Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-01 / 181. szám, hétfő

N, Sz, Hruscsov beszélgetése egy japán új ságíróval •f—maron—iw mran—n— Moszkva (ČTK) — Moszkvában június 29-én közzétették N. Sz. Hrus­csov beszélgetését X. Hirookoval, az Asahi Simbun japáni lap főszerkesz­tőjével. A beszélgetés június 28-án lolyt le Moszkvában. A japán újságírónak arra a kérdé­sére, hogy milyen álláspontot foglal el a Szovjetunió a nagyhatalmak kormányfői értekezletének összehívá­sához, N. Sz. Hruscsov kijelentette: „Hajlandók vagyunk bárhol, bárkivel összejönni, ha ez az értekezlet elő­segíti annak a kérdésnek megoldását, amely az emberiséget nyugtalanltja — ha elősegíti megoldani azt, hogyan kerülhető el az atom- és hidrogén­háború." Készek vagyunk beszüntetni az atom- és hidrogénfegyverkísérleteket. Törekvéseink azonban nem találnak megfelelő támogatásra. Az USA és Nagy-Britannia szüntelenül újabb feltételekkel és kifogásokkal állnak elő. N. Sz. Hruscsov továbbá rámutatott, hogy „a Szovjetuniónak a lázas fegy­verkezés megszüntetésére és a nem­zetközi feszültség enyhítésére irányu­ló javaslatai még nem keltenek mind­eddig megfelelő visszhangot. A nyu­gati hatalmak a tárgyalások elhúzá­sával igyekszenek javaslatainkat meghiúsítani". A japán újságírónak azt a nézetét, hogy a Szovjetuniónak egyoldalúan kellene beszüntetni e fegyverkísér­leteket, N. Sz. Hruscsov indokolat­lannak minősítette. Azt mondotta: „Képzelje el a következő helyzetet. A Szovjetunió kijelenti, hogy egyol­dalúan beszünteti a nukleáris fegy­verk:sérleteket és más országok, amelyek szintén rendelkeznek ezek­kel a fegyverekkel, nem reagálnak erre a lépésünkre és továbbfolytat­ják kísérleteiket. A Szovjetunió eb­ben az esetben természetesen lema­radna és a többiek igyekezni fognak előrehaladni. Anélkül, hogy bármit is elérnénk, kénytelenek volnánk bizonyos idő múlva újra folytatni e kísérleteket. És mi lenne ennek az eredménye? Fokozódna a lázas fegyverkezés és még nagyobb méreteket öltene. A szovjet fél egyoldalú kijelentése tehát nem hozna pozitív eredményt, hanem ellenkezőleg, csak ösztönzést adna az agresszoroknak. Tavaly egyoldalúan leszállítottuk 1800 000 fővel fegyveres erőink lét­számát. Nyugati partnereink azonban e példánkat nem követték. „Ha beszüntetjük a kísérleteket — mondotta továbbá Hruscsov —, bizo­nyos mértékben meggyengítjük véd­erőnket. És éppen erőnk az, amely feltartóztatja a háborús erőket és ezzel szilárdítjuk a békét. Vajon ha­talmunk bizonyos meggyengülése nem ösztökélné-e az imperialista erőket kalandos lépésre?... Készen kell állanunk, hogy a farkasok tudják, nem támadhatják meg büntetlenül a békeszerető országokat. A farkasok otthagyhatják bőrüket, sőt fejüket is." Hruscsov továbbá kijelentette, hogy a Szovjetunió és Japán közös doku­mentumot írhatna alá a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről és ezt támogathatnák más országok is. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy ehhez a dokumentumhoz csatlakozik India és támogatni fogja a Kínai Népköztársaság, az összes szocialista országok, valamint az összes volt füg­gő országok is. így kialakul a nuk­leáris fegyverkísérletek beszünteté­séért harcoló államok egységes front­ja, amely küzd a lázas fegyverkezés megszüntetéséért, a békés együttélé­sért. A japán újságíró továbbá azt kér­dezte N. Sz. Hruscsovtól: „Az USA nyilvánvalóan azt hiszi, hogy nukleá­ris fegyverekkel felszerelt hatalmas fegyveres erők megakadályozzák a háborút és elősegítik a béke meg­őrzését. Mi a nézete e kérdésről a szovjet félnek?" N. Sz. Hruscsov azt válaszolta, hogy a Szovjetunió nem osztozik ebben a nézetben, ez olyan emberek nézete, akik háborúra vágynak és nem óhajt­ják a békét. A fegyveres erő a jelen­legi körülmények között korlátlanul növekedhet. A tudomány egyre pusz­títóbb erejű fegyverfajtákat hozhat létre, de ez nagyon költséges. Az USA pédlául már most költség­vetésének kétharmadát fordítja ka­tonai kiadásokra. „Tudjuk — mon­dotta Hruscsov —, hogy a fegyverek halmozása sohasem vezetett a béke megszilárdításához. Nem igazodha­tunk az őserdők törvénye szerint, nem vezethet bennünket az a sza­bály, hogy aki erősebb, az rákény­szerítheti akaratát a többiekre." Majd így folytatta: „Az ön kérdésében fog­lalt szempont kalózbölcse.sség. Nem lehet a nemzeteket végtelenségig félelemben tartani a háborútól." A szovjet—japán kapcsolatokra vo­natkozó kérdésre Hruscsov kijelen­tette: „Szeretném, ha baráti Japán ler.r.e szomszédunk. Ez jó volna mindkét országnak. Miért nem teszi Japán azt, ami előnyös rája? Azért nem teszi, mert függ az USA-tól. Ogy vélem, Japán nem fogja sokáig tűrni ezt a helyzetet. Reméljük, hogy Japán hamarosan igazi szuverenitás­ra tesz szert." „Kössenek velünk békeszerződést — mondotta N. Sz. Hruscsov. — Lé­tesítsenek normális kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal. Mi mind­nyájan — a Szovjetunió, a Kínai Nép­köztársaság, Japán és olyan országok, mint India, Burma, Indonézia — kö­zös meg nem támadási szerződést köthetnénk. Most pillanatnyilag nem mondhatok semmilyen konkrétabb ja­vaslatot. Ezt mérlegelni kell. Tegyen Japán lépéseket és mi azután konk­rétan javasolni fogjuk, mi a teendő." A Habomaj- és Sikotan-szigetek kérdésével kapcsolatban Hruscsov ki­jelentette: „Mihelyt megkötjük Jap­pánnal a békeszerződést, a Habomaj­és a Sikotan-szigeteket azonnal át­adjuk. Ha a Habomaj- és Sikotan­szigetekst a békeszerződés megköté­se előtt adnánk át önöknek, ezáltal azokat a külföldi erőket segítenénk, amelyek akadályozzák a békeszerző­dés megkötését. Ha azonban az ame­rikaiak holnap visszaaadják Okinavát, akkor azt javasolnám kormányunknak, hogy a Habomaj- és Sikotan-szige­teket adja át még a békeszerződés megkötése előtt." A magyarországi eseményekkel kap­csolatos kérdésre Hruscsov ezt vála­szolta: „A népi demokratikus rendszer szi­lárd és olyan események, mint ami­lyenekre Magyarországon került sor, többet nem fognak megismétlődni. Nem fordulnak elő más szocialista országban sem, mert a magyar ese­mények tanulságos leckét jelentettek mindezen országoknak. A szocialista országok népei nem adnak az ellen­ségnek lehetőséget arra, hogy ehhez hasonló események megismételhes­senek. A fő dolog figyelemmel meg­hallgatni a nép szavát, nem engedni olyan hibák előfordulását, amelyek megsértenék a vezető tényezők és a nép kölcsönös kapcsolatait." N. Sz. Hruscsov emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió már javasolta a nyugati hatalmaknak, hogy a nem­zetközi feszültség enyhítése érdeké­ben hívják vissza csapataikat Német­országból és a többi európai orszá­gokból és számolják fel katonai tá­maszpontjaikat. A Szovjetunió is visszahívná csapatait Németországból, Romániából, Lengyelországból és Ma­gyarországból, ahol csapatai el van­nak helyezve. Javasoljuk a csapatok kivonását, hogy a gyakorlatban ma­gunk mutassuk meg, milyen lesz a helyzet a szocialista országokban, de Nyugat-Németországban és a többi országokban is, ahonnan eltávoznak a külföldi csapatok. Az USA, Nagy­Britannia és Franciaország azonban ezzel nem értenek egyet. Mi nem félünk visszahívni csapa­tainkat mindazon országokból, ahol jelenleg vannak, de Nagy-Britannia, Franciaország és az USA fél tőle. Olaszország és Nyugat-Németország kormányai félnek attól, hogy a kül­földi csapatok eltávozzanak orszá­gukból és ez azt jelenti, hogy nem bíznak saját magukban. Az MSZMP országos értekezleté nek n agy jelentőségű határozata Az ellenforradalom feletti győzelem után lankadatlanul kell harcolni a revizionizmus ellen Budapest (ČTK) — Budapesten június 29-én háromna­pos illés után véget ért a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete. A délelőtti vita végeztével Kádár János válaszolt a kérdésekre és :ét és félórás beszéd­ben foglalta össze a vita eredményeit. A küldöttek ezután a Központi Bizottság beszámolójá­ról lezajlott vita alapján egyhangúlag részletes határo­zatot fogadtak el, amely foglalkozik a magyarországi népi demokratikus rendszer további megerősítésével, rá­mutat az ellenforradalom elleni következetes harc szük­ségességére, foglalkozik a párt fejlesztésével és további feladataival, a párt és a tömegek közötti kapcsolattal, az államhatalom további megszilárdításával és a párt gazdasági politikájának legfontosabb kérdéseivel. Még a határozat jóváhagyása, előtt a küldöttek számos vitafelszólalást hallgattak meg, valamint Somogyi M. elv­társnak, az MSZMP Központi Intézőbizottsága tagjának, a Központi Szakszervezeti Tanács elnökének, a szerve­zési kérdésekről szóló beszámolóját. Érdekes volt a man­dátumvizsgáló bizottság jelentése is, amelynek nevében Nyers Rezső elvtárs tartott beszámolót. Az értekezleten a mandátumvizsgáló bizottság jelentése szerint 348 kül­dött és 211 meghívott elvtárs vett részt. A küldöttek kétharmada munkás vagy eredetileg munkás, a küldöt­tek 31,5 százaléka még 1945 előtt lépett be a pártba. A küldöttek 6,3 százaléka már 1919 előtt, 28 százaléka 1940-előtt, 50 százaléka pedig már 1944 előtt részt vett a munkásmozgalomban. A szombati ülésen Kiss Károly elvtárs elnökölt, aki bejelentette, hogy a konferenciát a magyar dolgozók és külföldi szervezetek 442 táviratban üdvözöltek, ami arról tanúskodik, hogy az országban és külföldön a test­vérpártok figyelemmel kísérik a magyar kommunisták tanácskozását. A napirend 1. és 2. pontjával kapcsolatos vitát lezáró beszédében Kádár János hangsúlyozta, hogy a vita nyilt, elvies és aktív szellemben folyt. Somogyi Miklós beszámolója után egyhangúlag jóváhagyták, illet­ve megválasztották a Központi Bizottság tagjait, pót­tagjait és a revíziós bizottság tagjait. A. Központi Bi­zottságnak 53 tagja és tíz póttagja van. A Központi Re­víziós Bizottságnak tíz tagja van. Zárószót Kálai Gyula elvtárs mondott. Kína ipari termelése meghaladja az 1949. évi színvonalat Peking (ČTK) — A kínai népi kép­viselők országos gyűlésének június 29-i ülésén Li Szien-nien, a Kínai Népköztársaság pénzügyminisztere be­számolót tartott az 1956. évi állami zárszámadásról és az 1957. évi költség­vetésről. Li Szien-nien beszédében hangsú­lyozta. hogy az 1956. évi bevételek és kiadások növekedése biztosította az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésé­nek, a beruházási építkezésnek pénz­ellátását, és az életszínvonal emel­kedését. 1956-ban Kína ipari termelésének értéke 13 019 millió jüannal emel­kedett, vagyis meghaladta az 1949. évi ipari termeié- értékét. A rossz időjárás ellenére a gabonatermelés nagyobb volt, mint 1955-ben. Az ál­lami bevételek az 1955-ös évvel szem­ben 15,82 százalékkal emelkedtek, a kiadások pedig 17,99 százalékkal. Li Szien-nien, az 1957. évi költ­ségvetéssel kapcsolatban rámutatott, hogy a honvédelemre fordított kiadá­sok 1956-ban az állami költségvetés kiadási tételének tavalyi 20 százalé­kával szemben 18,85 százalékra csök­kennek. A gazdaság • fejlesztésére, kulturális ügyekre, nevelésre és szo­ciális gondoskodásra fordított kiadá­sok a költségvetés 63.22 százalékát fogják kitenni. A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete határozatának el­ső fejezetében, amelynek címe „A né­pi demokratikus rend további erősítése és az ellenforradalom erői elleni kö­vetkezetes harc" az ellenforradalmi felkelésről és a párt sikeres politikai és szervezési harcáról van szó. „A munkás-parasztkormány megalakí­tása a magyar kommunisták hazafias tette volt. E tettnek helyességét a történelem hamarosan igazolta... A felkelés leverése megmentette a ma­gyar népet a fasiszta-klerikális ellen­forradalom uralmától és biztosította a dolgozó nép hatalmát, elűzte az új háború közvetlen veszélyét." A hatá­rozat a továbbiakban megállapítja, hogy a munkás-parasztkormány meg­alakítása történelmileg szükséges volt. A kormány a szabadság védelmének érdekében cse­lekedett A kormány nagy érdeme, hogy meg­szervezte és győzelmre vezette a mun­kásosztályt, megvédte a népi hatalmat, rendbehozta a közbiztonságot és az ország gazdasági életét. Az országos értekezlet továbbá megállapítja, hogy a kormány a szabadság, a szocializmus és a béke érdekében cselekedett, ami­kor a varsói szerződés alapján fegy­veres segítséget kért a szovjet kor­mánytól, hogy így hamarább leverhes­se az ellenforradalpm erőit és meg­menthesse a népet hosszas polgárhá­borútól. A határozat elismeréssel szól a Szovjetunió, Kína és a szocialista tábor többi országainak segítségéről. A magyarországi események — mondja továbbá a határozat — az egész nemzetközi kommunista mozgalmat ar­ra indították, hogy ezekből az esemé­nyekből levonja a következtetéseket. A legfontosabb tanulság, hogy meg kell szilárdítani g nemzetközi kommu­nista mozgalom egységét és megvéde­ni minden támadás és aknamunka el­len. Ennek a tanulságnak eredménye­képp lényegesen fejlődött a kommu­nista erők nemzetközi egysége. A ha­tározat további részében megállapítja, hogy az ellenforradalom fő támasza és irányító ereje a nyugati imperialista körök voltak. Ezzel kapcsolatban a határozat rámutat Nagy Imre és Lo­sonczy áruló csoportjára. A pártban a leghívebbek maradtak meg A párt fejlődése és a további fel­adatok c. második fejezet rámutat, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt jóllehet tevékenységét több új Vonás jellemzi, nem új párt, hanem csupán a munkásosztály újjászervezett marxi­lenini pártja, a munkásosztálynak él­csapata, amely a Magyar Dolgozók Pártja volt tagságának legszilárdabb, legáldozatkészebb részét egyesíti. „Az az elvileg és politikailag helytelen és káros határozat, amely kimondta a párt feloszlatását és az MSZMP-nek meg­alakítását, mint teljesen új, a Magyar Dolgozók Pártjától független pártnak létrehozását, a párt erőinek a legkri­tikusabb időpontban teljes megbénítá­sát eredményezte. Ez a határozat a legsúlyosabb időben megbontotta a forradalmi erőket. Nagy Imre és cso­portja revizionista pártot akart létre­hozni, amely a „nemzeti kommuniz­mus" hamis" jelszavával a burzsoá-na­cionalizmus alapjára helyezkedett vol­na." „Az országos pártértekezlet helyesli a Központi Bizottság döntéseit, ame­lyeket a munkásosztály forradalmi pártjának újjászervezéséről, vezető szerepének érvényesítéséről és a párt­tal szemben álló antimarxista nézetek és politikai támadások visszaveréséről hozott. Helyes volt szembeszállni azok­kal az ellenforradalmi nézetekkel és törekvésekkel, amelyekkel a párt üzemi szervezésének feladását akarták el­érni. Helyes volt szembeszállni a Az olasz gazdasági helyzet és a dolgozók harca Róma (ČTK) — Olaszországban a fokozódó drágasággal és növekvő munkanélküliséggel egyidejűleg erősö­dik az utóbbi hónapokban az ipari dolgozók sztrájkharca. Az olasz mun­kásosztály legsürgetőbb követeléseinek egyike a bérek emelése, mivel az olasz dolgozók bérei nem felelnek meg a létfenntartás követelményeinek és alacsonyabbak, mint a legtöbb európai kapitalista országok dolgozóinak bé­rei. Az utóbbi időben a munkanélküli­ség problémája került az olasz dolgo­zók figyelmének előterébe. A kapita­lista vállalatok automatizálását az alkalmazottak tömeges elbocsátása kí­séri. Az olasz dolgozók sztrájkharca egyre inkább tömegjelleget ölt. NIKÓZIA görög negyedeiben június 28-án este minden nyilvános szóra­kozó helyiség zárva volt. Ciprus szi­getén a legfelsőbb fellebbviteli bíró­ság döntése elleni manifesztációs til­takozás jeléül. A bíróság elutasította Michael Rossides ciprusi hazafi felleb­bezését, akit a brit bíróság halálra ítélt. (ČTK). A második indiai ötéves terv első évi teljesítésének eredményei Delhi, (ČTK) — Az indiai tervező­bizottság adatokat közölt a második indiai ötéves terv első évi részének teljesítéséről és megállapította, hogy India egyes gazdasági szakaszokon je­lentős sikereket ért el. A tervező bizottság rámutatott számos kedve­zőtlen körülményre, amelyek hátrál­tatták a terv teljesítését, köztük főleg a szuezi válságra. A Dél-Koreában levó csapato­kat atomfegy verekkel sze­relik fel Szöul (ČTK) — Június 29-én Szöül­ba érkezett a dél-koreai amerikai had­erők főparancsnoka, George Decker tábornok. Az AFP tudósítójának jelen­tése szerint Decker kijelentette, hogy a Dél-Koreában levő amerikai had­erőket atomfegyverekkel szerelik fel. A tábornok hozzátette, hogy az ame­rikai egységeket „atomkiképzés" alá veszik, mihelyt a fegyverek megérkez­nek. A fegyverkezés és a katonai tömbök politikája óriási anyagi áldozatokat köveSe! Washington (ČTK) — Herter, az USA államtitkárának helyettese június 29-én a princetowni egyetemen a NATO problémáival foglalkozó érte­kezleten terjedelmes beszédet tartott. Beszédében helyeselte az amerikai „erôpolitikát" és a NATO haderőinek további növelését követelte. — Ezzel egyidejűleg azonban be kellett ismer­nie, hogy a katonai tömbök politikája óriási anyagi és erkölcsi áldozatokat követel az amerikai néptől és e töm­bök többi népeitől. Ez a politika „nemcsak pénzbeli áldozatokat követel meg, hanem azt is, hogy a polgári la­kosság eltűrje az egyes államok terü­letén elhelyezett külföldi csapatokat. Ez a politika megköveteli, hogy mező­gazdasági földeket repülőterekké vál­toztassanak és a hegycsúcsokon radar­állomásokat létesítsenek, megköveteli, hogy civilek katonákká, tengerészekké és repülőkké váljanak. párt vezető szerepét tagadó azon né­zetekkel is, amelyek a szakszerveze­teket függetleníteni akarták a mun­kásosztály forradalmi pártjától. Ugyan­csak helyes volt, hogy visszautasítot­ták a jugoszláv vezető elvtársak által felvetett ama antileninista nézeteket, amelyek alapján javasolták a magyar kommunistáknak, hogy a párt újjá­szervezése heiyett a munkástanácso­kat tegyék meg a politikai vezetés szerveivé. Az országos pártértekezlet megállapítja, hogy a párt újjászerve­zése az ellenforradalmi erők elleni szívós harcban sikerrel befejeződött. Új tagokkal kell megerősíteni a pártot A határozat hangsúlyozza, hogy elsősorban a párt további erősítése érdekében a párttagok marxista-leni­nista nevelésére kell törekedni, a párttagság sorait elsősorban a terme­lésben közvetlenül részvevő munká­sok, dolgozó parasztok és az értelmi­ség legjobbjaival, új tagok és tag­jelöltek felvételével kell erősíteni. A kommunisták alapvető feladata ide­ológiailag és szervezésileg megerősí­teni a pártot, megsemmisíteni a revi­zionista nézeteket, a megalkuvást és az osztályárulás maradványait, ame­lyek a múlt esztendőkben a pártba benyomultak. Következetes harcot kell vívnia a pártnak a marxizmus-leniniz­mus dogmatikus kezelése és az annak következményeképpen jelentkező szektás politikai újjáéledése ellen. A pártértekezlet elhatározta, hogy kü­lönféle pártiskolákat és széleskörű pártoktatást kell létrehozni. Ajánlja az állami szerveknek, hogy az egye­temeken és főiskolákon újból beve­zessék a marxizmus-leninizmus köte­lező tanítását. A Központi Bizottság mellett munkacsoport alakul, amelynek feladata lesz, megvizsgálni és megvi­lágítani a napi gyakorlatban felmerülő ideológiai kérdéseket. A pártértekez­let továbbá a Népszabadságnak, a párt sajtószervének feladatává teszi, hogy cikkeket közöljön elméleti kérdések­ről. A határozat további fejezete a párt és a tömegek kapcsolatairól szól és hangsúlyozza, hogy ki kell építeni a pártszervezetek széleskörű kapcso­latait a néptömegekkel. Foglalkozik a szakszervezetek munkájának, a Kom­munista Ifjúsági Szövetségnek és a Hazafias Nemzeti Frontnak tevékeny­ségével. A határozat behatóan taglalja az államhatalom további megszilárdí­tásának kérdését. A szocialista gazdaság fej­lesztése Nagyon fontos a határozatnak az a fejezete, amely a párt gazdaság-politi­kájának legfontosabb kérdéseivel fog­lalkozik. Hangsúlyozza, hogy tovább kell folytatni a szocialista iparosítást és ennek keretében gondoskodni a ne­hézipar fejlesztéséről. A magyar kommunisták tovább fog­nak harcolni a szocialista mezőgazda­ság fejlődéséért. A határozat a gaz­daság nem szocialista szektoráról szólva, rámutat, hogy a párt támo­gatni fogja a kisiparosok és kiske­reskedők tevékenységét azokban az ágazatokban, ahol egészségesen kiegé­szíthetik a szocialista ipar és elosztás tevékenységét. Ezzel egyidejűleg — mondja a határozat — nagyon erélye­sen kell fellépni a különféle spekulá­ciók ellen. A Magyar Szocialista Munkáspárt határozata kiemeli az állam qazdasági irányító szerepének döntő fontosságát. Hangsúlyozza: hogy a gazdaság irányí­tásában a legfontosabb és leghelyesebb elv a demokratikus centralizmus. Ezért az országos értekezlet elutasítja azo­kat a nézeteket, amelyek tagadják a központi állami irányítás és ellen­őrzés szükségességét. A határozat to­vábbi fejezete a kulturális téren vég­zett munka feladataival foglalkozik, az utolsó feiezet pedig a párt nemzet­közi !'--"-olatait taglalja. ÚJ S Z ô 1957. július 13

Next

/
Thumbnails
Contents