Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-29 / 209. szám, hétfő

Hazánk ifjúsági küldöttsége koszorút helyezett a V. I. Lenin és J. V. Sztálin Mauzóleumánál Moszkva (ČXK) — Szombaton, július 27-én déluttán a moszkvai .Vörös-térre csaknem egy óra losszat tartó menet vonult. Cseh­szlovákia, Románia, Bulgára, Ma­gyarország, Finnország és további országok ifjúsági küldöttségei vo­nultak V. I. Lenin és 3. V. Sztálin Mauzóleumához, hogy ott koszorú­kat helyezzenek el. A csehszlovák küldöttséget M. Vecker, a CSISZ Központi Bizottságának elnöke ve­zette. A koszorúkon a következő feliratú szalagok voltak: „V. I. Leninnek, az egész világ dolgozói zseniális vezérének, az ifjúság nagy tanítójának és barátjának a VI. VIT csehszlovákiai küldöttsé­ge." „J. V. SzKIinnak, a szocializ­mus nagy harcosának a VI. VIT csehszlovákiai küldöttsége". „Szárnyas" hajó Moszkvában Moszkva (ČTK) — Július 26-án Gorkiból — a gorkiji és ribini víztá­rolón és a moszkvai csatornán át — a Szovjetunió fővárosába érkezett az első szárnyas szállítóhajó, amelyet a zsdanovi Krasznoje Szormovo-üzem­ben terveztek és készítettek. A pró­baúton óránként 70 km-es sebessé­get ért el s ezzel jelentősen túlszár­nyalta a tervezett gyorsaságot. Párizsban megkettőzik a rendőrség számát Párizs (ČTK) — Bourges-Maunoury kormánya már életbe léptette a fran­cia parlament által néhány nappal ez­előtt jóváhagyott rendkívüli teljhatal­mat. Párizs területén megkétszerezik a rendőrség számát. A párizsi rendőrfőnök kijelentette, hogy Franciaországban „a nem kívána­tos személyek" számára gyűjtőtáboro­kat létesítenek. Uj párt Pakisztánban Dakka (ČTK) — A pakisztáni poli­tikai pártok kongresszusán, amely jú­lius 25-én Dakkában, Kelet-Pakisztán fővárosában jött össze, nemzeti nép­párt elnevezéssel új párt megalakítá­sát határoznák ei. Az elfogadott határozat kijelenti, hogy a párt a pakisztáni népnek az imperializmustól megszabadult erős orszságban való egyesítésére fog töre­kedni. A párt mind Keíet-, mind Nyugat-Pakisztánban fog működni. Az NDK nagy jelentőségű kormánynyilatkozata Tiltsák meg az atomfegyverek előállítását és tárolását Németország területén • A két német nép lépjen ki a NATO-ból, illetve a varsói szerződésből ® Kérjék lel a négy nagyhatalmat, fokozatosan vonják ki csapataikat egész Németországból A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa pénteken nyilatkoza­tot fogadott el a béke biztosításáról és Németország újraegyesítéséről. A nagy jelentőségű kormánynyilatko­zatot Ottó Grotewohl, a Miniszterta­nács elnöke szombaton délben a nem­zetközi sajtó képviselőinek jelenlété­ben nyújtotta át a Berlinben akkredi­tált diplomatáknak, azzal a kéréssel, hogy az okmányt mielőbb továbbítsák kormányaikhoz. Grotewohl elvtárs kérte, hogy a baráti országok minden erővel támo­gassák a német népet ^ békés újra­egyesítés megvalósítására irányuló törekvéseiben. A kormány nyilatkozata a többi kö­zött a következőket mondja: Kétségtelen, hogy .jeienleg Német­ország újraegyesítése nagyobb aka­dályokba ütközik, mint bármikor a fa­siszta birodalom összeomlása óta. Nyugat-Németország atomháborús po­litikájával tudatosan áthághatatlan akadályokat emel az ország újraegye­sítése elé. Ma Németországban két állam áll fenn, amelyek politikai céljaik tekin­tetében teljesen különböznek egymás­tól. Egyfelől Nyugat-Németország, amely felvonulási terület az atomhá­ború számára, olyan állam, amely ak­tívan állást foglal a leszerelés ellen és a háborús politika mellett. A má­sik oldalon pedig a