Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-30 / 241. szám, péntek

Közlemény a kormány üléséről Űj intézkedések az egységes földművesszövetkezetek további fejlesztésére 1957. augusztus 28-án tartotta ülé­sét a kormány. Az egységes földművesszövetkeze­tek fejlesztése, főleg új szövetkeze­tek megalakítása és a már meglévő szövetkezetek tagságának kibővítése idén és különösen az utóbbi hetekben jelentős méreteket öltött. Az egysé­ges földművesszövetkezetek fejlesz­tése feltételeinek biztosítására és fő­leg a közös őszi szántás és vetés feltételeinek megteremtésére az össze­vont földterületeken agrotechnikai időpontokon belül, a kormány intéz­kedéseket tárgyalt nieg az új egysé­ges földművesszövetkezetek és a lé­nyegesen kibővült tagságú és földte­rületü szövetkezetek földjeinek mű­szaki-gazdasági rendezésére. A földterületek tagosításának mun­kájára felszabadítják a földtani és térképészeti központi igazgatóság technikusait és a tervező szervezetek földmérőit. A szakiskolák hallgatóit is bevonják kisegítő munkákra. A mun­ka meggyorsítására oly módon végzik a földek tagosítását, hogy először is megteremtik a feltételeket arra, hogy a szövetkezeti tagok bevethessék az őszieket agrotechnikai határidőkön belül az összevont földterületeken és csupán azután dolgozzák ki a föl­dek tagosításának végleges tervezetét. A SZTÄLIN ÜZEMEK ÉS A NYMBURKI VASÚTI CSOMÓPONT TOVÁBBI KIÉPÍTÉSE A kormány megtárgyalta a Záluži u Mostu-i Sztálin-üzemek további ki­építésének terv- és költségvetési dokumentációját, elhatározta a nym­burki vasúti .csomópont további sza­kaszának kiépítését és jóváhagyta a prágai Hlavka-híd újjáépítésének és kibővítésének előzetes tervét, ami lé­nyegesen hozzájárul a prágai közle­kedési viszonyok megjavításához. MEGSZÉPÍTJÜK A LAKÓHÁZAK KÜLSEJÉT A lakosságot szolgáló lakásalap ál­lapotának megjavítására a kormány elhatározta, hogy kamatmentes köl­csönöket bocsát a magán-bérházak tulajdonosainak rendelkezésére a há­zak javítására és karbantartására. A kölcsönök nyújtásáról a helyi nem­zeti bizottságok fognak határozni. A költségekhez szükséges pénzössze­geket a nemzeti bizottságok a meg­engedettnél nagyobb lakóterülettel bíró lakástulajdonosok illetékeiből fe­dezik, mivel ezek az összegek a laká­sok javítására és karbantartására szolgálnak. A VÁROS ÉS FALUSZÉPlTÉSI AKCIÓ AZ ELSŐ FÉLÉVBEN CSAKNEM 700 MILLIÓ KORONA ÉRTÉKET EREDMÉNYEZETT. A kormány megtárgyalta a város­és faluszépítési kormánybizottság 1957. évi eredményeiről szóló jelen­tést. Ebben az időszakban Csehszlo­vákia területén polgári önsegély ke­retében 48 és fél millió brigádmunka­órát dolgoztak le a polgárok és e munkák eredményei arról tanúskod­nak, hogy ez a hasznos akció már szilárdan meghonosodott a nemzeti bizottságok programterveiben és a .lakosság teljes megértésével, kezde­ményezésével és önfeláldozásával ta­lálkozik. A NÉPESEDÉS KÉRDÉSEINEK KÖVETKEZETES FIGYELEMMEL KISÉRÉSE A kormány megtárgyalta a Cseh­szlovákia népesedésének fejlődéséről szóló jelentést és elhatározta, hogy a népesedés fejlődése kérdéseinek kö­vetkezetes figyelemmel kísérésére és megoldására állandó bizottságot léte­sít. A bizottság feladata lesz meg­szervezni és összehangolni a népese­dési kérdésekre vonatkozó kutató és tanulmányozó munkát és jelentése­ket, véleményezést és határozati ja­vaslatokat adni a kormánynak és az illetékes állami és nyilvános szervek­nek a népesedés fejlődésére -vonatko­zólag. Más kérdéseken kívül a kormány számos javaslatot és jelentést tár­gyalt meg külpolitikai és külkeres­kedelmi kapcsolatok kérdéseiről. (ČTK) nyilatkozata a leszerelési tárgyalásokról Ezen helyzet oka elsősorban az, hogy a Szovjetunión kívül az albizottság tagjai olyan országok lettek, amelyek kormányköreinek nem érdeke a lesze­relés. Az albizottság öt tagja közül, amint ismeretes, négy — az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és Ka­nada — vezető szerepet tölt be az agresszív Északatlanti Tömbben. A nyugati hatalmak tehát a leszere­lés ügyét a valóságban a NATO kezé­be adták, amely katonai csoportosu­lásuk szervezete. Hogyha a leszerelés kérdéseinek az ENSZ szerveiben való megtárgyalásai­ban különböző világrészeket és társa­dalmi rendszereket képviselő nagyobb számú állam venne részt, ezeknek a tárgyalásoknak tárgyilagosabb jellegük volna és lehetőség nyílna más kor-' mányok és nemzetek szavának meg­hallgatására is. Ezenkívül a nyugati hatalmak az albizottságra a munka titkos módját, az ajtók mögötti munkát kényszerí­tették. Ez ahhoz vezet, hogy a közvé­leményt nem tájékoztatják, sőt néha helytelenül informálják az albizottság­ban folyó ügyekről. Azok az idők, amikor a hivatásos politikusok és diplomaták a nemzetek háta mögött titokban határozhattak a népek legfontosabb létkérdéseit érintő ügyekről, visszatérhetetlenül el­múltak. A nemzetek élénken emlékez­nek a második világháborúban átélt súlyos szenvedésekre és tudják, mit hozna a harmadik világháború az atom- és rakétatechnika évszázadában. A nemzetek követelik, kormányaik vi­lágosan és egyöntetűen jelentsék ki, hogy a további lázas fegyverkezés az atomháború előkészítése, vagy pedig a leszerelés, az atomfegyverek betil­tása mellett vannak-e. Egy kormány sem térhet ki ezen kérdésre vonatkozó válasz alól. A leszerelésről szóló egyezményt el lehet és el kell érni Csehszlovák kormányküldöttség utazott Görögországba A szovjet kormány (Folytatás a 3. oldalról.) mértékben lakott területeinek légi el­lenőrzése semmi hasznosat sem hoz­hat a leszerelés, vagy pedig az egyik államnak a másik ellen intézett vá­ratlan támadása elhárítása érdekében. Ilyen körülmények között a nyugati hatalmaknak az USA, Kanada és a Szovjetunió teljes területe légiellen­őrzésére irányuló javaslatát nem lehet másképpen értékelni, mint manővere­zést, amelynek célja, hogy elterelje a figyelmet a leszerelés halaszthatat­lan problémáiról és amellyel szabad kezet akarnak nyerni az agressziót előkészítő katonať légi kémszolgálat számára. A szovjet kormány úgy véli, hogy most figyelmet kell szentelni azon in­tézkedéseknek, amelyek hozzájárulná­nak a nemzetközi feszültség enyhíté­séhez, az államok közötti együttmű­ködés fejlesztéséhez, a gazdasági és kulturális kapcsolatok kibővítéséhez, a kereskedelmi megkülönböztetések kiküszöböléséhez. Nem csekély jelen­tőségű lehetne az államok közötti kap­csolatok javítása érdekében a katonai propaganda, főképpen az egyes álla­mok ellen irányuló atom- és hidrogén­fegyverek használata propagandájának betiltása. A nemzetközi feszültség enyhítésé­re és az államok közötti bizalom lég­körének megteremtésére felmérhetet­len jelentőségű lenne az atomfegy­verek betiltása, az államok fegyveres erői és fegyverzete számának jelentős csökkentése és a más államok terüle­tén létesített idegen katonai támasz­pontok felszámolása. Az albizottság nem teljesíti felada­tát. Azon tagadó álláspont miatt, amelyet az USA, Nagy-Britannia, Franciaor­szág és Kanada képviselői foglaltak el, az albizottság nem juthatott dű­lőre a leszerelés megvitatott prob­lémáiban. Ugyanúgy, mint azelőtt, megoldatlanok maradtak az olyan ha­laszthatatlan kérdések is, mint az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek beszüntetése, az államok kötelezett­ségvállalásai, hogy ezen fegyvereket nem alkalmazzák, az államok fegyve­res erői létszáma lényeges csökken­tésének