Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-23 / 234. szám, péntek

Egy hét múlva megnyílik a brnói kiállítás Jaroslav Pisaŕík, a III. brnói gép­ipari kiállítás igazgatója augusztus 21-én, tíz nappal a megnyitás előtt, tájékoztatta a prágai újságírókat a kiállítás (előkészítéséről. Pisarík igazgató és munkatársai reményteljesen beszéltek a munkák menetéről. Már csak az üvegtetővel fedett pavilon berendezési munkáiban vannak lemaradva, itt állítják ki a közszükségleti árucikkeket. Úgyszól­ván minden üzem, amelyet a késedel­mes szállítás miatt megbíráltak, betartja már a határidőket, sőt néme­lyek előnyben is vannak. Nagy segít­séget jelentett a vasúti kocsik ide­jében való üzembehelyezése, ami na gyon meggyorsította a nehéz gépek és berendezések szállítását. Teljes ütemben folyik a kiállítási terület parkosítása is. A külföldi és belföldi látogatók elszállásolása és ellátása is sokkal jobb lesz, mint a múlt évben. Na­gyobb lesz az éttermek kapacitása s javul a kiszolgálás. A.z eddigi becs­lések alapján mintegy 15 000 vendé get várnak külföldről. Űjrlnnsáqnk a libcrRci textilminiavásárnn A vásáron bemutatják az 1958. évi divatot ir Textilen kívül a legújabb hazai bizsutéria- és üvegáru-készítményeket is kiállítják Amint lapunkban már jelentettük, Liberecben, a csehszlovák textil otthonában, újra feléledt a híres libereci mintavásár, amely nemcsak a bel-, de a külföldön is a legjobb hírnévnek örvend. A vásáron textilen kívül a híres csehszlovák bizsutériát és üvegárut is kiállították, mert ezen a téren is számos újdonságokat gyártunk. Az első libereci textil­mintavásárt 51 évvel ezelőtt, 1906-ban tartották meg, és csakhamar Európa egyik leghíresebb szakkiállítása lett. A mostani libereci mintává sár iránt, amelyet augusztus 25-én nyitnak meg, óriási az érdeklődés mert a vásár eladással is össze lesz kötve. 7000 KÜLÖNFÉLE GYÄRTMÄNY A MINTAVÁSÁRON Mit hoz a vásár? Nem kevesebb mint 119 neves csehszlovák gyár mutatja be gyártmányait Liberecben. Kiállításra kerülnek gyapjú-, selyem-, len- és kö­tött szöveteken kívül díszmű- és por­celánáruk. A külkereskedelmi vállala­tok közül a libereci mintavásáron a hazai Jablonec, Skloexport és Centro­tex bemutatja a legújabb exportkészít_ ményeket. A MINTA VÁSÁR 10 000 NÉGYZETMÉTERES TERÜLETET FOGLAL EL A XX. lebereci textil-, bizsutéria- és üvegáru mintavásár hatalmas területet joglal el. Az egyes pavilonok igen ízlé­sesek és nagy választékú áruraktárral rendelkeznek. A libereci textilgyárak dolgozói a vásáron 5 méter hosszú asztalon be fogják mutatni a kékfes­tést és a vásár látogatói részére emlék­kendőket készítenek. AZ 1958. ÉVI DIVATSZVETTER A libereci mintavásáron az 1958. évi szvettereket is megtaláljuk, mégpedig különféle színben és mintában. A varns­dorfi Elite Kötöttárugyár munkásainak sikerült egy új gépet szerkeszteniök, amely harisnyákon kívül szvettereket és pulóvereket is köt. A gyár még ez év folyamán 40 000 szvettert állít elő. | zolványát. TEXTILÁRU AFRIKA RÉSZÉRE Külkereskedelmi összeköttetésünk a távoli országokkal megkívánja, hogy e földrészek lakosai részére is megfe­lelő textilárut gyártsunk. Csehszlová­kia ilyen különleges textilárukat is gyárt és exportál, úgy hogy Liberecben alkalmunk lesz még az afrikai néger lakosság igényeivel is megismerkedni. CSILLÁROK TÁVOL-KELET RÉSZÉRE A libereci mintavásáron természete­sen üveggyáraink is szebbnél szebb kü­lönféle üveg- és porcelánárut fognak bemutatni. Itt elsősorban pompás csil­lárok lesznek, amelyeket a Távol-Ke­letre szállítjuk. MIT HOZ AZ 1958. ÉVI DIVAT? Erre a kérdésre szintén választ kap­nak a vásár látogatói, mert először ott fogják a jövő évi divatújdonságokat bemutatni. A konfekcióipar legjobb munkásai és tervezői megtették szükséges előkészületeket, hogy a kon fekciós pavilonok minden tekintetben versenyképesek legyenek. 