Német Demokra­tikus Köztársaság, mint az első impe­rialistaellenes, szocializmus felé hala­dó német állam, amelynek jelentősége a béke biztosítása szempontjából egy­re nő. A bonni kormány politikáját jelen­leg az a törekvés jellemzi, hogy a szövetségi köztársaságot, az agresz­szív NATO-paktumon belül, vezető eu­rópai katonai hatalommá tegyék. Ama követelés révén, amely kapcsolatba akarja hozni a leszerelést az újraegye­sítéssel, egyaránt meg akarják gátol­ni mind a ieszerelést, mind a demok­ratikus újraegyesítést. A nyugatnémet kormánynak az a nyilatkozata, amely szerint Németország egyesülése a négy hatalom ügye, világosan mutatja azt a törekvést, hogy semmivé akarják tenni a né­Palotaőr mint merénylő Meggyilkolták Guatemala diktátorát Az új elnök, Arturo Gonzales ® Statáriumot hirdettek ki az országban Mexiko City (ČTK) — A mexikói rádió jelentette, hogy július 26-án este a palotaőrök egyike meggyilkol­ta Carlos Castillo Armas guatemalai elnököt A merénylő a helyszínen ön­gyilkosságot követett el. A parlament rendkívüli ülésén új elnökké L. Arturo Gonzales eddigi alelnököt választották meg. Guatema­la egész területén kiihirdették a sta­táriumot. Castillo Armas 1954 júliusában az Arbenza elnök haladó rendszere el­leni ellenforradalmi puccs élén állott. Az Amerikai Egyesült Államok nyíl­tan támogatta a felkelést. 1955-ben Armas elnökké választatta meg ma­gát és az ország diktátora lett. Á Francé Presse hírügynökség meg­állapítása szerint az amerikai kor­mánykörök Armas elnököt Latin­Amerikában a legmegbízhatóbb ügy­nöküknek tartották. Armas lelkét a guatemalai haladó polgárok és kom­munisták ezreinek élete terhelte, akiket hatalomra jutásakor kérlelhe­tetlenül üldözött és kivégeztetett. Az arab országok az ománi brit agresszió kérdését az ENSZ közgyűlése elé terjesztik Kairó (ČTK) — Farid Zeineddin, Szíria washingtoni nagykövete július 27-én Damaszkuszban kijelentette, az arab országok és az afrikai-ázsiai tömb államai elhatározták, hogy az Omán elleni brit agresszió kérdését a legközelebbi ülésszakon az ENSZ közgyűlése elé terjesztik. Á MEN hírügynökség jelentése sze­rint az ománi helyzettel kapcsolatban állást foglalt Abdel Halek Hasuna, az Arab Országok Ligájának főtitkára is, aki az arab országokban végzett út­ján a többi között a Szudán kormány vezető tényezőivel is tárgyalt. Hasuna chartuni beszédében kifejezte azt a reményét, hogy a brit vezető állam­férfiak hallgatnak az ész szavára és lemondanak az ománi és maszkati akciókról, „mert valamennyiünk ér­deke, hogy e területen helyreállítsák a békét". Választási kampány a Német Szövetségi Köztársaságban Bonn (ČTK) — Adenauer kancellár. a Kereszténydemokrata Unió vezére pártjának gummersbachi választás: ülésén kijelentette, hogy az európai biztonsági rendszer a mai feltételeik között „nevetséges". A Szociáldemokrata Párt Adenajer ezen kijelentésével kapcsolatban nyi­latkozatot adott ki, amelyben rámu­tat. hogy ..Adenauer kancellár és a szövetségi kormánv előző hitegetése csalárdnak bizonyult, a német és ném­zetközl közvéleményt hamisan tájé­koztatták a szövetségi kormány ter­véről"'. Németország Szociáldemokrata Párt­i* szemelvényeket közöl a nyugatné­met kormánynak a Szovjetunióhoz in­tézett jegyzékéből, valamint Adenauer és von Brentani nyilatkozataiból, ame­lyekben hangsúlyozták a Német Szö­vetségi Köztársaság kormányának a kollektív biztonsági rendszer megte­remtésében való együttműködésére irá­nyuló készségét. Németország Szo­ciáldemokrata Pártja befejezésül ki­jelenti: „Megmutatkozott, hogy az eu­rópai biztonsági rendszer kérdésében nem maradtak el a szövetségi kormány Ígéretei, Azonban a kormány soha sem törekedett konkrét tavaslatok kidol­gozására e rendszer megvalósítása érdekében.'" met nép jogát az újraegyesí­tésre. Ezzel szemben a Német Demokrati­kus Köztársaság kormányának az az álláspontja, hogy a két német állam egyesítése és az egységes, békeszere­tő, demokratikus német állam létreho­zása csakis és kizárólagosan a német nép ügye lehet. Az újraegyesítés reális útja: né­met államszövetség. Mivel tehát a nemzeti újraegyesí­tés csak maguknak a németeknek a megegyezése útján lehetséges és csak­is a két német állam tárgyalásaival valósítható meg, minden német előtt elkerülhetetlenül felmerül a kérdés, milyen úton lehetne elérni a fokozatos közeledést Nyugat-Németország és a Német Demokratikus Köztársaság kö­zött? Reális út volna az egység meg­valósítására államszövetség lé­tesítése a két állam között. Ennek a konföderációnak eleinte nem kellene önálló államisággal rendelkez­nie a két német állam felett és el kel­lene kerülnie mindenféle fölérendelt­ségi viszonyt a meglévő két állammal szemben, össznémet tanácsot kellene létrehozni a két német állam parla­menti képviselőiből, s ez a szerv ta­nácsadó jellegű lenne. Az össznémet tanács ajánlhatna és hozhatna olyan rendszabályokat, amelyek lépésről lépésre előmozdítanák a két állam közeledését. A konföderáció megvalósításá­nak kezdetéül szolgálhatna egy olyan megegyezés, amely bizo­nyos kérdésekben közös politi­kát állapít meg a két német ál­lam számára. Éppen ezért a Német Demokrati­kus Köztársaság kormánya a követke­zőket javasolja: 1. Meg kell egyezni abban, hogy Németország területén ti­los atombombát tárolni vagy előállítani; úgyszintén tilos az atomháború propagálása. 2. A két német állam lépjen ki a NATO-ból, illetve a varsói szerződésből. Meg kell szüntet­ni a hadkötelezettséget és megegyezést kel! kötni a két ország haderőinek nagyságáról. 3. Együttesen, vagy külön-kü­lön fel kell kérni a négy nagy­hatalmat, hogy a közeljövőben fokozatosan vonják ki csapatai­kat egész Németországból. A kormánynyilatkozat a továbbiak­ban rámutat, hogy ilyen megegyezés az elsőrendű fontosságú kérdésekről lehetővé tenné, hogy a továbbiakban más, gazdasági, közlekedési, pénzügyi és egyéb kérdésekben is megegyez zenek. Az adott pillanatban az NDK kormánya, hogy ne nehezítse meg a két német állam közele­dését, eltekint olyan kérdések felvetésétől, amelyek Nyugat­Németország, vagy az NDK to­vábbi fejlődését érintik. Az NDK kormánya mindemellett le­szögezi, hogy magától értetődően csak­is a békés, demokratikus, szocialista utat tekinti az egyedüli helyes útnak egész Németország fejlődése szem­pontjából. Az Adenuauer-kormány az egész bonni politikát az Egyesült Államok uralkodó körei követeléseinek rendel­te alá. Ez összeegyeztethetetlen a né­met nép nemzeti érdekeivel., A Nímet Demokratikus Köztársaság kor­mánya éppen ezért mélységes nem­zeti felelősségérzettől áthatva teszi meg jelen javaslatát. Az NDK kor­mánya sohasem gondolt arra, hogy belenyugodjék két német állam lété­be. Minden német hazafival együtt fáradhatatlanul küzd Németország új­raegyesítésének magasztos céljáért. Á kormánynyilatkozat befejező sza­kaszában felhív minden jószándékú német polgárt, hogy álljon ki a német államszövetség létesítése mellett. Vé­gezetül az NDK kormánya a népekhez és kormányokhoz fordul, hogy támo­gassák a német kormány javaslatait, amelyek az egyedüli reális utat jelö­lik