Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)
1957-07-27 / 207. szám, szombat
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. július 27. szombat 30 fillér X. évfolyam, 207. szám, EGY EMBERKÉNT, EGY AKARATTAL T^ ehéz, küzdelmes napokat élünk. Semmi értelme nem volna a valóság fölött szemet hunyni, nem volna célravezető az illúziókeltés, az igazság elhallgatása: a termés betakarítása veszélyeztetve van. A hosszantartó és szűnni nem akaró esőzések szinte teljesen megbénítják az aratást, a hordást és a cséplést. S a helyzetet főleg az súlyosbítja, hogy a gabona még az esőzések kezdete előtt a váratlanul jött hőség következtében egyik napról a másikra beérett, sőt túlérett, azóta pedig az eső szinte megállás nélkül esik és így mind a learatott és keresztekben levő, mind pedig a lábon álló termés — a sok nedvesség hatására — veszélyes stádiumba jutott. A Duna menti községek határában a helyzet súlyosságát pedig még csak tovább növeli a Duna egyre növekvő vízszintje s az ennek nyomán feltörő talajvíz és maga az árvíz veszélye. Ezeken a részeken tehát a termést kétszeresen fenyegeti a veszély, a felülről és alulról rátörő víz. Ez a való helyzet és ezen nem szépítgetni kell, hanem szembenézni vele. Szembe kell néznünk a helyzettel úgy, hogy egyben határozhassunk is: mit kell és mit lehet tenni, hogy a termést a pusztulástól megmentsük. És a helyzet felmérésekor mi az, amit elsősorban is meg kell mondanunk? Az, hogy ha súlyos is a helyzet, sápitozással és siránkozással semmit meg nem oldunk, semmiféle munkát el nem végzünk. Nem könnyíti, ellenkezőleg, csak súlyosbítja és a munkát hátráltatja, ha bárki és bárhol .is kétségbeesve azon töpreng, hogy micsoda szerencsétlenség ért bennünket, odavész a termés, tönkremegy a kenyérnek való. Ezzel ugyan nem sok, de egy kalászt sem mentünk meg a pusztulástól és ráadásul még tétlenségre kárhoztatjuk azokat is, akik tenni és cselekedni akarnak, akik úgy látják és úgy vélik, hogy cselekedni nem csak kell, hanem lehet is. Mert ez most a fő és a döntő: cselekedni kell és cselekedni lehet, méghozzá most, rögtön és azonnal, józanul, megfontoltan és határozottan. Ez segít bajunkon, az eltökélt akarat, a határozott és biztos cselekvés. M it tartsunk mindenütt elsősorban is szem előtt? Azt, hogy a rendkívüli helyzet a megszokottól — egyébként helyes — eltérő módszereket követel meg. Értsük ezt pedig úgy, hogy most aztán igazán nem várhatunk arra, hogy „megfelelő" és „aratni való" idő legyen. Mert éppen azon múlik minden, hogy ha csak egy-két órára is, de ha eláll az eső, akkor máris aratni kell. Rögtön és minden eszközzel, teljes erővel. Hogy nedves még a kalász? Ez igaz, de ha fél-nedvesen is, mégiscsak le van aratva és az újabb pár órányi jé idő már a levágott gabonát szárítja. Fontos, hogy különösen a Duna menti részeken, a talajvíztől veszélyeztetett földekről a gabona ha nedvesen is, de lekerüljön. Nem szükséges most különösebben hangsúlyozni, hogy most szinte minden perc métermázsákban mérhető, — ezt úgyis látja és • tudja a falu népe. Ám nagyon is szükséges hangsúlyozni az okulás szempontjából, mert hiszen nyíltan és őszintén meg kell mondani, hogy sok helyütt azért ázik és pusztul a termés, mivel nagyon is komótosan, „mindent csak sorjában" formán fogtak hozzá az aratáshoz és így a gabona beérésétől az esőzések megindulásáig rendelkezésre álló 4—5 napi valóban jó időt még csak meqközelítőleg sem használták ki. Számítsuk még ehhez hozzá azt fcgyancsa* sok helyütt észlelhető „takarékosságot", hogy csak a legminimálisabb mértékben vettek icjfcnybe gépeket csupán azért, hogy ne kelljen értük fizetni, pénz a háznál maradjon. Lám, tanyi szövetkezeti tagoknak más volt a véleményük. Hirtelen jött a meleg ? Egyszerre érett be az összes gabona? Majdhogy csak azt nem mondták rá, hogy így a legjobb, legalább egyszerre el lehet aratni mindent. Nosza gyerünk a traktorállomásra és vitték az összes fellelhető és szabad gépeket aratni, csépelni. Nem sajnálták a pénzt és most ennek köszönhetik, hogy termésük döntő többségét biztonságban tudhatjak. Persze, nem lehet szemet húnynyi a traktorállomások hibái fölött sem. Joggal fel lehet és fel is kell tenni a kérdést: vajon milyen gépjavítást végeztek egyes helyeken, hogy a gépek még meg sem indultak és máris javításra szorulnak? Vajon milyen véleménnyel lehetnek a hetényi szövetkezetben az ógyallai traktorállomásról, hogyan bízzanak a gépi munka segítségében, ha olyan gépeket küldenek ki hozzájuk, amelyeket akkor is javítani kell, ha félnapra eláll az eső, kisüt a nap és aratni lehetne, aratni kellene teljes erővel, a legnagyobb gépi segítséggel? Ezen az áldatlan, sőt tűrhetetlen helyzeten — ahol csak előfordul — haladéktalanul segíteni kell s el kell érni, hogy minden aratógép, kévékötő és kombájn a legkisebb fennakadás nélkül dolgozhasson és dolgozzék is. \ termés betakarításában beállott kedvezőtlen helyzet ellenére is bíztató jelenségeknek vagyunk tanúi, s ez az, amit a helyzet megoldása érdekében nyomatékkal hangsúlyozni szükséges. Mert mit látni? Azt, hogy a földművesek nem vesztették el a fejüket, az adott helyzethez alkalmazkodnak és cselekednek. Nem túlzás — és éppen ez az örvendetes — azt mondani, hogy most valóban a falu apraja-nagyja a termés betakarításán, megmentésén fáradozik. És nem egyedül, nem magára hagyva. Mint az utóbbi napokban nem egy esetben már hírt adtunk róla, a helyzet komolyságát felmérve megmozdult az üzemek népe is, s a parasztság gondját maqáénak vallva ezer meg ezer ipari munkás hagyta ott munkapadját és a falu megsegítésére sietett. A közös gondban és bajban paraszt és munkás méginkább egymásra talált s egy emberként, egy akarattal küzdenek mindanynyiunk mindennapi kenyeréért. A FALU ÉS A VÁROS ÖSSZEFOG HEH HAGYJUK TüMKREMEHHI A TERMÉST Egész népünk ügye: a termés gyors betakarítása • Teljes erővel az aratás gyors befejezésére Segítenek az üzemek dolgozói is • Az ifjúság is csatasorba állt • Vasárnap se álljanak • gépek • A szorgalmas jó munkának meglesz a gyümölcse Csatasorba álltak a párkányi fiatalok Országszerte kaszára vár a gabona. Aratni kell. Aratni, de minél előbb, mert a termés nem vár halasztást. Most már nemcsak az állami gazdaságok, szövetkezeti tagok, egyénileg gazdálkodók ügye az aratás, a kenyér megmentése, hanem az ország minden becsületes dolgozójáé. Különösen a dunamenti járásokban aggasztó a helyzet. A rendkívül sok csapadék következtében a Duna árad. Egyes helyeken már a talajvíz is veszélyezteti a termést. A közös célért a kenyér, megmentéséért folyó küzdelemben csatasorba áll a paraszt, a munkás, a hivatalnok. Az üzemi, helyi pártszervezetek a nagy küzdelem élére álltak. Vezetnek, példát mutatnak a párionkívülieknek. A kassai kerületben például a kommunisták kezdeményezésére a hivatalokbúi, üzemekhői 2500 munkás, illetve hivatalnok jelentkezett aratási, cséplési munkákra. Ezenfelül az üzemek 170 szállítási alkalmatossággal járulnak hozzá, hogy a jólétet, az életet jelentő kenyér minél előbb raktárba kerüljön. A bratislavai üzemek dolgozói is önként vállalták, hogy csatasorba állnak. Csak a Bratislava-Nové Mesto-i körzetből 60 brigádos jelentkezett. A Béke Üzemből több mint 50 munkás indult a szövetkezeti földekre. A Juraj Dimitrov Üzem dolgozói is kaszát fogtak, hogy megsegítsék a szövetkezeteseket. Az apátfalvi textilgyár dolgozói pedig szabadságuk alatt a nagykürtös! állami gazdaságban aratnak. OKOSAN CSINÁLJÁK A Zselízi Állami Gazdaságnak háromezerháromszáz hektárról kell az idén betakarítani a kalászíteokat. Nagy terület, sok munkával jár ennyi termés betakarítása. A gazdaságok dolgozói azonban bíznak erejükben, a gépekben. Ahogy megérett az árpa, nyomban meg is kezdték az aratást. Kora reggeltől késő estig dolgoztak. Több mint 2400 hektárt le is arattak. De tovább nem jutottak. Közbeszólt az idő. A learatott termés nagy részét elcsépelték. Jól fizetett a tavaszi és őszi árpa is. Hektáronként átlag 4 mázsával termett több, mint amennyit terveztek. Az esős napok alatt sem tétlenkedtek a gazdaságok dolgozói. A pártszervezet, a szakszervezet aratóbrigádokat szervezett azok soraiból, akik rendes körülmények között közvetlenül nem kapcsolódtak be az aratásba. Ilyenekaz adminisztrációs munkát végző, az állattenyésztésben dolgozó és a központi gépjavító műhely dolgozói. A zálogosi és más gazdaságokban alighogy kisütött a nap, máris a gépek WMM MI II MHW Wt WHtWHMM Mi m Mt m Több mint 200 brigádos a nagymihályi járás földjein Ha szombaton kedvezne az időjárás, a nagymihályi járásban nagyjából befejeznék az aratást. Néhány községben már napokkal ezelőtt végeztek. A kedvezőtlen időjárás miatt azonban a klokočoví EFSZ-en kívül még sehol sem kezdték meg a gabona behordását és a cséplést. A termésbetakarításban nagy a lemaradás. Az üzemek dolgozói s néphadseregünk katonái a munkálatok gyors elvégzése érdekében felajánlották segítségüket. Csütörtökön az abarai földművesszövetkezetben a nagymihályi kommunális üzem és a járási katonai parancsnokság dolgozói, a zbudzei EFSZ-ben pedig a postások segítettek. A tejüzemből jelentkezett brigádosok az orefkei EFSZ-ben arattak. Tegnap további brigádosok kapcsolódtak be a munkába. Néphadseregünk tagjain kívül a lengyár, az építkezési üzem és más vállalatok dolgozói segítettek a termés betakarításánál. Pénteken már több mint 200 brigádos segédkezett a nagymihályi járás gabonaföldjein. Az üzemi pártszervezetek és nemzeti bizottságok által szervezett brigádoknak nagyon örülnek a szövetkezetesek. (d) A LEGJOBBAK Július 20-án a Pusztafödémesi Állami Gazdaságban jelen voltunk, amikor a legjobb dolgozókat kitüntették. Steiner László, a legjobb kombájnos 40 hektárról aratta le a termést és 877 mázsa gabonát csépelt ki. Átvette Blaho József üzemi bizottsági elnöktől a vándorzászlót. Pusztafödémesen naponta értékelik az aratási eredményeket. A verseny második helyezettje Hlavatý István kombájnos, aki 35 hektárról takarította be a termést és 816 mázsa gabonát csépelt ki. Cservenka Rudolf 30 hektáros és 619 mázsás eredménnyel a harmadik lett. Jól dolgoznak nálunk a Turčianske Teplice-i járás .traktorosai. Különösen Andrej Hergovicky, TenkoviS és Hrozinsky kombájnosok értek el szép eredményt. L. Klapuch, Szene A JÖ MUNKA EREDMÉNNYEL JÁR A balogfalai EFSZ földjeit sok ezer búzakereszt borítja. Az aratás a vége felé jár, a szövetkezeti tagok nagy reménnyel várják a cséplési eredményeket. Veréb elvtárs, a szövetkezet agronómusa példás munkára serkenti a tagságot. A füleki Kovosmaltból 40-tagú brigád segített a balogfalai szövetkezetnek. A falu ipari dolgozói sem maradtak el a munkából. A gyári munkások, bányászok, vasutasok szabad idejüket a földeken töltik. Örül is Trečka Pál elvtárs, a szövetkezet elnöke, azt mondja, ha az idő megembereli magát, rövid időn belül nagy gond megy le a fejükről. Botos Béla, Balogfala A VASÁRNAPOT IS KIHASZNÁLTÁK Az újmajori gazdaságban (Nána) is kihasználták a kedvező időt, vasárnap négy vagon gabonát csépeltek ki. Jól dolgoztak az ebedi farm munkásai, akik egy cséplőgéppel közel 190 mázsa gabonát csépeltek ki. Nagy József, Újmajor* > mellett több száz brigádos kezdte kézzel aratni a termést. Varga József pedig, a zselfži gazdaság vezetője úgy okoskodta ki a dolgot, hogy a learatott gabonakévéket nem hagyta keresztekbe rakni, hanem felhasználta a here- és lucernaszárító állványokat. Erre rakták a kévéket, így nem feküdtek a földön, nem voltak kitéve annak a veszélynek, hogy a szem esetleg kicsírázik. Ezzel a módszerrel azt is elérték, hogy a nap, a szél rövid idő alatt kiszárította a nedves kévéket. A többi gazdaságok, ahol Varga József példáját nem követték, még hozzá sem nyúlhattak a keresztekhez, s ők már csépeltek is. A gazdaságok igazgatója, Gregor Mátyás szerint a vihar, az eső előreláthatólag kissé megvámolta a termést, de — úgy mondja — amit elveszítettek a réven, behozzák a vámon. A ga,bonaféléknél előforduló esetleges szemveszteséget busásan kárpótolja a kukorica és a cukorrépa, "'avaly a gazdaságokban átlag kétszáz mázsás termést értek el hektáronként. Az idén 350—400 mázsára számítanak. Az igazgató szavai szerint előreláthatólag 400 vagon cukorrépát tudnak majd beadni terven felül. Az esőzések következtében a másodnövények, a tarlótakarmányok is gyönyörűen megnőttek. Az idén takarmányuk is lesz bőven. Sz. I. A hosszú esőzés után végre verőfényes reggelre ébredtek a párkányiak. A város népe megmozdult. Az üzemi pártszervezetek, a CSISZ vezetősége az esős napok alatt brigádokat szervezett, hogy ha végre becsukódnak a felhők csatornái, a szövetkezetek, állami gazdaságok segítségére siethessenek. Végre elérkezett et a nap is. Fiatalok, idősebbek, férfiak, nők, munkások, hivatalnokok siettek a megbeszélt helyre. A teherautók már várták őket, hogy minél előbb eljuthassanak a szövetkezetekbe. Elsőként a fiatalok, a tizenegyéves iskola hallgatói indultak et, hogy a szőgyénieknek segítsenek. Őket követték a többiek is, szét a járás minden falujába. A legtöbben pedig közvetlenül a Duna mellett levő falvakba tartottak. Mindenütt szükség van most a munkáskézre, de leginkább talán mégis az áradó Duna közvetlen közelében. Egymás után hagyják el a brigádósokkál megrakott teherautók a várost. Mennek, s egyre újabb csoportok gyülekeznek. Az élelmiszer- és más üzletek dolgozói a járási nemzeti bizottság épülete előtt gyülekeznek. Először csak három lány érkezik, aztán egyre szaporodnak. Egyre többen vannak. Nevetnek, tréfálkoznak. Az elsőkként érkezett lányok Kovács Livia, Furová Eszter és Bušová Emília, már kicsit bosszankodnak is. A szép barnára sült Eszter, aki az „Obuvából" jelentkezett aratási brigádra, meg is jegyezte: — Micsoda késedelmesek egyesek.. ; Tfék munkásruhába bújt fiatalember nevetve csipkelődik Eszterrel. — Ügy sietsz, mintha a házad égne, vagy mintha legalábbis a magadét mennél aratni. — A magamét is aratom. Ha már elmegyünk, csináljunk is valamit. Az idő sem a legbiztatóbb ... Hogy a gabona ne marad on a fö'deken Aratási tudósítás a nagykaposi járásból A nagykaposi járásban rövidesen befejezik az aratást. Már tegnapelőtt a gabonának több mint 90 százaléka le volt aratva. A közös munka megmutatta előnyét, a szövetkezetekben gyorsabban haladnak a munkával. Több szövetkezet, mint péláául a budaházi, doboruszkai, vysokái és kaposkelecsényi — az éretlen zab kivételével — már teljesen elvégezte ai aratást. A nagykaposi járásban brigád- I nincs helyiségük a gabona tárolására. mnnlrára pHHin món npm vnlt A köve ón r-olr+áróí- mnl..-., nn n.. — :•. i. munkára eddig még nem volt szükség. Most azonban a hordásra és cséplésre elkellene a segítség. Minden embert be kell vonni a gabona megmentéséért folyó küzdelembe és ki kell használni minden alkalmas időt. Máskülönben fennáll az a veszély, hogy a gabona kicsírázik a földeken. Az állami gazdaság példát mutat Tegnapelőtt aránylag kevés eső esett a nagykaposi járásban. A Vajkóci Állami Gazdaság már délelőtt csépelt. A délutáni órákban már annyira száraz volt a gabona a földeken, hogy kazlakba rakták. E gazdaság dolgozói igyekeznek gyorsan és minél kisebb szemveszteséggel dolgozni. Egy búzatáblán az idős Kozák Károly Lukács Bélával szorgalmasan dolgoznak. Sem ők, sem pedig a lovaskocsikról kévéket adogató Padzso Kálmán és Tóth Ernő nem igen hagyták magukat zavartatni a munkában. Dolgoztak még akkor is, amikor szót váltottunk velük. Elmondták, hogy gazdaságuknak már alig van ara.tnivalója. A hordással és csépléssel is az elsők között vannak. A budaházi EFSZ-tagok panasza Igaz, hogy a budaházi EFSZ kicsiny és lassan fejlődik, aratáskor azonban kitettek magukért. Ma két hete már befejezték az aratást, beleértve a zabot is. Hiba azonban, hogy azóta is a földeken ázik a termés. A szövetkezeti tagok szerint a csépléssel a rossz időjárás ellenére is nagyjából meglehetnének, de nem kezdhették meg, mivel A község raktárát, melyre nagy szükség volna, a Földműves Raktárszövetkezet használja. Fordultak már sokfelé segítségért, de kérésüknek sehol sem volt foganatja. Pedig süroosen intézkedni kell. A zsákokba ícfcánkozik a két héttel ezelőtt learatott gabona. Aratás után, cséplés előtt A doboruszkai szövetkezeti tagok tegnapelőtt a zabot aratták. A szövetkezet könyvelőjétől megtudtuk, hogy a többi gabonát már egy hete learatták. Meg is ünnepelték ezt. Késnek futott a szövetkezet egyik disznója. A lakomán több mint 5Ö-en voltak. Ettek, ittak, vígadtak. Az aratás náluk elég gyorsan ment. Jól kihasználták a gépállomás segítségét, a repcét kombájnnal, a gabonából, amit lehetett, •ratógéppel aratták. Még azonban elég sok munka vár rájuk. Igyekezniök kell a hordással és csépléssel. Tegnapelőtt még meg sem kezdték. A szövetkezet véleménye szerint vizesek a kévék. Lehet, hogy náluk több eső esett, de a közelben levő Vajkóci Állami Gazdaság földjeire talán kevesebb. Ott már tegnapelőtt jónak találták hordásra és cséplésre a gabonát. A nagykaposi járásban a kedvezőtlen Időjárás ellenére rövidesen nem lesz száron egy kalász sem. A szorgalmas munka gyümölcse ez. Azonban pihenni még nincs idő. Majd, ha zsákokban lesz a gabona, eleget tesznek a szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok is beadási kötelezettségüknek, ha biztosítják maguknak a kenyeret, akkor aztán teljes mértékben megilleti őket a dicséret. Drábek Viktor