Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-18 / 229. szám, vasárnap

Feltétlenül be kell tiltani az atomfegyver ki serieteket Az atom- és hidrogénfegyveiek betiitásáról tanácskozó III. nemzetközi értekezlet okmányai A tokiói deklaráció Azzal a közös céllal, hogy véget ves­senek az atomháború minden előkészü­letének, az értekezleten 3981 japán küldött, valamint Ázsia, Afrika, Euró­pa, Amerika, Ausztrália és Óceánia 25 országának és 10 nemzetközi szerveze­tének 97 küldötte vett részt. Az értekezleten folytatott elvi vita után társadalmi rendszerünkre, ideoló­giai nézetünkre és vallási meggyőző­désünkre való tekintet nélkül a követ­kező pontokban egyeztünk meg: * Követeljük, hogy az illetékes kor­mányok nemzetközi egyezményt kösse­Tokió (ČTK) — Az atom- és hid­rogénfegyverek betiltásáról szóló III. nemzetközi értekezlet, amely augusztus 6-a óta ülésezett Tokió­ban, jóváhagyott három okmányt, amelyek lényeges részeit az aláb­biakban közöljük. világ minden országa kormányához a nek az atomfegvverkísérletek azonnalwfkövetkező követelésekkel fordul: és feltétlen betiltására. * Követeljük az atomfegyverek gyártásának, felhalmozásának és hasz­nálatának betiltását nemzetközi ellen­őrzés mellett. * Állást foglalunk az ellen, hogy bármely országba atomfegyvereket szállítsanak olyan országokból, amelyek azokkal rendelkeznek. * Követeljük az általános leszerelést az egész világon, minden érdekelt or­szág által jóváhagyott ellenőrzés mel­lett. Amennyiben az általános leszere­lésre vonatkozó egyezmény megköté­se nem lehetséges, követeljük a rész­leges leszerelésről szóló egyezmény elérését. M Állást foglalunk a katonai, főkép­pen atomtámaszpontok létesítése és kibővítése ellen. A mi hatáskörünknek főképpen az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyű­lésére kell irányulnia. Követeljük, hogy ez a szerv haladéktalanul teljesítse kötelességeit, amelyek abból a nagy felelősségből erednek, hogy szorgal­mazza az atomfegyverek betiltását és a leszerelést. Felhívás az ENSZ-hez és a világ valamennyi kormányához Az atom- és hidrogénfegyverek be­tiltásáról tárgyaló III. nemzetközi ér­tekezlet, amely Tokióban, Japán fővá­rosában jött össze, mely területet már három ízben sújtotta az atombomba, s amely értekezleten részt vesznek minden világrész küldöttei, valamint a hirosimai és a nagaszaki atombomba­robbanás áldozatainak képviselői, az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez és a * Követeljük, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió azonnal és feltétlenül kös­senek egyezséget az atom- és h fdro­génfegyverkísérletek betiltására vonat­kozólag. * Követeljük, hogy az ENSZ minden tőle telhetőt megtegyen ezen egyez­mény megkötése érdekében. * Követeljük továbbá, hogy a világ valamennyi kormánya minden erőfeszí­tésükkel ezen egyezmény megkötését szorgalmazzák. * Ügy véljük, hogy a kísérletek kor­látozásának, vagy regisztrálásának rendszere nem felel meg követelé­seinknek. •fc Ugyancsak úgy véljük, hogy az atomfegyverk'sérletek betiltásáról szó­ló egyezményt nem szabad összefüg­gésbe hozni a leszerelésről szóló egyez­ménnyel, vagy bármilyen más politikai kérdéssel. * A világbékére és az emberiség fel­virágoztatására törekvő valamennyi nemzet nevében követeljük az ENSZ­től és a világ minden kormányától, hallgassák meg felszólításunkat. Javaslat közös akciókra az atomfegyverek betiltásáért és a leszerelésért Mi, minden világrész küldöttei csak­nem 4000 japán küldöttel egyetemben, akik Tokióban 1957. augusztus 6-tól 16-ig üléseztünk, szilárdan hisszük, hogy az atom- és hidrogénfegyverek azonnali betiltása múlhatatlanul szük­séges. Ezen cél elérésének érdekében sürgősen javasoljuk a következő ak­ciókat : 1. Közös hatáskör az ENSZ közgyű­lésének ez évi ülésén. 2. Közös hatáskör az ENSZ leszere­lési albizottságának ülésén. 3. Közbenjárás a kormányoknál. 4. A nemzetközi akciók megszilárdí­tása a lakosság valamennyi rétege kö­zött. 5. Az afrikai és ázsiai országok, va­lamint a Csendes-óceán térsége orszá­gai együttműködésének megszilárdí­tása. 6. Segélyakciók az atombombák áldo­zatainak. Terrorista támadás Indonézia Kommunista Pártja Központi Bizottságának székháza ellen Dzsakarta (ČTK) — Az NFP hír­ügynökség közlése szerint egy isme­retlen terrorista augusztus 15-én grá­nátot dobott Indonézia Kommunista Pártja Központi Bizottságának dzsa­kartai épületére. A támadás nem si­került. Indonézia Kommunista Párt­jának székházában nem okozott sem­mi kárt. Feltételezik, hogy a támadás főképpen Aidit, Indonézia Kommu­nista Pártja főtitkára ellen irányult, aki azonban a támadás idején nem is tartózkodott az épületben. BÜSZKE MÉRLEG a szovjet szakszervezetek 50. évfordulóján Az első orosz forradalom időszakában (1905—1907-ben) a mun­kásosztály a bolsevik párt vezetésé­vel megkezdte a szakszervezetek megalakítását. Abban az időben Moszkvában és a környező területe­ken 98 szakszervezeti szövetség lé­tesült, amelyek mintegy 60 ezer dolgozót egyesítettek. Az első szak­szervezetek közvetlenül szervezték a sztrájkokat és tüntetéseket a dolgo­zók jogaiért. Mivel a cári Oroszor­szágban a szakszervezetek kezdettől fogva a proletariátus forradalmi párt­jának vezetése alatt működtek, a munkásosztály gazdasági és szociális helyzetének javításáért folyó harcu­kat a kapitalista rabszolgaság alól való felszabadulás küzdelmével kö­tötték össze. A szakszervezetek jelentős szere­pet töltöttek be a történelmi 1917. évben. A burzsoá demokratikus for­radalom februári győzelme az ország­ban kedvező feltételeket teremtett a már létező szakszervezetek további működésére és új szakszervezetek alakítására. 1917 májusáig az ország­ban több mint 2000 szakszervezet működött, amelyek megközelítőleg 11/2 millió munkást tömörítettek. A bolsevik párt a dolgozók tömegei­ért, a munkásosztály erőinek egysé­geiért vívott küzdelemben a • forra­dalom első időszakától a másodikig erősítette befolyását a szakszerveze­tekben és a párt kezdeményezésére 1917 júniusában létrejött az egységes vezetés — az Összorosz Központi Szakszervezeti Tanács. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom után alapjában megváltozott a szakszervezetek szerepe és feladata. Az első kommunista szubotnyikok (szombatosok) akcióitól kezdve, ame­lyekben 1919 májusától 1920 áprili­sáig csupán Moszkvában, mintegy 20Ö 000 munkás vett részt, a szocia­lista tömeqes munkaversenyek és az élmunkások mozgalma szervezéséig, amikor is az ötéves terv idején rend­szeresen mozgósították a dolgozókat a gazdaságosság rendszerére és a munkatermelékenység fokozására, a szakszervezetek a szovjet dolgozók valóban nagy iskolájává váltak. A szovjet szakszervezetek­nek nagy szerepük volt a földmű­velés szocialista átépítésében ií. Megszervezték az üzemek védnöksé­gét a kolhozok felett, aktív részt vettek 25 000 legjobb munkás kisze­melésében, akik a kolhozépltést szer­vezték. A szovjet szakszervezetek tevékenysége ránk nézve különösen tanulságos ma, az új földművesszö­vetkezetek megalakításánál. Ma szak­szervezeteinknek az üzemek kereté­ben nagy lehetőségük van a munkás­parasztok meggyőzésére az irány­ban, hogy kizárólag a mezőgazdasági termeléssel foglalkozzanak a szövet­kezetekben és seqítsék a mezőgazda­sági termelés fokozását. A szovjet szakszervezetek tevé­kenysége hősies volt a Nagy Honvédő Háború éveiben. Aktívan vettek részt az ipari vállalatok áthelyezésében az ország belsejébe az előretörő ellen­ség előtt és a szovjet dolgozók alko­tó erejét a fasiszta ellenség szétzú­zására szükséges áldozatkész munká­ra irányították. A proletár internacionaliz. mu s szellemében nevelt szovjet szak­szervezetek mindig a békeharcosok, a nemzetközi és szakszervezeti moz­galom egységének megszilárdításáért küzdők első soraiban álltak és álla­nak. E szakszervezetek 47 milliót kitevő tagsággal a Szakszervezeti Vi­lágszövetség alaposzlopát képezik, amely szövetség az egész világ dol­gozói érdekeinek igazi képviselője. A szovjet szakszervezetek és a szo­cialista tábor valamennyi országa kö­zött a megbonthatatlan barátság és testvéri együtműködés kapcsolatai jöttek létre. A szovjet szakszerveze­tek együttműködnek a külföldi álla­mok nagyobb részének szakszerveze­teivel és lelkesen küzdenek a nem­zetközi szakszervezeti mozgalom egy­ségéért. Dicsőségteljes a szovjet szak­szervezetek útja a Szovjetunió Kom­munista Pártjának vezetésével az el­múlt 50 év folyamán. A párt mindig támogatta a szakszervezeteket, ame­lyek segítségével a dolgozók millióit nevelte és az új társadalom öntuda­tos építőinek színvonalára képezte. A szovjet szakszervezetek napjaink­ban meghatványozzák erőfeszítésüket a kommunista társadalom építéséért a Szovjetunióban, a haladásért és a tartós békéért a nemzetek között. 1. 1. i francia katonaság és rendőrség bestialitása Algériában Párizs (ČTI<) — A „Demain" francia hetilap közölte Louis Martin-Chauffier­nek. az algériai gyűjtőtáborokat vizs­gáló nemzetközi bizottság tagjának cikkét, aki a helyszínen vizsgálta meg a helyzetet. A Cikk leleplezi az algériai francia gyarmati szoldateszka és rend­őrség kegyetlenségeit. Chauffier beis­meri, hogy az algériai hazafiakat bes­tiálisán kínozzák. Szó szerint ezeket írja: „A kihallgatásokat néha olyan kegyetlenséggel folytatják, hogy a fo­goly belehal. Gyakran megtörténik, hogy a megkínzott hazafi életben ma­rad, de olyan állapotban van, hogy nem bocsáthatják szabadon és nem adhat­ják át a bíróságnak sem. Ilyen esetben a foglyot eltüntetik." Hasonlóképpen megrendítő Martin Chauffier további megállapítása is: „Ilyen bestiális módon kezelik nem­csak a komoly bűntettben gyanúsakat, hanem azokat is, akik csak csekély kihágás miatt gyanúsak, sőt az ártat­lanokat is, tekintet nélkül az asszo­nyokra és a kiskorúakra." Baráti országok: ROMÁNIA A román fiataloknak minden lehetőségük megvan a tanulásra, fejlődésre. Képünkön a ploesti Pionír Házban kísérletező román pionírok egy csoport­ját látjuk. ' Az igaz ügy támogatása New Yorkban már a jövő hónapban megkezdik az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének XII. ülésszakát, amelyen széleskörű nemzetközi fórum előtt fontos nemzetközi kérdéseket fognak megtárgyalni. JOSIP BROZ-TITO, a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság elnöke augusz­tus 16-án Brioni szigetén fogadta Hugh Gaitskellt, az angol munkáspárt vezérét. (ČTK) E szervezet megalakításakor még a második világháború idején megszab­ták a német és japán fasizmus elleni küzdelemben egyesült országok, hogy az ENSZ valamennyi békeszerető or­szágot egyesíti, és ezek fő feladata lesz a világ tartós békéjének meg­őrzésére irányuló közös erőfeszítés. Azonban sajnos e szervezet tagjai között mindmáig nem foglalnak he­lyet egyes olyan országok képviselői, amelyek teljes mértékben megfelelnek az ENSZ alapokmánya valamennyi el­vének. Ezek egyike a Mongol Népköztársa­ság is. Nem férhet kétség ahhoz, hogy a Mongol Népköztársaságnak joga van részt venni az ENSZ munkájában. Né­pének önnálló államéletről tanúskodó évszázados történelme van. Kormá­nya, amelyet az egész nép támogat, a szuverén állam minden jogát és kö­telességét végzi egy olyan területen, amely megfelel Nagy-Britannia, Fran­ciaország, Belgium, Hollandia, Luxem­burg, Olaszország és Spanyolország te­rületének együttvéve. Az emberiség sorsdöntő napjaiban a második világ­háború során a Mongol Népköztársa­ság katonai egységei fegyverrel ke­zükben küzdöttek a világbékéért és a szabadságáért a japán betolakodók el­len. A mongol nép erejét nem kímélve nagy mennyiséoű nyersanyagot, fel­szerelést, élelmiszert és más termé­keket nyújtott a fasisztaellenes front­nak. A mongol kormány nemegyszer je­lentette ki, hogy teljes mértékben támogatja az ENSZ céljait és elveit és hajlandó te' 4esíteni minden olyan kö­telezettséget, amely e szervezet tag­hatalmas apparátus és szépen előre el­ben kérte felvételét az ENSZ tagjai Válasz a lűrténelEmhamisííúknak Magyar író nyílt levele a „magyar kérdéssel" foglalkozó ENSZ-bizottság jelentésének szerzőihez Budapest (ČTK) — A „Magyar­ország" című hetilap utolsó számá­ban közölték Földes Mihály írónak nyílt levelét a „magyar kérdés­sel" foglalkozó ENSZ bizottság je­lentésének szerzőihez. „Az egyszerű emberek nálunk az országban felháborodással beszélnek e jelentés szerzőinek tevékenységéről, amely jelenté' durva beavatkozás Magyarország belügyeibe. Magyaror­szág határozottan visszautasítja e bi­zottság működését és kijelenti, hogy e bizottság által „kidolgozott" jelen­tés olyan szellemű, amely mindig a magyar nép ellenségeinek malmára hajtotta a vizet. Á bizottság jelentése történelmi tényeket ferdít el. Az imperialista erőknek arra szolgálhat, hogy éket verjenek a magyar- és szovjet nép közé, elvessék a bizalmatlanság mag­iát a magyarok között, diszkreditálják Magyarország társadalmi berendezé­sét az egész világ előtt, támogassák az ellenforradalmi erőket és gátol­ják a konszolidációt hazánkban. És véaül ez a jelentés kísérlet a világ­béke megbontására!" „önök jelentésükben — folytatja Földes Mihály — a Szovjetuniót ag­resszorként akarják feltüntetni és ezáltal el akar ják * terelni a világ fiqvelmé* az imperializmus által el­követett gaztettekről. Bármiiven za­josan feketítsék js önök kormá­nyunkat és rendszerünket, még erő­sebben hangzanak Algériában a gép­fegyvertűzek, Omantan az ágyúk és Ciprusban a foglyok jajkiáltásai." „Ez a jelentés — mendja tovább a levél — nem hoz semmi mást, mint koholt állításokat. És a jelentést önöknél megrendelőknek sok dollár, hatalmas apparátus és szépen előre el­készített tanúk álltak rendelkezésre! Szerencsére lehetőségünk van az önök adatainak ellenőrzésére és ezt meg is tettük. Ezért önöket nem is hív­hatjuk másként, mint történelem­hamisítóknak!" Földes hozzáfűzi, hogy a jelentés szerzői egy szóval sem említették az októbsri és novemberi magyarországi fehér terrort, valamint „a Szabad Európa" rádióállomás provokációs szerepét az ellenforradalmi puccs ki­robbantásában és ígv ír: „Mi, egyszerű magyarok, önöket, a jelertés szerzőit a magyar néppel szemben elfoglalt ellenséges állás­ponttal vádoljuk. Teljesen felesleges az időt a jelentésben közölt vala­mennyi hazuisáq elemzésére fecsérel­ni. Azonban még egyszer hangsúlyozni kell, hoav a bizottságnak egyáltalán nem volt ioga minket ilyen alaptala­nul vádolni." A felelőséggel már teljesen tisz­tában vagyunk — írja a szerző be­fejezésül. — Teljesen tisztán látjuk, miiven felelősséget visel az októberi események miatt a régi vezetőség és milygn volt a szerepe a bel- és kül­földi ellenforradalmi erőknek." serába. Azonban az ENSZ egyes tag­jainak inazságtalan álláspontja miatt a Mongol Népköztársaság felvételét mindegyre elodázzák. Az ilyen állás­pont a mongol nép törvényes jogai­nak nyilvánvaló megsértését jelenti. A Mongol Népköztársaság nagy népi huraljának július 8-i ülésén az ENSZ valamennyi tagállama parlamentjeihez intézett felszólítást fogadtak el, amelyben közölték, hogy a Mongol Népköztársaság az ENSZ közgyűlésé­nek ez idei ülésén meg akarja újítani tagfelvételi kérelmét. A felszólításban arra kérik a parlamenteket, befolyá­sukkal járuljanak hozzá a Mongol Népköztársaság ENSZ-be va'ó felvéte­léhez. Augusztus 15-én összeült nemzet­gyűlésünk külügyi bizottsága. Az ülé­sen egyhangú határozatot fogadtak el, amely teljes mértékben támogatja a Mongol Népköztársaság kérelmét és hangsúlyozza, hogy küldöttségünk mint az előző években, az ENSZ köz­gyűlésének ez idei ülésén is támogatni fogja a mongol kormány és nép igaz­ságos követeléseit. A Mongol Népköztársaságnak e jo­gért való harcát népünk nagy rokon­szenve és teljes támogatása kíséri. A mongol népen elkövetett igazságta­lanságot jóvá kell tenni. Mhúny sorban DÉLNYUGAT-KlNA Csunking váro­sának utcáin e napokban a háromke­rekű riksa új típusa jelent meg, ame­lyet villanyárammal hajtanak. A vil­lanyáramot telep szolgáltatja. (ČTK) LIBANON ELNÖKE a bejrúti rádió jelentése szerint az új kormány meg­alakításával Sami Solhot, az eddigi miniszterelnököt bízta meg. (ČTK) A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG külügyminisztériuma Cavendish-t, az United Presse amerikai sajtóügynök­ség varsói tudósítóját kiutasította Len­gyelországból, mert a lodzsi sztrájkról tendenciózus és elferdített információ­kat közölt. (ČTK) A „LÜRSEN-WERFT" északnémet hajógyárban augusztus 15-én vízre­bocsátották a nyugatnémet haditenge­részet második gyorsnaszádját. A nyugatnémet hadügyminisztérium eddig 30 gyorsnaszádot rendelt, ame­lyek nagyobbak, mint amilyenekkel a náci haditengerészet rendelkezett a második világháborúban. (ČTK). A SZOVJET KATONÁK jogi statútu­máról szóló szovjet-magyar egyezmény augusztus 16-án lépett érvénybe. Ez az egyezmény a Magyarország terüle­tén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatokra vonatkozik. (ČTK) A PRESS TRUST OF INDIA hírügy­nökség tudósítása szerint augusztus 15-re virradó éjjel egy portugál őrjá­rat Goa határán Terechol mellett tü­zet nyitott az indiai határőrségre. A hírügynökség hozzáfűzi, hogy ez már az ötödik határincidens, amelyet ez évben a goai portugál egységek elő­idéztek. (ČTK) DJURO SZALAJ, a Jugoszláv Szak­szervezeti Szövetség Központi Taná­csának elnöke az össz-szövetségi Közpcnti Szakszervezeti Tanács meg­hívására augusztus 16-án Belgrádból Moszkvába utazott. (ČTK) OJ SZÓ 1957. augusztus 1£L 3

Next

/
Thumbnails
Contents