Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-08 / 219. szám, csütörtök

ôgjp mhagjjÁi kljilr{ábaíi írta: Y. SZTRUJEV és G. SZINYELNYIKOV Akkor ESTE a Malája Andronov­szkaja utca, Moszk­va délkeleti részé­nek egyik csendes utcácskája szokat­lanul megelevene­dett. A ruhagyár vakító fényárban úszó klubhelyiségé­nek épülete körül sok fiatal gyűlt össze. A járda szé­lén autók álltak, a bejárat magaslatán a klub fuvószene­kara telepedett le. Karmesterük An­tonín Choleva volt. Mindnyájan türel­metlen várakozással tekintettek az ut­cácska vége felé ... Gyermekek futottak lélekszakadva: — Jönnek! Jönnek! A karmester felemelte pálcáját és a zenekar rákezdett Mendelssohn nász­indulójára. A bejárat lépcsőfokain las­san igyekezett felfelé egy ősz, öreg ember, karján galambőszhajú élettár­sával. A négyes számú ruhagyár munkás­klubjában aznap este Pjotr Fomicsev­nak, a gyár főgépészének aranylako­dalmát ünnepelték. Ötven éve ül együtt Fomicsev feleségével, Varvara Vaszil­jevnával. Két fiút neveltek fel, akik apjuk hivatását követték. Fomicsevék fél évszázadon át munkában eltöltött élete követendő példa az üzem ifjúsága számára. Ezért határozta el a klub, hogy fényesen megünnepli ezt a nagy évfordulót... A klub nézőterének színpadát bájo­san rendezték el ez alkalommal: Pu­hafa bútor, szőnyegek, virágos vá­zák ... A gyár munkásai, a fiatalok és a gyermekek, a középkorú nemzedék képviselői, s végül az öregek, az ün­neplő munkacsoport kortársai forrón üdvözölték a jubilánsokat. Fomicsevék sok értékes ajándékot, bútorkészletet, órát, szervízt, kristályvázákat kaptak, nem is szólva a sok virágcsokorról, pezsgőről, tortáról... A Szakszervezetek Központi Bizott­ságától két díjtalan beutalást kaptak egy kaukázusi partmenti szanatórium­ba'. AZNAP ESTE SOKÁIG harsogott a klubban a zenekar, sokáig keringtek a táncoló párok, ünnepi pohárköszöntők hangzottak el. Ez az este e""ike volt a 4-es számú ruhagyár rendezéseinek. A klubot Piotr Szmirnovról az 1917-ben a ba­rikádokon hősi halált halt ruhagyári munkásról nevezték el. A 4-es számú ruhagyár nem nagy vállalat. Körülbelül ezer ijiunkást, túl­nyomóan nőket foglalkozhat. A gyár gyermekfelsőrühákat készít. A gyár­ja®. A Szmirnov-ruhagyár klubjának énekkara. ban alacsony méretei és szerény klub­helyisége ellenére érdekes mindennapi munka folyik. Rozalija Gurejevának, a klub igazgatójának és az aktívának jó munkája igazi kultúrotthonná vará­zsolta a klubhelyiséget. A munkások és a gyár alkalmazottai naponta össze-' már szokássá vált — mondja Rozálija Gurejeva. Az esteknek rendszerint nagy sikerük van. Nemrégen például Ne kerülje el figyelmét elnevezéssel rendeztünk estet. Szatíraest volt, me­lyen bíráltuk a különféle hibákat. A komszomolisták bejárták a gyár összes műhelyeit és az internátusokat, hogy konkrét anyagot gyűjtsenek az est megrendezéséhez. A klub képző­művészei számos karikatúrát rajzoltak. A színjátszókör az összegyűjtött anyag alapján írt néhány szatirikus jelenetet mutatott be... Jókedv és humor uralkodott a klubhelyiség minden, zu­gában ... Lehet, hogy itt-ott valaki meg is sértődött, de ... neki is és kö­zös üayünknek is csak hasznára vált a kritika. A 18 tagból álló színjátszókor inten­zív munkát fejt ki a klubban. Állan­dóan kiveszi részét a