Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-25 / 236. szám, vasárnap

VÉGET ÉRT A HÍVSZ KONGRESSZUSA A békeharc a világ ifjúságának fő feladata Kijev (ČTK) — A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség kongresszu­sának pénteki plenáris ülésén jóvá­hagyták a fő okmányokat. Ä jövő fesztivál kérdésében a rész­vevők többsége arra az álláspontra helyezkedett, hogy amennyiben az le­hetséges lesz, azt valamelyik nyugat­európai országban rendezzék. A kongresszus egyöntetűen jóvá­hagyta „A világ ifjúságához, minden nemzethez, parlamenthez és kor­mányhoz és az ENSZ-hez intézett üzenetet", amely felszólít az atom­fegyverkezés beszüntetésére, s vala­mennyi fajta tömegpusztító fegyver teljes betiltására. Ch. Echard francia követ előadta a kongresszusi határozati javaslat in­dokolását, amely javaslat az ifjúság helyzetéről a mai világban, a DÍVSZ kongresszusának munkájáról és jövő feladatairól számol be. Az egyhan­gúlag jóváhagyott határozat megálla­pítja, hogy a kongresszus tanácsko­zásain 1Ö3 ország ifjúságának kép­viselői, a DÍVSZ tagállamainak kül­döttei, 141 nemzeti és nemzetközi szervezet megfigyelői és vendégei, közöttük az ENSZ és az UNESCO megbízottai is részt vettek. A DÍVSZ fő feladataként a jövőre nézve a kongresszus a .béke megőr­zését, az atomháború fenyegetése el­len, a biztonságért, a leszerelésért, a békés egymás mellett élésért folyó harcot, a gyarmatosítás elleni, a nemzetek függetlenségéért, az ifjú­ság jogainak és érdekeinek védel­méért, az ifjúság vágyainak megvaló­sításáért folyó harcot tűzte ki a kul­túra, a sport és a pihenés területén. A kongresszus egyetértett abban, hogy mindezen problémákban a DIVSZ-nek együtt kell működnie valamennyi nemzeti, területi és nemzetközi if­júsági szervezettel. Az ifjúsági mozgalomban az elmúlt évek folyamán bekövetkezett változá­sokból kiindulva, a DÍVSZ kijevi kongresszusa jóváhagyta a szövetség új alapszabályait. Ezek az alapszabá­lyok pontosan meghatározzák a szö­vetség jellegét, a tagszervezetek ön­kormányzatát és a szövetség legfőbb szerveként a tagszervezetek képvise­lőinek gyűlését jelölik meg. A péntek esti ülésen a DÍVSZ el­nökévé ismét B. Bernini olasz kül­döttet, az eddigi elnököt választot­ták. A főtitkár Ch. Echard francia küldött lett. Az elnök első helyette­WEĽI3MESMSM Nehézségek Keralában az iskoiák államosítása körül A FRANCÉ PRESSE hírügynökség közölte, hogy augusztus 27-e táján Kerala indiai állam nemzetgyűlésének szavaznia kell arról a törvényjavas­latról, amely a keralai alapiskolák ál­lamosítására vonatkozik. Keralában ezt az intézkedést a lakosság széles tömegei támogatják. A többi indiai állam sajtója is kedvezően fogadja a keralai kormány e döntését. A tör­vényt azonban még nem hagyták jó­vá és már eddig is csaknem egy mi­niszter és egy képviselő életébe ke­rült. Mindkettő ellen merényletet kö­vettek el. A törvény miatt már há­rom keralai polgárt — kommunistá­kat — meggyilkoltak. Ki szervezi ezeket a támadásokat? Kinek a szemében szálka az új tör­vény? A katolikus hierarchiának, amely minden eszközt felhasznál a törvény meggátlására,' a vesztegetés­től egészen a gyilkosságig. Ezenkívül tiltakozó tüntetéseket szervez, ame­lyek fő résztvevői az ügynevezett „Krisztus követői", akiket egyenru­hába bújtattak és katonai kiképzés­ben részesítettek. A STATISZTIKA szerint Indiában mintegy 8 millió katolikus él, még pedig jobbára délen, a többi között Keralában. Ez a portugálok és fran­ciák hosszú ideig tartó uralmának következménye, akik India e részét a múlt századokban kezükben tartot­ták. A XVI. és XVII. században fő­képpen a portugálok terjesztették uralmukat a jezsuita inkvizíció segít­ségével. Később a katolikus iskolák fő eszközül szolgáltak az indiai lakos­ság befolyásolására. Hasonló módsze­A Szovjetunió a széntermelésben utoléri az USA-t Moszkva (ČTK) — A Szovjetunió a széntermelésben közvetlen az USA mögé került. 1917 óta a Szovjetunió ban a szénbányászat 15-szörösére emelkedett és a múlt évben 429 mil­lió tonnára rúgott, összehasonlítás­képpen elegendő rámutatni arra, hogy Oroszországban 1913-ban mindössze 29 millió tonna szenet bányásztak. A szovjet szénipar dolgozóinak minden előfeltételük megvan arra, hogy 1960-ig elérjék a tervbe vett évi 593 millió tonna termelést. Az USA-ban 1956-ban az évi szénbányá­szat 485 millió tonnát tett ki. reket használnak India területén Goá­ban, amely portugál gyarmat. Azon­ban a katolikus portugál összeeskü­vésnek a lakosság ellen már nincs ereje, a lakosság követeli Indiához, az anyaországhoz való csatolását. Csakis erőszakkal, katonaság és rend­őrség segítségével lehet fenntartani az idejét múlt gyarmatosító rend­szert. A katolikus papság ingerültségének okait Keralában közvetlenül elárulja a Francé Presse hírügynökség delhii tudósítója. Beszámol arról, hogy a keralai 9000 alapiskola közül mintegy 5000 magánkezekben van, habár a ta­nítókat az állam fizeti. A 6000 iskola 45 százalékát a katolikus körök tart­ják kezükben. Az iskolák fenntartá­sából a katolikus hierarchiának busás jövedelme van, mert amint azt a The Economic Weekly Bombay heti­lap írja, a kormány az iskolák igaz­gatóságainak kifizeti a tanítók fize­tését, azonban gyakori eset, hogy a tanítók nem kapják meg teljes fize­tésüket. Világos, ki zsebeli be „a meg­takarított" pénzt. A KATOLIKUS HIERARCHIÁNAK azonban még egy — nyilvánvalóan fő oka van arra, miért akarja fenn­tartani befolyását még merényletek árán is. Az a törekyése, hogy az or­szágban fenntartsa politikai befolyá­sát, nemcsak a diákokat, hanem a felnőtteket is befolyásolja. Ezt a be­folyást, amint az eddigi tapasztalatok mutatják, a mai kormány ellen akar­ja felhasználni. sei: Mahmoud Babiker Jaatyar (Szu­dán), Alexandr Selepin (Szovjet­unió), Raul Morales Adriazola (Chile), Szukatno (Indonézia). Megválasztották továbbá az elnök kilenc helyettesét, közötte M. Veckert, a CSISZ elnökét, és a DÍVSZ 54-tagú végrehajtó bi­zottságát. Szünet után az új végrehajtó bi­zottság első ülésén megválasztották a szövetség hét titkárát. Az ülés folytatása és a választás eredményeinek kihirdetése után B. Bernini, a DÍVSZ elnöke emelkedett szólásra, aki a plénum viharos éljen­zése közepette az ukrán Komszomol képviselőjének átadta a DÍVSZ dísz­lobogóját. A legmelegebb testvériség légköré­ben fejezte be a DÍVSZ IV. kong­resszusa egyhetes eredményes ta­nácskozásait. N. Sz. Hruscsov fogadta Ho Si Minht Moszkva (ČTK). N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkára au­gusztus 23-án Jaltán fogadta Ho Si Minht, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökét, aki a Szovjet­unión át tér vissza Vietnamba. Marokkóban erősödik a franciaellenes hangulat Párizs (ČTK) — A Francé Presse hírügynökség rabati tudósítója au­gusztus 24-re virradó éjjel jelentet­te, hogy a dél-marokkói helyzet egyre feszültebb. A lakosság körében erős franciaellenes hangulat uralkodik. Ez főképp akkor nyilvánult meg, amikor Ifni térségében összetűzésre került sor a spanyol csapatokkal és Fum el Hassanból francia csapatokat akartak áthelyezni. A rabati hatóságok aján­latára a francia katonai parancsnok­ság úgy határozott, hogy a Fum el Hassan-i helyőrséget repülőgépen he­lyezi át, hogy megakadályozza az esetleges incidenseket. Kormányellenes tüntetés Ammanhan f, Amman (ČTK — Azal-Dzsun­0 h u r lap közlése szerint Amman­ban, Jordánia fővárosában hatal­mas kormányellenes tüntetésre került sor. A jordániai polgárok határozottan követelték, hogy azo­kat az árulókat, akik az országot eladták az imperialistáknak, állít­sák a bíróság elé. A tüntetők ki­X fejezték rokonszenvüket Szíria és • Egyiptom iránt és az arabok fel­Ť szabadító politikája mellett szálltak ^ síkra. A tüntetőket a rendőrség • szétoszlatta. Ť Az al-Dzsunhur a tüntetés­X sel kapcsolatban azt írja, hogy a • jordániaiak nagy demonstrációja £ széleskörű országos mozgalom elő­X hírnöke. A bonni fegyverkezés egyre több milliárdot emészt Bonn (ČTK) — A Neue Rhein-Zei­tung „A bonni fegyverkezés egyre több milliárdot emészt" című cikkében be­számol arról, hogy a nyugat-német­országi költségvetés kiadásainak leg­nagyobb részét hadicélokra fordítják. E kiadások az eddigi 9 milliárd már­káról 1958-ban 13—14 milliárd már­kára nőnek. Az Adenauer-kormány hadügymi­nisztériuma 1960-ig 340 ezer embert akar fegyverbe hívni, ezek fenntartá­sára 6 milliárd márkára van szükség. Ugyanilyen összeg szükséges a had­seregnek korszerű fegyverekkel való ellátására. A lap ehhez hozzáfűzi, hogy a fegy­verkezésre fordított összeget csakis Épülő szovjet városok Sztalingradban a Központi Parton gyönyörű új szökőkutat építettek. Ké­pünkön a Barátság szökőkútját láthatjuk. utólagos „fegyverkezési adók" beve­zetésével, valamint a szociális szük­ségletek, városok építésére fordított összegek csökkentésével lehet előte­remteni. Mindkét esetben az egyszerű nyugatnémet dolgozó fogja a terhet viselni. Véget éri a tanítók világértekezlete Varsó (ČTK) — Augusztus 23-án véget ért a tanítók négynapos világ­értekezlete, amelyet a FISE, a tanítók nemzetközi szövetsége rendezett. Az értekezleten 7 926 936 tanító képvise­letében 57 ország 240 küldötte vett részt. Megtárgyalták a tanítók nem­zetközi szakszervezeti mozgalmának legfőbb kérdéseit. A plenáris ülésen, valamint a bizottságok összejövetelein folytatott élénk viták után valameny­nyi kérdésben egyhangú határozatot hoztak. MtoHeíkHe e/ Párizs felszabadításának nvtorduláján Nagy ünnepet ül ma Franciaország népe. Ma tizenhárom esztendeje az egész világot bejárta a hír: Párizs népe felszabadította gyönyörű fővárosát. Tizenhárom évvel ezelőtt ezidőtájt a hitleri szörnyeteg már számtalan sebtől vérzett, a szovjet hadsereg dicsőséges fegyverei az egyik megsemmisítő csapást a másik után mérték a náci hadigépezetre, s sorra szabadultak fel a leigázott országok városai és falvai. Párizs né­pének nagyszerű hőstette, amely hatalmas ösztönzést adott a franciaor­szági ellenállási harc kibontakozásához, újabb csapás volt a hitleri Németországra, s megacélozta a fasizmus ellen harcolók hatalmas tá­borát. , PÄRIZS NÉPE — amely oly sokszor tett már tanúbizonyságot kiolthatat­lan szabadságszeretetéről — ezekben a napokban ismét Franciaország tör­ténelmének legragyogóbb lapjaira írta be nevét. S kitörölhetetlenül beírták nevüket a francia történelembe a kommunisták, akik az élen harcoltak fővárosuk, hazájuk szabadságáért s akik megteremtették e nagyszerű fel­kelés feltételeit. Bármennyire is pró­bálják az elmúlt évek távlatából meg­hamisítani és elferdíteni a történteket, Párizs felszabadításának dicsőséges fegyverténye eltéphetetlenül össze­forrt a Francia Kommunista Párt ne­vével. Hosszú és rögös volt az út, amely 1940 nagy összeomlásától elvezetett Párizs felszabadításáig. Maurice Tho­rez és Jaques Duc­los elvtársak, a francia kommunis­ták harcokban megedzett vezetői, már 1940 júliusá­ban kijelentették: „Olyan nagy nép, mint a miénk, so­hasem lesz rab­szolganép." A nem­zeti egységért ví­vott kemény csa­tákban azonban először le kellett számolni olyan „el­méletekkel". ame­lyekkel meg akar­ták akadályozni a francia nép sza­badságharcának ki­bontakozását. A Francia Kommu-. nista Párt szembe­szállt ezekkel, s valamennyi tagját harcbahívta a szent feladatra, a nemze­zet felszedésére, s homokzsákokból mindenütt torlaszok épültek, amelyek eljárták a Párizsból kivezető utakat. A fasiszták többször megkísérelték, hoqy áttörjék az akadályokat, de mindannyiszor véres fejjel voltak kénytelenek visszafordulni, Augusztus 23-án befejeződött a hitleristák beke­rítése és a fegyveres nép megkezdte megsemmisítésüket. Minden lakóház erőddé változott, s a hitleri csapa­toknak augusztus 24-én már be kel­lett ásni magukat. Augusztus 25-én von Choltitz, a párizsi hitlerista csa­patok parancsnoka feltétel nélkül megadta magát, s Párizs teljesen fel­szabadult! A párizsi nép nagyszerű példáját követték Bretagne, Marseille, Lyon és más vidékek lakói is, s a hitleri csa­patok hamarosan kénytelenek voltak kitakarodni egész Franciaországból. Közel másfél év­tized múltán most ismét harci riadó zúg végig Francia­országon. A Fran­cia Kommunista Párt, amely az el­lenállás nehéz éveiben oly sokszor hívta harcba Fran­ciaország népét a német imperializ­mus sötét erői el­len, most ismét riadót fúj. A ve­szély nagy: Nyugat­Németország újra­felfegyverzéséről , »an szó. Franciaor­szág hivatalos ve­zetsibi arról beszél­nek, hogy Nyugat­Németország újra­Hitler Bismarckhoz: — Azt hiszem felfegyverzése el­ti egység megte- az az Adenauer túltett rajtunk, egyet- kerüihetetlen „tör­remtésére. A párt len lövés nélkül meghódította Fran- ténelmi szükség­Központi Bizottsá- ciaországot. (Tvorba) szerűség", amely­ga 1944 júniusában nek mielőbb be kéli kijelentette. „Minden kommunistának következnie. Ugyanezt ismételgetik irányító részt kell vennie a háborúban, s be kell vonni ebbe a háborúba a tömegeket. Minden városnegyedben, minden faluban, minden gyárban, min­denáron egyesülni, fegyverkezni és harcolni kell. Ez minden hazafi jel­szava. Ez a jelszó irányítsa minden kommunista gondolatát, s fűtse min­den kommunista szívét." Eközben a nyugati szövetséges had­erők „manőverezéssel" haladtak előre Franciaország földjén, s az is kitűnt, hogy a nyugati szövetségesek egyes kö­reinek egyáltalán nem volt sürgős Pá­rizs, Franciaország felszabadítása. 1944 augusztusában az amerikai katonai ha­tóságok és a hitleri parancsnokság között megállapodás jött létre arról, hogy „összehangolják" a német csa­patok visszavonulását az amerikaiak bevonulásával, hogy Párizs „ne marad­jon a megszálló csapatok nélkül." A FRANCIA FŐVÁROS népe azonban keresztülhúzta ezt a szégyenteljes megállapodást. A Francia Kommunista Párt harci riadójára a francia főváros népe 1944. augusztus 21-én és 22-én megmozdult, hogy leszámoljon a meg­szállókkal. Városszerte gombamódra nőttek ki a földből a barikádok. Egyetlen óra elég volt az utcai köve­A „magyar kérdés 1' ENSZ-vitája propaganda célokat szolgál A Borba című jugoszláv lap kom­mentárt közölt az úgynevezett „ma­gyar kérdés"-nek az ENSZ közgyűlése legközelebbi ülésszakán történő tár­gyalásáról. „Az a tény, hogy ismét Magyarországról fognak vitázni — írja a Borba —, azt a veszélyt rejti ma­gában, hogy elmérgesedik a nemzet­közi légkör". A Borba az ENSZ közgyűlésén tár­gyalásra kerülő kérdéseket két osz­tályba sorozza. Az első osztály azokat a kérdéseket foglalja magában, ame­lyeket azért tárgyalnak meg, hogy valóban meg is oldják őket. A másik csoport kérdéseit propaganda okokból tűzik napirendre. „Magyarország kér­dése a második kategóriába tartozik" — írja a lap „Az a vita, amelynek jellegét már előre megszabják, pro­paganda motívumaival nem lehet hasznos". „Nem mindegy, — Jrja a lap a továbbiakban —, hogyha az a légkör, amelyben a közgyűlés megkezdi mun­káját, kedvező, avagy kedvezőtlen ... Nem engedhető meg, hogy propaganda vita mérgesítse el a nemzetközi lég­kört és meghiúsítsa a közgyűlés re­ményét és kilátásait a sikeres mun­kára." ^ A NYUGATNÉMET Szövetségi Köz­társaság legnagyobb városaiban 14 nyugatnémet újságkiadó csoport 20 napilapot ad ki ós a nyugatnémet közvéleményt irányító lapok 40 szá­zalékát tartja kezében. azok a külföldi körök is, amelyek az ellenállási küzdelem idején „várako­zásra" osztogattak jótanácsokat a a francia népnek, s akiknek annak­idején nem volt sürgős Párizs, Fran­ciaország felszabadítása. PÁRIZS FELSZABADÍTÓI, Francia­ország népe nem-et kiált ezekre az „érvekre". A párizsi nép nem azért fogoť, fegyvert, hogy ugyanazok, aki­ket kiűzött fővárosából, most más egyenruhában visszalopakodjanak. A francia nép nem azért ontotta vé­rét, nem azért áldozta fel legjobb fiait, hogy a francia kormány bele­egyezésével kiszolgáltassák az orszá­got a hitleri birodalom utódainak. En­nek nem szabad megtörténnie! Nem „történelmi szükségszerűség" Nyugat­Németország felfegyverzése. Igenis van kiút: A Német Demokratikus Köz­társaság kormányának legutóbbi ész­szerű és a való tényekkel reálisan szá­mító kezdeményezése. Párizs felszabadulásának évforduló­ján népünk testvéri kezét nyújtja a francia hazafiaknak, akik velünk együtt küzdenek a közös veszély: a német militarizmus feltámasztása el­len! Szlly Imre Kinevezték az ENSZ őszi ülésszakán résztvevő amerikai küldöttségei Washington (ČTK) — Az amerikai szenátus augusztus 22-én jóváhagyta az ENSZ közgyűlésének őszi üléssza­kán részt vevő küldöttek és helyette­seik kinevezését. Az amerikai küldött­ség vezetője Lodge nagykövet. A kül­döttség tagjai: A. S. J. Carnahan demokratapárti képviselő, W. H. Judd köztársaságpártl képviselő, G. Meany, az AFL—CIO Egyesült Szakszerve­zeti Szövetségek elnöke és H. B. We­lis, az indianai egyetem elnöke. ÜJ SZÔ % 1957. augusztus 25 .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents