Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-14 / 194. szám, vasárnap

A szovjet párt- és kormányküldöttség Brnóban és Ostravában semmisíteni Lengyelország népi demokratikus rendszerét. Megsemmisíteni óhajtjak Románia, Bulgária népi demokratikus rendszerét, ezt nyíltan hirdetik, sőt kijelentik, hogy „mi benneteket nem hagyunk el addig, míg nem szabadultok meg a kommunizmustól." (Viharos derültség.) E célokra hivatalos összegeket juttatnak a költségvetésből és az USA százmillió dollárt fordít az ellenünk irányuló propagandára. A Szovjetunión kívül ki tagja ennek az albizottságnak! Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Kanada. És ezek az országok mind tagjai a NATO-nak. Kell, hogy a béke ügyét azok az emberek vegyék kezükbe, akik népük és országuk igazi képviselői, akik békét akarnak. Ügy vélem, hogy ekkor azután a béke ügyének sikere biztosítva lesz. Rólunk, a szocialista tábor országairól beszélve kijelentem, készek vagyunk akár ma mindent megtenni, hogy egyszer s mindenkorra véget vessünk a háborúknak. (Taps, „Éljen a béke". „Hurrá".) Az egyik prágai gyűlésen Eisenhower úrról, az Amerikai Egyesült Államok elnökéről beszéltem. Később azt olvastam, csodálkoztak, hogy Hruscsov oly elutasítóan beszélt arról a törekvésről, amelyet az Egyesült Államok az úgynevezett „tiszta hidrogénbomba" gyártása érdekében fejt ki. Én ezt a törekvést egyszerűen nem értem. Mi azt mondjuk, meg kell szüntetni a háborúkat, véget kell vetni az emberek irtásának. A hidrogénbomba eltiltását akarjuk. Le akarjuk szállítani a fegyveres erőket, s azután el akarjuk érni a teljes leszerelést. Ez a törekvés mindenkinek érthető. Mindenkinek, aki tud írni és olvasni, — sőt érthető az írástudatlanoknak is. Minden ember előtt érthető ez a törekvés. (Taps.) Azonban, drága elvtársak, ők most azt állítják, azon kell dolgozni, hogy létrejöjjön a „tiszta" bomba. Eisenhower úr azt mondja: Mi rossz van ebben a is^s&yéfjíen ' Mi ugyanis nem akarjuk, hogy mérgezés keletkezzék a robbantás következtében, nem akarjuk megfertőzni a levegőt és így emberek halálát előidézni! De halljátok. Ha a tiszta hidrogénbomba alá kerülök, mit számít nekem, hogy „tiszta" vagy piszkos bomba robbanása ölt-e meg ? (Derültség.) Mi különbség van ebben, elvtársak? Mint ember ezt nem tudom megérteni. Ha arról van szó, élni vagy meghalni, ez világos kérdés. De ha azt akarják elhitetni velem: ne félj, „tiszta" bomba öl meg téged, ezt az emberi érzések és lelkiismeret kigúnyolásának, a békés életre és az együttélésre irányuló legjobb emberi törekvések kigúnyo'.ásának tartom. Bizonyára azt mondják megint, hogy Hruscsov elégedetlen, kihívó, csipkelődő. Igen, kihívók leszünk, nem lankadunk törekvéseinkben mindaddig, míg nem teremtünk olyan feltételeket, amelyekben az imperialisták kénytelenek lesznek meghallgatni a nép hangját s beleegyezni az igazi leszerelésbe és a hidrogénfegyverek eltiltásába. Ezt óhajtja valamennyi ország népe, ezt óhajtja az amerikai Egyesült Államok népe is. (Taps.) A hidegháborút követelő hangok csak azoknak áz ajkáról hangzanak, akik az Egyesült Államok nehéziparának urai, akiknek óriási nyereségük van abbó!, hogy vállalataikban acélt olvasztanak és ebből az acélból tankok, ágyúk, repülőgépek készülnek, s minezért óriási nyereségeket söpörnek be. Ezért az emberek szenvednek és a gazdagok egy maroknyi csoportja nyerészkedik. Miért egyeznek nézeteink az önök nézetével? Miért nincsenek közöttünk ellentétek? Egyszerűen azért, mert önöknél nincsenek kapitalisták, nálunk meg már régen nincsenek. (Derültség.) Az amerikaiak azt mondják, hogy fel akarják önöket szabadítani az állítólagos „kommunista rabszolgaságból". Bennünket b. (Derültség.) Rólunk sem feledkeznek meg. Kedves urak, gondoljanak inkább saját