Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-30 / 210. szám, kedd

Aátofoús tíft tettuttertyátkk EXPORT­SZÁLLÍTMÁNY határidő előtt Ä vítkovicei Kle­ment Gottwald Oj Kohó dolgozói a Nagy Október 40. évfordulója tiszte­letére elhatároz­ták, hogy a Szov­jetunió megrende­léseit határidő ölőtt fejezik be és szállítják el.. Ké­jünkön egy hatal­mas öntvényt lát­hatunk, amelynek megmunkálását a megmunkáló rész­leg dolgozói szin­tén határidő előtt akarják elvégezni. A 110 tonnás al­katrész a Szovjet­unió számára ké­szült. J. Géryk (ČTK) felvétele. NYÁR DEREKÁN EGYRŐL-MÁSRÓL Ilyenkor, nyár derekán a dél­előtti órákban csendesek a szövet­kezeti irodák. Dolgozik a tagság, ki-ki a maga munkahelyén. Hetényben is így volt, csak a könyvelő ült az asztalnál, gondolataiba merülve. Béres Mihály szereti a munkáját. Töpreng is eleget. Azon elmélkedik, hogy és mint lehetne javítani a hely­zeten. Nemrégen van Hetényben, is­merkedik a környezetével. — Milyen volt a szövetkezet, amikor idejött? — Olyan állapotban volt, mint ami­kor a gyereket otthagyja az anyja. Nem valami kellemes, de hát szem­be kell nézni a váló helyzettel. — Nézze meg a félévi értékelést, ha tiszta képet akar kapni. Erdekei a közbeeső időszak is. — Ma már jobb a munkaszervezés. 'A többiek is ezt mondják, akik köz­ben betértek az irodába, megérdeklőd­ni, hogy mi újság. Azért közben mégis történt egy és más, ami arra enged következtetni, a jegyelem még nem vert gyökeret a közösben. Arról vitatkozott ugyanis áz egyik szövetketi tag — pár perc­cel előbb jött be —, hogy ő legszí­nesebben más helyre menne dolgoaii. Megérkezett áz agronómus is, ö is Osztja nézetemet. <— Egy kis baj van á Jegyelemmel. Ügy veszem észre, inkább ott a hi­ba, hogy a vezetésben hiányzik az erélyesség. Részben ide vtzethető vissza, hogy a gazdálkodás, ha javul is, az eredmények mégsem kielégítők. — Kevés a munkaerő — egyre azt •hallom emlegetni. De mégsem ez a „hiba". 'Ä könyvelő meg is cáfolja többek „panaszát." — Az asszonynép — mondhatjuk — lelke a szövetkezetnek. Százhúszan dolgoznak. Panasz nincs rájuk. Százhúsz nő, asszony, az állandó 'munkaerő százötvenhárom, az idény­munkásokkal együtt kétszázhuszonhá­rom. £s több mint a fele asszony, akik jól dolgoznák. Mit csinálnak a férfiak hisz a szövetkezet nem valami jól áll pénz­ügyileg? Mit csinálnák az állattenyész­tésben, ahol az állomány már évek. óta nem éri el a tervezettet? Még a sertéstenyésztésben sem leg­jobb a helyzet, pedig higgyék el a heté­nyiek, még a vezetőségi tagok is, ma már nagyon kell keresni az olyan szö­A tallósi szövetkezeti tagok már több mint 1300 köbméter keveréket silóztak le, s ez idáig 143 hektáron vetettek nyári keveréket. TAVASZI KEVERÉKET SILÖZNAK A galántai járásban lassan halad a takarmányok silózása. A felsőszeli szövetkezetben július 20-ig egyálta­lán nem silóztak. Ugyanakkor vannak rÁ Zsigárdi Állami Gazdaságban jól haladnak a takarmánybetakarítással. Eddig 5Q hektárról már betakarították a második és harmadik kaszálású lucer­nát. Ezt a munkát az állatgondozók végezték, akik az etetések közötti időt ŰJ szö W57. iúlius 30, vetkezetet, amelyiknek ne lenne meg a sertésállománya és nem teljesítené ser­téshúsbeadását. Hisz másutt ebből élnek. Hetényben meg az idén a sertéshúsbeadást — a félévit — alig ötvenöt százalékra tel­jesítik. Nem is szólva a tejről! Csodá­nak kell történnie, hogy teljesíthessék beadásukat. Igaz, a félévi értékelésben is azt olvasom, nem remélhető, hogy a szö­vetkezet egy és más termékből telje­síti a beadást. Erre évközben jöttek rá, akárcsak arra, hogy a munkaegy­ség értékén módosítani kell. Ezt meg azért kellett, mert rosszul állították össze az idei termelési ter­vet. A könyvelő sem tud bővebb magya­rázatot adni, mert akkor még nem dolgozott a szövetkezetben. Into példa ez a jövőre nézve, hogy nem lehet akkorákat ugrani a számokon, inkább azon kell gondol­kodni, hogyan lehetne olcsóbban ter­melni a szövetkezetben. Mert a sertés­hústermelés, amellett, hogy kevés, méghozzá igen drága is, kilónként hét korona kilencvenöt fillér. S a tej literje is egy korona hetven fillér. Bizony drága. De miért? Azért, mert gyengék a termelési eredmények. Pedig tehénál­lománya, S általában marhaállománya lehetne a szövetkezetnek, hisz száz­nyolcvanegy hektár rétjük meg száz­negyvenöt hektár legelőjük van. Az idén vetett takarmányunk is lesz, hatvanhét hektár — mondja az agronómus. —* Ámbár azt is meg­mondhatom, hogy nálunk az évelő ta­karmányokról még csak ezután beszél­hetünk. Csaknem erőszakkal kellett meghonosítani a lucernát is. Ügy látszik, a lucerna könnyebben megkapaszkodik még a homokosban is, mint Hetényben egyesek fejében az új gondolat. yagy nincs, akitől tanuljanak? »«• A járásról ritkán járnak a szö­vetkezetbe mondják, — az aratás alatt nem nagyon látjuk őket. Ki tudja meddig tart ez így? Segítséget, támogatást vár a hetényi szövetkezet. És- ezt a járási funkcio­náriusoknak tudniok kell. Járjanak te­hát sűrűbben ebbe a faluba, hiszen a jó munkának, úgy mint hazánk többi szövetkezetében, Hetényben is gazdag lesz majd a gyümölcse. (-z) olyan szövetkezeteink, ahol minél több silótakarmányt igyekeznek biz­tosítani. A diószegi szövetkezetben lesilóztak 254' köbméter őszi keveré­ket és hozzáláttak a tavaszi keveré­kek silózásához, amelyből már 332 köbméter került a silógödörbe. Tava­szi keveréket silóznak a hodyi szö­vetkezetben is. Krajesovics Ferdinánd, Galánta. hasznos munkára használják fel. Pa­leéka és Kovács elvtárs jó példával jár­nak elöl a munkában. E munkákban Hencei intéző elvtárs is részt vett. Szabad idejét a takarmány gyors betakarításának szentelte. Az ál­latgondozók ezenkívül segítenek az ara­tásnál és a cséplésnél is. Deák István, Zsigárd A gyár udvarán hatalmas farakások. Közöttük félig meztelenre vetkőzött izmos munkások tisztítják kétnyelű késsel az egy-két méterre szabdalt fe­nyőfákat. A szépen megtisztított fada-> rabok aztán a favágóba kerülnek. Itt két gép töri-zúzza apró forgácsra a fa­darabokat, majd a forgáes hosszú csö­veken felkerül a főzőkazánokba. A főző­kazánok.ban különböző vegyianyagokat kevernek hozzá s aludttejhez hasonló massza formájában lekerül a szitákra. Innen két gépen és egy préselőn megy keresztül és már celluióze alakban jut el a szárítóhengerekre. Érdekes, lebi­lincselő az a munkafolyamat, amíg a fából cellulózét nyerünk. Gömörhorkán a cellulózegyárban va­gyunk. A gyár előtt a Sajó vize rohan csobog va-izúgva az egyre szélesedő termékeny völgybe. A gyár nyugati ol­dalán a gömöri hegyek láncolata húzó­dik. Kősziklák, zöld cserjések, súrú er­dőségek teszik színessé, kedvessé ezt a tájat. Ilyen a vidéke ennek a nagy­múltú gyárnak, amely ma biztos ke­nyeret, jó megélhetést nyújt, a vidék dolgozóinak. A cellulózegyár még a múlt század-' ban épült. Kezdetleges munkamódsze­rekkel indult meg benne a termelés. Kézierővel végezték a fafürészelést és kosarakkal hordták fel a fát a főző­kazánokba. A napi munkaidő 12—14 óra volt. A gyár dolgozói sokszor sztrájkoltak az elviselhetetlen munka­viszonyok ellen, magasabb bért, rövi­debb munkanapot követeltek. Az egyik legnagyobb sztrájk 1931-ben zajlott le. Ekkor hetekig szünetelt a munka. A gyár tulajdonosa karhatalom segít­ségével letörte a sztrájkot, továbbra is érvényben maradtak a gyár urának kedvező viszonyok. Hatala Jánossal, a személyzeti osz­tály dolgozójával tekintettem meg a munkahelyeket. Mindenütt szorgos munkának vagyunk szemtanúi. A cel­lulózegyár dolgozóinak az a törekvése, hogy hónapról, hónapra többet, jobbat, olcsóbbat termeljenek, minden munka­helyre rányomja a bélyegét. — Az első negyedév feladatait sike­resen teljesítettük ... mondja kísérőm. Ekkor 101,1 százalékos tervteljesítést értünk el. A papírgyártásban még en­nél is szebb volt az eredmény.. Ezen a munkaszakaszon 102 százalékra vittük. A második negyedévben kissé lema­radtunk. Lemaradásunkat az okozta, hogy a nagy kemence üzemzavar kö­vetkeztében kerek három hétig üze-J men kívül volt. HKMWMWWI WM WtW WWM MIt MW WWI Aratási hfrek Kelet-Szlovákiából Noha még mindig esős időre van ki­látás, csütörtökön kisebb helyi eső­zésektől eltekintve szép idő volt, s megindult az aratás Kelet-Szlovákiá­ban is. Az utóbbi néhány nap meg nem szűnő csapadékai után ezt a napot kihasználták a trebišovi és a király­helmeci járásban. — Minden épkézláb ember a földekre — jelszóval már a délelőtti órákban megszállták a gabo­naföldeket. Ez a nagy, sőt egyszerűen offenzívának is nevezhető harc a ke­nyérgabona begyűjtéséért igen helyes, mivel a trebišovi és a királyhelmeci járások vannak legjobban lemaradva az aratással. A TREBIŠOVI JÁRÁSBAN NAGY a lemaradás a magánszektorban. Csü­törtökig a 13 279 hektárból mindössze 5900 hektárt arattak le. Csépelni pe­dig csak egy magángazdálkodó pa­raszt csépelt ki. A szövetkezetekben jobban állnak az aratással, bár itt is megfeszített munkára van szükség, hogy minél kevesebb szemveszteség nélkül fejezzék be. A szövetkezetek a nevezett napig 70 százalékra arat­tak le s mintegy két vagon terményt adtak át az állami raktárba. A járás vezetői most fokozottabb súlyt he­lyeznek a további munka megszerve­zésére. A 43 kévekötő és a 10 kombájn állandó készenlétben áll s ahol csak dolgozni tudnak velük, ott felhasznál­ják őket. Az aratás veszteség nélküli megvalósítása érdekében mintegy 180 brigádos segít naponta a szövetkeze­teknek, s a JNB és a járási pártbi­zottság dolgozói is kinn dolgoznak a falvakon. JÖL ÁLLNAK AZ ARATÁSSAL a szentesi és a szentmáriai szövetke­zetekben. Szentesen valóra váltják a jelszót, hogy minden épkézláb ember a földekre. Igyekezetüknek megvan az eredménye. Előre láthatólag e héten készen lesznek az aratással. Hasonló­an Szentmária és Nagybári jelentet­ték, hogy sikerült veszteség nélkül befejezni az aratást. Most már csak az a fontos, hogy a további feladato­kat is sikeresen megvalósítsák. Ne késlekedjenek a behordással és a csép­léssel sem. A járás üzemeiből 150 bri­gádos jelentkezett a szövetkezetek megsegítésére. -ki­Be tudják-e hozni ä lemara­dást?... — A harmadik negyedévben jól in­dultunk. Dekádtervünket most is 101 százalékra teljesítettük és minden ki­látásunk megvan arra hogy még eb­ben a negyedévben behozzuk lemara­dást. — Mik ezek a kilátások? — Elsősorban dolgozóink szorgal­mára és ötletességére gondolok, mond­ja Hatala elvtárs. S felsorolja, milyen újítások születtek a dolgozók körében a közelmúltban. Kleisz István újításá­val kezdi. Azt mondja ez a legjelen­tősebb. Kleisz István újítása a lúg gazdaságosabb felhasználására, a mi­nőség fokozására, a főzési idő lerövi­dítésére vonatkozik, s ugyanakkor elő­segíti, hogy egy köbméter fából több cellulózét nyernek, mint eddiV Kleisz István újítását elfogadta az üzem ve­zetősége, s ma már az általa kidolgo­zott technológiai eljárások alapján ter­melnek. Eddig a főzési időtartam 12 órát vett igénybe. Most 9.5 óra alatt készülnek el a főzéssel. Ezzel az újí­tással. évente 232.000 koronát takarí­tanak meg az üzemnek. Kleisz Istvánon kívül ebben az év­ben még 15-en adtak be értékes újí­tásokat a termelés tökéletesítésére. Ezek javarészét az üzemvezetőség el is fogadta. Szűcs Andrást mint az üzem egyik kiváló dolgozóját emlegetik a gyárban, ű a „szita partit" vezeti. Két gépet kezel. Munkáját elővigyázatosan, sze­retettel végzi, hol az egyik, hol a má­sik gépnél látjuk. Csoportja a -múlt hónapban 120 százalékos tervteljesítést ért el. Neki is van egy újítása. Ez a termelés ésszerűbb irányítására vo­natkozik. A főkapcsoló ugyanis gépei­től mintegy 30 méterre van elhelyezve. Ha valami baj keletkezett, akkor ott kellett hagynia a gépeket és rohannia kellett a főkapcsolóhoiz. Ez alatt pedig kár keletkezett a gépek körüli mun-l káknál. Most azt javasolta, hogy-gépei mellé pótkapcsolót szereljenek, hogy elkerüljék a károkat. Javaslatát az üzem vezetősége elfogadta. Felszabadulásunk óta gyökeresen megváltozott a termelés menete a cel­lulózegyárban. Oj munkahelyekkel bő­vült az üzem, gépesítették a nehéz Valószínűleg sokan nem tudják, hogy Bratislava a jó cérna hazája, hogy itt van köztársaságunk legna­gyob cérnagyára és több nagy textil­fonoda. Áz egyes textilművek az utóbbi években nagy fejlődésen men­tek át. Elsőrangú készítményeikkel nemcsak a belföldet látják el, hanem a külfölfl részére is dolgoznak. Az üzemek között jelentős szerepet ját­szik a bratislavai cérnagyár, a Már­cius 8. Üzem. A gyár kitűnő cérnát gyárt és világhírre tett szert. Gyárt­mányait nemcsak az egyes európai államokba, hanem Ázsia, Afrika, Ausztrália, Észak- és Dél-Amerika majdnem valamennyi államába is szállítja. így az MDŽ betűkkel ellá­tott cérnaorsók ma az egész világon kaphatók. A cérnát jó minőségéért külföldön is előnyben részesítik más gyártmányokkal szemben. ÜJ SZOVJET, NDK-BELI ÉS LENGYEL GÉPEKKEL FOKOZZÁK A TERMELÉST Habár a bratislavai cérnagyárnak hatalmas és elsőrangú gépi felszere­lése van, a gyárban további új szov­jet, keletnémet és lengyel gépeket szerelnek fel, hogy ezek segítségével továbbfejlesszék a termelést. A gyár éjjel-nappal üzemben van és a mun­kások három műszakban dolgoznak. Az üzem teljesítőképessége a háború előtti évek termelésének háromszoro­sa. Üj gépeken kívül a gyárat új fo­nóval és festőrészleggel bővítik, mely utóbbi Közép-Európa egyik leg­nagyobb festőrészlege lesz. HARMADSZOR PÉLDÁS EXPORTÜZEM A Közszükségleti Cikkek Miniszté­riuma a bratislavai Március 8. Üze­testi munkákat, jobb körülményeket" teremtettek a dolgozók számára. A fel­szabadulás előtt csak kisüzem volt ez. Most már igazi gyárrá fejlődött. Fő­zőkazánt, fűtőházat, víztisztító beren­dezést s az elmúlt évben egy fehérítő részleget építettek. A gyár termelése kétszerese a felszabadulás előtti ter-< melésnek. Mindezeket a sikereket az üzemi pártszervezet is elősegítette. A párt­szervezet élén Dusza Báttnt elvtárs áll, aki tagja Szlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának. Régi pro­letár harcos, jó munkás' — így véle-í kednek róla az emberek. A papírcso­magoló osztályt vezeti. Tisztaság, rend honol munkahelyén. Munkarészlege az év elejétől 102 százalékra teljesíti a tervet. Naponta 8—9 tonna papír kerül ki innen. Dusza elvtárs elmondja mi-i lyen harcokat vívtak az üzem dolgozói a múltban a nagyobb darab kenyérért és büszkén beszéi a felszabadulás utáni -időkről. — Harcunk nem volt hiába valói.«« Ma saját gyárunkban termelünk, mun-' kánk egész népünk jólétét szolgálja. Mi kommunisták igyekszünk * méltóak lenni a kommunista névre. L eg font o-t sabb feladatunknak a termelés haté-* konyságának növelését tartjuk. Dolgod zóinkat támogatjuk a különféle újítá­sok bevezetésében, buzdítjuk őket a második ötéves terv adta feladatok sikeres teljesítésére. Az ifjúság prob-: lémáival szemben sem vagyunk közörrH bősek. Ifjú munkásaink viselkedése sok javítani valót hagy maga után. Éppen az elmúlt napokban tárgyaltunk erről az egyik pártgyűlésen. Elhatároz­tuk, hogy még ebben a hónapban egy előadást rendezünk a fiatalok számá­ra arról, hogyan éltek és dolgoztak a burzsoá rendszerben. Bízunk benne, hogy a fiatalok közül egyre többen a heiyes úton haladnak majd, fs a leg­jobb dolgozók a párt tagjaivá válnak. Búcsút veszek a gömörhorkai celluló-í zegyár dolgozóitól. Nagy és szép mun­kát végeztek eddig. S amit itt láttam és tapasztaltam, feljogosított arra, bíz­zunk benne, hogy az elkövetkező években a gyár dolgozói tovább öreg-' bítik jó hírnevüket, teljesítik második ötéves tervünk feladatait. Farkas Kálmán met már harmadszor tüníetté ki 5 kiviteli mintaüzem címmel, amire a bratislavai cérnagyár dolgozói joggal büszkék. A gyárban 74 százalékban nők dolgoznak, akik a munkatervei rendszeresen teljesítik. GYAPOT EGYIPTOMBÓL ÉS A SZOVJETUNIÓBÓL A bratislavai cérnagyár Egyiptom­ból és a Szovjetunióból nagymennyi­ségű gyapotot importál, mert ezek a gyapotfajták a legjobbak. Az üzem kizárólag ilyen gyapotot dolgoz fel, mert a bratislavai cérna jó minősége ezt meqköveteli KORDFONAC PNEUMATIKOK RÉSZÉRE, Ha valaki azt hiszi, hogy a brati­slavai cérnagyárban csupán cérnát gyártanak, nagyon téved. A gyárnak bő és sokoldalú gyártási programja van. Számos új cikket gyárt szövő­déjében. Sok volna itt ezeket mind felsorolni és azért csak egy-két cikk­re szorítkozunk, amelyek iránt az utolsó időben a legnagyobb érdeklő­dés mutatkozik. Itt van mindenek­előtt a kordfonál, amely az autóab­roncs készítéséhez kell. Miután az autóforgalom napról napra nő és ál­landóan több autóabroncs kell, el­képzelhető, hogy a kereslet e cikk iránt igen nagy. A gyár továbbá a futószalag szövéséhez szükséges fo­nalat állít elő. Ebből a fonalból a gyár nem képes eleget gyártani, hi­szen ma, a racionalizálás korában a legtöbb üzemben futószalagon dol­goznak. ÖT ÜZEME VAN A CÉRNAGYÁRNAK A bratislavai cérnagyár hatalmas fejlődése természetesen megkívánta, hogy több ismert fonodát egy válla­latba vonjanak össze. így ma a bra­tislavai cérnagyárhoz a volt Danubius textilművek és három további vidéki fonoda tartoznak. Ezek az üzemek a csehszlovák ipar elsőrangú reprezentánsai, mert nem­csak a hazai szükségletet látják el fontos iparcikkekkel, hanem gyárt­mányaik egyötödét külföldre szállít­ják. Ily módon hozzájárulnak értékes devizák megszerzéséhez, amelyekre a nyersanyagbevásárlás miatt szükségünk van. K. P, Nyári keveréket vetettek 143 hektáron Lesz elég takarmányunk 4 bratislavai cérna világhírű A Március 8. tízem már harmadszor nyerte el a példás export-üzem címet • A köztársaság legnagyobb cérnagyára Bratislavában van

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents