Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-25 / 236. szám, vasárnap

Az ENSZ nem nézheti tétlenül, hogy továbbra is fokozódjék a rádioaktív sugárzásból eredő veszély Csehszlovák memorandum az ENSZ közgyűlése napirendi pontjáról Prága (ČXK) — Amint már közöl­tük, a csehszlovák kormány július 12-én javaslatot tett, hogy az Egye­sült Nemzetek közgyűlése napirend­jébe vegyék fel külön pontként „az atomsugárzás hatásá"-nak megtár­gyalását. A csehszlovák javaslatot az ENSZ XII. közgyűlése ideiglenes na­pirendjébe vették fel. Augusztus 23-án megbízták Josef Ulrich nagykövetet, az ENSZ-ben működő állandó csehszlovák küldöt­tet azzal, hogy adja át az ENSZ tit­kárságának az e pontra vonatkozó magyarázó memorandumot és kérje a memorandum kikézbesítését az ENSZ valamennyi tagállamának. A csehszlovák magyarázó memo­randum „Az atomsugárzás hatásai" című napirendi ponthoz a követke­zőképpen hangzik: „Az atomenergia kihasználásának méretei az utóbbi években szünte­lenül növelik a világban a rádioak­tív sugárzás színvonalát. Ez a kö­rülmény mélyen nyugtalanítja a köz­véleményt. A tudományos intézmények és a tudomány kiváló képviselőinek egész sora erélyesen rámutat az ezzel kap­cslolatos veszélyre és inti a világ közvéleményét az emberiség egészsé­gére káros atomsugárzás hatásaitól. Nemcsak a földrajzilag, vagy politi­kailag körülhatárolt körzetek veszé­lyeztetéséről van szó, hanem az egész emberiség veszélyeztetéséről. Ez a fenyegető veszély annál sú­lyosabb, mivei azonnali intézkedések elfogadása esetén is feltartóztatha­tatlanul növekszik a jövő években a radioaktivitás. A kísérleti nukleáris robbanásokkor ugyanis bekövetkezik az atmoszféra felső rétegeinek rá­dioaktív termékekkel való fertőzése. Ez a radioaktivitás különböző nagyságú porrészecskékre ülepszik, amelyek a gravitáció hatására gyorsabban vagy iassabban elérik a föld felületét. A rádioaktív anyag lerakódásának gyorsaságát évenkint 10—20 száza­lékra becsülik. A légáramlások hatására elárasztja az egész földgolyót. A rádioaktív por veszélye ezért fenyegeti minden ál­lam lakosságát, amelyek védtelenek a rádioaktív részecskéket szállító lég­áramlatok behatolásával szemben és így a szuverenitásuk alá tartozó te­rületeken a rádioaktivitás elkerülhe­tetlen fokozódásával szemben is. Annak ellenére, hogy a tudomány még kutatja a sugárzás színvonala és ártalmasságánaMi méretei közötti kap­csolatokat, a felelős szakértők egész DICSŐ NAPOK sora már a sugárzás mai színvonalát is veszélyesnek tartja. Ellenkezik a tudományos haladás hagyományaival a káros tényező kockázatának foko­zása, ha hatásának terjedelme még nem teljesen ismert. A ma lemért értékek alapján, a kockázat felbecsü­lése nem mutatja pontosan a jövőbeli veszély fokát. Határozottan nem sza­bad, hogy a kockázatnak ez a nem teljes ismerete az emberiség jövőjével való felelőtlen hazárdjátékra vezes­sen. Az emberek egészségére, de főleg a jövő nemzedék egészségére káros atomsugárzás hatásainak lehetséges veszélye mellett elsősorban a sugár­zás okozta genetikus hatásokról van szó, amelyeknek következményei ked­vezőtlenül mutatkozhatnak meg a to­vábbi nemzedékekben is. Ma általá­nosan ismert, hogy genetikai szem­pontból nincsen az elviselhetőségről adat, és hogy a sugárzás minden gya­rapodása a gyakorlatban mindig ká­ros genetikai változások terjedését okozza. Számos jelentős tudós, első­sorban a genetikusok nyilatkozatai épp ezt a veszélyt hangsúlyozzák. Köz­ben az orvosi tapasztalatok (a ter­mészetes rádioaktív elemek használa­tával kapcsolatban) azt mutatják, hogy a rádioaktivitás kis mennyisége is ártalmas fekélyek keletkezésével fenyegetheti az embert. Ezek a követ­kezmények is csak nagyon hosszú lappangási időszak után mutatkozhat­nak (évtizedek múlva), úgyhogy a ha­sonló esetek mostani hiánya még nem indokolja a gondtalanságot. Tekintettel e kockázatra, erősödik a nemzetek között a jogos és sür­gető követelmény, hogy haladéktala­nul lépéseket tegyenek, amelyek meg­akadályoznák az emberi egészségre ártalmas atomsugárzás káros hatá­sainak esetleges következményeit. Hasonló célra irányulnak a kiváló tu­dósok és tudományos intézmények nyilatkozatai arról, hogy az atomsu­gárzás komoly veszélyt jelent az em­beriség egészségére, és azok a nyi­latkozatok, amelyeket ezzel kapcso­latban különféle országok kiváló közéleti tényezőinek egész sora tett. Az atomsugárzás hatása kérdésének jelentősége már az ENSZ közgyűlé­sének tizedik ülését is arra vezette, hogy a 913-as határozatával meg­szervezze az atomsugárzás hatásait tanulmányozó bizottságot és többek között feladatául tűzte ki, hogy be­számolójában tájékoztatást adjon az atomsugárzásnak az emberre és kör­nyezetére gyakorolt hatásairól. A bi­zottságnak az ENSZ közgyűlése XIII. ülésén kell előterjesztenie tárgyalása eredményeiről a beszámolót. Ezért célszerű volna, ha az atom­sugárzás hatásait tanulmányozó bi­zottság és az illetékes speciális szer­vek továbbra is intenzíven foglalkoz­nának hatáskörükben az atomsugár­zásnak főleg az emberre és környe­zetére gyakorolt hatásairól és hogy mérlegeljék az atomsugárzás hatá­sairól szóló tudományos konferencia összehívásának lehetőségét, ami lehe­tőséget nyújtana a széles tudományos közvéleménynek, hogy nyilatkozzék e problémával kapcsolatos kérdésekről. Az Egyesült Nemzetek Szervezete nem nézheti tétlenül, hogy továbbra is fokozódjék a rádioaktív sugárzás­ból eredő veszély. Ezért jó volna, ha az Egyesült Nemzetek Szervezete ha­ladéktalanul lépéseket tenne a rádio­aktív sugárzás színvonala emelkedé­sének megakadályozására." Fogadás a Román Népköztársaság felszabadításának 13. évfordulója alkalmából (ČTK) — Ion Rab, a Román Nép­köztársaság prágai rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete feleségével pénteken, augusztus 13-án a nagykö­vetség épületében a Románia felsza­badítása 13. évfordulója alkalmából fogadást rendezett. Az esten részt vettek a párt- és kormány képviselői: Jaromír Doian­ský, Václav Kopecký, Antonín Novot­ný és Ľudmila Jankovcová, Jifí Hendrych, a CSKP KB titkára, a kor­mány további tagjai, Adolf Svoboda, Prága főpolgármestere, a miniszterhe­lyettesek, a csehszlovák néphadsereg tábornoki kara, valamint politikai és kulturális életünk más képviselői. Jelen voltak a prágai diplomáciai testületek tagjai is. Az est nagyon szívélyes légkörben folyt le. Megrendezik a „40 győzedelmes év" kiállításit Az Iskola- és Kulturális Ügyek Mi­nisztériuma a Csehszlovák Szovjet­Baráti Szövetséggel együtt a prágai Hybern-házban orszáoos kiállítást rendez a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmá­ból. A kiállítást, amelyet a „40 győze­delmes év" címmel rendeznek meg, szeptember 20-án ünnepélyes keretek között nyitják meg és egészen decem­berig tart. A látogatók megismerked­nek itt a Szovjetunió fejlődésével a Nagy Októberi Szocialista Forradalom I nek. (ČTK). óta egészen napjainkig, valamint a Szovjetunió és országaink kölcsönös kapcsolatainak történetével. A kiállí­tás anyaga szemlélteti a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió közötti politikai, gazdasági, tudományos és kultúrális kapcsolatokat. A kiállítást előadásokkal, -hangversenyekkel, film­bemutatókkal, valamint a gyermekek és ifjúság részére rendezett külön­böző műsorszámokkal kötik össze. A Prágán kívüli látogatók 33 száza­iákos vasúti kedvezményben részesül­Fasisztaellenes harcosok találkozója Bratislavában Bratislava fasisztaellenes harcosai pénteken este Bratislavában a Kutu­zov Kaszárnya esztrád-termében a Szlovák Nemzeti Felkelés 13. évfor­dulója ünnepségeinek keretében ünne­pi találkozót rendeztek. A találkozón Marek Smida nemzetgyűlési képviselő, Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának tagja tartott be­számolót. Ecsetelte a fasizmus elleni harcot, a Szlovák Nemzeti Felkelést, melyekben kiemelte a párt vezető szerepét és a Szovjetunió segítségét. A gyűlés a fasizmus elleni elszánt harc és a békés szocialista építés je­gyében folyt le. Befejezésül tiltakozó táviratott küldtek a görög királyhoz a 13 görög hazafi elítélése ellen, mely sérti a világ minden fasisztael­lenes harcosának becsületét és a Né­met Szövetségi Köztársaság kormá­nyához Nyugat-Németország milita­rizálása, fasizálása és atomfegyverek­kel való felfegyverzése ellen. Sz. J­Felújítják a hagyományos libereci árumintavásárt Ez idén augusztu- 25- szeptember 15. között rendezik meg a libereci textil­és üvegárumintavásárt. A libereci áru­mintavásárnak régi múltja van. Az első ilyen kiállítást 1920-ban tartották hogy propagálják üvegünk, bizsuté­riánk és textilárunk jó hírnevét. A libereci árumintavásár 1938-ban megszűnt és ez idén újították fel is­mét. összesen 116 nemzeti vállalat, kis­ipari szövetkezet és a helyi gazdálko­dási vállalat mutatja be itt gyártmá­nyait négy pavilonban 10 000 négy­zetméternyi területen. Az üveg és textilipar mintegy hétezer árucikkel mutatkozik be, amelyeket 1958-ban kezdenek gyártani. Ezenkívül számos kiviteli árucikket is kiállítanak. A bel­földi- és külföldi látogatók újból megcsodálják majd a jabloneci bizsu­téria cikkeit, a bori üveget és a hí­res Moser-üveget, az aši Ohara, a Jitex és a Moratolen, továbbá a pros­téjovi Hanáčka és a Jiri Wolker Ru­haüzem textiláruját, amely a kivitelre szánt mintakollekciót mutatja be. A külföld, de különösen az USA' a Bakova nad Jizerou-i iparkombinát fonott árucikkei iránt érdeklődik. Nyári strandtá"kák készülnek itt. Na­gyon kedveltek az úgynevezett spar­.teriából fonott táskák is. A wamberkl csipkét, díszműárút, a Tónak kalapo­kat, a prágai Pradlo-üzem gyártmá­nyait is megtekinthf tik az érdeklő­dők. (-rich.) Kémkedés kereskedelmi tevékenység leple alatt (ČTK) — Amint már a napi sajtó jelentette, Prágában kémkedés miatt letartóztatták Alfonz Lieberls-t, a Német Szövetségi Köztársaság állam­polgárát. Ügyét a napokban tárgyalta a prágai kerületi bíróság. A tárgyalá­sok során bebizonyosodott, hogy Al­fonz Lieberls-t, aki mint kereskedő (Mjf emtmeL - a m,e.g,m.áiítkatatLan eíibt 1917 nyarán a közelgő vihar szele végigsöpört Oroszországon. A töme­gek érezték, hogy a nyílt harc kitö­rése napok kérdése, hogy következe­tesen folytatniok kell azt az utat, melyet a párt VI. kongresszusa kitű­zött és megvilágított. A fokozott ellenforradalmi terror körülményei közepette azonban ne­hezebbé vált a párt közvetlen kap­csolata a tömegekkel. Lenin szám­űzetésben, a Központi Bizottság ille­galitásban, az Ideiglenes Kormány rendőrkopói lépten-nyomon nyitott szemmel ólálkodtak, hogy neszét ve­gyék még a legkisebb forradalmi megmozdulásnak is, hogy a kormány tűzzel-vassal megakadályozhassa a forradalom minőségi átalakulását. A szocialista proletárforradalom kilá­tása lidércnyomásként nehezedett az uralkodó burzsoáziára, mely bőszül­ten, minden eszközt megragadva tá­madott. A párt és a tömegek eleven kap­csolatának fenntartásához hiányzott a párt központi sajtószerve, a nyomta­tott szó, mely tájékoztatta és felvi­lágosította volna a bolsevik tömege­ket, Oroszország munkásságát a po­litikai helyzetről és közölte volna velük a párt irányító szavát, Lenin útmutatását a messziből. A júliusi forrongáskor a kormány betiltotta a párt hivatalos lapját, a Pravdát, melynek szerkesztőségét a junkerkülönítmény teljesen feldúlta. Ezért szükségessé vált új sajtószerv kiadása, amely kijátszva az ellenfor­radalom éberségét, előkészíti a bol­sevik tömegeket a