Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-22 / 233. szám, csütörtök

A stfítéži faiskola 1948 óta nagy szolgalatot tesz az erdősítésért. 5 hek­tár földön már több millió facsemetét, főleg tűlevelűt, neveltek fel e fa­iskolában. Az ott nevelt facsemetékkel főleg a Sziléziai Beskydeket ültetik be, 30 000 facsemetét Vyšší Bródba küldtek, 40 ezret pedig Kadaňba. Ma a faiskolában 1 500 000 facsemetét nevelnek, főleg hársfát, fenyőfát stb. A brigádosok és a munkások a földet porhanyósítják az elültetett magvak felett. Foto ČTK — Vének Švorčík. Könnyebb lesz közösen Különösen ez idén volt nehéz dolga az egyéni parasztnak, két kéz gyen­ge volt ám az időjárás megpróbáltatásaihoz. Belátták ezt a kőhídgyarmati parasztok, s elhatározták, hogy többé nem aratnak egyedül. A falucska 21 családja közül 19-en mindjárt aratás után alá is írták a belépési nyi­latkozatot; az őszi munkát közösen végzik már. 170 hektárt olvasztottak eggyé így a 6—7 hektáros kisparasztok, de még nagyobb is lesz új szö­vetkezetük. Erősen gondolkodik a „kívülmaradt" utolsó két család ís, — reméljük szövetkezeti falu lesz őszre belőle! A Hradec Králove-i és a jaroméri ŕárás minden falujában van már szövetkezet Hradec Králové és Jaroméŕ járások igen szép eredményeket értek el a falu szocialista átépítésében. Hétfőtől kezdve mindkét járás szocialista já­rássá alakult. Ettől a naptól kezdődően ugyanis nincs olyan község az emlí­tett járásokban, ahol nem lenné szö­vetkezet. A hradeci járásban már 65 szövetkezet működik, melyek ebben a hónapban alakultak meg. A pardubicei kerületben — amely hagyományos versenyben áll a hradeci kerülettel — azonban a szövetkeze­tek kiszélesítése, új szövetkezetek alakítása lassúbb ütemben halad. Min­denesetre ennek ellenére nincs olyan nap, hogy a pardubicei kerületben nem alakítanának szövetkezetet. Itt is elég jól folyik a felvilágosító munka a fal­vakon, amit az is bizonyít, hogy ez év elejétől 77 új szövetkezet jött létre a kerületben. Moravské Budéjovice már harmadik járása a jihlavai kerületnek, ahol ugyancsak valamennyi községben lét­rejött a szövetkezet és itt is egyre erőteljesebben bontakozik ki a kis- és középparasztok belépési mozgalma a közös gazdálkodásba. Az olomouci kerület eredményei sem lekicsinylendők. Ebben az évben 4250 kis- és középparaszt 17 000 tag­sági földdel gyarapította a közös szövetkezeti vagyont. 50000 korona egy hektár uborkából A kisgéresi határban lankadatlanul folyik a munka. A'cséplőgéptől már a századik zsákot szállítják az állami gazdaságba. A kis notesz, amelybe a mázsálást jegyzik, megmutatja, hogy már 90 mázsát adtak be terven felül. De hiszen mi nem a cséplésre va­gyunk kíváncsiak, hanem a kertészet­re, amelynek ez idén is jó a híre. Még eléggé távol vagyunk a paradicsom­táblától, de a szagát már érezzük. Kö­zelebb kerülve látjuk, hogy a kerté­szeti csoport dolgozói éppen tízóraiz­nak. Dócs István, a kertészeti csoport vezetője elmondja, hogy 10 mázsa paprikát szállítottak az államnak aznap 10 óráig. — Ugyancsak igyekezünk, mert még ugyanennyira számítunk és para­dicsomból is lesz* vagy 50 mázsa. Meg itt van az uborka is, nézze csak, mi­lyen nagy halmok. — Mennyi a tervezett bevételük? — teszem fel a kérdést. — 300 ezer korona — mondja a csoportvezető. De már 25 ezer koro­nával több jött be. — És hány hektár földön kertész­kednek ? — Ez idén húsz hektáron kertész­kedünk, de jövőre többre számítunk. A bevétel eredményeit a szövetke­zet irodájában a könyvelőtől tudom' meg. Klány elvtárs elmondja, hogy uborkából 200 ezer korona bevételük van, ami egy hektárra átszámítva 50 ezer koronát jelent. — Még számítunk 10 ezer koronára uborkából, egészíti ki a társalgást a könyvelő. A paprikát most kezdték piacra szállítani, eddig 40 ezer koronát ka­pott érte a szövetkezet. De ahogy a könyvelő mondja, még 70 ezer koroná­ra számítanak* A paradicsomnál is 70 ezer korona körül tartanak. A cso­portvezető és a könyvelő szerint az év végéig még 200 ezer koronára számí­tanak a kertészetből. — Minek köszönhetik ezt a szép eredményt? — teszem fel a kérdést Dócs Istvánnak. Röviden csak annyit mond, hogy a kertészetben dolgozók jól értik a munkájukat. — Közéjük tartozijc Pap Elza, Bács­kái Erzsi és Bácskái Gizi, akik soha­sem hiányoznak a munkából. No, meg nem utolsósorban a jó talajművelés­nek és az idejében történő növény­ápolásnak köszönhetjük a szép ered­ményeket — mondja a kertészeti csoport vezetője. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a kisgéresi szövetkezettől a többi is példát vehet a zöldségtermesztésben. Ha a bacskaiak és a bélyiek is ilyen dolgosak lennének, akkor ők is ha­sonló eredményekkel dicsekedhetné­nek. De ha nincs meg a megértés, akkor a munka sem megy jól. Illés Bertalan, Bacska HOROSZ ÁRPÁD ÖRÖSI LEVELE­ZŐNK a cséplési eredményekről így ír: — Az őrösi szövetkezetben jó ütem­ben halad a cséplés. Az árpából 38, a búzából pedig 38 mázsás hektárho­zamot értek el. Most a rozsot csépe­lik. Hektáronként 38 mázsás a termeléshozam. Az első zsákokat, illetve annak tar­talmát a raktárba szállítottuk. A ga­bonabeadást már 80 százalékra telje­sítettük — írja levelében Horosz Ár­pád, őrösi levelezőnk. Baráti segítség A Gútai Egységes Eöldmüvesszövet- I aratógépek után hordták a kévéket, kezet felett vállalt védnökségük kere- forgatták, hogy minél előbb megszá­tében a komáromi Steiner Gábor Ha- j radjanak. Vállvetve dolgoztak a gú­jógyár dolgozói - ötvenhármán - brigád- I faiakkal, szedték a lencsét, meg zabot A komáromi hajóépítők brigádmunkában csépelnek a g.útai EFSZ földjén. Az egyik csoport a gépnél tölti zsákokba és hordja a gabonát a mérleghez. Az előtérben álló négy brigádos hajóépítő. Balról Szabados elvtárs, tech­nológus, Kolárik elvtárs, az jiizemi őrség tagja, Bukovics elvtárs, tisztvise­lő, Dobis elvtárs, műszaki ellenőr. Foto: Szénássy, Komárom. munkán vettek részt Nagysziget körü­li földeken. A brigádosok 10 napra mentek, de sokan végig kitartottak, amíg szükség volt a segítő kézre. Szá­muk is egyre gyarapodott, új brigádo­sok jöttek. A hajógyár minden rétege képviselve volt a brigádmunkán. Mun­kás és tisztviselő, konstruktőr és technológus, vezető és egyszerű dolgo­zó, mind-mind közös akarattal, teljes odaadással segítettek, hogy minél ke­vesebb legyen a szemveszteség. A csoportokra osztott brigádosok az Közös erővel jobban megy a munka a pozbai határban is Nos, nem volt igazuk azoknak, akik ilyen helytelen véleményt alkottak a faluról, a kis- és középparasztokról, akik leleményességükkel, jó gazdálko­dásukkal minden évben magukra von­ták a környék lakóinak figyelmét. Most viszont azzal tüntették ki ma­gukat, hogy összefogtak és 663 hektár földdel új szövetkezetet alakítottak. Mindez természetesen hatalmas vál­tozást jelent és nagy eseménynek számít a falu életében r A falu paraszt­jait meggyőzte a szomszédos közsé­gek szövetkezeteinek eredménye. A kommunistáknak, az agitátorok­nak az Volt a feladatuk, hogy a pa­rasztok által felvetett kérdésekre feleletet adjanak,, megmutassák a közös gazdálkodás fontos szerepét népgazdaságunkban. Tóth Jenő 9 hektáros középparaszt, aki az állam iránti kötelezettségeit mindig pontosan teljesítette, az agi­tátoroktól például a jutalmazás alap­elveiről érdeklődött az EFSZ-ben. Ügy van az, ha valaki holdanként közel 15 mázsát termel és olyan ál­latállománnyal rendelkezik, mely gaz­dagon téríti meg a tenyésztéssel járó fáradozást. Az ilyen egyénnek természetesen nem mindegy és nem közömbös, hogy munkáját miképpen értékelik a szövetkezetben. Aki többet termel, annak a közösen előteremtett ja­vakból is nagyobb jutalom jár ... És így sorjában minden kérdésre pontos választ adtak az agitátorok. Pilárik Kálmán 8 hektáros középpa­rasztot a szövetkezet beruházási épít­kezései érdekelték. Nagyon fontos kér­dés ez az új szövetkezeteknél, mivel a pozbai szövetkezetben is gazdasági épületek hiányában nagyarányú épít­kezésekre kerül sor, hogy ezzel meg­vessék a belterjes gazdálkodás alap­jait. Nem felel meg tehát az az állítás, hogy a pozbai középparasztok húzódoz­tak, féltek a szövetkezettől. Tartózkodó magatartásukra csupán az adott okot, hogy eddig nem na­gyon ismerték közelebbről a közös A minap az egész országot bejárta a hír, hogy Pózba szövetkezeti község lett. Valóban nagy esemény ez annál is inkább, mivel a tagok többségét középparasztok képezik. Lehet, hogy meglepő ez a~ hír azok számára, akik néhány hónappal ezelőtt még az elmaradott községek kö­zött emlékeztek meg a faluról. gazdálkodás termelési kérdéseit. Mi­helyst megismerkedtek a fontosabb alapelvekkel és maguk is belátták, hogy a közösben sokkal többet ter­melhetnek, gondtalanabbul élhetnek, érlelődött meg bennük az elhatáro­zás. Nem csoda, ha a felvilágosító munka után már az első napokban 12 belé­pési nyilatkozat feküdt a helyi nem­zeti bizottság irodájában. Az agitá­torok és a Csemadok helyi szerveze­tének tagjai azonban nem álltak meg a megkezdett úton. Tovább járták a falut és meglátogatták azokat az ér­demes középparasztokat, akik ezelőtt is már közelebb állottak a szövetkezeti gazdálkodás gondolatához. Ez a hír persze mintha szárnyakon repült volna, gyorsan eljutott a kis­parasztok otthonába is.' Ők is vártak az agitátorokra, de azok a fősúlyt in­kább a középparasztok meggyőzé­sére helyezték. Ez a tény igen nyug­talanította a kisparasztokat. — Mi az, hát mi nem kellünk a szövetkezetbe — lehetett hallani in­nen is, onnan is. — Miért csak a gazdagabbakat lá­togatják meg az agitátorok — kelt ki magából Mészáros Arpád 2 hektáros kisparaszt. Ezek a hangok jelezték, hogy most már a felvilágosító munkát szélesebb alapokra kell helyezniük v az agitáto­roknak. Ettől fogva szép sorjában fel­keresték a kisparasztok otthonait is. S mi lett az eredmény? Egy hét leforgás alatt 110 be­lépési nyilatkozat gyűlt össze és a tagsági föld 450 hektár felé köze­ledett. Herkó János középparaszt ja­vaslatot terjesztett elő: — Tekintettel arra — mondotta —, hogy már augusztus derekán tartunk, hozzá kell fogni az őszi munkák meg­kezdéséhez. Határunkban pedig sok tarló áll felszántatlanul. Ajánlom, válasszuk meg az előkészítő bizott­ságot és bízzuk meg tagjait a további munkák szervezésével. A belépési nyilatkozatot aláíró szö­vetkezeti tagok még aznap megválasz­tották az előkészítő bizottság tagjait. Ebből is látszott, az új tagok mennyire szívükön viselik a szövetkezet ügyét, javaslatíjt nyújtottak be, hogy mi­előbb megkezdhessék a közös' munkát, biztosítsák a jövő évi gazdag termést. Másnap reggelén, amikor még a nap sugarai alig merészkedtek át a ba­racskai dombokon, 12 lófogatos szor­galmazta a tarlóhántást. A következő napon még többen kapcsolódtak be a szántásba, mely oly ütemben folyt, hogy dicséretére válnék sok-sok ré­gebbi szövetkezetünknek is. Augusztus 18-ig ennélfogva 183 kis- és középparaszt volt már tagja az új szövetkezetnek. A közös föld­terület ugyancsak túl volt a 600 knn-on. heké Elérkezett tehát az ideje, hogy ün­nepélyes keretek között megalakítsák a szövetkezetet és megválasszák azo­kat a kiváló gazdálkodókat, akik to­vább viszik majd a szqvetkezet ügyét. Vasárnap reggel korán talpon volt a falu apraja-nagyja. Az utcákat szé­pen felseperték, hogy még ünnepie­sebbé tegyék a falunak ezt a törté­nelmi napját. A HNB épületén zászlók lobogtak, feszült izgalommal várta mindenki az alakuló gyűlés kezdetét. Amint, az utcán haladtam, egyszer csak vaíaki hátról vállamra eresztette j tenyerét és szemrehányásképpen eze­ket a szavakat intézte hozzám: — Nem jól írta múltkor az elvtárs az újságba, hogy „Lesz-e szövetkezet Pozbán". Mondtam én már akkor is, hogy jó szövetkezet lesz a faluban. A mindig tréfás kedvű, szikár ter­metű öreg Tóth Béla bácsi volt az illető, aki megszólított. Ő is elolvas­ta a falujukról megjelent újságcikket. — Az ilyen kellemes tévedést, azt hiszem, meg lehat bocsátani — vála­szoltam kísérőmnek, akivel együtt folytattam utam tovább az alakuló gyűlés színhelye felé. A pozbaiakra jellemző fekete ünne­pi kalapokban már sok ember vára­kozott a gyűlésterem előtt. Lassan­ként azonban a teremben elhelyezett széksorok is megteltek, mire a gyűlés megkezdődött. — Ennyi ember még nem volt itt — szólott hozzám Tóth Kálmán. — A tekintetek az elnökségi asztal felé szegeződtek s mohón hallgatták Adámi elvtárs, járási küldött szavait az alap­szabályokról. Utána a gyűlés legizgal­masabb pillanata — az új vezetőség megválasztása következett. Először felolvasták a vezetőségbe javasoltak névsorát, majd kézfelemeléssel egyen­ként választották meg őket. Pilárik Kálmán lett az elnök, Tóth Jenő az alelnök és Pásztor Nándor, az ellen­őrző bizottság elnöke. Film-felvevőgép kellett volna, hogy pontosan megörökíthessük ezt az ün­nepi pillanatot, a pozbani kis- és kö­zépparasztok közös elhatározásának kiemelkedő napját. | A sok emberöltőn át folyó harc a boldogabb életért, a nagyobb darab kenyérért Pozbán is a falu kis- és középparasztjai győzelmével végző­dött. Végül fel kell még jegyeznünk, hogy a falu átalakulásának ebben a mun­kájában a pártszervezet és a HNB-n kívül, a Csemadok helyi szervezetének tagjai is tevékenyen részt vettek. Ez a szervezet, mely csaknem az egész kis- és középparasztságot felöleli, már régebben síkraszállt a falu kultúrál­tabb, gazdagabb életéért. A helyesen irányított kultúrmunka, az agitáció te­hát gazdag gyümölcsöt érlelt ebben a szerény kis faluban is. SZOMBATH AMBRUS csépeltek. Burgonyát is szedtek. Az egyik 12 tagból álló csoport 25 mázsát szedett fel fél nap alatt. Egy másik csoport 5 és fél hektár búzát ,rakott keresztekbe. A brigádosok 30-tagú csoportja fél nap alatt 30 hektár búzát rakott keresztekbe. Dobis János elvtárssal, a műszaki ellenőrzés egyik dolgozójával beszél­gettem, aki elmondta, hogy a hajógyá­riak mindig kitartottak és nemcsak a hajógyárban, de a brigádmunkában is megállták helyüket. Szénássy János, Komárom A jó szervezés eredménye Jól megy a munka a királyrévi szö­vetkezétben. Ennek egyik oka, hogy átszervezték a vezetőséget, következ­ménye pedig, hogy minden hónapban rendesen fizetnek a munkaegységekre. Tancsko Dezső, a szövetkezet elnöke az új vezetőséggel rendet tud tartani. Pedig nem goromba, csak szépen meg­mondja minden tagnak, hogyan kell a közösben dolgozni. Szavának van is foganatja. No, meg azt is tekintetbe kell venni, hogy a dolog alól sem húz­za ki magát. Viszi a géphez a zsáko­kat, felügyel a munkára. Még a ma­gángazdálkodókat is mozgósította a csépléshez. Az etetőkről sem lehet megfeled­kezni, mert ők is arattak meg csépel­tek is. Továbbá dicséretet érdemel Nagy Márton magángazdálkodó, mert ő is segített a közösben, dohányt hor­dott. Rajta kívül még több magángaz­dálkodó is segített csépelni. A szövetkezet könyvelője, és a se­gédkönyvelő is segített a mezőn. Bakó János, Királyrév Tizennyolcan 513 hektár földdel A losonci járásban eggyel újra gya­rapodott a szövetkezetek száma. E na­pokban Lentvorán alakult meg az új szövetkezet 18 dolgozó paralzt 513 hektár földdel lépett a közösbe. A Banská Bystrica-i kerületben is alakulnak új szövetkezetek. Augusz­tus 15-ig már 31 új szövetkezet ala­kult. A legutóbbi napokban a tornaijai járási, Kecső községben alakult szö­vetkezet 54 dolgozó paraszt 502 hek­tár földdel lépett a közösbe. A rima­szombati járásban Détérben alakult szövetkezet, amelynek már 75 dolgo­zója van 635 hektár földdel. Az ipoly­sági járási Felsőtúron is új szövetke­zet alakult. Húsz dolgozó paraszt 148 hektár földdel lépett a közösbe. Sólyom László, Losonc ÜJ SZO V 1967. augusztus 22.

Next

/
Thumbnails
Contents