Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-07 / 218. szám, szerda

Jelenlés a népgazdaság 1957 első félévi fejlődéséről I. Ipar ÍFolytatás az L oldalról) Az ipari termelés bruttó-tervét 1957 első felében 102,6 százalékra teljesítettük. Az egyes minisztériumok a következőképpen teljesítették a bruttótermelés tervét: Minisztérium: 1957. első félévi tervteljesítés: 104 tüzelőanyag ebből: kőszénfejtés 99,8 barnaszénfejtés 105 energetikaügyi 99,3 kohóipar- és ércbányaügyi 103 vegyiipari 102 nehézgépipari 100,4 finomgépipari 101 gépkocsi és mezőgazdasági gépipari 101 építészeti 105 közszükségleti cikkek 103 élelmiszeripari és mezőgazdasági terménybegyűjtési 103 a többi minisztériumok és köz- \ ponti szervek iparvállalatai 106 helyi ipar 106 szövetkezeti ipar 105 'A bruttótermelés 1956 első feléhez viszonyítva 9,5 százalékkal növekedett, ebből a termelési eszközök termelése 10,1 százalékkal, a közszükségleti cikkek termelése pedig 8,7 százalékkal. A bruttótermelés tervének sikeres teljesítése ellenére az iparvállalatok 16 százaléka nem teljesítette tervét, 14 százaléka viszont 110 százalékra és még többre túlteljesítette tervét. A munka termelékenysége (egy munkásra számítva) a lerövidített munkaidőben is több mint 5 százalékkal fokozódót 1956 első feléhez viszonyítva, a munkások átlagbére is több mint 1 százalékkal emelkedett. Annak ellenére, hogy az iparban a munkatermelékenység tervét nagyobb mértékben túlteljesítettük, mint ahogy a bérek tervét túlléptük, kedvezőtlen helyzet alakult ki az Energetikaügyi Minisztérium vállalataiban és a három gépipari minisztériumban, amelyek a tervezett béreket túllépték, a munkatermelékenység tervét pedig nem. Főként a Gépkocsi és Mezőgazdasájgi Gépipari Minisztérium (több mint 2 százalékkal), a Kohóipari és Ércbányaügyi Minisztérium (0,8 százalékkal), a Finom- és Nehézgépipari Minisztérium stb. lépték túl az árutermelési önköltség tervezett színvonalát. Mivel a többi minisztériumok megtakarításokat értek el, az önköltségek tervét az egész iparban betartottuk. Az év eleje óta az iparban jelentősen növekedett a betegség miatt le nem dolgozott munkanapok száma, és ez a szám magasabb volt, mint az előző években. A betegség miatti mulasztás a Tüzelőanyag-, az Építészeti, Kohóipari és Ércbányaügyi Minisztérium vállalataiban volt a legnagyobb, ahol emiatt a munkaidő felhasználható alapjának 8—9 százaléka kárbaveszett. Tavaly a munkaidő 7,5—9 százaléka pazarlódott el ily módon. Az ipari munkások száma 1957 első felében 1956 első feléhez viszonyítva 4,5 százalékkal növekedett, a munkások létszámtervét pedig 0,8 százalékkal léptük túl. Ennek ellenére néhány minisztérium vállalatai nem érték el a munkások tervezett létszámát, főként a Tüzelőanyag- és Vegyiipari Minisztérium vállalatai. Viszont egyes vállalatok túllépték a munkások létszámtervét, mint a Közszükségleti Cikkek Minisztériuma és a gépipari minisztériumok vállalatai. Egyes ipari ágakban 1957 első felében a következő eredményeket érték el: A tüzelőanyagipari ágazatban a szénfejtés 1956 első feléhez viszonyítva 8 százalékkal volt nagyobb. 12 millió tonna (tiszta súlyú) kőszenet, 23,5 millió tonna barnaszenet, 1,1 millió tonna lignitet termeltünk. A CSKP KB felhívására, hogy az idén tüzelőanyagipari mérlegünk megjavítására egymillió tonna szenet termeljünk ki, a bányászok szocialista felajánlásokkal válaszoltak, miszerint 300 000 tonna kőszenet és 850 000 tonna barnaszenet termelnek terven felül. Míg a barnaszénfejtésben teljesítették felajánlásaikat és 1123 000 tonna szenet termeltek terven felül, a kőszénfejtésben nem teljesítik felajánlásaikat és a tervezett fejtés teljesítéséhez még 12 és félezer tonna hiányzik. A jelentés továbbá megemlíti, hogy az ostrava-karvinái szénmedencében a szénkombájnok havi átlagteljesítménye 1953-hoz viszonyítva kétszeresen fokozódott, de a gépi berendezés kihasználása még itt sem kielégítő. A kihagyott munkanapok száma 1956 első feléhez viszonyítva, 1,3 százalékkal volt több. A fejtés diszpécserirányítása jól bevált és 60 bányára terjesztették ki. q ÜJ szö 1057. auausztus Az energetika ágazatában a villanyáramfejlesztés ?956 első feléhez viszonyítva 6 százalékkal növekedett és elérte a 8,6 milliárd kilowattórát. A villanyáramfogyasztás alacsonyabb volt, mint ahogy 1957 első felére terveztük, ennek ellenére nehéz helyzet állott elő a hasznos teljesítményben, s így pl. júniusban átmeneti időre szabályoznunk kellett a villanyáramfogyasztást. Az energetikában további sikereket értünk el az eredményességben és jelentős mennyiségű tüzelőanyagot és villanyáramot takarítottunk meg a népgazdaságnak. így például az 1 kilowattóra villanyáram kitermeléséhez szükséges szénfogyasztás 1956 első feléhez viszonyítva több mint 2,8 százalékkal csökkent. Az ércfejtés ágában a vasércfejtés 6 százalékkal növekedett és 1,4 millió tonnát tett ki. A vasérc termelése 1956-hoz viszonyítva több mint a felével volt nagyobb. Az ércbányák folytatták a nehéz és fárasztó munkálatok gépesítését. A fúrások 86 százalékát gépi erővel végezték. A kohászati ipar 1,8 millió tonna nyersvasat termelt. A nyersvastermelés a múlt év azonos időszakához viszonyítva 10 százalékkal növekedett; 2,6 millió tonna acélt gyártottunk, tehát 5 százalékkal többet, hengerelt anyagból 1,7 millió tonnát, tehát 6 százalékkal többet gyártottunk mint tavaly. A Kohóipari és Ércbányaügyi Minisztérium vállalatai késtek a hengerelt anyag, öntvények, préselt- és kovácsolt termékek szállításával és nem teljesítették a termékek szállítását a megfelelő választékban. Noha nem tudtuk tervszerűen kihasználni a martinkemencéket, napi átlagtermelésünk 1956. első feléhez viszonyítva csaknem 5 százalékkal fokozódott. A vegyiiparban 39 ezer tonna nitrogéntartalmú műtrágyát gyártottunk, iehát 20 százalékkal többet, mint tavaly ugyanekkor, a foszforos műtrágvafélékből 56.00C tonnát, tehát 0,8 százalékkal többet, kénsavból 225 ezer tonnát, tehát 8 százalékkal többet, autóbenzinből 15 százalékkal, motorhajtónaftából 29 százalékkal, viszkózaszövetből 7 százalékkal, személygépkocsi külső gumiból 44 százalékkal, tehergépkocsi külső gumiból 10 százalékkal többet gyártottunk mint tavaly. A gépipari ágban jelentősen növekedett egyes fontos gépek és berendezések termelése: víziturbinák 1000 kilowattban hengerlő berendezések tonna forgácsoló fémmegmunkáló gépek (darab) automata és félautomata esztergagépek (darab) forgácsmentes fémmegmunkáló gépek (darab) mezőgazdasági gépek (millió korona) traktorok (darab) személygépkocsik (darab) motorkerékpárok (darab) televíziós vevőkészülékek (darab) hűtőszekrények (darab) mosógépek (darab) Ezzel szemben főként a nagy, egyénileg tervezett gépek és berendezések első félévi termslési tervét csak 65 %-ra teljesítettük. E gépek termelésének alacsonyfokú teljesítésében nagy hiba terheli a Klement Gottwald Műveket a prágai ČKD Stalingrad Üzemet és a plzeňi V. I. Lenin Műveket. A gép* és fémmegmunkáló iparban folytattuk a kutatást, új gépek és nagyobb teljesítőképességű gépek termelésének fejlesztését és elsajátítását minden ipari águnk száméra. A technológiai színvonal emelésére új hazai és külföldi termelési módszereket vezettünk be, melyek gazdacement (millió tonna) tégla (millió darab) mész (ezer tonna) égetett cserép (1000 négyzetméter) építőrészlegek (1000 köbméter) Ily módon biztosítottuk az állami beruházási építkezés és az általános javítások fokozott szükségleteit. A fokozott termelésből piaci alapunk is jelentős mértékben merített. A textil- és bőrfeldolgozó ipari ág termelése növekedett és bővült mind a hazai piac, mind a kivitel céljára termelt termékek választéka. 1957 első felében 186 millió méter gyapotszövetet, 26 millió méter selyemszövetet, 28 millió méter len- és féllenszövetet, 19 millió méter gyapjúanyagot és több mint 14 millió pár bőrlábbelit gyártottunk. Növekedett a műfonálból készült termékek gyártása. így pl. a szilonszövetek termelése a múlt év első feléhez viszonyítva csaknem háromszorosan, a poliamid-szövetek termelése több mint háromszorosan növekedett. Az üvegipari ágban 1957 első felében mintegy 13 mUlió négyzetméter táblaüveget, azaz 16 %-kal többet gyártottunk, mint 1956. azonos időszakában. A retenicei üveggyár sikerrel kezdte meg a habosüveg termelését. Az élelmiszeriparban elsősorban az állattenyésztési eredetű élelmiszergyártás növekedett. 1957 első felében 196 000 tonna húst, tehát tavalyhoz 1957 első félévi termelés: 42 6627 10 155 399 4129 365 10 515 16 700 69 162 41 280 32 196 150 124 növekedés %-ban 1956. első feléhez viszonyítva: 5 132 15 110 40 14 24 43 27 186 12 32 ságosabbá tették a termelést és fokozták minőségét. Sikereket értünk el az öntődékben a nyersformálás bevezetésében, főként a csehszlovák találmányú keméfiy vegyi összetételű vegyületek bővítésében. Sikeresen fejlődött a gyantás kötöttanyagú magvas öntvények termelése a tagolt? tokú öntvények készítésére. Ezzel szemben lemaradt a héjas' formák segítségével való öntvénygyártás, mivel nem fejeztük be a termelőgépek fejlesztési munkálatait. Az építőanyag termelés ágában 1957 első felében jelentősen növeltük az összes főanyagfajták termelését. Termelés 1957 első felében: 1,8 812 857 4592 377 Növekedés '%-ban 1956 első feléhez viszonyítva: 25 18 4 ' 7 61 viszonyítva 8 %-kal többet, 52 ezer tonna sertészsírt, 23 000 tonna vajat, 440 millió liter tejet és 6 millió hektoliter sört termeltünk. A gyógyszeripari ágban tovább fokozódott e§yes fontos gyógyszerfajták: szulfonamidok, penicillin és gämaglobulin termelése. Bevezettük egyes fontos termékfajták, mindenekelőtt a thiopantál és az aureomicin termelését. A helyiipar termelése 1957 első felében a múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva 14 '%-kal növekedett. A helyiipar vállalatai fokozott mértékben kihasználták a helyi forrásból való nyersanyagokat és jelentősen fokozódott a lakosság szükségleteire készült egyes fontos termékek termelése. A helyi gazdaság vállalatai pl. 1956 első feléhez viszonyítva egyharmaddal több égetett és nyerstéglát, 6 %-kal több égetett csérepet, 6 %-kal több mezőgazdasági gépet, 28 %-kal több mosógépet termeltek. A kisipari szövetkezetek termelése 13 %-kal növekedett, tervüket 106 %-ra teljesítették. Komoly hiba mutatkozott a javítások és a karbantartás, valamint a iakosság megrendelésére készült termelés tervének teljesítésében, a bérek és a munkatermelékenység tervének kedvezőtlen teljesítésében. II. Mezőgazdaság és erdészet A mezőgazdaságban 1957 első felé- | létből 1957 június 30-án a földek 49,3 ben folytatódott az EFSZ-ek fejlődése. A földművesek az év elejétől június végéig 537 új III. és IV^típusú szövetkezetben kezdtek gazdálkodni. 1957. július elsejével 8553 III. és IV. típusú EFSZ létezett, 421000 taggal. Ezek a szövetkezetek már 2 347 000 hektár földet művelnek meg, (a háztáji gazdaságokkal együtt), tehát a Csehszlovák Köztársaság mezőgazdasági földterületének 32 %-át. A ' szocialista szektor az egész mezőgazdasági terüszázalékát művelte meg. A szocialista szektor aránya az általános mezőgazdasági területben június végén meghaladta az 50 százalékot. 1957 első felében a mezőgazdaságban mind az állattenyésztési, mind a növényi termelésben újabb jó eredményeket értünk el. Az előzetes eredmények szerint a kenyérgabona vetési területe 1956-hoz viszonyítva 23 ezer hektárral bővült és a tervet 102.8% százalékra teljesítettük. Az árpa vetési területe 2000 hektárral bővült, a tervet pedig 101,3 százalékra teljesítettük. A zab vetési tervét 102,5 százalékra teljesítettük. A cukorrépa vetési területét 5000 hektárral bővítettük, a tervet pedig 101 százalékra teljesítettük. Ezzel szemben a takarmánynövények vetési területe a szántóföldeken 19 000 hektárral (1,6 százalékkal), a magra termesztett kukorica vetési területe 14 000 hektárral (7,6 %-kal), a burgonya vetési területe pedig 2000 hektárral (0,2 %kal) csökkent. A szántóterületet a CSKP X. kongresszusának irányelvei alapján az 1954—1957-es években 200 000 hektárral kellett volna bővítenünk. Az említett időszakban azonban csak 112 000 hektárral bővült, úgyhogy ezt a feladatot nem teljesítettük. A tavaszi mezei munkák elvégzését jobban biztosítottuk mint tavaly és gyorsabban is folytak le. Megakadt azonban a réti széna begyűjtése. A mezőgazdasági üzemek az első félévben tiszta tápanyagban számítva 79 ezer tonna nitrogéntartalmú, 78 ezer tonna foszforos és 138 ezer tonna káliumos műtrágyát kaptak. A trágyaátJ vétel tervét a feltüntetett időszakban a nitrogéntartalmú műtrágyaféléknél 116, a foszforosoknál 112, a káliumosoknál pedig 107 százalékra teljesítettük, A mezőgazdaság az első félévben gépparkjának kiegészítésére 1722 (10 —90 lóerős) traktort, 2042 traktorosekét, 1080 traktoros burgonyaültetőgépet, 2011 traktoros burgonyaekét, 530 kukoricavetőgépet, továbbá 86 gabonakombájnt, 40 komlóbegyűjtő kombájnt, 613 szilázsoló komoájnt, 379 automati-i kus cséplőgépet, valamint egyéb gépeket és berendezést kapott. A jelentés a továbbiakban feltünteti, hogy az állattenyésztési termelésben a szarvasmarhaállomány 1956. július elsejével 0,2 százalékkal, a juhállomány pedig 3,6 százalékkal csökkent, viszont fokozódott az állatállomány hasznossága. 1957 első felében, a múlt év azonos időszakához viszonyítva, több állattenyésztési terméket gyűjtöttünk be: vágóállatok ebből vágómarha vágósertés tej tojás A vágóállatok begyűjtésének tervét 101%-ra, a tojásbegyűjtés tervét 108, a tejbegyűjtés tervét azonban csak 97%-ra teljesítettük. A III. és IV. típusú EFSZ-ek a vágóállatok kötelező beadásának tervét 97%-ra, az egyénileg gazdálkodók pedig 91%-ra teljesítették. ahszolút: 23100 ton.-vaí 10 600 ton.-val 10 800 ton.-val 18 és félmillió literrel 136 millió darabbal százalékokban: 7%-lkal 8 %-kal 7%-kaI 2%-kal 18%-ikal A jelentés további részében megJ jegyzi, hogy az említett szektorokban ismét fokozódott a magasabb áron tör-: ténő állami felvásárlás és hogy az erdészetben 1957 első felében 9 és félmillió méter hántolt faanyagot termeltünk és egész évi tervünket ezzel 70%-ra teljesítettük. III. Közlekedés és távösszeköttetés 1957 első felében a közlekedés minden ágában túlteljesítettük a tervezett teljesítményeket az összes fő mutatókban. A nyilvános közlekedésben 131,1 millió tonna áru- és 757 millió személyforgalmat bonyolítottunk le, ami 1956 azonos időszakához viszonyítva 16,6 millió tonna áruval és 48,4 millió személlyel több. A vasúti közlekedésben a teherszállítás tervét 102,8%-ra teljesítettük. A szállított áru terjedelme 1957 első felében 1956 azonos időszakához viszonyítva 8,4 százalékkal bővült. A tonnakilométerek tervét 19,4%-os teljesítménynövelés mellett a múlt év első feléhez viszonyítva 108,8 százalékra teljesítettük. A jelentés a továbbiakban megjegyzi, hogy időben és rakományban roszszul használtuk ki a gőzmozdonyokat a kocsik nagy távolságú üres forgalma, a kocsik nagytávolságú üres forgalma. A hiba a szállítókat is terheli, akik a termelés helytelen megszervezése és a hóvégi hajrá következtében egyenlőtlenül tartottak igényt a teherkocsik beállítására, fokozottabb mértékben többnyire a tervidőszakok végén. Nem teljesítettük az új gőzmozdonyok termelésből való leszállítását. Kedvezően alakult azonban a tüzelőanyag fogyasztás. A Csehszlovák Allamvasútak összesen 51,7 millió tonna áruforgalmat bonyolítottak le és 559,8 millió tonnakilométer teljesítményt értek el. Az első negyedévi kedvező időjárási viszonyok és a tömeges áruforgalom túlnyomóan rövid távolságon történt lebonyolítása lehetővé tette, hogy 23,2 %-kal túlteljesítsük a tonnaszállítás tervét. A tonnakilométereket 5,6%-kal teljesítettük túl. A tonnakilométerek tervének kisebb túlteljesítését okozta, mint a jelentésből a továbbiakban kitűnik, hogy nem törekedtünk a kilométerteljesítmények túlszárnyalására és csak a legszükségesebb esetekben, mindkét fél részéről megnehezített forgalom körülményei közepette, igyekeztünk nagyobb távolságú áruforgalmat lebonyolítani. A légiforgalom is teljesítette a teher- és személyszállítás teljesítménytervét. A teherforgalom 1956 azonos időszakához viszonyítva 38,40/o-kal növekedett. A személyszállítás 19,5%-: kal növekedett. A légihálózat 8 belföldi és 3 külföldi (Bratislava—Buda-( pest, Prága—Párizs, Prága—BerlinKoppenhága) légiútvonallal és Aerotaxi forgalommal bővült. A posta- és távösszeköttetés teljesítménye tovább fokozódott. Üj külföldi távösszekötő vonalak (közvetlen telefonösszeköttetés Varsóval) létesítésén kívül bővült a belföldi telefonhálózat és 33 046 új fő- és melléktelefonállomást kapcsoltunk be a hálózatba. 1956 első felének végével az EFSZ-ek, állami gazdaságok, gép- és traktorállomások 53,5 százaléka kapcsolódott be az állami telefonhálózatba. IV. Építészet 1957 első felében, főként az első negyedében bizonyos javulás állott be a beruházási építkezésben. A minisztériumok és az államigazgatás többi szervei 10 és félmilliárd koronát ruháztak be a népgazdaságba, tehát 13,8%-íkial többet mint 1956 első felében. Egész évi tervünket 1957. június 30-val 42,1 százalékra teljesítettük. A jelentés továbbá megállapítja, hogy 1957 első felében 14,1 százalékkal több főalapot adtunk át rendeltetésének, mint 1956 első felében, hogy a következő kapacitásokat (évi kapacitás) helyeztük üzembe: 590 000 tonnát a barnaszénbányákban, 95 mV-t az Energetikaügyi Minisztérium villanytelepein, hogy a lakásépítésbe 1957 első felére l,60/

0-kal többet invesztáltunk, mint 1956 első felében, s hogy 1956 első felében az állami terv sze-i rint csak 8475 lakást adtunk át rendeltetésének az építkezés befejezésének elhúzódása miatt. 1957 első felében egyéni építkezéssel több mint tízezer lakást nyertünk, többnyire Szlovákiában. Az építőmunkások átlagbére 1956 első feléhez viszonyítva 5%-kal emelkedett. V. Az életszínvonal emelkedése A jelentés megállapítja, hogy tovább emelkedett Csehszlovákia népének életszínvonala. Az árak színvonala átlag 40/o-kal alacsonyabb, mint a múlt év első felében. Betegbiztosítási járadékok címén 3614 millió koronát, szociális biztosítási járadékok fejében pedig 4,7 milliárd koronát fizettünk ki. Fokozódott az ipari cikkek és élelmiszerek eladása. A mozielőadásoknak 98 millió, a színházi előadásoknak pedig több mint hétmillió látogatója voít. Mintegy 2000 könyvet adtunk ki 22 millió példányszámban. A gyermekbénulás elleni védőoltás akciójára 11 millió koronát fordítottunk. A lakosság 1957 első felében 61 ezerrel szaporodott úgy, hogy a Csehszlovák Köztársaságnak 1957! június 30-val 13 353 000 lakója volt. Állami Statisztikai Hivatal