végső leszámolás megszervezésére. így indult meg 1917. augusztus 20­án Pétervárott a Proletarij c. lap, amely tulajdonképpen a betiltott Pravda fedőneve volt. Epizódszerepet, de nagyon fontos funkciót töltött be % ű.i szo 1957. augusztus 25. e lap augusztustól a dicső októberi napokig. Mindössze tíz száma jelent meg, de fokozta jelentőségüket az a tény, hogy Lenin a Proletarij ha­sábjain megjelent néhány fontos cik­kében közölte a kialakult helyzettel kapcsolatos észrevételeit és felhívta a párt figyelmét az elkövetett hi­bákra. Ilyen fontos írás volt a Proletarij 3. számában „Kamenyevnek a Köz­ponti Végrehajtó Bizottságban a stockholmi konferenciával kapcsolat­ban mondott beszédéről" c. cikk. Le­nin ebben a cikkében élesen támadja Kamenyevet, mert állást foglal a bol­sevikok részvétele mellett a szociál­demokrata pártok stockholmi konfe­renciáján. A pártnak volt egy régebbi határozata, mely elvetette a konfe­renciákon való részvételt, mivel az imperialista nagyburzsoáziával szö­vetséges, a béke ügyét eláruló szo­ciál-soviniszta pártok tanácskozásáról volt itt szó. Kamenyev ugyan utalt a bolsevikok elutasító álláspontjára, de úgy tüntette fel a dolgot, mintha közben már megváltozott volna a párt álláspontja. A pártvezetőség ne­vében egyéni nézpteit fejezte ki és olyan kitételeket használt, mint pl. „frakciónk ezt a kérdést nem vitatta meg" stb., amit Lenin nagyon el­ítélt. Lenin élesen állást foglalt Kame­nyev magatartásával szemben, rámu­tatott párteljenes jellegére és újból hangsúlyozta, hogy a párt határozata visszavonásáig szent és sérthetetlen törvény minden párttag számára. Ugyanakkor leleplezte a stockholmi konferencia valódi lényegét is. Nem a forradalmi szociáldemokrata pártok tanácskozása ez, hisz már a háború kitörésekor eladták a forradalom ügyét, nem is a forradalom zászlaja kezd lengeni Stockholm felett, — mint ahogy Kamenyev állítja, — „hanem az alkudozásoknak, az egyezkedéseknek, a szociál-imperialistáknak adott am­nesztiának, az annektált területek felosztására vonatkozólag a bankárok között folyó tárgyalásoknak zászlaja kezd lengeni Stockholm felett". Lenin tehát szakít a szociál-áruló pártokkal és Stockholm helyett a kö­vetkezőkben látja a feladatot: „Mi elhatároztuk, hogy létrehozzuk a III. Intenacionálét. Ezt minden nehézség ellenére meg kell tennünk. Egy lé­pést sem teszünk visszafelé, a szo­ciálimperialisták és a szocializmus szökevényei közötti megegyezések fe­lé!" Másik jelentős cikke „A fáktól nem látják az erdőt", a lap 6. számában jelent meg. Ebben a cikkkében Le­nin vitába száll Martovval, aki a ha­talom átvételének kérdésében ingatag Lenin az illegalitásban kidolgozza a szocialista forradalom elméleti alap­jait. — (P. Vasziljev metszete.) álláspontra helyezkedett, rendszerint úgy, hogy az a reális lehetőségeknek mindig ellentmond. Lenin időszakon­ként elemzi a februári forradalom óta kialakult helyzetet és megmagyaráz­za, mikor volt helyes a „Minden ha­talmat a szovjeteknek" jelszó meg­valósításának követelése és mikor nem Martov mindig a bolsevikokkal ellentétes felfogást képviselt. Lenin Így jeliemi Martov ingadozását: „Martov egyik legkirívóbb elméleti hibája, amely szintén igen jellemző a kispolgárság egész politikai esz­mevilágára, az, hogy összetéveszti a cári és általában a monarchista el­utazott a Csehszlovák Köztársaságba, Hamburgban és Münchenben meg­nyerte együttműködésre Krásny, a nyugati kémszolgálat ügynöke. 