lelkük gyógyítására, ha már va' lakiról gondoskodni akarnak. Törődjenek saját magukkal. Mi már tudunk gondoskodni magunkról. (Derültség, „Éljen a Szovjetunió!" kiáltások.) Elvtársak! Mi — és önök is — kapitalisták nélkül dolgozunk. Önök már 12 éve, mi már 40 éve. Mi úgyszólván ifjakként vettünk részt a forradalomban, és most látják, van aki megőszült, van aki megkcipasizodott, néhány már - íögöttümk vam. De ha azt nézzük, mik voltunk, amikor átvettük a cár és a tőkések örökségét, és azt nézzük, mivé lettünk felszabadulásunk óta, akkor, elvtársak még a polgári nemzetgazdászok sem tagadhatják sikereinket, amelyeket munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és a dolgozó értelmiség ért el. Mibe akarnak bennünket sodorni? Ismét a kapitalizmusba? Mi hasznunk lenne ebből? Szabadság? Milyen szabadság? A meghalás, szabadsága! A tőkések nagyon ügyesek, nagyon jól tudják a dolgozó népet butítani. Azt mondják: Nézzétek, hálunk van szabadság! Szabadon választhattok, vagyis szavazhattok, benyújthatjátok jelölőlistáitokat, agitálhattok, beszélhettek, mindent tehettek. És mi a valóság, elvtársak ?• Nézzék csak: Amerikában két párt van. A köztársasági és a demokrata párt. Envszer az egyik van hatalmon, máskor a másik. Angliában konzervatívok és munkáspártiak vannak. Hogy melyikük áll közelebb a munkásosztályhoz, bizisten nem tudom. (Derültség.) Tudom, hogy ha a munkáspártiak ezt hallják, Gaitskell és Phillips urak azt mondják nekem: „Mi az, Hruscsov?" Találkoztam vele, s azt mondotta nekem: Én bányász vagyok, te is az vagy! Igen, mindketten bányászok vagyunk, de az egyik bányász maradt a bányászokkal/ a másik viszont bányász volt, most kezet emel a bányászokra. Éppen ebben van a különbség. (Taps.) Elvtársak! Erőnk, eszméink ereje abban rejlik, hogy a szocialista rendszer hívei vagyunk, az igazi demokrácia hívei vagyunk. Őnáluk ugyan mondják, hogy demokrácia van, de a színházak az ő kezükben vannak, a lapok- az ő kezükben vannak, a rádió az övék, minden az ő kezükben van. Tartják az embert, belecsimpaszkodnak, mint a*kwflancs: ha kihúzod, legalább a feje a testedben marad. A tőkések is így szipolyozzák a dolgozó nép vérét. Munkanélküliség. Nálunk — mondják — sokféle lehetőség van. Nálunk mindenki lehet vállalkozó, lehet kapitalista. Ez igaz. Próbáld meg, légy kapitalista! (Derültség). Mit jelent kapitalistának lenni? Ehhez pénz kell. Ez az első. Ez a szabadság? Igen, ha kirúgnak az üzemből, dolgozhatsz, vagy ne dolgozz, ez a te dolgod, ez a teljes kapitalista szabadság. (Derültség). Nem, elvtársak, mi ellene vagyunk ennek a „szabadságnak". Mi a munka szabadsága mellett foglalunk állást. Az emberek szabadságának -hívei vagyunk, azt akarjuk, hogy a szabadságot azok élvezzék, akik értékeket teremtenek az ember számára. Az ember — az értékek teremtője. Kell, hogy ő legyen sorsának intézője, kell, hogy ő álljon az állam kormánykerekénél, ő irányítsa államát, gazdaságát. Melyik rendszer teszi ezt lehetővé? A szocialista rendszer. Melyik párt óhajtja ezt a rendszert? A kommunista párt, csak a kommunista párt. Éppen ezért a nép, a munkásosztály egybetömörítette sorait a marxi-lenini tanok pozícióm álló kommunista pártok és munkáspártok zászlaja alatt. (Taps. „Éljen a leninizmus!" kiáltások.) Elvtársak, Nekünk a földön kell élnünk, amelyen szocialista és tőkés államok vannak. S háború nélkül kell élnünk. Ez van írva a XX. kongreszszus határozataiban. Mi szövegeztük ezt a határozatot és mi is valósítjuk meg. Egyesek nálunk e tanulságok revíziójának útjára léptek. Önök jól tudják, hogy nem reszketett a kezünk akkor sem, amikor azok ellen kellett emelnünk, akikkel évtizedeken át együtt dolgoztunk és harcoltunk. A politika nem tűr liberalizmust, logikusnak, következetesnek kell lennie. Ez az álláspontunk és harcolni fogunk mindenki ellen, aki el akarna bennünket téríteni a XX. kongresszus határozatainak teljesítésétől. A békés egymás mellett élést óhajtjuk. Harcolni akarunk és harcolni fogunk háború nélkül és ügyünk győzni fog, elvtársak! Győzni fogunk! A kommunizmus tovább szilárdul. Melyik országban, mikor, — a tőkés országok közül melyikben — ezt nem mondhatom meg, nem vagyok jós, és a jósokban egyáltalán nem hiszek. Ezért még kissé várunk, míg mások megokosodnak és példánkból meggyőződnek róla, hogy a szocializmusban jobb az élet — várunk, míg elég erősek lesznek, ezt az erejüket megszervezik és maguk győznek. Mi ezekkel az erőkkel mindig rokonszenvezni fogunk. Rokonszenveznünk talán csak szabad, a tőkések ezért nem haragudhatnak ránk. És tulajdonképpen kivel fogunk rokonszenvezni? A munkásosztállyal, a kommunista mozgalommal. A fő dolog tehát az egymás mellett élés kérdése, elvtársak. És ennek az együttélésnek szintén céltudatosabbnak kell lennie. Ez tovább szilárdítja a szocialista országok közötti baráti kapcsolatainkat. Nagy örömmel töltött el, hogy az üzemekben, ahol jártam, a csehek és szlovákok példás egyetértésben és jól dolgoznak. Most Szlovákiában jártunk. A barátság megszilárdításának kérdése a különböző nemzetiségi összetételű szocialista államon belül, elvtársak, nagy jelentőségű. Önöknél a csehek és a szlovákok. Nálunk, elvtársak, hány nemzet él? Ezért a nemzetiségi politika, vagyis a lenini politika kérdése óriási jelentőségű! Ügy vélem, helyesen oldjuk meg e kérdéseket, és a jövőben is az Drága elvtársak, barátaink! Engedjék meg, hogy őszintén, teljes szívemből köszönetet mondjak önöknek küldöttségünk meleg fogadtatásáért és tolmácsoljam a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága nevében, kormányunk nevében és a kétszáz millió szovjet ember nevében Brno és a brnói kerület lakosságának testvéri'üdvözleteinket (taps, éljenzés, „Éljen a Szovjetunió"). Mély hatással van ránk és meghat bennünket a barátságnak az az őszinte és forró érzése, amit a csehszlovák nép mindenütt kifejezésre juttat a Szovjetunió, a szovjet nép iránt és irántunk, a szovjet ország képviselői iránt. Nagyra becsüljük az országunkhoz és népünkhöz való testvéri viszonyt. Biztosítjuk önöket, hogy a szovjet nép is hasonló szívből jövő érzésekkel viseltetik önök iránt, a csehszlovák nép iránt. (Taps.) Szovjet népünk önöket éppen olyan közeli és hű barátnak tartja, mint amilyennek önök tartanak minket. (Hatalmas taps, éljen a Szovjetunió.) A mi hazánkban közmondás, hogy szeretetet szeretetért, hűséget hűségért. (Taps.) Mi, szovjetunióbeliek tudjuk, hogy milyen hozzáértőén és kitartóan valósítja meg a csehszlovák nép életének átépítését, kommunista pártja és kormánya vezetésével, hogyan teremti meg az új szocialista társadalmat. Az önök munkáját és nagyszerű sikereiket látva, önkéntelenül a Szovjetunióra gondolunk abban az időszakban, amikor a szovjet köztársaságok elsőnek kezdték meg a szocializmus építéséhez vezető utat. Elsőként léptünk erre az ismeretlen útra és számtalan nehézséget küzdöttünk le. De a szovjet nép megszabadulva a kapitalizmus láncaitól, a kommunista párt vezetésével olyan alkotó kezdeményezést mutatott, hogy legyőzött minden akadályt. Kezdetben a Szovjetunió volt a világ egyetlen szocialista országa. Kapitalista körülzártságban élt. És az imperialisták nagyon is erőlködtek, hogy megsemmisítsék békés építésünket, hogy tönkretegyék a munkások és földművesek államát. Az imperialisták két ízben indítottak rablótámadást hazánk ellen. A szovjet köztársaság fennállásának első éveiben 14 állam támadását szervezték meg országunk ellen. Népünk, amely lerázta magáról a kapitalisták és nagybirtokosok elnyomását, azonban nem engedett, szétverte az imperialistákat és dicstelenül kikergette hazánk földjéről. (Taps, Éljen a vörös hadsereg!) Eltelt húsz év és az ellenség — a német fasiszták — újból a Sžovjeť

2" unióra támadott. Megkezdődött a szovjet nép történetében a legsúlyosabb küzdelem, a 'német fasizmus elleni fegyveres háború. A szovjet nép Nagy Honvédő Háborúja hazájáért, függetalábbi lenini tanokhoz fogunk igazodni: megszilárdítjuk országainkat belül, nem szakadunk el a néptől, megismerjük a nép szükségleteit, s elsősorban arra törekszünk, hogy ne ismétlődjék meg az, ami Magyarországon történt. Ott a vezetőség elszakadt a néptől, s tudják, mi származott ebből. Kilencszázezer párttagjuk volt és mégis az ellenforradalmár naplopók kis csoportja egy időre magához ragadta a hatalmat Budapesten. Miért? A munkások lelcJhették volna őket, mint a verebeket, ha a vezetőség nem szakadt volna el a tömegektől, ha a párt nem omlott volna össze, ha magyarán mondva, minden a helyén lett volna. Maguk voltak hibásak ebben. És az ellenség ezt felhasználta. Az ellenségre nem szabad haragudnunk; azért ellenség, hogy felhasználja hibáinkat. Mi vagyunk a hibásak, hogy e hibákat elkövettük és lehetővé tettük az ellenségnek, hogy felhasználja ellenünk. S nekünk ebből helyes tanulságot kell levonnuk, meg kell szilárdítanunk a szocialista országok közötti baráti kapcsolatokat. Nincsenek közöttünk ellentétek, nincsenek ellentétek szocialista országaink között. Kölcsönösen segítenünk kell egymást, hogy mind lenségéért és szabadságáért. Hogy mik voltak a német fasiszták szándékai velünk szemben és hogyan végződött tervük, jól tudjuk. A szovjet nép nemcsak hogy megvédte szabadságát és függetlenségét, hanem segített Európa más szabadságszerető nemzeteinek, köztük a csehszlovák népnek is, lerázni a fasiszta rabságot. (Taps, Éljen a Szovjetunió!)

1 Az ellenség első és második támadása nagy csapás volt országunkra. Teljes virágában levő millió emberéletet követelt áldozatul — a világ legdrágább értékét. Gazdaságunknak felmérhetetlen károkat okoztak. Tehát mi és önök is jól tudjuk, mi a háború. És ez megmagyarázza, hogy miért harcolunk oly szilárdan, kitartóan és következetesen most is és a jövőben is az új háború szítói ellen. (Hatalmas taps.) Önök, elvtársak, kedvezőbb feltételek között építik a szocializmust és ennek mi nagyon örülünk. A fontos az, hogy nincsenek egyedül. A szocialista országok hatalmas táborához tartoznak. Felhasználják tapasztalatait és támogatását és ez nagyon, nagyon sokat jelent. (Viharos taps.) , A Szovjetuniót, a nagy népi Kínát és a Csehszlovák Köztársaságot, a többi szocialista országot szoros baráti kapcsolatok fűzik egymáshoz, együttműködést fejtenek ki és segítik egymást kölcsönösen. És ez szocialista táborunk legyőzhetetlenségének szilárd biztosítéka. (Hatalmas taps. „A Szovjetunióval örök időkre!") Minden fenntartás nélkül mondhatjuk, hogy olyan barátságot, amilyeh ma a szocialista országok között fennáll, a világ még nem látott, az országok közötti kapcsolatban még soha olyan szilárd barátság nem volt, mint a miénk. (Taps.) Láthatjuk ezt akár országaink, a Szovjetunió és Csehszlovákia példáján, köztük éppen ilyen barátság van, amelyet nemzeteink joggal mondhatnak megbonthatatlannak, örök barátságnak. (Hatalmas taps. „A Szovjetunióval örök időkre!" Éljenzés.) Esküdjünk meg tehát ma, elvtársak, hogy ezt a nemzeteink közötti barátságot szemünk fényeként, legdrágább kincsünkként fogjuk* őrizni! (Viharos taps.) Elvtársak! Ami az önök munkáját illeti, népünknek az a szavajárása, hogy a jó dolgozónak aranyból van a keze. Ilyen aranykezű az önök csehszlovák népe, amely létrehozza az élethez nélkülözhetetlen szükséges értékeket, pompás ipari gyártmányokat készít és kitűnően műveli meg földjét. Lehetőségünk volt erről meggyőződni. Tegnapelőtt küldöttségünk megtekintett egy magasfokúan belterjes sokoldalú gazdaságot, amelyben megvannak a mezőgazdasági termelés ösz> gyorsabban fejlesszük a munkatermelékenységet, mert, munkás elvtársak, mi gazdagok akarunk lenni. S a gazdagságot az emberi munka hozza létre. Okosan kell alkalmaznunk technikánkat, termelési technológiánkat, hogy biztosítsuk a munkatermelékenység legmagasabb színvonalát. Csupán akkor, ha egy időegység alatt több munkát végzünk, csakis akkor hozhatunk létre több anyagi javat a munkások, parasztok, az értelmiség, a tudósok és az egész dolgozó nép szükségleteinek kielégítétésére. Ez a fő feladat. Termelésünket olyan színvonalra kell emelnünk, hogy magasabb legyen, mint a tőkés országokban, hogy valóban megteremtsük a kommunista társadalom felépítésének feltételeit. Ez a mi feladatunk. Még egyszer köszönöm önöknek a vendégszeretetet, a baráti érzések megnyilatkozásait. Megmondom a Szovjetunió munkásainak és kolhozparasztjainak, egész dolgozó népének, mily szeretetet és tiszteletet táplálnak önök népünk iránt, rendszerünk iránt. Ez, elvtársak, még jobban egybekapcsol bennünket. Sok sikert kívánok önöknek. .A viszontlátásra! (Taps. „Éljen a Szovjetunió" kiáltások.) szes fajtái, megtekintettük a Prága melletti chinyei EFSZ-et. Tegnapelőtt meglátogattuk a prágai ČKD Stalingradüzemet. Ma az önök Ján Šverma gépipari üzemében voltunk. Sok érdekes dolgot láttunk ott. Ennek az üzemnek jó gyártmányai, amelyeket nagy mennyiségben szállítanak külföldi országokba, szemléltetően és meggyőzően mutatják az önök népének magas technikai fejlettségét, az önök Ipari termelésének magas fejlettségét. Ójából meggyőződtünk arról, hogy a csehszlovák munkásoktól és parasztoktól, mérnököktől, és technikusoktól van mit tanulniok más országok dolgozóinak. Drága elvtársak! Csehszlovákia és a Szovjetunió együttesen vállvetve harcol a békés munkáért, a világ összes nemzetei tartós békéjének megőrzéséért. Államaink külpolitikája a békére, a nemzetközi feszültség enyhítésére, az új háború elhárítására irányul. A szovjet és a csehszlovák nép, valamint kormányaik .együttesen harcolnak a kollektív biztonságért, valamennyi állam békés együttéléséért, a fegyverzeteknek és a fegyveres erők létszámának csökkentéséért, az atom- és hidrogénfegyverek és e fegyverekkel folytatott kísérjetek teljes eltiltásáért. E nemes munkánkban nem állunk egyedül. Sok a szövetségesünk és sok a hívünk valamennyi országban. A világ minden becsületes embere felháborodottan tiltakozik a háborús gyujtogatók tervei ellen. A béke ellenségeinek merényleteire azzal kell válaszolnunk, hogy még jobban, még szívósabban harcolunk a világbékéért. Igyekezzünk tehát, közösen, minden erőnkből arra, hogy e kapcsolataink, barátságunk egyre szilárdabb legyen, hegy e barátságunk valóban örök időkre szóló barátság legyen! (Viharos taps.) Engedjék meg, drága barátaink, hogy önöknek végül újból köszönetemet fejezzem ki a fogadtatásért és a vendégszeretetért, barátságukért. Szívünk mélyéből további még nagyobb sikereket kívánunk önöknek, Brno dolgozóinak és az egész testvéri csehszlovák népnek, az önök kormányának, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a szocialista Csehszlovákia építésében. (Viharos taps, amely ünneplésbe megy át. „Éljen a Szovjetunió", a „A Szovjetunió — a béke bástyája!" kiáltások). Éljen örökké és még jobban erősödjék a Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság népeinek testvéri barátsága! (Viharos taps „A Szovjetunióval örök időkre" kiáltások.) Éljen Csehszlovákia dolgos és tehetséges népe! (Viharos taps, hurrá kiáltások.) Éljen a világbéke! (Viharos ünneplés, hurrá, „Éljen a béke!" „Éljen a szovjet nép!" kiáltások.) N. A. Bulganyin elvtárs beszéde a brnói manifesztáción 4