Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-29 / 209. szám, hétfő

Áz Októberi Forradalom és a nők felszabadítás! mozgalma A felszabadításért küzdő nők már néhány évtizede szervezkedtek, de különösen az első világháború idején, amikor ez a háború mérhetetlen szenvedést, éhséget, nyomort zúdított az emberek millióira, ébredtek igazán öntudatra a nők. Ennek egyik legemlékezetesebb megnyilvánulása a pétervári asszonyok hősies magatartása, amikor 1917. március 8-án a bolsevikok pétervári bizottságának felhívására a munkásnők az utcára vonultak s az éhség, a háború és a cárizmus ellen tüntettek. A nők a következő jelszavakkal mentek az utcára: „Adjátok vissza férjeinket és fiainkat! Adjatok gyermekeinknek kenyeret!" Ez a tüntetés a dicső 1917. évi forradalmi eseményeknek volt az előhírnöke, mert a munkásnők tüntetése a munkásság általános sztrájkjához vezetett. A sztrájk általános politikai tüntetéssé fejlődött a cári rendszer ellen. Végeredményben pedig előkészítette az utat az októberi győzelemhez. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom az asszonyok millióinak életmódjában döntő változást hozott és számukra, akik a cári Oroszországban sokkal rosszabb sorsban éltek mint a férfiak, teljes szabadságot és egyenlő jogokat biztosított. A forradalom előtt Oroszországban a szakszervezetek hatékony harcot folytattak a munkásnők gazdasági egyenjogúságáért és a női munka védelméért. A textiliparban követelték a nők és gyermekek munkájának betiltását az olyan munkahelyeken, amelyek veszélyeztetik az egészséget. A férfiakkal egyenlő béreket követeltek a nők részére is. A marxizmus-leninizmus klasszikusai könyörtelenül leleplezték a női munkaerők kizsákmányolását a tőkés rendszerben és egyúttal hangsúlyozták a nők részvételének haladó voltát a társadalmi termelésben, az iparban. Felléptek az oly áltudományos elméletek ellen, melyek szerint az asszonyok csupán a csal'ád és gyermekek ápolására hivatottak. A kapitalista termelésben való munka kiragadta a nőt a család és konyha szűk köréből, felkeltette benne az osztályöntudatot, és a forradalmi proletármozgalom soraiban a munkásnők harcot folytattak a saját neműk felszabadításáért is. A dolgozó nő a tőkés rendszerben i'kétszeresen szenvedett a kizsákmányolástól. A bérmunka által és mint anya. öriási gyermekhalandóság volt a nők bérmunkájának a következménye a kapitalizmusban. Az áldott állapotban levő asszonyok elbocsátása napirenden volt. Fizetett anyaszabadság nem létezett; a terhes asszonyok féltek, hogy elvesztik munkájukat és ezért a szülés napjáig kénytelenek voltak nehezen dolgozni. Félelmükben sokszor a szülés utáni harmadik napon már munkába léptek, ami természetesen káros hatással volt egészségi állapotukra. A munkásnők egész napot a gyárban töltve nem táplálhatták természetes módon csecsemőiket s családtagjaikra vagy idegen emberekre , voltak kénytelenek hagyni őket. Bölcsődék nem léteztek. Á tömeglakásokban a munkásgyermekek között, tömegesen pusztítottak az angolkór, tüdőbaj, gyomor- és bőrbajok. Évente 1,5 millió gyermek halt meg 1 éves koron alul. A munkás körzetekben 100 megszületett gyermek közül 54 gyermek halt meg 3 éven alul. A dolgozó nők gazdasági megkülönböztetése és alárendeltsége a családban és társadalomban egyre rosszabbodott. A cári Oroszországban a nőknek nem voltak semmiféle politikai jogaik. A cári törvénykönyv 107. cikkelye értelmében „a nő engedelmességgel tartozik férjének, mint a család fejének. Szeretettel, tisztelettel és korlátlan engedelmességgel tartozik neki és minden szolgálatot meg kell tennie a ház urának". Annak ellenére, hogy a nagy orosz demokrata gondolkodók mint Csernyisevszkij. Dobroljubov, Gercén és Bjelinszkij sokat harcoltak a nők felszabadításáért, mégsem tudtak — a társadalmi viszonyok meg nem értése következtében — ennek a kérdésnek megoldására helyesen rámutatni. Csupán a marxizmus-leninizmus fedte fel, hogy a nő megalázott helyzetének oka maga a burzsoá társadalom. A dolgozó nő elnyomása és egyenlőtlensége a termelőerők magántulajdonából és a kizsákmányolásból fakad. Lenin sokszor hangoztatta, hogy a proletariátus csak úgy éri el teljes szabadságát, ha egyúttal kiharcolja a nők teljes szabadságát is. A bolsevik újságok, különösen a Pravda sokat foglalkoztak a vállalkozók és gyárosok önkényességeivel a munkásnők ellen. Rendszeresen közölték az asszonyok részvételét a fiztrájkmozgalmakban. 1914-ben külön női lapot is indítottak. Az imperialista háború következtében az egyre növekvő drágaság miatt s mert a férfiak katonai szolgálatot teljesítettek sok nő állt be munkába. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szétverte a régi rabszolgaság és elnyomatás bilincseit és felnyitotta a nők előtt a szabadsághoz és termékeny, alkotó munkához vezető kaput. A Szovjetunió alkotmánya teljesen biztosítja az asszonyok politikai és állampolgári jogait. Ez az egyenjogúság a dolgozó nők millióit segítette ahhoz, hogy részt vehessenek a közéletben. Az anyák és gyermekek védelme, a kötelező betegsegélyző, anyaszabadság, ingyen orvosi segély, a törvényes és az úgynevezett törvénytelen gyermekek egyenjogúsága, eavszerre megváltoztatták a nők helyzetét. A szovjetállam két év alatt többet tett a nők felszabadítása érdekében. mint az egész világon másfél évszázad alatt az összes fejlett kultúrájú, polcrári demokrata köztársaságok együttvéve. Á munkára való Jog Bevezetésével növekedett a nők részvétele a termelésben és a politikai életben. A polgárháborúból is nagy számban vették ki részüket a nők. „A nők nélkül nem qyőztünk volna, vagy pedig csak nehezen" — értékelte Lenin a nők szerepét. Ä poíqárháború történetéből sem tűnhet eí a hős szovjet asszonyok raqyogó emléke. akik életüket vesztették, vagy akiket megkínoztak' a szovjet hatalomért való harcban. Ä polgárháború után a Szovjetunió a népgazdaság felújításához foqott. Ebből a nagv munkából is kivették részüket a nők. Envre több nő lépett be az iparba. 1923. és 1929. között a naqvioarba több mint 400 000 nő kapcsolódott be s íqv 827 600-ra, az összes munkások számának 28,6 százaiékára emelkedett _ a munkásnők száma. Ä nők részvétele a többi nemzeti köztársasáq_ iparában naqvon alacsonv volt. Közép-ázsiában naqy szocialista gyapot és seívemkombinátok épültek, a munkásnőket a Moszkva körnvéki textiígyárakba küldték betanításra. A visszatért, immár szakképzett _ munkásnők naov szoloálatot tettek hazai iparuknak, amikor további ezer és ezer új munkásnőt oktattak ki. A szovietbársadaíomban először volt alkalmuk a nőknek képesítésüket fokozni. A kommunista párt. és a szoviet kormány állandóan arra iparkodtak. tíoov női technikai értelmiség képződiék. Az ioari és technikai tanintézetekben 1928-ban tizenkétszer naovobb voít a női halloatók száma mint a forradalom előtt. A maqasabh technikai kéozettsčn meonvitotta fi nők részére a mérnöki, üzemvezetői állások betöltését. A második viláaliáborű aíatt a nők meoértették a párt és kormánv felhívását: Mindent a íront részére, mindent a ovőzelemért! Á szoviet asszonyok tudták, hogv ők is felelősek a hátországban foívó munkáért, a katonai rendelések ideién való t.eiiesítéséért. A szovjet nők nemcsak a ovárakban véáték munkáinkkal a hazát, hanem fegyverrel a kézben aktívan részt vettek a harcban, a hadseregben. vafty a oartizánegységektíeri, A szovjet nők ebben a nehéz próbában becsülettel meqáÜták Keívüket. .hazafiságnak és a hazához való hűségnek halhatatlan Példáit láthattuk a háborúban. Moszkva. Ceninqrfld. Sztálingrád', Oqvessza. Szevasztopol védelmében a^ nők különféle beosztásban számtalanszor kitüntették maqukať. A szovjet kormány iqen naoyra értékelt a nők munkáját. Majdnem 1 millió nőt tüntettek ki. a ..Szovjetunió hőse" vaqv a ..szocialista munka hőse" címet több mint 2000 nő viseli. 1930-ban méq csak 3600 női mérnök volt. 1956-ban már 830 000 nőnek volt főiskolai képzettsége ég további 1 400 000 nő tanúit a szak- és főiskolákon. A népi demokratikus államokban, valamint Kínában is a nők minden téren eqyenlő joqdkat értek el. A kapitalista és gyarmati, illetve függő orszáookban a nők — a Szovjetunió példáját látva maquk eíőtt — már évtizedek óta harcolnak jogaikért. A szovjet nőknek a férfiakkal egyenlő politikai iooaik vannak és aktívan részt vesznek az állam vezetésében. Ma má- több mint 540 000 nő dolgozik a heivi szovietekben mint képviselő. A' Szovietunió Leqmagasabb Szovjetének 348 taq.ja nő, ami ennek a legmaqasabb áilamszerv képviselőinek 25.8 százaléka. Az elnökség 15 taoia között 4 nő van. A szövetségi köztársasáqokban miniszterek s azok helvettesei tisztsétjé^en 103 nő doíqozik. A szovjet nők jövője örvendetes. Mint a szovjettársadalom egyenértékű tagjai méltó helyet foglainak el a kommunizmus, az új élet építői sorában. Grek Imre Itt a Mókus, az új szovjet kisautó Az egyik uráli motorkerékpárgyár1 ban szerkesztették és gyártják próba1 sorozatban (a legújabb hírek szerint már a nagysorozatra térnek át) a (Mókus nevű kisautót, amely a szovijet gépkocsiipar válasza a nyugati 'gyárak nagyszámú kisautó és törpe1 autó kísérletére. A Mókus kicsi, I masszív felépítésű, szerkesztésénéi laz óriási orszáq változatos útviszonyait alaposan figyelembe vették. Ez lényeqes szempont, ha tekintetbe .vesszük, hioav például a jobb utakhoz (szokott BMW Isetta törpeautó a mi (hazai utainkon a szokásos élettartam (egyharmada aíatt tönkremegy. A Mókus 3,35 m hosszú, súlya 730 J kg. Sebessége meglepően nagy: 96 ikm óránként, míg a fogyasztás miniden benzinieqqyel és zsebbel összhangba hozható, hiszen csak 4,1 liter ,100 km-ként. Érdekes a hajtómű megoldása: a 'léghűtéses kétütemű motor a négyessebességű sebességváltóval és a difi fei enciállal egyetlen egységgé van (egybeépítve és a kocsi farában helyezkedik el. A motorhenger űrtartalma 481 cm

!, névleges teljesítménye csaknem 20 lóerő. A kocsi hátsó ülésére a jobboldalon elhelyezett ajtón keresztül szállhatunk be, míg az első ülésekbe a kocsi elejének felhajtásával lehet beszállni. Az első ajtó felnyitásával egyidejűleg a szélvédő üveg, a műszerfal és a kormányoszlop lehajlik. Ä kocsi önhordó karosszériával készül és széles, kis átmérőjű balonkerékket, épül ami a tapadást puha úton is biztosítia. Az ötletes megoldású kocsit úgy tervezték, hogy — azonos az alvázzal — egész sor különféle járművet lehet belőle alakítani. Készülhet hatüléses „családi autóbusz" kivitelben, kétüléses nyitott