Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-01 / 181. szám, hétfő

Példás ember ez őbásti HNB elnöke 150 éves Marianské Lázné H azánkat a természet gaz­dagon megajándékozta ásványvízforrásokkal. Nincs egy ország, még Ausztria és Svájc sem, amely annyi kitűnő für­dőhellyel rendelkeznék, mint Csehszlovákia. Ez a számtalan gyógyforrás közvagyon, s a dolgozók egészségét szolgálja, nem pedig a világ gazdagait: a Vanderbiltokat, Rockefelle­reket, Petscheket. Büszkék lehetünk rá, hogy orvo­saink és gyógymódszereink a világ sok emberének adták vissza egész­ségét, munkaerejét, és hogy népi de­mokratikus köztársaságunkban egyre nagyobb számban keresnek üdülést munkások, parasztok, értelmiségiek és művészek. Elmúlt az az idő, amikor a fürdő­helyeken az ottani dolgozók reggeltől estig nehezen dolgoztak és a munka után a fürdő kellemességeiben, a szép szimfónikus hangversenyekben és mu­latságokban nem részesülhettek. Amíg egyesek milliókat kerestek és télen a Riviérára utaztak, addig má­sok kínlódtak, hogy télen a házbért megfizethessék és valahogy szűkösén megélhessenek. Ma már nagy részben munkásokból és parasztokból tevőd­nek össze a fürdővendégek. A leg­szebb szállodákban és gyógyintéze­tekben laknak. A gondoskodás elsősorban azokról történik, akik köz­társaságunknak a legtöbb értéket ál­lítják elő. Habár fürdőink egész év­ben üzemben vannak, mégis a leg­több belföldi és külföldi páciens a nyári hónapokban óhajtja gyógyke­zelését. Ez idén tavasszal előbb virítottak a virágok és bokrok, mint máskor és ez arra buzdította az embereket, hogy mielőbb befejezzék az előkészülete­ket a fő idényre. Az idegenforgalom, amely régebben nemzetgazdaságunk­ban nagy szerepet játszott, az elmúlt években a nemzetközi feszültségek következtében erősen visszaesett. Múlt évben ez is alapjában megvál­tozott. Szállodáink, gyógyintézeteink és éttermeink, vasúti forgalmunk és egyéb szolgálataink a külföldi láto­gatók hirtelen megszaporodását és áradatát alig tudták kielégíteni. Kor­mányunk és az illetékes körök ezért gyors intézkedéseket tettek, hogy ez idén fürdőhelyeink felvevőképességét növeljék. Sok gyógyintézetet adtak vissza eredeti céljának, a gyógyke­Az alkonnyal együtt köszön­tök be a berencsi szövetkezet irodá­jába. Bent félhomály. Az asztal körül a szövetkezet néhány tagja. Ott van Ci­gány Imre elnök, Berecz Jenő agronó­mus, Szőllösi László könyvelő. Távolabb az idős Gulka András raktáros törölgeti feketekeretes vápaszemét. így szokták ezt a berencsiek mindennap. Alkonyat­tájt összeülnek, hogy elbeszélgessenek egy kicsit a nap folyamán történtek­ről, s eldöntsék mit is csinálnak, majd ha újból megvirrad. Közéjük telepszem. Egy darabig ha'lgatom miről is folyik a beszéd. A szövetkezet elnöke azonban észre­veszi, hogy az idegent sokkal több minden is érdekelné, mint amiről ők beszélgetnek. Nemcsak azt szeretné tudni, hogy az elkövetkező nap mit csinálnak majd a munkacsoportok. Többet akar tudni a berencsi szövet­kezetről. Nem is titkolja ezt az óha­ját. A másnapi teendő megbeszélése után irányt változtat a beszélgetés. A gon­dolat visszaszáll a múltba, hogy em­lékekkel megrakodva újból visszatér­jen ... Három évvel ezelőtt történt az eset, amikor megcsappant a szövetke­zeti vagyon. De azoknak a szavából, akik a nehéz napokban is hűek ma­ŰJ szö 1057. július 1. Mariánske Lázné — a 150 éves fürdőhely. (Haško f elv.) zelésnek, a hivatalokat a fürdőhe­lyekről áthelyezték, vasútikocsi állo­mányunkat, elsősorban hálókocsi ál­lományunkat jelentősen bővítettük. Korszerű luxusautóbuszokat helyez­tek forgalomba, úgyhogy ez idén ven­dégeink részére az utazás sokkal ké­nyelmesebb lesz. A legújabb megállapodás szerint Karlovy Varyban a nagy szállodákat: az Imperiált, Richmondot, Svájci ud­vart és másokat visszaadták a fürdő­igazgatóságnak, és így erősen bővült gyógyintézeteink és éttermeink kapa­citása. Fürdőhelyeink nemes verseny­zésben állanak a parkok és kertek ápolásában. Ez idén a múlt évvel szemben néhány millió virággal töb­bet ültettek. Számtalan új vendéglőt és kávé­házat helyeztek üzembe, golf- és teniszpályákat hoztak rendbe. A für­dőzenekarok is újból megalakultak és ismét felhangzik a kolonádokon és a hangversenytermekben a klasz­szikus zene, valamint a jó szórakoz­tató zene. Karlovy Vayťban ez idén is megren­dezik a filmfesztivált, mely iránt a vi­lág minden tájár'ól nagy az érdeklő­dés. Annak érdekében, hogy a ren­geteg látogatót elhelyezhessék, ideig­lenes nyári sátortábor felállítását vették tervbe. Marianské Lázné ez idén ünnepli alapításának 150 éves évfordulóját. radtak a szövetkezeti gondolathoz, azt a tapasztalatot lehet leszűrni, hogy az 1953—54-es eseményeknek két oldala van. A dolog rossz oldala az, hogy so­kan kiléptek s újból a réai gazdálko­dási formát választották. A másik ol­dala, pedig az, hogy, akik kiállták a nehéz próbát, megedződtek, megacélo­sodtak, s azóta páratlan eredményeket érnek el. E nehéz napokban különösen a kommunisták állták keményen a vihart. Bíztak a szövetkezetben, bíz­tak a közös gazdálkodás jövőjében. A viharos napok óta már több mint három hosszú, szorgalmas munkával értékessé, felejthetetlenné tett év telt el. A szövetkezet területileg, számbeli­leg megfogyatkozott, de politikailag, erkölcsileg, gazdaságilag megacéloso­dott. — Lassan visszatérnek azok is, akik hátat fordítottak a szövetkezetnek, — szól közbe Gulka bácsi. Látják, hogy a jobb élet a közösben van. Olyan a határunk akár egy kert — büszkélkedik az agronómus. Szépek a kapások, jó a gabona. Rendkívüli lett volna az idei termés ha ... Ha az elmúlt héten a szörnyű vihar nem tiporja meg a termést. De azért nincs ok a csüggedésre, így is lesz mit a tejbe aprítani. — Ügy dolgoztunk az idén, ahogy eddig még soha — folytatja tovább az agronómus. o»y v. ennyire igazat beszél, ar­ról a határ tud leghitelesebb tanúsá­got tenni. Szép, tiszta a kukorica. So­kat ígérő a cukorrépa. Már négyszer ka­lit is sok üdülőt adtak vissza az egészségügynek. A keresztkutat, mely­nek vízbősége az utóbbi években erősen megcsappant, megjavították, úgyhogy a gyógyvíz folyása már erő­se bb. Teplice Sanov, Františkove Lázngjá­chymov, Kyselka, Podébrady, Luhačo­vice, Piešťany, a Magas-Tátra klimati­kus gyógyfürdőd, az óriáshegységi, va­lamint jeseniki fürdők alaposan fel­készültek a vendégek fogadására. Ez idén több látogatót várnak, mint ta­valy, és igyekeznek mindent megja­vítani, hogy mindnyájan, akik ott üdülést és gyógyulást keresnek, meg­elégedetten térjenek haza és szor­galmasan részt vegyenek a szocializ­mus felépítésében. Kiváló orvosaink, akik tapasztala­taikat tudományos munkával kapcsol­ják össze, szintén hozzájárulnak a gyógykezelés jó eredményeihez. He­lyes diétikus étkezés, a fürdősze­mélyzet gondoskodása, békés légkör, szórakozás és sport, kirándulások az erdőkbe mind fontos tartozékai a gyógykezelésnek. Ezen semmi sem változott azóta, amióta Marx Károly 1874. szeptember 1-i levelében En­gels Frigyesnek a következőket írta: Kedves Fred! A következő szer­dán már 2 hete lesz, hogy itt va­gyok. Porom, alias money (pénzem) még egy hétig tart. Ha írsz nekem, légy'szíves a fenti címen, de Miss Eleonore Marx neve legyen a boríté­kon feltüntetve. A gyógykezelés Tus­synak nagyon jót tett, én jobban érzem magam, csak az álmatlanságot nem sikerült leküzdeni. Mindketten pontosan a szabályok szerint élünk. Reggel 6 órakor a for­rásoknál vagyunk, ahol 7 pohár vi­zet kell kiinnom. A két pohár között 15 perc szünet van, közben fel és le sétálunk, az utolsó pohér után egy egyórás walk (séta) és utána kávé következik. Este lefekvés előtt még egy pohár hideg víz ... Levele végén Marx még azt írja: „A környék nagyon szép és az erdős gránithegyeken keresztül-kasul való járást nem lehet megúnni." Karlovy Vary városa, Marx keze­lőorvosa, dr. Fleckles házában mú­zeumot szándékozik létesíteni, mely­ben a tudományos szocializmus ala­pítójának levelei és okmányai, vala­mint művei, képek és visszaemléke­zések lesznek kiállítva. H. Frank pálták, s a sorok közét trágyalévai ön­tözték meg. — Versenyben ment a növény ápo­lási munka — szól közbe az elnök. Nem kellett senkit munkára nógatni. — De ne olyan papírra fektetett versenyre gondoljon — szól az agro­nómus. Olyan volt ez a verseny, amit senki sem szervezett, magától indult. — Három nap alatt kész volt a 60 hektár répa egyelése — kapcsolódik a beszélgetésbe Gulka bácsi. Volt olyan nap, amikor háromszázan is dolgoztak a földeken. Az öreg hirtelen elmosolyodik, töröl­geti szemüvegét, aztán így folytatja. — Én is megkaptam a magam ré­szét, oszt még a kapát sem vághat­tam a répaföldbe. Elvégezte a csa­lád... Hogy milyen is volt tulajdonképpen a verseny, a könyvelő, Szőllösi László körülbelül így foglalta össze. — Mivel a kapásokat felosztottuk egyéni megművelésre, is már megte­remtettük a verseny feltételét. Min­denki tudta kötelességét, s nem akar­ta, hogy esetleges késés miatt a többi tagok majd ujjal mutogassalak rá.... Ha már a cukorrépánál tartunk, meg kell még azt is említeni, hogy az idén a berencsiek már 7 hektárral nagyobb területen termelnek cukorrépát mint tavaly. Hogy miért? Beszéljen erről az elnök. — Szólt hozzánk, a párt, a kormány. A nép érdeke azt kívánja, hogy minél több cukrot termeljünk. Magunk is beláttuk a cukorrépa termesztésének fontossáaát, azért bővítettük a múlt évihez viszonyítva 7 hektárral a cukor­répa termőterületét. — Kifizetődik­e a cukorrépa ter­mesztés — kérdem? — lobban mint más — válaszolt az agronómus. Mit is mondanak a szá­mok? — fordul a könyvelő felé. — Kifizetőbb mint a gabonatérme­lés — mondja Szőllösi László. Az elnök már konkrét számokkal bizonyítja is. Kocšmárik Gábor öt és fél hek­táros parasztot mindenki példás jó gazdának ismeri Öbáston. Ál­lampolgári kötelességének minden esztendőben becsülettel eleget tesz. Mint kötelességtudó gazda már ez idén is teljesítette egész évi be­adását marhahúsból, sertéshúsból, tejből, tojásból, sőt sertéshús be­adását száz százalékon felül tel­jesítette. Van szép állatállománya, gazdag termése, nagy gondot fordít a Nagy lendülettel fogtak hozzá Lo­žina szövetkezetének tagjai szövetke­zetük fejlesztéséhez. A tavaszi mun­kálatokat jól és idejében végezték el, a termés nagyon jónak Ígérkezik. Ezek után jó bevételre számítanak eb­ben az évben. Ennek érdekében dol­goznak olyan lelkesen, szövetkezetü­ket a legjobb szövetkezetek egyikének akarják kiépíteni a járásban. A Iožinai EFSZ vezetősége nagy gonddal mérle­geli a gazdasági épületek kérdését. Most a baromfióľ felépítéséhez fognak hozzá. * * * Elismert jó gazdálkodók Naciná Ves szövetkezeti tagjai is. Nem vártak semmiféle segítségre, önerejükből fejlesztették a közöst, amiben a ta­gok egyéni kezdeményezései érvénye­sültek. Szép eredményeik vannak mind a növényi, mind az állattenyésztési termelésben. Példásak a szarvasmarha tenyésztésben, ami 9,1 liter napi fe­jési átlagot eredményez tehenenként. De ők még ezzel sem érik be, s vál­lalták, hogy tovább fokozzák állat­állományuk hasznosságát, tovább eme­lik a fejési átlagot. Újabban baromfi­telepet létesítettek. 700 csirkét vásá­roltak s valamennyit fel is nevelték. • * • Vinné szövetkezetében is állandóan emelik a tejhozamot. Az elsők között vannak a járásban azok között a szö­vetkezetek között, amelyek élen álla­nak a tejhozamban. Most a borjak ne­velésére fordítanak nagy gondot. A ta­gok kezdeményezése egy nagy helyi­ség felépítését tette lehetővé, amely minden tekintetben megfelel a növen­dékállatok nevelésének. * * * Állatállományuk gondozásának kö­szönhetik Inačovce szövetkezeti tagjai is az elért eredményeket. Marhaállo­mányuk helyes etetésével napi 1 kg 46 dkg súlygyarapodást érnek el. A mezőgazdasági termelés hatékony­ságának szép példájával jár elől Ina­čovce szövetkezeti tagsága. — Egy hektár, amely gabonafélék­kel volt bevetve, átlag 3000 korona tiszta jövedelmet hozott. A cukorrépa hektáronként 4500 korona tiszta jö­vedelmet biztosított. Ezen felül van a rengeteg takarmány, amit a cukor­gyártól visszakaptunk. Egyszóval érdemes termelni a cukorrépát. Szép hasznot hoz a szö­vetkezetnek. Az idén azonban a hek­táronkénti jövedelmet még emelni akarják. Az elnök szavai szerint a fá­radsá", a négyszeri kapálás az idén is gazdagon kamatozik majd. A legsze­rényebb számítással is az idén 30—40 mázsával több cukorrépa terem egy­egy hektáron, mint tavaly. Ez haladás. Nagy haladás az egyre növekvő jólét biztos megteremtője. Majd a gabona termesztése után ér­deklődöm. Tudni szeretném azt is, hogy a „felhős napoktól" eltelt idő alatt mennyire haladtak ezen a téren. A berencsiek „titkukat" nem rejtik véka alá. Az elnök máris magyarázni kezd. Amikor megbomlott a szövetkezet, gabonafélékből 25 mázsás volt az át­lag hektárhozam. Tavaly már 28 má­zsát arattunk hektáronként. — És az idén? Pillanatnyi csend. Az agronómus homlokán strófákba szalad a redő. Gondolkozik. Hírtelen nem tudja mit válaszoljon, hisz a termés még lábon van. • — Ügy számítottam, hogj az idén 31—32 mázsás hektárhozamról adha­tunk számot. De látja .. .ez az át­kozott vihar .... — Az én kaszámat már megmarta a rozsda, pedig az idén szükség lesz rá — szól közbe Gulka bácsi. Az elnök telt piros arcán mosoly fut keresztül. — Én már megvettem az új kaszát. Ez a legkevesebb. A nagyobbik baj ott kezdődik, hogy a kéziaratás drágább, többe kerül, mint a gépi. Ez pedig nem jó, mert drágítja a termelési árat. hektárhozamok emelésére is. Kocš­márik Gábor nemcsak példás éš közkedvelt gazda, hanem példás és közkedvelt községi funkcioná­rius is. Mint a HNB elnöke törő­dik a község fejlődésével. Példás munkáját, amit az elmúlt három év alatt végzett, a választói nem felejtették el és most újból meg­választották a helyi nemzeti bi­zottság elnökének. Tankina István, Fülek A tehenek gondozásában Rebrín szö­vetkezete Naciná Ves szövetkezetén is túl tesz. Tíz és fél liter az átlagos tejhozamuk, ami azt bizonyítja, hogy a közös gazdálkodásban dolgozók igazi mesterei a tehenek gondozásá­nak. Gondosan és helyesen etetik őket, s száraz, világos és jól szellőző istál­lóban végzik a fejést. Arra is ügyel­nek, hogy a fejőstehenek a friss levegőn és a napon minél több időt töltsenek. A tagok azt is tudják, hogy a rendszeres és gyakori fejés emeli a tejhozamot, s hogy a tehenek gon­dozóinak döntő szerepük van a tej­hozam emelésében. * * Trhovište fiatal szövetkezetében a sertések nevelését tűzték ki célul. A 150 malac közül mindössze egy hullott el. Pontosan ügyelnek arra, hogy a sertésgondozás előírásait, a sertésistálló tisztaságát betartsák. Ezért vannak jó eredményeik a súly­gyarapodásban, ami jó jövedelmet hoz a tagoknak. (Tudósítónktól.) II MMH WI tlI MMWMMM HII MMHMH MI Mt M Teljesítették a tejbegyűjtés félévi tervét Illetékesek a kassai kerületből eddig nem ismert eseményről adtak hírt. Június 21-én a kerület teljesítette a tejbegyűjtés félévi tervét 100,1 szá­zalékra. Ez az esemény új, mert még eddig nem volt példa a kassai kerület történetében, hogy az előfordult vol­na. Mindez az EFSZ-ek, állami gaz­daságok, a becsületes parasztok, va­lamint a nemzeti bizottságok dolgo­zóinak és a kassai tejcsarnok alkal­mazottainak köszönhető, mert ma már behozták a lemaradást, s most elérték az időrendi begyűjtés 100 százalékos tervét. A kerületben hasonlóan más mezőgazdasági termékek begyűjtésé­nél is lényeges változás állott be. A dolgozók sokkal jobban tudatában vannak az állam iránti kötelességük teljesítésének. (Tudósítónktól) Érdekes az elnök fejtegetése. Érde­mes vele tovább foglalkozni. Több ilyen szövetkezet is lehetne, ahol már ezek­kel a problémákkal is foglalkoznak, vagyis kiszámítanák, mennyiért is ter­melnek egy mázsa búzát. — Három évvel ezelőtt — folytatja az elnök — 25 mázsás átlagtermést ér­tünk el. Csak úgy hozzávetőlegesen ki­számítottam, hogy egy mázsa búzát körülbelül 65 koronáért termeltünk. Az idén az egy mázsára eső termelési költ­ség már jóval kevesebb lett volna, ha ez az Ítéletidő közbe nem jön. Cigány Imrének i g aza van. A termelési költség úgy csökken, aho­gyan a hektárhozamok növekednek. Különösen abban az esetben — ahogyan nálunk is van —, hogy megtanultak helyesen gazdálkodni a műtrágyával. Feleslegesen nem szórják el. Ismerik a talajt, melyik milyen minőségű mű­trágyát kíván, s azt is tudják, hogy mennyi szükséges ahhoz, hogy a föld a lehető legjobb termést hozza. Egy­szóval nagyon helyes, hogy nemcsak azután érdeklödnek, mennyit terem a föld, hanem azután is, hogy az anyagi és munkabefektetés érdekének figye­lembevételével mennyibe kerül például az adott helyzetben a mázsa búzának a termelése. A gazdálkodás hatékony­ságának növekedése éppen abban rejlik, milyen befektetés mellett mennyit tu­dunk termelni. Már-már pontot tesznek a beszélge­tés után, amikor nyílik az ajtó, s egy erőteljes, pirosarcú fiatalember lép fut. — A zootechnikusunk — mutatja He az elnök. Oj irányt kap a beszélgetés. Gon­dolatban máris kint járunk az istállók körül, sőt tovább megyünk ki a dús­füvű legelőre, ahol a szövetkezetnek 200 darab marhája legelészik. No de ne kalandozzunk messzire. Maradjunk az istállónál. — Miért van ez így összefirkálva? — mutatok az istállóajtóra. 1 W 11 Ml I * A W * Í ILII T k 11 { OKOSAN GAZDÁLKODNAK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents