Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-25 / 205. szám, csütörtök

A Magyar népköztársaság népgazdasági tervének Az angol légierők támadást kezdtek Omán ellen teljesítése az 1957. év első felében ' Budapest (ČTK) — A Magyar Állami Statisztikai Hivatal jelentést közöl a nemzetgazdasági terv teljesítéséről az 1957. év első felében. A jelentés beszámol a magyar népgazdaság egészséges fejlődéséről, mert a termelés az elmúlt hónapokban fokozatosan emelkedett, május és június hónapokban megközelítette a múlt évi színvonalat. A szénfejtés 1957 első felében az 1956. évi széntermelés 80 üzázalékára rúgott. Májusban már elérte a múlt évi júniusi termelés 87 százalékát, vagyis 1 millió 781 ezer tonnát. A nyersvas és acéltermelés júliusban az ez évi januári termelés kétszeresére emelkedett. Kielégítő a villanyáram termelése is: az első félévben elérte a múlt év első fele termelésének 83 százalékát. A minisztériumok hatáskörébe tartozó ipar a félévi tervet átlagban 5 százalékkal haladta túl; a könnyűipari minisztérium üzemei már 1957 májusában 8 százalékkal szárnyalták túl az 1956. év első kilenc hónapjának ipari termelését. A beruházások az 1957. év első felében 22,4 százalékkal alacsonyabbak yoltak, mint 1956. év első felében. 1957. júliusában az állami ipar 891 ezer dolgozót alkalmazott, ami 2 százalékkal kevesebb, mint tavaly volt. E csökkenés oka az adminisztráció egyszerűsítése, mert az állami ipar munkásainak száma változatlan maradt. Továbbra is kedvezőtlen a munkatermelékenység és a munkabérek egymásközti viszonya. Az egy főre eső termelés 11 százalékkal kevesebb volt, mint az 1956. év ugyanazon időszakában. A közszükségleti cikkek fokozott keresletét a kormány a behozatal emelésével elégítette ki. A többi között 4346 motorkerékpárt, 39 605 kerékpárt, 15 651 rádiókészüléket importáltak. Az 1956. év első feléhez viszonyítva lényegesen emelkedett a búza, zsír, citrom és kávé behozatala. A magyarországi kiskereskedelem a múlt félévben a tavalyihoz viszonyítva a forgalom 11 százalékos növekedését mutatja. A külkereskedelemben az 1957. év első felében jelentős mértékben emelkedett a behozatal, azonban a kivitel elmaradt. A behozatal 33 százalékkal nagyobb, a kivitel 28 százalékkal kisebb volt, mint 1956. első felében. A fokozott behozatal jelentős része a baráti országokból érkezett szállításokból ered. London (ČTK) — Angol katonai repülőgépek július 24-én reggel támadást indítottak Omán lakossága ellen, amely a múlt héten a britek ellen fellázadt. A támadások a Sardzsa brit katonai támaszpontról indultak, amely a Perzsa-öböl partján fekszik. A támaszpontra időközben erősítéseket és hadianyagot, többi között rakétákat szállítottak. Londonból érkező hírek arról tanúskodnak, hogy Nagy-Britannia széleskörű akciókat készít elő és mindenáron le akarja törni a felkelést. Sir Geoffrey Bourne altábornagy, a közép-keleti brit szárazföldi erők főparancsnoka Málta szigetéről ciprusi főhadiszállására repült. Selwyn Lloyd brit külügyminiszter az angol alsóház július 23-i ülésén ismét kénytelen volt nyilatkozni az ománi helyzetről. Kijelentette, hogy a brit kormány utasította a katonai hatóságokat, hogy „az arab sivatagban A Francia Köztársasági Tanács jóváhagyta a „közös piacról" és az Euratomról szóló szerződéseket Párizs (ČTK) — A Francia Köztársasági Tanács július 24-én a délelőtti órákban jóváhagyta az úgynevezett európai szerződések javaslatait. Ez hat nyugat-európai ország — Franciaország, Nyugat-Németorszíg, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg — közös piacáról szóló szerződés és ugyanezen államok