Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-24 / 204. szám, szerda

Világ biolčtdriai, egyesüljetek t SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. július 24. szerda 30 fillér X. évfolyam, 204. szám, MINDEN PERC DRAGA Nemcsak a falvak népe, hanem az üzemekben és egyéb munkahelyeken dolgozók is megelégedéssel beszélnek róla: az idén a mezőgazdaság dolgozói kitettek magukért. Szorgalmas munkájuk nyomán bőséges termést adott a föld, lesz kenyér bőven a dolgozó népnek. A számítgatásokba, úgy ahogy mondani szokás, beleszólt azonban az időjárás is. Más szóval: a sok eső miatt nem halad olyan ütemben a termésbetakarítás, mint ahogyan rendes körülmények között mennie kellene. Az viszont eléggé ismert dolog, hogyha a termés túlérik vagy hosszabb időn keresztül kévékbe kötve kinn hever a határban, ki van téve az időjárás szeszélyeinek — ebből pedig veszteségek származhatnak. Persze, ha akármennyire késleltetett is az idő, ez nem jelenti, hogy most már oda van a nép, az ország kenyere, tönkremegy a termés, hiszen a közös erő, az összefogás szembeszáll bármiféle nehézséggel. Dolgozó parasztságunk már nemegyszer bebizonyította, a közös ügyért a hegyeket is képes megmozgatni. Nincs ok tehát borúlátásra, hiszen ha kell, az egész ország egy emberként összefog a termésbetakarítás sikere érdekében. Gondoljunk csak a néhány esztendei nagy árvízre, amikor a csallóközi hatalmas búzatengereket éppen az aratás idején öntötte el a víz. Kinn veszett a gabona? Elrothadt a földeken? Ahogy ilyen elemi csapással már együtt jár, jelentős veszteségei voltak ugyan az országnak, de a parasztság szívós munkája, összefogása akkor is minden menthetőt megmentett. Ha másképpen nem ment, ladikba szálltak és vágták a gabonát sarlókkal, kaszákkal ... Viszont mindez egy csöppet sem mentesít bennünket a nagy felelősségtől ezekben a döntő napokban. Hát miért is hagynánk, hogy nagy veszteségeink legyenek? Mi értelme volna annak, hogy a már kész termést alaposan megtizedelje az eső? Kinek volna ebből haszna? Olyan társadalomban élünk, s olyan hazát építünk, amelyben nem közömbös a munkásnak, mennyi gabonát termel a földműves, vagy fordítva, a parasztember éppúgy hasznát látja annak, ha a gyári munkás vagy a bányász túlteljesíti a tervet, mint az illető esztergályos vagy a bányász, aki közvetlenül részt vett az említett munkában. És ez a^ az erő, amely legyőzhetetlen, ebben van a biztosíték arra, hogy a nép kenyere minél gyorsabban biztos helyre, a raktárba kerül. Mi tehát e napok legfontosabb tennivalója? Elsősorban is ki kell használni a kedvező időjárást, hiszen e napokban, amikor csaknem mindennap esik az eső, a száraz napnak minden perce, órája aranyat ér. A helyi nemzeti bizottságoknak most kétszeres erőfeszítéssel kell tevékenykedniök, s arra ösztökélni a falu lakosait, hogy minden épkézláb ember a határba menjen, s ahol már nem tud aratni a gép, vágják a gabonát kézzel, ha kell éjjel-nappal. Aki most átérzi az ország népe iránti felelősségét, nem is nézi, hogy leáldozott a nap, amíg csak lehet a határban van, és a pirkadat újra a határban találja. A betakarítási munkák meggyorsítása érdekében le kell küzdeni minden nehézséget, sok helyen még a maradiságot is. Hányszor, de hányszor elmondottuk már, s be is bizonyítottuk, menynyivel