sportkocsiként, kétüléses fedett alakban, áramvonalas átlátszó kocsitetővel burkolt négyülésesként, de tervbe vették negyedtonnás kis teherkocsiként és mezőgazdasági járműként (pótkocsival) | való gyártását is. K. Műtét az őskorban Teljes bizonyossággal állíthatjuk, [hogy a vaskorban is operáltak. S hogy .nem akármilyen műtétekről volt szó, (bizonyítják a legújaban felfedezett I csontvázleletek. A Dvorany nad Zitavou-ban kiásott [temetkezőhelyen több La-Téne-kori (csontváz-sírt találtak. Két koponyán ) megállapították, hogy koponyalékelést 'végeztek rajtuk; ez az első bizonyíték arra nézve, hogy a mai Szlovákia (területén élő kelták ilyen műtétet hajtottak végre. Az egyik Koponya arra vall, hogy élő páciensen végezték kaparási technikával a trepanációt. A koponyákon ovális aiakú 34szer 33 mm nagyságú s egy 29-szer 35 mm méretű szabálytalan nyílást találtak. A páciens a jelek szerint túlélte a műtétet, ami nemcsak az ő ellenállóképességéről, hanem egyúttal a sebész ügyességéről is tanúságot tesz, aki vas- és bronzműszerekkel végezte el a kényes beavatkozást. Miniatűr esztergapad A Műszertechnikai Vállalat Budapesten korszerű miniatűr esztergapad mintapéldányát készítette el. A 8—10 kilogrammos úgynevezett órásesztergapad — amelyet kis villanymotor hajt — 0,1—3 milliméter vastagságú anyag megmunkálására alkalmas. Az órásesztergapadból az idén kétszázat gyárt a vállalat. K. Mibe kerül egy találmány A puskapor feltalálása Berthold Schwarznak csak néhány tallérjába került. Volta pár aranyat költött a békacomb kísérletre. Bunsen és Hertz közel 500 frankot fizettek készülékeikért. 1900-ban, Roentgen idejében egy fizikai laboratórium felszerelése 5Ó000 frankba került, 1925ben már tízszeresébe. A mai ipari kísérletek és kutatások 100 milliókat emésztenek fel. Az IG Farben például négy év alatt 300 millió m&rk'át költött a szintetikus üzemanyag kísérletekre és a Volkswagennak csak a tervezése 30 millióba került. K. „Propelloplane" az állítható szárnyú repülőgép Érdekes kísérletek folynak olyan többmotoros, nagy teherbírású szállító repülőgépekkel, amelyek a helikopterekhez hasonlóan függőlegesen tudnak felszállni, lebegni és igen kis helyen szállhatnak le. A gép Pogo típusú propellerekkel van felszerelve, amelyek a szárnyakkal együtt elállíthatok. Felszálláskor a szárnyakat függőlegesre állítják, majd pedig, amikor a gép már elegendő magasságba jutott; fokozatosan vízszintes helyzetben hozzák. Hogyan működik a rádiólokátor? A brnói gépipari kiállításon a látogatók megfigyelhették az első csehszlovák típusú és gyártmányú R L 1 jelzésű rádiólokátor (radar) működését. Ezzel a' berendezéssel a repülőtértől 40 km távolságban levő repülőgép tartózkodási helye is meg állapítható. Nem lesz érdektelen, ha ezzel kapcsolatosan a rádiólokátorokkal kissé közelebbről megismerkedünk. Mindenekelőtt néhány hangtani fogalmat kell fel- _ _ újítanunk. Ismeretes, hogy érzékeinkkel közvetlenül felfogható jelenség a hang visszaverődése. Egyes helyek meredek hegyoldal, vagy sziklafal jól hallható hangvisszaverődést okoz. A hang terjedési sebessége a levegőben 333 méter egy másodperc alatt. Ha a sziklafai tőlünk 333 méter távolságra van, akkor két másodpercig tart. míg a visszavert hullám ismét hozzánk érkezik. A rádiólokátornál ugyanezen elveket használják fel, de a hanghullámok helyett nádióhullámokat alkalmaznak. A rádióhullámok rendkívül nagy terjedési sebessége lehetővé teszi, hogy a leggyorsabb céltárgyat (repülőgép; tényleges helyén észleljük, de ugyanezen okból a távolság méréséhez igen rövid időközöket — a másodperc milliomod részét és ennek töredékeit — kel! pontosan mérni tudni. Hogy fogalmunk legyen arról, milyen erzékeny mérőeszközöket kellett szerkeszteni, gondoljunk csak arra, hogy egy ^század másodperces tévedés mintegy f 3000 kilométeres hibát okozhat a tá\ volságmérésben. A televíziós berendezésekből is ismeretes k a t ó d-sugárcsőben találták meg azt az eszközt, mely a hiba mértékét a minimumra csökkenti. A harmincas évek közepén figyeltek fel arra a jelenségre, hogy miért jelennek meg olykor váratlan visszaverődések, illetve fénylőkések a katódsugárcső ernyőjén. Megfigyelték, hogy egyes fényiőkések még jóval 'azelőtt jelentkeztek, mielőtt a kibocsátott hullámok elérhették volna a légkör tükrözőrétegét. Ma már tudjuk, hogy a fládióhullámokat r közeli tárgyak, fák, épületek verik vissza, általában minden test, amelyik vezeti az elektromos áramot. Most pedig nézzük meg, hogyan működik a radar. A rádió által kibocsátott, sűrűn egymást követő hullámlökéseket (impulzusokat) az adő antennája a cél felé irányítja. Ezeket ugyanakkor az adó mellet elhelyezett rádióvevőbe is bevezetik, onnét a katódsugárcsőbe kerülnek és ott a vízszintesen mozgó fényfoltot függőleges irányban kitérítik. Ennek következtében a cső ernyőjén az adás pillanatában hegyes háromszög alakú ábra. jelenik meg. Közben a kisugárzott hullámlökés (impulzus) elér a célba — például a repülőgéphez — és arról visszaverődve a radarhoz. Az antenna felfogja ezt a rádióvisszhangot és a vevőkészüléken keresztül ezt is a katódsugárcsőbe juttatja. Ez a rádióvisszhang ismét függőleges irányba téríti ki a fénypontot. A kisugárzott és a visszavert impulzus vétele között eltelt idő alatt a fényfolt bizonyos távolságot futott be a katódsugárcső ernyőjén. Ez a távolság az ernyő kilométerbeosztásán közvetlenül leolvasható. A radartechnika páratlan fejlődését a skálás ernyőjű katódsugárcsövön kívül elsősorban azoknak a rezgéskeltő csöveknek megszerkesztése tette lehetővé, melyeknek segítségével először sikerült centiméteres és ennél rövidebb, az, ,ýn. mikrohullámokat gerjeszteni. A. mikrohullámoknak az az értékes tulajdonságuk van, hogy könnyen irányíthatók. Rezgésszámukat illetően közel állnak a fénysugarak rezgésszántóhoz és ezért ezeket a hullámokat a fényhez hasonlóan lehet vetíteni. Ez a tulajdonságuk alkalmassá teszi őket a radartechnikában a pontos helymeghatározásra. Különleges gerjesztőcsövekkel és antennákkal ma már olyan hullámo

r kat állítanak elő, hogy egy kilométerre levő tárgy helyének meghatározásánál legfeljebb 30 cm-t tévedhetnek. A távolság meghatározáson kívül természetesen iránymeghatározás is eszközölhető. Ennek leírása hosszadalmas volna, ezért ettől eltekintünk. A háború után jelentős tér nyílt a radar (rádiólokátor) békebeli alkalmazására is. Tengeri hajóknál a jéghegyekkel, vagy másik hajóval való öszszeütközés veszélye lényegesen csökkenthető. Az utasszállító repülőgépek biztonsága is jelentősen fokozódott. Összesen nagyobb repülőtereinket fokozatosan ilyen radar-berendezéssel látjuk el, mert ennek segítségével le!• " :f „ -s^Sim * ľ • tďÉÉM Francia gyártmányú rádiólokátor, mellyel a repülőgép közeledését lehet megállapítani. hetővé válik a leonagyobb ködben is az ún. vakleszállás. Finomgépiparunk a rádiólokátorok gyártásával is foglalkozik. Irántuk a külföld is igen nagy érdeklődést mutat. Vörösmarty Cés*