Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-19 / 230. szám, hétfő

! I &ng,tdÁ... Elémnyújtotta virágait a kis szerelmek szellős bokra. S most úgy nézek az ál-csodákra, mint feleszmélő elmebajos a gyémántnak vélt kavicsokra. Magam már majdnem lekötöttem egy életre egy halvány szívhez. Elhűlök, hogyha rágondolok. Leszedni múltam pókhálóit s továbblépni most te segítesz. Rózsás álom volt, ami elmúlt, a szép valóság: a te szemed. Első s utolsó valóságom, engedd, — én régen megfontoltam — hogy halálomig kövesselek. Hatvan éves a csehszlovák atlétika Jubiláris országos bajnokság előzi meg a Csehszlovákia—Magyarország válogatott viadalt E hét végén rendezik meg az országos atlétikai bajnokságot. Ezt az eseményt most nemcsak a közelgő magyar-csehszlovák válogatott viadal teszi még jelentősebbé, hanem az országos bajnokságok jubiláris volta is. Hazánkban ugyanis hatvan evvel ezelőtt alakult meg az atlétikai szövetség. Az atlétika tehát már hatvan esztendős múltra tekinthet vissza. S abban, hogy a Cseh Amatőr Atlétikai Szövetség 1897-ben bontotta ki zászlaját, döntő szerepe volt az egy évvel előbb Athénben megrendezett első újkor' olimpiának. Szétosztják az új tanévre kiadott tankönyveket A bratislavai Slovenská kniha vállalat tankönyvraktárának dolgozói e napok­ban végzik' az általános iskolák számá­ra kiadott tankönyvek elosztását. A na­pokban kilencmillió korona értékű tan­könyvet juttattak el rendeltetési he­lyükre. A tankönyvek szlovák, magyar és ukrán iskolák számára készültek. A szállítást még július elején kezd­ték meg. Van rá eset, amikor naponta több mint tízezer könyv hagyja el a raktárat. Tóth István csomagoló kezén ilyenkor 5 ezer könyv is keresztül megy. Amikor a csehszlovák atlétika hat­van éves múltjáról beszélünk, ez alatt az ország szervezett atlétikai életét értjük. Atléták, versenyzők már a szövetség megalakulása előtt is voltak. Prágában például már a szövetség megalakulása előtt rend­szeresen megrendezték a „150 lépé­ses táv bajnokságát". A SZÖVETSÉGEK MEGALAPÍTÁSA Prágában" 1897. május 8-án mondot­ták ki a Cseh Amatőr Atlétikai Szö­vetség megalakulását. A szövetség el­ső elnökéül Jirí Guth-Jarkovskýt vá­lasztották meg. Ö volt abban az idő­ben a cseh sportélet legismertebb személyisége, aki jelentős szerepet játszott a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság munkájában is. A cseh atlétika csúcsszervének azonban nehéz utat kellett járnia, mert nemcsak belső Képünkön Tóth István látható munkatársával, Ondrej Paškával, amint postai szállításra készítik elő a tankönyvcsomagokat. A filozófusok fejedelme -r-3Sv_ A mai Tádzsik jSSl 'Js? Szovjetköztársaság * " területén, Afsaná­ban, Buhara köze­lében született 952. augusztus 18-án a hírneves tádzsik gondolkodó: Ibn­Szina Abu Ali, akit latin nyelven Avi­cennának hívtak. Buhara a közép­korban a keleti kultúra egyik fő központja volt. Ibn-Szinát nagy, enciklopédikus tu­dása miatt a „fi­lozófusok fejedel­mének" nevezték és a görög Arisztote­lészhez hasonlították. Műveiben logi­kával, fizikával, matematikával, meta­fizikával és orvostudományokkal fog­lalkozik. Ismeretesek: az „Orvostudo­mányi kánon" és „A gyógyulás köny­ve" c. művei, melyeket Keleten, sőt Európában latin nyelven évszázadokon át az orvosi ismeretek tankönyveinek használták. Habár Ibn-Szina sok el­lentmondásba keveredett, mégis a feu­dalizmusban végeredményben haladó szerepet töltött be. Hitt ugyan isten létezésében, ugyanakkor azonban hir­dette, hogy az anyag örökkévaló és senki sem teremtette azt. Egyes dol­gok sokféleségének az okát az anyag­ban kereste. A reakciós mohamedán papság nagyon gyűlölte Ibn-Szinát, mert ő korlátozta az isten szerepét és főleg elvetette az akkor elterjedt aszt­rológiai tévhiteket, Materialista néze­tei aláásták a vallásos világnézet alap­jait. — GR — Régi csehszlovák művészet a párizsi Louvreban "Ä művészetek világmetropolisának nagy igényű légkörében is jelentős si­kert ért el a nyári hónapokban meg­rendezett csehszlovák gótika kiállítása. A Pavillon Marsanban, a Díszítő Művé­szetek Múzeumában (a Louvre egyik része) ismerkedett meg első ízben a francia közönség az 1350— 1450-ig ter­jedő évszázad festményeivel, szobraival, iparművészeti alkotásaival. A meg­nyitáson mintegy 200 újságíró jelent meg. A művészetért rajongó pá­rizsiak is rendkívüli érdeklődést tanú­sítanak. Az értékes és gazdag kataló­gus szerint 272 műtárgy képezi a kiál­lítás anyagát. E^kből kb. 100 rendkí­vül érdekes archeológiai tárgy a tör­ténelemelőtti . kor hosszú évezredeinek művészetére vet fényt. — A többi, a falemezekre festett képek (Karlštejn, Litomef., Melník) a gótika piktúrájá­nak, a pompás faragások a plasztiká­nak fejlődését ábrázolják. Szlovákia 14. és 15. századbeli művészete külön részt képez. Itt legkiemelkedőbb a Szepes­váraljai Káptalan 4. szárnyú oltára és a lőcsei templom híres faragásai, Pál mester művei. Az ötvösművészeti tár­gyak, hímzések is feltűnést keltettek, valamint a vyšehradi kódex gazdag ini­ciálékkal és képekkel ékes 32 kézirata. — Ez a nagyszabású kiállítás a nem­zetközi fórumon is megérdemelt mél­tánylásban részesül. Ezenfelül hozzájá­rul a csehszlovák és francia nemzet kultúrkapcsolatainak, kölcsönös meg­értésének kimélyítéséhez és a világbé­ke megerősítéséhez. Reméljük, hogy f Bratislavában is láthatjuk majd ezt a kiállítást. A nemzetközi képzőművészeti versenyen a csehszlovák gyermekek rajzokkal és festményekkel vesznek részt Gyermekeink hagyományos résztve­vői a nemzetközi kiállításoknak és kép­zőművészeti versenyeknek. Az 1947-es genfi gyermekkiállítás óta rajzaik és festéseik bejárták már Rómát, Delhit, Tokiót, Londont, Párizst, a Fokföldet, Lausannet és New Jerseyt. Az 1955-ös indiai nemzetközi versenyen 16 cseh­szlovák gyermeket tüntettek ki díjak­kal s közülük egy az első díjat kapta. — A zágrábi Gijermekrajz Központ nemzetközi rajzversenyt írt ki, erre 850 rajz érkezett. A verseny tárgya: Otthonom. A gyermekek válóban közvetlen környezetüket ábrázolták rajzaikban és festéseikben. Ilyen képek szerepelnek pl.: Játszó és sportoló gye­rekek, Kutyával hancúrozó gyerekek aj réten. Lefestették a gyerekek szüleiket, f testvéreiket, nagyanyjukat munka és f újságolvasás közben, a rádiónál, vala- J mint kedvenc állataikat• is. A bíráló bi- 4 zottság 111 munkát küldött a zágrábi $ kiállításra, melyek a csehszlovák gyere- f kek világát és otthoni életét mutatják j be. Bárkány Olga 1 Bendriska Müllerová a legjobb női , középtávfutónk. A 800 m-es síkfutás­i ban 2 p. 11,6 mp-cel tartja az orszá­gos csúcsot. szervezési nehézségei voltak, hanem küzdenie kellett a nemzetközi fóru­moknál való elismeréséért is, hiszen akkor Csehország csupán a monarchia része volt. Jirí Guth-Jarkovský mun­kájának eredményeként azonban 1900-ban, a Párizsban megrendezett II. újkori olimpiai játékokon már ott lehettek a cseh sportolók is, sőt František Janda—Suk révén ezüstér­met nyertek a diszkoszvetésben. S mint érdekességet jegyezzük meg, hogy a cseh atléta előtt Bauer Rezső, a Magyar Atlétikai Szövetség verseny­zője vitte el az aranyérmet. A FEJLŐDÉS ÜTJA Az önálló Csehszlovákia megalaku­lásával új lendületet vett a sportélet. Egyre több sportágban folytak a ver­senyek. Néhány sportágban világvi­szonylatban is előkelő szerepet ját­szottak a csehszlovák sportolók, az atlétika azonban csak lassan, nehezen fejlődött. Aki azonban ismeri az ak­kori sportviszonyokat, ezen nem cso­dálkozik. Alig akadt valahol labda­rúgó-pálya, amelyet valamire való futópálya övezett volna. A csehszlo­vák atlétikának mégis akadt néhány kiválósága, s ezek közül is kiemel­kedett František Douda, aki 1952-ben 16.20 m-re javította a súlylökés vi­lágcsúcsát. Atlétikánk fejlődéséről csak a má­sodik világháború utáni években be­szélhetünk. A felszabadult ország at­létikája mennyiségben és minőségben egyaránt nagyot lépett előre. Elég ezt néhány adattal igazolni. Amíg 1928-ban Í701 igazolt atlétánk volt (1939-ben csak 1220), addig 1953-ban 110 m gát Veselský 400 m gát Bartoš 3000 m akadály Brlica Magas Kováŕ Távol Martinék Rúd Kreicar Hármas • Rehák Súly Skobla Diszkosz Merta Gerely Perek Kalapács Engel 4x100 Válogatott 4x400 Válogatott Tízpróba Moravec 14.5 53.0 8:48.0 205 751 426 15.85 18.05 56.69 73.13 61.S6 40.9 3:08.9 63^2 Štefkovič a legjobb szlovákiai rúd­ugró. Trkalová, a 80 méteres gátfutás or­szágos csúcstartója már 44 571. Ebben az évben már több sportköri atlétikai szakosztály műkö­dött, mint ahány igazolt atlétája volt az atlétikai szövetségnek a két vi­lágháború közötti bármely évben. Az első köztársaságban ugyanis 1701 iga­zolt atléta jelentette a csúcsot (1928), ezzel szemben 1953-ban 1957 sportkörnek volt atlétikai szakosztá­lya! Ami pedig a minőséqi fejlődést illeti, erre mindenki jól emlékszik. A csehszlovák atlétika — elsősorban Zátopek révén — bevonult a nem­zetközi élvonalba. Olimpiai bajnok­ságok és helyezések, válogatott via­dalokon aratott értékes győzelmek tanúskodnak erről. MEDDIG JUTOTTUNK? Ha elővesszük atlétáink eddig el­ért legjobb eredményeinek listáját, azon számos olyan eredményt talá­lunk, amely a legutóbbi idők verse­nyein született. Mindez arról tanúsko­dik, hogv a fejlődésben nem történt megállás. Meg kell azonban legyez­nünk, hogy az utóbbi évek országos bainokságain általában ri.tkán szület­tek úi csúcseredmények: itt sokkal fontosabb volt a győzelemért kijáró bainoki cím, mint maga az eredmény. A csehszlovák atlétika hatvan éves története során versenyzőink eddig ezeket a csúcseredményeket érték el: Ezek közül az eredmények közül csak Jungwirth 1500 m-es ideje je­ient egyúttal világcsúcsot is, mivel Zá­topek eredményét az angol Pirié, il­letve a szoviet Kuc már túlszárnyal­ta. A NŐK SE MARADTAK LE A felszabadulást követő években nemcsak a férfi, hanem a női atlé­tikánk is hatalmas fejlődésen ment át. Sőt, azt kell mondanunk, hogy nöi atlétikánkról csakis az utóbbi tíz évben beszélhetünk. Ezt ismét egy számadat bizonyítja. A két világhábo­rú közti időben mindössze 56 atlétanőt tudtak maximálisan kimutatni, ma pe­100 méter Brož 10.5 200 méter Janeőek 20.9 400 méter Trousil 46.6 800 méter Junawirth 1:47.5 1.500 méter Junqwirth 3:38.1 5.000 méter Zátopek 13:57.0 10.000 méter Zátopek 28:54.2 Veselý, a 3000 méteres akadályverseny egyik fiatal tehetséges versenyzője dig már ezrek futnak, dobnak és ug­rana 1' versenyszerűen. Női atlétáink fejlődését Zátopková és Fikotová olim­piai bajnoksága is fémjelezte. Az elmúlt hatvan év Jjportmunkája tehát eredményes munka volt. Az utol­só tíz évben lerakott alapok pedig további fejlődés felé mutatnak! Az eelműlt hatvan év sportmunká­ja tehát eredményes munka volt. Az utolsó tíz évben lerakott alapok pedig további fejlődés felé mutatnak! A hatvan éves csehszlovák atléti­ka jubileumával összeesik déli szom­szédunk, Magyarország atlétikai sport­jának ugyancsak hatvanéves jubileu­ma. A ma és holnap sorra kerülő országos atlétikai bajnokságot ennek a jubileumnak a jegyében rendezik meg. S érdekes, hogy a jubileumát egyszerre ünneplő két ország válo­gatottja pár hét múlva Budapesten veszi fel majd egymás ellen a baráti küzdelmet. —zs— A kékkői járás sportéletéből Zsély a kékkői járás legnagyobb községe. 1600 lelket számlál és ott van a járás legrégibb EFSZ-e is. A szövetkezeti tagság serényen dolgozik, termel és a járás a leg­számottevőbb szövetkezete. Égisze alatt alakult meg a község sport­egyesülete is, mely a múltban bizony nem tudott a szövetkezet színvonalára felemelkedni. Az egyesületben mindig nehézségek mutatkoztak, főleg a magasabb osztállyal járó anyagi- költségek miatt. A közsó- 28 tanítóját sem érdekelte a sport, s a magára ha­gyott sportegyesület bizony a Banská Bystrica-i kerületi verseny C csoportjában csak a sereghajtó szerepét töltötte be. De ez volt a múlt. Mit mutat ezzel szemben a je­len? Erre voltunk kíváncsiak, amikor Kopcsik Lászlóval, a JRD Sokel Želiezovce titkárával beszél­getünk. — Ma már lényegesebben jobb a helyzetünk — mondja a titkár. — A múltban tele voltunk panasszal. Ma a megelégedés szól belőlünk. A kerületi bajnokságok átszerve­zése után nálunk is átszervezésre került a labdarúgás. Csapatunk az ú : elnevezésű ún. kerületi II. osztályba került s itt jól megállta eddig a helyét. A tavaszi II. he­lyezésünk után most ugyan pil­lanatnyilag a III. helyen állunk. De csak átmenetileg ... Látva kissé csodálkozó arcomat, Kopcsik László titkár így foly­tatja: — Ma már lényegesen jobban megy a játék. Teljesen kicserélő­dött a csapat. Nemcsak megfia­talodott, de fegyelmezettebb is lett. A katcnaságtól hazajött Kis­kovács kapussal, az annyira fon­tos kapus kérdésünk is megol­dódott, s ezenkívül a leszerelt Paholik, Gubányi és Miklós is erősítést jelentenek számunkra. Velük most ez a játékos-kere­tünk: Kiskcvácc — Görgy, Bányai, Paholik, Kissimon, Miklós, Katyi, Čzalpas, Treso, Schmidt I, Gubá­nyi, Schmidt II., Kissimon II. Ettől a csapattól nem csak én, de az egész szövetkezeti tagság további sikereket, vár. — Azért mondom, hegy a szö­vetkezeti tagság — mondja Kop­csik László titkár — mert az egye­sület a járás legjobb szövetkeze­tének egyesülete. Sokat segítenek nekünk; ez évben az EFSZ segít­ségével épült fel pályánkon az öl­töző. A szövetkezet adta az anya­got, s a munkát pedig brigád for­májában a tagság. Hálából aztán játékosaink külön brigádban dol­goztak i szövetkezetnek. Az ara­tásnál játékosaink a vállalt 300 munkaórát is ledolgozták. S ha szüksé«as, szívesen segítenek még ezután is, Mérkőzéseinknek van közönsége, !*••• bevételeink fedezik a kiadásokat. Fejlődik a szövetke­zetünk, s vele együtt virágzik a spert is. A labdarúgók azt hiszem az ősszel is sok örömet okoznak majd a tagságnak — fejezte be szavait a titkár. — ma. —

Next

/
Thumbnails
Contents