Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-25 / 205. szám, csütörtök

Világ Proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. július 25. csütörtök 30 fillér X. évfolyam, 205. szám, ELSŐRENDŰ POLITIKAI FELADAT Szükségben lehet megismerni az igazi jó barátot. A mostani r.apok új­ból tanúbizonyságát adják ennek. A kedvezőtlen időjárás nehéz hely­zet elé állította a földműveseket az aratásban, a termés betakarításában. Veszélyeztetve van a mezők kincse, a földművesek munkájának gyümöl­cse. Az égése nép segítségére szük­ség van, hogy minden lehetőséget felhasználva legyőzzük az időjárás szeszélyeit és elejét vegyük a na­gyobb károk keletkezésének. Az üzemek munkásai elsőkként siettek a földművesek segítségére, hogy közös erővel, minden nehézség ellenére győzelemre vihessék az ara­tást. Az ország minden részében meg­mozdultak a kemény munkáskezek, hogy a munkás-paraszt szövetség mellett újabb hitet téve bekapcso­lódjanak az ország kenyerének beta­karításába. A komáromi hajógyár, a Bratislavai Béke-üzem, a Slovnaft, a J. Dimitrov-üzem, a Tejüzem, a Du­naszerdahelyi Húsüzemek, a Nagy­szombati Cukorgyár dolgozóinak szá­zai, az ország többi üzemei dolgozói­nak ezrei veszik ki részüket az idei aratás nagy csatájából. így van ez rendjén, így követeli meg az egész nép, az egész v o c>al' zmus t építő társadalom érdeke. Ha minden erőt mozgósítunk az aratás és cséplés el­végzésére, ha minden lehetőséget fel­használunk a termés betakarítására, akkor a munkás-paraszt összefogás ereje az idei aratásban is győzni fog. A mostani napokban különösen ki­domborodik annak a feladatnak nagy­sága, amely a munkásosztályra hárul a mezőgazdaság fejlesztésében, a fal­vakon a szocialista" nagyüzemi gaz­dálkodás döntő győzelemre vitelében. A munkásosztálynak a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében, a szocialis­ta falu építésében nem csupán segítőtársnak, hanem felelős tényező­nek kell magát éreznie. A szövetke­zeti mozgalom mind nagyobb tért hó­dít falvainkon, a meglevő szövetke­zetekhez naponta újak csatlakoznak, a szövetkezeti tagok többszázezres családja állandóan szaporodik. A szö­vetkezetek eddigi eredményei világo­san megmutatják, hogy csupán a nagyüzemi gazdálkodás biztosíthatja a mezőgazdasági termelés nagymére­tű fejlődését, szocializmust építő ál­lamunkban a mezőgazdaságra háruló feladatok teljesítését, csupán ez biz­tosíthatja, hogy a mezőgazdasági ter­melés minél közelebb kerüljön fejlett iparunk színvonalához. Mezőgazdaságunkban a szövetkezeti mozgalom döntő túlsúlyba kerülése — amely a második ötéves terv ^gyik legfontosabb feladata — megköveteli, hogy ebből a forradalmi átalakulásból az egész társadalom kivegye részét, különösen pedig a munkásosztály, mint a társadalom vezető ereje, mint a társadalmi munka leghaladóbb ta­pasztalataival rendelkező osztály. Az a tény pedig, hogy a munkásosztály döntő többsége a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalomba tömörült, megmutatja azt a nagy felelősséget, ami ezen a téren a szakszervezetek­re hárul. A munkásosztálynak a szövetkezeti mozgalom fejlesztésére fordított gon­doskodásának legkonkrétabb megnyil­vánulása a védnökségi szerződések az egyes falvak, illetve EFSZ-ek fe­lett, amelyeket az üzemi szakszer­vezeti bizottságok kötnek. A védnök­ségi tevékenység nagy jelentőségű a mezőgazdasági termelés fejlesztése, a mezőgazdaságban a haladó terme­lési formák meghonosítása, a mező­gazdasági termelés intenzívebbé téte­le szempontjából. Szükséges azonban az eddigi tevékenységet továbbfej­leszteni, hogy az egész szakszervezet, az összes szakszervezetek valamennyi tagja mintegy egységes nagy védnök­ségi szervezet lépjen fel, amely gon­doskodik arról, hogy a földművesek jó minőségű gépeket, műtrágyát kap­janak, törődik azzal, hogy a szocia­lista ipar tapasztalatait átadják a me­zőgazdaságnak. Az ipari munkások minden felté­tellel rendelkeznek