Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-30 / 241. szám, péntek

Mi történik bányáinkban a bányásznap előt t • A LEGFONTOSABB FELADAT: MINDEN BÁNYÁBAN EGYENLETESEN TELJESÍTENI A FEJTÉSI TERVET Jobb geológiai előkészítést Handlaván Dolgozzon a bányász akár kis fej­tésen, akár szénfalon, legfontosabb számára mindig az, hogy a szénréteg tiszta, töretlen legyen. A zavartalan munka másik fontos feltétele, hogy a fejtéshez vezető folyosók tágasak, az előírásoknak megfelelőek legyenek. Ez utóbbi követelménynek Handlován már nagy részben eleget tettek: mind a szellőztető aknák, mind pedig a szál­lító folyosók kizárólag acéltámaszték­kal (Tousen-Haizmann szerkezettel) vanna kiducolva. Hiába van azonban tágas, szép fo­lyosó, amelyen zavartalanul folyhat a szállítás, ha a fejtési fronton keresz­tül-kasul régi, betemetett folyosók, vagy „ugrások" vonulnak végig. „Ug­rásnak", „vetőnek" hívjuk a szénréteg törését, amely valamikor régen föld­rengés, vagy földcsuszamlás követ­keztében jött létre. Igy szokszor 1—2 méteres szintkülönbséggel folytatódik a szénmező. (Nagyrészt ezek az „ug­rások" és a régi beomlasztott folyo­sók okozzák, hogy még most sem bír Handlová megbirkózni a terv teljesí­tésével, annak ellenére, hogy közel sincs annyi üzemzavar — éppen az említett tágasabb, erősebb folyosóknak köszönhetően — mint például félév­vel ezelőtt.) Tudnunk kell még azt is, hogy az ilyen régi folyosók és vetők körül meglazul, vagy már meglazult a puha palaréteg, melyben a szén fek­szik és bizony se vége, se hossza a szakadásoknak. Ez pedig nemcsak tartóztatja a munkát, hanem sérülések veszélye is fennáll. A legjobb handlovai frontfejtő kol­lektívák is gyakran tehetetlenek az ilyen alattomos ellenséggel szemben. Pszota Géza, Lant János, a Vagány testvérek. Martin Vilik, Ján Vojtašák — mind-mind nagyszámú és jól ösz­szeforrott kiváló kollektívák vezetői, mégis gyakran hiába próbálják telje­síteni a tervet, amikor egy ilyen ug­rás, vagy öreg folyosó szeli át mun­kahelyükön a réteget. Mi következik ebből? Fokozottabb, felelősségteljesebb és pontosabb geo­lógiai előkészítést kell végezni! Na­gyon sok régi folyosó, ugrás pontosan be van jelölve térképeinken. Igaz, van egynéhány olyan ugrás is, amelynek a hosszát, vagy pontos irányát csak sejtjük. Geológusaink, bányamérnö­keink első feladata lenne Handlován, hogy olyan irányban tűzzék ki a fej­tést, hogy a régi folyosók és ugrások a védőpillérekben kimaradjanak, ne akadályozzák a munkát. Ha ezt mér­nökeink és geológusaink biztosítják, falfejtőink — mint azt már eddig gyakran bebizonyították — megállják helyüket. Mindnyájan nyerünk ezzel, hiszen igy teljesíthetjük a tervet, ki­gyulladhat a bánya bejárata felett a vörös csillag. Tóth János bányász, A Szénkutató Intézet dolgozói akik az ásványi kincsek felfedésével új fejtési területeket és nyersanyag alapot biztosítanak a szlovákiai és dél-morvaországi banyaüzmeknek, el­határozták, hogy nagy ünnepüket, a bányásznapot új szocialista munkavál­lalással üdvözlik. A bányásznap tiszteletére a harma­dik negyedévben 105 százalékra tel­jesítik a nyerstermelési tervet, 305 ezer koronát takarítanak meg a ter­vezett termelési költségekből és 150 ezer korona értékben csökkentik