Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-13 / 193. szám, szombat

Szlovákia fővárosának emlékezetes napja A szocialista országok kapcsolatai a teljes egyenlőség, a kölcsönös segítség és a sokoldalú együttműködés elvein alapulnak N. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde Drága elvtársaink és barátaink! Bratislava, Szlovákia fővárosa tisztelt polgárai! Szívem mélyéből köszönöm önöknek a meleg fogadtatást, amelyben bennünket, a szovjet nép képviselőit részesítettek. Lelkem mélyéből köszönöm a Szovjetunióról mondott szívhez szóló szavakat, amelyek Bacílek elvtárs és itt, az ezen emelvényen felszólalt többi elvtársak ajkáról elhangzottak. Tolmácsoljuk önöknek, barátainknak, az összes szlovákiai dolgozóknak a szovjet munkások, parasztok és értelmiség üdvözleteit, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány üdvözleteit. (Viharos .taps, „Éljen a Szovjetunió" kiáltások.) Eljöttünk az önök történelmi nevezetességű dicső városába, sok száz kilométer utat tettünk meg országukban, találkoztunk már a szlovák néppel Prágába vivő utunkon. Csernőn, Kassán, Žilinán és más városokban. Meglátogattunk cseh és mórva városokat is és mindenütt szívélyes fogadtatásban részesültünk, a Szovjetunió népei iránti testvéri barátság megnyilvánulásainak voltunk, tanúi. E találkozások felejthetetlen benyomásokat hagynak bennünk. Mindenütt érezzük a csehszlovák dolgozók baráti figyelmességét, forró szeretetét. Ilyen találkozók csak jó, igazi barátok között lehetségesek. Szeretnék itt megemlékezni Antonín Zápotocký elnök nagy jelentőségű szavairól, amelyeket ez év januárjában a moszkvai Kremlben a csehszlovákszovjet barátság gyűlésén mondott: „Nem becsülhetjük eléggé azt a tényt, hogy egyrészt főleg az orosz' és ukrán nemzet nagy fiai, s a cseh és a szlovák nemzet nagy fiai között, másrészt pedig a két ország népe között mindig oly nagy volt a kölcsönös tisztelet íj megértés, a testvéri szeretet és barátság., hogy ez szükségszerűen mély benyomást gyakorolt nemzeteink történetének alakulására." És országaink nemzeteinek igaz kapcsolatait sohasem zavarta meg semmilyen ellentét vagy gyűlölet. Ellenkezőleg, nemzeteink nemegyszer közösen szálltak szembe a közös ellenséggel, a harctereken együtt harcoltak szabadságukért és függetlenségükért, s kölcsönösen segítették és támogatták egymást. Élénken emlékezetünkben él, hogy a második világháborúban a csehszlovák hadtest katonái, hogyan harcoltak vállvetve a szovjet hadsereg katonáival a hitleri megszállók ellen. Népünk nem felejtette el, hogy Szlovákia sok fia a szovjet partizánokkal együtt harcolt a hitleristák ellen Bjelorusszia és Ukrajna erdőségeiben. Nálunk a Szovjetunióban nagy becsületben tartjuk a szlovák nép dicső fiának, Ján Nálepkának emlékezetét, aki egy szlovák partizánalakulat parancsnoka volt és Ovruč szovjet városnak a hitlerista megszállóktól való felszabadítása alkalmával halt hősi halált. A szovjet kormány nagyrabecsülte Ján Nálepka hősiességét és a Szovjetunió Hőse címet adományozta neki. A szlovák nép dicsőséges lapokat írt történetébe a hazájának szabadságáért és függetlenségéért vívott harcban. A szlovák nép partizán-moz galma az egész nép hős felkelésévé nőtt a hitlerista megszállók és tisofasiszta segítőtársaik ellen. Mi, szovjet emberek jól emlékezünk arra, hogy itt, az önök országában Csehszlovákia nemzeteinek fiaival együtt alussza örök álmát hazánk számos fia és lánya, akik a fasiszta elnyomók elleni közös harcban estek el. Lelkünk mélyéig meghat bennünket az a szeretet, amelyet önök szovjet hadsereg elesett katonáinak emlékezete iránt táplálnak. Dráoa elvtársak, Csehszlovákia felszabadulása után a dolgozó nép került hatalomra, országának igazi gazdája lett és újabb pompás sikereket ért el a szocialista országépítésben. Láttuk az önök áldozatkész munkájának eredményeit. Azelőtt, a burzsoá köztársaság idején Szlovákiáról mint az ország elmaradott agrár-függvényéről beszéltek, sőt egyesek Európa egyik legelmaradottabb területének tartották. Valaha Szlovákiában egész járások lakossága éhezett. A szlovákok és ukránok ezrei voltak kénytelenek évente kivándorolni külföldre. Ma Szlovákia helyzete egészen más. Sok új üzemet, gyárat és villanyművet látunk itt. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy Szlovátkia nagy részét építöálilványok erdeje borítja. Amiről a kapitalizmusban álmodni sem lehetett, lehetővé vált a népi demokratikus rendszerben, amikor az országban a dolgozóké a hatalom. Szlovákia az ország fejlett iparú részévé válik. Láttunk jól megművelt földeket, nem kevés nagy tagot, amelyeket azok a parasztok műveltek meg, akik a szövetkezeti gazdálkodás útjára léptek, így lépésről lépésre előre halad a falu szocialista átalakulása. Szívünk mélyéből örülünk az önök sikereinek és még több sikert kívánunk. (Taps.) Szlovákia népgazdaságának általános fejlődése szemléltető példája annak, hogy a népi demokratikus rendszerben sikeresen és gyorsan fejlődhetnek az egykor elmaradt területek is. Az önök áldozatkész munkája és a cseh nép testvéri segítsége pompás gyümölcsöket hoz. A cseh és a szlovák nép barátsága és testvéri együttműködése Csehszlovákia dolgozóinak nagy vívmánya. Ez a lenini nemzetiségi politika helyes érvényesítésének eredménye. A nemzetek barátságában rejlik a népi demokratikus rendszer erejének forrása. Ezt a barátságot szemünk fényeként kell őriznünk, fejlesztenünk és szilárdítanunk. (Taps.) Elvtársak! Az önök sikerei éppúgy, mint az összes szocialista országok sikerei nehézzé teszik az imperialisták álmát, akik ártani akarnak országainknak. De mi jól tudjuk, hogy sötét szándékaik nem sikerülnek, ha a szocialista tábor országai példás és A szovjet párt- és kormányküldöttség a Slavínon Az imperialisták arcátlanul a demokrácia védelmezőiként, a nemzetek „felszabadítóiként" tüntetik fel magukat. Hogy milyen felszabadítást készítenek elő az európai nemzeteknek, ezt megítélhetjük már abból is, hogy most termonukleáris fegyverekkel szerelik fel a német imperialistákat. Jól ismert tény, hogy Nyugat-Németországban a hadsereg parancsnokaivá számos hitlerista tábornokot tesznek meg, olyanokat, akik a múlt háborúban szlovákokat és cseheket, oroszokat és ukránokat, lengyeleket és jugoszlávokat, az emberek százezreit gyilkolták meg Európa különféle országaiban. Az imperialisták most éppen azokat a fasisztákat fegyverezik fel, akik az önök hazájában földig rombolták Lidicét, Ležákyt, Telgartot s más városokat és falvakat. Mindez szükségszerűen komoly nyugtalanságot kelt minden európai nemzetben, amely ilyen vagy amolyan módon megpróbálta a második világháború és fasiszta megszállás szenvedéseit. A Szovjetunió, Csehszlovákia nemzetei és az egész világ öszszes békeszerető erői sürgősen követelik a leszerelés problémájának megoldását, valamint az atom- és hidrogénfegyverek gyártásának és alkalmazásának és az e fegyverekkel végzett kísérleteknek betiltását. A nyugati hatalmak egyes képviselői, akiknek nem érdekük a nemzetközi feszültség enyhülése — a leszerelés kérdését Németország egyesítése problémájának megoldásához igyekeznek kötni. Azonban a kérdés ilyen megfogalmazásának az a célja, hogy meghiúsítsa a leszerelést, mert az általános leszerelés kérdése és Németország egyesítésének problémája két teljesen különböző dolog. A leszerelés olyan kérdés, amely a világ valamennyi nemzetére vonatkozik; ennek azonnali megoldásáért harcolnak valamennyi ország dolgozói és összes békeszerető emberei, míg Németország egyesítésének kérdése elsősorban magának a német népnek ügye. E két kérdést csak olyan emberek keverhetik össze, akik A szovjet párt- és kormányküldöttség: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB első titkára, N. A. Bulganyin, a Minisztertanács elnöke és a küldöttség többi tagjai, a csehszlovák párt- és kormányképviselők, Szlovákia Kommunista Pártja KB, valamint a szlovák nemzeti szervek képviselőinek kíséretében pénteken, július 12-én bratislavai látogatásuk idején 15.15-kor ellátogattak a Slavinra, — ahol a Szlovákia fővárosa felszabadításáért folytatott harcokban elesett hős szovjet katonák nyugszanak. A küldöttség tagjai a polgárok sorfala között mentek az emlékműhöz, ahol zene hangjai mellett felsorakozott a díszőrség. Az orosz forradalmárok indulójának hangjai mellett helyezte el a szovjet párt- és kormányküldöttség „Örök dicsőség a szovjet katonáknak — a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségétől" felírású vörös virácikoszorút. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak és a Megbízottak Testületének koszorúját a csehszlovák pártés kormányképviselők, az SZLKP KB és a szlovák nemzeti szervek képviselői helyezték el. A koszorún „Dicsőség a hősöknek, akik szabadságunkért estek el" — felírás volt. A Slavinon eltemetett több mint 6000 szovjet katona sírját a pionírok és CSISZ-tagok díszítették fel virágcsokrokkal. A kegyeletes aktust a katonazenekar a szovjet és csehszlovák államhimnuszok eljátszásával fejezte be. Utána a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai megtekintették a szovjet hadsereg Slavinon tervezett emlékmüvének domborműves díszes terveit, amelyeknek szerzői Jozef Kôstka államdíjas akadémiai szobrász, Rudolf Pribiš, Alexandr Trizulják, Tibor Bártfay, Ján Kulik és Ladislav Snopek akadémiai szobrászok. A szovjet küldöttség látogatása a Bratislavai Hegesztő Kutatóintézetben szorosan egybetömörült családban ; nem akarják megoldani a leszerelés fognak élni. Ezért az imperialisták óriási erőfeszítést tesznek, hogy a szocialista országok nemzetei közé bizalmatlanságot hintsanek ellentéteket és súrlódásokat idézzenek elő közöttünk. Koholt rágalmakat hirdetnek a szocialista tábor országai közötti kölcsönös gazdasági kapcsolatok egyenlőtlenségéről, de mi és önök jól tudjuk, hogy a szocialista országok kapcsolatai a teljes egyenlőség, a kölcsönös segítség és a sokoldalú együttműködés elvein alapulnak. E kölcsönös kapcsolatok rendkívüli nagy segítséget nyújtanak nemzeteinknek abban, hogy gyorsan haladjanak előre az új társadalom építésében, könynyebben leküzdjék a gazdasági és egyéb nehézségeket, amelyek utunkon felmerülnek. Annakidején a Szovjetunió maga építette a szocializmust, más államok gazdasági támogatása nélkül. Ilyen támogatást nem várhatott senkitől sem, mert a kapitalista országok ellenséges gyűrűje vette körül. A szovjet népnek nem volt köhnyű dolga, hallatlan nehézségeket élt át és néha nélkülözött is. De az útján felmerült nehézségeket leküzdötte és hatalmas, szocialista államot épített fel, amelyre büszkék az egész világ dolgozói. Most a Szovjetunió teljesíti nemzetközi kötelezettségét és testvéri segítséget nyújt a szocializmus építése útjára lépett országok népeinek. (Taps.) így tesznek a szocialista tábor más országai is. Ebben van a mi erőnk és legyőzhetetlenségünk. Nemzeteink készségesen segítik, kölcsönösen támogatják egymást, mert jól tudják, hogy ezzel a szocializmus egész táborát szilárdítják, az egész világ békéjének győzelméért harcolnak. problémáját. Egy nemzet sem óhajtja a háborút. Békében akar dolgozni félelem nélkül, gyermekeik sorsa és békés otthonuk sorsa miatti félelemtől mentesen akar élni, — erre vágynak a dolgozó emberek. Enyhíteni akarják a nemzetközi feszültséget, a hidegháború beszüntetését, az új háború gyújtogatóinak és szervezőinek megfékezését óhajtják. Elvtársak, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése — ez az, amiből a Szovjetunió békeszerető lenini külpolitikája kiindul. Ezt a politikát támogatják a szocialista országok népei, az egész haladó emberiség. A Szovjetunió kitartóan fog harcolni a béke megszilárdításáért, a nemzetek biztonságáért. Fáradhatatlanul leleplezi a hidegháború híveit, az államok közti kapcsolatokban lévő feszültség enyhülésének ellenzőit. Meggyőződésünk, hogy Csehszlovákia népei, s a többi szocialista ország népei erélyesen védelmezni fogják a nemzetek közötti békét és barátságot. (Taps, „Éljen a népek testvéri barátsága".) Drága barátaim, engedjék meg, hogy további sikereket kívánjak önöknek az új szocialista társadalom építésében, a békeharcban. (Taps.) Éljen a szocialista Szlovákia! (Taps.) Éljenek Csehszlovákia nemzetei! (Taps.) Éljen és viruljon a Csehszlovák Köztársaság s a Szovjetunió nemzeteinek örök, megbonthatatlan barátsága! (Hurrá, „Éljen a Szovjetunió", „Éljen a népek közötti barátság!" kiáltások, a taps viharos ünnepléssé fokozódik.) A szovjet párt- és kormányküldöttség A Slavinon tett kegyeletes látogatás és a koszorúk elhelyezése után a csehszlovák képviselők kíséretében megtekintette a Bratislavai Hegesztő Kutatóintézetet. Ez az intézet, amely ma már világhírű kutatóközpont, 1946ben alakult meg, hazánknak a szovjet hadsereg által való felszabadítása utáni évben. Tagja a Nemzetközi Hegesztő Intézetnek és tudományos kapcsolatot tart fenn a világ 150 tudományos intézetével és szakmunkahelyével. Az intézetnek szoros kapcsolatai vannak a hasonló szovjet intézetekkel, amelyekkel együttműködik és kicseréli technikai dokumentációit. Például csupán az év elejétől mostanáig a Szovjetunióból 86 szakember látogatott el ide, hogy megismerkedjék az intézet munkájával. A csehszlovák és szovjet zászlókkal, hatalmas transzparensekkel és virágokkal feldíszített épület előtt gyülekeztek a hegesztő kutatóintézet alkalmazottai, hogy üdvözöljék a legkedvesebb szovjet vendégeket. Az intézet elé megérkeztek a szovjet párt- és kormányküldöttség autói. N. Sz. Hruscsovot, N. A. Bulganyint és a küldöttség többi tagjait szívélyesen, hatalmas tapssal fogadják. Josef Čabelka akadémikus, intézeti igazgató elébük megy és őszinte szeretettel fogadja őket. Az üdvözlés után a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai megtekintették az intézet munkahelyeit. Elsősorban az automata-hegesztési részleggel ismerkedtek meg, ahol több gépet megnéztek, amelyeket a hegesztő kutatóintézetben készítettek. Megtekintették az ezer kilowattos automata hidraulikus hegesztőprést, amely főleg a nehéz teherautók gyártásához szükséges alkatrészek hegesztésére szolgál. Bemutatták egy függőfalon az automata hegesztést. A többi részleg megtekintése után a hegesztő kutatóintézet dolgozói, valamint a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai barátságosan elbeszélgettek. Hruscsov - elvtárs rövid beszédben kiemelte az intézed küldetését és rámutatott a hegesztés nagy jelentőségére a termelésben. „Az önök munkája — mondotta a jelenlevőknek — nagyon érdekes és hasznos". N. Sz. Hruscsov hangsúlyozta a tapasztalatcsere fontosságát ezen a téren is. Az intézet dolgozóinak nagy ovációja közepette, — amiben a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjait részesítették, — zárta be Jozef Čabelka akadémikus a beszélgetést. Biztosította a becses vendégeket arról, hogy továbbra is együttműködést fejtenek ki a Szovjetunió tudósaival és gyakori látogatásokkal, valamint kölcsönös tapasztalatcserével testvériesen, elvtársiasan fognak segíteni az ország építésében és együtt fognak harcolni a világbéke megőrzéséért. Egyszersmind köszönetet mondott a komplex kutatóintézet felépítéséért, amely meg tudja oldani a legbonyolultabb problémákat is. „Ígérjük önöknek — mondotta a szovjet küldöttséghez fordulva —, hogy az önök becses látogatása alkalmából tett kötelezettségvállalásainkat becsülettel teljesítjük a megszabott határidőben. Vállaljuk, hogy segíteni fogunk minden szocialista országban munkánk eredményeinek fejlesztésében". A szovjet vendégeket az intézetből való távozásukkor hatalmas taps és a Szovjetuniót éltető szűnni nem akaró éljenzések kísérték. A küldöttség tagjainak érdekes emléktárgyakat ajándékoztak, amelyeket az intézetben alkalmazott munkamódszerekkel készítettek. OJ SZÖ 1957. július 13. A falu szépítése iránt sem tanúsí- (ks) (t-i