ahhoz, hogy a leghatásosabb segítséget nyújtsák az új szövetkezetek megalakításában és a meglevő szövetkezetek megszilár­dításában, megerősítésében. Tapaszta­lataikat át kell vinni a szövetkeze­tekbe, hiszen a szocialista munka alapja, a tervezés, szervezés, irányí­tás, az anyagi érdekeltség elve, az ipari üzemek által a szövetkezeteknek nyújtott technikával együtt döntő tényező a földművesek nevelésében, a szilárd szövetkezeti kollektívák megteremtésében. A munkásosztály­nak ugyanakkor a legnagyobb ta­pasztalatai vannak a politikai nevelő­munkában, a legnagyobb támogatást tudja tehát nyújtani ezen a téren a falvakon dolgozó funkcionáriusoknak. A politikai nevelőmunkában a mun­kásosztály szinte korlátlan lehetősé­gekkel rendelkezik a falvakon. Hiszen a városok, az ipari üzemek és a fal­vak közelsége révén a munkások nagy része a falvakon lakik, a földművesek körében él. Tagadhatatlan tény azon­ban, hogy a falvakon lakó munkások jelentős része, közöttük számos párt­tag is, eddig vagy egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben vette ki részét a szövetkezeti nagyüzemi gaz­dálkodás győzelméért folytatott harcá­j ból, sőt nem ritka az olyan eset sem, hogy a földdel rendelkező ipari mun­kások családtagjai is kívül maradnak az EFSZ-en. Annak ellenére, hogy sok esetben ennek fordítottja érvé­nyesül és a falvakon lakó munkások öntudatosan bekapcsolódnak a mező­gazdaság fejlesztésének nagy munká­jába, a fenti jelenséggel az üzemek pártszervezeteink és a szakszerve­zetnek feltétlenül foglalkozniok kell és megfelelő politikai felvilágosító munkával oda kell hatnlok, hogy min­den munkás a szövetkezeti mozga­lom ügyének lelkes harcosává váljon. Számos üzem szép példáját nyújtja a jó agitációs munkának a szövetkeze­tek fejlesztésében. Áldozatkész mun­kások és funkcionáriusok naponként felkeresik a falvakat és megmagya­rázzák a földműveseknek pártunk po­j litikájának célját és értelmét, a szö­vetkezeti nagyüzemi termelés elő­nyeit. Sok földművesszövetkezet meg­alakulása, a szövetkezetbe belépő kis- és középparasztok százai bizo­nyítják ennek a munkának eredmé­nyességét. Az üzemek és a falvak közötti védnökségi szerződések nagy jelentő­ségű hozzájárulás a munkás-paraszt szövetség erősítéséhez. Hiszen nem elszigetelt akciókról, hanem országos jelentőségű mozgalomról van szó. Az idén például 1700 védnökségi szerző­dést kötöttek, amelyek keretében leg­több esetben kétoldali kötelezettség­vállalások születtek egyrészt az üzem részéről nyújtandó technikai, szerve­zési és kulturális segítségre, más­részt a mezőgazdasági termelés foko­zására, a beadási feladatok túltelje­sítésére. Sok üzem a védnökségi szer­ződés keretében a segítségnyújtást a szocialista munkaverseny megszerve­zésére irányítja. A védnökségi tevékenység fő fel­adata azonban mindenekelőtt a poli­tikai nevelőmunka, az agitáció, a szakelőadások, kulturális fellépések* A védnökség sikerességének mércéje pedig az új EFSZ-ek száma, a szö­vetkezetek megerősödése, taglétszá­muk növelése és földterületek bővü­lése. A mezőgazdasági termelés színvo­nalának emelése, az egységes föld­művesszövetkezetek fejlesztése, amint azt Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa hangsúlyozta, elsőrendű politikai feladat. Éppen ezért nemcsak a földművesek, hanem a munkásosztály, az összes pártta­gok, szakszervezeti dolgozók és más tömegszervezetek tagjainak, az egész társadalomnak ügye, hogy a kong­resszus kitűzte feladat a legrövidebb időn belül valóra váljék. Az aratás mostani nagy erőpróbája, a munkások és a parasztok nagy összefogása a termés betakarításáért váljék újabb mozgósító erővé, amely a jövőben a szövetkezeti mozgalom még gyorsabb fejlődését eredményezi. Minden erőt a termés gyors betakarítására Jelentés a nagymegyeri járásból A z utóbbi napokban az állandó esőzések keresztülhúzták a nagymegyeri járás szövetkezeti tagjainak a számításait is. Pedig már a tavasz jolyamán reményteljes terveket szőttek, mert gazdag termés ígérkezett. A nagy és váratlan kánikulai hőségek követ­keztében korábban érett be a gabona. Szem­látomást embermagasságra nőtt, dúsak voltak a kalászok. Minden gazda örömteljesen szá-. molgatott, hogy úgy jog jizetni a gabona, mint még emberemlékezet óta sohasem. Váratlanul gyorsan érett be a gabona Néhány napon belül azonban felbo­rult minden terv. Az őszi árpával egy­idejűleg megérett már a tavaszi is, a búza is, sőt már a zab is. A tavalyi tapasztalatokból tanulva a gép- és traktorállomás negyven kombájnnal kevesebbet állított be az aratási ter­vébe, mint tavaly. Jobban ki akarta használni a kisebbszámú gépek telje­feladat előtt állnak a szövetkezetesek, a gép- és traktorállomások dolgozói, mert a termésnek még több mint öt­ven százaléka kint van a határban. Ta y elő elátá vo!t Hiába irigykednek sokan a tanyiak­ra, mert oly sokszor beszélnek róluk elismerőleg az újságokban és a rádió­ban is. De meg is érdemlik. Előrelátók bizony a tanyiak, s élenjárók. A hónap elején, amikor egyes községekben Munkában a cséplöcsoport sítményét és a csehországi kombájnok segítségére sem gondolt. Teljesen vá­ratlanul érte a gabona korai beérése a szövetkezeteseket. A legtöbb szö­vetkezet még várt az aratással. S íme elkéstek 4—5.napot. A viharok, jég­esők és záporesők megdöntötték sok helyütt a nehéz kalászokat. S ma már veszélyeztetik a zavartalan aratást. Most már csak arról van szó, hogy felhasználjanak minden eszközt, min­den esőmentes napot és órát, hogy minél hamarább learassák és begyűjt­sék a termést. Nagy és felelősségteljes (Féryképezte: Nyári F.) használatlanul álltak a kombájnok, a tanyi szövetkezet azokat is igénybe vette s kombájnokkal learatta az őszi­árpát. Már július 16-án 107 százalékra teljesítette a * gabonabeadási tervét, másodiknak a köztársaságban. S azóta már továljbi 50 százalékkal túl is lép­te. A tanyi EFSZ-nek már nem lesz nagy vesztesége, mert a búzának nagy részét is learatta s a község szélén elhaladó betonúton megszárította, ki­tisztította és ki is csépelte, messze maga mögött hagyva a többi szövetke­zetet. Az idő sürget A borús idő ellenére azonban nem szabad borúlátónak lennünk. Ma és különcsen az elmúlt vasárnapon, ami-? kor csak estefelé esett az eső, a járás legtöbb községeinek lakói megértették az idő hívó szavát. Vasárnap a kora reggeli órától kezdve tcbb mint há­romezer ember szállta meg a határo­kat. Kombájnok arattak, gépek tisz­tították és csépelték a gabonát, s a szorgos emberi kezek kévéket kötöttek és raktak keresztekbe. Végigjártam a járást, a legtöbb he­lyen örömmel állapítottam, meg, hogy az emberek megértették a járási nem­zeti bizottság felhívását, öregek, fia­talok, asszonyok, leányok siettek a szövetkezet segítségére. Csicsón és Balonyon volt a munkaszervezés a legjobb. Csi­csón 247 ember dolgozott a határban. Arattak, csépeltek, tisztították a ga­bonát. Itt különösen a falu asszonyai vették ki a részüket a munkából. Balonyón is a falu apraja-nagyja bekapcsolódott a munkába, 210 ember szorgoskodott az egyes munkaszaka­szokon. De szépen ment a nyári munka Pa­tason. Medvén, Apácaszakállason, Szi­lason, Ekecsen, Csilizradványon és Pa­dányban is. Nagymegyer nem tüntette ki magát Jellemző, hogy éppen a járási szék­helyen volt a legrosszabban megszer­vezve a vasárnapi aratás. Rossz pél­dával jártak elő maguk a szövetkezeti tagok, akiknek nagyrésze — sajnos — vasárnapi pihenőt tartott. A nagyme­gyeri lakosság túlnyomó része pedig egyáltalában nem értette meg az idő hívó szavát. A fiatalemberek inkább sétáltak, csupán a JNB és HNB, az Ál­lami Bank dolgozói dolgoztak. De hol maradtak a többiek? Szomorú megál­lapítás bizony, hogy Nagymegyer la­kossága következetesen elzárkózik az ilyen munkától. Kopper János, Nagymegyer küldöttei a nemzetek közötti barátságért és a békéért szállnak síkra a moszkvai találkozón Amint már közöltük, tegnapelőtt elutazott ifjúsági küldöttségünk a moszkvai Világifjúsági Találkozóra. Ifjú küldötteink igen értékes ajándékokat visznek a Szovjetunió fővárosába, amelyekkel kedveskedni kívánnak a földteke különféle országai fiataljainak, hogy ezzel is ki­nyilvánítsák békeakaratukat és tovább mélyítsék a nemzetek közötti barátságot. A különféle országok fiataljaival sorra kerülő találkozókon lehetőség nyílik arra is, hogy ifjúságunk saját példájával bizonyítsa szocializmust építő rendszerünk felsőbbrendűségét a régi, kizsákmá­nyoló kapitalista társadalmi rendszerrel szemben. Mint minden előző találkozón, a moszkvain is, ezer és ezer módon fogják kinyilvánítani, hogy a fiatalok nem a harcmezőkön, hanem a sportpályákon, kulturális versenyeken, politikai, társadalmi, kulturális vitákon, baráti összejöve­telen akarnak egymással találkozni. Fiatalok a munkaszakaszokon Igen, ez a rövid cím is méltóképpen kifejezi ifjúságunk hatalmas alkotó­erejét, kezdeményezését a szocializ­mus nagy. ügye itánt. Most, a rendkí­vül kedvezőtlen időjárás miatt meg­késett aratási munkák idején igen sok munkás távozik el munkaszaka­száról, hogy tevékenyen részt vegyen a termés betakarításában. A megüre­sedett helyeket az építészetben, az ipari üzemekben, a vízierőmúveknél fiatalok töltik be, hogy társadalmi munkával segítsenek folytatni és be­fejezni azokat a hatalmas müveket, melyek további előrehaladásunkat, jó­létünket vannak hivatva szolgálni. Eb­ben a hónapban 23 építkezési szaka­szon több ezer főiskolai hallgató vé­gez brigádmunkát. Augusztusban ez a szám mintegy 2600-ra emelkedik. A fiatalok fellelhetők Žiaron, Poprá­don, Nyitrán, Sučanyban, a Banská Bystrica-i erdőkörzetben és minde­nütt, ahol szorgalmas építőmunkások­ra van szükség. Mindemellett az ifjúság központi kérdése a Tátrában levő utak további építése és javítása, ahová úgyszintén sok száz fiatal jelentkezett. Fiatal EFSZ-tagok A vranovi járásban lévő Sačurov községben nemrég alakult meg az EFSZ. Az új szövetkezet tagjai között B. Hric, J. Bílý és J. Fenik fiatalokat is láthatjuk. Az ifjú tagok kezemun­Wijának eredményei már szembeötlően jelentkeznek a közös gazdálkodásban, hiszen az aratásban és minden mun­kaszakaszon igen szorgalmasan dol­goznak. Igyekezetüket igazolja az a tény is, hogy a múlt hónapban 32 munkaegységet szereztek, melyre 854 koronát kaptak a természetbenieken kívül. A VIT tiszteletére A VIT előkészületeit megelőzően igen sok fiatal, diák vállalt kötelezett­séget, hogy elősegítsék népgazdasá­gunk feladatainak teljesítését. A CSISZ Központi Bizottságának felhívása nyomán például a tavasszal 113 ezer hektár rétet és legelőt javítottak fel Szlovákia-szerte, ahonnan ma igen bő takarmánytermést takaríthatnak be az EFSZ-ek tagjai és az állami gaz­daságok dolgozói. E kötelezettségvál­lalások értéke meghaladja a 30 millió koronát. A. munkában is derék fiatalok a fesztiválon Hazánk 1200 küldötte között, akik ma érkeznek Moszkvába, igen kiváló ifjúmunkások akadnak. Érdemes meg­említeni a pótori bányák ifjúsági cso­portja neves bányászát: Svarc Feren­cet, aki az előző hónapok folyamán 150 százalékra teljesítette normáját. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok közül Egri Ferencet kell kiemelni, aki az országos kombájnvezetői versenyben többi társát megelőzve az első helyet foglalja el. Ľudmila Ružičková, a strá­ňavyi EFSZ állatgondozója, ugyancsak a VIT küldöttei közé tartozik. Felada­tait a szövetkezet vezetősége és a tagság legnagyobb megelégedésére mindig pontosan végezte. Nagy érde­me, hogy begyűjtési feladatait az EFSZ az állattenyésztési termékekből folyamatosan, jól teljesíti, és így igen qazdag bevételeket biztosít a közös szövetkezeti gazdálkodás számára. (th) Angela Pavelková kiváló dolgozó, a Munkaérdemrend viselője, a bratisla­vai cérnagvár Március 8. üzemének fiataljait képviseli a moszkvai ifjúsá­gi fesztiválon fKJ

Next

/
Thumbnails
Contents