a normán felüli tartalékokat. A műszaki fejlesztés keretében két acél fúró­tornyot helyeznek üzembe. A harma­dik negyedév végéig további három tornyot készítenek, amivel megterem­tik a feltételeket a kutató fúrások tervének túllépésére az ötéves terv második évében. A Lehota-bányában felszámolták az elmaradás! Ezen a héten a novákyi Lehota-bá­nya és a handlovai bánya dolgozói már manko nélkül kezdték meg a fej­tést. Nagy kiesés mutatkozik azonban ebben a hónapban a kékkői szénbá­nyákban. A legnagyobb elmaradás azonban a novákyi medence legnagyobb szénbányájában, a Béke-bányában mu­tatkozik, ahol 5400 tonna az adósság, az újonnan kiépített Ifjúsági bányában pedig több mint 4300 tonna lignittel tartoznak. A szlovákiai szénipari bányavállala­tok dolgozói az utolsó augusztusi hét­be 14 798 tonna elmaradással lépnek. Várható, hogy ezt e hét folyamán jelentősen csökkentik, mindenekelőtt Szlovákia legnagyobb barnaszén bá­nyájában, a Handlovai Nagybányában és a kékkői szénbányákban. Ahol 95 millfó koronát takaríthatnak meg Az ústíi kerületben ellenőrizték a beruházási építkezést Ne feledkezzünk meg az akció-programtervek teljesítéséről sem Annak idején nagy súlyt fektettünk az akció-programterv kidolgozására, hogy amit terveztünk, azt valóra is tudjuk váltani. Ma, pár hónappal ké­sőbb szeretnénk az akció-programterv teljesítését hangsúlyozni. Annál is in­kább, mert a tervbe vett feladatok ál­talában a falu fejlődésének szempont­jából igen fontosak, s ezek teljesíté­sétől függ, hogyan halad, hova fej­lődik a falus Már sokszor elmondot­tuk, hogy a helyi nemzeti bizottságok egyik legfontosabb feladata a mező­gazdasági termelés fejlesztése, illetve a szövetkezetek alakítása és azok megszilárdítása. És itt Csallóközara­nyos sem kivétel — bár ez a szövet­kezet a nyitrai kerületben a legjob­bak közé tartozik —, a szövetkezet kiszélesítése mindennapi kérdés. A fa­luban még vannak egyénileg gazdálko­dó parasztok, akikre ugyan nem lehet , mondani, hogy ellene lennének a szö­vetkezetnek, de még mindig húzódoz­nak, még várnak: ki tudja mire? — A helyi nemzeti bizottság és a helyi pártszervezet most azon szorgoskodik, hogy ezeket megnyerjék a szövetke­zeti gondolatnak — megnyerjék őket, és minél előbb, hogy bővüljön a szö­vetkezet földalapja és ami a legfon­tosabb, hogy a mezőgazdasági ter­melés az ötéves terv végéig elérje a harminc százalékos emelkedést. Csakis ebből a szempontból értékel­hetjük, ítélhetjük meg helyesen a he­lyi nemzeti bizottság és a helyi párt­szervezet munkáját. Csóka Antal, a helyi nemzeti bizott­ság elnöke a szövetkezet kiszélesíté­sével kapcsolatban elmondotta, hogy ezzel a kérdéssel rendszeresen foglal­koznak. A helyi nemzeti bizottságnak harminckét aktivistája van, s ezek részt vesznek az agitációs munkában; ezenkívül a helyi nemzeti bizottság tagjai is kapcsolatban vannak a ma­gángazdákkal, beszélgetnek velük a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Jó munkát végez Szenesi Imre és Szalai Júlia, szoros kapcsolatot tarta­nak fenn körzetük választóival. Az ak­tivisták közül Plachý László tanító vé­gez dicséretes munkát az agitáció és a propaganda terén. Hasonlóan szólhatunk a nőbizottság munkájáról, mely a tömegszervezetek közül