33 SZÁZALÉKOS UTAZÁSI KEDVEZMÉNY A libereci textil-> üveg- és bizsutéria mintavásárra utazók a vasúton 33 szá­zalékos utazási kedvezményt kapnak a Čedok és a Turista irodáiban, ahol egy­ben megválthatják a mintavásár iga­K. Csehszlovákiai szivattyúk a világpiacon Hazánk legnagyobb sikerű kiviteli cikkei közé tartoznak a szivattyúk. Már a múlt század hatvanas éveiben gyártani kezdték a szivattyúkat ha­zánkban, amikor az egyszerű vízszi­vattyúk gyártása egy nagyon fontos ipari ágazat alapjává vált. Az 1947-tői 1951-ig terjedő években ezen ipari ágazat következetes éssze­rűsítésével néhány korszerűen beren­dezett üzemben összpontosult a szi­vattyúk termelése és megkezdték az egyes típusok következetes ellenőrzé­sét és a kevésbé célszerű szivattyúk gyártásának beszüntetését. A csehszlo­vák szivattyúgyártás technikájának mai programja csaknem háromezer típust foglal magában, kezdve a visz­kózagyártásnál használt kisméretű szi­vattyúkkal, amelyeknek 0,3 köbcenti­méteres a nyílásuk, folytatva az öntöző szivattyúk legkülönfélébb fajtájával, a vegyi összetételű cseppfolyós anyagok szivattyúzásához használt berendezé­sekkel, a kazánszivattyúkkal és a ha­talmas vízszivattyúkkal. Nézzük csak technikusaink és munkásaink felsorolt gyártmányainak érvényesülését a vi­lágpiacokon. Az ipari célokat szolgáló szivattyú­kon kívül, mint például a kőolajszi­vattyúk, bágerszivattyúk, agregátszi­vattyúk, amelyeket a Szovjetunióba, Lengyelországba, Romániába, Bulgá­riába szállítunk, ebből az árucikkből nagyon sokat vásárolnak a nyugati ál­lamok is. Évente például több tízezer darabot szállítunk a szárnyas szivaty­tyúkból, mintegy 26 nyugati államba és az érdeklődés egyre fokozódik irántuk. Ez év első három hónapjában a szivattyúk kivitele már elérte az egész évi terv 37 százalékát. Ezeket a szivattyúkat a Közel- és Távol-Kelet­re szállítjuk, például Szudánba, Egyip­tomba. Szaúd-Arábiába, Afganisztán­ba, Indonéziába, a Malájföldre, Közép­és Dél-Amerika államaiba, így Vene­zuelába, Kolumbiába, Uruguayba, Ecuadorba, Peruba, Nicaraguába és Hondurasba. De szivattyúink iránt nagy az érdeklődés Kanada keleti ré­szében, Belgiumban, Olaszországban és Dániában is. Legnagyobb fogyasz tónk Hollandia, amely évente több mint 10 ezer darabot vásárol. De a kézi szivattyúk fajtáiból is szállítunk a külföldi piacokra. A kivi­tel súlypontja azonban nem a kisebb méretű kézi szivattyúkon nyugszik, hanem a sorozatban gyártott, fejtés­hez használt szivattyúkban, valamint a nagyméretű, speciális szerkezetű szivattyúberendezésekben. 