüket is, ahol hatmillió többlettel zárták az első félévet. Ezt a szép eredményt igen kedvezően befolyásolta a szövetkezetek tagjainak hatalmas kezdeményezése és a termelés fokozására tett kötelezettségvállalások teljesítése. Az egész kerületben csaknem 358 EFSZ csak az állattenyésztésben tett 1134 kollektív és 557 egyéni kötelezettségvállalása 73 millió koronát tett ki, amelynek jelentős részét már teljesítették. A szövetkezetek pénzügyi terveinek félévi mérlege kezességet nyújt csaknem negyed milliárd koronának megfelelően az egész évi tervezett bevételek biztosítására.