meg Németország újraegyesítésé­hez. Az egyiptomi forradalom 5. évfordulójának megünneplése Alexandriában Manifesztáció az aktív semlegesség po itikája mellett Kairó (ČTK) — Egyiptom népe július 26-át, az 1952. évi forradalom meg­ünneplésének napját a gyarmatosítók­nak Egyiptom szuverenitása ellen inté­zett ármányai felett a Szuezi-csatorna övezetében aratott győzelem örömtel­jes ünnepeként fogadta. Nasszer elnök pontosan egy évvel ezelőtt jelentette be az alexandriai tö­meggyűlésen a Szuezi-csatorna államo­sítását. Az ünnepi program súlypontját ezért Alexandriába helyezték át, ahol délelőtt a gyalogság és a légierők ala­kulatainak ünnepélyes díszszemléjét tartották. A lakosság tízezres tömegei az esti ünnepségeken lelkes ovációval fogadták Nasszer elnök érkezését, aki röviddel 8 óra után a kormány és a nemzetgyű­lés tagjainak, valamint az arab orszá­gok küldötteinek és a diplomáciai kép­viseletek megbízottainak jelenlétében a mikrofonhoz lépett, hogy részletes be­számolót mondjon a Szuezi-csatorna államosítását követő események lefo­lyásáról, valamint az egyiptomi kor­mány bel- és külpolitikájáról. A nép ünnepélyes gyűléée — az el­nök beszédének befejezése után — a kormány aktív semlegességi politiká­jába vetett szilárd bizalom spontán tüntetésévé változott. • A csehszlovákiai ifjúsági küldött­ség kultúrműsora ma, július 29-én kezdődik a Szovjet Hadsereg Házá­ban, „Csehország, Morava és Szlová­kia népdalai" címen. Ifjú művészeink két alkalommal csehszlovák repre­zentációs műsorral lépnek fel, ezen­kívül vagy negyvenszer szerepelnek közös műsoros esteken a Szakszerve­zeti Ház hangversenytermében, a Csajkovszkij-nagyteremben és más helyeken. Ezeken a hivatalos, egész estét betöltő hangversenyeken fellép­nek a prágai Nemzeti Színház, a brnói Janáček Operaház és az Ústí nad Labem-i Opera legkiválóbb szó­listái és művészeit Rajtuk kívül a Csehszlovák Állami Tánc- és Ének­együttes. a Lúčnica, Trenčan, a ČKD Stalingrad üzemi klubjának tánc­együttese lépnek fel. • A francia Ifjúság kétmillió száz­ezer forintot gyűjtött össze s ennek legnagyobb részét a francia gyarmati ifjúság költségeire fordították. A fesz­tivál francia előkészítő bizottsága ez­zel kapcsolatban így nyilatkozott: „Találkozni akarunk velük és meg­magyarázni nekik, hogy amit a bur­zsoá kormány művel a gyarmatokon, nem azonos a demokratikus francia ifjúság nézeteivel." • A vietnami küldöttség leányai fehér pálma leveleiből készült kala­pokban és jellegzetes népviseletük­ben bemutatják a thai törzs asszo­nyainak ősi táncát. • A salvadori ifjúságnak a hivata­lok nem engedték meg, hogy a V1T­re készülődjenek. A fiatalok kiját­szották a hivatalokat. Természetjáró csoportokat szerveztek, ennek égi­sze alatt készülődtek a találkozóra. • A moszkvai találkozón fellép a híres bombayi női művészegyüttes is, a klasszikus és a modern indiai tán­cok legkiválóbb előadója. • A VI. VIT nemcsak a világ ifjú­ságánál, hanem tekintélyes közéleti tényezőknél is lelkes fogadtatásra talál. Kuo Mo-zso, a Kínai Népköz­társaság akadémiájának elnöke azt a reményét fejezte ki, hogy ez a ta­lálkozó megerősíti az alapot, amelyre a világ ifjúsága a kölcsönös megér­tést és a barátságot építheti. • A találkozó alkalmából 23 szak­mai, tudományos értekezlet folyik majd le. Ezenkívül 10 diákszeminá­riumot tartanak, s ezeken az ifjú értelmiség kicseréli véleményét a jog, a filozófia, a modern szociológia stb. időszerű kérdéseiről. — A nyugati államokban ** nem ment ol.van si­mán az ifjúság VIT-re való készülődése mint ha­zánkban. A NATO-álla­mokban a jobboldali körök minden alkalmat felhasz­náltak arra, hogy rossz fényben mutassák be a vi­lág ifjúságának moszkvai találkozóját, és az ifjúság­ban VIT-ellenes hangula­tot keltsenek. Amikor lát­ták hogy ezekkel az erő­feszítésekkel nem sokra mennek. nem átallották egyenesen különféle akadá­lyokat gördíteni a feszti­válra készülő fiatalok elé­be. A nyugatnémet határ­menti hivatalok például a Német Szövetségi Köztár­saság if júsági küldöttségét • július 23-án kiszállították a vonatból. Blokkolták azt a folyószámlát is, amelyen a küldöttség költségeire gyűjtött pénzt helyezték el egy müncheni bankban Az ifjúságnak és számos te­kintélyes vendégnek ezen eljárás ellen való tiltako­zását elhallgatták. Norvé­giában a jobboldali lapok egész kamoány.t indítottak, azzal a céllal, hogy lebe­széljék tervükről a VIT-re készülő fiatalokat. Ez azon­Tizenkétezer forró szív a hidegháború ellen ban kevésnek bizonyult ah­hoz, hogy csökkentse a norvég fiatalokban a VIT iránti érdeklődést. 12 if­júsági szervezet bizottsá­ga propagálta Norvégiában a világ ifjúságának e nagy találkozóját, s a központi bizottság e célból heti­lapot is indított. S mun­ka iuk nem maradt'ered­ménytelen: az ifjú je­lentkezők száma magasan meghaladta a 800-ra sza­bott keretet. Az angol fiatalok mély­ségesen elítélik Mayhow, az Angol—Szovjet Kultúr­kapcsolatok Társasága el­nökének magatartását. Ő ugyanis ahelyett, hogy ele­get tett . volna kötelessé­gének, hátbatámadta a fesztivált és azt javasol­ta az angol Alsóháziban, tiltsák meg az angol fia­talok részvételét a VTT-en. Az angol fiatalok így vála­szoltak: Mi nem Mayho­wot kérdezzük meg, kik­kel barátkozzunk és kikkel nem. De ami még jobban bizonyítja az angol fiata­lok viszonyát a nagy ta­lálkozóhoz: a 150 ifjúsági szervezetet csaknem kétezer ifjú és lány képviseli a szovjet fővárosban. A francia jobboldal is erőtlen kísérleteket tett a francia ifjúság kiutazásá­nak megakadályozására. Erőtlen kísérlet volt ez, mert a múlt hónapban megtartott francia diáik ­szövetségi kongresszus megszavazta hogy igenis részt vesznek a moszkvai találkozón és szavát be is tartotta. A francia hivata­lok úav akarták megne­hezíteni a küldöttek eluta­zását, hogv nem engedték, hogy a vasút igazgatósá­ga különvonatot indítson Moszkva felé. A francia fiatalok azonban mégis eljutottak Moszikvába. Egy részük vonaton, két nagy csoport pedig szovjet ha­ión érkezett a békét és barátságot jelképező vá­rosba. És Amerika? Csoda vol­na, ha Amerika kimarad­na ebből a díszsorozatból. Elég megemlítenünk a New York Times moszk­vai tudósítójának cikkét. Az említett firkász mél­tatja ugyan a nemzetközi találkozások .jelentőségét, azonban hamar „eredeti" hangon folytatja: — Ha már iönnek fiataljaink, hoz­zanak magukkal konzervált élelmiszert, mert itt éhen­halnak hozzanak sátrat, takarót. mert egyébként nem lesz szállásuk. Ezt a felelőtlen kijelentést nem tartjuk érdemesnek arra. hogv foglalkozzunk vele. Akik azonban felültek a moszkvai tudósítónak, ér­deklődjék meg maid a 700 amerikai ifjútól, vajon iga­zat írt-e tudósítójuk. A NATO-államokból ösz­szesen csaknem 12 000 fiú és lány vesz részt a VI. Világifjúsági Találkozón. Ez az összes látogatóknak csaknem a fele. Ha ezek a fiatalok majd a talál­kozó befejezése után visz­szatérnek hazájukba, és elmesélik otthon élményei­ket, az ifjú lobogó szívek körében ugyancsak „me­legük lesz'" a hideghábo-í rú és a ezovjetellenes búj­togatás halottöreinek. (V)

Next

/
Thumbnails
Contents