kérdése. Miért nem teljesítette a leszerelési albizottság a lázas fegyverkezés be­szüntetésére és az új háború vesze­delmének kiküszöbölésére irányuló feladatait? A ŕ 1 S 7 0 . T;- ­Az atomháború veszedelme elhárítá­sára és a leszerelésre vezető legsür­gősebb intézkedésekről szóló egyez­mény elérésére most megvannak a reális lehetőségek. Fontis, hogy eze­ket a lehetőségeket ne hagyjuk ki­aknázatlanul. A szovjet kormány úgy véli, hogy a tartós világbéke biztosítása és va­lamennyi állam biztonsága érdekeinek legjobban a leszerelés széleskörű prog­ramjának realizálása felelne meg. Amennyiben azonban a nyugati hatal­mak nem hajlandók elfogadni a le­szerelésre irányuló széleskörű intéz­kedéseket, a Szovjetunió hajlandó hozzájárulni a részlegintézkedések megvalósításához. A Szovjetunió emellett abból indul ki, hogy a köl­csönös bizalom elérésére és az álla­mok közötti kapcsolatokat jellemző gya­núsítás és félelem elhárítására fő­képpen az első lépések fontosak, ame­lyeket minden kockázat nélkül meg lehet valósítani. A Szovjetunió kormánya szükséges-' nek tartja, hogy a szavakról a tettek­re kell áttérni, meg kell kezdeni a leszerelésre vezető gyakorlati lépése­ket és ezért ismételten javasolja az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és Kanada kormányának, hogy a lesze­relés más kérdéseire való egyezmény megkötése előtt haladéktalanul kös­sön egyezményt a sürgős leszerelési intézkedésekről. Äz amerikaiak ismét megszegték a koreai fegyverszünetet Phenjan (ČTK) — A koreai köz­ponti sajtóiroda jelentést adott ki a fegyverszüneti egyezménynek ameri­kai részről történt újabb komoly megszegéséről. Augusztus 23-án két amerikai ügynök a demilitarizált öve­zet koreai részébe hatolt és három koreai őrt megtámadott. Az egyik őrt megölték. A koreai fél megsebesítette és el­fogta az egyik amerikai ügynököt, aki beismerte, hogy W. Anderson ame­rikai őrnagy egyenes parancsára ha­tolt be a demilitarizált övezetbe, és ebben a liszinmani katonai hatósá­gok támogatták őt. Indonézia Kommunista Pártjának nyilatkozata a celebeszi helyzetről Dzsakarta (ČTK) — Indonézia Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­nak titkársága augusztus 28-an kö­zölte a párt észak-szulawezi bizott­ságának nyilatkozatát, amelyben ha­tározottan tiltakozik az ellen, hogy Észak-Szulawez (Celebesz) katonái klikkje a kommunista párt és nem­zeti párt 30 haladó képviselőjét és dolgozóját börtönbe vetette. Indonézia Kommunista Pártba kö­veteli, hoqy a fogva tartott hazafiakat minél előbb bocsássák szabadon és vessenek véget a demokrataellenes és népellenes letartóztatásoknak. ijMhúny sorban f A „MORMACK-SURF" amerikai te­herszállító hajó augusztus 28-án éj­jel a Rio de la Plata folyó torkolatá­nál összeütközött a 232 személyt szállító „Ciudad Buenos Aires" argen­tin személyszállító gőzössel. Az ar­gentin hajó 10 percen belül eltűnt a hullámokban. Technikai hiba miatt nem tudták igénybe venni a mentő­csónakokat. Kilencvennégyen a ten­gerbe fulladtak. (ČTK) DR. SEDIJATMO, indonéz közmun­ka- és energetikaügyi miniszter szeptember 16-án Csehszlovákiába utazik, hogy részt vegyen a brnói gépipari kiállításon. (ČTK) Tekintettel a nemzetek halaszthatat­lan követelésére, a szovjet kormány elsősorban azt javasolja, kössenek a hatalmak egyezséget az atom- és hid­rogénfegyver-kísérletek azonnali és feltétlen betiltásáról, vagy e kísérle­tek legalább két-három évi időtartam­ra való ideiglenes betiltásáról meg­felelő ellenőrzés bevezetésével, anél­kül, hogy ezen intézkedést a leszere­lésre irányuló más lépésektől tennék függővé. A szovjet kormány egyúttal java­solja a leszerelés végleges intézkedé­seiről szóló egyezmény megkötését, vagyis, hogy az államok kötelezzék magukat, hogy nem fognak atom- és hidrogénfegyvert használni, hogy lép­jenek egyezségre a fegyveres erők lét­számának bizonyos színvonalra történő csökkentéséről, az államok fegyverze­tének és katonai költségvetésének le­szállításáról, a más államok területén elhelyezett idegen katonai támaszpon­tok felszámolásáról, az USA, a Szov­jetunió, Nagy-Britannia és Francia­ország németországi fegyveres erői létszámának csökkentéséről, a lesze­relésre vonatkozó intézkedések meg­valósítása nemzetközi ellenőrzésének bevezetéséről. Ami a szovjet kormányt illeti, to­vábbra is minden erővel törekedni fog korunk ezen legfontosabb problémájá­nak mielőbbi megoldására. (ČTK) — Csütörtökön, augusztus 29-én Prágából Görögországba utazott a csehszlovák kormány küldöttsége František Krajčír, belkereskedelmi mi­niszter vezetésével. A küldöttség Georgiadis úrnak, a szaloniki nagyvá­sár igazgatói tanácsa elnökének és a I Néhány héttel ez­előtt távirati jelen­tés adta hírül, hogy Brit-Guyanában parlamenti válasz­tások voltak, s eze­ken 14 mandátum közül 9-et a Haladó Néppárt, 3-at ugyancsak e párt­nak disszidens csoportja szerzett meg. A kormányon lévő Egyesült De­mokrata Pártnak mindössze 1 man­dátum jutott. A nyugati sajtótudó­sító irodák meg­említik, hogy a ha­ladó néppárt döntő választási győzelme nagy csalódást okozott a brit ha­tóságok körében. Az angol gyar­matosítók ugyanis tévedtek, mert azt hitték, hogy négy évvel ezelőtt né­hány hadihajóval, korszerűen felsze­relt katonasággal hosszú időkre el­rendezték a maguk dolgát ezen az értékes gyarmaton. Az idők azonban megváltoztak. Már érte hasonló csalódás a brit gyarmatosítókat Guyanában. 1953 ele­jén azzal próbálták megfékezni a népi felszabadító mozgalmat, hogy bizonyos méretekben nagyobb önkormányzatot biztosító alkotmányt adtak Guyanának. Számításuk azonban nem vált be. Még az év áprilisában az első választáso­kon a Haladó Néppárt elsöprő győzel­met aratott. A párt programjában a gyarmati uralom teljes megszüntetése, a szólásszabadság, a munkásság és földművesek emberi életmódja, a rendőri intézkedések enyhítése, a dol­gozók életszínvonalának emelése és a monopóltőkések érdekeit súlyosan érintő szociális reformok szerepeltek. A választások eredményeként a párt vezetője, Cheddi Jagan alakított kor­mányt, és hozzálátott programja meg­valósításához. Szándékát azonban nem valósíthatta meg, mert a brit „demok­rácia" ekkor egyszerre észbekapott, hogy túl sokat adott Guyanának, s le­vetette álarcát. Durva katonai erőszak­kal elmozdította Jagan kormányát s felfüggesztette a saját maga adta alkotmányt. Visszaállította az angol gyarmati kormányzó teljhatalmát, sza­bályszerű diktatúrát honosított meg az országban. A brit diktatúra visz­szaállította a régi rendet, amelyben a kormányzó mellett működő úgyneve­zett törvényhozó tanács többségét hivatalból nevezik kí, a 28 hely közül csupán 14 kerül választás útján be­töltésre. A most lezajlott választások ezen régi rendszer alapján mentek végbe. A gyarmatosítók mégis csalód­tak, mert bebizonyosodott, hogy a la­kosság döntő többsége változatlanul kitart a Haladó Néppárt mellett, sza­badságát és nemzeti függetlenségét óhajtja. Guyana gazdag cukornádültetvényei­vel, bauxit-, mangán- és a repülőgép­ipar számára oly fontos ritka fém, a tantalit-telepeivel, valamint petróleum­forrásaival, s végül stratégiai szem­pontból fontos fekvésével sokkal ér­tékesebb zsákmány az angol gyarma­tosítók számára, semhogy egykönnyen kiengednék karmaik közül. Brit-Guya­na népe hallatlan nyomorban él egy gazdag országban, amelynek minden kincsét idegenek bitorolják. Boocker­szaloniki kereskedelmi és iparkamara elnökének meghívására megtekinti a szaloniki nagyvásárt és megtárgyalja a mindinkább bővülő csehszlovák-gö­rög kereskedelmi kapcsolatok egyes I kérdéseit. Brothers, a Mac Conell and Co hatal­mas konszernek érdekeinek érintet­leneknek kell maradniok. Ezek a nagy tőkés csoportosulások zsákmányolják ki a lakosság túlnyomó részét a cukor­nádültetvényeken. Nem ok nélkül szokták Brit-Guyanát „Boocker-Guyá­nának" is nevezni. Guyana népe nem akar így élni to­vább! Legjobb termőföldjeit a cukor­nádültetvényesek monopolizálták, s éh­bérért dolgoztatják a földjüktől meg­fosztott parasztok ezreit. Kétmillió acre — mintegy 800 ezer hektár — földet bevetetlenül parlagon „tartalé­kolnak" további cukornádültetvények számára. A nép meg éhezik, s a hiá­nyos táplálkozás ezrével szedi áldoza­tait. A táplálkozáshoz szükséges élel­met jórészt importálni kénytelenek rendkívül magas árakon. Az ültetvé­nyek tulajdonosai a monokulturális mezőgazdálkodás folytán nem engedik meg még a legszükségesebb táplálékok termesztését sem. Jagan pártvezér legutóbbi írásaiban kimutatja, hogy a háború után ugyanolyan mennyiségű élelmiszerért Brit-Guyana 38 százalék­kal több árut volt kénytelen expor­tálni, mint 1938-ban. Az 500 ezer főnyi lakosságból 100 ezer az állandó vagy részleges munkanélküli, mert a gyar­matosítók semmilyen feldolgozó ipart nem létesítenek. Az angol kormánynak az új válasz­tások után módjában van újra elnyom­ni Guyana haladó erőit. Megkísérelheti katonai erőszakkal elérni azt, amit nem sikerült elérnie a választásokon. Nem valószínű azonban, hogy a brit kormány ehhez az eszközhöz folya­modnék. 1953-tól 1957-ig a világ na­gyot változott. Repülőgépek, bombák, hadihajók Egyiptomot sem tudták térdre kényszeríteni, az ománi hős fel­kelők ellenállását sem képesek meg­törni. Brit-Guyana népe tudtára adja a világnak, hogy nem adta meg magát, nem akar továbbra is gyarmati uralom alatt élni és híven követi azt a pár­tot, amely ennek a megszületéséért küzd. Háromszáz év előtti eszközök­kel ma már nem lehet megtörni egy nép gyarmati alárendeltség elleni moz­galmát. Ez nem,csupán Brit-Guyaná­ra érvényes, hanem a világ valamennyi gyarmati sorban élő országára is. —y—r— Angol repülőgépek a fákat is támadják Budapest (ČTK) — Mohamed el Harti, az ománi imám kairói képvise­lője a Népszabadság munkatársainak több kérdésére válaszolt az ománi nép harcával kapcsolatban, az impe­rialista betolakodók ellen. A többi kö­zött kijelentette: „A jogaikat védelmező ománi haza­fiak még mindig elszántan harcolnak. Nem adjuk meg magunkat, az utolsó csepp vérünkig küzdünk. Az imperia­listák sok várost, falut és termőföldet pusztítottak el. A polgári lakosság haj­léktalanná vált és a repülőtámadások elől a fák alá húzódott. Tegnap távira­tot kaptam, amelyben jelentik, hogy az angol repülőgépek a fák ellen is támadást intéztek, felgyújtották őket és ezzel a lakosságot megfosztották utolsó menedékhelyétől." El Harti a Biztonsági Tanácsban tar­SAAAAAAAAA/VVNAA^AA/VWWWWVWAAA/VWWVN^^^V r Uj szelek Brit Guyanában tott szavazással kapcsolatos kérdésre így válaszolt: „Nem számítottunk a Biztonsági Tanácsra, mint olyan, szerv­re, amely teljesen amerikai befolyás alatt áll. A tanács csaknem valamennyi tagja az USA uszályhordozója. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN e napokban fejezték be a főiskolai beiratásokat. Mintegy 5000 új főisko­lai hallgatót jegyeztek be. A magyar főiskolákon az új iskolaévben foko­zott figyelmet szentelnek majd a szaktudás elsajátításának. (ČTK) A MOSZKVAI NAGYSZÍNHÁZ ba­lettegyüttese Tokióban augusztus 28­án lépett fel első ízben hatalmas si­kerrel. (ČTK)

Next

/
Thumbnails
Contents