előnyösebb, olcsóbb a gépi munka, mennyivel könnyebb és gyorsabb a gépi aratás, mégis akadnak még ma is olyanok, akik pillanatnyi egyéni érdekeiket tekintve mellőzik a gépet, nem gondolva arra, hogy ezzel is nagy kárt okozhatnak a közösségnek. Hát nem nyugodtabb az a dolgozó paraszt, aki a kedvező napokat kihasználva géppel gyorsan learatta a gabonáját, s az már a raktárban van? Nem nagyobb-e az olyan ember becsülete, aki az állam iránti kötelességét minél előbb letudja? Erre is gondolni kell ezekben a napokban, hiszen kaszát fogott már sok-sok gyári munkás, a városokból, a hivatalokból is segítenek, hogy a kenyérnek való gyorsan és a legkisebb veszteséggel fedél alá kerüljön. Éreznie kell a dolgozó parasztságnak, hogy a nehéz napokban mellette áll az egész ország, törődik veié sok, más munkát végző becsületes ember is. Csatasorba hát minden gépet, kombájnt, kévekötő gépet, kaszálógépet, cséplőgépet. A gép mellé ember kell? Nincs annyi munkaerő a szövetkezetben ? A helyi nemzeti bizottságoknak intézkedniük kell, hogy legyen. Ha nincs a faluban, van a városban, csak hívni kell, de a termést mindenáron meg kell menteni. •Sok helyütt még most is, amikor már annyira beérett a gabona, hogy elég egy kis szellő és kiveri a szemet — ha aratógéppel vágják le a termést — először keresztbe rakják s aztán csépelik ki. Az igaz, hogy a keresztekbe rakott gabona úgy ahogyan, de mégis védve van az eső elől, sokkal jobb azonban, ha azonnal, tehát nyomban a kasza után a cséplőgépbe kerül. Ezért igen áldásos, ha több cséplőgép-csoportot szerveznek. Ha kevés a cséplőgép, a kombájnokat is fel lehet használni a cséplésre. Sok függ a jó szervezéstől. A falusi kommunisták álljanak tehát a munkák élére, s karöltve a helyi nemzeti bizottságokkal, a CSISZ falusi szervezeteivel kövessenek el mindent a siker érdekében. összefogott az egész ország, munkába állt a falu népe. Vessünk be minden üzemképes gépet, s ne hagyjuk a napnak egyetlen percét sem kihasználatlanul. A dolgozó parasztság nincs magára hagyva — köztük vannak azok is, akik nehezebb időkben is kiállták a próbát s egész biztosan, hogy az öszszeforjás, a közös erő, párosulva a nagy szorgalommal, a jó munkával most is meghozza gyümölcsét. EGYRE TÖBB ÜZEMI DOLGOZÓ SEGÍT A TERMÉS BETAKARÍTÁSÁBAN , Gondoljunk a jövő évi vetőmagra is Az állandó esőzések kedvezőtlenül befolyásolják az idei termésbetakarítást. Mindnyájunk érdeke azonban, hogy ilyen körülmények között is megmentsünk minden szem gabonát. Az utóbbi hetekben dühöngő vihar, jégeső a nagy hőségtől hirtelen megérlelt gabonát csaknem mindenütt a földre döntötte. Sok helyen pedig a megdűlt és keresztekbe hordott gabona már csírázni kezd. Ez pedig veszélyes jelenség, különösképpen azokon a parcellákon, ahol a magszaporítók terülnek el. Ha idejében elejét r»,m vesszük a csírázásnak, nagy károk keletkezhetnek a vetőmag minőségében. Márpedig a jövő gazdag termésének biztosítása éppen a jó minőségű vetőmagon alrpszik. A jelenlegi aratásnál tehát elsősorban is a magszaporításra fektessük a fő súlyt. Ezek termését igyekezzünk mielőbb betakarítani, kiszárítani és elraktározni, hogy kifogástalan minőségű vetőmagunk legyen. A 7. aratásban mindig drága volt az elveszett idő, mert min** den késedelem elvett vala mit a termésből. Ezekben a napokban, amikor az időjárás naponta új nehézségeket támaszt a gyors betakarítás elé, sokszorosan megnőtt az időért való harc jelentősége. Az idő — tehát minden perc, minden óra amelyet kihasználunk, nagy értékek megmentését hozza magával. Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy az idei aratásban a gépek mellett ki kell használni minden erőt, a helyi lakosság, az üzemi brigádok segítségét. Amíg az elázott talaj, a nedves gabona tétlenségre kényszerít az aratásban, nem gátol meg bennünket abban, hogy minél jobban felkészüljünk azokra a nap okra, amikor ismét folytathatjuk az aratási munkákat. Rendbe kell hozni a gépeket, amelyek az előző napokban ,,lefeküdtek", ismét szám ba kell venni az összes feladatokat, erőket és pontosan meg kell határozni, hol és mit kell tenni, hogy a felesleges átcsoportosítások miatt ne herdiljuk el a drága időt. Annál is inkább szükség lesz nagyobb körültekintésre, mert rövidesen ugyan várható az időjárás javulása, de kisebb-nagyobb esők még mindig megzavarhatják a mun kát. Az üzemek százai készek a segítségre Az üzemi dolgozók túlnyomó része jelentkezett már eddig az aratók megsegítésére. Csupán a bratislavai kerületben több mint száz üzem ajánlotta fel segítségét. Főképpen kaszásokat biztosítanak mezőgazdaságunk számára. Sok üzem vezetői, a párt és a tömegszervezetek funkcionáriusai állandó összeköttetésben állanak a szövetkezetekkel, hoqy mihelyt elérkezik a pillanat, nyomban mozgósítsanak minden erőt az artásra. Munkában a mozgó műhelyek Több üzem mozgóműhelyeket szerelt fel. A bratislavai Kablo-üzem mozgójavító-műhelye például mindig odamegy, ahol szükség van gyors jav.tásra. Ezenkívül az üzem egy teherautót és két embert bocsátott a védnöksége alatt álló bábeli EFSZ rendelkezésére. Hasonlókéooen a bratislavai BEZ, az érsekújvári járási építkezési üzem, a bratislavai Dimitrov, Béke, Slovnaft, a trnavai cukorqvár, a bratislavai és a dunaszerdahelyi húsfeldolgozó és még számos más üzem már eddig is komoly segítséget nyújtott mezőgazdaságunknak. Példát mutatnak a munkaszervezésben A jó munkaszervezés a siker alapja. Ezt a nagymegyer: járásban is világosan bebizonyították. A nagymeqyeri járás tanácsa nagy rugalmasságról tett bizonyságot, amikor vasárnap, kihasználva a jó időt, moznósította a lakosságot az aratásra. Ennek a jó munkának az eredménye, hogy több mint 800 ember dolgozott vasárnap a mezőn és nagy értéket mentett meg , nemzetgazdaságunk számára. Közel 40 ezer hektár gabona van learatva a bratislavai | kerületben A bratislava' kerület gép- és trak-* torállomásainak dolgozói eddig több mint harminchatezer hektár gabonát arattak le. Az elmúlt héten a kedvezőtlen időjárás ellenére 400 kombájnnal és 500 kévekötogéppel 15 ezer hektár gabonát arattak le és kombájnokkal, meg cséplőgépekkel eddig 4 400 vagon gabonát csépeltek ki. Jók között a legjobbak A gépállomások, a traktorosok, a kombájnosok munkaver^ennye) igyekeznek meggyorsítani a betakarítás menetét. A bratislavai kerületben eddig legjobb a Stupava: gépállomás. Az összes gabonaterület 60 százalékán aratták már le a gabonát az állomás dolgozói. A legjobb kombájnos a csallóközcsütörtöki gépállomáson van. Feketevízi Mihály eddig 108 hektárról takarította be a termést és 270 tonna kenyérmagot csépelt ki kombájniával. A traktorosok között a stupavai Sághv Ferenc vezet; aki kévekötögépével 88,6 hektár gabonát aratott le. Csak néhányat szedtünk össze a rengeteg példából, amelyek bizonyítják, hogy az idei aratás az egész nép ügyévé vált. A nagy akarásnak még a kedvezőtlen időjárás sem állhatja el az útíát. (-ma) OOG00OOO0OOOO©OOOOOOOOO^ Ifjú lelkesedéssel késsülünk a í IT-re Útban Moszkva felé Tegnap délelőtt a kassai állomáson összegyűlt lakosok elbúcsúztak a moszkvai VIT-re induló csehszlovák küldöttségtől. A vonat elindi.lt a szovjet határ felé. A pardubicei CSISZ-tagok vonatablakokból hangzó hurrá kiáltása visszhangra talált a vágányok mel- j lett sorfalat álló kassai fiatalok j aikán. Egy fiatal leány, Kopácsek Márta, a kassai Olmova dolgozója az induló vonathoz ugrott és virágcsokrot dobott a pardubicei fiúknak. A csokorhoz mellékelt levélben szerény kérés volt. Üdvözlő lapot szeretne kapni Moszkvából, ahol közel 120 ország 33 ezer fiatalja baráti kezet szorít és kifejezi békeóhaját. Jaroslav Jarolín, a pŕelouči Tesla üzem munkása, akinek kezébe került a virágcsokor és a vele utazó barátai megígérték, hogy írni fognak. Az ezer fiút és leányt számláló CSISZ-küldöttség tegnap délután Covnál szovjet földre ért és július 25-én a hurszki állomáson találkozik a moszkvai fiatalokkal. Egyelőre még utaznak. A vonatban vígan töltik idejüket. Valamennyiükről határtalan öröm sugárzik: Kettős öröm ez: Nemcsak | találkoznak sok ország fiataljai- I val, hanem látni fogják a Szovjet- | unió szívét, Moszkvát is. Tudósítónk telefonjelentése) 1 A csehszlovák küldöttség elutazott a moszkvai fesztiválra Hazánk fiatalságát a VI. Világifjú sági Találkozón ezernél több küldött képviseli. A küldöttek július 23-án a kassai állomáson búcsúztak el. Az állomáson vidám énekek és „Éljen a moszkvai fesztivál!", „Éljen a világ ifjúságának barátsága!", „Éljen a béke!" felkiáltások hangzottak. A búcsúzáson Štefan Farkašovský, a Nemzeti Front kassai kerUleti bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. A fiatalok elénekelték a nemzetközi ifjúsági mozgalom himnuszát, majd a küldöttek felszálltak a különvonatra, amely röviddel 10 óra után a kassai fiatalok lelkes ünneplése közepette megindult Moszkva felé. A Világifjúsági Találkozót tettekkel fogadjuk A moszkvai VI. Világifjúsági Találkozó a bányászatban dolgozó fiataljainkat is szocialista kötelezettségvállalások tételére és a tervek túlteljesítésére ösztönözte. Példásan folytatja munkáját a Gottwald Elnök Bánya Gusta Fučíkováról elnevezett brigádja, melyet E. Skulina elővájár vezet. Ez a brigád kötelezettséget vállalt, hogy 2500 tonna szenet fejt ki terven feiül. Az eddig elért eredmény 5600 tonna. A bányásznapig teljesíti felajánlását František Spurný ifjúsági kollektívája is, amely a karvinái Május 1. Bányában 8000 tonna szenet fejt terven felül. A CSISZ Központi Bizottsága örömteljes jelentéseket kap arról, hogy a mosti bányakörzet fiatal bányászai hogyan üdvözlik a moszkvai fesztivált. J. Mosz CSISZ-tag, aki a le/kyi Május 1. Bányában egy hatalmas kotrógépet vezet, kollektívájával már teljesítette felajánlását, amely szerint ebben az évben 60 000 tonna szenet fejt ki terven felül. E kiváló eredmény eléréséhez nagymértékben hozzájárult a közlekedésben dolgozó munkacsoport is, amelybe^ szintén fiatalok