Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)
1957-08-23 / 234. szám, péntek
V. A. Zor in: Haladéktalanul be kell szüntetni az alornfegyverkísérlefek&t r: t mini f iinm London (ČTK) — A londoni megfigyelők az ENSZ leszerelési albizottságának munkájában bekövetkezett rendkívüli helyzetre hívják föl a figyelmet. A bizottság tulajdonképpen nem dolgozik, nagy ritkán ül ösz^^jji sze, mert a nyugati küldöttségek különböző ürüggyel elodázzák az ülések összehívását. így például az augusztus 20-ra összehívott ülést a nyugati küldöttségek kívánságára 21-re halasztották. Amint kitűnt, ezt az ülést is el akarták halasztani. A szovjet küldöttség határozottan szembehelyezkedett az ülések további halaszt g atásával és követelte az augusztus 21-i ülés megtartását. V. A. Zorin szovjet képviselő az augusztus 21*i ülésen mondott beszédében megállapította, hogy az albizottság különböző nyugati küldöttségek kérésére minduntalan halasztgatja üléseit. Állandóan azt várják, hogy a nyugati küldöttségek kifejezik a Szovjetunió április 30-i javaslatában a leszerelésre irányuló részleges intézkedésekről szóló kérdésekben elfoglalt álláspontukat. Az Egyesült Államok küldöttsége már többször megígérte, hogy a közeljövőben véglegesen előterjeszti az USA álláspontját a leszerelés fő kérdéseiben, azonban ezt egyre halogatja, arra hivatkozva, hogy még nem fejeződtek be a tanácskozások az egyes nyugati küldöttségekkel és a NATÖ tagállamaival. Az albizottság legutóbbi ülésén — folytatta a szovjet küldött — Stassen, az USA képviselője leszögezte a leszerelés terén szükséges haladéktalan intézkedések jelentőségét. Igaza volt, amikor azt mondotta, hogy a leszerelési egyezményre és ennek megvalósítására tett lépések fokozzák a béke általános kilátásait. Sajnos az a nézet, amelyet a nyugati hatalmak az albizottságban vallanak és gyakorolnak eltér azon szükségesség elismerésétől, hogy halogatás nélkül egyezzenek meg a leszerelésre vezető első lépésekbe. Vagy talán az atom- és hidrogénfegyverkísérletek beszüntetésének kérdése nem olyan intézkedés, mely haladéktalan megoldást követel? Tagadhatatlanul az. Már az albizottság ülésszakának kezdetén — folytatta a szovjet küldött — március 18-án javaslatot terjesztettünk elő arra, hogy az atom- és hidrogénfegyverek betiltásának kérdését válasszák külön és intézzék el önállóan és ne várjanak a kérdés megoldására addig, amíg a többi leszerelési probléma is elintézést nyer. Hogyap válaszoltak a nyugati hatalmak a Szovjetunió ezen lépésére? Eleinte a kísérletek beszüntetéséről szóló egyezményt teljesen elutasították s csupán az atom- és hidrogénfegyverkísérletek regisztrálásáról voltak hajlandók tárgyalni. Mivel az ellenőrzés kérdését az egyezmény fő akadályának tartották, a Szovjetunió június 14-én konkrét javaslatokat terjesztett elő a kísérletek 2—3 évre történő beszüntetésére — nemzetközi ellenőrzés mellett. A nyugati hatalmak július 2-i k'özös nyilatkozatukban a kísérletek beszüntetéséről szóló határozat elfogadásának feltételéül a fegyveres erő és fegyverzet létszámának csökkentetéséről szóló egyezmény megkötését kívánják. Ez az egyezmény megszabná az ellenőrző intézkedéseket és vonatkoznék egyúttal a hasadó anyagok katonai célokra való gyártásának megszüntetésére is. A nyugati hatalmak eddig két feltételt szabtak. Most már három feltétellel állnak elő a kísérletek betiltására vonatkozó egyezmény elfogadására. Feltételként előterjesztik az ellenőrzési rendszer megteremtését is. Hozzájárulhat-e az egyezmény haladéktalan megkötéséhez a nyugati hatalmak ezen álláspontja? Nyilvánvaló, hogy nem. Hogyha a nyugati hatalmak egy kérdés meegoldását nem kötnék a leszerelés más kérdéseinek megoldásához, már a legközelebbi napokban általánosan elfogadható egyezményt lehetne kötni. Kifejezzük azon reményünket, hogy a nyugati küldöttségek megértik az atom- és hidrogénfegyverkísérletek beszüntetésének fontosságát és halaszthatatlan voltát, lehetővé teszik a kérdés kedvező megoldását és nem fognak ragaszkodni azokhoz a feltételekhez, amelyek gátolják az egyezmény elérését. A nyugati hatalmak megváltoztatták a leszerelési javaslatukat London (ČTK) — Az ENSZ leszerelési albizottságának augusztus 21-i londoni ülésén Jules Moch, francia küldött előterjesztette a nyugati hatalmak némileg megváltoztatott javaslatát a leszerelési problémáról. A nyugati hatalmak Moch kijelentése szerint hajlandók beleegyezni az atomfegyverkísérletek 12 hónapra való betiltásába és bizonyos körülmények között ezen határidő 24 hónapra történő meghosszabbításába. Eddig a nyugati hatalmak csupán 10 hónapra voltak hajlandók a kísérleteket beszüntetni, holott a Szovjetunió azt javasolta, hogy 2—3 évre szüntessék be. A Szovjetunió javaslatát nem kötötte az egyezmény megkötését megnehezítő feltételekhez. Moch nyilatkozatából a ionban kitűnik, hogy a nyugati hatalmak nem hajlandók tágítani e feltételektől és javaslatukat csupán „a részleges leszerelés terve részének" tekintik és az atomfegyverkísérletekre vonatkozó' elszigetelt egyezményt elutasítják. Ezzel egyidejűleg EisenKower elnök nyilatkozott a Fehér Házban a sajtó képviselői előtt, amelyben támogatta Moch Londonban előterjesztett javaslatait és kijelentette, hogy „az USA szövetségeseivel bizonyos feltételek mellett hajlandó a leszerelésről szóló javaslatba belefoglalni a nukleáris fegyverkísérletek két évre történő beszüntetését". Egyúttal hangsúlyozta, hogy az USA mindaddig folytatni fogja atomkísérleteit, amíg nem jön létre a leszerelés első fázisáról szóló egyezmény. A PÁRIZSBAN megjelent hivatalos kimutatás szerint a 95 legnagyobb francia társaság nyereségei 1952-től 1956-ig 22 716 milliárd frankról 44 427 milliárd frankra emelkedtek. A hivatalos jelentés számadatai meggyőzően tanúskodnak arról, miért emelkednek az árak anélkül, hogy a munkabéreket javították volna. (ČTK) Újsághír: A nyugatnémet hadsereg 17 tisztje a francia kormány meghívására az algériai hadszintérre látogatott. román nép minden évben megünnepli augusztus 23-át, — annak a történelmi jelentőségű eseménynek emlékét, amelynek nyomán az ország felszabadult a fasiszta elnyomók uralma alól, s amelynek következményeképpen rátért a szocializmus építésének útjára. A nép augusztus 23-i felkelésének, valamint a szovjet felszabadításnak napját hosszas politikai, szervezési és hadtechnikai munka előzte meg, ennek szervezője és irányítója Románia Kommunista Pártja volt: Azt a célt követte, hogy az Antonescu áruló klikkje által a szovjet nép ellen háborúba vezetett román népet kivezesse a saját nemzeti érdekeivel szemben álló harcból. Románia Kommunista Pártja éppen erre támaszkodva a fasisztaellenes erők tömörítésével érte el célját. A kommunisták vezetésével a román munkásslg és parasztság szabotálta a német hadseregnek támogatását, sok szállítási utánpótlási tervét meghiúsította. A párt katonai forradalmi bizottsága pontos hadműveleti tervet dolgozott ki, ebben a katonákra is számított, akik körében szintén elterjedt a fasisztaellenes hangulat. Augusztus 23-án egy munkásgárda behatolt a királyi palotába és letartóztatta az áruló elnököt, valamint kormányát. Hitler még próbálkozott intézkedni: „Fojtsatok el minden felkelési kísérletet. Alakítsatok kormányt egy német-barát tábornok vezetésével." — adta ki a rendeletet. Ez azonban már hatástalan maradt. A szovjet hadsereg megérkezett a felkelő nép segítségére, és kiűzte a betolakodókat Romániából. Tizenhárom év telt el azóta, hogy Románia felszabadult s ezzel egyben saját jövőjéről is döntött. A Román Népköztársaság tízéves útját mind a gazdaság, mind a kultúra területén olyan eredmények jelzik, amelyek a román nép munkájának sikerességéről tanúskodnak s egyben biztos ígéretet jelentenek a jövőre is. Románia Kommunista Pártja a nemzetgazdaság fejlesztésének lenini útján elérte, hogy az egykori elmaradott mezőgazdasági államban 1938-tól 1956-ig az ipari termelés 45.5 százalékról 57.7 százalékra növekedett. Az iparosításban a nehézipar fejlesztésének elsődleges szükségességét tartották szem előtt, a nehézipar 4.11-szer nagyobb mint volt 1938-ban, amikor a burzsoá termelés a tetőfokát érte el. Az ipari ter" melés nemcsak összegezve, de egyes ágazatokban is gyorsan fejlődött. Az energetika 648 százalékkal, a földgáztermelés 1432 százalékkal, a gépipa^ 605 százalékkal, a vegyiipar 574 százalékkal haladta meg az 1938-i szintet. Hogy ez a fejlődés miképpen hatott az életszínvonal emelkedésére, akkor látjuk, hü megvizsgáljuk, mennyi esik a kitermelt mennyiségből egy-egy főre. Míg 1938-ban 8.5 kg nyersvas esett egy főre, 1956-ban ez 33.2 kg-ra növekedett. Hasonlóképpen emelkedett ez a mutató az acéltermelésben 18.2-ről 44.3 kg-ra, a villanyenergia-termelésben 72.4 kilowattóráról 280.4 kilowattórára stb. De nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdaság is gyors fejlődésen ment keresztül. A közös gazdálkodás, a gépesítés, az új agrotechnikai módszerek, mind kedvezően befolyásolták a mezőgazdaság gyors fejlődését. A román nép anyagi jólétének növekedésével párhuzamosan nőttek kulturális igények is. Az állam ennek kielégítéséről is megfelelőképpen gondoskodik. 1938hoz viszonyítva erősen szaporodott a továbbtanulók száma például 1956-ban már 50.000-rel több diák tanult a főiskolákon, mint 1938-ban. A könyvtárak száma ez idő alatt 400-ról több mint 12 000-re növekedett, (ebbe nincsenek beleszámítva az üzemi és szövetkezeti vörös sarkok), amelyekben összesen csaknem 28 millió könyv áll az olvasók rendelkezésére. Romániában 1944-től 22.717 könyvet adtak ki, öszszesen 374 millió ľ'ô 000 példányszámban, ezekből 6488 könyvet a nemzetiségi kisebbségek nyelvén. A dolgozók egészségéről való gondoskodás is sokat fejlődött. Míg a háború utáni években 443 község kapott villanyt, a népi demokratikus rendszerben 1015 faluba vezették be a villanyvilágítást. Hazánknak sokoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai vannak Romániával, amelyek mindkét félre előnyösek. Népeink Románia nagy nemzeti ünnepén további sikereket kívánnak a Román Népköztársaság dolgozóinak a szocializmus építésében. P. JÁ Román Népköztársaság közszükségleti cikkeket gyártó iparának problémáiról Szép munkát végeztek kollega, majdnem olyan alaposat, mint mi annak idején, (Deutsche Volkszeitung) A román könnyűipar részint a Román Munkáspárt II. kongresszusának irányelveiből, részint az 1956. december 27—29-i plenáris ülésének határozataiból eredő fontos feladatok egész sora előtt áll. A termelés fokozása, új gyártmányok és a nagyobb választék létrehozása, a készítmények minőségének javítása, a rendezett munkabérrendszer kipróbálása, a megkezdett beruházások befejezése idejében, valamint az 1958. évi beruházási építkezések előkészítése — mindez csak néhány példa azon sok probléma közül, amelyek napjainkban legfontosabb feladatokként várnak a könnyűiparra. Megkísérlem minden egyes probléma rövid ismertetését. Kezdjük a termelés fokozásával. A könnyűipar a Romániában rendelkezésre álló nyersanyagok (len, kender, selyem, gyapjú, bőr) valamint pótanyagok felhasználására törekszik, mert ezek biztosíthatják a jó minőségű, s amellett praktikus és olcsó áruk készítését. Bevezették már a PVC pótanyag gyártását, amely sikerrel pótolja divatáruknál, a felöltőnél és a házi közszükségleti cikkeknél a bőrt. A cipőgyártásban a mikroporozus talpat fogják használni, amely könnyű, tartós és higiénikus. A textilgyárak egyre több gyűrhetetlen anyagot fognak gyártani. Száz százalékos sejtrostokból, vagy gyapottal kevert szálakból fognak szövetet készíteni és bevezetik sok más új anyag gyártását. A könnyűipar 1958-ban a finom len- és kenderszöveteknél 75 százalékkal, a gyapotszöveteknél 20 százalékkal, a gyapjú szöveteknél 75 százalékkal, a gyapotharisnyáknál 7 százalékkal, a gumicipőnél 18 százalékkal, a bőrcipöpél 5 százalékkal akarja a termelést növelni. További probléma a legtetszetősebb színű modellek és választékos áruk előkészítése. A könnyűipar ágazataiban mintegy 3000 új árufajtát, új modellt és mintát készítettek, amelyeket a kereskedelmi vállalatoknak ajánlanak a jövő évre. A közszükségleti cikkek minisztériumának időszerű problémái közé tartoznak a beruházások is. Ezen a téren legfontosabb a szektor termelési kapacitásának emelését elősegítő, már megkezdett munkák befejeAz Űj Szó-nak írta: Al. Sencovini, a román közszükségleti iparügyi miniszter helyettese • a o i ^ zése. Igy például augusztus 23-ig, az államünnepig üzembe helyezik a falticeni, évi 2200 tonna teljesítményű lenszövőgyárat. Ez év végén megkezdi munkáját a sikhisoarai 2000 tonnás porcelángyár. Jövőre a gyárat évi 4000 tonna kapacitásúra bővítik. Ugyancsak ez idén fejezik be a medgyesi Vasia Vasilescu Textilüzem Románia számos Huta községben a vidékén él a népművészet. Képünkön Bigo család díszes népi mennyasszonyi ruhát varr. (Agerpres felvétele.) manchestereket gyártó részlegét. Több ipari vállalat fejlesztésének tervét váltjuk valóra ez idén. Egyúttal előkészítjük az 1958. év beruházási munkálatait is. A közszükségleti cikkek iparának valamennyi üzemében széleskörű lehetőségeket teremtenek a gyártmányok minőségének javítására. Igy például a harisnyaiparban fokozottabban használják a szintetikus szálakat az ujjak és a talpak megerősítésére. A kötött árunál gyakrabban fogják használni a mercerizált fonalat, amely 20 százalékkal erősebb az átlagfonalnál. A szöveteknél később mercerizált fonalat fognak alkalmazni, vagy magukat a szöveteket fogják mercerizálni. A könnyűipari gyártmányok vásárlói ma sokkal nagyobb igényűek. Ezt a tényt a gyárak, a főigazgatóságok és a központi intézmények is szem előtt tartják, s mindent elkövetnek a készítmények minőségének javítására. Az áruk eladásának gyakorlata azt mutatja, hogy a szerződések megkö-i tése a termelőüzemek és a kereske-« delmi vállalatok között helyes intéz J kedésnek bizonyult. Ez arra serkentette az üzemeket, hogy szerződésileg gazdagabb és szebb kollekciókat kössenek le. Másrészt a kereskedelmi vállalatoknak alkalmuk nyílt arra* hogy a fogyasztók ízlését és óhaját tolmácsolhassák a gyárnak. A szerződések alapján minden üzlet a neki •megfelelő árut követelhet. Ebből kitűnik, hogy a köztünk és a kereskedelem között fennálló kapcsolatok szorosabbá valtak, ami elősegítette a dolgozók közszükségleti cikkekkel való ellátásának javítását. Ezeknek a jó eredményeknek nem szabad önelégültséget kelteniük, mert még sokat kell dolgozni, javítani. Elsősorban pontosan be kell tartani a szerződési feltételeket és harcolni kell azért, hogy a termelés minősége valóban megfeleljen a mintáknak. Ugyancsak szükséges a gyárt-* mányok minőségének állandó javítása. Az is fontos követelmény, hogy a megrendeléseknek idejében pontosan eleget tegyenek. Figyelmesebben kell tanulmányozni a fogyasztók ízlését és kívánságait. A közszükségleti cikkek iparának üzemei és a kereskedelmi vállalatok közötti kapcsolatok megszilárdításában fontos lépésnek tartom a következő évre szóló előzetes megrendelések új rendszerének bevezetését. Ez a rendszer megszabja, hogy a kereskedelem szerveinek a piac követelményei alapján a könnyűipar termelési feladatainak összeállításához elő kell terjeszteniük a közszükségleti cikkek jegyzékét, amelyekre szerződést akarunk kötni. Ez az intézkedés az üzemeknek lehetőséget • nyújt a termelési tervnek a piac szükségletei mélyebb tanulmányozása alapján történő' összeállítására, ami jelentősen elősegíti, hogy Románia dolgozóit ízlésüknek és kívánságaiknak megfelelően még jobb áruval lássuk el. lUt MO MMt Mt MI MIM MI tlI tl Mt Mt Mi mmi ALBÁNIÁBAN a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára az Albán Munkapárt Központi Bizottsága mellett működő történelmi intézet és az Albán Népköztársaság állami kiadóvállalata kiadta V. I. Lenin összegyűjtött munkáinak első és 33. kötetét. Sajtó alá rendezték ezenkívül Lenin további müveit és más könyveket is, amelyek a Nagy Októberi Forradalmat és a kommunizmus építését ismertetik a Szovjetunióban. (ČTK) OJ SZÖ N 1957. augusztus 2*. i
