Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-22 / 233. szám, csütörtök

A stfítéži faiskola 1948 óta nagy szolgalatot tesz az erdősítésért. 5 hektár földön már több millió facsemetét, főleg tűlevelűt, neveltek fel e faiskolában. Az ott nevelt facsemetékkel főleg a Sziléziai Beskydeket ültetik be, 30 000 facsemetét Vyšší Bródba küldtek, 40 ezret pedig Kadaňba. Ma a faiskolában 1 500 000 facsemetét nevelnek, főleg hársfát, fenyőfát stb. A brigádosok és a munkások a földet porhanyósítják az elültetett magvak felett. Foto ČTK — Vének Švorčík. Könnyebb lesz közösen Különösen ez idén volt nehéz dolga az egyéni parasztnak, két kéz gyenge volt ám az időjárás megpróbáltatásaihoz. Belátták ezt a kőhídgyarmati parasztok, s elhatározták, hogy többé nem aratnak egyedül. A falucska 21 családja közül 19-en mindjárt aratás után alá is írták a belépési nyilatkozatot; az őszi munkát közösen végzik már. 170 hektárt olvasztottak eggyé így a 6—7 hektáros kisparasztok, de még nagyobb is lesz új szövetkezetük. Erősen gondolkodik a „kívülmaradt" utolsó két család ís, — reméljük szövetkezeti falu lesz őszre belőle! A Hradec Králove-i és a jaroméri ŕárás minden falujában van már szövetkezet Hradec Králové és Jaroméŕ járások igen szép eredményeket értek el a falu szocialista átépítésében. Hétfőtől kezdve mindkét járás szocialista járássá alakult. Ettől a naptól kezdődően ugyanis nincs olyan község az említett járásokban, ahol nem lenné szövetkezet. A hradeci járásban már 65 szövetkezet működik, melyek ebben a hónapban alakultak meg. A pardubicei kerületben — amely hagyományos versenyben áll a hradeci kerülettel — azonban a szövetkezetek kiszélesítése, új szövetkezetek alakítása lassúbb ütemben halad. Mindenesetre ennek ellenére nincs olyan nap, hogy a pardubicei kerületben nem alakítanának szövetkezetet. Itt is elég jól folyik a felvilágosító munka a falvakon, amit az is bizonyít, hogy ez év elejétől 77 új szövetkezet jött létre a kerületben. Moravské Budéjovice már harmadik járása a jihlavai kerületnek, ahol ugyancsak valamennyi községben létrejött a szövetkezet és itt is egyre erőteljesebben bontakozik ki a kis- és középparasztok belépési mozgalma a közös gazdálkodásba. Az olomouci kerület eredményei sem lekicsinylendők. Ebben az évben 4250 kis- és középparaszt 17 000 tagsági földdel gyarapította a közös szövetkezeti vagyont. 50000 korona egy hektár uborkából A kisgéresi határban lankadatlanul folyik a munka. A'cséplőgéptől már a századik zsákot szállítják az állami gazdaságba. A kis notesz, amelybe a mázsálást jegyzik, megmutatja, hogy már 90 mázsát adtak be terven felül. De hiszen mi nem a cséplésre vagyunk kíváncsiak, hanem a kertészetre, amelynek ez idén is jó a híre. Még eléggé távol vagyunk a paradicsomtáblától, de a szagát már érezzük. Közelebb kerülve látjuk, hogy a kertészeti csoport dolgozói éppen tízóraiznak. Dócs István, a kertészeti csoport vezetője elmondja, hogy 10 mázsa paprikát szállítottak az államnak aznap 10 óráig. — Ugyancsak igyekezünk, mert még ugyanennyira számítunk és paradicsomból is lesz* vagy 50 mázsa. Meg itt van az uborka is, nézze csak, milyen nagy halmok. — Mennyi a tervezett bevételük? — teszem fel a kérdést. — 300 ezer korona — mondja a csoportvezető. De már 25 ezer koronával több jött be. — És hány hektár földön kertészkednek ? — Ez idén húsz hektáron kertészkedünk, de jövőre többre számítunk. A bevétel eredményeit a szövetkezet irodájában a könyvelőtől tudom' meg. Klány elvtárs elmondja, hogy uborkából 200 ezer korona bevételük van, ami egy hektárra átszámítva 50 ezer koronát jelent. — Még számítunk 10 ezer koronára uborkából, egészíti ki a társalgást a könyvelő. A paprikát most kezdték piacra szállítani, eddig 40 ezer koronát kapott érte a szövetkezet. De ahogy a könyvelő mondja, még 70 ezer koronára számítanak* A paradicsomnál is 70 ezer korona körül tartanak. A csoportvezető és a könyvelő szerint az év végéig még 200 ezer koronára számítanak a kertészetből. — Minek köszönhetik ezt a szép eredményt? — teszem fel a kérdést Dócs Istvánnak. Röviden csak annyit mond, hogy a kertészetben dolgozók jól értik a munkájukat. — Közéjük tartozijc Pap Elza, Bácskái Erzsi és Bácskái Gizi, akik sohasem hiányoznak a munkából. No, meg nem utolsósorban a jó talajművelésnek és az idejében történő növényápolásnak köszönhetjük a szép eredményeket — mondja a kertészeti csoport vezetője. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a kisgéresi szövetkezettől a többi is példát vehet a zöldségtermesztésben. Ha a bacskaiak és a bélyiek is ilyen dolgosak lennének, akkor ők is hasonló eredményekkel dicsekedhetnének. De ha nincs meg a megértés, akkor a munka sem megy jól. Illés Bertalan, Bacska HOROSZ ÁRPÁD ÖRÖSI LEVELEZŐNK a cséplési eredményekről így ír: — Az őrösi szövetkezetben jó ütemben halad a cséplés. Az árpából 38, a búzából pedig 38 mázsás hektárhozamot értek el. Most a rozsot csépelik. Hektáronként 38 mázsás a termeléshozam. Az első zsákokat, illetve annak tartalmát a raktárba szállítottuk. A gabonabeadást már 80 százalékra teljesítettük — írja levelében Horosz Árpád, őrösi levelezőnk. Baráti segítség A Gútai Egységes Eöldmüvesszövet- I aratógépek után hordták a kévéket, kezet felett vállalt védnökségük kere- forgatták, hogy minél előbb megszátében a komáromi Steiner Gábor Ha- j radjanak. Vállvetve dolgoztak a gújógyár dolgozói - ötvenhármán - brigád- I faiakkal, szedték a lencsét, meg zabot A komáromi hajóépítők brigádmunkában csépelnek a g.útai EFSZ földjén. Az egyik csoport a gépnél tölti zsákokba és hordja a gabonát a mérleghez. Az előtérben álló négy brigádos hajóépítő. Balról Szabados elvtárs, technológus, Kolárik elvtárs, az jiizemi őrség tagja, Bukovics elvtárs, tisztviselő, Dobis elvtárs, műszaki ellenőr. Foto: Szénássy, Komárom. munkán vettek részt Nagysziget körüli földeken. A brigádosok 10 napra mentek, de sokan végig kitartottak, amíg szükség volt a segítő kézre. Számuk is egyre gyarapodott, új brigádosok jöttek. A hajógyár minden rétege képviselve volt a brigádmunkán. Munkás és tisztviselő, konstruktőr és technológus, vezető és egyszerű dolgozó, mind-mind közös akarattal, teljes odaadással segítettek, hogy minél kevesebb legyen a szemveszteség. A csoportokra osztott brigádosok az Közös erővel jobban megy a munka a pozbai határban is Nos, nem volt igazuk azoknak, akik ilyen helytelen véleményt alkottak a faluról, a kis- és középparasztokról, akik leleményességükkel, jó gazdálkodásukkal minden évben magukra vonták a környék lakóinak figyelmét. Most viszont azzal tüntették ki magukat, hogy összefogtak és 663 hektár földdel új szövetkezetet alakítottak. Mindez természetesen hatalmas változást jelent és nagy eseménynek számít a falu életében

r A falu parasztjait meggyőzte a szomszédos községek szövetkezeteinek eredménye. A kommunistáknak, az agitátoroknak az Volt a feladatuk, hogy a parasztok által felvetett kérdésekre feleletet adjanak,, megmutassák a közös gazdálkodás fontos szerepét népgazdaságunkban. Tóth Jenő 9 hektáros középparaszt, aki az állam iránti kötelezettségeit mindig pontosan teljesítette, az agitátoroktól például a jutalmazás alapelveiről érdeklődött az EFSZ-ben. Ügy van az, ha valaki holdanként közel 15 mázsát termel és olyan állatállománnyal rendelkezik, mely gazdagon téríti meg a tenyésztéssel járó fáradozást. Az ilyen egyénnek természetesen nem mindegy és nem közömbös, hogy munkáját miképpen értékelik a szövetkezetben. Aki többet termel, annak a közösen előteremtett javakból is nagyobb jutalom jár ... És így sorjában minden kérdésre pontos választ adtak az agitátorok. Pilárik Kálmán 8 hektáros középparasztot a szövetkezet beruházási építkezései érdekelték. Nagyon fontos kérdés ez az új szövetkezeteknél, mivel a pozbai szövetkezetben is gazdasági épületek hiányában nagyarányú építkezésekre kerül sor, hogy ezzel megvessék a belterjes gazdálkodás alapjait. Nem felel meg tehát az az állítás, hogy a pozbai középparasztok húzódoztak, féltek a szövetkezettől. Tartózkodó magatartásukra csupán az adott okot, hogy eddig nem nagyon ismerték közelebbről a közös A minap az egész országot bejárta a hír, hogy Pózba szövetkezeti község lett. Valóban nagy esemény ez annál is inkább, mivel a tagok többségét középparasztok képezik. Lehet, hogy meglepő ez a~ hír azok számára, akik néhány hónappal ezelőtt még az elmaradott községek között emlékeztek meg a faluról. gazdálkodás termelési kérdéseit. Mihelyst megismerkedtek a fontosabb alapelvekkel és maguk is belátták, hogy a közösben sokkal többet termelhetnek, gondtalanabbul élhetnek, érlelődött meg bennük az elhatározás. Nem csoda, ha a felvilágosító munka után már az első napokban 12 belépési nyilatkozat feküdt a helyi nemzeti bizottság irodájában. Az agitátorok és a Csemadok helyi szervezetének tagjai azonban nem álltak meg a megkezdett úton. Tovább járták a falut és meglátogatták azokat az érdemes középparasztokat, akik ezelőtt is már közelebb állottak a szövetkezeti gazdálkodás gondolatához. Ez a hír persze mintha szárnyakon repült volna, gyorsan eljutott a kisparasztok otthonába is.' Ők is vártak az agitátorokra, de azok a fősúlyt inkább a középparasztok meggyőzésére helyezték. Ez a tény igen nyugtalanította a kisparasztokat. — Mi az, hát mi nem kellünk a szövetkezetbe — lehetett hallani innen is, onnan is. — Miért csak a gazdagabbakat látogatják meg az agitátorok — kelt ki magából Mészáros Arpád 2 hektáros kisparaszt. Ezek a hangok jelezték, hogy most már a felvilágosító munkát szélesebb alapokra kell helyezniük v az agitátoroknak. Ettől fogva szép sorjában felkeresték a kisparasztok otthonait is. S mi lett az eredmény? Egy hét leforgás alatt 110 belépési nyilatkozat gyűlt össze és a tagsági föld 450 hektár felé közeledett. Herkó János középparaszt javaslatot terjesztett elő: — Tekintettel arra — mondotta —, hogy már augusztus derekán tartunk, hozzá kell fogni az őszi munkák megkezdéséhez. Határunkban pedig sok tarló áll felszántatlanul. Ajánlom, válasszuk meg az előkészítő bizottságot és bízzuk meg tagjait a további munkák szervezésével. A belépési nyilatkozatot aláíró szövetkezeti tagok még aznap megválasztották az előkészítő bizottság tagjait. Ebből is látszott, az új tagok mennyire szívükön viselik a szövetkezet ügyét, javaslatíjt nyújtottak be, hogy mielőbb megkezdhessék a közös' munkát, biztosítsák a jövő évi gazdag termést. Másnap reggelén, amikor még a nap sugarai alig merészkedtek át a baracskai dombokon, 12 lófogatos szorgalmazta a tarlóhántást. A következő napon még többen kapcsolódtak be a szántásba, mely oly ütemben folyt, hogy dicséretére válnék sok-sok régebbi szövetkezetünknek is. Augusztus 18-ig ennélfogva 183 kis- és középparaszt volt már tagja az új szövetkezetnek. A közös földterület ugyancsak túl volt a 600 knn-on. heké Elérkezett tehát az ideje, hogy ünnepélyes keretek között megalakítsák a szövetkezetet és megválasszák azokat a kiváló gazdálkodókat, akik tovább viszik majd a szqvetkezet ügyét. Vasárnap reggel korán talpon volt a falu apraja-nagyja. Az utcákat szépen felseperték, hogy még ünnepiesebbé tegyék a falunak ezt a történelmi napját. A HNB épületén zászlók lobogtak, feszült izgalommal várta mindenki az alakuló gyűlés kezdetét. Amint, az utcán haladtam, egyszer csak vaíaki hátról vállamra eresztette j tenyerét és szemrehányásképpen ezeket a szavakat intézte hozzám: — Nem jól írta múltkor az elvtárs az újságba, hogy „Lesz-e szövetkezet Pozbán". Mondtam én már akkor is, hogy jó szövetkezet lesz a faluban. A mindig tréfás kedvű, szikár termetű öreg Tóth Béla bácsi volt az illető, aki megszólított. Ő is elolvasta a falujukról megjelent újságcikket. — Az ilyen kellemes tévedést, azt hiszem, meg lehat bocsátani — válaszoltam kísérőmnek, akivel együtt folytattam utam tovább az alakuló gyűlés színhelye felé. A pozbaiakra jellemző fekete ünnepi kalapokban már sok ember várakozott a gyűlésterem előtt. Lassanként azonban a teremben elhelyezett széksorok is megteltek, mire a gyűlés megkezdődött. — Ennyi ember még nem volt itt — szólott hozzám Tóth Kálmán. — A tekintetek az elnökségi asztal felé szegeződtek s mohón hallgatták Adámi elvtárs, járási küldött szavait az alapszabályokról. Utána a gyűlés legizgalmasabb pillanata — az új vezetőség megválasztása következett. Először felolvasták a vezetőségbe javasoltak névsorát, majd kézfelemeléssel egyenként választották meg őket. Pilárik Kálmán lett az elnök, Tóth Jenő az alelnök és Pásztor Nándor, az ellenőrző bizottság elnöke. Film-felvevőgép kellett volna, hogy pontosan megörökíthessük ezt az ünnepi pillanatot, a pozbani kis- és középparasztok közös elhatározásának kiemelkedő napját. | A sok emberöltőn át folyó harc a boldogabb életért, a nagyobb darab kenyérért Pozbán is a falu kis- és középparasztjai győzelmével végződött. Végül fel kell még jegyeznünk, hogy a falu átalakulásának ebben a munkájában a pártszervezet és a HNB-n kívül, a Csemadok helyi szervezetének tagjai is tevékenyen részt vettek. Ez a szervezet, mely csaknem az egész kis- és középparasztságot felöleli, már régebben síkraszállt a falu kultúráltabb, gazdagabb életéért. A helyesen irányított kultúrmunka, az agitáció tehát gazdag gyümölcsöt érlelt ebben a szerény kis faluban is. SZOMBATH AMBRUS csépeltek. Burgonyát is szedtek. Az egyik 12 tagból álló csoport 25 mázsát szedett fel fél nap alatt. Egy másik csoport 5 és fél hektár búzát ,rakott keresztekbe. A brigádosok 30-tagú csoportja fél nap alatt 30 hektár búzát rakott keresztekbe. Dobis János elvtárssal, a műszaki ellenőrzés egyik dolgozójával beszélgettem, aki elmondta, hogy a hajógyáriak mindig kitartottak és nemcsak a hajógyárban, de a brigádmunkában is megállták helyüket. Szénássy János, Komárom A jó szervezés eredménye Jól megy a munka a királyrévi szövetkezétben. Ennek egyik oka, hogy átszervezték a vezetőséget, következménye pedig, hogy minden hónapban rendesen fizetnek a munkaegységekre. Tancsko Dezső, a szövetkezet elnöke az új vezetőséggel rendet tud tartani. Pedig nem goromba, csak szépen megmondja minden tagnak, hogyan kell a közösben dolgozni. Szavának van is foganatja. No, meg azt is tekintetbe kell venni, hogy a dolog alól sem húzza ki magát. Viszi a géphez a zsákokat, felügyel a munkára. Még a magángazdálkodókat is mozgósította a csépléshez. Az etetőkről sem lehet megfeledkezni, mert ők is arattak meg csépeltek is. Továbbá dicséretet érdemel Nagy Márton magángazdálkodó, mert ő is segített a közösben, dohányt hordott. Rajta kívül még több magángazdálkodó is segített csépelni. A szövetkezet könyvelője, és a segédkönyvelő is segített a mezőn. Bakó János, Királyrév Tizennyolcan 513 hektár földdel A losonci járásban eggyel újra gyarapodott a szövetkezetek száma. E napokban Lentvorán alakult meg az új szövetkezet 18 dolgozó paralzt 513 hektár földdel lépett a közösbe. A Banská Bystrica-i kerületben is alakulnak új szövetkezetek. Augusztus 15-ig már 31 új szövetkezet alakult. A legutóbbi napokban a tornaijai járási, Kecső községben alakult szövetkezet 54 dolgozó paraszt 502 hektár földdel lépett a közösbe. A rimaszombati járásban Détérben alakult szövetkezet, amelynek már 75 dolgozója van 635 hektár földdel. Az ipolysági járási Felsőtúron is új szövetkezet alakult. Húsz dolgozó paraszt 148 hektár földdel lépett a közösbe. Sólyom László, Losonc ÜJ SZO V 1967. augusztus 22.