Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-27 / 207. szám, szombat

IS; FFIH mWm i - #T 4HH Sili®s«í

ľ m. ESP Ĺ £gy korsó világosat r A sör, vagy a sörgyári dolgozók szerint a „folyékony kenyér" f ogyasztása évről évre rohamosan nö vekszik. 1937-ben a Bratislavai Stein Sörgyár, mely hazánkban a három legnagyobb sörgyárak ecyike, 85 ezer hektoliter sört gyártott, mellyel teljesen fedezte a fogyasztást. 1957-ben ezt a mennyiséget a gyár csaknem egy hónap alatt gyártja. A sörgyár udvarán nagy a forgalom. Egymás után futnak be a 7 és félzóosztályon fehér csempések a falak és ragyogó tiszták a vörösréz-alkatrészek, csövek, katlanok. Itt főzik 0 sört, itt adják meg izét, erejét. Amilyen a fözöosztály, olyan az egész gyár. — Ez a helyiség tulajdonképpen a gyár lelke — mondja az Ősz hajú Misztrik János főzőmester, akinek fiatalos mozgása nem árulja el korát, az 58 évet. — Szereti a sört? — kérdem tőle kíváncsian. Az biztos, hogy jobban, mint a vizet. Aki itt dolgozik, annak nem is szabad vizet innia, mert a víztől megrozsdásodik a tüdő, — mondja nevetve. Naponta 6—7 litert is megiszom. — Mennyi sört főzött már életében? — Hát, számítsa ki. Egy hónajp alatt kb. 40 ezer hektolitert átlagosan és már 32 éve ezen az osztályon dolgozom. — Akkor biztosan tudja a receptjét is. — Az titok — nevet nagyot a főzőmester, majd folytatja. — Egy sörfőzőmester sohasem szeret erről másoknak beszélni. Minden gyárnak megvan a saját főzési rendszere, amely alapjában véve azonban egyforma folyamat. Itt van pl. ez a 400 hl-ep katlan. Ebben 28 fokos vízbe nevek és számok. Misztrik János neve is itt van és utána az áll, hogy az első negyedévben a lengőbb eredményt mutatta fel a sörfőzésben. Ján Pätoprsty, Ľudovít Stercl, Dóka Ferenc, P. Kolarovič főzőmesterek és munkások kiváló eredményt értek el. Tovább megyünk a hütöépületbe, amelynek magas, hétemeletes épületében nemcsak lehűtik, hanem erjesztik, érieltetik, pihentetik a fiatal sort. Az úgynevezett erjesztö-pincében, amely a második emeleten van, a lehütött és lefiltrált fiatal édes sörhöz élesztőt kevernek. Egy hektoliterhez két liter élesztő szükséges. A hatalmas, 345 hektoliteres betonkádakban aztan annyi napig er'ed a sör, ahány *okosra akarják csinálni. A hűtött és állandóan hideg levegőjű erjesztöpmce minden kádián krétával van felírva, mikor kezdöd'k az erjedés. A '2inig megtelt kidak tetejét vastag hab borít;"., me'y a tejszínhabos csokoládé

1'oz hasonlít. Az erjesztéshez az élesztőt már két éve magunk gyártjuk. — Azelőtt a Smíchovi Sörgyártól kaptuk, de most már van saját élesztögyártó-osztályunk, hazánkban a legkorszerűbb berendezéssel. Kísérőnk az élesztőt gyártó osztályról egyenesen a pincékbe vezet, a'"oi pihen a sör. A 10 fokos sörnek Misztrik János főzőmester' Itt töltik a palackokat. tonnás teherautók, üres hordókkal telve. A sörgyárnak van vagy 50 ezer ilyen hordója. Innen megrakottan távoznak a raktárakba, vagy egyenesen a fogyasztókhoz. Karika Árpád sofőr éppen most érkezett vissza Diószegről. Vigyázva közeledik az üres hordókkal a rakodóhelyhez. — Naponta háromszor fordulok és egyszerre 100 db. 50 dteres hordót viszek a raktárba. De nemcsak Diószeget, hanem az egész bratislavai kerületet, sót még Párkányt és Komáromot is a mi gyárunk látja el sörrel — válaszolja kérdésemre. Bent a főáztatjuk a malátát (a kicsirázott, megszárított- és megőrölt sörárpát). Innen kerül a második katlanba, ahol 58 fokos vízben már cukortartalmúvá válik a folyadék, A harmadik katlanban leszűrjük a fiatat, édes sört, a negyedikben pedig komlót keverünk hozzá és megfőzzük. Egy és ugyanazon komlóval kétszer is szoktunk főzni — mondják felváltva magyarázva Misztrik János főzőmester és Dóka Ferenc, a molnár, akiknek kíséretében járjuk végig a tisztaságtól ragyogó termet. Az ablaknál egy tábla függ. Rajta Az üszőknek egy év alatt a tehénállományba való átvezetésének 8,5 százalékát éri el. A szövetkezetben mindeddig nagyon alacsony a vágómarha súlya is. Ezt a növendékállatok hizlalásával küszöbölik ki úgy, hogy állandóan legalább húsz szarvasmarhát fognak hizlalni. A sertéstenyésztésben minden egyes tervezett állat után legkevesebb egy mázsa sertéshúst akarnak termelni. Ezt a feladatot a takarmányadag jobb összetételével biztosítják és azzal, hogy növelik a kocák és süldők számára a lucernaadagokat, valamint a burgonya és takarmányhüvelyesek adagjait. A jövő évben 50 új méhcsalád beszerzését tervezik. Az állattenyésztési termelés feladatainak teljesítéséért Henc Béla lesz a felelős kollektívájával együtt. A feladatok teljesítését rendszeresen értékelni fogják Štefan Bugár, körzeti zootechnikus részvételével. Kik a fe'elősek ? A növénytermesztésben főként a takarmányfélék idejében való betakarításáról, a vetőmag-területek minőségének megjavításáról, az istállótrágya gondozásáról és jó felhasználásáról és a legelői takarmánytermelés növeléséről fognak gondoskodni. E feladatok teljesítéséért Juhos Dezső agronómus lesz a felelős, Lovas István, Molnár József és Kovács Vilmos csoportvezetőkkel együtt. Ezenkívül a fejőstehenek összpontosítása érdekében még az idén befejezik az új tehénistálló építését. 1958-ban egy további tehénistálló építését tervezik. E feladatok teljesítéséért Dudás Szilveszter lesz felelős. Az 1958. év; mezőgaalasági termelési terv teljesítésével kapcsolatos összes feladatok teljesítésének ellenőrzésével Bartalos Lajost, az EFSZ elnökét és Habara Jánost, a helyi iskola igazgatóját bízták meg, aki szintén tagja a szövetkezet vezetőségének és aktívan segít a szövetkezetnek. Jó segédeszközök A nádszegi EFSZ tapasztalatai azt mutatják, hogy a terv összeállításában a következőképpen kell eljárni: 1. Össze kell gyűjteni a szövetkezet gazdálkodásáról szóló iratokat. 2. Pontosan meg kell határozni a szántóföld területét a JNB-től kapott állatni terv alapján, a HNB nyilvántartási lapjával és azon szántások méretével, amelyekkel bővül a szántóföldalap. 3. Ki kell számítani a kötelező állami beadásokat a JNB tanácsának begyűjtési s mező- és erdőgazdasági osztályával együttműködésben. 4. Az állattenyésztési termelés feladatait a takarmánytermelés szükségleteinek meghatározása szempontjából kell megállapítani, vagyis ki kell számítani a sertéshús-, tej- tojástermelést és meghatározni a lovak és baromfi megfelelő számát (a tervadta többi feladatokat). 5. Meg kell határozni az egyes növények vetésterületeit, amelyeket az állami terv nem ír elő. 6. Meg kell határozni az egyes állatfajtákra a takarmányadagokat és ki kell számítani az egész takarmányszükségletet. 7. Ki kel! számítani a takarmányforrásokat és így ellenőrizni az összes takarmánynövények vetésterületek helyességét. 8. Az 5. és 7. pontok alapján össze kell állítani a részletes vetési tervet és ezt helyesen beilleszteni a vetési eljárásba. 9. Meg kell határozni a szükséges agrotechnikai és zootechnikai intézkedéseket a termelési terv teljesítésének érdekében: A szövetkezet bővített vezetősége részletesen ellenőrizte az 1956-os évre szóló termelési tervet, amelyet még jóváhagyás végett a taggyűlés elé terjeszt. A megtárgyalt és jóváhagyott tervet érvényesítik az 1958-as évre szóló egész évi termelési-pénzügyi terv összeállításánál is. A szövetkezet gazdálkodásának kilátásairól tájékoztatják az egyénileg gazdálkodó parasztokat is, hogy megnyerjék őket az EFSZ-nek. Ing. Oravecz, Grohman, Bárta. itt öt hétig kell a rozsdamentes tartályokban pihennie, hogy teljesen leülepedjen és jó legyen az íze. let begomboljuk a kabátunkat, mert mindössze egy fok meleg van. A levegőt izehőztetö berendezéssel hűtik melynek hőfoka éjjel-nappal egyforma. — A sörnek éppen a nagy hjí'iáltozás árt a legjobban — magyarázza Jakul) Pavelka pincemester. Irodahelyiségében még júliusban is fűteni kell, mert máskülönben ebben a borpincéhez hasonló sörpincében könnyen meg lehet fázni. Ahol nem pincében, hanem a szabad levegőn raktározzák a sört, ott az hamar elromolhat. Az éjszaka és a nappal közötti hóváltozás árt a sörnek. Akkor a legjobb a sör, ha állandóan egyforma hőmérsékletű hideg helyiségben van elraktározva. Kollégája közben a hatalmas acélkatlanból csapol egy kétliteres vörösrézkorsóba. Tessék megkóstolni, ilyen sört biztosan nem iszik a vendéglőkben. Nézzen ide, a habja nem száll le és a minősége kitűnő. Még nem a legtisztább, fent még egyszer kifiltráljál:, de ennél jobb sört el sem lehet képzelni — mondja a pincemester. Megkóstoljuk és mindnyájunknak nagyon ízlik. — En is megiszom 15—20 korsóval naponta és amióta itt dolgozom — 15 éve — még egyszer sem voltam beteg, — mondja büszkén a magas termetű vállas pincemester, aki bevallja, hogy a sörtől nagyon jó az étvágya. Még megnéztük a hordómosó-osztályt, ahol a mosógép-berendezés óránként 320 hordót tisztít ki kívülröl-beliilröl. Innen kerül a tiszta hordó a csapolóhoz, melynek mindegyikével óránként 20 hektoliter sört lehet csapolni. Oly gyorsan és ügyesen megy itt a munka, hogy alig győzzük tekintetünkkel követni a csapolok munkáját: a dugózást, és a töltést. Síneken gurul innen a telt hordó a rakodókhoz, a teherautókra. A palackozó-osztályon havonta 145 ezer hektoliter sört töltenek üvegekbe. Állandóan működésben van itt a palackfejtö gép, mellyel óránként 4 ezer üveget töltenek meg. Éjjel-nappal szorgalmasan, odaadással dolgoznak a sörgyár munkásai, akik az első félévben 61 703 hektoliterrel, azaz 12 millió korsó sörrel gyártottak többet, mint amennyit a terv előírt. A fözöosztályon nyáron 60 fokos melegben, a többi részlegeken is a legnagyobb erőfeszítéssel igyekszenek többet és jobbat gyártani, hogy a melegben, hőségben legyen lakóink számára elég jó minőségű hűsítő ital. Dicséretre méltó ez az igyekezet, ez az eredmény. Erre gondoljunk akkor, ha a csaposhoz ezzel a kéréssel fordulunk: — Kérek egy korsó világosat. Horváth Sándor Aholas önköltség csökkentéséért küzdenek A A rozsnyói vasércbányák dolgozói a munkaversenyben, az egymás közti nemes vetélkedésben nem egyszer megmutatták már, hogy jól meg tudják fogni a dolog nehezebbik végét. Az SZLKP kongresszusa előtt! versenyben és utána is sokan kitűntek eredményes munkájukkal. S most az első félév sikerei után azt kell megállapítani, hogy a verseny ellanyhult. Ha valakitől a verseny felől érdeklődik az ember azt feleli: nincs vagon, nincs csille, sőt Mária-bányán még azt is hozzáteszik, hogy jól előkészített munkahely sincs, hát hogyan lehetne versenyezni. Tény. hogy a rozsnyói bányákra régóta jellemző a hóvégi rohammunika.Volt amikor azzal a jeszóval indult meg a műszak, hogy „minden épkézláb ember vaskőre!" Máskor bizony gyakran előfordul, hoqy vájárok segédmunkát végeznek, mert nincs számukra üres csille. Ez sok ember kezéből veszi ki a kereseti lehetőséget. Előfordul, hogy fél műszakokat kell üres csillére várniok. A gépeket sem tudják kihasználni azért, mert hiányos a munkaszervezés. Sajnos, mégsem fotíják meg elég erősen azt a szálat, amely a terv egyenletes teljesítéséhez vezetne. — Én úgy gondolom, hogy nekünk nemcsak a mára kell gondolnunk, hanem egy-egy bányarészlegnek évekre előre, tervszerűen kell dolgoznia, s a feltárás legyen a leqfontosabb feladat. Régi kérésünk, hoqy két-három munkahely legyen mindig tartalékban. De ez a kérésünk süket fülekre talál. Mi minden tudásunkat, a gyakorlati munkában szerzett tapasztalatainkat beleadjuk a munkába. Ez azonban eoyma/iában kevés. Az a meggyőződésünk, hogy a tervezésben van a hiba, amely nem irányul a helyi lehetőségek jobb kihasználására. Ezért kérjük Ján Cilik igazgató elvtársat itt a pártgyűlésen, hogy segítsenek jobban bennünket — idézi a taggyűlésen elmondottakból Filický elvtárs, a Máriabánya üzemi pártszervezetének elnöke. A

z SZLKP kongresszusa ismételten hangsúlyozta, hogy a gazdasági vezetés megjavításának alapja a tervező munka színvonalának emelése és megszabta az ezzel kapcsolatos fő feladatokat: ércalapunk gyors fejlesztését úgy kell biztosítanunk, hogy azt a földtani kutatás és felderítés kellőképpen megelőzze, hogy ne legyem akadály a jó munkahelyek előkészítésében. Hozzáfűzhetjük azt is, hogy a tervezőmunka megjavítása nemcsak a vezetés megjavulásának feltétele, hanem egyúttal a párt és a tömegek közti kapcsolat elmélyítésének fontos tényezője is. A terv határozza meg a bányászok mindennapi munkáját, keresetét. A bányász saját munkáján keresztül érzi, ha a tervből valami kimarad, ha nem reális, ha megvalósítását ez vagy amaz akadályozza. A legtöbb bányász ezzel nemcsak saját anyagi érdekeltsége miatt elégedetlen, hanem azért is, mert a bánya gazdájának érzi magát és aggódik azért, hoqy a lehetőségeket nem használják ki megfelelően, hogy drágán termelnek. Annyi mindenesetre tény, hogy az önköltség kedvezőtlen alakulásának fő oka a szállítás szervezetlensége és a munkahelyhiány. Nincs tehát semmiféle ok arra, hogy halasszuk azokat az intézkedéseket, melyeket egy-egy dolgozó vaqy vezető: munkás, mérnök, vagy igazgató a maga posztián megtehet. Már akad olyan dolgozó is, aki hajlamos megfeledkezni arról, hogy mindenkinek először a saját portáján kell rendet teremteni. Mindenekelőtt persze a vezetésben kell valóban alapos javulásnak bekövetkeznie. El kell érni, hogy minden vezető a maga helyén teljes mértékben felelősséget érezzen a terv egyenletes teljesítéséért és az önköltség csökkentéséért. Intézkedésre, bátor kezdeményezésre van szükség. A

z önköltség alakulását mutató adatok, amelyeket Reizer Mihály főkönyvelő közölt, nem holt számok, hanem szoros összefüggésben vannak a mindennapi élettel. Hatásuk végső soron közvetlenül a családok asztalán, ruházkodásában, lakájában tükröződik. Arról beszélnek ezek a számok, mennyire jól vagy rosszul gazdálkodtunk azzal, amink van, mennyire teremtettük meq az életszínvonal emelésének feltételeit. Közismert, hogy a kevesebb önköltséggel felszínre hozott vasérc olcsóbban gyártott gépet, műtrágyát, ruhát, cipőt, élelmet, jobb életet is jelent; Ha csökken az önköltség, nő az állam bevétele és kormányunk többet fordíthat új, korszerű gyárak építésére, a mezőgazdaság gépesítésére. Tehát egyre több és olcsóbb vasra, gépi berendezésre van szükség. Az is ismeretes, hogy az önköltség csökkentésének nagyon sok módja, lehetősége van. A sok lehetőség, rejtett tartalékok feltárásához és kihasználásához természetesen a bánya egész kollektívájának leleményességére, közreműködésére van szükség. Meg kell hát hallgatni, figyelembe kell venni minden bányász javaslatát; ha a bánya dolgozói látják, .hogy jó tanácsaikat meghallgatják, örömmel segítenek. Jellemző erre, hogy a rájuk bízott eszközöket gazdaságosan használják fel. Alexa János például, a Márianbánya egyik fiatal szorgos dolgozója júniusban terven felül 18 méter folyosót hajtott ki kevesebb kéményfúrófej felhasználásával és Így 336 koronát takarított meg. Több ilyen példa meggyőzően bizonyltja, hogy a dolgozók a bánya gazdáinak érzik magukat, így takarítottak meg az első félévben 57 480 korona értékű szerszámot és anyagot. Ezt bizonyítja a Rudna-bányában dolgozó Pardon András újítása is, aki a második negyedévben a gépek módosításával 70 méter emelkedő folyosóval hajtott ki többet a tervezettnél. Az ércelőkészítő dolgozói, ahol nagyobbrészt asszonyok és lányok dolgoznak, Prónai Jánosné javaslatára elhatározták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére fél százalékkal javítják a minőséget. Több szakember véleménye szerint ez merész elhatározás, ami 184 947 korona megtakarítást jeleint. Vállalásukat derekasan teljesítik. Már eddig 20 946 koronát takarítottak meg. Prónai elvtársnőnek, az ércelőkészítő legjobb agitátorának minden igyekezete arra irányul, hogy munkatársai tudatosan törekedjenek az önködtség csökkentésére. Biztos abban, hogy a felajánlás, nem szalmaláng, hanem korríoly elhatározások eredménye. C elsorolhatnánk még jó né* hány bányász nevét, akinek körültekintő szorgalmas munkáját az eredmény dicséri. De mindanynyian elégedetlenek, mert a szállítás és egyéb nehézségek, amikre nincs közvetlen befolyásuk, felemésztik a megtakarított koronákat, s a bánya igazgatósága több mint három százalékos önköltségemelkedést mutat ki. Ezen segíteni kell. A bányászok seregének parancsnokai a műszaki vezetők, a mérnökök, a technikusok, az aknászok. Az önköltség túllépése elleni „frontális támadás" sikere jelentős részben az ő munkájuktói függ. A jó tervezés és szervezés, a fegyelem megkövetelése, a gépek jobb kihasználása, az új munkamódszerek terjesztése, az újító mozgalom fejlesztése mind-mind fontos hozzájáruls a terv minden mutatószámának teljesítéséhez. A műszaki vezetők azonban csak akkor érhetnek el teljes sikert, ha az eredmények reményében bízva látnak munkához, ha még szorosabban összefognak a bányászokkal, körültekintően gondoskodnak jogos követeléseik teljesítéséről, mindent megtesznek a munkakörülmények megjavításának érdekében. Persze vannak hibák, amelyeket csak fel,sőbb állami, gazdasági vagy pártszervek segítségével lehet orvosolni, mint péidáu! a vagonok kérdését. De ayorsabban kell intézkedni, nem pedig akkor, amikor már a felhalmozott vasérc kinyomja a tároló falait és kárt okoz. A sok komoly ígéret, javaslat, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére tett kötelezettségvállalások a párt, a dolgozók ügye iránti szeretet sugározza. Nagyon fontos azonban, a bányászok által elért új termelési és megtakarítási eredményeknél, hogy az üzem szakszervezeti bizottsága ne érje be annyival, hogy értékeli őket és a kimutatást az íróasztal fiókjába süllyeszti, hanem írja ki ezt a versenytáblára is. Ki ne lenne büszke munkájának eredményére. Kutassák, hogyan érte el a jó teljesítményeket, törődjenek ezzal, hogy minden bányász munkája legjavát adja a második félévi terv sikeres teljesítésének és az önköltség csökkentésének érdekében. Erdős! Ede