Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)
1957-08-22 / 233. szám, csütörtök
A Biztonsági Tanács elutasította az ománi kérdés megtárgyalását New York (ČTK) — New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén augusztus 20-án délelőtt összeült a Biztonsági Tanács, hogy tárgyaljon 11 arab ország azon kívánságáról, hogy tűzzék a Biztonsági Tanács napirendjére az ománi brit fegyveres beavatkozás kérdését. Az ülés megnyitása után Hasim Dzsavad, Irak küldötte felszólította a Biztonsági Tanácsot, vitassa meg az arab országok panaszát, mert Omán független állam és az angolok fegyveres intervenciója sérti függetlenségét. Utána Pierson Dickson brit küldött szólalt fel, aki elutasította az ománi kérdésnek a Biztonsági Tanács napirendjére tűzését és azt állította, hogy Omán állítólag a maszkati szultán államának része és a brit egységek a szultán kívánságára hajtották végre akcióikat. A Fülöp-szigetek és Kuba küldötte után A. Szoboljev, a Szovjetunió képviselője mondott beszédet. A szovjet küldött felszólalása után a Biztonsági Tanács ülését a délutáni órákra halasztották. * • * A Biztonsági Tanács augusztus 20-1 délutáni ülésén 11 arab ország azon javaslatáról szavaztak, hogy a Biztonsági Tanács tárgyalja meg az ománi brit agresszió kérdését. Az arab javaslat megtárgyalása mellett négy küldöttség (Irak, Fülöp-szigetek, Svédország, Szovjetunió) ellene öt küldöttség (Ausztrália, Columbia, Kuba, Franciaország és Nagy-Britannia) szavazott. A szavazástól tartózkodott az USA. A csangkajsek-kormány képviselője a szavazáson nem vett részt. Ezzel az arab államok javaslatát elutasították. WW WH WI MWWWHWHM MIt MWt Mt W Ht NATO A dollár-diplomácia két arca (Urzica). WWWWW Mt X MI HWWHtm tl H HI MI Mtl A. A. Szoboljev heszédéből New York (ČTK) — A. A. Szoboljev, a Szovjetunió küldötte a Biztonsági Tanácsban augusztus 20-án a többek között kijelentette: A Biztonsági Tanács elé terjesztették 11 arab állam nyilatkozatát azzal a kéréssel, hogy a Biztonsági Tanács az ENSZ alapokmánya 35. cikkelyének határozatával összhangban vizsgálja felül Nagy-Britannia és Észak-Írország egyesült királyságának fegyveres támadását Omán imamátus függetlensége és területi sérthetetlensége ellen. A 11 arab ország képviselői levelükben rámutatnak arra, hogy Omán népe Nagy-Britannia fegyveres támadásának áldozata lett és ezzel NagyBritannia megszegte az ENSZ alapokmányából eredő kötelezettségeit. A szovjet küldöttség nagy jelentőséget tulajdonít a 11 ország ezen felhívásának. Ez a felszólítás az arab államok mély nyugtalanságáról tanúskodik, tekiritétfel' a Közel- és KözépKeleten kialakult helyzetre. Az angol kormány katonai beavatkozását Omán belügyeibe a Nagy-Britannia és Maszkati szultán közötti hagyományos szövetségre való hivatkozással akarja igazolni. Azonban semmiféle gyarmati szövetség nem lehet a brit fegyveres erők ománi intervenciójának indokolása. A szovjet küldöttség teljes egészében egyetért a brit beavatkozásnak az arab államok levelében foglalt jellemzésével. A brit akciókat e levél fegyveres agresziőként jellemzi, ami teljesen helyes. A szovjet küldöttség támogatja az arab országok kérését és követeli, hogy az ománi kérdést a Biztonsági Tanács vitassa meg. KIJEVBEN, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség IV. kongresszusán folytatják a vitát. A kongresszus jóváhagyta 35 ország több mint 60 szervezetének felvételét, amelyek a DIVSZ-be a III. kongresszus óta eltelt időszakban léptek. (ČTK) HO SI MINH, a Vietnami Demokratikus Népköztársaság elnöke Gh. Apostolnak. a Román Munkáspárt Központi Bizottsága politikai irodája tagjának és a rcmán kormány képviselőinek kíséretében több ipari központot látogatott meg. (ČTK) A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG statisztikai főhivatalának közleménye szerint Lengyelországban az egész évi népgazdasági terv feladatait az eli>ő félévben 50,2 százalékra teljesí A TASZSZ nyilatkozata Az ENSZ tagállamainak kötelessége az Omán elleni agresszió beszüntetése A ség legi TASZSZ Szovjet Sajtóügynöknyilatkozatot közölt a jelenomani eseményekkel kapcsolatban. A nyilatkozat a többi között így szól: — Az ománi nép bátor harca a külföldi gyarmatosítók ellen az Arabfélsziget valamennyi arab országában — amelyekben még a gyarmatosítók uralkodnak — meleg visszhangra és támogatásra talált. A nyugati országok hivatalos körei és burzsoá sajtója az első nápokban az ománi események kommentárjair ban megkísérelték azt bizonyítani, hogy állítólag két ellenséges ománi csoport kölcsönös harcáról van szó. Az események kibontakozása azonban ezt az állítását rövidesen megcáfolta és megmutatta, hogy az ománi nép harcának értelme az ország felszabadítása a külföldi uralom alól és teljes függetlenségének kivívása. Az USA kétszínű játéka a Közel--íeleten Az ománi hercegségben lejátszódott események ismét leleplezték az Anglia és az USA között fennálló komoly ellentéteket és az Amerikai Egyesült Államok kétszínű játékát a KözelKeleten. Az Egyesült Államok, felhasználva az arab nemzetek gyűlöletét az angol gyarmatosítókkal szemben, békeszerető szerepet vett fel, holott a valóságban el akarja foglalni a régi gyarmati hatalmak helyét és e területen magához akarja ragadni a hatalmat. Az amerikai és angol kőolajmonopóliumok között még ádázabb küzdelem folyik az Arab-félszigeten, az egész Közel- és Közép-Keleten levő eddigi kőolajlelőhelyek megőrzéséért és az új lelőhelyek megszerzéséért. Az amerikai monopolisták felhasználták Nagy-Britannia közel- és középkeleti pozícióinak gyengülését és minden lépést megtesznek azért, hogy angol vetélytársaikat kiszorítsák erről a területről és megszerezzék az arabok kőolaját. Az USA kormánykörei erős nyomást gyakorolnak a brit kormányra azért, hogy a kőolajban gazdag területeken engedményekre kényszerítsék őt. Ezzel kapcsolatban sokan rámutatnak Dullesnak, az USA államtitkárának londoni útjára. Egyúttal arról tanúskodó más hírek is érkeznek, hogy az USA kőolajmonopóliumai arra akarják felhasználni az ománi nép felszabadító mozgalmát, hogy magukhoz ragadják az ománi kőolajforrásokat. Bármilyen terveket készítsenek is elő az amerikai kőolajmonopóliumok tették. (ČTK) és kiszolgálóik az arab országokban, mindenki tudja, hogy az ománi nép nem az amerikai kőolajmonopóllumok érdekeiért küzd áldozatkészen, hanem azért, hogy megszabaduljon minden gyarmati elnyomástól. Az USA álláspontja az ománi eseményekkel kapcsolatban ismét megerősíti az amerikaiak közel- és közép-keleti oolitikájának gyarmati jellegét. . Amint ismeretes, az USA e politika keretében Jordániában reakciós államfordulatot, Szíriában és Egyiptomban államellenes összeesküvést és Izraelben szélsőséges körök provokációját szervezte meg. Az arab nemzetek felháborodása Az arab hazafiak tudatában vannak annak, hogy az egyenetlenség és gyanúsítás, amelynek magvát a nyugati gyarmatosítók szórják el közöttük, halálos veszedelmet jelentenek nemzeti függetlenségükre és ezért a brit gyarmatosítók katonai intézkedései Omanban és az amerikai felforgató tevékenység a Közel- és Közép-Keleten az arab nemzetek haragját és felháborodását váltják ki Az ománi nép támogatására síkraszállt az Arab Országok Ligája, és elhatározta, a Biztonsági Tanács eié terjeszti Nagy-Britannia beavatkozásának kérdését Omán belügyeibe. Omán népének harcát India, a bandungi értekezlet többi országa és valamennyi békeszerető nemzet közvéleményének meleg rokonszenve kíséri. A szovjet nép elítéli a gyarmatosítókat A szovjet közvélemény szintén melegen rokonszenvez az ománi nép igazságos nemzeti felszabadító har-. cával és határozottan elítéli az amerikai és angol gyarmatosítók fondorlatait, akik a kőolajmonopóliumok hatalmas nyereségeinek érdekében az arab nép vérét ontják. A szovjet nép ezért határozottan szembehelyezkedik az ománi nép belügyeibe történő beavatkozással, amely népnek saját belátása szerint joga van határozni sorsáról. Az ománi események az ENSZ közgyűlése XII. ülésszakának megkezdése előtt zajlanak le. A brit és amerikai gyarmatosítók ennek tudatában vannak és ezért a lehető leggyorsabban igyekeznek vérbefojtani az ománi nép nemzeti felszabadító mozgalmát, hogy az Omanban kirobbantott aljas gyarmatosító háborút még a közgyűlés megkezdése előtt befejezzék. Attól félnek, hogy a Közel- és Közép-Keleten folytatott agresszív politikájukat a közgyűlésen az egész világ előtt leleplezik. A gyarmatosítók azonban — az ománi népen elkövetett véres gaztettekért — nem bújhatnak ki a felelősség alól. Az ománi eseményekre fel kell figyelnie az Egyesült Nemzetek "Szervezetének, amelynek feladata, hogy gondoskodjon a világbéke és a biztonság megőrzéséről. Az ENSZ tagállamainak kötelessége, hogy azonnal beszüntessék a gyarmatosítók Omán elleni intervencióját és véget vessenek az arab nemzetek belügyeibe való beavatkozásnak. BERLINBEN az NDK és a Mongol Népköztársaság kormányküldöttségei között tárgyalások kezdődtek. Az NDK küldöttségét 0. Grotewohl_ miniszterelnök, a Mongol Népköztársaság küldöttséoét J. Cedenbal. a minisztertanács elnöke vezeti. (ČTK) KANADA LAKOSSÁGÁNAK száma a kanadai statisztikai hivatal jelentése szerint 1957. július 1-én 16 650 000 volt. (ČTK) VARSÓBAN augusztus 20-án kezdődött a tanítók világértekezlete, 45 ország 200 küldötte hét millió tanító képviseletében vesz részt az értekezleten. (ČTK) Izland Nagy-Britannia után Európa második legnagyobb szigete, területe nem sokkal kisebb hazánkénál, lakosainak száma azonban csak mintegy 165 000. Ezer kilométerre fekszik Európától, Az izlandi táj már a repülőgépről is különös látványt nyújt. Sötétbarnán, kopáran, éles vonalakban emelkednek ki a hegyek a lavakovekkel • teleszórt mezőkből, melyeken a fúvön kívül nem nő semmi. Szomorú, komor vidék, nagy távolságokban elszórt tanyákkal vagy arvan allo hazskksl Reykjavik, a főváros már barátságosabb képet nyújt egyemeletes tarka házaival, világvárosnak beillő gépkocsiforgalmával. Az autóforgalom volt egyébként az első nagy meglepetés számunkra.. Reykjavikban mintegy 8000 autó van, ami valóban elismerésre méltó szám egy 60 000 lakosú városban. Kellemes meglepetés volt, hogy az autók között igen sok a csehszlovák gyártmányú kocsi, különösen a Skoda gyár Sedanjai es Spartakjai gyakoriak. Az amerikai egységek az izlandi kormány kérésére a második világhán ború idején jöttek a szigetre, amikor félő volt, hogy a hitleri Németország megtámadja Izlandot. A háború után az amerikai csapatok a konzervatív ún. függetlenségi párti kormány beleegyezésével a szigeten maradtak és azonban egyre erősebb mozgalom indult. A tavalyi parlamenti választásokban a függetlenségi párt vereséget szenvedett és az új koalíciós kormány fel akarta bontani az Egyesült Államokkal kötött szerződést. Ez azonban nem valósult meg. Egyes politikai erők ugyanis, különösen a függetlenségi párt és a kormánykoalícióban levő földművespárt egyes politikusai gazdasági előnyöket látnak a AZ AUSZTRÁLIAI „Advertiser" című lap tudományos levelezője jelenti, hogy amennyiben kedvező időjárási viszonyok lesznek, a brit atomkísérleteket a Maralinga ausztráliai sivatagban szeptember 12-én megkezdik. (ČTK) A FINN PARLAMENT meghívására augusztus 20-án Helsinkibe érkezett a Kínai Népköztársaság népi képviselői összkínai gyűlésének küldöttsége, amely Finnországban 10 napig fog tartózkodni. (ČTK) AZ ANGOL MUNKÁSPÁRTI KÉPVISELŐK több mint 30 tagú csoportja bizottságot alakított, amelynek célja a brit hidrogénfegyverkísérletek beszüntetéséért való harc. (ČTK) v SSÄS^ŕÉSŕÄS IZLANDI FURCSASÁGOK Minden idegen ország sok különlegességgel, újszerű és meglepő látniva T lóval szolgál a látogatónak. Izlandra ez a megállapítás hatványozott méretben érvényes. Izland az egyedüli európai ország, amelynek nincs vasútja, A közlekedést az ország területén a kisebb távolságokon autóbuszokkal, a nagyobb távokon hajókkal és repülőgépekkel bonyolítják le. Légihálózata igen sűrű, mintegy tizenöt polgári repülőtere van, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden ezer lakost számláló községnek — ami Izlandon már jelentős településnek számít — légi összeköttetése van a fővárossal. A gazdasági helyzet A leggyakoribb kérdés, melyet hazatérésem után hozzám intéztek: hogyan élnek Izlandon az emberek, milyen ott az életszínvonal. Bevallom, a kérdésre nem könnyű válaszolni. Másképp él a vidéki ember, máskép a halász, a munkás vagy a városi polgár. Én inkább Reykjavikban tartózkodtam és úgy láttam, hogy az emberek aránylag jól élnek. A fejlett lakáskultúra, a sok autó és a jól öltözött emberek alapján ítéltem így. Ez annál is inkább meglepett, mert Izland szegény ország, melyben mind szembetűnőbben inflációs tünetek is mutatkoznak. Gazdasági helyzetének jellemzésére elég megemlíteni, hogy nincs ásványi kincse, serp gabonatermelése és a legtöbb árucikkben behoszorul. Legrontosabb gazdasági ágazatai a halászat és a juhtenyésztés, ipara is elsősorban erre alapszi^. Évi haltermelése 400 000 tonna; exportjának 90 százalékát a fagyasztott, sózott, szárított vagy friss hal képezi. Juhállománya is igen jelentős; meghaladja a 400 000 darabot. Ló- és szarvasmarhatenyésztés is folyik, az utóbbi önellátóvá teszi tejben és tejtermékekben. A gejzírek és hőforrások környékén •zöldséget és burgonyát termesztenek. Az izlandi gazdasági élet egyik érdekes jelensége, hogy az utóbbi időben jelentős méreteket öltött a valutaüzérkedés. Ezt elsősorban az amerikai katonák jelenléte idézte elő. Mint ismeretes, Keflavikban, 50 kilométerre a fővárostól van az amerikaiak egyik legnagyobb európai légitámaszpontja. Az amerikaiaknak külön üzleteik vannak, melyekben dollárért — amerikai katona kíséretében — lényegesen jobb minőségű és olcsóbb áru kapható, mint a reykjavtki üzletekben. Mivel Izlandon, a többi nyugati állammal ellentétben nincs szabad valutabéhozatal, feketepiac alakult ki, melyen a dollárért vagy a font sterlingért a hivatalos árfolyam több mint kétszeresét fizetik. AMERIKAI TÁMASZPONT IZLANDON Az izlandi nép nagy szabadságszeretetéről és demokratikus, békés érzelmeiről ionért. Hőforrás Hveragerdiben. Környékén egész évben melegházakban zöldséget termesztenek. (Švehla — ČTK (2) és Kozma Gy. (2) felvételei). az 1951-ben megkötött szerződés alapján bérbe kapták a keflaviki légi támaszpontot. Az idegen katonáig jelenléte ellen Hafnafjordur a harmadik legnagyobb izlandi város. látjuk. Képünkön a kikötőt keflaviki támaszpont bérkeadásában és az amerikaiakkal fenntartott szoros kapcsolatokban. A kormánykoalíció többi pártja viszont jogosan mutat rá arra a veszélyre, melyet a támaszpont jelent az izlandi nép békés és nyugodt életére. Izlandnak nincs hadserege sem. Egyenruhás emberek csupán a rendőrök és az amerikai katonák. A rendőrök száma igen kevés, fegyver nélkül járnak és tekintettel arra, hogy Izlandon" bűnözésről alig beszélhetünk, főleg a közlekedési szabályokat be neai
