Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-25 / 205. szám, csütörtök

NÉHÁNY sz

ó a gépesítés jelentőségéről a mezőgazdaságban Régen ismert, sőt már majdnem közmondássá vált, hogy a gép az | NEMESOROSZIBAN FÉLTEK A GÉPI ember leghűségesebb, legbiztosabb segítőtársa. Nagy teljesítményű gépek dolgoznak már a szövetkezetekben, az állami gazdaságokban és egyre több egyénileg gazdálkodó is — az adott körülményeknek megfelelően — igénybe veszi a gépi eszközök segítségét. A múlt évben már arról értesültünk, hogy az egyénileg gazdálkodók is több helyen kombájnnal arattak. i Az államtól a mezőgazdaság évrőlévre több és korszerűbb gépeket kap, hogy egyre könnyebb legyen a parasztember munkája, s a gépi munka segítségével egyre gazdaságosabbá váljék a mezőgazdasági termelés. Sajnos azonban, ha szórványosan is, de még mindig találkozunk olyan esetekkel, hogy a kiváló, nagy teljesítményű gépeket NEM HASZNÁLJÁK KI KELLŐKÉPPEN. Ilyen esetek az idén is tapasztalhatók, különösen a kassai kerületben. Az aratás sürget és a nagy teljesítményű gépek kihasználatlanul állnak a brigádközpontokban. A surányi járásbeli felsőpéli szövetkezetesek pedig inkább a kézi kaszával történő aratást szorgalmazzák, minthogy a gépeket két műszakban dolgoztatnák. Ezek a jelenségek legnagyobbrészt abból a helytelen felfogásból származnak, hogy a gépi munka nem kifizető, sokba kerül a traktorosok munkája, a hasznot a traktorállomás viszi el. Az ilyen felfogás alaptalan, hamis. A gépek nemcsak könnyebbé teszik a parasztember, a mezőgazdaságban dolgozó munkáját, hanem menetüket meg is gyorsítják. Már az is nagy jelentőséggel bír, ha AZ ARATÁST GÉPEK SEGÍTSÉGÉVEL VÉGZIK. A termés így korábban, a kívánt időben födél alá kerül és természetesen csökken a szemveszteség is. Szakemberek számítása szerint a gépi aratás a régivel szemben hektáronként átlag 1—1.5 mázsás többletet jelent. Ez csak egy kis töredéke annak az előnynek, amit a gépi munka a mezőgazdaságban jelent. Ha azonbah jobban a dolgok mélyére nézünk, megállapíthatjuk, hogy a gépi munka nemcsak megkönnyíti és gyorsabbá teszi a munkát, hanem lényeges kihatással van a hektárhozamok növekedésére is és <?lf£óbbá teszi a termelést. Kevesebb értékű munkabefektetéssel magasabb hektárhozamokat lehet elérni, s csökken az egyes terményfélék mászánkénti kitsrmelés. ára. A GÉPEK SEGÍTSÉGÉVEL JÖL MEGMŰVELT FÖLD SOKKAL MAGASABB TERMÉST HOZ, kisebb fáradtságot, kevesebb munkát követel és az eredmény mégis jobb. Hogy ez így igaz, erre kézzel fogható bizonyítékok ezrei szolgálnak. Vegyük most talán példának a tőrei és a nemesoroszi szövetkezeteket. Az előbbi 800 hektáron gazdálkodik, a másik pedig 450-en. A tőrei határban teljes egészében szövetkezeti gazdálkodás folyik. Nemesorosziban is túlsúlyban van a szövetkezeti gazdálkodás. A gazdasági feltételek is egyformák a két szövetkezetben. Nincs lényeges különbség sem a talaj mjnősége, sem az éghajlati viszonyok között. Eltérés csak a gazdaság nagysága között van. A tőreiek 350 hektárral több földet művelnek, mint a nemesorosziak. S éppen ez az, amiért a két szövetkezetre esett a választás. Általában az a vélemény, hogy a kisebb szövetkezetek jobban tudnak gazdálkodni, nagyobb eredményeket érnek el, mint a nagyobb szövetkezetek. Ez szintén olyan téves felfogás, mind az előbbi, hogy a gépek, a traktorállomás viszi el a szövetkezetből a hasznot. Lássuk a valóságot. A tőrei szövetkezet eddig minden évben jobb eredményeket ért el, mint a nemesoroszi kisebb szövetkezet. Hol van hát akkor az igazság? Ott, h,ogy a nemesorosziak idegenkedtek a gépek használatától, ők is azt a nézetet vallották, hogy a traktorállomás viszi el a hasznot. A TŐREIEK ELLENBEN BÁTRAN ALKALMAZTÁK A GÉPEKET. Minden munkát, amit csak lehetett, gépekkel végeztek. Az eredmény ennek folytán eltérő volt a két szövetkezet között. Most azonban nincs szándékunkban a két szövetkezet fejlődését a kezdettől leírni. Inkább csak a múlt év eredményeiről emlékezünk meg pár szóval. Mivel a gazdasági feltételek mindkét szövetkezetben egyformák, a munkaegységek után járó jutalmat is egyenlő arányban állapították meg. Ez rendben is lett volna s csak az év végén bújt ki a szög a zsákból. Míg a tőreiek kifizették a munkaegység tervezett értékének másik felét is, a nemesorosziaknak már alig maradt az év végére valamijük. Hová lett hát a pénz? Mondhatnók úgy is, hogy egy része a földben maradt, másik részét pedig felemésztette a fölöslegesen elpazarolt munkaegység. A tőreiek — mint ahogy már mondottuk is — nem féltek a gépektől. Gépekkel szántottak, vetettek, kombájnokkal, aratógépekkel arattak. Hektáronként búzából pl. átlag 26 mázsás hektárhozamot értek el a múlt évben. A qépek alapos kihasználása mellett a 26 mázsás hektárhozam eléréséhez 32 munkaegység értékű munkát használtak fel. Ez annyit jelent, hogy eqy mázsa búza kitermelése 1,23 munkaegység értékébe került. MUNKÁTÖL, de rá is fizettek. Megművelésben szükséget szenvedett a föld és az aratás is elhúzódott, ők csak 22,5 mázsás átlagtermést értek el búzából. A 22 mázsás hektárhozam kitermelése, betakarítása náluk 81 munkaegység ára munkát emésztett fel, vagyis egy mázsa búza termelése 3,60 munkaegységbe került. A többi gabonaféléknél is hasonló a helyzet. A nemesorosziak messze a tőreiek mögött maradtak. Drágábban termelték az árpát, a rozsot. Természetes, hogy végeredményben a lemaradásnak ők maguk látták kárát. Érthető is, mert minél drágább a termelés, annál kevesebb, s minél olcsóbban termelnek, annál nagyobb a haszon, a részesedés. Vegyük példának a cukorrépatermelést is. A tőreiek hektáronként 220 mázsa cukorrépát termeltek. Egy mázsa cukorrépa termelése 0.5 munkaegységbe került. Nemesorosziban hektáronként csak 109 mázsa cukorrépa termett, így a termelési költség is lényegesen emelkedett. Náluk egy mázsa cukorrépa kitermelése ' 1.19 munkaegységbe került. Ezekből láthatjuk, hogy ott, ahol bizalommal vannak a gépek iránt, nem marad el a várt eredmény. A GÉP, A SOK JŐ GÉP OLCSŐBBÁ, GAZDASÁGOSABBÁ TESZI A TERMELÉST. Már maguk a nemesorosziak is rájöttek, hogy csak kósza beszéd az, hogy a gépi munka megrövidíti a szövetkezeteseket. Meggyőződtek arról, hogy amit a vámon megspóroltak, a réven kétszeresen elvesztették. Az idén már bátran kötöttek szerződést a traktorállomással és bíznak benne, hogy a várt eredmény náluk sem marad csupán ábránd. Meg kell még jegyezni azt is, hogy a gépsk szerepe az idén, az idei aratásnál még sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint bármikor eddig. A termés beért, a kedvezőtlen időjárás azonban zavarja az aratás gyors menetét. EZÉRT SZÜKSÉGES. HOGY A GÉPEK EGY PERCET SE ÁLLJANAK TÉTLENÜL. Duruzsoljon a kombájn, zúgjon az aratógép éjjel-nappal, hogy a termésből, az ország kenyeréből egy szem, egy morzsa se vesszen kárba. Szarka István Hasznos tapasztalatok A szövetkezetek dolgozói az évek során egyre több tapasztalatot szereznek a kacsatenyésztésében. Sok közös gazdaságban kísérleteztek már a víziszárnyasok nevelésével, s rájöttek, hogy az nagy jövedelmet biztosít. így van ez Szakaly szövetkezetében is, ahol több mint negyezer kacsát tenyésztenek. A kacsafarm jövőjének ebben a faluban minden előfeltétele megvan. Mintegy három hektárnyi terület ad lehetőségét arra, hogy a kacsák tenyésztését siker koronázza. Előreláthatólag 80 ezer korona tiszta bevételük lesz a kacsák eladásából, ami lehetővé teszi, hogy a munkaegységek értéke 17 koronáról 21 koronára emelkedjék. A bártfai közösben is meggyőződtek arról, hogy a kacsák tenyésztése jó jövedelműt hoz. Ott is több mint ezer kacsát nevelnek. Szép eredmény A nyitrai kerület déli részén terül el Füzesgyarmat. A földeken érett gabona hív az aratásra. A traktorosok már kora reggel munkához látnak. Közös erővel jól halad riz aratás. Amikor e sorokat írom, nem feledkezhetem meg Begai Árpádról, aki a traktorállomáson sokat tett azért, hogy elegendő gép jusson az aratáshoz és a csépléshez. Naponta 220 mázsát csépelnek ki. Kulcsár Béla, Füzesgyarmat. A leleszi szövetkezet 600 hektárnyi gabonaföldjén jóf halad az aratás. A munka 95 százalékát az aratógép, a többit a kombán i végzi. Orechovsky István érdemrenddel kitüntetett kombájnosnak az árpakalászok hol engedelmesen, hol kellemetlenül hajtják bolyhos fürtjüket a motolla támogatásával a kés alá. A gép tuerev, lelketlen valami, ellentéte az embernek, még irigylésre méltó is, mert soha nem érez fájdalmat és ha valamije elromlik, aránylag könnyen meg lehet javítani, ki lehel cserélni a beteg részt Nehéz is meleg szavakat írni a gépről, szép képet festeni róla, hisz nem érez semmit, csak engedelmesen szolgálja a gazdáját. Nekünk azonban mégis végtelenül kedves ez a pirosra festett hatalmas gép. Hetven ember munkáját végzi, a legnehezebbet, az aratást és a cséplést. A leleszi határban kombájn arat, kezelői aránylag kényelmesen napi 12 órát dolgoznak és közben váltják is egymást. De ahol még kézzel aratnak, mint Borsi, Szinyérd község nagy részében?... Ezekben a falukban az egyénileg gazdálkodók A kombájn még kézi erővel dolgoznak. Kemény ez a szakadatlan munka a tűző napon. Valamikor, a grófok idejében járásunkban Bodrog szerdahelyen. Bélyen, Leleszen is így arattak. Ma a leleszi szövetkezetben Orechovsky István munkatársával felkapaszkodik a kis hágcsón az ülésre, a napvédő ernyő alá, beindítja S 4-es gépét és aztán nekivág a határnak. Legyen ott árpa, búza vagy rozs, mindegy. A gép vágószerkezete szinte habzsolja az érett kalászokat, s mint a mesében, amikor a csodagép egyik oldalán bedobiák a disznót, a másikon meg lcijön a füstölt kolbász, itt is kicsépelve ömlik a zsákba, a kocsiba a mag. Valóban a jelen és a holnap gépe a kombájn. Már az idén is 58 arat járásunkban s mintegy 4060 ember rrtunkáját végzi. Fürgén halad a méteres kalásztengerben és mögötte ott maradatarió. Aztán megáll és mint a tyúk a tojását, ejti ki magából a vontatókocsiba a magot, a tarlóra a szalmát, egyik kupacot a másik mellé. Mögötte baktatnak a kerekes traktorok. Az egyik vontatja a maghordó kocsit a szérűhöz tisztításra, szárításra, a mási': tárcsát vonszol. A tárcsákon nehéz zsákok, aratás után azonnal megforgatják itt a földett, C' zerkilencszázöt•*~

J venben még errefelé is úgy volt, hogy a kombájnosok bírálták először az aratást. Emlékszem rá, amikor az első kombájnt kipróbálták, vagy 100 ember nézte végig. A gép nekiállt az érett búzatáblának, ment vagy 10 métert, aztán megállt. Akkor még a vezetők sem értettek hozzá eléggé. Most, hogy meglátogattuk a szövetkezeteket járásunkban, merem állítani, hogy az eddiginél még nagyobb teret hódít a kombájn, mert a megdőlt gabonában is jól dolgozik. Láttam ezt Perbenyíken, Nagygéresen és Bácskán. Heltneci Zoltán és Orechovszky Zoltán naponta 4—fi hektárt aratnak le. Eddig már több mint 50 hektárt arattak, pedig csak egy hete, hogy hozzáfogtak a munkához. Minden remény megvan arra, hogy sikeresen, szemveszteség nélkül befejezik az aratást és cséplést. Illés Bertalan, Bacska Két és fél hektárról 6 vagon uborka Az előző napi eső nyoma még megmutatkozott az úton, amikor a nagygéresi szövetkezet zöldségese felé haladtam. Már messziről látni lehetett a kupacokba rakott uborkát. Szabó Pál csoportvezető, amikor meglátta, hogy idegen közeledik a zöldségeshez, félbehagyta a munkát s hosszú léptekkel közeledett felém. Rövid ismerkedés után megtudtam, hogy Szabó Pál már 25 esztendeje foglalkozik zöldségtermeléssel és évről évre szebb eredményeket ér el. Beszédjéről és a látottakról arra lehet következtetni, megfontolt, körültekintő ember. A munkacsoport dolgozói is ezi tartják róla. Ők tartják az elsőséget a szövetkezetben és azt mondják, az év végén is elsők akarnak lenni. — Arról nem is akarok hallani, hogy lemaradunk — mondja Szabó Pál —, hisz a csoport már negyedik éve együtt dolgozik. — A két és fél hektárról menynyi uborkát akarnak beadni? — kérdem. — Hét vagonra számítottunk, de a kedvezőtlen tavaszi időjárás bizony 6 vagonra csökkentette. Nemcsak az uborka szép itt — folytatja a kertész —, hanem a többi zöldség is. Nézze meg a dinnyét, már most van 5—6 kgos. Vagy ott van a paprika, paradicsom, mind szép. Nem ütközik nehézségbe a pénzügyi terv teljesítése a kedvezőtlen időjárás ellenére sem. A mai napig 13 000 koronát „csináltunk" uborkából. Csoportunk a tervezett 160 000 korona bevételt megkapja. — És a munkaerők? — Ha elegendő munkaerőnk lenne, akkor megmutatnánk a királyhelmeci járásnak, hogyan kel) zöldséget termeszteni, de ilyen területre hat személy kevés. — A másik két csapatban több a munkaerő? — Ők többen vannak, de a szövetkezet vezetősége azt mondja nekünk, ennyi is elég — kapcsolódott a beszédbe Fekelyné, a csoport egyik dolgozója. A kis csoportban megvan az akarat a munkához, tudják, hogy Szabó Pál vezetésével jó eredményt tudnak elérni. Jóleső érzéssel távoztam a nagygéresi szövetkezet zöldséges kertjéből. Tettrekész és hozzáértő emberek dolgoznak ott, mint Fekely Jánosné, Gál Józsefné, Büti Jár.osné, Béres Józsefné, Öcskai Jánosné, Battyányi Györgyné. Szűcs Ferenc, Királyhelmec |M|<r«..|..t..t<>««t»l»l"t»é<'< A nap minden percét ki kell használni, ha az időjárás engedi, és teljes erőbadobással kell végezni a termés betakarítását, s kiváltképpen gyors ütemben kell, hogy haladjon e napokban a cséplés. A főrévi szövetkezeteseX is fgy gondolják. Nem sokkal azután, hogy előbújt a felhők közül a nap, s a szél segítségével megszárították a keresztekben álló kévéket, megindultak a cséplőgépek. Az aratásban több brigádos segít a főrévi szövetkezeteseknek. Eljöttek az Üzemek dolgozói Is, de I nem hiányoznak a gabonaföldek- j ről a CSISZ-tagok, a diáklányok sem. Első képünkön a diáklányokból alakult brigád két tagja látható, a másikon: az eső elállta után megindult a cséplés.