1956-ban legnagyobb vásárlónk Törökország volt, ahová csaknem ötszáz agregátszivaty­tyút szállítottunk. Ezenkívül számos más államba is szállítottunk ilyen szi­vattyúkat, mégpedig Egyiptomba, Szu­dánba, Kolumbiába, Afganisztánba, Burmába, a Dél-Afrikai Unióba, Iránba és néhány európai államba. Ha az 1953. évet százas index-szel jelöljük, akkor 1954-hez a kivitel indexe 132, 1955­ben 186, 1956-ban pedig 425. A csehszlovák szakemberek szorgal­mas munkáját az államok között fo­lyó versenyben nem egy siker koro­názta. Számos állam rendelt tőlünk hatalmas szivattyú- és tisztítóberen­dezéseket. Legutoljára Argentínába szállítottunk nagyméretű öblítőberen­dezéssel ellátott szivattyút. Az első megrendelést ilyen szivattyúberende­zésre 1955-ben kaptuk Szudánból. Utána újabb megrendeléseket kap­tunk Egyiptomból, a Rashidia Eastin szivattyúállomás részére. Ez a három­agregátos szivattyú másodpercenként 3500 liter vizet szív fel. A legutóbbi megrendelést Kairóból kaptuk. Ide olyan szivattyúberendezést szállítot­tunk, amely korszerűség és nagyság tekintetében egyedülálló az afrikai kontinensen. Naponta 325 000 köbmé­tert dolgoz fel a Nílus vízéből ivóvízzé Észak-Kairó és Heliopolisz vidéke ré­szére. Dr. F. Šulc Az építészet új utakon halod Panelház? Hiszen ez kártyából ké­szített házikó! Ez minden pillanat­ban összedőlhet! Ki menne ilyenbe lakni? A bratislavaiak közül sokan ilyen érzésekkel fogadták két évvel ezelőtt a hírt arról, hogy a Kmet té­ren megkezdik az első ötemeletes pa­nelház építését, amelyben 36 lakás lesz. De az ötletes szerkesztés, a szilárd panelek, a gyors szerelés és végül a modern, komfortos lakások megadták a választ a kételkedőknek kérdéseket. Az erre vonatkozó javas­lat 2,5 kg acél megtakarítását jelenti a beépített terület minden köbméte­rén, egyszerűbbé teszi a mennyezet építését, és a termelési technológia egyszerűsítésével kiküszöböli a belső vakolást. Mindezek és még számos más módosítás hozzájárul ahhoz, hogy egy lakásegység építési költségeit 16 507 koronával csökkentsék. Ezt a megtakarítást fokozatosan úgy érik el, hogy befejezik a termelési csarnok és egyöntetűen bebizonyították, hogy I próbarészlegét. Feltételezhetjük, hogy Előregyártott elemekből épült lakóházak sorakoznak egymás mellett az új bratislavai lakónegyedben a lakásépítés jövője a panelé. Az épí­tészet iparosításának iránya a követ­kező: A kész alkatrészeket a gyárak­ban előállítani és az építkezésen már csak a szerelést végezni. A panelépít­kezés pedig legjobb bizonyítéka az építés ezen új rendszere helyessé­gének. Nemcsak, hogy többszörösei} meggyorsítja a lakásépítést, hanem á termelés kibővítésével lényegesen ol­csóbbá is teszi. A „Gorodszkoje hozjajsztvo Mosz­kvy" című folyóiratban 1951-ben kö­zölték V. V. Mihajlovnak, a Szovjet­unió Építészeti Tudományos Akadé­miája állandó tagjának, a technikai tudományok professzorának cikkét az előgyártott betonból készült nagymé­retű panelek használatáról és megszer­kesztéséről. Karol Šafránek, Georgij Turzunov mérnökök, valamint dr. Jo- zef Harvančík mérnök, docens — bratislavai technikusok — sillerrel váltották valóra Mihajlov akadémikus gondolatát és ennek alapján már 1955-ben felépítették az első panel­házat. Előzetesen nagy gonddal ké­szítették el a panelházak építéséhez szükséges részletes dokumentációt. Ez a háromtagú kollektíva — va­lamennyien a munkaérdemrend vise lői — már 1954-ben kidolgozta az elozet.es tervet, valamint a panelépítés szerelési és termelési technológiáját. A bratislavai Priemstav 1955 elején a tervek szerzőivel együtt megkezdte Bratislavában az első panelgyárban a paneldarabok próbagyártását. Az építészetben is nehéz az új, ed dig ismeretlen technika népszerűsíté­se. Ezért 1954-ben a panelépítésről folytatott első megbeszélések alkal mával egyes konzervatív szakemberek és intézmények határozatlan, sőt visz­szautasító álláspontot foglaltak el ez zel az újdonsággal szemben. Főleg azokról a technikusokról van szó, akik az építés bevált módszereihez ragasz­kodtak és kerültek minden technikai kockázatot. De 1955 tavasza bátorságot öntött bratislavai újítókba. Szlovákiába, Bratislavába újból — most már másod ízben — látogatott el Mihajlov aka­démikus. Ez alkalommal részletesen megbeszélte a panelépítés kérdését a tervek szerzőivel és számos technikai részletkérdést is megtárgyalt velük. Értékelte az újfajta építés javaslatát és dicsérőleg nyilatkozott techniku­saink munkájáról. Ezután már siker­rel folyt a termelés egészen az év végéig és 1955 november elején meg­kezdték a bratislavai Kmeť téren az első panelház építését. A szakemberek és a közvélemény nagy érdeklődéssel kísérte az új próbálkozás eredményeit és folyamatát. A múlt év januárjában beköltöztek az első szerelt házba az első lakók. Hangsúlyoznunk kell, hogy az egész szerkesztési megoldás, valamint az anyag feldolgozása, továbbá számos részletkérdés, a termelési mód, az acél feszítése és csavarása, a szállítás és szerelés — mindez új dolog és egyet­len hatalmas technikai kísérlet volt. ház építésének első időszakában emiatt a gazdasági kérdés is háttérbe szorult. Ez év tavaszán, amikor már négy szerelt házat építettek fel és elkészí­tették a panelházak sorozatgyártásá­nak tervét, Mihajlov akadémikus új­ból meglátogatta Šafránek és Turzu­nov mérnököket, és néhány napon keresztül részletesen elemezték a panelházak olcsóbb építésére vonat­kozó technikai, gazdasági és szerelési egy lakásegység termelési költségének csökkenése 1958-ban már valóság lesz és így a panelházban egy lakásegység építésére 75 000 korona is elég lesz. A költségek újabb csökkenése a pa­nelkombinát felépítésétől várható, amelynek építését már megkezdték. Ezzel az egy lakásegységre fordított költségek 65 000 koronára csökken­nének. Technikusaink Mihajlov akadémi­kussal folytatott ez évi megbeszélé­seik során megegyeztek a csehszlovák I kapacitás, olyan arányban csökken­keramzit gyártási költségeinek csök­kentésével és a befejező munkálatok egyszerűsítésével egy lakásegység termelési költségei 9950 koronával csökkennek. A harmadik fejlődési cso­portban 600 lakásegység termelesi ka­pacitása mellett évente további 4430 koronával csökkennek a kiadások. Az építkezési költségek tovíbbl csökkenését az újítási mozgalomtól lehet várni, mivel a panelépítkezés és panelgyártás még a fejlődés korsza­kában van. Legjobban bizonyítják ezt az eddig beadott újítási javaslatok, amelyek realizálásával az utóbbi két évben kö­rülbelül négyszázezer koronát takarí­tottak meg. Már a tervekben gondol­nak a panelek olcsóbb előállítására, így például a Montodom BA VIII (most a Montodom BA VII-et szerelik) már az olcsóbb építés számos előnyével épül föl. Bratislavában másfél év alatt hat szép szerelt ház épült, amelyekben kellemes az élet. A „VII-es" falait már húzzák, a VIII-as alapjait már ássák. Az építés szakaszán az 1957-es évet fordulópontnak tekinthetjük. Ha ez idén még 220 lakásegység építéséhez szükséges panelt gyártanak az ideig­lenes paneiüzemben, akkor a jövő év­ben, amikor a gyártás súlypontja át­kerül az új termelési csarnokba, ahol 570 lakásegység építéséhez szükséges panelt gyártanak, 1959-ben pedig már 800 lakásegység épül fel panelból. A következő év — az 1960-as — új­ból fordulópont lesz. Mivel az új ter­melési csarnokban