leg­jobban segíti a helyi nemzeti bizottsá­got munkájában. A fiatalok ebben a kérdésben nem sokat fáradoznak, ami nemcsak hiba, hanem kötelességük nem teljesítését is jelenti. A CSISZ­szervezet tehát sokkal nagyobb érdek­lődést tanúsíthatna, sokkal aktívabb munkát fejthetne ki a közös feladat teljesítéséért. Persze a helyi nemzeti bizottság és a helyi pártszervezet munkájához is hozzá lehet tenni: az agitációs munka lehetne, sőt kell, hogy harciasabb legyen. Különösen a párt­szervezetnek kell a kibontakozott agi­tációt hatékonyabbá tenni. Ezt annál is inkább hangsúlyoznunk kell, mert a termelés hatékonyságáért folytatott harcban lényeges eredményeket értünk el, és ha a kommunisták, a pártszer­vezetek aktívabb munkát végeznének. keményebb harcot folytatnának — még sokkal nagyobb sikereket érünk el. Az utóbbi idők tapasztalata: — Fokozni kell a pártszervezet, a helyi nemzeti bizottság és a tömegszervezetek mun­káját, hogy még kedvezőbb eredmé­nyeket mutathassunk fel. Ezt természetesen minden pártszer­vezetről és nemzeti bizottságról el­mondhatjuk, azokról is, amelyek aktí­vak, de többszörösen érvényes jaz azok­ra, amelyek passzivitást tanúsítottak a mindennapi feladatok teljesítése iránt. S ezek közé a mindennapi fel­adatok közé tartozott az aratás sike­res elvégzése, a cséplés után pedig a begyűjtés biztosítása. Csallóközara­nyoson ezt a munkát jól végezték. Halljuk, mit mond Csóka Antal: — A járáson érdeklődtek, nem kell-e segítség. Nem kértünk segítsé­get. Nem, mert arra gondoltunk, ha mi saját erőnkkel nem tudjuk idejé­ben és sikeresen elvégezni az aratást — egy kétezer-ötszáz lakosú falu —, akkor azt sem érdemeljük meg, hogy levegőt szívjunk. Szóval így. Munkához látott a párt­szervezet és a helyi nemzeti bizottság, munkára serkentették a falu népét. A rossz időjárás ellenére is a szö­vetkezet teljesítette gabonabeadását és nem maradtak le az egyénileg gaz­dálkodó parasztok sem. Ez pedig nem­csak az egyénileg gazdálkodó parasz­tok dicséretére válik, hanem a helyi nemzeti bizottság és a pártszervezet dicséretére is. Kockás Mihály, a helyi nemzeti bizottság titkára és Csóka An­tal napról napra meglátogatták a csép­lő magángazdákat. Egy másik kérdés, ami a falu kul­turális fejlődésének szempontjából fontos — a kultúrház felépítése. Erre van a legtöbb panasz. Jogos, mert akárhogy is van a dolog, vannak ne­hézségek az építkezés körül, — a la­kosság csak azt látja, hogy nincs kul­túrház. A helyi nemzeti bizottság meg­teszi a megtehetőt — hisz a kultúrház építését bevették az akció-program­tervbe, de valahogy csigabiga módjára halad az ügy. Azonban az ősszel meg­kezdik az építkezést, kiássák az alapot. Most mindössze egy vagon cement és 100 köbméter kavics áll rendelkezésre. A villanyhálózat kiszélesítése is ha­sonló probléma. A kerületi iparügyi osztály csak ígérget, és megfeledkezik róla, hogy az ígéret szép szó, ha meg­tartják, úgy jó. És ha már hibákról beszélünk, említsük még meg a „Jed­nota" járási raktárát is. A helyi Jed­nota-üzletben már napok óta nem le­het kapni — lehet, hogy ma már igen — lisztet, sót, margarint, ecetet stb. A Jednota járási raktárának e hó 16­án kellett volna árut küldeni, de 22­én még elégedetlenség volt a faluban, Miért? Miért nem vásárolhatnak az emberek ott, ahol becsületesen dol­goznak? Mert becsületesen dolgoznak ám! Szép eredmények születnek a szö­vetkezetben, s megérdemelten vették ét a napokban a kerületi nemzeti bi­zottság vándorzászlaját. <ks) Az ústíi kerületben most folytatják a beruházási építke­zés ellenőrzését. Bizottságokat állítottak össze, melyek felül­vizsgálnak a beruházási építke­zés keretében megvalósított minden egyes akciót. Már meg­mutatkoznak az első eredmé­nyek. Mindenekelőtt itt vannak a bányák. Csupán a Békevédők bányájában és a munkás-otthon építésénél több mint 18 millió koronát takarítanak meg, a Róosewelt-bányában a garázs és az otthon építés felülvizsgálásánál 3 millió koronás költségvetési összeg megtakarításának lehetősége mutat­kozott. Az Ostí nad Labem-i ČSD-válIa­Iatnál az elektrodinamikus berende­zés gazdaságosabb bevezetésén gon­dolkodnak. Ä bizottság javaslatai ki­mutatják, hogy itt több mint 6,5 mil­lió koronát lehet megtakarítani. A ČSD mellett működő bizottságok összesen 60 építkezést vizsgálnak fe­lül. A kerületben elért eddigi ered­mények alapján kitűnt, hogy az ipari beruházási építkezéseken 95 millió koronát lehetne megtakarítani. •ÜBlfti, A hajóépítők teljesítík felajánlásaikat Amint már közöltük, a komáro­mi Steiner Gábor Hajógyár dol­gozói a Nagy. Október.i Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére felajánlották, hogy há­rom folyami vontatót és egy sze­mélyhajót 15 nappal a határidő előtt átadnak a megrendelőnek. Ez­zel egyidejűleg vállalták, hogy 880 ezer koronával csökkentik a ter­melési költségeket. A hajógyár előtt már útrakészen állnak az új hajők. Baloldali ké­pünkön az „Akademik Jusokalsz­kij" vontatóhajót, alsó képünkön pedig a Kompozitor Kalinnyikov hajót láthatjuk a hajógyár kikötő­iáb-ín. Foto: M. Bellus. - ,< -' * A BELKERESKEDELEM HÍREI Felhvás a fogyasztókhoz A Bratislavai Kerületi Nemzeti Bi­zottság nagy súlyt helyez arra, hogy a fogyasztók mindennemű élelmisze­rekkel valő ellátása kifogástalan le­gyen és az üzemi konyhákban az éte­lek minőségét megjavítsák. A Kerüle­ti Nemzeti Bizottság e célból szep­tember havában értekezletet tart, ahol az élelmezés körüli kifogásokat fogja megtárgyalni és a hiányosságok meg­szüntetése érdekében határoz. Tekintettel arra, hogy az utolsó időben e téren panaszok merültek fel, a Kerületi Nemzeti Bizottság felhívja a fogyasztókat, hogy az élelmezésben tapasztalt hiányokat közölje a bizott­sággal. Ugyancsak félhívja a bizottság a fogyasztókat, hogy a jobb élelmezés érdekében tegyenek megfelelő javas­latokat. K. Bratislavai sonkát szállítunk Svájcba és Franciaországba A Bratislavai húsneműek gyára, amely a Bratislava város és a bratis­lavai kerület fogyasztóközönségét lát­ja el húsneműekkel, nemrég új mo­dern üzemet épített a Pražská úton. Az új gyár korszerűen be van rendez­ve és számos új szalámikolbászt gyárt, ami a fogyasztóközönség jobb kiszol­gálását teszi lehetővé. A vállalat azon­kívül export célra is gyárt húsneműe­ket. Igy az utolsó időben két vagon fagyasztott sonkát szállított Svájcba és Franciaországba. Jut is, marad is A bősi szövetkezeii tagok hat vagon búzát adnak az ele.. i csapással sújtott községeknek CSÉPLÉS UTÁN papír meg ceruza kívánkozik a falusi emberek kezébe. A szövet­kezeti tagok úgy mint azelőtt, amikor külön-külön gazdálkodtak, összeadnak és osztanak. Az ál­lamnak adják, ami az államé, gon­doskodnak a jövő évi vetőmagról, majd szétosztják maguk között az első félévben ledolgozott munka­egységek után a kenyérnekvalót. Á hét derekán a bősi földmű­vesszövetkezet tagjai gyűlésükön számbavették az idei gabonater­més eredményeit. Zsőkovics fő­könyvelő közölte a tagsággal, hogy a búzából 87 vagonnal termett. Ebből 24 a városi dolgozók ke­nyerére ment. Abból, ami a szö­vetkezetben maradt, többek közt Bot Lászlónak 15 és fél mázsa jutott az év elejétől múlt hónap végéig ledolgozott munkaegysé­gekért. Megérdemli! Hisz a szö­vetkezet sárréti istállóiban példá­san gondozza a növendékmarhá­kat. Pontosan jár a munkába, hét­köznapokon és ünnepnapokon egy­•aránt. Nem minden legényember­ről írhatnánk ilyen dicséretet. A szövetkezetben vantiak olyan tagok is, akik az első félévben ledolgozott munkaegységekért még húsz mázsánál is több gabonát kaptak. A TAGGYŰLÉSEN a szövetkezet eredményén kívül szóbakerültek a közeli községek­ben levő viszonyok. A tjunaszer­dahelyi járásban hét községben a jégeső okozta kár miatt nem igen volt mit csépelni és a szö­vetkereti tagoknak is 83 vagon gabonára volna szükségük, hogy a következő termésig biztosítva legyen a kenyerük. A begyűjtésre szánt gabonát falusi dolgozóink a városi dolgozóknak adják, ezért a szomszédos szövetkezeti tagokat nem az államnak szánt gabonából, hanem a magukéból segítik ki. A taggyűlés résztvevői egy em­berként úgy határoztak, hogy a munkaegységekre járó 3,80 kg gabonából 80 dkg-ot a felvásárló üzemnek adnak, hogy azt az arra rászoruló szövetkezeteknek továb­bítsák. A Jö SZOMSZÉDOK segítik egymást. A bősi szövetke­zet tagjai tavaly és tavalyelőtt maguk is segítségre szorultak. Fő­leg takarmányhiány miatt. Végre annyira jutottak, hogy már nem kérnek másoktól, hanem maguk adhatnak. Gazdasági téren az utóhbi időben nagyon sokat fej­lődött a bősi földművesszövetke­zet. Az eredmények egyre jobbak. Ehhez nagymértékben hozzájárul az is, hogy a vezetőség és a tagság a gyűléseken mindig tiszta vizet tölt a pohárba. A gaz­dasági kérdésekről szőlő beszámo­lókról élénk viták folynak. Varga Imre, a szövetkezet elnöke, bátran rámutat a hibákra. Például az utóbbi taggyűlésen szóvá tette, hogy a kéthetes esőzés előtt job­ban kellett volna igyekezni a szé­nabetakarítással és azt is, hogy a búzapolyvőt igazságosan kell szétosztani a tagság közt, nem 1%­het, hogy egyesek nyakra-főre hordják és másoknak ne jusson egyáltalán. A vitában a tagok is megmondták észrevételeiket, a hi­bákat. A nyílt és őszinte bírálat eredményes, ha utána javulás áll be. AZ ARATÁSI ÜNNEPÉLYRŐL is szó volt a taggyűlésen. Ügy ha­tároztak, hogy vasárnap tartják meg. Táncolni, mulatni fognak a bősi szövetkezeti tagok. Az el­végzett munka örömére ürítik majd poharaikat, arra, hogy a gazdag termésből nemcsak a be­adási kötelezettségek teljesítésére, vetőmagszükségleteik biztosítására és saját kenyerükre jutott, hanem ezenkívül segítettek szomszédai­kon is. Bősön a gazdag gabona­termésből jutott is, meg maradt is. D. V. OJ SZO r­1957. auflusztus 50.

Next

/
Thumbnails
Contents