Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-23 / 234. szám, péntek

4 nemzetgyűlés külügy[ bizottságának ülésérő[ Németországot békés és demokratikus alapon kell egyesíteni A nemzetgyűlés külügyi bizottságának 1957. augusztus 22-i ülésén dr. Jaromír perák képviselő, a bizottság elnöke elnökölt. Az ülésen résztvett Václav Dávid külügyminiszter, továbbá Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke és a nemzetgyűlés szűkebb körű elnökségének tagjai. A külügyi bizottság ülésének napirendi pontját a külügyminiszter beszámolója, képezte, mely a Német Demokratikus Köztársaság kormányának „A német nemzet útja a béke megőrzésére és Németország újraegyesítésére" című nyilatkozatával kapcsolatban hangzott el. A külügyminiszter beszéde bevezető részében hangsúlyozta, milyen rendkívül nagy érdeke a Csehszlovák Köztársaságnak és népének a német probléma megoldása, s hogy ezt történelmi tapasztalataink és hazánk biztonságáról való gondoskodás teszik indokolttá. „Németország háború utáni fejlődésének következménye, amiért nagy felelősség hárul a nyugati nagyhatalmakra, Németország kettéosztottsága, és az a tény, hogy ma két szuverén, teljesen ellentétes társadalmi rendszerű és különböző politikát fclytató német állam létezik német területen, — mondotta a külüaym'niszter. Nyilvánvaló, hogy Németország kettéosztása nem kívánatos és hogy egyike a nemzetközi feszültség okainak. Nyilvánvaló továbbá, hogy mindenekelőtt magának a német népnek legfőbb érdeke, hogy országa egységes, demokratikus és békeszerető államban egyesüljön. Másrészt persze lehetetlen meg nem látnunk, hogy a két német állam kialakulása és egymástól teljesen eltérő jellege és fejlődése olyan tény, amelyet ma tekintetbe kell venni, amelyet lehetetlen tudomásul nem venni és ezért ebből kell kiindulniok a német probléma megoldására, a Németország újraegyesítésére irányuló összes terveknek." A külügyminiszter beszéde további részében foglalkozott a Német Szövetségi Köztársasáa helyzetének ki alakulásával és így folytatta: „A nyugati hatalmak és a Német Szövetségi köztársaság kormánya nyílván Adenauer választási kampányának támogatására, siettek a német Jcérdésről tett nyilatkozattal, melyet két nappal azután tettek közzé, miután a Német Demokratikus Köztársaság kormánya közzétette nyilatkozatát a német nemzetnek a béke megőrzésére és Németország újraegyesítésére vezető útjáról. A nyugati nagyhatalmak és a Német Szövetségi Köztársaság kormányának nyilatkozatából már az első pillantásra világosan kitűnik, hogy az imperialista tervek alapgondolata az, hogy a Német Szövetségi Köztársaság elnyelje a Német Demokrakus Köztársaságot, kiterjessze a nyugat-német monopolista, militarista és revansiszta körök uralmát egész Németországra, hogy egész Németországot az észak-atlanti tömb legfőbb felvonuló terepévé változtassa, ami súlyos következményeivel káros lenne a német népre. Nemcsak erről van azonban szó. Az egész világ már hosszabb idő óta rendkívül nagy figyelemmel kíséri a lefegyverzésről folytatott tárgyalások menetét és rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít ennek a világbéke szempontjából csúcsfontosságú problémának. A bonni kormány, mely az állandó nemzetközi feszültségre építi egész politikáját, még annak a gondolatától is retteg, hogy megegyezés érhető el a lefegyverzés kérdésében, és ezzel lényegesen felengedhet a nemzétközi feszültség, ami kedvezőbb feltételeket teremtene a német probléma demokratikus elvek alapján történő megoldására, amelynél tekintetbe vennék Európa békéjének és biztonságának érdekeit. A bonni kormány ezért minden erőfeszítést megtesz, hogy különféle akadályokat gördítsen a lefegyverzés kérdésében elérendő megegyezés útjába, és megakadályozzon bárminő előrehaladást a probléma megoldásában. Adenauer kancellár eme törekvései teljes ' támogatásra találtak a nyugati hatalmaknál. A nyugati nagyhatalmak idei július 29-i nyilatkozatukban teljesen magukénak vallják Adenauer ama elgondolását, mely szerint a lefegyverzés kérdésének bármely lényeges pontjáról való megegyezés a német probléma megoldásához van kötve. Pedig tudvalevő, hogy a nyugati nagyhatalmak támogatásával éppen a bonni kormány tesz meg minden lépést, hogy elmélyítse Németország belső kettészakítottságát és megakadályozza Németországnak békés és demokratikus alapokon való egyesítését. Ez tehát azt jelenti, hogy a nyugatnémet imperialista, monopolista és revansiszta körök nemcsak kulcsfontosságú és jelentős mértékben döntő fontosságú pozíciót akarnak betölteni a NATO nyugati katonai tömbjében, hanem még a lefegyverzés kérdésében is döntő szerepet igyekeznek játszani. El tudjuk képzelni, mit jelent az a lefegyverzés kérdésére nézve, ha annak megoldását azoknak a monopóliumoknak, tábornokoknak, politikusoknak jóváhagyásától teszik függővé, akik már kétszer taszították a vlláaot háborús katasztrófába." A külügyminiszter beszámolója további részében a Német Demokratikus Köztársaságnak — a német nemzet legjobb erői képviselőjének jelentőségével és békepolitikájával foglalkozott, majd megjegyezte: „A legenyhébben szólva, naiv dolog azt hinni, hogy Németország egyesítése, bármilyen szükséges is ez történelmi szempontból, a Német Demokratikus Köztársaság rovására valósulhatna meg, hogy a Német Demokratikus Köztársaság népe egyszerűen hajlandó lenne feladni vívmányait, és beleegyezni abba, hogy a német történelem kerekét néhány évtizeddel visszafordítsák Az egyesített Németországban nem juthat szóhoz a militarizmus Németország egységének égető kérdése A Német Demokratikus Köztársaság kormánya lankadatlanul törekszik Németországnak saját biztonsága érdekeinek, az európai és a világbéke érdekeinek megfelelő alapokon való egyesítésére. E javaslatok a nyugati politikusok e kérdésben elhangzó nyilatkozataitól eltérően mindig a való helyzetből indultak ki, konkrétak voltak és a megegyezés elérésére való törekvés hatotta át őket. Míg a nyugatnémet tényezők részéről csak áita'ános frázisokat hallhattunk Németország egyesítésének szükségéről és kívánatosságáról, s ezeknek a frázisoknak nyomban ellentmondottak tetteik, a Német Demokratikus Köztársaság kormánya már a konkrét javaslatok egész sorát terjesztette elő Németország problémájának általános megoldására, valamint azokra a részleges lépésekre, amelyek fokozatosan e cél elérésére vezetnének. A nyugati hatalmak előszeretettel operálnak a német problémának általános német választások útján történő megoldására tett javaslatukkal. Sem mi, sem a Szovjetunió, sem a többi szocialista országok sohasem helyezkedtünk szembe az általános német választások megejtésével. Méltán mutattunk rá azonban arra, hogy éppen Nyugat-Németországban nincsenek meg e választások feltételei, hogy ott betiltottak politikai pártokat és a demokratikus szervezeteket, hogy antidemokrata apparátus fejt ki ott működést, mely már lényegében lehetetlenné teszi a valóban szabad és demokratikus választásokat. A nyugati hatalmak azt a követelményt, hogy előbb teremtsék meg az igazi szabad választások feltételeit, elutasították. Ezért lehetetlen másnak minősíteni az úgynevezett szabad választások kérdésével való operálást, mint álszenteskedésnek és demagógiának. Látnunk kell "i hnnw a két német állam között ma olyan mély ellentétek, olyan magas gátak vannak, hogy enyhén szólva irreális az a nézet, mely szerint ez a különbség szavazócédulával megszüntethető." A külügyminiszter beszédének további részében részletesen foglalkozott az NDK kormányának 1957. július 27-i nyilatkozatával „A német népnek a béke megőrzésére és Németország újra egyesítésére vezető útjáról" és a két német állam szövetségének megteremtésére vonatkozó javaslataival, amely szövetség kezdete volna a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti egyezménvnek alapvető kérdésekről, mint amilyen az atomfegyverek gyártásának és német területen való elhelyezésének betiltása, a két állam kilépése a NATO-ból és a varsói szerződésből, a hadkötelezettség megszüntetése és a nagyhatalmak megszálló csapatainak Németország területéről történő kivonására vonatkozó kérelem. „Kétségtelen, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormányának új javaslatai történelmi jelentőségűek — mondotta Václav Dávid. E javaslatok reális előfeltételekből indulnak ki, reális lehetőségekre támaszkodnak és azokat nem csupán a német nép történelmi tapasztalatainak egész sora támasztja alá. A múltban nem egyszer voltunk tanúi annak, hogy az önálló államok szabad szövetségének megteremtése, még az olyan államoké is, amelyek a fejlődés különböző fokán mennek át, első lépés volt az egységes államok megteremtéséhez. Már ma is megmutatkozik, hogy a bonni kor mánykörök elutasító álláspontja ellenére az NDK javaslataival szemben sok nyugati politikus tudatára ébredt e javaslatok valódi jelentőségének, fontosságuknak a német probléma megoldásának jövő fejleményeire. Teljesen logikus, hogy Németország újraegyesítését elsősorban a két német áilam, a németek közötti tanácskozás útján lehet elősegíteni. A nyugati hatalmak szívesen hangsúlyozzák a nagyhatalmak felelősségét a német probléma megoldásáért és Németország újraegyesítése kérdésének elintézéséért. Nem fér kétség ahhoz, hogy a nagyhatalmaknak NéShetország kérdésében nagy felelősségük van, főképp azért, hogy az egyesített Németország valóban demokratikus állam legyen, amelyben ne legyen helye a militarizmusnak és revansizmusnak és amely sohase fenyegethesse az európai nemzeteket. E felelősség vállalása helyett azonban a nyugati hatalmak megkísérlik, hogy a, német népnek azt diktálják, milyen politikai rendszerben kell élnie, milyen szövetségeseket kell választania azzal a céllal, hogy az egyesített Németországot imperialista katonai csoportosulásokba kapcsolják be és az amerikai imperializmus támadó terveinek eszközévé alakítsák át, amely tervek a Szovjetunió és a szocializmus tábora ellen irányulnak. A Német Demokratikus Köztársaság és az egész szocialista tábor ereje azonban leküzdhetetlen akadálya e tervek megvalósításának. Ezért a nyugati hatalmak és a Német Szövetségi Köztársaság szembehelyezkednek a Német Demokratikus Köztársaság és vívmányai elismerésével, ezért minden eszközzel arra törekszenek, hogy a Német Demokratikus Köztársaságot kizárják a Németország újraegyesítéséről szóló tanácskozásokból; arra törekszenek, hogy Németország egyesítésének kérdését diktátum útján érjék el tekintet nélkül a német nép érdekeire és természetesen a Német Demokratikus Köztársaság hátrányára, amely állam a német nép létérdekeinek igazi tolmácsolója. Őszinte barátság a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia népe között A Német Demokratikus Köztársaság fennállásának éveiben szilárd barátság keletkezett a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság népe között, a proletár internacionalizmus alapjain, azon célok és érdekek közösségén alapuló barátság, amelynek alapja a szocializmus építése a két országban, valamint a béke megőrzésére irányuló lankadatlan erőfeszítés. A történelem során első ízben bontakoztak ki Csehszlovákia nemzetei és a német nép között olyan kapcsolatok, amelyek mentesek minden hátsó gondolattól, és minden olyan akadálytól, amely gátolná e kapcsolatok fejlődését. A két állam között egyszerűen az őszinte barátság és testvériség valódi kapcsolatai fejlődtek ki. A Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia népe közötti kapcsolatokon mutatkozik meg legjobban a proletár internacionalizmus eszméinek, a dolgozók közös érdekeinek és barátságának hatalmas ereje. A kormánykörök a múltban több ízben igyekeztek e barátságot megszakítani. Az csak természetes és teljes mértékben megfelel népünk érdekeinek, hogy ezeket a kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársasággal továbbra is fejlessze és megszilárdítsa. A Német Demokratikus Köztársaságban, létezésében, gazdasági fejlesztésében és nemzetközi helyzetének megszilárdításában joggal látjuk nemcsak a németországi demokratikus fejlődés zálogát, hanem egyúttal annak kezességét is, hogy a német határok e részéről köztársaságunkat már soha többé nem fogja fenyegetni veszedelem. Ezt azonban nem lehet vonatkoztatni a német határok azon részére, amely minket a Német Szövetségi Köztársaságtól elválaszt. Az onnan érkező hangok, amelyeket hozzánk közvetlenül vagy pedig az egész szocialista táborhoz intéznek, arra késztetnek bennünket, hogy éberen őrködjünk és egy pillanatra se veszítsük el szemünk elől, mit jelent az események kibontakozása a Német Szövetségi Köztársaságban a mi köztársaságunk biztonságára. Természetesen minket érdek fűz ahhoz, hogy megoldják Németország egyesítésének problémáját, mert teljes mértékben tudatában vagyunk annak, hogy Németország fennálló kettéosztottsága a revansista és militarista köröknek Nyugat-Németországban alkalmat szolgáltat nacionalista és soviniszta kampányok indítására, amelyek politikai programmá nőnek és veszélyesen emlékeztetnek arra, amit Németországban a múltban ismertünk meg. A német nemzet dolga annak meghatározása, milyen társadalmi rendszerben akar élni, milyennek kívánja az egységes német állam rendezését és milyen módon óhajtja ebben az államban az egyes problémák megoldását. Ebből indulunk ki a Német Szövetségi Köztársasággal leendő kapcsolataink normalizására való törekvésünkben is, mert politikánk elve, hogy jó kapcsolatokat tartsunk fenn valamennyi országgal, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre. A mi érdekünk is, hogy az egyesített Németország békeszerető állam legyen Azonban nem mondhatunk le és sohaseem mondunk le azon alapvető érdekünkről, hogy az egységes német állam békeszerető és demokratikus legyen és sohasem fogunk egyetérteni Németország újraegyesítése kérdésének olyan megoldásával, amely ezen érdekünket nem tartaná tiszteletben. Ezért felelősek vagyunk népünk előtt, erre kötelez minket a csehek és szlovákok százezreinek vére, amely hazánk függetlenségéért omlott a német militarizmus és imperializmus terjeszkedése, valamint azon törekvése és tervei ellen, hogy kiirtsák a cseh és szlovák nemzetet." „A Csehszlovák Köztársaság kormánya a Német Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozatával kapcsolatban abból az alapvető szempontból indul ki, hogy Németország egyesítésének kérdésében csak a nemzetközi feszültség enyhítése és a kölcsönös bizalom megteremtése útján érhető el haladás — mondotta beszéde befejező részében Václav Dávid külügyminiszter. A csehszlovák kormánynak továbbra is meggyőződése, hogy ezt mindenekelőtt a legfontosabb nemzetközi kérdések, az egész Világot érintő nemzetközi problémák megoldása segítheti elő. Ilyen problémák: a lefegyverzés és az európai kollektív biztonság kérdése. A csehszlovák kormány a maga részéről örömmel fogad minden haladást e problémák valamelyikének megoldásában, és minden pozitív lépést Németország egysége kérdésének megoldására. A Csehszlovák Köztársaság kormánya úgy véli, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormányának egy német konfederáció alakítására tett javaslata jelentős határkő, mely reális utat mutat Németország ketté szakítottságának erőszak és háború nélkül való megszüntetésére, annál is inkább, mivelhogy a két német állam kölcsönös megértéséhez vezető első lépés, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között néhány alapvető kérdésről való megegyezés lenne, amint azt a Német Demokratikus Köztársaság kormányának javaslata felsorolja. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozata további bizonyítéka annak, hogy szilárdan a német kérdés megoldásának és az európai béke biztosításának konstruktív elősegítésére törekszik. A szovjet párt- és kormányküldöttségnek nem. régen a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatása, annak lefolyása és eredményei világosan megmutatták, hogy a Német Demokratikus Köztársaság éS a szocialista tábor valamint annak vezető ereje, a Szovjetunió között kialakult kötelékek megbonthatatlanok, és hogy a nyugatnémet köröknek sem ma, sem a jövőben nem sikerül Németország haladó és demokratikus fejlődésének rovására, a német nép, az európai béke és biztonság rovására űzött .üzérkedésükkel megoldani Németország egységének problémáját. A Csehszlovák Köztársaság kormánya örömmel fogadja a. Német Demokratikus Köztársaság kormányá- v nak 1957. június 27-i nyilatkozatában tartalmazott javaslatait, és teljesen támogatja őket. E javaslatokat Németország békés és demokratikus alapokon való egyesítése kérdésének megoldására, az európai és a világbéke megszilárdítására tett rendkívül nagy jelentőségű lépésnek tartja." A külügyminiszter beszámolójáról megindult vitában a képviselők egész sora szólalt fel. Hangoztatták, hogy Németország békés és demokratikus alapokon való egyesítése állandóan választóik figyelmének központjában áll. A választók jól tudják, milyen nagy jelentősége van annak, hogy Németország szomszédja vagyunk, és létérdekük, hogy szomszédságunkban olyan állam éljen, amellyel békében és barátságban élhetünk és amellyel kölcsönös gazdasági és kulturális kapcsolatokat fejleszthetünk. A képviselők egyetértésüket fejezd ték ki a külügyminiszter fejtegetéseivel és hangsúlyozták a német konfederáció gondolatának nagy jelentőségét az európai és világbéke s biztonság szempontjából. Ez az egész német nép feladata, és a német nép jelentős része felfogja felelősségét. A munkásosztály és az egész német nép akcióegységének megteremtése lényegesen hozzájárulna Németország újraegyesítéséhez. Ezzel kapcsolatban főképp a kommunista, szociáldemokrata és keresztény pártok feladata emelkedik ki mindkét német államban. Különösen itt hárul nagy felelősség a Német Szövetségi Köztársaság szociáldemokrata pártjára, mely legális alapokon fejtheti ki tevékenységét. Fontos, hogy e párt vezérei megértsék pártjuk tömegeinek kívánságát, és ne akadályozzák az akcióegység megteremtését. A képviselők továbbá bizalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormányának javaslatai előbb vagy utóbb a nyugati nagyhatalmak ellenvetései ellenére is alapot és kiinduló pontot fognak képezni Németország békés és demokratikus alapokon való újraegyesítésére. Németország egyesítése maguknak a németeknek ügye, az ő tevékenységük és kölcsönös megegyezésük ügye, nem pedig a nagyhatalmaké, mint zt a Német Szövetségi Köztársaság kormánya a néme.t néppel- el akarja hitetni Németország egyesítésének kiniduló pontja nem lehet a Német Szövetségi Köztársaság elképzelése mely a nyugat-német államrendszert egész Németországra ki akarja trjeszteni. mivelhopv ily módon tönkretennék a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népének vívmányait. Az egységes német államot eszerint a nyugati támadó katonai csoportosulás keretében, a visszavágás alapelvein építenék fel, s ezzel ismét veszélyeztetnék összes keleti és nyugati szomszédaikat. A külügyi bizottság ülése végén a következő határozatba foglalta össze tárgyalása eredményeit: A nemzetgyűlés külügyi bizottságának határozata „A Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésének külügyi bizottsága 1957. augusztus 22-i ülésén meghallgatta Václav Dávid külügyminiszter elvtárs beszámolóját, a Német Demokratikus Köztársaság kormányának „A német nemzetnek a béke megőrzésére és Németország újraegyesítésére vezető útja" című nyilatkozatáról, és a vita után a következő határozatot hozta: A nemzetgyűlés külügyi bizottsága kifejezve a mindkét német állammal közvetlenül szomszédos országa akaratát, a Német Demokratikus Köztársaság kormányának javaslatait, jelentős, kezdeményező és teljesen megfelelő lépésnek tartja, olyanoknak, amelyek utat mutatnak a német nép egységes államközösségben való egyesítésére, s egyidejűleg az európai béke megőrzésének biztosítására, vaiamint a német nemzetnek és államának szomszédaival és a világ többi nemzeteivel való eayüttmüködésére. Ezek a javaslatok igazolják a Német Demokratikus Köztársaság ernyedetlen törekvését, hogy konstruktíyan hozzá kíván járulni az európai béke biztosításához és a német kérdés megoldásához. A nyugati hatalmaknak Németország egyesítése kérdésében tett javaslatai irreálisak, és következményeikben a monopóliumok egész Németországra kiterjedő uralmának visszaállítására, a német imperializmus és militarizmus támadó terveinek erősítésére, Németország szomszédai bizalmatlanságának fokozására irányulnak. Komoly akadályt gördítenek Németország mindkét része egyesítésének útjába. Márpedig az erő politikájával lehetetlen kikényszeríteni az ország egyesítését. Csehszlovákia népe is állami és nemzeti léte veszélyeztetésének tekinti ezt a politikát. Ezzel szemben a két német állam konfederációjának létrehozása — amit a Német Demokratikus Köztársaság kormánya javasol, — Németország kettéosztottságának fokozatos leküzdésére, a német kérdés békés megoldását óhajtó német nép igazságos vágyainak teljesítésére vezetne. Ezért a nemzetgyűlés külügyi bizottsága teljesen egyetért a külügyminiszter magyarázatával, és teljes megelégedettséggel veszi tudomásul, hogy a Csehszlovák Köztársaság kormánya a csehszlovák külpolitika elveivel összhangban a Német Demokratikus Köztársaság kormányának javaslatai mellett foglal állást 'és továbbra is támogatni fogja mindazokat a lépéseket, amelyek az európai és a világbéke és biztonság érdekében Németország békés és ' demokratikus alapon való egyesítésére irányulnak." -