az egész termelési berendezés alapos ellenőrzése után, amely a panelkombinát legfontosabb részlege lesz, valamint az egés« ter­meléstechnológia ellenőrzése után a saját termelés teljes ütemben meg­indul, az évi kapacitás 1300 lakásegy­ség lesz, a következő évben pedig 1500. Természetesen a panelkombinát­ban a szerelt házak építéséhez szük­séges paneleken kívül a polgári és más építkezéshez szükséges paneleket is fognak gyártani, így szerelt gará­zsokat, iskolákat, családi házakat, mű­helycsarnokokat is. Ahogyan növekszik majd a termelési Épül a hetedik panelház. és szovjet mérnökök szoros együttmű­ködésében, mégpedig a dokumentá­ciók, tervrajzok kicserélésének for­májában, valamint a rendszeres meg­beszélések útján. Az olcsóbb panelépítés problémájá­val rendszeresen foglalkoznak az építkezés iparosításának bratislavai intézetében, valamint a bratislavai Priemstavban is. A kísérletek és gaz­dasági próbák eredményei a következő intézkedések: A technológia megjavításával, a nek az egy lakásegység építésének termelési költségei és olyan arányban rövidül majd az egyes lakástömbök szereléséhez szükséges munkaidő. Az egy lakástömb építésére fordított munkaidő 1957-ben 5 hónap volt. Ez az időtartam 1961-ben már csak há­rom hónap lesz. Ez azt jelenti, hogy míg ez idén a Priemstav nemzeti vál­lalat 192 lakástgységet ad át használat­ra, a jövő évben már 512-őt, 1959-ben pedig 790-et, a második ötéves terv utolsó évében pedig 1000 lakásegysé­get. A harmadik ötéves terv első évé­ben már évente 1500 lakásegységei építenek. j. M. J. A gazdaságosság mindenekelőtt A CHEMOSVIT nemzeti vállalatban egy bizottság működik, melynek fel­adata az üzemen belüli önálló elszá­molás íhozrascsot) irányítása. Az idei második negyed vben ez a bizottság előre kidolqozott terv szerint dolgo­zott. A Chemosvit üzemrészlegein a múlt negyedévben voltak eredmények, de voltak h anyosságok is. A fémfeldolgozó részlegen eredményes volt a 2. ne­avedév. Az év első három hónapjában 224 volt az egyéni számlák száma, de ma már 273-mal dicsekedhetnek. Ez segítette ezt az üzemrészleget a qa^Jasági eredményekhez. Na meg a szocialista verseny, amely a vállalat­ban a második helyet biztosította ne­kik. A részleg műhelytervezői köte­lezettséget vállaltak, hogy 60 ezer koronát takarítanak meg az anyagon. A termelési költségeken 31214 ko­nát, a kohászati anyagokon 18 és fél­ezer koronát takarítottak meg a má­sodik negyedévben. Kedvezők az ered­mények a selejtnél is, amely 77%-kal csökkent. Az energetika részlegén az önálló elszámolás az önköltségek csökkené­sére, a szén felhasználására irányult, amit a gőz- és áramfejlesztésre hasz­nálnak fel. A gőz előállításánál több mint 6 ezer koronát, az áramfejlesz­tésnél mjntegy 44 ezret takarítottak meg. A takarékosságban elért ered­mények jutalékaként 5775 koronát fizettek ki a dolgozóknak. A 1. számú kémiai részleg nem teljesítette tervét, így ez a 3. ne­qyedévre tolódott át. A személyi számlák száma azonban az első ne­nyedévvel szemben 238-ról 246-ra emelkedett. A 2. számú kémiai rész­legen ugyancsak a következő negyed­évben kerül sor a személyi számláK ellenőrzésére. Ezen az üzemrészle­aen is 71-ről 100-ra emelkedett a személyi számlák száma. A vállalat többi részlegein több mint 36 ezer korona veit a megtaka­rítás, az év eleje óta pedig több mint 83 ezer korona. (Tudósítónktól) ÜJ SZÖ 1957. auflusztus 23.

Next

/
Thumbnails
Contents