kultúrestekből. A népi hangszerekből álló zenekarnak 25 tagja van. A lányok énekkara a kör­zeti pályázaton megszerezte az első helyet. A klub két tánccsoporttal, gyermek és felnőtt tánccsoporttal is A ruhagyár fúvószenekara próba közben. Vezényel Antonín Choleva. gyűlnek benne, hogy itt töltsék sza­bad idejüket. Részt vesznek a külön­féle körök munkájában, megtekintik a műkedvelő kollektívák fellépéseit, filmelőadásokra járnak, ismeretter­jesztő előadásokat hallgatnak, olvasó­konferenciákon vesznek részt. A klub­nak 12 ezer kötetet számláló saját könyvtára van. A klub látogatói ezen­kívül örömmel töltik idejüket külön­féle esték látogatásával. — Az ilyen estek rendezése nálunk A Duna partján születtem én e bűvös, tükörsima tájon, hol alkonyatkor — mint dajka ölén ring a táj végtelenbe szállón. Csillagok gyúlnak a Dunában, ha lopva közeleg az este és sirályok szállnak a homályban kutatva, nyugalmat nem lelve. Bús érckürt hangja búg keseregve s némán bólogatnák a fűzek, ha hajó indul messze, messze — ez az utolsó üzenet. Dús kalászt cirógat a vén nap, ha álmosan reggel széttekint; Várromok, máló sziklafalak romantikája itt büszkén nem int, de messze ellátni a tájba, mely titkokat nem rejteget: van sok szép egyszerű virága s eltévedni benne nem lehet. Déltájban, ha minden mozdulatlan a volt világ jár még ide vissza: gémes kút csikordul, mint rossz dallam és a ménes a hűs vizet issza. Nem messze meg a betont keverik s felharsan gyors autók dudája; — a jelen és a múlt keveredik itt egy furcsa — szép harmóniába. { KOMLÖS1 LAJOS. rendelkezik. A klub fúvószenekara nagy hírnévnek örvend. Már több mint 10 éve a cseh származású Antonín Choleva karmester vezeti, aki az első imperialista háború után maradt Oroszországban. Megnősült Itt szüle­tett Tatjána nevű lánya, aki elvégezte a műszaki főiskolát és most az egyik tervező iroda mérnöke. Choleva életé­nek legutóbbi 20 évét fúvószenekarok vezetésének szentelte. A Szmirnov-klub fúvószenakara fő­városi viszonylatban megszerezte az egyik első helyet, a körzetben pedig párját ritkítja. CHOLEVA 1956-BAN LÁNYÁVAL EGYÜTT hazalátogatott Ostravába, ahol rokonai és régi barátai ünnepélyesen fogadták. Volt katonatársai, akik szin tén zenészek, kevéstagú zenekart ál­lítottak össze, melv kedvenc nemzeti zeneszerzeményeket adott elő a ven­dég tiszteletére... A szovjet főváros fiataísáaa méltán felkészült a hatodik Világifjúsáqi Ta­lálkozóra. A Szmirnov-klub műkedve­lő köreinek résztvevői is készültek e naay eseménvre. A lánvok énekkara Osztrovszkii Fesztiváldalával lépett fel, továbbá számos dalt énekelt el más nemzetek nyelvén. A fúvószenekar Wagner: Tanwhäuser című operájának nyitányával és Csaj kovszkij Hattvúk tava című balettjé nek egyes részleteivel készült fel a VIT-re. A koreográfiai kör taqjai a fesztiválon bemutatják az Ukrán és Moldva Táncszvitet. Méq a fesztivál megnyitása előtt .Repüljetek qalambok, repüljetek" lírai elnevezéssel ünnepi estet rendeztek a klubban. Erre az alkalomra ünnepi díszbe öltöztették a klub helyiségét: fesztiváli jelképek, viráqfüzérek, az enves orszáook zászlai, fehér qalamb­fiqurák díszítették a termet. Az esten sok külföldi vendéq vett részt, akik a moszkvai főiskolákon folytatnak tanul­mányokat. Voltak itt lengyelek, cse­hek, szlovákok, románok, albánok, né metek... ők is részt vettek a társas iátékokban és táncokban, szovjet és hazai dalokat énekeltek. A SZMIRNOV-KLUB az Autógyár, a Metrosztroj, a Kaucsukqyár, a vasuta­sok, a villamosok alkalmazottainak óriási kultúrpalotáihoz viszonyítva hét köznapi szerény intézmény, amilyenből Moszkvában sok száz van. De minden­nap oyümölcsöző munka folyik benne, mely nemcsak a ovár munkásainak és ~:kalmazottainak, hanem a szomszéd •árosneovedek lakóinak kulturális fej­lődését is elősegíti. Tavasz a Zarjecsnaja utcában F. Mirowev rendező Tavasz a Zarjecsnaja utcában most bemutatott filmjében az eddigi szo­kott témáktól eltérően a szovjet ember közös­ségi életének mély lelki problémáihoz nyúl. A nagyok jellemének ki­alakulásáról szól a dol­gozók egyik esti iskolá­jának hátterében... Fő hőse egy ambició­zus tanítónő, aki egy gyártelep közelében a dolgozók esti iskolájá­ban az orosz nyelvet ta­nítja. Mint nevelő óriási nehézségekbe ütközik, negatív, hősök egész hada veszi körül, szinte naponta csorbát ejtenek Két asszony férje Luciano Emmer a ren­dezője annak az olasz filmnek, amelyben Gio­vanna Ralli, az ismert olasz filmszínésznő is­mét remekel alakítá­sával. Ezúttal ő a szen­vedő alany ... A történet hőse a Kalodont fogkrémgyár rokonszenves megjele­nésű ügynöke, akit meglepetésszerűen bigá­miával vádolnak. Nagy bonyodalom tá­mad. A felesége (G. Ralli) kétségbeesésében már öngyilkosságot em­leget. Családja összeül és kitagadja a férjet, Mario De Santist, aki vizsgálati fogságban ül. Az olaszokat találóan jellemző szenvedélyes jelenetekben, visszás helyezetekben különös figurákkal ismerkedünk meg: a pózoló, de csaló prókátortól kezdve Ma­rio rabtársáig. A hely­zet végül megoldódik, tekintélyén. A film tör­ténete megmutatja, ho­gyan találta meg a ta­nítónő az utat a kollek­tíva szívéhez, viszont azt is, hogyan járnak pórul az intrikusok, akik magukkal rántottak sok becsületes szándékú jó dolgozót és „iszompajti­sággal" elvonták őket tanulmányaiktól. N. Ivanova tanítónő alakítása kedves. A töb­bi szereplők a szoviet társadalom, a termelő­élet mindennapi kérges kezű dolgozóit szemé­lyesítik meg a maguk nyíltságában, és közvet­lenségében. mert Mario rabtár­sa kiszabadulva megta­lálja azt a Mario De Santist (még születésük időpontja és helye is egyezett), aki évekkel azelőtt katonakorában valóban házasságot kö­tött az idegbeteg, s most hitvesi jogát ér­vényesíteni kívánó fia­talasszonnyal, majd megszökött az ifjú hit­ves elől. Emmer filmje kacag­tató vígjáték. A filmme­se tele van szőve ba­nálisabbnál banálisabb je­lenetekkel, helyzetek­kel, ezek meg csak fo-' kozzák a komikumot. Eszmei tartalom tekin­tetében a film szegé­nyes, nincs társadalmi mondanivalója, — s ez ront a különben kitűnő jellemalakításokban, !je­lenetekben bővelkedő film értékén. •—L—< A Leningrádi Állami Nyilvános Szal­tükov Scsedrin Könyvtárban megta­lálták Haydn L'incontro improviso cí­mű operájának kéziratát. (Haydn művét első ízben 1775-ben adták elő). Most említett operájának egyes mo­tívumai szolgáltak Mozart Szöktetés a szerájból c. operájához. A szlovák hírlapok bibliográfiáját most fejezik be a szlovák tudományos könyvtárak. Az első kötetet, melynek címe A Szlovák Hírlanok és Folyóira­tok Bibliográfiája 1918-ig, a kassai Állami Tudományos Könyvtár szer­kesztette. Ugyanez a könyvtár készí­ti az 1918-ig Szlovákia területén meg­jelent idegen nyelvű hírlapok és folyó­iratok bibliográfiáját is. A Gorkij irodalmi múzeum dolgozói a moszkvai és leningrádi levéltárakban több mint 1000 új dokumentumot ta­láltak Gorkij munkásságára vonatko­zóan. Négy Heine-levelet találtak nemréq az Állami Nyilvános Szaltükov,Scsed­rin Könyvtár kéziratosztályán. A leve­velek címzettjei: Theofil Gautier fran­cia költő és művészettörténész, Liszt Ferenc zeneszerző, Escudier zenekriti­kus és egy francia kiadó. Eddig is­meretlen Heine-kéziratokat találtak a leningrádi Orosz Irodalmi Intézetben is. A leveleket a leningrádi egyetem eqyik folyóiratában adták közre. Szlovákia Enciklopédiája (Encyklo­pédia Slovenska) címen három kötetes lexikont ad ki a Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatala és az Osveta könyvkiadó. Az új Enciklopédia a Szlovák Tudományos Akadémia közre­működésével készül. Betűrendben fel­öleli Szlovákia természeti viszonyait, qazdasí'gi, társadalmi, kulturális és művészeti életét; a múltban és a je­lenben. A munka elkészítését három évre tervezik. A rendszeres munka 1958-ban fog megindulni. A Román Állami Könyvkiadó elő­készíti a „XX. század'" című irodalmi gyűjteményt, amelybon bemutatják a jelenkori legkiválóbb írók legkitűnőbb írásait. A lengyel irodalom klasszikusainak müveit milliós példányszámokban ad­iák ki. Boleslaw Prus írásait az el­múlt 10 év alatt 5 255 000 példányban, Zaromski kpnyveit 2 millió 677 000 kötetben. Sienkiewicz regényeit együt­tesen 2 307 000 példányban adták' köz­re. Ugyanezen idő alatt Mickiewicz alkotásai 4 431 000 kötetben jelentek meg. A lengyel olvasók igen sok kül­földi szerzőt olvasnak: az elmúlt 10 év alatt majdnem 9000 mű jelent meg fordításban. Gorkij könyveit 1 560 000 példányban, Dickens írásait 1 211 000 példányban, Balzac regényeit majd­nem 1 000 000 kötetben adták ki. Az egyik nagy szovjet irodalmi fo­lyóirat az elmúlt évek három legsike­resebb könyve között említi Halldor Kiljan Laxness, Nobel-díjas izlandi íió Land till salu (Eladó ország) cí­mű regényét, amely Izland amerikai infiltrációjával, az izlandi nép igazi hangulatával és az Izlandi Kommunista Párt harcával foolalkozik. A Nobel-dí­jas izlandi író könyve magyar nyel­ven is megjelenik a budapesti Mag­vető kiadásában. A Világirodalom lírikusainak anto­lógiája jelenik meq rövidesen a zág­rábi Kultúra kiadónál. A kötet szer­kesztési munkája három teljes évet vett igénybe; több mint 2100 negy­venet országból származó verset tar­talmaz. AZ NDK írószövetséqének küldöttei Berlinben tartották ez évi kongresszu­sukat. A kongresszuson részt vevő né­met írók "hangsúlyozták, hogy küzde­nek az irodalom nemzetközi színvo­naláért és hozzá akarnak járulni az emberek normális megváltozásához a szocializmus szellemében. Ultramodern könyvtár tervét dol­qozták ki Angliában. A könyvtár ka­talógusainak és jegyzékeinek szöve­qét magnetofonszalagra vennék fel és elektromos lehallqatókészülékek se­qítséaével használnák. Fordítóqépek alkalmazását is tervezik, amelyek kü­lönböző nyelveken „tudnak", például oroszul és kínaiul. A Brit Könyvtár­egyesület eqyik összejövetelét a ter­vezet tanulmányozásának szentelj

Next

/
Thumbnails
Contents