Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-27 / 207. szám, szombat

Ä szlovákiai muzeulógusok konferenciája Nemrégen zajlott le Kassán Szlovákia muzeológusainak munkaértekezlete. A múzeumok dolgozói számbavették munkájuk eddigi eredményeit s megvitatták a további tennivalókat. Az ötnapos értekezletre a köztársaság minden részéből mintegy 150 muzeológus gyűlt össze. Milyen feladatok és tennivalók várnak múzeumainkra ? Szemléltetően azokkal a nehézségekkel, amelyek az országépítésben felmerülnek. Ezért kell a jövőben még inkább fokozni a múzeumok népszerűsítését s az elmélyült tudományos kutatást. A múzeumok feladata, hogy a múltat és a jelen nagy változásait tudományos alapossággal szemléltessék, bemutassák és terjesszék. A szlovákiai múzeumok munkájában négy évvel ezelőtt jelentős forA múzeumok dolgozói nagy érdeklődéssel tekintették meg Solivár népművészeti szövetkezete dolgozóinak munkáját. kell bemutatniok a tőkés rendszert minden összefüggésében és következményében. Ezt szemléltessék a múzeumok- kiállításai, gyűjteményei, erre irányuljon népművelési tevékenységük. Ugyanakkor be kell mutatniok a szocialista rendszer előnyeit minddulat állott be. 1953 óta Szlovákiában több új múzeumot létesítettek. Olyan múzeumok nyitják meg kapuikat, amelyek azelőtt zárva voltak. A négy év alatt létesült V. I. Lenin Múzer Bratislavában, az Erdészeti Múze' Zvolenben, a Szlovák Nemzeti Fölkelés Múzeuma Banská Bystricán, a Kerületi Honismereti Múzeum Prešovon, a Járási Múzeum Rozsnyón, a Forradalmi Sajtó Múzeuma Vrútjcyn. További járási múzeumok nyílnak meg Kremnicán, Sabinovon, Zlaté Moravcén s a legnagyobb szlovák nemzeti írók emlékmúzeumai. Most folynak Trnavában egy kerületi múzeum megnyitásának és sok egyéb akciónak előkészületei. A- múzeumok elsőrendű feladata, hogy gyarapítsák a dolgozó tömegek tudását és kiegészítsék az ifjúság iskolai ismereteit. Ezért kell fokozni a múzeumok tudományos munkáját, a vidék történelmének, néprajzának, gazdasági és egyéb sajátosságainak feldolgozását. 1953-ban a múzeumok látogatottsága 200 ezer volt. 1956-ban már 640 ezren tekin- I tették meg a múzeumokat. A beszámoló és a hozzászólások egyik központi kérdése volt a Szlovák Nemzeti Múzeum létesítése. A konferencia egyöntetűen foglalt állást a Bratislavában felépítendő Szlovák Nemzeti Múzeum szükségessége mellett s valamennyien támogatják annak mielőbbi létrejöttét. A múzeológusok szövetségének munkaértekezlete keretében a résztvevők autóbuszokon látogatták meg a kassai és prešovi kerületek nagyobb üzemeit, az alsómecenzéfi hámorokat, a kerületi és járási múzeumok nagy részét s a kassai képtárat. A Prešov melletti Solivár ősi sóbányájának megtekintése előtt a falu népművészeti szövetkezetének asszonyai a csipkék, függönyök, asztalterítők, fejkötők készítését mutatták be a múzeumok dolgozóinak. fatp Szlovákia muzeológusainak munkln ja - újabb és újabb sikereket ér el. Ezt bizonyította munkaértekezletük is, amelynek eredményei fontos feladatok megoldását teszik lehetővé. (mgy) Hemingway: AKIÉRT A HARANG SZÓL 512 oldal, ára kötve 27.— Kčs. A világhírű regény az 1936-os spanyol polgárháború hőseinek §llít maradandó emléket. A történés középpontjában Róbert Jordán, a köztársasági hadsereg egyik önkéntese áll. Azt a feladatot kapja, hogy robbantson fel egy fontos hidat a francóista vonalak mögött. Sikeresen átjut a fronton és csatlakozik a híd körzetében tanyázó partizáncsoporthoz. Itt a partizánok között találja meg- élete első nagy szerelmi élményét. Ez megcsillantja számára a jövő boldogságát, amelyet azonban már nem élhet át. A robbantás után ott marad holtan a spanyol fenyveserdő tűlevelekkel borított földjén. A BŰVÖS CSENGETTYŰ ÉS MÁS MESÉK Mi űjsás a könyvpiacon kézhez a legfiatalabb olvasótábor. „A bűvös csengettyű" több mint félszáz mesét tartalmaz. A meseirodalom legjobb hagyományait eleveníti fel. Tartalma: számos sikerült, lebilincselő mese és elbeszélés mai íróink legjavának munkája. Könnyed, finom ötvözetű tündérmesék váltakoznak kacagtató és megható reális történetekkel, széppróza váltakozik verses mesékkel. Capek Karel: TÖRTÉNELMI GÖRBE TÜKÖR 172 oldal, ára kötve 12.— Kčs. Prométheusztól Napóleonig, a bibliai Lóton, Pilátuson, Nagy Sándoron, Attilán és Don Jüanon keresztül, klaszszikus mondabeli és történelmi hősök vonulnak fel, szólalnak meg, hogy ironikusan összegezzék, cáfolják, vagy újraértelmezžék a történelem egyes döntő mozzanatait. Čapek figyelmeztet: talán hamis az, amit a múltról tudunk, talán úgy történt, ahogyan ez a görbe tükör mutatja, vagy úgy is történhetett volna. KöstriPr- ' EMIL ÉS A DETEKTÍVEK Ifjúsági regény. 114 oldal, ára kötve 9.— Kčs. Emil Tischbein, 12 éves tanuló, egy német kisvárosból Berlinbe utazik a nagymamájához. Az úton egy vasúti tolvaj ellopja pénzét. Emil a tolvaj után ered, de helyzete ktéségbeejtő. Kofferrel, virágcsokorral a kezében és egy fillér nélkül nehezen követhetné a tolvajt. Szerencséjére segítségére sietnek a berlini gyerekek, megszervezik az üldözést, őrséget állítanak, rengeteget izgulnak, még többet nevetnek, ami a fő, visszaszerzik Emil pénzét, sőt még ráadást is kapnak. A regényt Walther Trier rajzai díszítik. Mesék a legifjabbak számára. 348 oldal, számos színes és egyszínű illusztrációval, ára kötve 20.— Kčs. Szép, új mesegyűjteményt kap OOOOOOOOOOOOQOOG^ C^OOOOOOOOOGKDOOOÖOOOOGXDOOO^ A köpenicki kapitány (Hajtman z Kopeníku) Helmuth Käutner német rendező, aki Carl Zuckmayerrel együtt a film szövegkönyvét írta, Voigt suszter „szélhámosságait" vette a film történetének alapjául. A „köpenicki kapitány" esete naoy port vert fel annak idején a burzsoá világban: a napilapok szenzációt láttak benne, minden idők legnagyob szélhámosának tartották Voigtot. Pedig csak egy szegény ördög volt ő ... Helmuth Käutner filmje egészen másként viíágltja meg ezt a réai esetet. Nem a kalandvágy vitte Voigt susztert arra, hogy egy ócskásboltban még egészen jó tiszti egyenruhához jutva, feltartóztatva az utcán elsőnek feltűnő katonai őrszemet berontson Köpenickbe. a polgármesteri hivatalba, magához vegye a vlfirosháza pénztári készpénzállományát, a kerületi városba internáltassa katonai fedezettel a polGyökerek (Korene) Benito Alazraki mexikói filmrendező R. Gonzales nécv elbeszélése alapján vitte vászonra Gyökerek című alkotiását. Az őslakó indiánok "életéből merítik tárgyukat a történetek. Alapgondolatuk a hajdan oly magas kultúrájú indiánok nyomora, megalázottsága, szörnyű kizsákmányolása. A fehér ember alakja vonul végig a drámai események hátterében, mint valami rossz szellem. Pizarro utódai bukkannak fel lépten-nyomon, hogy az újkori kizsákmányolás eszközeivel fenntartsák uralmukat a lenézett indiánok felett. Mégis megfigyelgármestert... A nyomor és a kétségbeejtő helyzet volt cselekedeteinek rugója. A porosz militarista állam társadalmi rendszere, melyben „az egyenruhának mindent szabad" lehetővé tette csínytevése elkövetését. A bosszúvágy fűti, hogy megcsúfolja azokat, akik megvonják tőle a becsületes megélhetéri lehetőséget s még külföldön sem hagyják érvényesülni, mert fiatalkori bűne miatt nem adják ki útlevelét. Mikor a rendőrséq tűvé tesz mindent a rejtélyes kapitány személyének kiderítése végett, akkor önként jelentkezik, hogy szemébe nevessen Poroszország korlátolt militarista urainak. Voigt suszter esetének ez a. pozitív beállítása, a főszereplőremek alakítása s az ügyes rendezés érdekessé és egyben tanulságossá teszik a filmet, mely a századeleji embertelen kapitalizmust festi le korhűen. hetjük, hogy a keresztény vállassal kevert üogfny babonás szokások bléklyóiban vergődő bennszülöttek körében is teret hódít az öntudatosodás, főként pedig 'kezdik viszszanytrni önérzetüket, ami forradalmasításuk feltétele. A film nagy érdeme, hogy többnyire nem színészek, hanem a köznép játssza a szerepeket és hogy a film felvétele: Mexikó csodaszép vadregényes vidékein készültek és híven visszatükrözik az indián lakosság szegényes életmódját. L. L. )OOOOOOOOOGOOGOOGC Kultúrpolitikánk nagy sikere a X. Karlovy Yary-i nemzetközi filmfesztiválon A

z emberek közötti nemes kapcsolatokért, a népek közti tartós barátságért" — e jelszó jegyében folyt le a jubiláris X. Karlovy Vary-1 filmfesztivál. Mint két hét eseményeinek tanúja vallom, hogy a fesztivál jelszava nem maradt csupán papíron, nemcsak a fesztivál mozija homlokzatán tündökölt, hanem életté, embereket, művészetet összefogó erővé vált. Ez annál becsesebb számunkra, mivel filmfesztiválunkon negyvenkét ország filmgyártása vett részt és így jogoson büszkélkedhetünk azzal, hogy Karlovy Vary-i filmfesztiválunk a világ legnagyobb kinematográfiai versenye. Számos ténnyel, elsősorban neves nyugati producerek, rendezők, színészek, kritikusok és üzletemberek, sőt közéleti személyiségek jelenlétével, elismerő szavaival bizonyíthatjuk, hogy fesztiválunknak van rangja, elismerik és megbecsülik. A fesztivál jelszava megszabja eszmei tartalmát is. Éppen ezért ki ne könyvelné el nem is csekély eredményként azt, hogy a világ 42 országának művészemberei és filmvállalkozói elküldik olyan filmeiket, amelyekben több-kevesebb sikerrel, de becsületesen törekednek kifejezésre juttatni az emberi humánumot, a haladó gondolatot, megszilárdítani a népek közti barátságot. Igaza, százszor is igaza volt A. M. Brousil professzornak, a nemzetközi zsűri csehszlovák elnökének, amikor eredményhirdetéskor hangsúlyozta, hogy a ÚJ szö 1957. július 27. mennyiség egyben minőséget is jelent. Fesztiválunk jellegéből ered, hogy részt vehetnek rajta a kezdő filmgyártások is, amelyeknek így alkalmuk nyílik kilépni a nagyvilágba. Az idén először mutatkozott be a mongol, burmai és paraguayi filmgyártás. A világ többi filmfesztiválján az ilyen bemutatkozás lehetetlen, hiszen a velencei, a cannesi és a többi nagy filmversenyre előre kiválogatják a műveket és a kezdők előtt zárva maradnak az ajtók. Ezzel szemben mi csupán azt a követelményt támasztjuk, hogv a film összhangban álljon a fesztivál jelszavával. Ennek persze vannak hátrányai is, nem egy bemutatott film formailag kezdetleges, vagy a gyenge átlag színvonalát éri el csupán. De a kezdés nehézségeit nagyszerűen segíti leküzdeni a mű bemutatása nemzetközi fórumon, avatott szakértők által való tárgyilagos bírálata, aminek serkentő hatása később feltétlenül megnyilvánul. Elég példaképpen megjegyezni azt, hogy az idei filmfesztiválunkon legnagyobb sikereket elérő indiai és.kínai kinematográfia a második világháború után éppen Karlovy Varyban lépett először nemzetközi porondra. F

ilmfesztiválunk azonban nemcsak a mennyiség terén jelent sikert. Habár kétségtelenül megmutatkozott, hogy a világ filmgyártásának még nem sikerült teljesen kikerülnie a hullámvölgyből, mégis alkalmunk volt megismerkedni néhány kiváló alkotással. Elsősorban a Nagydíjat elnyert indiai filmre „Az éj leple alatt" című Radzs Kapur alkotásra gondolok. Nemcsak mély humánuma, gondolatainak ereje miatt érdemelte meg a legnagyobb kitüntetést, hanem főszereplője és rendezője briliáns teljesítményéért és azért is, mert formanyelvében újat hozott. Érezhető benne ugyan Chaplin és R. Clair hatása, de ezen átüt Radzs Kapur zsenialitása, egyéni, sajátos és nem utánozható stílusa, alkotóereje. A zsűri különdíját az „Üjévi áldozat" című kínai film nyerte el, mert megrázóan elevenítette fel a kizsákmányolt, jogfosztott kínai nőt, századunk első évei egyik páriájának életét s érzékeltetni tudta, hogy a nagy és szabad Kínában milyen hatalmas erők szabadultak fel. A művészi kifejezésmód ebben a filmben ugyan nem hozott annyi újszerűt, mint az indiai alkotásban, de a formai rész tökéletes kidolgozottsága és a főszereplő, Pa Jang kiváló alakítása egységes egészet alkotott a film tartalmi részével. A fesztivál egyik nagy tanulsága az volt, hogy az ázsiai filmgyártás mérföldes léptekkel halad előre. India és Japán eddig is a világ legtöbb filmet produkáló filmgyártásai közé tartoztak és * most megszülettek a minőségi eredmények is. Hiszen az indiai és a kínai film sikere mellett a japán kinematográfia egyik bemutatott műve is figyelemre méltó, habár nem éri el a Hirosima gyermekei című film színvonalát. Zarhi szovjet rendező éppen ennek alapján mondotta a lapunknak adott interjújában: A szovjet kinematográfiának lényegesen több filmet kell qvártania, hogy több legyen a kiemelkedő, az átlagot messze felülmúló alkotás. A három fő díj közül sorrendben az elsőt a magyar film kapta meg. A Hannibál tanár úr nem mondható tökéletes alkotásnak, vannak benne retardáló részek,, kevésbé sikerült jelenetek. Ereje abban van, hogy művészi eszközökkel tudja ábrázolni a félénkségét leküzdő kispolgár szembeszegülését a fasizmussal, kiállását és letörését. Szabó Ernőt a főszerepben a legnagyobb elismerés illeti, rég láttunk ilyen megrázóan erős, élethű alakítást, összegezve az idei fesztiválon a magyar film megtartotta azt a helyet, amelyet egy évvel ezelőtt vívott ki. Ez volt a film megtekintése után a szakértők szinte egyhangú megállapítása. A tavalyinál jobban szerepelt a szovjet és a kelet-német film is. A Magasan a föld felett című szovjet film méltán nyerte el a második fő díjat, sőt talán többet is érdemelt volna. Kétségtelen ugyanis, hogy, az előtte álló filmekhez viszonyítva lényegesen nehezebb témát dolgozott fel: emberi kapcsolatokat a munka folyamatában. Meg kell nézni ezt a filmet, hogy az ember megyőződjön róla — igen, lehet érdekesen, élethűen, művészien és filmszerűen elénk vetíteni mai életünket, hétköznapi kis örömeinket, bajainkat, emberi problémáinkat. A másik szovjet film, a Prológus már nem éri el ennek az alkotásnak színvonalát, de ennek ellenére érdeme, hogy megkísérli — habár csak részleges sikerrel — emberi sorsok tükrében feleleveníteni az 1905-ös forradalom dicső napjait. Ha a szövegkönyvíró több újat mondott volna és a rendező nem törekedett volna feltétlenül monumentálitásra ott, ahol az egyszerűbb eszközök is megfeleltek volna, akkor sokkal jobb filmről számolhatnánk be. így is hangsúlyozom, hogy ez a film a történelmi tematika újszerű feldolgozására törekszik.. A Lissv című NDK film erőssége í* ezzel szemben éppen abban van, hogy egy egyszerű berlini lány és néhány rokona sorsán keresztül tudja bemutatni, miként jutott 1933-ban Németországban uralomra a hitleri fasizmus, hogyan tudott milliókat megmételyezni. Éppen ezért inkább érdemelte ki az egyik fő díjat, mint az Egy szélhámos vallomásai című nyugatnémet filmalkotás, amely ugyan formai szempontból tökéletesebb, de mondanivalója ma, Thomas Mann művének minden haladó vonása ellenére sem olyan időszerű, leleplező és figyelmeztető, mint a Lissyé. A francia filmgyártás a legtöbb szakember véleménye szerint ma a világon az első he'vet foglalja el. Karlovy Vary-ban is >gmutatkozott, hogy fölényben van az olasz filmgyártással szemben, amely a háború utáni években igen nagy sikereket ért el, elsősorban a neorealista irányzat előretörése eredményeképpen. Sajnos, a franciák ezúttal nem küldték el fesztiválunkra legkiválóbb műveiket. Ennek ellenére három díjat nyertek. A dokumentáris rövidfilmek kategóriájában Köd és éjszaka című müvük vitathatatlanul messze a „mezőny" fölé emelkedett. Megrázó tökéllyel tudták a film nyelvén kifejezni a fučíki mementót: Emberek, őrködjetek! Ez a film Cannesban nem kerülhetett műsorra, mert a nyugatnémet küldöttség azzal fenyogétődzött, hogy ebben az esetben nem vesz részt a fesztiválon. Nálunk természetesen programra tűztük és a nyugatnémet filmesek is megtekintették. Jó volna, ha arra a nézetre jutnának, hogy ezt a filmet otthon, a Német Szövetségi Köztársaság minden mozijában vetíteni kellene és minden németnek legalább egyszer meg kellene néznie, hogy sohase kívánja a fasizmus visszatértét. A Salemi boszorkányok című egész estét betöltő filmért — amely különben szintén a nagyon jó filmek közé sorolható — a franciák elnyerték az egyéni színészi teljesítmény díját.