atomenergia társaságára, az Euratomra vonatkozó szerződés. A két szerződést 222 szavazattal 70 ellenében hagyták jóvá. A „közös piacra" vonatkozó külön szavazásnál a szavazatok viszonya 231 volt 69-cel szemben, az Euratomról szóló szerződést 218 szavazattal 88 szavazat ellenében hagyták jóvá. foganatosítsanak minden szükséges akciót." A katonai repülőgépek azt a parancsot kapták, .hogy intézzenek támadást a felkelők megerősített pontjai ellen. A külügyminiszter hozzáfűzte, hogy az akciókban a fő szerep a légierőknek jut. Lloyd nyilatkozatát az ellenzék ismét erősen bírálta. Anthony Wedgwood Benn és R. T. Paget munkáspárti képviselők javaslatot tettek, hogy a nemzetgyűlés elnökének bizalmatlanságot szavazzanak azért, mert hétfőn nem volt hajlandó sürgős vitát rendezni az ománi eseményekről. Az évszázadban most harmadízben fordult elő, hogy ilyen javaslattal éltek: először 1902-ben, másodszor 1925-ben. Az ománi helyzetet az angol felsőházban is megvitatták. Lord Stansgate ismét bírálta a kormány eljárását és megállapította: nyilvánvaló, hogy inváziót hajtottunk végre Omanban. Mendés-Franre tárgyalást javasol Algéria kérdéséről Párizs (ČTK) — Pierre MendésFrance radikális szocialista volt miniszterelnök elhatározta, hogy a nemzetgyűlés elnökségéhez határozati javaslatot terjeszt elő, amelyben követeli, hogy a francia kormány Marokkóval és Tunisszal* tárgyalásokat kezdjen Algéria kérdéséről és más észak-afrikai problémákról, amely tárgyalások során lefektetnék a „Francia-Északefrikai Szövetség" alapjait. 'Ä bonni kormány állandóan újabb kikötésekkel megkísérli a londoni leszerelési tárgyalások meghiúsítását... Adenauer: Újságok a leszerelési értekezletről ..." Titkár: Jó hírek, meghiúsul... (Die Andere Zeitung, Hamburg) Dönitz védelmezi a náci tengerészetet Bonn (ČTK) — Németország Szociáldemokrata Pártjának sajtószolgálata szerint Dönitz, volt náci tengernagy, Hitler utódja, akit Nürnbergben mint háborús főbünöst elítéltek „a hitleri tengerészet nagyszabású védelmét" készíti elő. Dönitz ugyanis az 1939—1945-ös tengeri háború történetét írja. A könyv a bonni militaristák segítségével a jövő évben jelenik meg. Dönitz tengernagy néhai „érdemeiért" az Adenauer-kormánytól 1600 márka nyugdíjat kap és ezenkívül „a visszatértek segélyezése címén" 7500 márka támogatásban részesült. Antonio Banfi kommunista szenátor, egyetemi tanár az Olasz-Szovjet Társaság elnöke, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja Milánóban meghalt. (ČTK) Sacha Guitry, Ismert francia filmszínész és író július 24-én 72 éves korában Párizsban elhunyt. (ČTK) Angol szakértők a szovj et polgári légiforgaiomról London (ČTK) — A Reynolds News brit lap június 21-i számában közölte Clive Jenkins angol légiforgalmi szakértő cikkét a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól. Jenkins a Szovjetunióban az angol légiforgalmi szakértők küldöttségének vezetőjeként tett látogatást. A szovjet kormány azon tervével kapcsolatban, hogy 1961-ben közvetlen' légiforgalmat létesít valamennyi nyugati országgal, Jenkins kijelentette, hogy a Szovjetuniónak elegendő lökhajtásos szállító repülőgép áll rendelkezésére, hogy ezt a tervét megvalósíthassa. Az angol szakértő különös figyelmet szentel a legújabb szovjet szállító repülőgépnek az Ukrajnának, amelyről azt állítja, hogy hatalmas terjedelme ellenére mindössze 600 méternyi kifutópályára van szüksége, amely füves is lehet. Ezzel szemben az új típusú \Jickers Vanguard brit szállítórepülőgép 1800 m hosszú beton kifutó pályát igényel. A szovjet szakértők egyikével folytatott beszélgetése után, aki Jenkinsnek kijelentette, hogy az Aeroflot a légiutazás árát annyira fogja csökkenteni, hogy nem lesz drágább a vasútnál, az angol szakértő kifejezte azt a nézetét, hogy az Aeroflótnak olyan „fegyver" áll rendelkezésére, amilyen nincs Nyugaton, ti. nem azért dolgozik, hogy nyereséget harácsoljon. A Nyugat nem mutat készséget a leszerelési egyezmény megkötésére A londoni albizottság tanácskozásainak négy hónapja E

z év március 18-án újították fel az ENSZ leszerelési albizottságának tanácskozásait. Azóta már négy hónap telt el. Az albizottság tagjai — a Szovjetunió, USA, Nagy-Britannia, Franciaország és Kanada küldöttei — már sok ülésen vettek részt, megszakították tárgyalásaikat, hogy tanácskozzanak kormányaikkal, megvitatták a leszerelés kérdésének legkülönbözőbb oldalait. A bizottság tagjaira most az a feladat vár, hogy jelentést dolgozzanak ki az eddigi megbeszélések eredményeiről. A jelentést az ENSZ leszerelési bizottsága, majd a közgyűlés XII. ülésszaka elé terjesztik. Ezzel kapcsolatban egyes nyugati megfigyelők úgy vélik, hogy „előnyös lenne" a tanácskozást most bizonyos időre megszakítani... Vajon milyen a tárgyalások jelenlegi helyzete? Ami a puszta tényeket illeti, a mérleg elég rövid. A Szovjetunió küldöttsége az albizottság négyhónapos ülésszaka folyamán két összefoglaló és részletes javaslatot terjesztett elő, mégpedig március 18-án és április 3-án. Július 14-én a Szovjetunió javaslatot tett a nukleáris kísérletek beszüntetésére. A nyugati hatalmak küldöttségei ebben az időben csupán egy konkrét javaslatot tettek. E „terv" szerzője a brit küldöttség. A javaslat az ellenőrzés különböző szempontjait vizsgáló „munkatársak csoportjának" létesítésére vonatkozik. A nyugati küldöttségek hosszadalmas tanácskozásokat folytattak az Északatlanti Paktum keretében, tanácskoztak Adenauerrel és nagyon kevéssé hatásos ellenvetéseket gyűjtöttek a Szovjetunió javaslataival szemben. A Szovjetunió eddigi álláspontjának fő jellemvonása a leszerelési albizottság ezen ülésszakán az a törekvés volt, hogy egyezményt érjen el a fő kérdésekben, vagyis a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésének kérdésében, s ugyanakkor a Szovjetunió a Nyugatnak egyezményt javasolt az ellenőrzés hatékony és elfogadható módjaira vonatkozólag. Mivel a Nyugat a kísérletek teljes beszüntetését most nem fogadta el, a Szovjetunió a kísérletek ideiglenes beszüntetését javasolta, mégpedig 2—3 évi időtartamra, mint minimális határidőre, amelynek értelme volna e probléma további megnyugtató kifejlődése szempontjából. A szovjet kormánynak megvoltak a jó indokai ezen álláspontjának alátámasztására. Az elmúlt tíz év folyamán a Szovjetunió az ENSZ különböző szerveiben a leszerelés kérdésének megoldására a javaslatok egész sorát terjesztette elő, amelyek magukban foglalták a szokványos és nukleáris fegyvereket, részletesen elemezték az ellenőrzés kérdését és a kérdés olyan megoldására nyújtottak kezességet, amilyent a világbéke érdekei megkívánnak. Ilyen teljes egyezmény megkötése sohasem talált megértésre és jóindulatra a nyugati hatalmak részéről. Ebben a helyzetben nyilvánvalóvá lett, hogy a kérdés megoldásához vezető ezen út nagyon hosszadalmas és fáradságos lett volna. A Szovjetunió ezért abban a törekvésében, hogy meggyorsítsa az elintézést és megszabadítsa a nemzeteket a kettős rossztól, az új háború veszélyétől és a fegyverkezés súlyos terhétől, a tárgyalások folyamán kezdeményező javaslatot tett a leszerelés fő és legfontosabb kérdéseinek, valamint az egész probléma szakaszonként történő megoldására. Jelenleg a fő probléma a nukleáris fegyverkísérletek ideiglenes vagy végleges beszüntetése. Ez a követelés világszerte rendkívül élénk. E követeléssel a világ, sőt az USA leghíresebb tudósai is felléptek. Az ügy sürgősségét az is fokozza, hogy e kísérletek folytatása — amint beigazolódott — komolyan veszélyezteti az emberiség egészségét. Az ezen kérdésnek a leszerelési komplexumból való kivonására irányuló szovjet javaslatok, valamint a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésére szőlő gyors egyezmény megteremtésére és az erre vonatkozó ellenőrzés létrehozására irányuló szovjet javaslatok ismét a nyugati hatalmak, s elsősorban az USA ellenállásába ütköztek. A Tribúne de Geneve jobboldali svájci lap ezzel kapcsolatban ezt írta: „Csaknem bizonyosra vehető, hogy amennyiben az ENSZ közgyűlése kénytelen lesz állást foglalni a leszerelés kérdésében, a küldöttségek többsége támogatni fogja a Szovjetunió téziseit." A nyugati hatalmak eljárásukkal tarthatatlan helyzetbe kerültek és szokás szerint mesterkedéshez folyamodtak. A manőverezés két vonaion haladt: 1. Az amerikai küldöttség Londonban Franciaország, Anglia és Kanada küldöttségei által támogatva javaslatot tett a kísérletek betiltására tíz havi időtartamra. 2. A nyugati küldöttségek mesterséges ködöt teremtettek abban a törekvésükben, hogy leplezzék a fő problémát és ellenszenvüket a megegyezéssel szemben, miért is sok mellékkérdést vetettek fel a leszerelés kérdése körül. A nyugati propaganda különféle megtévesiő kérdéseket igyekezett előtérbe helyezni, amelyektől azt várja, hogy eltereli velük a figyelmet az igazi álláspontról. így pl. felbukkant „az atomklub" kifejezés és vele együtt az a kérdés, hogy „igazságos"-e vagy sem egyezményt kötni olyan időben, amikor csak három „atomhatalom" létezik és nem várni addig, amíg több atomhatalom lesz. Van ennek valami értelme? Milyen értelme lehet ilyen kérdést feltenni, amikor olyan megegyezésről van szó, melynek célja a fegyverkezés beszüntetése. Felmerült „a tiszta bomba" szakkifejezés is és Eisenhower szükségesnek tartotta személyesen állást foglalni a „tiszta bomba" mellett. De egyetérthetnek-e a nemzetek az ilyen lehetetlen javaslattal, hogy a nukleáris kísérleteket még öt éven át folytassák azért, hogy azután „kisebb rádioaktivitású bombát" gyártsanak? Az amerikai javaslat körül felhangzott zajos hangverseny lecsendesedett. Stassen részletekben terjeszti a leszerelési albiztotság elé, amit Washingtonból hozott. Július 15-én közölte az albizottsággal, hogy javaslatainak teljes „beterjesztése" még 3—4 hétbe kerül... A mesterséges köd azonban a nemzeteket nem tévesztette meg. Minden oldalon elégedettlenség nyilvánul meg. A Reuter hírügynökség washingtoni tudósítója július 20-án közölte, hogy „Dulles úgy véli, a londoni tárgyalások lefolyása arra kényszeríti az USA-t, hogy világosan ismertesse álláspontját". Ezzel tulajdonképpen közvetve beismerte, hogy Stassen „magyarázata" eddig csak csalódást keltett. Dulles tehát maga siet az USA álláspontját ismertetni. A világ érdeklődéssel várta, mivel áll elő Dulles. Az USA rádió- és televíziós állomásai július 22-én este közvetítették a beszédet. Az államtitkár azonban nem igazolta neves amerikai ügyvédi hírét. Csaknem kizárólag az „ellenőrzési övezet" kérdésével foglalkozott, mégpedig... az Északisarkon. A nemzetek Dulles válasza után is feleletet várnak az alapvető kérdésre: Hajlandó-e az USA és vele együtt a többi nyugati nagyhatalom megkezdeni a leszerelés problémájának megoldását a nukleáris kísérletek beszüntetésére vonatkozó egyezmény megkötésével? Hajlandók-e ily részlegmegegyezményt kötni, avagy sem? A

z ENSZ leszerelési albizottsága eddigi londoni tárgyalásainak négy hónapja erre a kérdésre egyelőre tagadó választ ad. Ha nem így volna, Stassen úrnak alkalma van rá, hogy az albizottság elé terjesztett javaslataival a közvéleményt ennek ellenkezőjéről meggyőzze. JlftI HOCHMAN Már csak három nap választ bennünket a VI. Világifjúsági Találkozó megnyitásától. E hét folyamán számos feldíszített vonat, autóbusz és hajó közéledik Moszkva felé, több mint 120 ország ifjúságának küldöttségét viszi a városba, amely most a barátság és békeakarat jelképe lett. A küldöttek a világ minden részéből elhozzák népük meleg üdvözletét és békeóhaját. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség 1200 tagú küldöttsége 23-án hagyta el hazánkat. Ifjúságunkat számos kitüntetett ifjúmunkás, szövekezeti dolgozó, művészegyüttesek és sportolók képviselik a világifjúság nagy moszkvai találkozóján. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget ezer fiatal lány és fiú képviseli. Köztük számos az olyan fiatal, akik az októberi ellenforradalmi események idején példásan megállták helyüket. A küldöttség művészcsoportja indulása előtt a hagyományoknak megfelelően fellépett a budapesti Operaház nyári színpadán és bemutatta műsorát a pesti közönségnek. Résztvesz a fesztiválon többek között a nemrég hazánkban járt Rajkó-zenekar is 9 éves prímásával. A magyar fiatalok indulásuk előtt a Szabadságtéren megkoszorúzták a Magyarország felszabadításáért hősi halált halt szovjet katonák síremlékét, az állomáson pedig a városi pártbizottság nevében Marosán György búcsúzott tőlük. Londonból két különvonaton indult útnak az angol ifjúság küldöttségének első része, akik Franciaországon, Belgiumon, Németországon, Ausztriáli és hazánkon keresztül utaznak Moszkvába. A küldöttség többi tagjai egy, illetve két nappal utánuk indultak. Az angol ifjúságot összesen 1700 lány és fiú képviseli a VIT-en. A bolgár ifjúság küldöttségének második része kedden utazott el Szófiából. Az indulás előtt az állomáson G. Kosztov, a városi tanács első .titkára búcsúzott el tőlük. „F—5" jelzéssel látták el azt a különvonatot, amely a kínai ifjúsági küldöttség művészeit vitte a szovjet fővárosba. A pár ezer kilométer hosszú úton az állomásokon a kínai fiatalok mindenütt a szovjet nép vendégszeretetével és barátságával találkoztak. Az előkészítő bizottság tagjai melegen fogadták őket a moszkvai állomáson. A kínai fiatalok válaszképpen oroszul énekelték el a Drága föld című dalt. A varsói Világifjúsági Találkozón mindössze 55 kanadai fiatal vett részt. Hogy a találkozó iránti érdeklődés mennyire növekedett a kanadai ifjúság soraiban, bizonyítja az, hogy számuk ebben az évben négyszeresére emelkedett. Küldöttségük egyik része Európán keresztül vonaton, a többiek repülőgépen utaznak Moszkvába. A kanadai fiatalok magukkal viszik a farmokon dolgozó indiai fiatalok ajándékát: egy üveggyönggyel'kirakott jávorfalevelet (Kanada jelzése), amit az ajándékozók a kolhozparasztoknak küldtek. Salvadorból 5, Costaricából 3 ifjúsági küldött vesz részt a moszkvai találkozón. A nyolc fiatal a Marco Polo nevű hajón érkezett Genovába, majd Ausztrián és hazánkon keresztül folytatták útjukat. A japán ifjúságnak 216 tagú küldöttsége a szovjet Alekszandr Mozsajszki nevű hajón indult el a szovjet fővárosba. A küldöttséget vagy tízezer nigatai lakos kísérte el a kikötőig. A fiatalok a Tokio— Moszkva dallal hagyták el a partot. Egyre több és több küldöttség érkezik a szovjet fővárosba, Korea. Equador, Mexiko fiataljai hozzák népeik üzenetét. A világ egész ifjúságának, minden népének figyelme Moszkva felé irányul. /