dolgoznak. A július 3. Bányában Karfík elővájár vezetésével a vágathajtók csoA FIATALOK SEGÍTSÉGE 174 kötelezettségvállalással köszöntik Stará Ľubovňa járásának ifjúsági és pionír-szervezetei a moszkvai VITet. A fiatalok kötelezettségvállalásai mindenekelőtt az országépítés nemes akcióira irányulnak. A járás CSISZ- és pionírszervezeteinek munkabrigádjai 3000 órát vállaltak a rétek és legelők őszi rendezésében. A városok és falvak szépítésén és rendezésén további 7450 órai munkát vállaltak. Felajánlották, hogy a sporttelepek és játszóterek építésén 2200 órát fognak dolgozni. A fiatalság elhatározta, hogy a nyári mezőgazdasági munkálatok legfontosabbjait, az aratást és a cséplést idejében kell befejezni. Ezért 4500 órai munkát ajánlottak fel, hogy idejében biztosítsák a gabona begyűjtését és felvásárlását. Az üzemek fiatalsága is szebb eredmények elérését tűzte ki célul a munkatermelékenység növelésében és a termelés gazdaságosságában. A kötelezettségvállalások nem hagyták figyelmen kívül a CSISZ szervezeti életének megjavítását sem, s javítanak a pionírcsoportok munkáján is. Egyidejűleg célul tűzték maguk elé az ifjúság megnyerését a CSISZ-szervezetekbe. ígéretet tettek, hogy a CSISZ szervezetei számára a Nagy Október 40 éves évfordulója napjáig 65 új tagot, a pionírszervezetek számára pedig 250 pionírt nyernek meg. (Tudósítónktól) portja 140 méter folyosót hajtott ki terven felül. A dubňanyi Május 1. Bánya fiatal_ jai a moszkvai fesztivál tiszteletére [ eddig már 9246 tonna lignitet fejtettek terven felül és a fejtés önköltségét 142 000 koronával csökkentették. A Boriszkin módszerével dolgozó „Felszabadulás" brigád a moszkvai fesztivál tiszteletére megdöntötte a gyorsfejtésben eddig fennálló csehszlovák rekordot. A brigád egy hónap alatt 1101 méter folyosót hajtott ki, s az önköltséget 139 000 koronával csökkentette. Az ifjúsági brigádok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy az év végéig 34 000 tonna lignitet adnak terven felül nemzetgazdaságunknak. A fiatalok ünnepi manifesz ációja Kassán A moszkvai VI. Világifjúsági Találkozóra való indulásuk előtt a csehszlovák küldöttség tagjai ünnepi gyűlést tartottak a kassai Slovan nagytermében. Az ünnepi gyűlésen részt vettek a kelet-szlovákiai kerületek fiataljai is. Az ünnepi beszédet Jirí Louzil, a CSISZ KB titkára mondotta. Hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia ifjúsága a fesztivál előtti időszakban bebizonyította, hogy sokat tud tenni hazája felvirágoztatásáért. Az üzemekben 3400 ifjúsági kollektíva és több tízezer fiatal állt versenyben. A Banská Bystrica-i CSISZ-tagok felhívására fiatalságunk elhatározta, hogy több •ínint százmillió koronát takarít meg az üzemekben. Szlovákiában a mezőgazdasági járások fiatalsága 103 ezer hektár rétet és legelőt hozott rendbe a „Diákok a második ötéves tervünknek"-akció keretében, amelyben 38 000 diák vett részt és jelentkezett az építészetbe és a szénbányákba. A fesztivál előtti időszakban a CSISZ sorai 130 000 új taggal bővültek és Csehszlovákia fiatalsáqa a szolidaritási alaphoz 7 és félmillió koronával járult hozzá. Az est kulturális részében a prágai ČKD Stalingrad CSISZ-szervezetének énekegyüttese és más ifjúsági együttesek léptek fel, amelyek — mint a legjobbak — a moszkvai fesztiválra indulnak.