Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-26 / 206. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. július 26. péntek 30 fillér X. évfolyam, 206. szám, Az ember és a gép teljes erejével Az ember már olyan, hogy arról, ami közel áll hozzá, a szívéhez, sokat és szívesen beszél. A szavakat egyszer az öröm érzete hevíti, másszor meg az aggodalom borúja ködösíti el. Jóleső érzéssel néztük a sokatígérő gabonatáblákat, latolgattuk, mit hoz a termés, és nagyjából jól felkészültünk a termés betakarítására. A nagy igyekezetbe azonban közbeszólt az időjárás, amely egyidőre megtörte a nagy nekilendülést és lefékezte a betakarítás munkáit. Ámde épp itt, ennél a nagy próbánál egyre jobban bebizonyul, hogy nemcsak beszélni tudunk arról, ami közel áll hozzánk, de tenni is érte. Az üzemek dolgozói egyre nagyobb számmal igyekeznek mezőgazdaságunk segítségére, hogy a szövetkezetesekkel, traktorosokkal, az állami gazdaságok dolgozóival és a többi dolgozó paraszttal együtt megtegyenek mindent az új kenyér megmentéséért. Nem hisszük, hogy akadna egyetlen szövetkezetes, vagy dolgozó paraszt, akinek közömbös lenne, mi történik egész évi munkájának eredményével. De meg kell mondanunk, hogy a munkaszervezéssel, az előrelátással még sokhelyütt bajok vannak. Néhol nem használták ki teljesen a gépeket, másutt az időt. — Holnap is van nap — mondták. És jóval alkonyat előtt hazamentek a mezőről, holott még sokat elvégezhettek volna. Ezért van az, hogy július 22-ig 364 ezer hektár learatott gabonából csupán 52 358 hektáron • végezték el a behordást és a kombájnok után a szalma túlnyomórészben kint maradt a tarlón. A tarlóhántást pedig csak 6,7 százalékra végeztük el, holott ezt a munkát még néhány napig akkor is lehetett végezni, amikor az aratás már szünetelni kényszerült. Nem bocsátkozunk időjárási jóslatokba, de tény, hogy a nap már megtépázta az esőfüggönyt és csaknem mindenütt lehet dolgozni. Ezt a lehetőséget nagyon sok helyen ki is használták. A kálnai szövetkezetesek' például szerdán kora reggel 40 kaszával láttak ismét az aratásnak. Amíg a kaszások a rozsot aratták, addig a többi szövetkezetesek felszedték a tarlóról az átázott kévéket, négyesével-ötösével egymás mellé állítgatták, hadd járja át őket a szél. Hasonlóképpen cselekedtek a vámosladányi szövetkezetek is a lévai járásban és megmozdult a falu másutt is. A kálnai szövetkezetesek azonban csináltak egy komoly hibát, s ezért van most több dolguk. Csak egy kombájnra kötöttek szerződést annak ellenére, hogy a gépállomás több nagy teljesítményű gépet is bocsáthatott volna rendelkezésükre. A szövetkezetesek most már látják, hogy ha mindjárt az elején több kombájnt állítottak volna munkába, ma nem 60 százalék gabonájuk lenne learatva, de sokkal több. Hasonló példákat hozhatnánk fel a kassai kerületből is. Éppen ezért kell minduntalan hangsúlyozni, hogy a kézierő mellett — melyre az idén nagy szükség van — használjuk ki teljesen a rendelkezésünkre álló összes gépeket. Az időjárás bebizonyította, hogy nem érdemes megbízni benne. Bízzunk tehát elsősorban a saját erőnkben, amely valóban nagy. Különösen meg kell gyorsítani a termés betakarítását a dunamenti területeken, mert az esőzések miatt a folyam erősen árad, s talajvíz feltörése fenyeget. A veszélyeztetett területről haladéktalanul el kell hordani a gabonán kívül a boglyákba rakott szénát és egyéb takarmányféléket is. Az idei aratás kétségkívül komoly próbára teszi képességeinket. A helyzet komolysága megköveteli, hogy a járási nemzeti bizottságok dolgozói, a helyi nemzeti biacttságok tagjai, a kommunisták a falvakon mozgósítsanak minden erőt a termés betakarítására. Higgadt körültekintéssel vezessék a falu népét, s úgy szervezzék meg a munkát, hogy a falu segítségére siető városok és üzemek dolgozói minél többet tehessenek a közös ügyért. Igénybe kell venni a szocialista munkaverseny nagy erejét is. Hiszen azzal, hogy egyes gépállomások, brigádoR, szövetkezetek és falvak között kifejlesztettük a munkaversenyt, sok-sok komoly sikert értünk el. Most annál inkább fejlesszük ki a munkaversenyt minél szélesebb mértékben, mert minden munkatöbblet, számításon felül elért eredmény, amely a nemes versengésből jön létre, nagy értékeket ment meg szövetkezeteseinknek, dolgozó parasztjainknak és nemzetgazdaságunknak. KÜZDELMES NAPOK A FÖLDEKEN Aratási jelentés a dunaszerdahelyi járásból \ Af ég délfelé sem jár, de olyan sötét a táj, mintha kormozott üvegen keresztül nézné az ember. Szennyes fellegrongyait sietve kapkodja magára a didergő, mezítelen ég, valahol a város felett haragos fény villan, s már csattog is újból az esőzuhatag. Kocsink kereke dühösen prüszköli kétfelé a percek alatt felgyülemlett esótócsákat, a sofőr káromkodva hajol közelebb a szélvédő felé, — csak útitársamnak, a gépállomás instruktorának marad nyugodt az arca. Mélységes meggyőződéssel dünnyögi maga elé: Mégis erősebbek leszünk, mégis az ember fog győzni. Hatalmas lármát és éles autódudálást hallok. Az egyik keresztútról veszetten tülkölő, óriási teherautó száguld felénk, rajta vagy harminc nyakigázott, városi ember. Hivatalnoklányok, gyári munkások, nagybajúszú idősebb emberek. íme, a mi erőnk, a közösség, a város és a falu összefogásának megingathatatlan ereje, — markol ekkor felindultan karomba az eddig rendíthetetlen nyugalmú gépállomási instruktor, — városi brigádosok indulnak rohamra, vállvetve küzdeni az üj kenyérért. Ezrek, tízezrek küzdenek nálunk a közös kenyérért, győzhete hát itt az esö, a zivatar? A gépállomáson Aki banálisnak, közhelynek tartja az aratás „kenyércsata" elnevezését, nézzen be ezekben a napokban a dunaszerdahelyi gépállomás diszpécser irodájába. Igaz, csupán egy fiatal lény. Fehér Ernesztina szorgoskodik bent, de ami itt folyik, semmiben sem különbözik egy ütközet vezetésétől. Percenként adják le a vidéki brigádközpontok rádiójelentésüket. alfatrész iránti kérelmek, utasítások röpködnek a parányi szobában, olajos ruhájú traktorjavítók adják egymás kezébe a kilincset. Am Fehér Ernesztina, a diszpécser kis szoknyáshelyettese győzi az iramot, jegyez, telefonál, rádióparancsokat ad le, és még arra is talál időt, hogy az újsáíró kíváncsiságát kielégítse. Rövid másfél órába sem kerül, s már meggyőződöm róla, hogy jogos volt instruktor útitársam büszkélkedő hite. A sok elemi csapás ellenére nagyon szép munkát végzett eddig is már a dunaszerdahelyi járás szövetkezeti népe. Július 23-ig a 7100 hektárnyi aratnivalóból 2666 hektár gabonát learattak már a kombájnok, 1960 hektárt a kévekötők taroltak le, s a kézikaszások sem nézték tétlenül a fljépek hatalmas munkáját. Különösen a vámosfalusi parasztok mutattak példát arra, hogy az ember is segíthet nagy bajokban a gépeknek; amíg a dúlt gabonában a gép csak 38 hektáron mehetett végig, a kaszát ragadó szövetkezetiek 55 hektár termését mentették meg a további esőzéstől. A kombájnok eddig 7322 tonna gabonát csépeltek ki, a cséplőgépek pedig 985 tonnát. Legkorábban Dióspatonyban kezdték az aratást, legtöbbet viszont a nagylúcsiak arattak eddig. Több mint 391 hektár területről vágták le Lúcson a gabonát a kombájnok, a kévekötőgépek — és a kézikaszások. A nagylúcsi brigádon kívül a dunaszerdahelyi és a hegyéti brigád érdemel dicséretet. Szerdahelyen 549 munkaóra alatt 321 hektárnyi gabonát arattak le a kombájnosok és 670 tonnányit ki is csépeltek. Hegyétén^a kévekötők végeztek szép munkát, 5 kévekötőgép 236 hektáron aratta le a gabonát. S hogy milyen lesz a hektárhozam Nos, idén is meglesz a bőséges kenyér, — mondotta a kis diszpécserleány. Zabból 20.90 mázsa volt tervezve hektáronként, eddig 22.24 mázsa átlagot értünk el. A tervezett árpahozamot (24.30 mázsa) 28—30 mázsára csépeltük eddig búzából pedig 20.90 mázsa helyett 22—24 mázsa volt az átlagos hozam. — Persze, voltak olyan Nem hagy'uk tönkremenni a termést Hol je'entkezzenek a brigádosok? A hosszantartó esőzések késleltetik a termésbetakarítási munkákat. Igen sürgőssé vált az aratás, a cséplés. Ezért az üzemek dolgozói, a kommunisták, a CSISZ-tagok, a szakszervezeti dolgozók a dolgozó parasztság segítségére sietnek A brigádok helyes szétosztásáról a mezőgazdasági bizottságok mezőgazdasági osztályai gondoskodnak. \ brigádosok a munkák idején az üzemektől megkapják az átlagbérüket és fedezik az útiköltségüket. Olyanok is jelentkeznek brigádmunkára, akik nincsenek alkalmazásban — nyugdíjasok, háztartásbeliek, diákok, rokkantak. Ezek mindennemű költségét lakóhelyük hemzeti bizottságának illetékes osztálya fedezi. A talajvíz veszélyezteti a dunamenfi földeket Az utóbbi napokban ránk zúdult kiadós esők különösen Ausztriában megduzzasztották a Duna vizét. Természetesen ez az újabb veszedelem minket is óvatosságra késztet. A Duna vízállása a mi területünkön is erősen emelkedik s a vízgazdálkodási szakemberek arra figyelmeztetik a somorjai, dunaszerdahelyi, nagymegyeri és komáromi járásokat, hogy a talajvíz feltörésének veszélye fenyeget. Ezért a veszélyztetettt, területekről haladéktalanul be kell takarítani a termést. A Bratislavai Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsa felhívja a járási nemzeti bizottságokat, « szövetkezetéket, Az időjárás szeszélyeivel szembeszállva a somorjai járásban is szívós harc folyik a termésbetakarításért. A napokban — ainint egy kissé alábbhagyott az eső — a járás falvaiban teljes ütemben megindult a munka. Dtt. ahol — amint képünk is ábrázolja — annyira átázott a föld, hogy gépekkel nem lehet dolgozni, kézierővel végzik az aratást. Kivonult a földekre a falu apraja-nagyja, Szerdán a somorjai EFSZ határában több mint 120 szövetkezeti tag dolgozott családtagjaikkal együtt. Foto: Kolomán Cích (ČTK) az állami gazdaságokat, hogy nyomban tegyenek meg minden intézkedést, hogy a veszélyeztetett területekről és főképpen az árterületekről késedelem nélkül mindenütt takarítsák be a termést. A learatott gabonát biztonságos helyre kell szállítani. E munka sikeres elvégzése érdekében brigádosok és a helyi lakosság segítségét kell megszerhatárok is, — főképpen Pozsonyeperjesen és Vásárúton — ahol óriási károkat okozott a jég, ezzel szemben Nagylúcson 33 mázsás árpa és 31.50 mázsás búzahozammal, Pódatejeden 30 mázsás árpa és 30.3 mázsás búzahbzammal dicsekedhetünk. Igaz, aratás előtt az 35—40 mázsás átlagtermés sem látszott túlzott számításnak, — fejezte be szavait Fehér Ernesztina, — a kedvezőtlen időjárás ellenére is a kilátásaink jónak mondhatók. Csonka lenne a dunaszerdahelyi beszámoló, ha meg nem emlékeznénk a szerdahelyi járás begyűjtési dolgozóinak kitűnő munkájáról, munkaszervezéséről — és 'eredményéről is. Különösen a főraktárnok, a szerdahelyi körzet begyűjtési munkájának vezetője, Hegedűs Gyula elvv társ érdemel dicséretet, hiszen a körzetéhez tartozó hét község közül Dunaszerdahely júl. 20-án száz százalékra teljesítette gabonabeadási kötetelezettségét. Egyházkarcsa az árpa beadását 101 százalékra, búzabeadását pedig 82 százalékra teljesítette. Ollétejed 100 százalékra adta be az árpát. Sikabony 90 százalékra, Bős pedig 11 vagon gabonát adott le eddig. Járási viszonylatban Nagylúcs következik Dunaszerdahely és Egyházkarcsa után, részint mert a nagylúcsiak nyitották meg a gabonabeadók sorát, részint pedig azért, mert ők is teljesítették mér árpabeadási tervüket, búzából pedig 70 százalék körül állnak. Küzdelmes hetek után még küzdelmesebb napok állnak a dolgozó parasztság előtt, de bizton hihetjük, ezután is győzni fog a közös rendíthetetlen ereje. Segít a város, vállvetve küzd a falu apraja-nagyja, a már távozni készülő 34 csehországi kombájnt is további segítségre utasították a felettes hatóságok, lehet-e hát annyi erőnél erősebb az időjárás dühe és ereje? Mi maradunk győztesek — mondogatják dacosan a szövetkezetek tagjai, s mi városiak velük együtt hisszük, hogy a szerdahelyi járásban ez idén is bőségesen lesz kenyér. N. J. Ja/uS

t HOGY KÉTSZER TEREMJEN A FÖLD Gyalog Jánossal, az alsószeli szövetkezet egyik csoportvezetőjével beszélgetek. Az aratásról szólunk. A csoportvezető örömmel újságolja, hogy az alsó határban, az ő csoportjának területén jól halad az aratás, szépen fizet a termés. Az őszi árpa hektáronként 30 mázsát fizetett. A tavaszi árpából és a búzából is 30 mázsás átlaghektárhozamra számítanak. Az aratás után a tarlót is nyomban felszántják és másodnövényeket vetnek. Eddig már 15 hektárt vetettek, s a tarlókeverék már szépen ki is kelt. Ezzel biztosítják, hogy a téli időszakra minél több takarmányuk legyen. Deák István, Zsigárd SZÉP EREDMÉNY A csallóközaranyosi szövetkezetben 1200-as cséplőgéppel 14 óra alatt 227 mázsa árpát csépeltek ki. E szép eredmény Michal Máčik traktorosnak, Szarka József, Farkas János és Vörös Dénes szövetkezeti tagok jó munkájának köszönhető. A másik cséplőgépnél Ferenci János gépkezelő, Stanko András, Varga Júlia és mások dolgoztak, s 12 óra alatt 179 mázsát csépeltek ki. (Tudósítónktól) DICSÉRETRE MÉLTÓ Komreker Anna tanítónő, aki jelenleg szüleinél tölti szabadságát, részt vesz a Zsigárdi Állami Gazdaság aratási és cséplési munkálataiban. Nem fél a munkától, szorgalmasan dolgozik. Kiváló munkáját többen megdicsérték és követték is. (Levelezőnktől) MINDENKI ÜGYE. A bősi szövetkezetesek gondosan felkészültek az aratásra s minden lehetőséget igénybe vesznek, hogy minél gyorsabban befejezhessék. A szövetkezet határában 6 kombájn és 5 aratógép dolgozik. A traktorállomás dolgozói és a szövetkezeti tagok mindent elkövetnek, hogy a gépek a lehető legjobban ki legyenek használva. A munkával azonban még így sem haladnak úgy, ahogy kellene. Az aratás menetét a gyakori esőzések hátráltatják. Ezért a helyi erdőgazdálkodási igazgatóság dolgozói is a bősiek segítségére siettek. A szövetkezet felett védnökséget vállalt dunaszerdahelyi Baromfifeldolgozó Üzem dolgozói ís aratóbrigádot szerveztek a bősiek megsegítésére. Igy aztán közös erővel gyorsabban megy a munka. A gazdag termés a rossz időjárás ellenére is idejében került a raktárba. Patasi István, Dunaszerdahely / V