Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-01 / 181. szám, hétfő

N, Sz, Hruscsov beszélgetése egy japán új

ságíróval •f—maron—iw mran—n— Moszkva (ČTK) — Moszkvában június 29-én közzétették N. Sz. Hruscsov beszélgetését X. Hirookoval, az Asahi Simbun japáni lap főszerkesztőjével. A beszélgetés június 28-án lolyt le Moszkvában. A japán újságírónak arra a kérdésére, hogy milyen álláspontot foglal el a Szovjetunió a nagyhatalmak kormányfői értekezletének összehívásához, N. Sz. Hruscsov kijelentette: „Hajlandók vagyunk bárhol, bárkivel összejönni, ha ez az értekezlet elősegíti annak a kérdésnek megoldását, amely az emberiséget nyugtalanltja — ha elősegíti megoldani azt, hogyan kerülhető el az atom- és hidrogénháború." Készek vagyunk beszüntetni az atom- és hidrogénfegyverkísérleteket. Törekvéseink azonban nem találnak megfelelő támogatásra. Az USA és Nagy-Britannia szüntelenül újabb feltételekkel és kifogásokkal állnak elő. N. Sz. Hruscsov továbbá rámutatott, hogy „a Szovjetuniónak a lázas fegyverkezés megszüntetésére és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló javaslatai még nem keltenek mindeddig megfelelő visszhangot. A nyugati hatalmak a tárgyalások elhúzásával igyekszenek javaslatainkat meghiúsítani". A japán újságírónak azt a nézetét, hogy a Szovjetuniónak egyoldalúan kellene beszüntetni e fegyverkísérleteket, N. Sz. Hruscsov indokolatlannak minősítette. Azt mondotta: „Képzelje el a következő helyzetet. A Szovjetunió kijelenti, hogy egyoldalúan beszünteti a nukleáris fegyverk:sérleteket és más országok, amelyek szintén rendelkeznek ezekkel a fegyverekkel, nem reagálnak erre a lépésünkre és továbbfolytatják kísérleteiket. A Szovjetunió ebben az esetben természetesen lemaradna és a többiek igyekezni fognak előrehaladni. Anélkül, hogy bármit is elérnénk, kénytelenek volnánk bizonyos idő múlva újra folytatni e kísérleteket. És mi lenne ennek az eredménye? Fokozódna a lázas fegyverkezés és még nagyobb méreteket öltene. A szovjet fél egyoldalú kijelentése tehát nem hozna pozitív eredményt, hanem ellenkezőleg, csak ösztönzést adna az agresszoroknak. Tavaly egyoldalúan leszállítottuk 1800 000 fővel fegyveres erőink létszámát. Nyugati partnereink azonban e példánkat nem követték. „Ha beszüntetjük a kísérleteket — mondotta továbbá Hruscsov —, bizonyos mértékben meggyengítjük véderőnket. És éppen erőnk az, amely feltartóztatja a háborús erőket és ezzel szilárdítjuk a békét. Vajon hatalmunk bizonyos meggyengülése nem ösztökélné-e az imperialista erőket kalandos lépésre?... Készen kell állanunk, hogy a farkasok tudják, nem támadhatják meg büntetlenül a békeszerető országokat. A farkasok otthagyhatják bőrüket, sőt fejüket is." Hruscsov továbbá kijelentette, hogy a Szovjetunió és Japán közös dokumentumot írhatna alá a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről és ezt támogathatnák más országok is. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy ehhez a dokumentumhoz csatlakozik India és támogatni fogja a Kínai Népköztársaság, az összes szocialista országok, valamint az összes volt függő országok is. így kialakul a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséért harcoló államok egységes frontja, amely küzd a lázas fegyverkezés megszüntetéséért, a békés együttélésért. A japán újságíró továbbá azt kérdezte N. Sz. Hruscsovtól: „Az USA nyilvánvalóan azt hiszi, hogy nukleáris fegyverekkel felszerelt hatalmas fegyveres erők megakadályozzák a háborút és elősegítik a béke megőrzését. Mi a nézete e kérdésről a szovjet félnek?" N. Sz. Hruscsov azt válaszolta, hogy a Szovjetunió nem osztozik ebben a nézetben, ez olyan emberek nézete, akik háborúra vágynak és nem óhajtják a békét. A fegyveres erő a jelenlegi körülmények között korlátlanul növekedhet. A tudomány egyre pusztítóbb erejű fegyverfajtákat hozhat létre, de ez nagyon költséges. Az USA pédlául már most költségvetésének kétharmadát fordítja katonai kiadásokra. „Tudjuk — mondotta Hruscsov —, hogy a fegyverek halmozása sohasem vezetett a béke megszilárdításához. Nem igazodhatunk az őserdők törvénye szerint, nem vezethet bennünket az a szabály, hogy aki erősebb, az rákényszerítheti akaratát a többiekre." Majd így folytatta: „Az ön kérdésében foglalt szempont kalózbölcse.sség. Nem lehet a nemzeteket végtelenségig félelemben tartani a háborútól." A szovjet—japán kapcsolatokra vonatkozó kérdésre Hruscsov kijelentette: „Szeretném, ha baráti Japán ler.r.e szomszédunk. Ez jó volna mindkét országnak. Miért nem teszi Japán azt, ami előnyös rája? Azért nem teszi, mert függ az USA-tól. Ogy vélem, Japán nem fogja sokáig tűrni ezt a helyzetet. Reméljük, hogy Japán hamarosan igazi szuverenitásra tesz szert." „Kössenek velünk békeszerződést — mondotta N. Sz. Hruscsov. — Létesítsenek normális kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal. Mi mindnyájan — a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Japán és olyan országok, mint India, Burma, Indonézia — közös meg nem támadási szerződést köthetnénk. Most pillanatnyilag nem mondhatok semmilyen konkrétabb javaslatot. Ezt mérlegelni kell. Tegyen Japán lépéseket és mi azután konkrétan javasolni fogjuk, mi a teendő." A Habomaj- és Sikotan-szigetek kérdésével kapcsolatban Hruscsov kijelentette: „Mihelyt megkötjük Jappánnal a békeszerződést, a Habomajés a Sikotan-szigeteket azonnal átadjuk. Ha a Habomaj- és Sikotanszigetekst a békeszerződés megkötése előtt adnánk át önöknek, ezáltal azokat a külföldi erőket segítenénk, amelyek akadályozzák a békeszerződés megkötését. Ha azonban az amerikaiak holnap visszaaadják Okinavát, akkor azt javasolnám kormányunknak, hogy a Habomaj- és Sikotan-szigeteket adja át még a békeszerződés megkötése előtt." A magyarországi eseményekkel kapcsolatos kérdésre Hruscsov ezt válaszolta: „A népi demokratikus rendszer szilárd és olyan események, mint amilyenekre Magyarországon került sor, többet nem fognak megismétlődni. Nem fordulnak elő más szocialista országban sem, mert a magyar események tanulságos leckét jelentettek mindezen országoknak. A szocialista országok népei nem adnak az ellenségnek lehetőséget arra, hogy ehhez hasonló események megismételhessenek. A fő dolog figyelemmel meghallgatni a nép szavát, nem engedni olyan hibák előfordulását, amelyek megsértenék a vezető tényezők és a nép kölcsönös kapcsolatait." N. Sz. Hruscsov emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió már javasolta a nyugati hatalmaknak, hogy a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében hívják vissza csapataikat Németországból és a többi európai országokból és számolják fel katonai támaszpontjaikat. A Szovjetunió is visszahívná csapatait Németországból, Romániából, Lengyelországból és Magyarországból, ahol csapatai el vannak helyezve. Javasoljuk a csapatok kivonását, hogy a gyakorlatban magunk mutassuk meg, milyen lesz a helyzet a szocialista országokban, de Nyugat-Németországban és a többi országokban is, ahonnan eltávoznak a külföldi csapatok. Az USA, NagyBritannia és Franciaország azonban ezzel nem értenek egyet. Mi nem félünk visszahívni csapatainkat mindazon országokból, ahol jelenleg vannak, de Nagy-Britannia, Franciaország és az USA fél tőle. Olaszország és Nyugat-Németország kormányai félnek attól, hogy a külföldi csapatok eltávozzanak országukból és ez azt jelenti, hogy nem bíznak saját magukban. Az MSZMP országos értekezleté

nek n

agy jelentőségű határozata Az ellenforradalom feletti győzelem után lankadatlanul kell harcolni a revizionizmus ellen Budapest (ČTK) — Budapesten június 29-én háromnapos illés után véget ért a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete. A délelőtti vita végeztével Kádár János válaszolt a kérdésekre és :ét és félórás beszédben foglalta össze a vita eredményeit. A küldöttek ezután a Központi Bizottság beszámolójáról lezajlott vita alapján egyhangúlag részletes határozatot fogadtak el, amely foglalkozik a magyarországi népi demokratikus rendszer további megerősítésével, rámutat az ellenforradalom elleni következetes harc szükségességére, foglalkozik a párt fejlesztésével és további feladataival, a párt és a tömegek közötti kapcsolattal, az államhatalom további megszilárdításával és a párt gazdasági politikájának legfontosabb kérdéseivel. Még a határozat jóváhagyása, előtt a küldöttek számos vitafelszólalást hallgattak meg, valamint Somogyi M. elvtársnak, az MSZMP Központi Intézőbizottsága tagjának, a Központi Szakszervezeti Tanács elnökének, a szervezési kérdésekről szóló beszámolóját. Érdekes volt a mandátumvizsgáló bizottság jelentése is, amelynek nevében Nyers Rezső elvtárs tartott beszámolót. Az értekezleten a mandátumvizsgáló bizottság jelentése szerint 348 küldött és 211 meghívott elvtárs vett részt. A küldöttek kétharmada munkás vagy eredetileg munkás, a küldöttek 31,5 százaléka még 1945 előtt lépett be a pártba. A küldöttek 6,3 százaléka már 1919 előtt, 28 százaléka 1940-előtt, 50 százaléka pedig már 1944 előtt részt vett a munkásmozgalomban. A szombati ülésen Kiss Károly elvtárs elnökölt, aki bejelentette, hogy a konferenciát a magyar dolgozók és külföldi szervezetek 442 táviratban üdvözöltek, ami arról tanúskodik, hogy az országban és külföldön a testvérpártok figyelemmel kísérik a magyar kommunisták tanácskozását. A napirend 1. és 2. pontjával kapcsolatos vitát lezáró beszédében Kádár János hangsúlyozta, hogy a vita nyilt, elvies és aktív szellemben folyt. Somogyi Miklós beszámolója után egyhangúlag jóváhagyták, illetve megválasztották a Központi Bizottság tagjait, póttagjait és a revíziós bizottság tagjait. A. Központi Bizottságnak 53 tagja és tíz póttagja van. A Központi Revíziós Bizottságnak tíz tagja van. Zárószót Kálai Gyula elvtárs mondott. Kína ipari termelése meghaladja az 1949. évi színvonalat Peking (ČTK) — A kínai népi képviselők országos gyűlésének június 29-i ülésén Li Szien-nien, a Kínai Népköztársaság pénzügyminisztere beszámolót tartott az 1956. évi állami zárszámadásról és az 1957. évi költségvetésről. Li Szien-nien beszédében hangsúlyozta. hogy az 1956. évi bevételek és kiadások növekedése biztosította az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésének, a beruházási építkezésnek pénzellátását, és az életszínvonal emelkedését. 1956-ban Kína ipari termelésének értéke 13 019 millió jüannal emelkedett, vagyis meghaladta az 1949. évi ipari termeié- értékét. A rossz időjárás ellenére a gabonatermelés nagyobb volt, mint 1955-ben. Az állami bevételek az 1955-ös évvel szemben 15,82 százalékkal emelkedtek, a kiadások pedig 17,99 százalékkal. Li Szien-nien, az 1957. évi költségvetéssel kapcsolatban rámutatott, hogy a honvédelemre fordított kiadások 1956-ban az állami költségvetés kiadási tételének tavalyi 20 százalékával szemben 18,85 százalékra csökkennek. A gazdaság • fejlesztésére, kulturális ügyekre, nevelésre és szociális gondoskodásra fordított kiadások a költségvetés 63.22 százalékát fogják kitenni. A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete határozatának első fejezetében, amelynek címe „A népi demokratikus rend további erősítése és az ellenforradalom erői elleni következetes harc" az ellenforradalmi felkelésről és a párt sikeres politikai és szervezési harcáról van szó. „A munkás-parasztkormány megalakítása a magyar kommunisták hazafias tette volt. E tettnek helyességét a történelem hamarosan igazolta... A felkelés leverése megmentette a magyar népet a fasiszta-klerikális ellenforradalom uralmától és biztosította a dolgozó nép hatalmát, elűzte az új háború közvetlen veszélyét." A határozat a továbbiakban megállapítja, hogy a munkás-parasztkormány megalakítása történelmileg szükséges volt. A kormány a szabadság védelmének érdekében cselekedett A kormány nagy érdeme, hogy megszervezte és győzelmre vezette a munkásosztályt, megvédte a népi hatalmat, rendbehozta a közbiztonságot és az ország gazdasági életét. Az országos értekezlet továbbá megállapítja, hogy a kormány a szabadság, a szocializmus és a béke érdekében cselekedett, amikor a varsói szerződés alapján fegyveres segítséget kért a szovjet kormánytól, hogy így hamarább leverhesse az ellenforradalpm erőit és megmenthesse a népet hosszas polgárháborútól. A határozat elismeréssel szól a Szovjetunió, Kína és a szocialista tábor többi országainak segítségéről. A magyarországi események — mondja továbbá a határozat — az egész nemzetközi kommunista mozgalmat arra indították, hogy ezekből az eseményekből levonja a következtetéseket. A legfontosabb tanulság, hogy meg kell szilárdítani g nemzetközi kommunista mozgalom egységét és megvédeni minden támadás és aknamunka ellen. Ennek a tanulságnak eredményeképp lényegesen fejlődött a kommunista erők nemzetközi egysége. A határozat további részében megállapítja, hogy az ellenforradalom fő támasza és irányító ereje a nyugati imperialista körök voltak. Ezzel kapcsolatban a határozat rámutat Nagy Imre és Losonczy áruló csoportjára. A pártban a leghívebbek maradtak meg A párt fejlődése és a további feladatok c. második fejezet rámutat, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt jóllehet tevékenységét több új Vonás jellemzi, nem új párt, hanem csupán a munkásosztály újjászervezett marxilenini pártja, a munkásosztálynak élcsapata, amely a Magyar Dolgozók Pártja volt tagságának legszilárdabb, legáldozatkészebb részét egyesíti. „Az az elvileg és politikailag helytelen és káros határozat, amely kimondta a párt feloszlatását és az MSZMP-nek megalakítását, mint teljesen új, a Magyar Dolgozók Pártjától független pártnak létrehozását, a párt erőinek a legkritikusabb időpontban teljes megbénítását eredményezte. Ez a határozat a legsúlyosabb időben megbontotta a forradalmi erőket. Nagy Imre és csoportja revizionista pártot akart létrehozni, amely a „nemzeti kommunizmus" hamis" jelszavával a burzsoá-nacionalizmus alapjára helyezkedett volna." „Az országos pártértekezlet helyesli a Központi Bizottság döntéseit, amelyeket a munkásosztály forradalmi pártjának újjászervezéséről, vezető szerepének érvényesítéséről és a párttal szemben álló antimarxista nézetek és politikai támadások visszaveréséről hozott. Helyes volt szembeszállni azokkal az ellenforradalmi nézetekkel és törekvésekkel, amelyekkel a párt üzemi szervezésének feladását akarták elérni. Helyes volt szembeszállni a Az olasz gazdasági helyzet és a dolgozók harca Róma (ČTK) — Olaszországban a fokozódó drágasággal és növekvő munkanélküliséggel egyidejűleg erősödik az utóbbi hónapokban az ipari dolgozók sztrájkharca. Az olasz munkásosztály legsürgetőbb követeléseinek egyike a bérek emelése, mivel az olasz dolgozók bérei nem felelnek meg a létfenntartás követelményeinek és alacsonyabbak, mint a legtöbb európai kapitalista országok dolgozóinak bérei. Az utóbbi időben a munkanélküliség problémája került az olasz dolgozók figyelmének előterébe. A kapitalista vállalatok automatizálását az alkalmazottak tömeges elbocsátása kíséri. Az olasz dolgozók sztrájkharca egyre inkább tömegjelleget ölt. NIKÓZIA görög negyedeiben június 28-án este minden nyilvános szórakozó helyiség zárva volt. Ciprus szigetén a legfelsőbb fellebbviteli bíróság döntése elleni manifesztációs tiltakozás jeléül. A bíróság elutasította Michael Rossides ciprusi hazafi fellebbezését, akit a brit bíróság halálra ítélt. (ČTK). A második indiai ötéves terv első évi teljesítésének eredményei Delhi, (ČTK) — Az indiai tervezőbizottság adatokat közölt a második indiai ötéves terv első évi részének teljesítéséről és megállapította, hogy India egyes gazdasági szakaszokon jelentős sikereket ért el. A tervező bizottság rámutatott számos kedvezőtlen körülményre, amelyek hátráltatták a terv teljesítését, köztük főleg a szuezi válságra. A Dél-Koreában levó csapatokat atomfegy verekkel szerelik fel Szöul (ČTK) — Június 29-én Szöülba érkezett a dél-koreai amerikai haderők főparancsnoka, George Decker tábornok. Az AFP tudósítójának jelentése szerint Decker kijelentette, hogy a Dél-Koreában levő amerikai haderőket atomfegyverekkel szerelik fel. A tábornok hozzátette, hogy az amerikai egységeket „atomkiképzés" alá veszik, mihelyt a fegyverek megérkeznek. A fegyverkezés és a katonai tömbök politikája óriási anyagi áldozatokat köveSe! Washington (ČTK) — Herter, az USA államtitkárának helyettese június 29-én a princetowni egyetemen a NATO problémáival foglalkozó értekezleten terjedelmes beszédet tartott. Beszédében helyeselte az amerikai „erôpolitikát" és a NATO haderőinek további növelését követelte. — Ezzel egyidejűleg azonban be kellett ismernie, hogy a katonai tömbök politikája óriási anyagi és erkölcsi áldozatokat követel az amerikai néptől és e tömbök többi népeitől. Ez a politika „nemcsak pénzbeli áldozatokat követel meg, hanem azt is, hogy a polgári lakosság eltűrje az egyes államok területén elhelyezett külföldi csapatokat. Ez a politika megköveteli, hogy mezőgazdasági földeket repülőterekké változtassanak és a hegycsúcsokon radarállomásokat létesítsenek, megköveteli, hogy civilek katonákká, tengerészekké és repülőkké váljanak. párt vezető szerepét tagadó azon nézetekkel is, amelyek a szakszervezeteket függetleníteni akarták a munkásosztály forradalmi pártjától. Ugyancsak helyes volt, hogy visszautasították a jugoszláv vezető elvtársak által felvetett ama antileninista nézeteket, amelyek alapján javasolták a magyar kommunistáknak, hogy a párt újjászervezése heiyett a munkástanácsokat tegyék meg a politikai vezetés szerveivé. Az országos pártértekezlet megállapítja, hogy a párt újjászervezése az ellenforradalmi erők elleni szívós harcban sikerrel befejeződött. Új tagokkal kell megerősíteni a pártot A határozat hangsúlyozza, hogy elsősorban a párt további erősítése érdekében a párttagok marxista-leninista nevelésére kell törekedni, a párttagság sorait elsősorban a termelésben közvetlenül részvevő munkások, dolgozó parasztok és az értelmiség legjobbjaival, új tagok és tagjelöltek felvételével kell erősíteni. A kommunisták alapvető feladata ideológiailag és szervezésileg megerősíteni a pártot, megsemmisíteni a revizionista nézeteket, a megalkuvást és az osztályárulás maradványait, amelyek a múlt esztendőkben a pártba benyomultak. Következetes harcot kell vívnia a pártnak a marxizmus-leninizmus dogmatikus kezelése és az annak következményeképpen jelentkező szektás politikai újjáéledése ellen. A pártértekezlet elhatározta, hogy különféle pártiskolákat és széleskörű pártoktatást kell létrehozni. Ajánlja az állami szerveknek, hogy az egyetemeken és főiskolákon újból bevezessék a marxizmus-leninizmus kötelező tanítását. A Központi Bizottság mellett munkacsoport alakul, amelynek feladata lesz, megvizsgálni és megvilágítani a napi gyakorlatban felmerülő ideológiai kérdéseket. A pártértekezlet továbbá a Népszabadságnak, a párt sajtószervének feladatává teszi, hogy cikkeket közöljön elméleti kérdésekről. A határozat további fejezete a párt és a tömegek kapcsolatairól szól és hangsúlyozza, hogy ki kell építeni a pártszervezetek széleskörű kapcsolatait a néptömegekkel. Foglalkozik a szakszervezetek munkájának, a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek és a Hazafias Nemzeti Frontnak tevékenységével. A határozat behatóan taglalja az államhatalom további megszilárdításának kérdését. A szocialista gazdaság fejlesztése Nagyon fontos a határozatnak az a fejezete, amely a párt gazdaság-politikájának legfontosabb kérdéseivel foglalkozik. Hangsúlyozza, hogy tovább kell folytatni a szocialista iparosítást és ennek keretében gondoskodni a nehézipar fejlesztéséről. A magyar kommunisták tovább fognak harcolni a szocialista mezőgazdaság fejlődéséért. A határozat a gazdaság nem szocialista szektoráról szólva, rámutat, hogy a párt támogatni fogja a kisiparosok és kiskereskedők tevékenységét azokban az ágazatokban, ahol egészségesen kiegészíthetik a szocialista ipar és elosztás tevékenységét. Ezzel egyidejűleg — mondja a határozat — nagyon erélyesen kell fellépni a különféle spekulációk ellen. A Magyar Szocialista Munkáspárt határozata kiemeli az állam qazdasági irányító szerepének döntő fontosságát. Hangsúlyozza: hogy a gazdaság irányításában a legfontosabb és leghelyesebb elv a demokratikus centralizmus. Ezért az országos értekezlet elutasítja azokat a nézeteket, amelyek tagadják a központi állami irányítás és ellenőrzés szükségességét. A határozat további fejezete a kulturális téren végzett munka feladataival foglalkozik, az utolsó feiezet pedig a párt nemzetközi !'--"-olatait taglalja. ÚJ S Z ô 1957. július 13