1956 júliusában Lieberls Prágában találkozott két csehszlovák állampol­gárral, akiket már azelőtt is ismert. Pénzjutalom ígéretével rávette őket , „v- katonai jellegű hírek beszerzésére a "^jj katonai alakulatok elhelyezéséről, a Jjí létszámáról, technikai felszereléséről ij stb. 1: Lieberls kémtevékenységét tovább ,j nem tudta folytatni, mivel 1957. áp­j5 rilis 13-án újabb, csehszlovákiai, útja jj alkalmával, a biztonsági szervek le­<K tartóztatták. ií( Tekintettel arra, hogy a vádlott tevékenységét arra dalommal. Ebben annak a kispolgári használta fel, hogy a Csehszlovák demokratának sajátos korlátoltsága Köztársaság területén külföldi kém­vagy sajátos bárgyúsága nyilvánul szo!gála t ügynökeinek megbízásából ! lenforradalmat a burzsoá ellenforra- kereskedelmi meg, aki nem tud kiszabadulni a burzsoáziától való gazdasági, politi­kai és ideológiai függőségtől, aki át­engedte az elsőséget a burzsoáziának, „eszményt" lát benne, komolyan ve­szi, amikor „a jobboldalról fenyegető ellenforradalom" miatt siránkozik." államtitkokról kémkedett, a büntető törvénykönyv 86. paragrafusa első bekezdésének első mondata alapján kémkedés bűntettében bűnösnek mon­dották ki és 12 évi szabadságvesz­tésre ítélték. Az Ítélet jogerős. A Proletarij utolsó számában je- v Alfonz Lieberls letartóztatása után lent meg a „Politikai zsarolás". Le- íj a nyugati sajtóban olyan hírek je­nin ebben a cikkben az eszer-men- [jt lentek meg, amelyek óvnak a cseh­seviki klikk bolsevikokkal szemben tt szlovákiai kereskedelmi utaktól, ahol alkalmazott aljas módszereit teregeti ty. állítólag rejtelmes körülmények kö­ki. Nem átallják a bolsevik vezetők [{) zött jogtalanul letartóztatják a nyu­különféle megrágalmazását (hazaáru- $ gatnémet kereskedőket. A nyugat­lás stb.), és koholt vádakkal kény­j szerítik engedelmességre még a men­seviki fejeseket is. Mihelyt azok alá­rendelik magukat Miljukov és társai akaratának, az ellenük felhozott ko­holt vádakat is elejtik. Lenin amel­lett van, hogy a párt vegye fel a harcot a „rágalmazók ellen, s ne szo- '•(• ruljon háttérbe. Ezt írja: „A zsaro- $ német kereskedelmi partnerek közlése szerint a Német Szövetségi Köztár­saság külügyminisztériuma egyidejű­leg óvatosságot javasol a csehszlová­kiai kereskedelmi utakkal kapcsoiat-" ban. Ennek következtében néhány utazásról lemondtak. A felsorolt tényekből azt a kö­! vetke.ztetést vonhatjuk le, hogy az las egyik legújabb áldozata Kame- in e tékes nyugatnémet körök Alfonz f VľiI^r,l r S'= Č- ľ, S'ľ- kivizsgálásáig <; Lieberls esetét a Csehszlovákiával félrevonult a közéleti tevékenység- j val ó kereskedelmi kapcsolatok meg­tol Nézetünk szerint ez hiba. Ha ft zav arására igyekeztek felhasználni, partunk beleegyezik abba, hogy vezé- ; Ne m engedhetjük meg azonban. ÍZittT 'T a közélet tevé- jf hogy vendégszeretetünket a köztár­amikor a burzsoázia meg-g sasáf l biztonsága ellen használlak fel. ragalmazza okét, akkor a part óriási -h kárt okoz önmagának, árt a proleta- f H H Mt ti Mll H tt mw Mt WWM WW WWHW riátusnak, örömet szerez a proleta- $ a . , „„ riátus ellenségeinek. Semmiféle en-tfí* ľ " 6 e n' a"9 usztus 2 3" án kez­gedékenységet azoknak az emberek- N* d o, d o" Kassán a karének háromnapos nek a „közvéleményével" szemben tij "kvákiai ünnepsége. Több mint 30 akik egy kormányban ülnek a kade- » ­16 e9y uttes v e" részt az ünnep­tokkal." Sj s e9 e n­Lenin kihasználva az illegális harc • Kutná Hora mellett a Kačinsky­összes lehetőségeit, éberen őrködött p kastélyban, a Csehszlovák Mezőgazda­a párt sorainak egysége, a párttagok Sí s ág f Tudományos Akadémia múzeumá­egyetértése és tisztánlátása felett, ba n méhészkiállítás nyílott, amely hogy a párt az ellenforradalom elieni * érdekes képet nyújt Csehszlovákiában nyílt és földalatti küzdelem körül- és a többi népi demokratikus állam­ményei közepette, egységes, mindent ban a méhészet történetéről és fejlő­leküzdő tömegerővé kovácsolódjon a déséről. S'iiít forradaIo m művének be- ft • Finnországban általános népszám­tetozésér e" _ í lálás volt. A lakosság száma elérte a -Lcz-i 4 334 400-aW

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents