Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-19 / 230. szám, hétfő

A nép közé kell küldeni az értelmiséget Lu Tin-ji a jobboldali elemek elleni küzdelemről Peking (ČTK) — Lu Tin-ji, Kommunista Pártja Központi Bizottsága propaganda osztályának vezetője augusztus 16-án 5600 lektor és párt­propagandista előtt beszédet mondott a jobboldali elemek elleni küzdelem­ről. Beszédében hangsúlyozta, hogy a történelem nagy feladat e!é állította a kínai népet: meg kell teremtenie a munkásosztály értelmiségének hatal­mas osztagait. Lu Tin-ji megállapította, hogy a 600 milliós népi Kína a munkásosztály ér­telmiségi osztaga nélkül nem tudná felépíteni a szocializmust. A munkásosztálynak kell, hogy sa­ját műszaki káderei, tanárai, taní­tói, tudósai, újságírói, írói, művé­szeti és marxista teoretikusai le­gyenek. Ezek az új osztagok a régi társadalom valóban átnevelt és szi­lárdan a munkásosztály szempont­ját képviselő értelmiségének tagjait is soraikba zárnák. A munkásosztály értelmiségének lenni — a munkásosztály ideológiájá­nak védelmezését és a burzsoázia ideo­lógiája elleni küzdelmet jelenti, — mondotta Lu Tin-ji. Az értelmiségieket kétfélekéopen ne­velhetjük, — hangoztatta Lu Tin-ji. Ha burzsoá módszerekkel nevelnénk az értelmiséget, ez azt jelentené, hogy el­szakítanánk a néptől és a gyakorlattól, a párt alapszervezeteitől. Az ilyen ér­MWWWMWWW t ll WI tW MMI tl IWWt WI AUGUSZTUS 20-ÄN Moszkvában megkezdődik a Szovjetunió Központi Szakszervezeti Tanácsának ünnepi ülése, melyen külföldi szakszervezeti küldöttségek, köztük a Csehszlovák Szakszervezeti Dolgozók Moszkvába érkezett küldöttsége is részt vesz. A küldöttséget Václav Pašek képvi­selő, a Központi Szakszervezeti Ta­nács titkára vezeti. (ČTK) TÖBB MINT 12 EZER londoni mun­kás folytatja a már 5 hete tartó sztrájkját. Á Covent Garden-i londoni piac alkalmazottainak sztrájkja, ame­lyet a kikötőmunkások támogattak, már véget ért. (ČTK) A FINNORSZÁGI vágóhidak és pék­üzemek munkásai béremelést köve­telve szombaton sztrájkba léptek. Más élelmiszeripari ágak alkalmazottainak csoportjai már több nap óta sztráj­kolnak béremelésért. (ČTK) • MALÁJFÖLD törvényhozó nemzet­gyűlése augusztus 17-én elfogadta a Független Maláji Szövetség alkot­mánytervezetét. Az új alkotmány ér­telmében megszűnik a penangi és maiakkai brit fennhatóság és a 9 ma­lájföldi szultanátus fölött gyakorolt brit védnökség. Az alkotmány au­gusztus 31-én lép érvénybe. (ČŤK) telmiséget az önzés és érdekhajhászás, a nagyravágyás ideológiája hatja át, olyan értelmiség ez, amelyet a legki­sebb siker is gőggel és önteltséggel tölt el. Az ilyen értelmiség elfogadja a dicséretet, de a bírálatot már nem tud­ja elfogadni. Ezek az emberek kívülről tudják a marxista műveket, de a gya­korlati harcban burzsoá jobboldaliak maradnak. Proletármódszerekkel kell nevelni az értelmiséget. Közelebb kell vin­ni az értelmiséget a munkásokhoz és parasztokhoz, a nép közé kell küldeni. Az értelmiség legyen állandóan a párt­szervezetek vezetése és a tömegek fel­ügyelete alatt. Minél nagyobbak lesz­nek tudományos sikerei, annál inkább tiszteletben kell tartania a párt vezető szerepét, annál szerényebbnek kell len­nie. Egyedül így edzhetjük meg és ne­velhetjük a munkásosztálynak teljesen a népet szolgáló értelmiségét. Lu Tin-ji beszéde további részében a jobboldal elleni küzdelem jelentősé­géről beszélt. Elítélte az úgynevezett középút elméletét és azt szokásos ürügynek tartotta a forradalom eláru­lására. Az általános népi vita módszerét vá­lasztottuk, hogy letörjük a burzsoá jobboldal összpontosított támadását — állapította meg Lu Tin-ji. — Pártunk helyesen feltételezte, hogy a nép ab­szolút többsége egyetért a szocializ­mussal és támogatja a proletáriátus vezető szerepét. ' Szudán az aktív semlegességi politika mellett Kairó (ČTK) — A MEN egyiptomi sajtóügynökség tudósítója Chartűm­ből jelentette, hogy a szudáni poli­tikai pártok vezető tényezői kijelen­tették: egyetértenek az akív semle­gesség politikájával. Állást foglaltak amellett is, hogy Szudán baráti kap­csolatokat tartson fenn a bandungi értekezleten részt vett országokkal és együttműködjön az Arab Országok Ligáiálhoz tartozó államokkal. A po­litikai pártok képviselői továbbá ki­jelentették, minden olyan külföldi se­gítséget elutasítanak, melyet olyan feltételek mellett kapnának, amelyek korlátozhatnák Szudán politikai és gazdasági szabadságát. A CSKP régi tagjai Moszkvában Moszkva (ČTK) — Augusztus 17-én Moszkvába érkezett a CSKP régi tag­jainak 86 tagú csoportja. A kijevi pá­lyaudvaron megható és meleghangú .találkozó keretében üdvözölte SOK régi bolsevik a csehszlovák elvtársakat. A moszkvai iskolák pionírjai virágok­kal árasztották el őket. A csehszlová­kiai kommunisták csoportja 14 napos szovjetunióbeli tartózkodása folyamán Moszkva után Leningrádba és Kijevbe is ellátogat. Belgium Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldöttsége a Szovjetunióban Moszkva (ČTK) — Belgium Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­Jiak küldöttsége, amely Gerard van Moerkernak, a Központi Bizottság tit­kárának vezetésével július 16-tól au­gusztus 16-ig a Szovjetunióban tar­tózkodott, meglátogatott néhány ipar­vállalatot, kolhozt és szovhozt, elbe­szélgetett a munkásokkal, az ifjúság­qal, a tudósokkal és a kultúrmunká­sokkal. A küldöttség tagjai szovjet­unióbeli látogatásuk során ellátogat­tak Leningrádba, Magnyitogorszkba, a Kusztanai területre és Szocsiba. A küldöttség tagjai eszmecserét foly­tattak az SZKP KB dolgozóival és megtárgyalták a két párt tevékeny­ségének, valamint a nemzetközi mun­kás és kommunista mozgalom több kérdését. Indonézia függetlenségének 12. évfordulója Dzsalcarta (ČTK) — Indonézia népe augusztus 17-én ünnepelte meg füg­getlensége kikiáltásának 12. évfordu­lóiát. Szukarno elnök a fővárosban rendezett tömeggyűlésen az Indonéz Kö: 'drsaság feladatairól beszélt és felszólította a népet, hogy tömörül­jön egységes családba, mert egyesült erővel könnyebben leküzdhetik a ne­hézségeiket. Az elnök beszéde végén bírálta az indonéz politikai csopor­tok szeparatista irányzatait és kije­lentette, hogy ha ezek az irányzatok meg nem szűnnek, az állam egységét veszélyeztető szeparatista mozgalom­má fajulhatnak. A DAKARI MAGÁNVÁLLALATOK afrikai munkásainak sztrájkjához a városi közlekedési vállalatok alkalma­zottai is csatlakoztak. A dakari kikö­tő munkája megbénult. Az állami tisztviselők is elhatározták, hogy au­gusztus 19-én sztrájkba lépnek. A sztrájkolók béremelést követelnek. (ČTK) • • Oiven évvel ezelőtt ülésezett a II. Internacionálé stuttgarti kongresszusa |LÉ időn 50 évvel ezelőtt Stuttgart­ban a szocialista pártok csak­nem 900 képviselőjének részvételével összeült a II. Internacionálé kong­resszusa és a követendő taktikáról tárgyalt, arra az esetre, ha az impe­rialista kormányok kirobbantják a há­borút, alig akadt valaki, aki megsej­tette volna, milyen gyors és tragikus csőd vár a II. Internacionáléra néhány évvel később, midőn tényleg társadal­mi összecsapásokra került sor. A stuttgarti kongresszus nagy intő­jel volt az imperialista kormányok­nak. Forradalmi irányelveket fogadott el a szocialista mozgalom taktikájá­nak számos kérdésében. A világ ön­tudatos proletariátusának figyelmét felhívta az antimilitarista küzdelem­re és rámutatott a militarizmusra, mint az osztályelnyomás fő eszközé­re. A forradalmi erőket arra ösztö­nözte, hogy az esetleges háború okoz­ta válságot használják fel a burzfiz.j, bukásának meggyorsítására. A I resszus nemzetközi politikai kérdésgk­ről folyó tárgyalásán nágy érdemet szerzett Lenin azzal, hogy érvényre juttatta a forradalmi marxizmus szempontját. Lenin részt vett a milita­rizmus és a nemzetközi viszályok kér­désével foglalkozó bizottság munká­jában. Máig is rendkívül tanulságos az a küzdelem, melyet a Luxemburg Rózától támogatott Lenin a kongresz­szuson az opportunista szárny ellen folytatott. Ez ugyanis félt azt ajánlani a munkáspártoknak, hogy minél erő­teljesebb forradalmi módszereket al­kalmazzanak. Lenin küzdött továbbá Hervé anarchizmusa ellen, aki ugyan­is úgy vélte, hogy az esetleges há­ború megakadályozható azzal, hogy a proletariátus egyszerűen megtagadja a háborúban való részvételt és sztrájknál válaszol. A későbbi események igazolták Le­nint. Az anarchizmus bírálatát a II. Internacionálé pártjai opportunista módon értelmezték. Elítélték ugyan elméletileg az anarchizmust, de az opportunista árulás veszélyét lebecsül­ték. Az opportunista prakticizmus szelleme, amely 1907-ben még a for­radalmi elvekről hangoztatott dekla­ráció mögött bújt meg, 1914-ben már nyíltan megtagadta ezeket az elveket. Éppen abban a pillanatban történt ez, amikor a nagy szavakról még nagyobb tettekre kellett volna áttérniük. Az elvek dogmatikus kinyilatkoztatását nyílt árulás váltotta fel. A mai világ másként fest, mint a fél évszázad előtti. Mindenekelőtt a kommunista mozgalom —, mely egy­úttal következetes békemozgalom is, — óriási fellendülése jellemzi. Mind­máig fennáll azonban az imperializmus és védelmezői a néptömegek közt ter­jesztik hazugságaikat. Más módszer alkalmazása a jövőben elsősorban at­tól függ, sikerül-e félrevezetni a népi tömegeket. Kétségtelen: minél követ­kezetesebb küzdelmet fejtenek ki a haladó erők az ember szociális fel­szabadításáért, a Szovjetunió vezette szocialista erők megszilárdításáért, a dolgozók felsorakozásáért és nemzet­közi egyesüléséért, annál kisebbek lesznek az imperialista kormányok reményei uralmuk megőrzésére. A Szovjetunió és az NSZK megbeszéléseiről Bonn (ČTK) — Bonnban augusztus 17-én hivatalosan közölték, hogy von Brentano nyugatnémet külügyminisz­ter ismét Bonnba hívta Lahr nagy­követ2t, a nyugatnémet küldöttség vezetőjét. A szovjet és nyugatnémet küldöttség tárgyalásán a gazdasági kapcsolatok, a konzuli képviselet kér­déseivel és német állampolgárok Szov­jetunióból való hazatelepítésének úgynevezett problémájával foglalkoz­nak, melyet a német tárgyaló fél mesterségesen kiagyalt és ami miatt már egyszer félbeszakadt a tárgyalás. Norvégia Kommun :sta Pártjának választási programja Oslo (ČTK) — xA Friheten című lap közzétette Norvégia Kommunista Pártjának választási programját. A norvégiai parlamenti választásokat október 7-én tartják. A párt három fő feladatot tűz ki: A burzsoá pártok parlamenti képvise­letének csökkentését, új szocialista irányzat megvalósítását a ncrvég po­litikában és a munkásképviselők par­lamenti többségének megerősítését több kommunista képviselő megvá­lasztásával. Ho Si Minh Romániában Bukarest (ČTK) — Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke augusztus 17-én Bukarestbe érkezett, ahol a iakosság tízezrei ujjongva fogadták. A Román Munkás­párt, és a Román Népköztársaság kor­mánya nevében Gheorghe Gheorghiu­Dej, a Romáin Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Petru Groza, a nagy nemzetgyűlés elnök­ségéneik elnöke, Chivu Stoica, a mi­nisztertanács elnöke, a román kor-' mány és a Román Munkáspárt más képviselői fogadták dalom és az igazságérzet olyan patetikus szavakat csiholt ki. Kim Dong állta a szúrós tekin­tetet és mikor a francia fiú egy pillanatra elhallgatott, határo­zottan megszólalt: — Én ugyanúgy szeretem Vietnamot, mint te Franciaor­szágot. Mikor a két fiú összeölelke­zett, mindenki a tó tükrét néz­te és a szemekben megcsillant a vízzel játszó fényszórók vissz­fénye — de az is lehet, hogy egy-egy könnycsepp. Moszkvaiak K kedves moszkvaiakról kü­lön kell írni, mert a világ ifjú­sága rajtuk keresztül ismerte meg a hatalmas szocialista or­szágot és a szovjet embereket, íme jegyzetfüzetemből néhány mozzanat: Dél-amerikai újságírókkal két napig jártam Moszkvát. A mesz­szi földrész tudósítói igyekez­tek a szovjet főváros lelkébe hatolni. Nem akarok nagy sza­vakat használni, de a Lomono­szov egyetemen földbe gyökere­zett a lábuk és a mezőgazda­sági kiállításon körbe-körbe járták a pavilonokat, hogy igaz-e, amit látnak, de a leg­nagyobb hatást rájuk mégis az emberek tették. A Luzsnyiki alatt épülő új Moszkva egyik építkezésénél találomra körülfogtunk egy mozgó darut. A kezelő két munkástól akarták megtudni, hogyan élnek. Feljegyezték mennyit keresnek, hogyan lak­nak, mennyi lakbért fizetnek, és mindent. Lopva egymásra néztek, de igazán csak akkor csodálkoztak el, amikor meg­kérdezték, hogy a sofőr mivel tölti szabadidejét. — Énekelek. A klubban nemsokára bemutat­juk a Sevillai borbélyt. Nem nagy dolog, mégis egész dél­után a volán mellett ülő Sevil­lai borbélyról beszéltek. A csokoládégyárban egy csomagolólány csak úgy kapás­ból stanio'.ból kivágta a dél­amerikai vendégek jól sikerült karikatúráit é s azzal kedves­kedett nekik. A televíziós készülékek egyik gyárának munkása, orosz va­csorára hívta meg a brazíliai újságírókat, akik éjfél után ha­talmas virágcsokraival, rózsás hangulatban jöttek vissza a szállodába. Egyik kíváncsi ope­ratőrnek elárulták, hogy Va­szilij Ivanovicsnál voltak re­cepción. Szegény filmes irigy­kedve talán még most is azon töri a fejét, hogy ki lehet az a Vaszilij Ivanovics. Akiknek hazudni kell Különösen hangzik a cím és bizonyára akad olvasónk, aki perbe száll vele. Pedig meg­győződtünk róla. Hisz a moszk­vai VIT-re 800 külföldi újságíró és tudósító is eljött és közöt­tük sok polgári lap munkatár­sa. Ennyi tapasztalt kollegával még soha nem találkoztam és az csak természetes, hogy igye­keztem a nagy nyugati világ­lapok tudósítóit megismerni. Akadt közöttük mindenféle em­ber. Voltak olyanok, akik az aggok nagy nemzetközi talál­kozójának légkörét, psziholo­giáját jobban megértették vol­na, találkoztam minden hájjal megkent szőrösszívű cinikus rókákkal, akik a legmeghatóbb jeleneteknél, a legcsodálatosabb pillanatokban a nyugati lapok apróhirdetéseit böngészték, ie­bigyesztett ajakkal, szórako­zottan. De a többségük mégis csak olyan ember volt, aki tud örülni, akinek szívét felmele­gíti a szép, akiket képes ma­gával ragadni a felejthetetlen élmény. Emberek ők is, akik a VI. VIT-en annyi szépet lát­tak, hogy az feltétlenül papír­ra kívánkozik. Nagyot csalódtam. Mikor megjöttek a nyugati lapok Moszkvába, a legtöbbjükben szűkszavú, kimért, rideg jelen­tés adta hírül a nagy találko­zót. Elém villant egy-egy tudó­sító arca a megnyitóról, azután egy cikkecske, és azután döb­bentem rá arra, hogy ezek a kollegák mennyire a burzsoá sajtó bábjai. Még az úgyneve­zett burzsoá objektivitás agyondicsért törvényét sem tartották be. Egyik este jókedvében egy vidám olasz újságíró megkér­dezte angol kollegájától: — Hogy írhattál olyan szín­telen — szagtalan tudósítást, hiszen úgy lelkesedtél, ugráltál mellettem, akár egy gimnazis­ta? A megkérdezett felhajtott még egy kupicával a grúz ko­nyakból és igen érdekesen fe­lelt: — Én mint ember lelkesed­tem, és mint újságíró tudósí­tottam. — Hazudni kell? — Olaszul talán így mondjá­tok, de mi angolok ezt a csú­nya szót nem használjuk, az újságírók pedig nem ismerik. ismernek bennünket Ahol több mint 100 ország ifjúsága találkozik, az ember egy kicsit elfogódva ejti ki ha­zája nevét távoli földrészek fiai előtt, vajon a földgolyóbis apró Eolt járói, rólunk tudnak e vala­mit. Jóleső érzéssel, büszkén mondhatom, hogy ismernek bennünket mindenfelé. Tudják, hogy Európa szívében van egy kis ország, amit Csehszlovákiá­nak neveznek és ennek a föld­nek tehetséges dolgozói olyan kiváló gépeket, közszükségleti cikkeket, díszműárut készíte­nek, amely megbecsülést és el­ismerést szerez nekik. Beszélgettem szíriai, libano­ni, arab fiatalokkal, akik őszin­te barátjuknak tekintettek, egyiptomi egyetemistákkal, akik azt mondták, hogy késői nem­zedékek sem felejtik el azt, hogy hazánk segítette Egyipto­mot a szabad élet megteremté­sének útján. Az ázsiai népi demokratikus országokról nem is beszélek, hiszen ott jól ismernek ben­nünket, szakembereinket, akik új üzemeket szerelnek fel Kí­nában, Koreában és Vietnam­ban. Délamerikaiak, indiaiak, szu­dániak dicsérték autóiparunkat, cipőinket, nyakékeinket. A leg­nagyobb szeretettel és elisme­réssel azonban a szovjet em­berek fogadták acélkékruhás küldötteinket. Sokan jártak már nálunk, gazdasági sike­Kirgiz reinket nagyra értékelik és volt az első nemzetközi kiállí- A sok ezer festmény között örülnek dolgozóink* jólétének, tás, ahol képviselve volt vala- a realista művek arattak leg­Jó érzés egy kis ország fiá- mennyi modern művészeti nagyobb sikert. A raqyogó dél­nak, hogy hazáját ismeri és irányzat. amerikai metszetek 'a szoviet megbecsüli a nagy világ. Sokan álltak Khaderawy Moh- a m5 l Kai metszetek a szovjet sen; A nép Port Saidot védi lfJus á9 élete t bemutató pazar Szenvedélvec viták és Aid Nabi I Mohammed: Harc kepék, a gyönyörű jellegzetes ' Port Saidért megrázóan realista kínai festmények stb. Moszkvá­A VIT nem volt mentes a képei előtt, de a legtöbben a ban a formalizmus megbukott, szenvedélyes vitáktól. A béke formalista képek körül tolong- nem azért, mert nyugati, nem és barátság kérdésében lelkes tak és ha már nem sikerült azért mert idegen, hanem' azért egység uralkodott, de a sze- megérteniük, legalább valami- mert érthetetlen, torz és az mináriumokon, a diákklubban, lyen magyarázatra lestek. Egy ember nem gyönyörködhet az irodalmi estéken és a mű- öreg professzor és egy szakái- benne, vészeti találkozókon, tárlatokon, las külföldi festő személyében fellángolt a szenvedélyes vita így akadt védője Stenberg: Fe- ' ' a különféle álláspontok között, kete pont, Este és reggel, és ™«8™pnenio utoszo Egyes nemzeti találkozókon Zöld .jelek nevű képeinek. VIT küldöttségünk már ha­még a gyarmatosításnak is A különféle színű kockák, és zaérkezett és ifjúságunk bol­akadt védője, de az ilyesmi sok szögek között hivalkodó dogan meséli el a nem min­csak ritka jelenség volt. Sokkal óriási fekete pontnak és az dennapi élményt azoknak, akik érdekesebb vita bontakozott ki egymásba futó zöld jeleknek nem juthattak el Moszkvába, például a szocialista realizmus- azonban a közönség körében A távoli országok fiai még ról, az absztrakt festészeti nem igen akadt pártolója. Az úton vannak hazafelé. De a „szabad fiatalok a Vörös téren föI dí e" . ,, haz a, t é.rő eqyik-masik kül­döttség fogadtatá­sáról megdöbbentő hírek érkeznek. A semleges Svájc fő­városában például fasiszta elemek véres verekedést provokáltak a ha­zaérkező VIT kül­döttekkel. Úgy lát­szik attól tartanak, hogy a béke és a barátság szelleme „megfertőzte" a svájci fiatalokat. Az amerikai kül­döttség 45 tagja a kínai ifjúság meg­hívására elhatároz­ta, hogy hazafelé útjába ejti a népi Kínát. A moszkvai amerikai nagykö­vetség megbízott­ja nyomban felke­írányzatokról stb. Megte'kin- öreg tanár és a festő egymást reste a fiatalokat és meg­tettem a Gorkij-parkban ren- túlkiabálva próbálták elhitetni, tiltotta nekik a kínai lá­dezgtt képzőművészeti világki- hogy ők gyönyörködnek Sten- togatást. A fiatalok mégis el­állítást, az ifjú művésznemze- berg műveiben, de egy orosz mentek. A folytatás Ameriká­dék nagy seregszemléjét és építészmérnök tréfásan megje- ban következik. Történjen bár­szenvedélyes vitáknak voltam gyezte: mi is, s bizonyára lesz még tanúja. A hatalmas pavilonok — Ha egyszer berúgok, meg- számos provokáció de a legyő­mindig tömve voltak látogatók- festem az „Üveg belseje" cí- zött még sem a béke, és a ba­kai. Nem is csoda, hiszen a mü képet, a nyugati műkri- rátság szelleme lesz. Szovjetunióban évtizedek óta ez tikusok csodálatára. SZŰCS BÉLA (N. Ruhmanová és V. Jegorov — TASZSZ és Szűcs B. felvétele.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents