Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-15 / 226. szám, csütörtök

A Szovjetunió világos és egyértelmű választ vár a nyugati hatalmaktól V. A. Zorin beszéde az ENSZ leszerelési albizottságának augusztus 13-i ülésén London (ČTK) — Az ENSZ leszerelési albizottsága augusztus 13-án ülést tartott, amelyen felszólalt V. A. Zorin szovjet küldött. Beszédében utalt arra, hogy az albizottság augusztus 7. ülésén Stassen, az USA képviselője ismertette az albizottság eddigi működésének áttekintését. Stassen beszámolt egyes leszerelési problémákról, amelyek megoldására nézve a tár­gyalások részvevői állítólag már megegyeztek. Ezek közé sorolta a fegyveres erők és fegyverzet számának csökkentését, a nukleáris fegyverkísérletek és a nukleáris fegyvergyártás beszüntetését, valamint a légi ellenőrzés bevezeté­sét. Kénytelen volt azonban beismerni, hogy e kérdések megoldásában még bizonyos nézeteltérések mutatkoznak. — Érthetően mi is nagyon szeretnénk, — mondotta a szovjet küldött, hogy­ha az albizottság jelenthetné, hogy ha nem is mindenben, de legalább a ha­laszthatatlan leszerelési problémák tekintetében egyezményt értünk el. Sajnos, az albizottság öt hónapi munkája után nem jelentheti ki, hogy közös meg­egyezésre jutott a leszerelési probléma fő kérdéseinek csak egyikében is. A nagyhatalmak fegyveres erőinek lényeges csökkentése Stassen az augusztus 7-i ülésen kije­lentette, az albizottság valamennyi öt tagja megegyezett abban, hogy a fegy­veres erők létszámát három időszakban kell csökkenteni. Az USA és a Szovjet­unió számára fokozatosan két és fél, majd 2,1 később 1,7 millióra, Nagy-Bri­tannia és Franciaország részére 750 000­re, majd 700 000-re, később 650 000 főre. Sajnálattal kell azonban megálla­pítani, — mondotta a szovjet képviselő, — hogy a fegyveres erők, a fegyverzet és katonai kiadások csökkentéséről szó­ló tanácskozások reális eredménye nem kielégítő. A nyugati hatalmak küldött­ségei csupán abba egyeztek bele, hogy tárgyaljanak a fegyveres erők létszá­mának korlátolt csökkentéséről, emel­lett kijelentették, nem járulnak hozzá az USA fegyveres erőinek 2,5 milliónál kevesebb, Franciaország és Nagy-Bri­tannia erőinek 750 000-nél kevesebb fő­nyi csökkentéséhez. A nyugati hatalmak arra törekszenek, hogy megőrizzék fegyveres erőik nagy létszámát, amit azokkal a külön kötele­zettségekkel indokolnak, amelyeket állí­tólag a világ minden táján vállaltak. Ezek az argumentumok nem igazolhat­ják álláspontjukat, mert az ENSZ köz­gyűlése albizottságának feladata a fegy­veres erők létszámának lényeges csök­kentéséről szóló egyezmény kidolgozá­sa, amint azt megkövetelik a béke és a nemzetközi biztonság megőrzésének érdekei, Az USA-nak természetesen nem volna ellenvetése az ellen, hogyha a létszámcsökkentés az USA számára előnyös 2,5 millió főnél maradna, mind­két nagyhatalom részére, annak elle­nére, hogy a Szovjetunió és az USA helyzete a határok hosszúságát és vé­delmük stratégiai feltételeit illetőleg nem azonos, mert a Szovjetunió körül az USA é^ katonai tömbök haderői és katonai támaszpontjai vannak elhelyez­ve. Amennyiben az Amerikai Egyesült Államok nem hajlandó fegyveres erői­nek 1— ľ/2 millió főre csökkenteni, ami valóban katonai összetűzések veszélyé­nek határozott csökkentését, a katonai feszültség enyhülését és a nemzetközi bizalom megerősítését jelentené, de facto gátolja a szokásos típusú fegy­verzet és a fegyveres erők száma csök­kentése kérdésének megoldását. A nyugati hatalmak mostani kijelen­tése, hogy hajlandók csökkenteni az USA és a Szovjetunió fegyveres erőinek számát 2 100 000-re és 1 700 000 főre, azzal a feltétellel, hogy ragaszkodnak utólagos tanícs'cozásokhoz ezen szín­vonal elfogadása előtt és emellett min­den egyes színvonalhoz való hozzájáru­lást a legfontosabb politikai problémák mego'dásához kötik. Teljesen nyilván­való, hogy az egyik probléma megoldá­sát függővé tenni egy másik kérdés megoldásától annyit jelent, mint az ügyet még bonyolultabbá tenni és mind­két probléma elintézését elodázni A nyugati hatalmak álláspontja arra vezet, hogy a nyugat-németországi re­vansista erők vétojoggal élhetnek a leszerelés problémájának megoldásánál és a leszerelési intézkedések foganato- * sításánál. Az egyezmény mielőbbi gyors eléré- 1 sének érdekében a Szovjetunió kijelen- ' tette, hajlandó engedményeket tenni az j USA javaslataival szemben, amennyiben ] azt ajánlja, hogy a fegyveres erők lét­számának csökkentése három időszak- ' ban legelőször 2,5 millióra azután 2,1, majd 1,7 millióra történjék. Hajlandók vagyunk e lépéssel egyet- ' érteni, habár a kisebb az 1—1,5 millió . főre történő csökkentést igazságosan: és a közös érdekeknek jobban megfe- . lelő intézkedésnek tartjuk. Az USA ál­tal javasolt csökkentést természetesen . csakis abban az esetben fogadhatjuk el,. hogyha annak reális jelentősége lesz és , megvalósítása az egyezmény aláírása t után nem válik kétségessé. Az ügy érdeke megkívánja, hogy a | nyugati hatalmak világosan és egyértel- | műen válaszoljanak, hogy hajlandók-e) az egyezményben lefektetni az államok < szilárd és világos köteiezettségvállalá-1 sát a fegyveres erők 2,5 millió alatti ( színvonalára minden előzetes feltétel és I e csökkenés egyes időszakaira vonatko- I zó külön tanácskozások nélkül. A szokásos típusú fegyverek mennyiségének és katonai költségvetéseknek leszállítása A Szovjetunió április 30-i javaslatá­ban állást foglalt az államok katonai költségvetéseinek 15 százalékkal való csökkentéséről szóló egyezmény elérése mellett. Milyen álláspontra helyezked­tek a szovjet javaslattal szemben a nyugati hatalmak? Az USA kezdetben 10 százalékos csökkentést javasolt. A további tanácskozások során egy szó sem esett az USA javaslatáról és a katonai költségvetések leszállításának szükségességéről, csak általános kije­lentések hangzottak el. Hogy az albizottság sikert érjen el, szükséges, hogy a nyugati hatalmak e kérdésben is világos és egyöntetű vá­laszt adjanak, hogy meg akarnak-e egyezni a katonai kiadások 15 százalék­kal való csökkentésében, amint azt a Szovjetunió javasolta, vagy sem. India elnökének üzenete az ország füqqetlensáqánek napján Delhi (ČTK) — Az indiai sajtó au­gusztus 15-én közölte Radzsendra Praszad indiai elnök üzenetét a füg­getlenség 10 éves évfordulójának al­kalmából. R. Praszad az üzenetben megállapítja, hogy a függetlenségi nap és az 1857. évi szabadságmozgalom közös ünnepségei történelmi távlatot nyújtanak és lehetővé teszik India né­pének, hogy még jobban tudatára éb­redjen elnyert szabadsága értékének és megőrzése szükségességének. Az el­nök hangsúlyozza, hogy habár nehéz­ségek merülnek fel a második ötéves terv teljesítésében, India népét ez nem rettenti vissza, minden erejét f meg­feszíti és új áldozatokat hoz az or­szág jólétének eléréséért. Az elnök ezzel kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy a politikai szabadság nem teljes a gazdasági szabadság nélkül és rámutatott arra, hogy a politikai ön­állóságtól a gazdasági önállósághoz vezető út a nemzet üdvének érdekében határozott erőfeszítést és személyes áldozatokat követel. Az elnök beszé­dének befejező részében kifejezte azon meggyőződését, hogy India népe ezt a próbát becsületesen kiállja. Hivatalos jelentés a szíriai összeesküvésről Damaszkusz (ČTK) — A damasz­kuszi rádió augusztus 13-án közölte a hatóságok hivatalos jelentését az USA által sugalmazott imperialista összeesküvés leleplezéséről. Az össze­esküvés célja Szíria jelenlegi rend­szerének megdöntése volt. Adib Sisakli, Szíria volt diktátora és Ibraim Husszein, Szíria római ka­tonai attaséja a damaszkuszi és bej­rúti amerikai nagykövetségek dolgo­zóival együtt Damaszkuszban katonai puccs szervezését készítették elő. Damaszkuszban több szíriai tisztet felszólítottak, hogy vegyenek részt a katonai összeesküvésben. London aggódik a brit-guyanai választások miatt London (ČTK) — Az angol konzer­vatív sajtó augusztus 14-én komoly nyugtalansággal kommentálta a brit­guyanai néoi haladó pár.t előretörését az augusztus 12-i választások/m. A vá­lasztások végleges eredményei még nem ismeretesek, de a népi haladó párt előreláthatólag többségre tesz szert. A Daily Mail aggodalommal te­kint a népi haladó párt győzelme elé és annak a véleményének ad kifeje­zést, hogy ha a párt vezérét, Jagant bízzák meg kormányalakítással, „nehéz lesz teljesítenie azon választés előtti ígéretét, hogy Brit-Guyana kilép a brit nemzetközösségből. Nyugatnémet jegyzék a Szovjetunió kormányához Bonn (ČTK) — Bonnban augusztus 13-án közölték a Német Szövetségi Köztársaság kormányának jegyzékét, amelyet Haas és Lahr, a Német Szö­vetségi Köztársaság nagykövetei au­gusztus 12-én adtak át a szovjet kül­ügyminisztériumnak. A jegyzék tpb­bek között foglalkozik a nyugatnémet fél mesterségesen konstruált problé­májával, a németek úgynevezett de­portációiával, amely miatt július 31­én ideiglenesen félbeszakították a tárgyalásokat a Szovjetunió és a Né­met Szövetségi Köztársaság között. A lodzsi közlekedési alkalmazottak ismét felvették a munkát Varsó (ČTK) — A lengyel sajtóiroda jelentése szerint Lodzs városában a villany>sközlekedés alkalmazottjai au­gusztus 12-én sztrájkba léptek, annak ellenére, hogy a Lengyel Népköztársa­ság kormánýa augusztus 10-én kihir­dette, hogy a dolgozók egyes kategó­riáinak, és közöttük a városi közleke­dési vállalatok alkalmazottjainak a munkabérét rövidesen emelik. Az al­kalmazottakat a sztrájkra felelőtlen elemek bújtatták fel. Augusztus 13-án délután a szakszervezeti gyűlésen a közlekedési alkalmazottak beismerték sztrájkkampányuk helytelenségét és a munkafelvétel mellett döntöttek. Ugyanaz nap Lodzsban ismét megin­dult a városi forgalom. Ho Si Minh Szófiában Szófia (ČTK) — A Bolgár Népköz­társaság Népi Gyűlése Elnökségének és Minisztertanácsának, valamint a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság elnöke augusztus 13-án Szó­fiába érkezett. A kedves vendéget a szófiai repü­lőtéren Georgij Damjanov, a Bolgár Népköztársaság Népi Gyűlése Elnök­ségének elnöke, Anton Jugov, a Mi­nisztertanács elnöke, valamint a bol­gár kormány, a Bolgár Kommunista Párt és a közélet további képviselői fogadták. jl Mtiány sorban f Tizenkét éve szabadította tel a szovjet hadsereg Koreát I izénkét éve, 1945. augusztus 15-én fejeződött be Korea népének több éves szabadságharca, mely a dicső szovjet hadseregnek a ja­pán imperialisták kvantungi hadserege fölött aratott győzelmével ért vé­get. A japán gyarmati rendszer jármát sínylő Koreára még súlyosabb teherként nehezedett a japán imperializmus terjeszkedése következtében kitört japán-kínai, majd japán-amerikai háború. Japán gazdasági tartalé­kává, függvényévé tette Koreát. Szipolyozta az országot, ahogyan csak tudta, 1958-ban már önkéntesek toborzását is megindította majd 1943­ban Japán elrendelte' az általános mozgósítást egész Korea területén. De a koreai nép sem maradt tétlen. Egymást követték a szabotálások a hadiüzemekben, az utánpótlást szállító élelmiszergyárakban stb. A nép­ellenállas vezére az illegális kommunista párt volt. A Nagy Honvédő Háborúban a szovjetország vívmányainak megvédéséért és a fasiszta fenevad leveréséért hősiesen küzdő szovjet nép példája ha­sonló harci tettekre lelkesítette Korea népét. Széleskörű partizánmozga­lom bontakozott ki Mandzsúria és Korea bejárhatatlan hegységeiben. Már 1942-ben megalakult a Koreai Függetlenségi Liga, mely egységes táborba tömörítette a nép hazafias haladó erőit, s ezek a győzedelmes szovjet katonák oldalán vállvetve harcoltak a győzelemért. A koreai hadműveletekben részt vettek a Vaszilevszkij marsall parancs­noksága alatt álló távol-keleti szovjet cs-apatok, melyek három frontszaka­szon vonultak fel a kvantungi japán hadsereg ellen. Öriási erővel kellett megküzdeniük. A szovjet csapatok mindjárt az első összecsapáskor győzelmet arattak. A k»reaii nép ejnyerte szabadságát. Az ország északi részében maga rendezte be népi államát, hogy nagy példaképe, a Szovjetunió mintájára felépítse a szocialista társadalmat. Ebben a törekvésében akarta megaka­dályozni űt 1950-ben az amerikai imperializmus bűnös véres beavatkozása. Korea népének jóval nagyobb szenvedéseket kiállva még egyszer küzdenie kellett oly drágán kivívott szabadságáért. Igazságos küzdelmében győzött! Győzött, mert a szabad népek proletár internacionalista egységes támoga­tására, a szabadságszerető népek rokonszenvére és erkölcsi támogatására támaszkodhatott, mert Ugye igaz ügy volt. Most tovább halad a felvirágzás, a szocializmus útján. — LL — A bélcés fejlődés útján A KOREAI NÉP áldozatkész erő- gátak építésére 4,2 milliárd vont for­feszí ésének, a Szovjetunió, a Kínai dítottak. Két hatalmas öntözőrend­Népköztársaság, valamint a szocia- szert építettek, amelyek a parasztok lista tábor többi országai hathatós önsegélyezéséből épült kisebb öntö­anyagi és technikai támogatásának zőberendezésekkel együtt 134 ezer köszönhető, hogy a Koreai Népi De- tenbóval emelték az öntözött föld mokratikus Köztársaság hároméves terjedelmét, tervének feladatait 1954—1956-ban tesz ki), túlteljesítette. . A hároméves terv folyamán az állami és szövetkezeti ipar termelé­(1 tenbió 0,90 hektárt A gabonatermelésben elérték az 1949. év színvonalát. 1956-ban 2 920 000 tonna gabonát arattak. Mi­se 1954-hez viszonyítva 2,9-szeresére vei az ország szükségletét 3 millió emelkedett. A közszükségleti cikkek tonnára becsülik, ez a mennyiség gyártása az 1954. évvel összehasonlít- csaknem fedezi az ország szükség­va 2,1-szeresére és a termelőeszkö- letét. zök gyártása négyszeresére nőtt. Az ipari termelés átlagos évi emelkedése 42 százalékot tett ki. Az észak-koreai Korea falvaiban hatalmas lendületet vett a szövetkezeti mozgalom. Míg 1953-ban a földművesszövetkezetek ipar olyan gépeket és közszükség- száma 800 volt, 1957 március végéig leti cikkeket kezdett gyártani, ame- ezek száma elérte a 15 893-t. lyeket Koreában azelőtt sohasem ké­szítettek. Ezek közé tartoznak a transz­formátorok, a legújabb típusú esz­tergapadok, kompresszorok, vetőgé- emelkedett. A gép- és köicsönzőállomások szá­ma 1953-hoz viszonyítva 3,2-szeresé­re és a traktorok száma 4,1-szeresére pek, elsőrangú selyemszövetek, gumi­készítmények, gyógyszerek, hangsze­A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság a baráti országokkal foly­rek, hal-, hús, és gyümölcskonzervek tátott kereskedelmi kapcsolatokon kí vül a kapitalista piacokra is kezd ki­terjeszkedni, 1956-ban közvetlen ke­reskedelmi kapcsolatokat kötött több értek el a földművelésben. Helyre- japán céggel. 1957 márciusában az és más készítmények. A KOREAI NÉPI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN jelentős sikert hozták azokat a károkat, amelyeket a földművelésben a háború okozott. Az állam a földművelés fellendítésé­re 7,4 milliárd vont áldozott, ebből az öntözőberendezések és duzzasztó­angol kormány megszüntette a ke­reskedelmi korlátozásokat. Ennek folytán kereskedelmi kapcsolatokat kötött egy angol kereskedelmi tár­sasággal. Jegyzetek Korea történelméből A Koreai-félsziget az ázsiai kontinens északnyugati részén észak-déli irányban húzódik. Keleten a Szovjetunióval 16 km távon, északon Kí­nával határos. Kínától az Ammokkong és Tumangctng folyók választják el. Korea és Japán közölt a Japán-tenger fekszik, melyet a koreaiak Keleti-tengernek neveznek. Koreához még vagy 3300 sziget tartozik, területe nagyobb mint Csehszlovákiáé, (220 739 négyzetkilométer). Az ázsiai kontinens kétszázad része. Korea legészakibb része a 43. szé­lességi fok, mely Európában kb. a Franciaországban 'fekvő Toulonnak felel meg. MOSZKVÁBAN egyezményt írtak alá a Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányai között, amely szerint szovjet szakér­tőket küldenek Koreába technikai se­gélynyújtás céljából és koreai szak­embereket a Szovjetunióba a techni­ka elsajátítása végett. (ČTK) ALGÉRIÁBAN Tebessa várostól dél­re, a tuniszi határok közelében három nap óta a francia egységek és az algé­riai szabadságharcosok között heves harcok dúlnak. E harcok során fran­cia jelentés szerint 126 algériai életét vesztette. A franciák 11 saját halottat és 15 sebesültet vallottak be. (ČTK) KIJEVBE, az Ukrán SZSZK főváro­sába augusztus 13-án megérkeztek a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség Végrehajtó Bizottságának tagjai a DÍVSZ augusztus 16-án kezdődő kong­resszusára. (ČTK) A BONNI HONVÉDELMI MINISZ­TÉRIUM augusztus 13-án jelentette, hogy a nyugatnémet Wehrmacht szá­mára az USA-ban 234 M-48 tipusú harckocsit rendeltek. (ČTK) NEHRU indiai miniszterelnök az in­diai nemzeti kongresszuspárt parla­menti csoportjának augusztus 12-i ülésén bejelentette,, hogy a kormány intézkedéseket foganatosít az élel­miszerek árának csökkentésére, ami szerinte egyike a második ötéves terv teljesítése legfontosabb feltételeinek. J (ČTK) J A LONDONI ZÖLDSÉGPIACOK i sztrájkoló teherhordó munkásainak f száma augusztus 13-án négyezerre ' emelkedett. A teherhordók sztrájk­ját már 8000 sztrájkoló kikötömun­kás támogatja. (ČTK) A történelemben legelőször 1. e. XII. században történik említés Ko­reáról, amikor Kidzsa kínai harcos hűbéreseivel Koreába jutott s ott or­szágott ' alapított. Évszázadokon ke­resztül Korea kínai fennhatóság alatt élt és így terjedt el a két vallás: a buddhizmus és Konfucse tana; a ko­reaiak átvették a kínai írásjeleket is. A XIII. században a mai Koreát a mongolok veszik birtokukba és innen kísérlik meg a japán szigetek elfog­lalását, ami azonban nem sikerült ne­kik. A koreai hadvezér Risong-gje ál­lamcsínyt készített elő és 1392-ben megalapítja a Ri dinasztiát. Ekkor megszűnik a buddhizmus államvallás lenni, és a konfudeizmus kerül he­lyére. 1592-ben és 1557-ben Korea ellená'l a japán betolakodóknak és kiveri őket. A XVII. század elején Koreát, éppúgy mint Kínát, megtá­madják a mandzsuk. A mandzsu di­nasztia megalakítása után Korea az új uralkodó hűbérese lett. Ezek a háborúk nagyon tönkretet­ték Korea gazdaságát és a XVIII. században kolera tizedelte meg a la­kosságot. Gyakori lázadások reszket­tették meg az országot, amelyeket szociális és politikai reformok követ­tek. A XIX. században Anglia, Francia­ország, Oroszország, USA és Japán igyekeznek a Távol-Keleten nagyobb politikai és gazdasági befolyást gya­korolni. 1876-ban Japán katonai be­avatkozásával kényszeríti Koreát, hogy n"issa meg Puszan, leshon és Von­szan kikötőit a japán hajók előtt. Utána Korea más államokkal is szer­ződést köt. Többször kísérelték meg a koreaiak lerázni az idegenek ural­mát, de sikertelenül. , A kínai-japán háborúban (18S4—1895) a kapitalista Japán legyőzte a feudális Kínát. Ek­kor a cári Oroszország lett Japán ellenlábasa. Amikor aztán Japán győ­zött, Korea teljesen a japán imperia­lizmus járszalagjára került, s 1915­ben teljesen bekebelezte Koreát. A japán fennhatóság egészen 1945. augusztus 15-ig tartott, amikor a szovjet hadsereg szabadította fel. g-k. Coj-Den-szu kőműves újmódszerü téglarakással a munkatermelékenysé­gét 206 százalékra fokozta. Coj Den­szu-t a Munka Hőse címmel tüntet­ték ki. \

Next

/
Thumbnails
Contents